Ajax-loader

Illyés Gyula könyvei a rukkolán


Illyés Gyula - Nem ​volt elég
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_172526
elérhető
0

Illyés Gyula - Egy ​év
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illyés Gyula - Szemben ​a támadással
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illyés Gyula - Sorsválasztók
Illyés ​Gyula legújabb drámája korunk egyik legösszetettebb, legkényesebb s legtöbb fájdalmat okozó problémájáról: a származásnak a különféle torz következményeiről beszél a magyar élet jelenének és félmúltjának társadalmi közegében, amelynek - bár a velünk született erkölcsi imperativus, amelyről Kant beszélt, ezzel nem tud összebékülni - úgy vagyunk és voltunk kiszolgáltatva, mint a görög végzetdrámák mit sem sejtő szörnyeteg hősei és szenvedői, mint Szophoklész Oidipusza, akit szintén a saját származása utáni megszállott nyomozás sodort - a környezetével együtt - a tragédiába. Ugyanúgy, ahogy az Illyés-darabja ismét olyan kérdést ábrázol, amelyet különböző okokból sokáig, évtizedeken át szinte a "néma kínok" közé kellett sorolnunk, s Illyés, aki hisz abban, hogy (miként ezerkilencszáznegyvenötben egyik versében tételesen meg is fogalmazta) a költőnek s neki személy szerint erkölcsi-művészi kötelessége a "néma kínt kimondani", új darabjával ennek a régi ars poeticának a szellemében kínálja a probléma - a zsidó származás és következményei - drámai ábrázolásának társadalmilag gyógyító katarzisát.

Illyés Gyula - Puszták ​népe / Ebéd a kastélyban
A ​Puszták népe a két világháború közötti magyar irodalom egyik legeredetibb alkotása, a szociografikus irodalom remekműve. Illyés 1935-ben írta, s először a Válasz közölte folytatásokban, majd egy évvel később a Nyugat kiadója jelentette meg könyvalakban. A Puszták népé-ben önéletrajz, gyermekkori emlék, családtörténet a szakszerűen hiteles, szociográfiai érvényességű leírással, a dunántúli nagybirtokokon élő cselédség – e „mélytengeri világ” – életének feltárásával forr össze, s akár regénynek is nevezhető – önéletrajzinak természetesen. De mégsem csak regény: a kor szociográfiai ihletésű irodalmának talán egyetlen alkotásában sem érezhető jobban, hogy íróját mennyire nem „irodalmi” kérdések izgatták. Mint ahogy a Puszták népé-hez – a történelem jóvoltából – szervesen, mondhatni sorsszerűen illeszkedő folytatása az önéletrajzi regénynek, a negyedszázaddal későbben papírra vetett Ebéd a kastélyban sem kizárólag a földjét-rangját vesztett gróffal való találkozás szépírói fotográfiája csupán, hanem történelmi számvetés is a nép és a forradalom sorskérdéseivel kapcsolatban.

Illyés Gyula - Mert ​szemben ülsz velem
Szerintem ​egy idézet az egyik szerelmes versből pont jó lesz ide:) : "Ki vagy te, mit gondolsz, mi vagy? Az vagy, mit a szív, mit az agy, a szem kintről kölcsönbe kap! Ne félj kinyílni: szabadabb leszel csak, minden porcikáddal, gazdagabb nem is velem, de a világgal!"

Illyés Gyula - Ebéd ​a kastélyban
Az ​Ebéd a kastélyban műfaji megjelölése értelmében ugyan regény, de nem a képzelet terméke. Inkább azt mondhatnánk, hogy történelmi non fiction, amelyben szűkebb hazája egykori földbirtokos grófjával és családjával való találkozását beszéli el a Puszták népe írója. A találkozás időpontja is történelmi dátum: nem sokkal az ország felszabadulása után jött létre az a találkozás, amikor a földjét-rangját vesztett gróf ebédmeghívását elfogadva, egy szigorúan őszinte, de felszabadult és fesztelen hangulatú, egész napos beszélgetés keretében, az egykori pusztai kovács fia és az egykori, több tízezer holdas hitbizomány arisztokrata kegyelmes ura - ki-ki a maga nézőpontjából - áttekintette a magyar arisztokrácia történelmi múltját és történelmi mulasztásait. A beszélgetés azonban nem korlátozódik a történelmi múltra, hanem résztvevői - ismét ki-ki a maga nézőpontjából - a társadalomban élő ember örök és mindig aktuális kérdéseiről, például a hatalom és szolgaság, társadalmi igazság és történelmi szerepvállalás viszonyáról is elmondják egy történelmi kataklizma hatására támadt gondolataikat.

Illyés Gyula - Beatrice ​apródjai
Ez ​a regény a Korai tavasz-t köti össze - a történeti időben a Hunok Párizsban-nal, a régi K. und K.-beli történelem végnapjaival egybeeső pusztai kamaszkor regényét a párizsi emigráció éveinek, az ottani munkásmozgalommal és avangarde művészeti mozgalmakkal való találkozásáról szóló beszámolóval. Ami e kettő között van, s ami - életrajzában is, történelmi eseményekben is - a Beatrice apródjai-nak tárgya: a régi államforma felbomlása, az új időknek a Tanácsköztársaság kikiáltásáig vezető forradalmas mozgalmai, négyszáz esztendős Habsburg-uralom után az önálló nemzeti lét első lépései, majd a forradalmak bukása, Trianon és a fehér-terror első hónapjai, s bennük a magyar progresszió messianisztikus hitű harcostársainak a kálváriája, akiknek a sorába a regény szerzője is ifjú fővel odaállt - mindez a legújabb kori magyar történelem kellőképpen máig sem tisztázott, felemelő eseményekkel és sorstragédiákkal zsúfolt korszaka, amelynek megértése és tudomásulvétele nélkül hiányos lenne a nemzet önismerete. Illyés (s ebben tér el ez a regény a fent említett elődeitől), a regényben ábrázolt-átvilágított személyes életutat és történelmi életanyagot szerkezetileg egy "kitágított pillanat" keretében, de állandóan térbeli és időbeli síkváltogatással ábrázolja. A kor rajzához egykori, naívan ifjú önmaga arcképéhez mindig hozzáfűzi a múltba visszatekintő, s azóta egy fél évszázad történelmi és emberi tapasztalataival gazdagodott elme kommentárjait is. Így mutat példát arra, hogyan lehet a jelen forró kérdéseinek is hangot adó, a maga korához is szóló "történelmi" regényt írni, amely mindenkori érvényességgel is rendelkezik.

Covers_233988
elérhető
0

Illyés Gyula - Petőfi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illyés Gyula - Dózsa ​György
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illyés Gyula - Fáklyaláng
1952-ben ​mutatta be először a Nemzeti Színház Illyés Gyula Fáklyaláng-ját, az 1848-as magyar szabadságharc egyik válságos szakaszáról szóló drámáját. A mű nagy sikere ellenére Illyés 1967-ben átdolgozta a drámát, s az átdolgozás indokairól így vall: "Nem tartozom azok közé az írók közé, akik végérvényesnek tekintik a művet, s nem tűrik a változtatást. Egy művészi alkotáson alkotója szemével nézve - tíz vagy húsz év múlva is akadhat javítani való. Ezt tettem meg most... A »régi« Fáklyaláng első felvonásában sok volt a »történelmi lecke«; ezek a gondolatok most, szeretném remélni, hogy a darab javára, színpadszerűbbé, drámaibbá változtak." Az átdolgozás elsősorban Kossuth és Görgey jellemét, politikai felfogását és történelmi szerepét tette plasztikusabbá. Illyés még drámaibb hangsúlyt adott a magyar szabadságharc egyik legfontosabb dátumának, 1849. augusztus kilencedikének; ezen a napon adta át a hatalmat Kossuth Görgeynek, ezen a napon dőlt el hosszú időre Magyarország és Ausztria sorsa. Az átdolgozott Fáklyaláng még lényegretörőbben mutatja be, hogyan szolgált Kossuth - számunkra ma már idegen, talán nem is mindig rokonszenves eszközökkel, nagy gesztusokkal, romantikus pátosszal, szélesen és hangzatosan - jó ügyet; s a hideg, okos, meggondolt és bölcs, rokonszenvesebb tulajdonságokkal rendelkező Görgey - rosszat. A már-már klasszikusnak elfogadott mű átdolgozott változata, amelyet a veszprémi Petőfi Színház 1967. október 6-án mutatott be, s azóta a Nemzeti Színház is nagy sikerrel játszik, most első ízben kerül e kötetben az olvasók kezébe.

Illyés Gyula - Tűz ​vagyok...
Petőfi ​életével és költészetével számos kutató, történettudós, irodalomtörténész, író és költő foglalkozott. A nagy forradalmár költő alakja és tevékenysége a szabadság szimbólumává vált a magyar ifjúság szemében, mégsem jelent meg róla az ifjúság számára hűséges életrajz. Ezt a hiányt pótolja Illyés Gyula Petőfijének rövidített kiadása. A kötetet a költő életével és korával kapcsolatos képek díszítik.

Illyés Gyula - Hunok ​Párisban
A ​mű életrajzi gyökere: a magyar Tanácsköztársaság leverése után Illyés Gyula bölcsészhallgatóként részt vett egy illegálisan működő forradalmi csoport munkájában, s a letartóztatási elől külföldre kellett menekülnie. 1922 áprilisában érkezett Párizsba ahonnan csak 1926-ban térhetett haza. Ezt az öt párizsi esztendőt ábrázolta az elmúlt ifjúságnak szóló nosztalgiával és tündéri iróniával átszőtt non-fiction regényében, amelynek kezdősorait - másfél évtizeddel később - akkoriban vetette papírra, a második világháború idején, amikor Párizs már elesett, amikor "Szegény francia föld akárcsak egy kopott Szövet léptünk alól lassacskán elfogyott"

Illyés Gyula - Konok ​kikelet
Nem ​ez az első szemelvényes gyűjtemény a verseimből. De ez az első, melyet én válogattam. Ezeket is tovább rostáltam volna. Azoknak a költőknek a példáján okulva, akik mindössze néhány költeménnyel kopogtatnak - s kapnak bebocsátást - a maguk korából a következőbe. Catullus, Villon, Berzsenyi, Mallarmé - összes művük elfér egy-egy mellényzsebben. Vannak lírikusok, akiknek életműve egyben életregény: személyük bestsellerek hőseivel vetekszik, homályt, nem ritkán hamis fényt vetve magára a műre. A munkájukkal ható művészek vonzanak. Ez ösztökélt volna még a további szitálásra. Mint olyan betűvetőt, aki jellegzetesen elmondhatja magáról, tömörebben írtam volna, rövidebben, lett volna csak több időm s nyugalmam. Efféle együttműködést ajánlva bocsátom hát még ezt a válogatást is közre: segítő közvéleményre. Még ha játékból is - olvasó és író mindig játszmához ül - szeretném látni, mi is állja az időt. Mert valójában minden művészi életmű csak érctelep, s a törő-zúzó, porlasztó évek olvasztják ki azt, amit már nem fog a rozsda. Forgassa ilyen tégelyként még ezt a kötetet is, aki kezébe veszi.

Illyés Gyula - Petőfi ​Sándor
Ez ​a könyv franciáknak készült, úgy, hogy Illyés egy korábban született Petőfi-monográfiájának fordítási munkálatai közben mindazt, ami ismeretlen vagy homályos körülmény lehet a kultúránkban és a történelmünkben járatlan olvasó számára, beépítette a szövegébe. Nemcsak a magyar forradalom és szabadságharc előzményeit és fordulatatait, hanem azt is, ami Petőfi alakja és költészete köré azóta kristályosodott ki, hogy megéreztesse e költő metaforikus jelentőségét népünk történetében és tudatában. Természetesen a magyar olvasónak van erre nagyobb szüksége. Hiszen csak hisszük, hogy tudjuk: ki volt Petőfi, hogyan zajlott le a "szabadság délelőttje", s hogy milyen versek azok, amelyeket esetleg kívülről fújunk - de sose olvastunk el figyelmesen. Illyés az irodalomtörténetírás ritka bravúrját vitte véghez - de könyve azért enciklopédiaként és regényként is forgatható.

Illyés Gyula - Puszták ​népe
A ​Puszták népe voltaképpen egy avantgárd gesztusból, André Gide 1927-es Kongói utazásának ösztönzésére született. Illyés Gyula a magyar "tengerfenék titkai közé reflektorfényt vető" (Babits) írószociográfiájával, máig nem múló hatású remekműben ábrázolta a két háború között a hazai hitbizományok és nagybirtokok vergődő cselédnépének életét, saját pusztai gyerekkora világát.

Illyés Gyula - Vadak ​etetése
A ​lég voltál, a völgy, tavaszi szél? Hogy elmaradtál, lágy világ! Barackfa-illatod utánam ér, átfog, visszahúz, elbocsát, lassan, mint ki fél nézek hátra mély meredélyedbe, gyönyörű veszély. Az óra, hol mint alvó csiz piheg, hol mint... gyors lépteim után köveivel az ösvény megered, lefoly egy vad hegy oldalán - Hullok, fölkelek, némán így megyek mind messzebb, meleg, édes valóság, szép honod felett.

Illyés Gyula - Haza ​a magasban
Összegyűjtött ​versek 1920-1945

Covers_136332
elérhető
0

Illyés Gyula - Teremteni
Illyés ​Gyula olvasóközönség elé szánt, összegyűjtött verseinek második kötete.

Illyés Gyula - Hetvenhét magyar népmese [Rovásírással]
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illyés Gyula - Bál a pusztán - Bölcsek a fán
Egy hősi komédia két részben és egy tragédia tréfában elbeszélve. Borsos Miklós illusztrációival.

Illyés Gyula - Beatrice naplója
Tartalom Sötétedés sugarakkal 5 Győzetesek között 62 Az elsiratott jövő 92 Tanár és tanítvány 131 Mi egyesít? Ami elválaszt 144 Címerpajzstan 164 Mélypont 179 Egy magyar betűértő 197 Világváros szépségei s rejtelmei 225 Egy született úr 234 Szabadegyetem 253 A csomó és a kardok 269 Felelősek 283 Félelmes finnyásság 313 A kacér hölgy 328 A mű helye 356 Tisztázandók 367 Egy nap az emlékezet borostyánkövében 391 Még egy betűértő társtalanul 412 Egy bárka a viharban 426 Akaratnevelés 448 Program és teendő 465 Cél és út 476 Tengermélyben 500 "Oázis!" 518 Még egy nevelő 530 Egy hitvalló 542 Zivataros tavaszidő 559 Az érettség vizsgái 601

Illyés Gyula - Három dráma
Ozorai példa Fáklyaláng Dózsa György Szépirodalmi Könyvkiadó, 1957

Illyés Gyula - A ​költő felel
Ez ​a verseskötet egy válogatás szűkre szabott keretében Illyés Gyula költészetéről akar képet adni. Minden válogatás, amikor egyfelől kiemel egyes verseket, másfelől viszont másokat mellőz. S így, még ha a legjobb szándék vezérli is, még ha, mint a jelen esetben, a költő tanácsai szerint formálódik is. Látszatra önkényesen csonkítja a költői műve, amely jól tudjuk, egészében egész. Sietünk tehát megjegyezni: aki Illyés Gyula lírájának teljes ismeretére vágyik, forduljon az "Összes versek" c. gyűjteményhez (1947) és az azóta megjelent kötetekhez. Ott azokban a kötetekben időrendben követheti nyomon a költő lírai világának teljes kibontakozását, minden részletével és szegletével együtt, azt amit ez a kötet, ha tetszik, madártávlatból mutat be, és nem is szigorú időrendben. Illyés Gyula költészete olyan szerves része a XX. századi magyar lírának, hogy fölösleges itt sajátosságait és értékeit méltatnunk. Nem is értékelésnek, hanem puszta tájékoztatásnak szánjuk az alábbi rövid életrajzi adatokat. A Tolna megyei Rácegrespusztán született 1902. november 2-án. Apja uradalmi gépész volt, s ő az egész család szívós összefogásával végezte el a középiskolát. Az uradalmi cselédek, a zsellér rokonok között eltöltött gyerekkor, a társadalmi valóságnak alulról való keserves megismerése egész írói pályáját meghatározta. Ebben gyökeredzik magatartásának az az alapvető igénye, hogy mint Petőfi a nép nevében, ő a pusztai szegénység nevében mondja el társadalmi, nemzeti mondandóit; ebben gyökeredzik egész írói és költői munkásságának visszatérő ellenőrző kérdése: eleget tett-e azokért, akik keserves erőfeszítéssel a felszínre küldték, útja nyitott-e utat az után jövőknek? Ez a magatartás természetesen nemcsak költői és prózaírói témavilágát szabta meg, s ihlette olyan maradandó versek során, mint például a "Dózsa György beszéde a ceglédi piacon" vagy "A Kacsalábonforgó Vár", és olyan műfajteremtő szociográfiai remekműre, mint az 1934-ben írt "Puszták népe", hanem költői stílusát is messzemenően befolyásolta. A Tanácsköztársaság bukása után ugyanis gyerekemberként menekülnie kellett (lásd erről az Ifjúság című elbeszélő versét), s hosszabb időt töltött Bécsben, Berlinben, majd Franciaországban (lásd a "Hunok Párizsban" című regényét), ahol is indulóköltőként bekapcsolódott a francia költészet élvonalába álló avantgarde-mozgalomba. Ám hazatérve a nehezebben követhető, nyugtalanabb és kísérletező versstílust háttérbe szorítva (első kötetében, az 1928-ban megjelent "Nehéz föld"-ben még az avantgarde-stílusnak meglehetős nyomva van), egyszerűbb, világosabb, a nép képzelet- és gondolatvilágához közel álló verseszményt alakított ki, s a hazai avangarde-mozgalmat odahagyva, a Nyugat című folyóiratban közölte verseit, melynek később Babits Mihály mellett társszerkesztője lett. Munkássága a 30-a évektől kezdve, teljesedett ki, mégpedig olyan gazdagsággal, hogy szinte e fontosabb kötetcímek felsorolására is alig szorítkozhatunk. Ha a körülmények nem voltak túl mostohák, két-három évenként bocsátott közre egy-egy verseskötete, melyek közül kiemelkedik: a "Három öreg" (1932), a "Szálló egek alatt" (1935), a "Rend a romokban" (1937), a "Külön világban" (1939), majd a felszabadulás után: az "Egy év" (1945), a "Szembenézve" (1947), a "Két kéz" (1950), a "Kézfogások" (1956), a "Nem volt elég" (1962) és a "Dőlt vitorla" (1965). Számos prózai remekléssel is gazdagította irodalmunkat. A már említettek mellett elsőként kell megneveznünk a klasszikussá vált Petőfi-könyvét (1936), majd a Szovjetunióban való utazásának emlékét, az Oroszország című útinaplót (1934), végül a forradalmak félesztendejét idéző "Koratavasz" című regényét. Drámái: "Ozorai példa", "Fáklyaláng", "Kegyenc" stb. kivételes helyet biztosítanak számára a magyar drámairodalomban is. Mint műfordító egyike a legkiválóbbaknak. Gyűjteményes műfordításkötete a "Nyitott kapu" (1963). Írói munkásságért számos díjban, kitüntetésben részesült, kétszer kapott Baumgarten-díjat, majd kétszer Kossuth-díjat. 1965-ben elnyerte a Knokke-le Zoute-i nemzetközi költői biennálé nagydíját.

Illyés Gyula - Tiszták
Illyés ​Gyula legújabb történelmi tragédiája egy elpusztult népről szól, a 13. század folyamán a keresztes háború által kiirtott délfrancia albigensekről - "de még élő, küszködő népeknek, közösségeknek. - írja drámájáról egyik esszéjében a szerző. - S Így személy szerint nekünk is.

Illyés Gyula - Szülőföldem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illyés Gyula - A ​Szentlélek karavánja
Első ​ízben 1979-ben látott napvilágot az évtized egyik legfontosabb magyar regénye, a _Beatrice apródjai_, Illyés Gyula tollából, amely az ő önéletrajzi és kortörténeti szálakból sodort -a történeti időt tekintve-, a _Puszták népé_-vel elkezdődő, majd a _Kora tavasz_-szal folytatodó regényfolyamának szerves része; a _Hunok Párisban_ eseménytörténete felé vezető időköz regénye. Ez a vállalkozás -életrajz, emlékirat és kortörténet- tehát Illyés Gyula egész írói pályáján átnyúlik, s az író számára is, de minden bizonnyal olvasói számára is éppen az 1918 és 1925 közötti időszak ábrázolása jelenthette a legizgatóbb és legnehezebb feladatot, mert egy olyan nehéz és keserves korszakot kellett a történelmi tisztánlátás erejével és szépírói hitelével megidéznie, amelyről mindeddig alig-alig esett szó irodalmunkban. "Buzgalmamat az keltette, hogy azt éreztem: a magyar nép XX. századi legsorsdöntőbb esztendeiről, ahol minden nagy bajunknak a forrása van, a szellemi élet nem adott méltó ábrázolást.Nem tudjuk, hogy mi történt, értve úgy, hitelesen nem tudjuk, mert hisz még történetileg se tudjuk világosan:mi történt a magyarsággal 1918 és 1925 között." Erre a nehéz kérdésre a felelősségteljes és személyes átélés hitelét is sugárzó, méltó írói választ, szinte elsőként,Illyés Gyula adta meg élete utolsó éveiben.A _Beatrice apródjai_ azonban a válasznak csak az első része volt, s az író haláláig dolgozott a folytatáson,amelyhez Adytól,az ő egyik versétől kölcsönözte.A _Szentlélek karavánja_ címet, mert regényében éppen annak "az ige-málhákkal rakott agyú" nemzedékének: az elbukott forradalmak nemzedékének a sorsát akarta megrajzolni,akik abban a hitreneszánszban éltek,hogy a világforradalommal meg lehet váltani az emberiséget a bűntől. A regény nem készült el teljesen,de a különböző dossziékból, az író hagyatékából előkerült fejezet-szigeteket Illyés Gyula nyilatkozatai és a kézirat logikájának az útmutatása alapján Száraz György restaurálta oly sikeresen,hogy az olvasó a teljes Illyés-művek élményét éli át, miközben nyomon követi az író és nemzedéke más szereplőinek a sorsát,harcait,reménykedéseik es csalódásaik történetét e posztumusz regény lapjain.

Illyés Gyula - Breviárium
Illyés ​Gyula enciklopédikus teljességű életműve a klasszikus magyar líra szinte valamennyi értékes hagyományának folytatója. A drámai monológ, a profetikus váteszköltészet, az Őszikék típusú panaszversek és a képviseleti líra műfajai egyaránt megtalálhatók alkotásai közt. Breviáriumának, mely terjedelme folytán meg sem kísérelheti az alkotói pálya megjelenítését, ezekből a sokhúrú költőre valló művekből válogat elsősorban. Az életmű csomópontjaiként olyan verseket emel ki, amelyek az iskolai magyartanításban is fontos szerepet kapnak, és ezek köré csoportosítja Illyés kevésbé ismert költeményeit. Így remélhetőleg a tanárok és a diákok munkáját is megkönnyíti majd ez az antológia.

Illyés Gyula - A ​semmi közelít
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illyés Gyula - Ítélet ​előtt
A ​könyv egy eddig ismeretlen Illyés Gyula regényt rejt, melyre harminc évvel édesapja halála után, az írói hagyaték rendezésekor bukkant a lánya, aki egyben a könyv szerkesztője és a felfedezés részleteiről az utószóban ír. A regény a harmincas évek derekán játszódik egy dunántúli nagyközségben, az elképzelt Menyődön. Főhőse Piroska, az idős, már az elmúlással szembekerült asszony, akin megmagyarázhatatlan adakozási, osztogatási mánia tör ki. Furcsa pálfordulásával alapjaiban forgatja föl környezete életét.

Illyés Gyula - Illyés ​Gyula összegyűjtött versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illyés Gyula - Naplójegyzetek ​1956-1957
"A ​naplók naplóját írom: az események egyidejű ábrázolását." Illyés Gyula száz napja Illyés Gyula mindeddig kiadatlan, lebilincselően érdekes '56-os följegyzéseit, papírlapokra írt naplóját 1957 elején elrejtették és csak 2014 áprilisában került elő. Az író lánya, Illyés Mária készítette elő kiadásra az anyagot, Horváth István történész közreműködésével, a forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára...

Kollekciók