Ajax-loader

Gracza György könyvei a rukkolán


Gracza György - A ​nevető Magyarország
Krónikás ​adomák, fortélyos történetek, dzsentri úrhatnámság, szalonok és kávéházak pletykái, bírósági és színházi csacskaságok, tárczák és beszélyek – A nevető Magyarország kora sikerkönyve volt, de üzenete, értéke mit sem változott az eltelt száz esztendő alatt: a történetek ma is elevenen hatnak, a kötet ékes bizonyítéka annak, hogy a humor örök. Mi ez valójában: görbe tükör Magyarországról, a magyarokról? Szarkasztikus Monarchia-kép? Maró önkritika? A történelem romantikus oldala, netán az emlékezés megszépítő homálya? Gracza György összeállítása ritka pillanatfelvétel a 19. és 20. századi Magyarországról, Budapestről, a vidékről és egyáltalán arról, hogy milyenek is voltunk-vagyunk valójában. Egy könyv, ami nekünk szól. Rólunk.

Gracza György - A nevető Magyarország I.
I. Ferenc császárról, aki a magyar jakobinusokat végeztette ki, tartotta fenn a szóhagyomány ezt a jellemző kis történetet. Ferenc császár valami terhes nagy adó kivetése után kérdezi a kancellárjától: - Mit csinálnak a magyarok? - Esznek, isznak, dáridóznak, - válaszol a kancellár. - Akkor hát nincs semmi baj! - nyugszik bele a császár és újabb adót rak a magyar nemzet vállaira. Az új adó után megint csak a kancellárhoz fordult: - Nos, mit csinálnak a magyarok? - Dikcióznak, protestálnak! - jelenti a kancellár. - Se baj, hadd dörögjék ki magukat! - jegyzi meg az uralkodó, s még egyet csavarint az adó­présen. Ezután ismét kérdi: - Hát most mit csinálnak a magyarok? - Hallgatnak és isznak! - hangzik a jelentés. - Akkor már baj van! - kiált fel az uralkodó. - Most már csakugyan dobni kell valamit a magyarnak. S csakugyan 1824-ben, tizenhárom évi önkényuralom után, összehívta a magyar ország­gyülést.

Gracza György - A nevető Magyarország II.
1848. március elején egy vidéki táblabíró vetődött a Pilvax-kávéházba, ahol a fiatalság szokott tanyázni. Egészen elhült, amikor hallotta azt a forradalmi hangot, a melyen a társalgás folyt. A rosz példa azonban tudvalevőleg ragadós. S így nem csoda, hogy a táblabíró keble is csak­hamar megtelt szabad eszmékkel, s egy-két üveg bor elfogyasztása után a következő forra­dalmi óhajtást szalasztá ki felségsértő ajkain: - Magam is azt hiszem, polgártársak, hogy legjobb volna ő felsége beleegyezésével itt Pesten kikiáltani a köztársaságot, aztán István főherceget királynak koronázni.

Gracza György - Most ​szép lenni katonának...
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gracza György - Az ​1848–1849-iki magyar szabadságharc története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók