Ajax-loader

Kertész Magda könyvei a rukkolán


Kertész Magda - Mai ​házasságok?
A ​boldog családok mind hasonlók egymáshoz. Minden boldogtalan család a maga módján az." Lev Tolsztoj írja ezt "Karenina Anna" című művében. Az idézetet régóta ismerem, sokszor feltettem a kérdést magamnak: vajon csupán a boldogtalan családoknak és a boldogtalan házasságoknak van történetük? És a boldog házasságoknak nincsen? Nem nyugodtunk bele Tolsztoj állításába, nem fogatuk el állítása igazát, ezért hirdettünk pályázatot "Sikeres házasságok" címen és jeligére a "Nők Lapjá"-ban.

Kertész Magda - Benéztem ​Beneluxékhoz
Az ​ismert nevű szerzőnő a Benelux-államokban tett körutazást. Naplószerű, intim hangú úti jegyzeteiben ezeknek az államoknak mindennapi életét ismerteti meg Olvasóinkkal. Megismerkedhetünk az ottani idősebbek és a modern "mai fiatalok", a dolgozók és a nemzetközi hippik problémáival, erkölcseivel, szokásaival, az ottani "szabad szerelemmel". A modern nagyvárosok közelében is megtalálható még a régi szélmalmos-facipős romantika maradványa - jobbára már csak az idegenforgalom kedvéért. Különös, dicsérendő vagy elvetendő hagyományokkal és szokásokkal találkozhatunk e könyv lapjain - és olyan magyarokkal, akik több évtized után sem tudtak gyökeret verni idegenben. Miután az Olvasó bepillantott az egyáltalán nem "operettország" Luxemburgba, néhány felvillantott kép erejéig - ráadásul - a festői Svájc intim életébe is beleláthat a sok kifejező képpel tarkított, egyéni hangú útleírás segítségével.

Kertész Magda - A ​nő - három szereposztásban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kertész Magda - Szűr-Szabó József - A ​nők előbb jöttek le a fáról?!
Félreértés ​ne essék, a címet a szerzők nem közösen adták a könyvnek, Szűr-Szabó József ugyanis erőteljesen tiltakozott. Tiltakozott a cím ellen, tiltakozott a tény ellen is: már mint hogy a nők előbb jöttek volna le a fáról. De Kertész egész kötetével bizonyítja ezt. Minden sorában érvek tömegével állítja: előbb jöttek le a nők - de csak azért, mert a férfiak küldték őket. Mert a férfiak, mint oly sok minden mást, ezt is a nőkre hárították, s ők maguk csak a készre "jöttek le". S ez a folyamat, állítja Kertész Magda, azóta is tart. A teremtés koronája, Szűr-Szabó természetesen cáfolja ezt, kevés szóval - mondván, hogy a nőket ősidők óta nem lehetett leszoktatni a sok beszédről -, de annál több, nagyszerű rajzzal. A vita persze a "fától" indul, de nagyon gyorsan eljut napjainkig, mivel a szerzőpár nő tagjának az a véleménye, hogy napjainkban is ősállapotok uralkodnak - itt-ott, meg ott-itt - a nők egyenjogúságát, megbecsülését illetően, s hogy a férfiak ma is a nőket "küldik le", ha valamilyen komolyabb probléma van. Döntsék el a kedves olvasók, kinek van igaza.

Kertész Magda - Utazás ​szerelem és házasság körül hét országban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kertész Magda - A ​szüfrazsettek
A ​szüfrazsett (politikai egyenjogúságért, választójogért harcoló nő) mozgalom Angliában volt a legerősebb és legkitartóbb. Az ipar egyre több nőt foglalkoztatott, akik ugyanolyan nehéz munkát végeztek, mint a férfiak - fele bérért. A munkásság erőteljesen küzdött jogaiért - a nők ebben a küzdelemben vettek részt. Az iparosodás előrehaladtával a felsőbb- és középosztálybeliek helyzete jelentősen megváltozott. A férfiak előtt megnyíltak a művelődési és elhelyezkedési lehetőségek, míg a nőket - mesterségesen tudatlanságban tartva - csak a társasági életre készítették fel. Lassan sikerült csak betörniük a férfiak által uralt területekre: 1876-tól vehettek fel az orvosi egyetemek lányokat is hallgatónak, 1893-ban nevezték ki az első női gyári felügyelőt. A nőt a törvény nem ismerte el jogi személynek. Előbb apja, később férje gyámsága alatt állt, akinek jogában volt verni a feleségét. 1857-ig kellett várni az új házassági és válási törvényre, amely jogot biztosított a férj által elhagyott feleségnek. Az 1871-ben megalakult Nők Szavazati Jogának Országos Szövetsége választójogot követelt a nőknek, bár ekkor még a férfiak közül is csak minden hatodiknak volt szavazati joga. 1903 október 10-én megalakult a Nők Társadalmi és Politikai Uniója. 1905 októberében egy választási gyűlésen követeltek szavazati jogot - két tagjukat letartóztatták. Később Londonba helyezték át székhelyüket, de békés politikai tevékenységük ott sem járt sikerrel. 1908 július 21-én hatalmas tüntetést szerveztek, majd delegációt küldtek a parlamentbe, de tagjait elfogták és bebörtönözték. Ezzel lezárult a mozgalom békés szakasza.... Végül 1918. február 6-án fogadta el az angol parlament a nők választójogát biztosító törvényt. A könyv a nőmozgalom iránt érdeklődők olvasmánya.

Kertész Magda - Tettének ​oka: szerelem, szenvedély
Egy ​kort legjobban, legjellemzőbben talán bűnügyeiben érhetünk tetten. A mi átalakulóban levő korunkra, a nők, a család átalakulóban levő helyzetére, férfi és nő átalakuló kapcsolatára éles fényt vetnek bizonyos jellegzetes bűnügyek. Gyakran régi, évszázados előítéletek bújnak elő látszólag új, modern magatartás mögül. Az elmúlt évek bűnügyeiből válogatott ki tizenötöt a szerző, melyekben a fékevesztett szerelmi szenvedély okozott tragédiát vagy csaknem tragédiába torkolló súlyos testi sértést. Vádlott és áldozat egyaránt szerencsétlen e szenvedély poklában, s a történeteket olvasva rá kell döbbennünk, hogy csak az értelem igaza, a belátás, a méltányosság, egyszóval a kulturált emberi magatartás vethet gátat a szenvedély rombolásának.

Kertész Magda - Mai ​nők és tegnapiak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kertész Magda - Vendég ​voltam Japánban
Bejrúton, ​Indián, Hongkongon át, a legnagyobb japán hírügynökség vendégeként érkezett Japánba Kertész Magda, a Nők Lapja ismert munkatársa. Az idegen hosszú évekig élhet Japánban anélkül, hogy átléphetné egyetlen japán család küszöbét. A hírügynökség munkatársai azonban meghívták a vendéget otthonukba, elvitték rokonaikhoz, ismerőseikhez, és hétköznapi jelenségekben mutatták meg az ősi törvényeknek és a legmodernebb vívmányoknak azt a furcsa keverékét, ami a mai japán élet fő jellemzője.

Kertész Magda - Szűr-Szabó József - De ​az alma ugye jó volt?!
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók