Ajax-loader

Illyés Gyula könyvei a rukkolán


Illyés Gyula - Haza ​a magasban
Összegyűjtött ​versek 1920-1945

Illyés Gyula - Szemben ​a támadással
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illyés Gyula - Fáklyaláng
1952-ben ​mutatta be először a Nemzeti Színház Illyés Gyula Fáklyaláng-ját, az 1848-as magyar szabadságharc egyik válságos szakaszáról szóló drámáját. A mű nagy sikere ellenére Illyés 1967-ben átdolgozta a drámát, s az átdolgozás indokairól így vall: "Nem tartozom azok közé az írók közé, akik végérvényesnek tekintik a művet, s nem tűrik a változtatást. Egy művészi alkotáson alkotója szemével nézve - tíz vagy húsz év múlva is akadhat javítani való. Ezt tettem meg most... A »régi« Fáklyaláng első felvonásában sok volt a »történelmi lecke«; ezek a gondolatok most, szeretném remélni, hogy a darab javára, színpadszerűbbé, drámaibbá változtak." Az átdolgozás elsősorban Kossuth és Görgey jellemét, politikai felfogását és történelmi szerepét tette plasztikusabbá. Illyés még drámaibb hangsúlyt adott a magyar szabadságharc egyik legfontosabb dátumának, 1849. augusztus kilencedikének; ezen a napon adta át a hatalmat Kossuth Görgeynek, ezen a napon dőlt el hosszú időre Magyarország és Ausztria sorsa. Az átdolgozott Fáklyaláng még lényegretörőbben mutatja be, hogyan szolgált Kossuth - számunkra ma már idegen, talán nem is mindig rokonszenves eszközökkel, nagy gesztusokkal, romantikus pátosszal, szélesen és hangzatosan - jó ügyet; s a hideg, okos, meggondolt és bölcs, rokonszenvesebb tulajdonságokkal rendelkező Görgey - rosszat. A már-már klasszikusnak elfogadott mű átdolgozott változata, amelyet a veszprémi Petőfi Színház 1967. október 6-án mutatott be, s azóta a Nemzeti Színház is nagy sikerrel játszik, most első ízben kerül e kötetben az olvasók kezébe.

Illyés Gyula - Sorsválasztók
Illyés ​Gyula legújabb drámája korunk egyik legösszetettebb, legkényesebb s legtöbb fájdalmat okozó problémájáról: a származásnak a különféle torz következményeiről beszél a magyar élet jelenének és félmúltjának társadalmi közegében, amelynek - bár a velünk született erkölcsi imperativus, amelyről Kant beszélt, ezzel nem tud összebékülni - úgy vagyunk és voltunk kiszolgáltatva, mint a görög végzetdrámák mit sem sejtő szörnyeteg hősei és szenvedői, mint Szophoklész Oidipusza, akit szintén a saját származása utáni megszállott nyomozás sodort - a környezetével együtt - a tragédiába. Ugyanúgy, ahogy az Illyés-darabja ismét olyan kérdést ábrázol, amelyet különböző okokból sokáig, évtizedeken át szinte a "néma kínok" közé kellett sorolnunk, s Illyés, aki hisz abban, hogy (miként ezerkilencszáznegyvenötben egyik versében tételesen meg is fogalmazta) a költőnek s neki személy szerint erkölcsi-művészi kötelessége a "néma kínt kimondani", új darabjával ennek a régi ars poeticának a szellemében kínálja a probléma - a zsidó származás és következményei - drámai ábrázolásának társadalmilag gyógyító katarzisát.

Illyés Gyula - Konok ​kikelet
Nem ​ez az első szemelvényes gyűjtemény a verseimből. De ez az első, melyet én válogattam. Ezeket is tovább rostáltam volna. Azoknak a költőknek a példáján okulva, akik mindössze néhány költeménnyel kopogtatnak - s kapnak bebocsátást - a maguk korából a következőbe. Catullus, Villon, Berzsenyi, Mallarmé - összes művük elfér egy-egy mellényzsebben. Vannak lírikusok, akiknek életműve egyben életregény: személyük bestsellerek hőseivel vetekszik, homályt, nem ritkán hamis fényt vetve magára a műre. A munkájukkal ható művészek vonzanak. Ez ösztökélt volna még a további szitálásra. Mint olyan betűvetőt, aki jellegzetesen elmondhatja magáról, tömörebben írtam volna, rövidebben, lett volna csak több időm s nyugalmam. Efféle együttműködést ajánlva bocsátom hát még ezt a válogatást is közre: segítő közvéleményre. Még ha játékból is - olvasó és író mindig játszmához ül - szeretném látni, mi is állja az időt. Mert valójában minden művészi életmű csak érctelep, s a törő-zúzó, porlasztó évek olvasztják ki azt, amit már nem fog a rozsda. Forgassa ilyen tégelyként még ezt a kötetet is, aki kezébe veszi.

Illyés Gyula - Hunok ​Párisban
A ​mű életrajzi gyökere: a magyar Tanácsköztársaság leverése után Illyés Gyula bölcsészhallgatóként részt vett egy illegálisan működő forradalmi csoport munkájában, s a letartóztatási elől külföldre kellett menekülnie. 1922 áprilisában érkezett Párizsba ahonnan csak 1926-ban térhetett haza. Ezt az öt párizsi esztendőt ábrázolta az elmúlt ifjúságnak szóló nosztalgiával és tündéri iróniával átszőtt non-fiction regényében, amelynek kezdősorait - másfél évtizeddel később - akkoriban vetette papírra, a második világháború idején, amikor Párizs már elesett, amikor "Szegény francia föld akárcsak egy kopott Szövet léptünk alól lassacskán elfogyott"

Illyés Gyula - Szíves ​kalauz
Szovjetoroszországról ​könyve, magyar író tollából, Magyarországon - 1934-ben. Olyan könyv, amelynek gyorsan - alig néhány hét alatt - írt szövege előzően napilapban is megjelent. Folytatásról folytatásra erősödő s élesedő hatást keltve, két oldalról is, két ugyancsak ellentétes oldalról. Az egyik nem nyilvánult, nem nyilvánulhatott meg. Annál inkább a másik, sajtótámadásban, személyes rágalmazásig és fenyegetésig menő politikai indulatban. És természetesen cenzori, illetve sajtóirodai beavatkozásban. A tollnak, amely mégis ki akarta fejezni a magáét, napról napra meg kellett vívnia, körbeforogva szinte, valami új akadállyal. Kezdtem erről az időről följegyzést, nem közöltem, ez sem erre alkalom. Valahányszor fölmerült ennek az 1934-ben kelt útijegyzetnek újranyomása, azt kértem, úgy adjuk ki, egy mondatnyi változtatás nélkül, ahogy akkor először megjelent. Helyeslem az írói alkotások bármily szempontú tökéletesítését, javítását, verseimet egy életen át csiszolnám, faragnám is. Vannak azonban művek, amelyek törnek, repednek a későbbi hozzányúlásra. Azok, amelyeknek az érdekességük - értékük tán -, hogy szorosan hozzátartoznak az időhöz, s ugyanakkor egy jellem fejlődéséhez.

Illyés Gyula - Petőfi ​Sándor
Ez ​a könyv franciáknak készült, úgy, hogy Illyés egy korábban született Petőfi-monográfiájának fordítási munkálatai közben mindazt, ami ismeretlen vagy homályos körülmény lehet a kultúránkban és a történelmünkben járatlan olvasó számára, beépítette a szövegébe. Nemcsak a magyar forradalom és szabadságharc előzményeit és fordulatatait, hanem azt is, ami Petőfi alakja és költészete köré azóta kristályosodott ki, hogy megéreztesse e költő metaforikus jelentőségét népünk történetében és tudatában. Természetesen a magyar olvasónak van erre nagyobb szüksége. Hiszen csak hisszük, hogy tudjuk: ki volt Petőfi, hogyan zajlott le a "szabadság délelőttje", s hogy milyen versek azok, amelyeket esetleg kívülről fújunk - de sose olvastunk el figyelmesen. Illyés az irodalomtörténetírás ritka bravúrját vitte véghez - de könyve azért enciklopédiaként és regényként is forgatható.

Illyés Gyula - Mert ​szemben ülsz velem
Szerintem ​egy idézet az egyik szerelmes versből pont jó lesz ide:) : "Ki vagy te, mit gondolsz, mi vagy? Az vagy, mit a szív, mit az agy, a szem kintről kölcsönbe kap! Ne félj kinyílni: szabadabb leszel csak, minden porcikáddal, gazdagabb nem is velem, de a világgal!"

