Küllős Imola könyvei a rukkolán

Küllős Imola - Betyárok ​könyve
Rózsa ​Sándor, Sobri Jóska, Angyal Bandi, Vidróczki a 19. század népi kultúrájában a szabadságot, a társadalmi és a szociális igazságtalanság elleni lázadást képviselték. Tetteik balladákban, ponyvairodalomban örökítődtek meg. A róluk alkotott kép fokozatosan módosult a mesélők vágyai, illetve az írók szándékai szerint. Küllős Imola saját gyűjtései és irodalmi források alapján foglalja össze mindazt, amit tudunk vagy sejtünk régi betyárjainkról. Igyekszik lehántani a valóságra rárakódott rétegeket és megmutatni: kik is voltak valójában ezek az emberek, miért lettek törvényen kívülivé, hogyan éltek és buktak el.

Küllős Imola - Vasvári Zoltán - Áldozatok
Ezt ​a könyvet azoknak a nemzedékeknek szántuk, akik számára a második világháborút követő évek törvénytelenségei, majd az 50-es évek súlyos politikai hibái már olyan távoli, „történelemi tények”, amelyeket részben elhallgattak előttük, részben pedig tudatosan félremagyaráztak. Nem pusztán történelmi adattárat állítottunk össze, inkább olvasmányos történelmi segédkönyvet akartunk a téma iránt érdeklődők kezébe adni, hiszen egy kötetbe válogattunk össze verseket és életrajzi visszaemlékezéseket a keleti és nyugati hadifogságot, valamint a sztálini kényszermunkatáborokat megjárt emberektől. Tudjuk, hogy nem volt egyforma a sorsa annak, aki „csak” 9-l8 hónapot töltött a „nyugati” (amerikai, francia, angol) hadifogságban és annak, aki a szó szoros értelmében végeláthatatlan éveket, olykor 10 évnél is többet raboskodott a Szovjetunió hadifogolytáboraiban és lágereiben. Másként élték át a fogságot a katonák és másként a vétlenül elhurcolt és ártatlanul elítélt civilek. Mégis egy közös kötetben kellett közreadnunk ezeket a személyes emlékeket, mert a fogolytáborok lakóit mindenütt ugyanazok a problémák foglalkoztatták: mi történik otthon a családjukkal? Mikor szabadulnak? Mindenütt a gondviselésbe vetett hit és a hozzátartozóik utáni vágy segítette őket, hogy legyőzzék az éhséget, az erejüket meghaladó fizikai és lelki gyötrelmeket, hogy túléljék a fogságot. A kötet néprajzos szerkesztőiként egy speciális történelmi helyzetet mutatunk be, azt vizsgáljuk, hogy milyen volt a lágerek, a lágerviselt emberek élete és folklórja. A tudományos vizsgálat során nem válogathattunk, nem súlyozhattunk a kényszermunka- és hadifogolytáborok szenvedései között. Meggyőződésünk, hogy a „szerencsés” túlélők és családtagjaik egyformán áldozatok voltak, a 20. századi közép-európai történelem áldozatai, akiknek egész további életét, gondolkodásmódját megváltoztatta a fogság. A történelmi olvasókönyvként is forgatható írásokkal, a folklorisztikai tanulmányokkal és a Láger-antológiával nemcsak az áldozatok emléke előtt szeretnénk tisztelegni, hanem emlékeztetni akarjuk az utókort is, hisz jól tudjuk Illyéstől: „S jogunk van / – hisz halandók s életadók vagyunk – / mindazzal szembenézni, / mit elkerülni úgysem tudhatunk. / Mert növeli, ki elfödi a bajt.” A második világháború nekünk, magyaroknak súlyos és nem minden vonatkozásában őszintén feldogozott történelmi lecke. E lecke megértésében, tanulságai elfogadásában és érvényesítésében sokat segíthet e kötet is.

