Ajax-loader

Puskely Mária könyvei a rukkolán


Puskely Mária - Öröktől ​örökké
A ​francia B. Charles de Foucauld és az olasz Carlo Carretto a sivatag hangját tolmácsolják korunk kereső emberének. Tuaregek sátra alatt, remeteségben, katonák, munkások, fiatalok gyűrűjében vagy teljes magányban ugyanazt a kérdést feszegetik: mi az ember boldogságának a titka? Délibábot kergetünk, vagy kézenfekvő a rejtély megoldása? Kalandsorozatunk nyomán hangzik el személyes válaszuk.

Beke Margit - Brooser Gábor - Puskely Mária - Várszegi Asztrik - Kelecsényi Gábor - Gyürki László - Szállási Árpád - Zsigmondi Mária - Hűséggel ​és szeretettel
A ​szentek és boldogok figyelmeztetnek bennünket, hogy a béke és az emberi társadalom megújulásának útja az életszentség. Batthyány-Strattmann László egyike annak a megszámlálhatatlanul sok Krisztus-követőnek, akik mártíromságukkal vagy hősies fokon gyakorolt erényes életükkel tettek tanúbizonyságot hitükről. Férfiak és nők, ifjak és idősek, világiak és egyháziak, sokszor drámai helyzetben is vállalták a szeretet erejét, a lélek szabadságát, a Krisztus iránti hűséget. Batthyány-Strattmann László magyar főnemesi család hatodik gyermekeként született Dunakilitiben, 1870. október 28-án. Középiskolai tanulmányai után 1900-ban szerzett orvosi diplomát a bécsi egyetemen. Később specializálta magát szemorvosnak. 1898-ban feleségül vette a mélyen vallásos Corret Mária Terézia grófnőt. Tizenhárom gyermekük született, akiket a legnagyobb odaadással neveltek. A szülőknek, főleg az édesapának mindig volt ideje a gyermekeivel való foglalkozásra. A herceg szülői feladatai mellett szenvedélyesen szolgálta betegeit. 1902-ben kórházat alapított a burgenlandi Köpcsényben (Kittsee), hogy a szegényeket minél jobban elláthassa. Az I. világháború után az egész család áttelepült a magyarországi Körmendre, ahol a herceg saját vagyonából szintén kórházat hozott létre. Betegeiben mindig Krisztust látta. Buzgóságának középpontjában az eucharisztikus Krisztus állt. A napi mise a családi közösségben végzett rózsafüzér, a személyes imádság, sok munkája és szülői feladatai mellett természetesen hozzátartozott minden napjához. Tudatosan a szegények orvosa akart lenni. A test gyógyítása mellett mindig törekedett a lélek gyógyítására is. Az orvosi kezelést ingyenesen végezte, a szegényeket pedig még külön, anyagilag is támogatta. Tizennégy hónapi súlyos szenvedés után, amelyet a keresztre feszített Krisztussal egyesülten viselt, 1931. január 22-én halt meg Bécsben, a szentség hírében. Holttestét a burgerlandi Németújváron (Güssing) temették el a családi sírboltban.