Covers_233988
elérhető
0

Illyés Gyula - Petőfi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illyés Gyula - Szellem ​és erőszak
Illyés ​Gyula könyvét tíz év késéssel adjuk közre. Magasabb szintről származó tilalom volt a várakozás oka. Tíz év múltán is elmondhatjuk: ez a könyv fontos dokumentuma egy nagy elme igazságért folytatott küzdelmének – tanúság és tanulság mindnyájunk számára.

Illyés Gyula - Anyanyelvünk
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_136332
elérhető
0

Illyés Gyula - Teremteni
Illyés ​Gyula olvasóközönség elé szánt, összegyűjtött verseinek második kötete.

Illyés Gyula - Dózsa ​György
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illyés Gyula - Beatrice ​apródjai
Ez ​a regény a Korai tavasz-t köti össze - a történeti időben a Hunok Párizsban-nal, a régi K. und K.-beli történelem végnapjaival egybeeső pusztai kamaszkor regényét a párizsi emigráció éveinek, az ottani munkásmozgalommal és avangarde művészeti mozgalmakkal való találkozásáról szóló beszámolóval. Ami e kettő között van, s ami - életrajzában is, történelmi eseményekben is - a Beatrice apródjai-nak tárgya: a régi államforma felbomlása, az új időknek a Tanácsköztársaság kikiáltásáig vezető forradalmas mozgalmai, négyszáz esztendős Habsburg-uralom után az önálló nemzeti lét első lépései, majd a forradalmak bukása, Trianon és a fehér-terror első hónapjai, s bennük a magyar progresszió messianisztikus hitű harcostársainak a kálváriája, akiknek a sorába a regény szerzője is ifjú fővel odaállt - mindez a legújabb kori magyar történelem kellőképpen máig sem tisztázott, felemelő eseményekkel és sorstragédiákkal zsúfolt korszaka, amelynek megértése és tudomásulvétele nélkül hiányos lenne a nemzet önismerete. Illyés (s ebben tér el ez a regény a fent említett elődeitől), a regényben ábrázolt-átvilágított személyes életutat és történelmi életanyagot szerkezetileg egy "kitágított pillanat" keretében, de állandóan térbeli és időbeli síkváltogatással ábrázolja. A kor rajzához egykori, naívan ifjú önmaga arcképéhez mindig hozzáfűzi a múltba visszatekintő, s azóta egy fél évszázad történelmi és emberi tapasztalataival gazdagodott elme kommentárjait is. Így mutat példát arra, hogyan lehet a jelen forró kérdéseinek is hangot adó, a maga korához is szóló "történelmi" regényt írni, amely mindenkori érvényességgel is rendelkezik.

Illyés Gyula - Ebéd ​a kastélyban
Az ​Ebéd a kastélyban műfaji megjelölése értelmében ugyan regény, de nem a képzelet terméke. Inkább azt mondhatnánk, hogy történelmi non fiction, amelyben szűkebb hazája egykori földbirtokos grófjával és családjával való találkozását beszéli el a Puszták népe írója. A találkozás időpontja is történelmi dátum: nem sokkal az ország felszabadulása után jött létre az a találkozás, amikor a földjét-rangját vesztett gróf ebédmeghívását elfogadva, egy szigorúan őszinte, de felszabadult és fesztelen hangulatú, egész napos beszélgetés keretében, az egykori pusztai kovács fia és az egykori, több tízezer holdas hitbizomány arisztokrata kegyelmes ura - ki-ki a maga nézőpontjából - áttekintette a magyar arisztokrácia történelmi múltját és történelmi mulasztásait. A beszélgetés azonban nem korlátozódik a történelmi múltra, hanem résztvevői - ismét ki-ki a maga nézőpontjából - a társadalomban élő ember örök és mindig aktuális kérdéseiről, például a hatalom és szolgaság, társadalmi igazság és történelmi szerepvállalás viszonyáról is elmondják egy történelmi kataklizma hatására támadt gondolataikat.

Illyés Gyula - Tűz ​vagyok...
Petőfi ​életével és költészetével számos kutató, történettudós, irodalomtörténész, író és költő foglalkozott. A nagy forradalmár költő alakja és tevékenysége a szabadság szimbólumává vált a magyar ifjúság szemében, mégsem jelent meg róla az ifjúság számára hűséges életrajz. Ezt a hiányt pótolja Illyés Gyula Petőfijének rövidített kiadása. A kötetet a költő életével és korával kapcsolatos képek díszítik.

Illyés Gyula - Vadak ​etetése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illyés Gyula - Hajszálgyökerek
„A ​Hajszálgyökerek nem teljesen véletlen könyvcím - írja az elmúlt három évtized kötetben kiadatlan esszéit, portréit, útirajzait, tanulmányait és interjúit keletkezésük sorrendjében összefogó, új könyvéről Illyés Gyula. - Eredetileg egy cikksorozat tetejébe íródott, akkor még így: A nemzeti érzés hajszálgyökerei. Még előbb pedig, a kézirat fejére így: A közösségi tudat hajszálgyökerei. A hajszálgyökerek a gondolat tapogatózását akarták érzékeltetni. Az eszmék, akár a fák, a derék- és karvastagságú csápjaikkal tartják magukat egyenesen a termő talajon, a valóságban. De napi táplálékukat a cérnavékony, a csipkefinom bolyhocskáikkal szerzik. Azokkal végzik terjeszkedésüket is, azokkal a kis előőrsökkel. Mi táplálhatja vajon - vagy mi mérgezheti - napjainkban a nemzeti érzést? - eredetileg tehát ezt a vizsgálódást akarta bevezetni ez a növénytani hasonlat. De a vizsgáló módszert nem akkor használtam először. Nem is utoljára. Mi biztosítja vajon még egy-egy - a nemzeti érzésnél is alaposabban körülírt, mert régebb óta megfigyelt - jelenség mai talpon állását, meggyökeresedettségét? Mivel erősíti vajon korunk ezt és ezt az eszmét, és satnyítja meg amazt? Azaz, hogyan működik vajon jelenlétünkben a közösségi tudat? Hol s miképp észlelhető a szellemi - s a művészeti - élet érintkezése a valóságos, a köznapi élettel: hogyan hat az egyik a másikra? Ez a nem műfaj szerinti, hanem - nagy szökkenésekkel is - időrendben való fölsorakoztatás tán arra is jó lesz, annak a nyomon követésére: mint alakul, fejlődik, tér vissza újra egy elmében egy gond, századunk tán legnagyobb soron levő gondja. Hogy az anyagi termelés megszervezésével, a testet tápláló közösség megteremtésével párhuzamosan, hogyan alakítsuk ki azt a közösséget, első föladatként azokat a közösségeket, amelyek a szellemet táplálják egészségesen; amelyek a tudatot - a szívet - szabadítják emberhez méltó létre. Útleírásban, könyvkritikában, visszaemlékezésben merülnek föl azok a hajszálgyökérhez hasonlított kérdések: mi is a nemzet, az emberek értékvédő összetartozása, itt és most? És hogyan szolgálhatja azt a majdani egy nagy hazát az irodalom? Hogy működése több legyen, mint az elme fényűzése. Mi indokolja ilyen fejtegetések láncolatában fölvillantani Baudelaire, Breton, Picasso alakját, a jövőre szűkülő éles szemükkel? Irányjelzőül, hogy milyen tágnak akarjuk mi is azt a jövőt, a mégis, lám, megteremthető otthont."

Illyés Gyula - Nem ​volt elég
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illyés Gyula - Puszták ​népe
A ​Puszták népe voltaképpen egy avantgárd gesztusból, André Gide 1927-es Kongói utazásának ösztönzésére született. Illyés Gyula a magyar "tengerfenék titkai közé reflektorfényt vető" (Babits) írószociográfiájával, máig nem múló hatású remekműben ábrázolta a két háború között a hazai hitbizományok és nagybirtokok vergődő cselédnépének életét, saját pusztai gyerekkora világát.

Illyés Gyula - Hetvenhét magyar népmese [Rovásírással]
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illyés Gyula - Bál a pusztán - Bölcsek a fán
Egy hősi komédia két részben és egy tragédia tréfában elbeszélve. Borsos Miklós illusztrációival.

