Illyés Gyula könyvei a rukkolán

Illyés Gyula - Petőfi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illyés Gyula - Teremteni
Illyés ​Gyula olvasóközönség elé szánt, összegyűjtött verseinek második kötete.

Illyés Gyula - Csak ​az igazat
Egy-egy ​nagy művész születésének centenáriuma mindig kínálkozó alkalom arra, hogy a szellemi élet számot vessen az alkotó életművével és önmagával. Illyés Gyula születésének centenáriumán országszerte - sőt a nagyvilágban is - konferenciákat, megemlékezéseket tartottak, amelyeken írók, irodalomtörténészek, tanárok, diákok értekeztek és vallottak arról, hogy milyen értéket, megtartó erőt, példát jelent számukra Illyés Gyula életműve. E kötet célja az, hogy a centenáriumon megjelent tanulmányokból készített válogatással ösztönző segítséget adjon olvasók, elsősorban az érdeklődő fiatalok számára ahhoz, hogy minél alaposabban, minél több mai nézőpontból megismerhessék Illyés Gyula életművét.Illyés Gyula életműve ma is az, aminek ő maga is szánta: szellemi-erkölcsi érték, haza a magasban, mely segít emberhez méltó életet élni a XXI. században is.

Illyés Gyula - Beatrice ​apródjai
Ez ​a regény a Korai tavasz-t köti össze - a történeti időben a Hunok Párizsban-nal, a régi K. und K.-beli történelem végnapjaival egybeeső pusztai kamaszkor regényét a párizsi emigráció éveinek, az ottani munkásmozgalommal és avangarde művészeti mozgalmakkal való találkozásáról szóló beszámolóval. Ami e kettő között van, s ami - életrajzában is, történelmi eseményekben is - a Beatrice apródjai-nak tárgya: a régi államforma felbomlása, az új időknek a Tanácsköztársaság kikiáltásáig vezető forradalmas mozgalmai, négyszáz esztendős Habsburg-uralom után az önálló nemzeti lét első lépései, majd a forradalmak bukása, Trianon és a fehér-terror első hónapjai, s bennük a magyar progresszió messianisztikus hitű harcostársainak a kálváriája, akiknek a sorába a regény szerzője is ifjú fővel odaállt - mindez a legújabb kori magyar történelem kellőképpen máig sem tisztázott, felemelő eseményekkel és sorstragédiákkal zsúfolt korszaka, amelynek megértése és tudomásulvétele nélkül hiányos lenne a nemzet önismerete. Illyés (s ebben tér el ez a regény a fent említett elődeitől), a regényben ábrázolt-átvilágított személyes életutat és történelmi életanyagot szerkezetileg egy "kitágított pillanat" keretében, de állandóan térbeli és időbeli síkváltogatással ábrázolja. A kor rajzához egykori, naívan ifjú önmaga arcképéhez mindig hozzáfűzi a múltba visszatekintő, s azóta egy fél évszázad történelmi és emberi tapasztalataival gazdagodott elme kommentárjait is. Így mutat példát arra, hogyan lehet a jelen forró kérdéseinek is hangot adó, a maga korához is szóló "történelmi" regényt írni, amely mindenkori érvényességgel is rendelkezik.

Illyés Gyula - Hajszálgyökerek
„A ​Hajszálgyökerek nem teljesen véletlen könyvcím - írja az elmúlt három évtized kötetben kiadatlan esszéit, portréit, útirajzait, tanulmányait és interjúit keletkezésük sorrendjében összefogó, új könyvéről Illyés Gyula. - Eredetileg egy cikksorozat tetejébe íródott, akkor még így: A nemzeti érzés hajszálgyökerei. Még előbb pedig, a kézirat fejére így: A közösségi tudat hajszálgyökerei. A hajszálgyökerek a gondolat tapogatózását akarták érzékeltetni. Az eszmék, akár a fák, a derék- és karvastagságú csápjaikkal tartják magukat egyenesen a termő talajon, a valóságban. De napi táplálékukat a cérnavékony, a csipkefinom bolyhocskáikkal szerzik. Azokkal végzik terjeszkedésüket is, azokkal a kis előőrsökkel. Mi táplálhatja vajon - vagy mi mérgezheti - napjainkban a nemzeti érzést? - eredetileg tehát ezt a vizsgálódást akarta bevezetni ez a növénytani hasonlat. De a vizsgáló módszert nem akkor használtam először. Nem is utoljára. Mi biztosítja vajon még egy-egy - a nemzeti érzésnél is alaposabban körülírt, mert régebb óta megfigyelt - jelenség mai talpon állását, meggyökeresedettségét? Mivel erősíti vajon korunk ezt és ezt az eszmét, és satnyítja meg amazt? Azaz, hogyan működik vajon jelenlétünkben a közösségi tudat? Hol s miképp észlelhető a szellemi - s a művészeti - élet érintkezése a valóságos, a köznapi élettel: hogyan hat az egyik a másikra? Ez a nem műfaj szerinti, hanem - nagy szökkenésekkel is - időrendben való fölsorakoztatás tán arra is jó lesz, annak a nyomon követésére: mint alakul, fejlődik, tér vissza újra egy elmében egy gond, századunk tán legnagyobb soron levő gondja. Hogy az anyagi termelés megszervezésével, a testet tápláló közösség megteremtésével párhuzamosan, hogyan alakítsuk ki azt a közösséget, első föladatként azokat a közösségeket, amelyek a szellemet táplálják egészségesen; amelyek a tudatot - a szívet - szabadítják emberhez méltó létre. Útleírásban, könyvkritikában, visszaemlékezésben merülnek föl azok a hajszálgyökérhez hasonlított kérdések: mi is a nemzet, az emberek értékvédő összetartozása, itt és most? És hogyan szolgálhatja azt a majdani egy nagy hazát az irodalom? Hogy működése több legyen, mint az elme fényűzése. Mi indokolja ilyen fejtegetések láncolatában fölvillantani Baudelaire, Breton, Picasso alakját, a jövőre szűkülő éles szemükkel? Irányjelzőül, hogy milyen tágnak akarjuk mi is azt a jövőt, a mégis, lám, megteremthető otthont."

Illyés Gyula - Tűz ​vagyok...
Petőfi ​életével és költészetével számos kutató, történettudós, irodalomtörténész, író és költő foglalkozott. A nagy forradalmár költő alakja és tevékenysége a szabadság szimbólumává vált a magyar ifjúság szemében, mégsem jelent meg róla az ifjúság számára hűséges életrajz. Ezt a hiányt pótolja Illyés Gyula Petőfijének rövidített kiadása. A kötetet a költő életével és korával kapcsolatos képek díszítik.

Illyés Gyula - Fáklyaláng
1952-ben ​mutatta be először a Nemzeti Színház Illyés Gyula Fáklyaláng-ját, az 1848-as magyar szabadságharc egyik válságos szakaszáról szóló drámáját. A mű nagy sikere ellenére Illyés 1967-ben átdolgozta a drámát, s az átdolgozás indokairól így vall: "Nem tartozom azok közé az írók közé, akik végérvényesnek tekintik a művet, s nem tűrik a változtatást. Egy művészi alkotáson alkotója szemével nézve - tíz vagy húsz év múlva is akadhat javítani való. Ezt tettem meg most... A »régi« Fáklyaláng első felvonásában sok volt a »történelmi lecke«; ezek a gondolatok most, szeretném remélni, hogy a darab javára, színpadszerűbbé, drámaibbá változtak." Az átdolgozás elsősorban Kossuth és Görgey jellemét, politikai felfogását és történelmi szerepét tette plasztikusabbá. Illyés még drámaibb hangsúlyt adott a magyar szabadságharc egyik legfontosabb dátumának, 1849. augusztus kilencedikének; ezen a napon adta át a hatalmat Kossuth Görgeynek, ezen a napon dőlt el hosszú időre Magyarország és Ausztria sorsa. Az átdolgozott Fáklyaláng még lényegretörőbben mutatja be, hogyan szolgált Kossuth - számunkra ma már idegen, talán nem is mindig rokonszenves eszközökkel, nagy gesztusokkal, romantikus pátosszal, szélesen és hangzatosan - jó ügyet; s a hideg, okos, meggondolt és bölcs, rokonszenvesebb tulajdonságokkal rendelkező Görgey - rosszat. A már-már klasszikusnak elfogadott mű átdolgozott változata, amelyet a veszprémi Petőfi Színház 1967. október 6-án mutatott be, s azóta a Nemzeti Színház is nagy sikerrel játszik, most első ízben kerül e kötetben az olvasók kezébe.

Illyés Gyula - Haza ​a magasban
Összegyűjtött ​versek 1920-1945

Illyés Gyula - Dózsa ​György
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illyés Gyula - Vadak ​etetése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illyés Gyula - Ebéd ​a kastélyban
Az ​Ebéd a kastélyban műfaji megjelölése értelmében ugyan regény, de nem a képzelet terméke. Inkább azt mondhatnánk, hogy történelmi non fiction, amelyben szűkebb hazája egykori földbirtokos grófjával és családjával való találkozását beszéli el a Puszták népe írója. A találkozás időpontja is történelmi dátum: nem sokkal az ország felszabadulása után jött létre az a találkozás, amikor a földjét-rangját vesztett gróf ebédmeghívását elfogadva, egy szigorúan őszinte, de felszabadult és fesztelen hangulatú, egész napos beszélgetés keretében, az egykori pusztai kovács fia és az egykori, több tízezer holdas hitbizomány arisztokrata kegyelmes ura - ki-ki a maga nézőpontjából - áttekintette a magyar arisztokrácia történelmi múltját és történelmi mulasztásait. A beszélgetés azonban nem korlátozódik a történelmi múltra, hanem résztvevői - ismét ki-ki a maga nézőpontjából - a társadalomban élő ember örök és mindig aktuális kérdéseiről, például a hatalom és szolgaság, társadalmi igazság és történelmi szerepvállalás viszonyáról is elmondják egy történelmi kataklizma hatására támadt gondolataikat.

Illyés Gyula - Nem ​volt elég
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illyés Gyula - Petőfi ​Sándor
Ez ​a könyv franciáknak készült, úgy, hogy Illyés egy korábban született Petőfi-monográfiájának fordítási munkálatai közben mindazt, ami ismeretlen vagy homályos körülmény lehet a kultúránkban és a történelmünkben járatlan olvasó számára, beépítette a szövegébe. Nemcsak a magyar forradalom és szabadságharc előzményeit és fordulatatait, hanem azt is, ami Petőfi alakja és költészete köré azóta kristályosodott ki, hogy megéreztesse e költő metaforikus jelentőségét népünk történetében és tudatában. Természetesen a magyar olvasónak van erre nagyobb szüksége. Hiszen csak hisszük, hogy tudjuk: ki volt Petőfi, hogyan zajlott le a "szabadság délelőttje", s hogy milyen versek azok, amelyeket esetleg kívülről fújunk - de sose olvastunk el figyelmesen. Illyés az irodalomtörténetírás ritka bravúrját vitte véghez - de könyve azért enciklopédiaként és regényként is forgatható.

Illyés Gyula - Puszták ​népe
A ​Puszták népe voltaképpen egy avantgárd gesztusból, André Gide 1927-es Kongói utazásának ösztönzésére született. Illyés Gyula a magyar "tengerfenék titkai közé reflektorfényt vető" (Babits) írószociográfiájával, máig nem múló hatású remekműben ábrázolta a két háború között a hazai hitbizományok és nagybirtokok vergődő cselédnépének életét, saját pusztai gyerekkora világát.

Illyés Gyula - Hunok ​Párisban
A ​mű életrajzi gyökere: a magyar Tanácsköztársaság leverése után Illyés Gyula bölcsészhallgatóként részt vett egy illegálisan működő forradalmi csoport munkájában, s a letartóztatási elől külföldre kellett menekülnie. 1922 áprilisában érkezett Párizsba ahonnan csak 1926-ban térhetett haza. Ezt az öt párizsi esztendőt ábrázolta az elmúlt ifjúságnak szóló nosztalgiával és tündéri iróniával átszőtt non-fiction regényében, amelynek kezdősorait - másfél évtizeddel később - akkoriban vetette papírra, a második világháború idején, amikor Párizs már elesett, amikor "Szegény francia föld akárcsak egy kopott Szövet léptünk alól lassacskán elfogyott"

Illyés Gyula - Sorsválasztók
Illyés ​Gyula legújabb drámája korunk egyik legösszetettebb, legkényesebb s legtöbb fájdalmat okozó problémájáról: a származásnak a különféle torz következményeiről beszél a magyar élet jelenének és félmúltjának társadalmi közegében, amelynek - bár a velünk született erkölcsi imperativus, amelyről Kant beszélt, ezzel nem tud összebékülni - úgy vagyunk és voltunk kiszolgáltatva, mint a görög végzetdrámák mit sem sejtő szörnyeteg hősei és szenvedői, mint Szophoklész Oidipusza, akit szintén a saját származása utáni megszállott nyomozás sodort - a környezetével együtt - a tragédiába. Ugyanúgy, ahogy az Illyés-darabja ismét olyan kérdést ábrázol, amelyet különböző okokból sokáig, évtizedeken át szinte a "néma kínok" közé kellett sorolnunk, s Illyés, aki hisz abban, hogy (miként ezerkilencszáznegyvenötben egyik versében tételesen meg is fogalmazta) a költőnek s neki személy szerint erkölcsi-művészi kötelessége a "néma kínt kimondani", új darabjával ennek a régi ars poeticának a szellemében kínálja a probléma - a zsidó származás és következményei - drámai ábrázolásának társadalmilag gyógyító katarzisát.

Illyés Gyula - Konok ​kikelet
Nem ​ez az első szemelvényes gyűjtemény a verseimből. De ez az első, melyet én válogattam. Ezeket is tovább rostáltam volna. Azoknak a költőknek a példáján okulva, akik mindössze néhány költeménnyel kopogtatnak - s kapnak bebocsátást - a maguk korából a következőbe. Catullus, Villon, Berzsenyi, Mallarmé - összes művük elfér egy-egy mellényzsebben. Vannak lírikusok, akiknek életműve egyben életregény: személyük bestsellerek hőseivel vetekszik, homályt, nem ritkán hamis fényt vetve magára a műre. A munkájukkal ható művészek vonzanak. Ez ösztökélt volna még a további szitálásra. Mint olyan betűvetőt, aki jellegzetesen elmondhatja magáról, tömörebben írtam volna, rövidebben, lett volna csak több időm s nyugalmam. Efféle együttműködést ajánlva bocsátom hát még ezt a válogatást is közre: segítő közvéleményre. Még ha játékból is - olvasó és író mindig játszmához ül - szeretném látni, mi is állja az időt. Mert valójában minden művészi életmű csak érctelep, s a törő-zúzó, porlasztó évek olvasztják ki azt, amit már nem fog a rozsda. Forgassa ilyen tégelyként még ezt a kötetet is, aki kezébe veszi.

Illyés Gyula - Szemben ​a támadással
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illyés Gyula - Mert ​szemben ülsz velem
Szerintem ​egy idézet az egyik szerelmes versből pont jó lesz ide:) : "Ki vagy te, mit gondolsz, mi vagy? Az vagy, mit a szív, mit az agy, a szem kintről kölcsönbe kap! Ne félj kinyílni: szabadabb leszel csak, minden porcikáddal, gazdagabb nem is velem, de a világgal!"

Illyés Gyula - Puszták ​népe / Ebéd a kastélyban
A ​Puszták népe a két világháború közötti magyar irodalom egyik legeredetibb alkotása, a szociografikus irodalom remekműve. Illyés 1935-ben írta, s először a Válasz közölte folytatásokban, majd egy évvel később a Nyugat kiadója jelentette meg könyvalakban. A Puszták népé-ben önéletrajz, gyermekkori emlék, családtörténet a szakszerűen hiteles, szociográfiai érvényességű leírással, a dunántúli nagybirtokokon élő cselédség – e „mélytengeri világ” – életének feltárásával forr össze, s akár regénynek is nevezhető – önéletrajzinak természetesen. De mégsem csak regény: a kor szociográfiai ihletésű irodalmának talán egyetlen alkotásában sem érezhető jobban, hogy íróját mennyire nem „irodalmi” kérdések izgatták. Mint ahogy a Puszták népé-hez – a történelem jóvoltából – szervesen, mondhatni sorsszerűen illeszkedő folytatása az önéletrajzi regénynek, a negyedszázaddal későbben papírra vetett Ebéd a kastélyban sem kizárólag a földjét-rangját vesztett gróffal való találkozás szépírói fotográfiája csupán, hanem történelmi számvetés is a nép és a forradalom sorskérdéseivel kapcsolatban.

Illyés Gyula - Hetvenhét magyar népmese [Rovásírással]
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illyés Gyula - Bál a pusztán - Bölcsek a fán
Egy hősi komédia két részben és egy tragédia tréfában elbeszélve. Borsos Miklós illusztrációival.

Illyés Gyula - Beatrice naplója
Tartalom Sötétedés sugarakkal 5 Győzetesek között 62 Az elsiratott jövő 92 Tanár és tanítvány 131 Mi egyesít? Ami elválaszt 144 Címerpajzstan 164 Mélypont 179 Egy magyar betűértő 197 Világváros szépségei s rejtelmei 225 Egy született úr 234 Szabadegyetem 253 A csomó és a kardok 269 Felelősek 283 Félelmes finnyásság 313 A kacér hölgy 328 A mű helye 356 Tisztázandók 367 Egy nap az emlékezet borostyánkövében 391 Még egy betűértő társtalanul 412 Egy bárka a viharban 426 Akaratnevelés 448 Program és teendő 465 Cél és út 476 Tengermélyben 500 "Oázis!" 518 Még egy nevelő 530 Egy hitvalló 542 Zivataros tavaszidő 559 Az érettség vizsgái 601

Illyés Gyula - Három dráma
Ozorai példa Fáklyaláng Dózsa György Szépirodalmi Könyvkiadó, 1957

Illyés Gyula - Minden ​lehet
A _Minden ​lehet_ a költő új - tehát 1968, a _Fekete-fehér_ megjelenése óta írt verseinek foglalata. Illyés Gyula szintézisteremtő költő, aki a modern európai líra nagy forradalmaiból számára hasznosíthatót egyesítette a magyar líra realisztikus, népi ihletésű hagyományaival. Ez a szintézis, pályája csúcsán, a "személyes vers vagy objektív líra" dilemmája fölé emelkedve szünteti meg életművében a modern európai költészet nagy meghasonlását, és a _Minden lehet_ verseiben az öregkori líra titkos többletével új gondolati költészetet valósít meg, egy metafizika ellenes elme aspektusából szemlélve a metafizika örök kérdéseit. Elsősorban a halál problémáját, amely - Camus szerint - a filozófia egyetlen méltó kérdése. Camus kérdésére Illyés új kötete verseiben nem metafizikai választ akar adni, hanem földi választ. Méghozzá közösségi természetű választ, hogy "ember-alakban isteni tennivalót végezve - földi erővel mennyei harmónián szorgoskodva" tudjunk tovább élni. A költő, aki egykor egy osztályt izgatott új társadalmi helyfoglalásra, majd egy egész nemzetet új honfoglalásra, legújabb költői korszakának legszemélyesebb üzenetével - a _Minden lehet_ gondolati verseivel - mindenkiben külön-külön az egész emberiséget "izgatja" a létezésben való új honfoglalásra.

Illyés Gyula - Kézfogások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illyés Gyula - Szülőföldem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illyés Gyula - Két ​férfi
Bolthajtásos, ​biedermeier berendezésű – vagyis fent komor, lent lágy hangulatú – terem, a betegen fekvő Kossuth előszobája Pozsonyban, 1848 októberének végén a schwechati ütközet utáni héten. A finom szőnyegeken csupa sarkantyús csizma, a törékeny bútorokon csákók, pisztolytáskák, messzelátók. A mentéken, a gallérokon csak úgy vakít a vadonatúj rangjelzés meg aranysújtás. A szobában csupa magas rangú tiszt; mind fiatal ember, mind jókedvű; most nevezték ki, most léptették elő őket; köszönetre, tisztelgésre jöttek. Vidám ámulattal nézik egymás új rangját. „Hadnagyból – őrnagy?! Ez aztán karrier! Csak így tovább! Ezredes te?!” folyik a kölcsönös gratuláció. A titkár, Vahot Sándor, a széplélek költő, sorra engedi be és figyelmezteti őket: csak gyorsan, gyorsan, Kossuth bizottmányi elnök úr gyengélkedik

Illyés Gyula - Hűtlen ​jövő
Illyés ​Gyula születésének 100. évfordulójára megjelent kötetek közé tartozik a Hűtlen jövő. (A válogatás Csoóri Sándor munkája) Hűtlen jövő Emlékszel X-re? Fecsegő jóslat-szadista volt. Ha szóba kezdett: kié lesz a jövő - már mentem is... És az idő ráhallgatott, őt igazolta.

Illyés Gyula - Kacor ​király és más mesék
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illyés Gyula - Naplójegyzetek ​1929 - 1945
Ez ​a könyv - több kötetre tervezett folytatásával együtt - Illyés Gyula naplójegyzeteit adja közre. Jellegének, szerkezetének a megértéséhez tudni kell, hogy Illyés Gyula írói munkásságában a "Naplófeljegyzések" jelentette évtizedeken át a szó legáltalánosabb értelmében vett írói műhelyformát; a versek kivételével minden írói gondolatot, reflexiót kiváltó élményt és eseményt először napló formában jegyzett föl magának - füzetekben és nyolcadrét hajtogatott papírlapokon -, s később ebből az anyagból formálta különböző műfaji formák közé zárt írói mondanivalóját a világról. Tanulmányainak, cikkeinek, sőt: regényeinek is a naplóforma volt az első keltető helye. Kiadványunk ennek a nagyrészt feltáratlan anyagnak az első rendezési kísérlete, amely semmilyen vonatkozásban nem törekszik (nem is törekedhet) "teljességre", mégis túlzás nélkül megállapítható, hogy ennek az anyagnak a közzététele hozzá fogja segíteni az olvasókat és a kutatókat Illyés Gyula életének, művének és korának teljesebb, pontosabb és árnyaltabb megértéséhez.

Illyés Gyula - Fáklyaláng ​/ Kegyenc / Tiszták / Testvérek
A ​Magvető és a Szépirodalmi Könyvkiadó közös vállalkozása a Harminc év című sorozat, amely a magyar irodalomnak a felszabadulástól napjainkig született, kiemelkedő alkotásait adja közre száz kötetben. Illyés Gyula drámaírói munkásságát e kötetben négy dráma reprezentálja. "A szerencsétlen sorsú népek vigasza, hogy bőven vannak hőseik; hisz ezek önfeláldozása élteti a hitet újabb és újabb szabadságharcokra" - írja egy helyütt Illyés Gyula a Fáklyaláng keletkezéséről. Már diákkorában vágya volt, hogy drámák sorozatában ábrázolja és magyarázza a magyar nép egy-egy kiemelkedő szabadsághősének alakját és törekvését. Ez a vágya késztette arra, hogy ezt a darabját az 1848-as magyar forradalom vezérének, Kossuth Lajosnak és a magyar népforradalomnak, szabadságháborúnak szentelje. Teleki László, akinek eszméi nyomán a Kegyenc született, kitörölhetetlen alakja történelmünknek; tragédiájával a világ bámulatát és nemzetünk örök tiszteletét vívta ki. Teleki László drámai alkotása, melynek eszméit követve érte el a maga életének megrázó végkifejletét, színpadi sikertelenségre volt kárhoztatva. Ezt a nagy gondolatokat hordozó drámát gyúrta át Illyé Gyula a maga színpadi alkotásában: a lényeget mentette át belőle, az eszmét, a szívet, azt a gondolatot, meddig lehet szolgálni egy abszolút uralkodót, aki nem a közt szolgálja, akinek nem az ember, hanem csak egy ember - saját maga - az eszménye. A Tiszták "egy lepusztult népről szól, de még élő, küszködő népeknek, közösségeknek" - írja erről a darabjáról Illyés Gyula, akit itt az a kérdés foglalkoztat, mi történik akkor, ha nem egy ember, hanem egy egész emberi közösség kerül megoldhatatlan helyzetbe; amikor egy egész nép bukik el, úgy, hogy mégis diadalt arat; amikor egy egész országot tüntetnek el a térképről, úgy, hogy nyoma sem marad. Testvérek című drámájában a romantikus népvezér Dózsa György helyett egy korabeli hús-vér Dózsát keltett életre. "Egy székely condottiere, aki egy szerencsés haditett folytán a romlott udvarba kerül, azzal, hogy egy életre megcsinálhatja a szerencséjét, ha tud hasonulni - vallja Illyés Gyula erről a darabjáról. - Kész megpróbálni, miért ne tenné, hisz a kor gyermeke ő is. De olyan romlásba kellene belépnie, hogy az visszahőkölteti. A züllöttség megtapasztalása teszi erkölcsössé, majd hajtja a tisztaság oly fokú igénylésére, ami már - forradalom."