Küllős Imola - Közköltészet ​és népköltészet
A ​kötet a XVII-XVIII.századi közköltészet,és a XIX.-XX.századi szájhagyomány összefüggéseinek feltárására vállalkozik. A szerző célja egyrészt az,hogy fel és elismertesse a populáris hagyomány irodalom,művelődés- és folklórtörténeti jelentőségét. A tanulmányok és az idézett szövegpéldák egytől-egyig azt támasztják alá ugyanis, hogy a régi magyar világi közköltészet szerves része, sajátos,nemzeti vonásokat viselő terméke volt a közös európai szellemiségnek. A monográfia másrészt kísérletet tesz arra, hogy minél szélesebb körben ismertté tegye a kötetben szereplő népszerű, mindennapos és ünnepi használatra készült, változatokban élő, névtelen verstömeget. Ezért a Példatárban illusztratív válogatást ad abból a több száz,világi témájú versből,amely az utóbbi három évtizedben került elő a kézirattárak mélyéről. A könyv ugyan elsősorban az összehasonlító irodalom- és folklórtörténet iránt érdeklődő kutatók számára készült, de haszonnal forgathatja minden verskedvelő és a múlt iránt érdeklődő ember.

Küllős Imola - Laza Dominika - Népi ​mondókák
A ​Népi mondókák című könyvben a gazdag és változatos magyar gyermekfolklór legjellemzőbb és legkedveltebb "hagyományos" darabjait válogattuk össze, tematikus fejezetekbe csoportosítva. A kiadvány a csecsemőkortól a kisiskoláskorig használható a gyermekek nevelésében. A z itt közreadott mondókákat és dalocskákat azért nevezzük "hagyományosnak", mert már 100-150 évvel ezelőtt is ismerték és használták gyermekkorukban - mindig a megfelelő helyzethez igazítva - nagyszüleink és dédszüleink, akár falun, akár városon éltek. A válogatásban megtalálhatók a dajkarímek, a mondókák, a csúfolók, a kiszámoló versikék, a csalimesék mellett a nyelvtörők és a köszöntőversikék is. A közreadott anyag felhasználását 50 kotta segíti. Szülők és pedagógusok látni fogják, hogy az ölbeli gyermekek szeretetteljes dajkálására fordított idő busásan megtérül, és a gyermekekkel való játék, közös éneklés olyan erős érzelmi kötődést teremt, olyan nyelvi és mentális nevelést tesz lehetővé, ami a fejlődő gyermek egész személyiségére, életére kihat. Ne felejtsük el, hogy a szájról szájra hagyományozódó népköltészet szerves része, mondhatni: táptalaja nemzeti, anyanyelvi kultúránknak. Rajtunk is múlik, hogy ez az évszázados hagyomány eleven marad-e a 21. században. A kötethez Küllős Imola, az MTA doktora írt bevezető tanulmányt és nyújtott szakmai segítséget Laza Dominikának a gyűjtés elrendezésében.

Küllős Imola - Közkézen, ​közszájon, köztudatban
A ​szövegfolklorista Küllős Imola a szájhagyományozó népköltészet és a populáris kultúra bonyolult összefüggéseivel és egymásra hatásával foglalkozik. Tanulmányaiban a kéziratos és nyomtatott forrásokból feltárt 18-19. századi népszerű közköltészet egy-egy jellegzetes műfaját, a népdalok és balladák szövegének történeti változásait, jelentését, funkcióját és stílusát elemzi. Örökzöld folklorisztikai problémák és a magyar folklorisztikában eddig nem vizsgált témák, hagyományos és újszerű szempontok, szövegelemzési módszerek, valamint színes és változatos példaanyag teszi gondolkodásra késztető, érdekes és információgazdag olvasmánnyá írásait. A kötetet mindazoknak ajánljuk, akiket a néprajztudomány közvetett forrásai, a mentalitástörténet, a szájhagyományozó folklór és a régi magyar költészet kérdései érdekelnek.