Ajax-loader

Ozogány Ernő könyvei a rukkolán


Ozogány Ernő - Magyar ​Prága, arany Prága
A ​szerző prágai diákként szembesült először azzal, a nagyközönség körében alig ismert ténnyel, hogy a legutóbbi évezred folyamán a cseh és a magyar nemzet sorsa mennyire összefonódott. Uralkodó családjaik többszörösen rokoni kapcsolatban álltak egymással, amiből olykor rövidebb-hosszabb ideig tartó szövetségek, máskor kisebb-nagyobb perpatvarok keletkeztek; az oktatásügy területén tetten érhető IV. Károly német-római császár, a róla elnevezett, napjainkig működő egyetem alapítójának hatása, akinek egykori veje, Nagy Lajos Pécsett hozta létre az első magyar felsőfokú tanintézményt. Prága évszázadokon keresztül az európai kultúra, művészet és tudomány egyik legfontosabb központja volt, ami mágnesként vonzotta hazánkfiait a cseh fővárosba. E kötet nagyrészt azokat a magyarokat veszi számba, akik tevékenysége összefonódott Prágával; de áttekintést is igyekszik nyújtani e csodálatos, egyedülálló, megismételhetetlen város hozzájárulásáról civilizációnk fejlődésében.

Ozogány Ernő - Jó ​mulatság, férfimunka
Ez ​a könyv röviden megpróbálja számba venni nemzetünk legkiválóbbjainak tevékenységét, ismertetni mindazok életútját és eredményeit, akik hozzájárultak népünk felemelkedéséhez. Tekintve, hogy a szerző főként tudomány- és technikatörténettel foglalkozik, az olvasót bizonyára nem lepi meg, hogy elsősorban e területek képviselői kaptak helyet jelen kötetében. A jelenlegi kötet összeállítójának legfőbb célja, hogy a múlt legkiválóbbjainak felmutatásával látván láttassa, hogy a legnehezebb helyzetből is megtalálható a kiút, ahogyan azt eleink meg is találták, hogy a világ dolgai iránt érdeklődő, nyitott olvasó olyan ismeretekkel gyarapodjon, amelyek szélesítik látókörét, elmélyítik tudását és nemzeti önismeretét.

Ozogány Ernő - A ​nemzet virágai
A ​világon szinte egyedülálló módon híres asszonyaink legtöbbjét csak leánykori nevükön ismerjük, annak ellenére, hogy olykor történelmünk legmeghatározóbb egyéniségei közül került ki életük párja. Hogy mennyire igaz eme állítás, elég csak feltenni a kérdést: ki volt Szent Erzsébet, Szent Hedvig, Szent Kinga, Szilágyi Erzsébet, Cillei Borbála, Báthory Erzsébet, Báthory Zsófia, Lorántffy Zsuzsanna, Széchy Mária, Bethlen Kata, Zrínyi Ilona, Laborfalvi Róza, Széppataki Róza vagy Fedák Sári társa? Olyan jelentős szerepet játszottak a szebbik nem képviselői az elmúlt évezredben, hogy a nemzet virágainak nevezik őket, sőt, megszületett a népnyelvben a nagyasszony fogalma – amely eredetileg csak Szűz Máriát illette meg – azok jellemzésére, akiknek a legtöbbet köszönheti a magyarság. A fejlettnek tekintett Nyugat nem kis büszkeséggel vallja, hogy élen jár a nők egyenjogúsításának terén, nem is sejtve, hogy e Kárpát-medencei nép századokkal megelőzte: a magyar asszonyok már a középkorban országnyi gazdaságokat vezettek, gályaparancsnokként megmentették királyukat, várkapitányok voltak, a későbbiek folyamán huszárcsapatoknak parancsoltak, egy sor olyan tevékenységből kivették részüket, amelyek kifejezetten férfidolognak számítottak. Ez sajátos történelmünk terméke volt, hiszen a hadban álló férfiakat helyettesíteni kellett a gazdaságban, társadalmi, kulturális életben és a családban egyaránt. Visszatekintve az eltelt bő évezredre: lehetetlen túlbecsülni asszonyaink szerepét e nemzet megtartásában és felvirágoztatásában. Olyan terheket kellett viselniük, olyan feladatokat felvállalniuk, amik a fejlettebb országokban még csak fel sem vetődtek. E munka kísérletet tesz arra, hogy felmutassa azon asszonyok tevékenységét, akik talán a legtöbbet tették e nemzet megmaradásáért, felvirágoztatásáért. Életüket, cselekedeteiket közelebbről megismerve örömmel nyugtázhatjuk, ezúttal is bebizonyosodott: sokkal gazdagabbak vagyunk, mint hinnénk. Számunkra e rég porladó asszonyok példaképek, követendő példák lehetnek; életük, tevékenységük sürgető korparancs: cselekedjünk, mit megkövetel a haza.

Ozogány Ernő - A ​tudás almája
Érdekességek ​a tudomány világából. Rövid történetek a természettudomány nagyjainak felfedezéseiről.

Ozogány Ernő - A ​tudás fájáról
Ozogány ​Ernő felvidéki ismeretterjesztő író legújabb könyvében elsősorban az érdeklődő fiatalok, iskolások ismeretszintjéhez igazodva mutatja be világképünk változását, a természetről szerzett ismeretek gazdagodását. A tudomány alapját a megfigyelésben jelöli meg; a hétköznapi élet megfigyeléseit rendszerezve bizonyos elképzelések alakulnak ki a természet folyamatairól, de - hangsúlyozza a szerző - nem elég a hipotézis, kísérletek sorával kell igazolni a feltevést. A kitűnő kötet a világ minél tökéletesebb megértéséhez vezetheti el a fiatalokat, akik az írások nyomán pontos képet alkothatnak a Föld helyéről a világűrben (A Föld és a világegyetem), a fizika tudományának jeles tudósairól (Az oszthatatlan részecskétől az anyag első építőkövének felfedezéséig), a fény keletkezésének, terjedésének és a látásérzet kialakulásának elméletéről, arról milyen csodákra képes a fény (Szép színes világ). Számos természeti jelenség látszólag egyszerű, ám mögöttük minden esetben fizikai törvényszerűség húzódik meg, ennek magyarázatát közérthetően, a laikus számára is jól követhető logikával fogalmazza meg a szerző (Miért színesek a tárgyak?; Miért látunk szivárványt?; Miért színes az olajfolt?; Miért vannak évszakok? stb.). Az írások segítenek a fiatalok világképének formálódásában is (Miért gömbölyű a Föld?; Hogyan határozható meg bolygónk alakja?). Több írás elvezet az alkalmazott tudományok világába (Hogyan kerül lakásunkba az áram?; Szódapatron és hűtőszekrény; A rádió megjelenése; A nagy csoda: a színes tévé; Megjelenik a képmagnó). ; Ozogány Ernő írásai példái a színes, élvezetes tudománynépszerűsítésnek. Szerzőjük a magyar irodalom klasszikusaitól vett idézetekkel (Petőfi, József Attila verseinek részleteivel) bőségesen színesíti gazdag ismeretanyagát. - Bár elsősorban fiataloknak készült a kötet, számíthat valamennyi korosztály érdeklődésére.

Kiss László - Lacza Tihamér - Ozogány Ernő - Zsinórpadlás
A ​nagyközönséget mindig is izgatta: milyenek a kiválasztottak, az igazi tudósok, akiknek megadatott a nagy igazságok felismerésének képessége. E kötet rövid történetei őket hozzák közelebb az olvasóhoz. Nem magánéletük titkait firtatják; azt próbálják meg bemutatni, milyen körülmények között, mely úton jutottak el legfontosabb felfedezéseikhez. Akárcsak a drámai alkotások esetében, a tudomány nagy színpadán is egymást követik az események. A szerzőhármas ezúttal sajátos nézőpontot választott: nem a néző, hanem a beavatott, mint­egy a színházi ember szemszögéből mutatja be, ami ezen a színpadon zajlik. Mint amikor a műszaki személyzet a zsinórpadlásról követi figyelemmel az alatta levő színpad eseményeit. Ez a sajátos látásmód, a háttéremberek szemléletmódja sugallta e kötet címét, olykor különös történeteit és egész szellemiségét.

Kollekciók