Illyés Gyula - Beatrice naplója
Tartalom Sötétedés sugarakkal 5 Győzetesek között 62 Az elsiratott jövő 92 Tanár és tanítvány 131 Mi egyesít? Ami elválaszt 144 Címerpajzstan 164 Mélypont 179 Egy magyar betűértő 197 Világváros szépségei s rejtelmei 225 Egy született úr 234 Szabadegyetem 253 A csomó és a kardok 269 Felelősek 283 Félelmes finnyásság 313 A kacér hölgy 328 A mű helye 356 Tisztázandók 367 Egy nap az emlékezet borostyánkövében 391 Még egy betűértő társtalanul 412 Egy bárka a viharban 426 Akaratnevelés 448 Program és teendő 465 Cél és út 476 Tengermélyben 500 "Oázis!" 518 Még egy nevelő 530 Egy hitvalló 542 Zivataros tavaszidő 559 Az érettség vizsgái 601

Illyés Gyula - Három dráma
Ozorai példa Fáklyaláng Dózsa György Szépirodalmi Könyvkiadó, 1957

Illyés Gyula - Naplójegyzetek ​1961 - 1972
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illyés Gyula - Nyitott ​ajtók I-II.
Újkori ​művelődésünk szerencsés nemzeti hagyománya az az igény, hogy irodalmunk a világirodalom közlekedő edényén legyen egy kis ág; akármilyen szerényen is, be annak az állását jelezze!" - vallja Illyés Gyula. S a világirodalomba "belépni" igazán azzal lehet, hogy meghódítjuk, az egész nép közkincsévé tesszük mindazt, ami látókörünket kitágíthatja, gazdagíthatja, megtermékenyítheti kultúránkat. Az a nemes buzgalom ösztökéli Illyés Gyulát is, mint nagy elődeit, Aranyt, Petőfit, Babitsot, Tóth Árpádot, Kosztolányit: életre kelteni idegen kultúrák "bebalzsamozott halottait", bekapcsolni a mi áramkörünkbe a kortárs-költők sokak számára a nyelvi korlátok miatt hozzáférhetetlen műveit, eszmevilágát. Ezért szólaltatta meg magyarul a középkori francia költészet nyers bájú remekeit, ezért azonosul mély alázattal nemcsak a költő-rokonokkal: Burnsszel, Puskinnal, Jeszenyinnel vagy Éluard-ral, hanem azokkal is, akik más költői "naprendszerek" csillagai. S ehhez Illyést nemcsak - s talán nem is elsősorban - fölényes mesterségbeli tudása, a magyar nyelv legmélyebb rétegeit is magába ölelő nyelvi gazdagsága segíti hozzá, hanem egész életművével szenvedélyesen vallott hite: "Egy-egy korszakban mennyire egy nyelvet beszélnek a költők, kiemelkedve anyanyelvük sövénye, országuk váröve mögül! Mennyire értik ők egymást még vitáikban, veszekedéseikben is! Korszakról korszakra mennyire erősbül a remény, hogy a szóértésük, egyetértésük végül az egész emberiség egyetértése lesz

Illyés Gyula - Kora ​tavasz I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illyés Gyula - Regények ​I-II.
A ​kötetben olvasható regények: Puszták népe, Kora tavasz, Beatrice apródjai, A Szentlélek karavánja, Lent és fönt - Bányák és kohók, Hunok Párisban, Bátyám regénye, Franciaországi változatok, Ebéd a kastélyban.

Illyés Gyula - Illyés ​Gyula összes verse I-III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illyés Gyula - Ki ​a magyar
"E ​kis tanulmányban a magyarság származásának bonyolult, sok helyt ellentmondó kérdését próbáltam bemutatni röviden s közvetlenül, mintha falumbéli ismerőseimnek beszéltem volna. Vagyis szigorúan tárgyilagos voltam ... komolyan népszerűsítettem" - emlékezik művére Illyés Gyula.

Illyés Gyula - Hűtlen ​jövő
Illyés ​Gyula születésének 100. évfordulójára megjelent kötetek közé tartozik a Hűtlen jövő. (A válogatás Csoóri Sándor munkája) Hűtlen jövő Emlékszel X-re? Fecsegő jóslat-szadista volt. Ha szóba kezdett: kié lesz a jövő - már mentem is... És az idő ráhallgatott, őt igazolta.

Kollekciók