Berze Nagy János könyvei a rukkolán

Berze Nagy János - Szőlőszem ​királyfi
A ​híres néprajztudós, Berze Nagy János által gyűjtött magyar népmesék közül harminckét tanulságos, ám emellett igencsak szórakoztató történet olvasható a kötetben. A folklór világából jól ismert szereplők (a királylány, a szegénylegény, a császár, a tündér, a gazda, a királyfi és a különféle állatok) rendre felbukkannak a mesékben (Az aranyhajú ikrek, Szőlőszem királyfi, Marci és az elátkozott királylány, Árvánszületett, Nagyehető Miska, Szőlősi Pál meg a róka, A róka meg a farkas, A csudamadár, A kis sündisznó) hogy tanulságos történeteikkel példát mutassanak kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

Berze Nagy János - György Lajos - Horger Antal - Solymossy Sándor - Szendrey Zsigmond - Tolnai Vilmos - Viski Károly - Zlinszky Aladár - A ​magyarság szellemi néprajza 3.
A ​magyarság néprajzának harmadik kötete. A szellemi néprajz első fele. Népköltészet - Stílus és nyelv. 59 képpel és 9 térképpel.

Berze Nagy János - Kis ​Vitéz Pajtás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Berze Nagy János - Sárkányölő ​Sebestyén
Az ​ismert mesegyűjtő tudós hagyatékát teszi közkinccsé ez a gyűjtemény. A nagyobbrészt Baranya megyéből származó magyar népmeséket formálták át, tették élvezetessé a gyerekek számára az átdolgozók: ifj. Berze Nagy János, dr. Pákoltitz István és Szöllősy Kálmán - az eredeti lejegyzés értékeit átmentve és irodalmi formába öntve. A Sárkányölő Sebestyén a már régebben megjelent és nagy sikerű Szőlőszem királyfi kötet párja. Egyéni ízeivel, tréfás hangjával, a dunántúlias nyelvhasználatával külön színt jelent a magyar-népmese irodalomban. A gazdag és eredeti gyűjteményt Róna Emy rajzai díszítik, s teszik még színesebbé, elevenebbé.

Berze Nagy János - A ​macskakisasszony
Neves ​hazai néprajztudósok, népmesegyűjtők munkáiból készült meseantológiák összeállítására és kiadására vállalkozott a Magyar Mercurius igényes kiállítású Klasszikus Magyar Mesék sorozata. Kriza János székely népmeséi (9921215) után most a Berze Nagy Jánosnak a 20. század első felében gyűjtött Baranya megyei népmeséiből nyújt sokszínű, a vidék mesekincsének legjavát reprezentáló válogatást. Berze Nagy János munkatársaival hat éven át járta a baranyai falvakat, és a népköltészeti alkotásokon túl lejegyezte a szókincsre, a szólásokra, a néphitre, a szokásokra vonatkozó, vagyis a szellemi néprajz körébe tartozó tetemes anyagot, szaktudósi pontossággal, a hangok visszaadására is törekedve. Elkészült munkájában - a Baranyai Magyar Néphagyományok köteteiben - szakított azzal a 19. század végi, 20. század eleji szokással, hogy a mesegyűjtő a szöveget kedve szerint átdolgozta, rövidítette, megtoldotta, ehelyett ő az eredetit szándékozott megőrizni. A sorozat szerkesztői is tiszteletben tartották a gyűjtő szándékát, így a meséket változtatás nélkül, a mai helyesírással adják közre. A mesék így eredeti szépségükben mutatkozhatnak meg nemcsak a gyerekek, de a mesekedvelő, meseolvasó felnőttek számára is. Érdemes megfigyelni a más népek meséiből vagy más vidékről ismerős vándormotívumok megjelenését, továbbélését, formálódását ezekben a fabulákban (A macskakisasszony; A békakirály; A kígyókirály két csontja; A nádlányok; A lány meg a vasorrú bába; Rest Miska stb.), de olyanok is vannak közöttük, amelyek meséjével nemigen találkozott még az olvasó (Az ördögszerető; A kocsmáros lánya; Jancsi katona). Az ostobaságról szól más-más tanulsággal A bikavásárló fakereszt és A Villás borjú meséje. Némelyek szereplői a Biblia lapjairól "léptek át" a paraszti világba (Lusta legény, dolgos lány; Ágrólszakadt Anti; A szegény juhászgyerek stb.), mások a cigányember furfangos észjárását mutatják be (Ki álmodik szebbet?; A cigány meg a főispán). Eredetmondák (Jézus, Péter meg az ácsok; Az ördög Harsányban) és Mátyás királyról szóló történet (Mátyás király iskolája) is olvasható a válogatásban, amely egyaránt örömet okoz minden korosztálynak. A gyerekek számára különösen vonzó olvasmánnyá teszi, hogy a könyvet Marton Magda látványos, színes illusztrációi díszítik, amelyek jól visszaadják a mesék hangulatát.

Berze Nagy János - A ​bűbájos lakat
Berze ​Nagy János születésének századik évfordulójára egy kötetben jelenik meg a mesegyűjtő tudós hagyatékának legszebb darabjait tartalmazó Szőlőszem királyfi és Sárkányölő Sebestyén c. népmesegyűjtemény. Tündérmesék váltakoznak itt reális és tréfás mesékkel, hőseik sárkányokkal küzdő kiskondások, csavaros eszű juhászlegények vagy a bátyjaikat megelőző legkisebb királyfik - mind az elnyomott nép szószólói. A nagyobbrészt Baranya megyéből származó népmeséket ifj. Berze Nagy János, Pákolitz István és Szöllősy Kálmán dolgozták át, tették élvezetessé a gyerekek számára, megőrizve az eredeti lejegyzés értékeit. A gazdag gyűjtemény egyéni ízeivel, tréfás hangjával, dunántúlias nyelvhasználatával külön színt jelent a magyar népmese-irodalomban. A kötetet Marton Magda illusztrációi díszitik.

Berze Nagy János - Dunaisten ​keresztfia
Ettek, ​s étel után azt kérdi Jézus: - Hogy hívják azt a legénykét? - Nincs még megkeresztelkedve - feleli a királyleány-, mert a világra jöttétől kezdve nem jutottunk emberek közé. - Nohát kereszteljük meg, leszek én a keresztapja. S minthogy élete első napjait a Dunán töltötte, nevezzük Dunaisten keresztfiának. Erre aztán Jézus Krisztus keresztapai ajándékul egy kardot és puskát adott a fiúnak, és továbbment Péterrel együtt. Dunaisten keresztfia pedig másnap felkötötte a kardot, vállára vette a puskát, és elment vadászni...

Berze Nagy János - Égigérő ​fa
Az ​égig érő fát a folklórban "lélekfának" is nevezik. Eredete az alvilágban, a tudattalanban, az ősmúltban gyökeredzik, törzse a személyes életút, lombkoronája pedig a tudat szintjét idézi meg. Ágai többnyire az ég hét rétegén mennek keresztül. A mindenkori utazó, azaz a hős feladata a három, a hét, vagy a kilenc szint megmászása, vagy a fa tetejére való feljutás. Az égig érő fa különböző rétegei a személyiség, illetve a tudat fejlődésének lehetséges szintjeire is utalnak. A lét örök körforgásában a fa az összekötő az anyagi és szellemi sík, a föld és az ég, valamint a horizontális és a vertikális dimenziók között. A fa tetején élő királylányhoz vezető út voltaképpen egy olyan belső utazás, amely által a hős saját lelki mélységeit tárhatja fel és ismerheti meg. Dr. Berze Nagy János a magyar népmesekutatás egyik megalapozója és első kiemelkedő képviselője. A magyar néprajz történetében elsőként kötötte össze a népköltészeti gyűjtést a népnyelv kutatásával, illetve elsőként ismerte fel, hogy a népdalokat, népballadákat a dallamukkal együtt kell feljegyezni. Elkészítette az első tudományos igényű magyar mesekatalógust, a magyar meseszótárat és a magyar népmesetípusok I-II. kötetét. De a népszokás-, a hiedelem- és a nyelvjáráskutatás területén is fontos megállapításokat tett.