Puskely Mária - A ​monachizmus kezdetei a Római Birodalomban
A ​késő császárkor anachóréta/coenobita/monasztikus mozgalma az ókorkutatás egyik speciális, világszerte alaposan feldolgozott területe. Külföldi szakirodalma – a múlt század utolsó harmadától napjainkig – áttekinthetetlenül gazdag. A magyar szakirodalom viszont, érthető okok következtében, hiányos, az esetek nagy többségében a nullával egyenlő. A Római Birodalom e történelmi eseményekben, kiváló szellemi alkotásokban gazdag korszakának nagy anachórétáira, monacháira, regulaíróira a magyar szakirodalom mindmáig szinte egyáltalán nem fordított figyelmet. Pedig három világrész olyan szellemóriásai kínálják a forrásműveket, mint karthágói Cyprianus, alexandriai Athanasius, milanói Ambrosius, hippói Aurelius Augustinus, a dalmata Eusebius Hieronymus, aquileiai Rufinus, kyrosi Theodórétos, galatiai Palladius, a szkítának gondolt Cassianus és nolai Paulinus, avagy a magyar szakirodalomban talán még névről sem ismert Gerontius. A késői császárkor irodalmának néhány új műfaja par excellence az anachóréta- és monasztikus mozgalomhoz kapcsolódik, annak szerves, el nem hanyagolható részét alkotja. A kötet összeállítója évtizedek óta tanulmányozza a művelődés- és az ókori irodalomtörténetnek e szerzetességtörténeti vonulatát, különös tekintettel a kezdetekre. Jóllehet semmiképp sem vállalkozhat, akár csak a IV. századra leszűkített téma teljes körű bemutatására sem – ehhez évtizedek és számos szakember rendszeres és összehangolt kutatómunkájára lenne szükség –, csapásokat próbál vágni, és irányjelző táblákkal mutatni azon területek felé, amelyeken mások továbbhaladhatnak. Tekintettel a magyar szakirodalom hiányaira – bár az utóbbi néhány évben ezen a területen is jó néhány kiváló mű, illetve fordítás látott napvilágot – akár megközelítésben is, de e téma magyarországi feltárása, majd további kutatása, feldolgozása több mint időszerű. A férfi és különös tekintettel a női monachizmus kibontakozása szempontjából vizsgált történelmi korszak Nagy Constantinustól kezdve a Constantinus-ház és a Valentinianus-ház uralkodóit foglalja magában. Más szóval: a kereszténység felszabadulásától (313) kezdődő időszaktól a Római Birodalom bukását (476) előkészítő vizigót, vandál és hun támadások megismétlődő hullámaiig (az V. század első fele). Szellemtörténeti szempontból ez a korszak az ősi görög-római politeizmus erkölcsi és kulturális válságának, hanyatlásának százada, vele párhuzamosan az üldözések viharából kikerülő monoteista kereszténység megerősödésének ideje. A vizsgált anachóréta, majd a coenobita mozgalom földrajzilag átfogja a Földközi tenger medencéjét: Európát (Itália, Gallia, Hispánia, Brit-szigetek), Afrikát (Numidia, Aegyptus, Aethiopia), Elő-, illetve Kis-Ázsiát (Pontus, Cappadocia, Palaestina, Syria, Cyprus), valamint a távolabbi Perzsiát és Mezopotámiát. A fenti földrajzi-történelmi koordináták közé helyezett témából adódóan a tanulmány lényegében csak keresztény forrásokra épít, azon belül is csak néhány prózai műfajt részesítve előnyben. A birodalom e viharos korszakának egyik legjellemzőbb prózai műfaja az epistula. Görög és latin irodalmi hagyománya klasszikus műfajjá avatja: Cicero, Seneca, Plinius minor „leveleskönyve” tananyag a fiatal Cyprianus, Ambrosius, Hieronymus, Nolai Paulinus, Augustinus vagy az ősi római hitvilágot szenvedélyesen védelmező Symmachus számára, akik maguk is hatalmas levélgyűjteményt hagytak az utókorra. Jóllehet a levél személyes jellegű, gyakran túllépi kereteit, könyvnyire duzzad, csiszolt stílusa révén már ab ovo széleskörű olvasótábort feltételez. Szerzői később már libellusként, opusculumként hivatkoznak egy-egy epistulára. A vizsgált korszak bővelkedik az ilyen alkotásokban. Ez a műfaj mindent megenged, a személyes közléstől kezdve a birodalmi szintű polémiáig. Másolják, terjesztik, híresztelik, sőt idézgetik, modellként alkalmazzák. A kor etikája nem ismeri a levéltitkot. Gyakran levélköntösben jelenik meg egy-egy laudatio funebris, epitaphium, a consolatio-irodalom halhatatlan alkotásai, máskor a legváltozatosabb témáról hosszan kifejtett tanítást tartalmaz, vagy megmarad a hétköznapi élet laza keretében, baráti jelzést ad, megörökít egy-egy életjelenetet, epizódot. Szabad, korlátlan lehetőségeket kínál a levél, kifeszíti a családi, baráti, közösségi kapcsolatok kommunikációs hálóját, így helyettesíthetetlen társadalmi funkciót tölt be: fenntartja a hatalmas birodalom kapcsolatrendszerét. A kiépített császári postaszolgálat mellett magánkézbesítők, alkalmi postások viszik-hozzák a mindig több másolatban készült papirusz- vagy pergamentekercseket. Általuk a szellem hullámai töltik be az egyre lazábban kapcsolódó, a birodalom testéről lassanként leváló provinciákat. Az I–IV. század keresztényei a vértanúkban látják a Krisztus-követés legtökéletesebb példaképeit. Az üldözések csillapultával, az Egyház szabaddá válásával a vértanúk hősies odaadását azok az elhivatott férfiak és nők jelenítik meg, akik Krisztus szeretetéért „vértelen vértanúságot” élnek: az anachóréták, a szüzek, a remeték, a reclusák, a stiliták, majd a coenobiták. Ezen életeszmény megismertetésének igénye, új műfajt teremt, a Vitát. Ez az írásmű nem biographia, még kevésbé csodás elemeket tartalmazó elbeszélés, bár olykor ezek elemei is megtalálhatók benne. A Vita első nagy keresztény klasszikusa Athanasius, egyik legsikeresebb követője Hieronymus, jeles képviselői Pontius diakónus, Sulpicius Severus, Paulus diakónus, Palladius, Possidius, Uranus presbyter, Gerontius. Műfaját talán így határozhatnánk meg: „olyan hosszabb-rövidebb lélegzetű prózai alkotás, mely egy személy életének néhány mozzanatára fűzve fel, egy magasrendű életeszményt népszerűsít.” Ennek egyik párhuzamos válfaját alkotják a mondás- és epizódgyűjtemények (Apophthegmata). Az eredeti kopt, görög, szír – röviddel később örmény, etióp, georgiai stb. – szövegeket nyomon követi a latin fordítás. Az eszmény így igen gyorsan bekerül a köztudatba, terjed, személyeket és általuk mozgalmakat ihlet, irodalmi szinten pedig hasonló – s immár latin nyelven komponált – alkotásokra ösztönöz. A keresztény hit alaptételeit a II. századtól hosszú tractatusok fejtegetik, nyelvileg pontosítják; az eretnek mozgalmakkal kapcsolatban megjelenik az apológia és a polémia; közkézen forog a Krisztus szülőföldjére zarándoklók néhány útleírása (Eteria); (világ)történelmi, egyháztörténeti, sőt irodalomtörténeti összeállítások látnak napvilágot; ennek is egyik első latin nyelvű képviselője Hieronymus. Az I. századtól nagy gonddal folytatódik a Szentírás ószövetségi könyveinek őrzése, másolása, alakul az Újszövetség; a IV. században már számos szövegvariáns van forgalomban. Órigenés után most Hieronymusra vár a feladat: a leghitelesebb szöveg megállapítása (Vulgata). A Hebraica veritas és a Veritas Latina majd magas szintű polémiába sodorja Hieronymust és Augustinust. Órigenéstől kezdve alakul a szentírási tudományos egzegézis, valamint a spirituális feldolgozás sajátos formája, a commentarius. Órigenés nyomában haladva a trilinguis tudós Hieronymus és a lángelméjű Augustinus szinte egész életműve ennek jegyeit viseli. A IV. században, két világrészen (Észak-Afrika, Kis-Ázsia) születnek meg a coenobita élet első írott szabálygyűjteményei (Regula, Askétikon, Praecepta), valamint az evangéliumi szegénység (paupertas) és tisztaság (virginitas, castitas) erényeit magasztaló, olykor misztikus mélységű írások. A férfi s női monachizmus kialakulásának itt vázolt évtizedei – mondhatjuk így is: első virágkora – Martinus, Ambrosius (bár ő nem volt monachus), Hieronymus és Augustinus, nolai Paulinus és Therasia, a két Melánia, Marcella, Paula személyéhez és tanítványi köréhez kapcsolódik. Ők ezen első, második és harmadik monasztikus-nemzedék meghatározó képviselői, egyesek közülük krónikásai. A IV-V. századi anachórétizmus, ill. férfi és női monachizmus latin nyelvű irodalma rendkívül gazdag. Érintőlegesen, mintegy a levelek, életírások és regulák tartalmi kiegészítése végett más szerzők (Palladius, Heraclides, Sulpicius Severus, Rufínus) műveiből is idézünk. A most következő összeállítás reflektorfénye végigpásztázza a Római Birodalom nagy részét, messzi határvidékeit is érintve, s hogy olykor hosszabban időzik egy-egy monachus, monacha alakjánál, nem tesz mást, mint az adott korszak krónikásainak útmutatását követi.

Puskely Mária - Játszani ​jó!
Előszó: Részlet ​a könyvből: ...egyszer volt, hol is volt, volt egyszer egy Kisfiú. Szépséges szépen, Szülőatyja képmásként született, réges régen, még mielőtt a hajnalcsillag fölragyogott volna. Lelke tüzes örömmel lobogott, szelíden izzott, éltető meleget sugárzott. Ő volt az egyszülött, a szeretett Fiú. Az időtlenség méhében szunnyadó Mindenség simult léptei alá, ebben játszogatott Szülőatyja színe előtt. Atomokat és galaxisokat rajzolt a Semmibe, sziporkázó csillagokkal pettyezte be a nyújtózkodó Űrt.

Puskely Mária - Ezer ​év misztikájából
"A ​misztika nem más, mint átérzése, megtapasztalása annak, hogy a kegyelem által a lélek az Istenben, és az Isten a lélekben él." /Kühár Flóris OSB/ "Misztikusnak nevezzük azt a lelket, aki valamiképpen közvetlenül érintkezik az Úristennel." /Sík Sándor/ Avilai Szent Teréz Belső várkastélyát lapozva az embert vegyes érzelmek töltik el. A spanyol misztikus egyháztanító a belső élet kibontakozásának szakaszait a hét lakás allegóriájával szemlélteti. Mindegyik lakás a lélek Istennel való kapcsolatának egy minőségileg új állapotát jelképezi. A IV. lakás (állapot, fok) olvasásakor sok ember leteszi a művet, azt gondolván, hogy ami ez után következik, az már nem a "hétköznapi keresztények" útja, hanem a "nagyok", a kiváltságosak osztályrésze. Az V., VI., és VII. lakás fejezeteinél - ha valaki mégis csak vette magának a bátorságot, és végigolvasta - az ember esetleg nekikeseredik, vagy - ami még rosszabb - hamis ambíciók ébrednek benne. Nem tudunk, vagy nem merünk igazán a cél felé nézni. Nem tudjuk vagy nem akarjuk elfogadni, hogy mi magunk is a kereszté élet teljességére hivattunk meg. Ez nem kiváltság, hanem minden megkeresztelt testhez szabott, személyes életfeladata, hivatása. Damjáni Szent Péter Rievaulx-i Boldog Aelred Magdeburgi Mechtild Hackenborni Mechtild Nagy Szent Gertrúd Folignói Angela Ramon Llull Norwichi Juliána Guyart Boldog Mária Taigi Boldog Anna Mária Szentháromságról Nevezett Boldog Erzsébet Alexandrina Maria De Costa

Szabó Ferenc - Puskely Mária - Ábrahámtól ​Jézusig
Ez ​a könyv legszentebb szentírási szövegeken keresztül bemutatja a "Szent Történetet", az üdvösség történetét Ábrahámtól Jézusig.

Puskely Mária - Nyisd ​fel szemedet és láss!
1928-ban ​Magyarszecsődön az én most boldoggá avatott drága Nagyapám tartott a keresztvíz alá. Ezért lett Ő keresztapám, én pedig László. Arcára nem emlékezhetem, hiszen tizenhárom hónapos voltam, amikor kórházba került. Simogatása és áldása azonban végigkísérte s kíséri ma is életem. Édesanyám, az Ő legidősebb leánya, mindmegannyi alkalommal beszélt róla; türelméről, sugárzó jóságáról, egyszerű emberségéről... Szent életű Nagyapám hűséges szeretetét hagyta örökségül ránk, családjára s édes magyar hazánkra. Határokon innen és túl az Ő üzeneteként ajánlom az Olvasónak ezt a megemlékező kis könyvet. Német-Újvárott, 2003. január 22-én Batthyány László

Puskely Mária - A ​keresztény szerzetesség történeti fogalomtára
Immár ​közel kétezer éves Kelet és Nyugat egygyökerű szerzetessége. A szerzetességhez kapcsolódó fogalmak százait mutatja be történeti mélységben e vaskos kötet több mint 800 szócikke, közel négyszáz képe, térképe és számos szövegillusztrációja.

Puskely Mária - Avilai ​Teréz
Tudós ​szakemberek sokat írtak Szent Teréz életművéről (a könyv végén található irodalmi tájékoztató jelzi az újabbakat és a fontosabbakat), de mivel magyar nyelven Szeghy Ernő kármelita 1921-ben kiadott kétkötetes munkája (Szent Terézia és a kármeliták) és ezt követően Szent Teréz műveinek jegyzetekkel ellátott fordítása óta nem jelent meg szinte egyetlen számottevő könyv sem, bemutatja a magyar olvasóknak Szent Teréz életművét, éspedig a legújabb kutatások felhasználásával. A könyv végén található egy Időrendi táblázat, amely lehetővé teszi, hogy Szent Teréz életének főbb mozzanatait elhelyezzük a kor társadalmi és kulturális összefüggéseibe.

Puskely Mária - Szerzetesek
Harminchárom ​férfi és hatvanhat női szerzetesközösségről kaphat az olvasó alapvető információkat ebben a kötetben. Mi az indíttatásuk, a céljuk, miben áll tevékenységük lényege, milyen hagyományokat követnek, milyen tettekkel írták be magukat a világ és Magyarország történelmébe. Több mint kétezer rend, kongregáció, közösség közül választotta ki Puskely Mária Kordia nővér, a vatikáni rádió volt munkatársa, számos spirituális, hagiográfiai, művelődéstörténeti munka szerzője, fordítója ezt a kilencvenkilencet. Azok kerültek bele, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a magyarsághoz, amelyek jelentőségükkel beleszóltak az emberiség sorsának alakulásába, amelyek kezdeményezéseikkel a katolikus egyház, a kereszténység megújulásra való törekvéseit, képességeit hirdetik. A mű első kiadása tavaly jelent meg Ausztriában, ma már gyakorlatilag beszerezhetetlen. Ez az új, átdolgozott kiadás a történelmi áttekintést könnyítő mellékletével, gazdag bibliográfiájával kitűnő segítője lehet tudományos kutatónak és az alkalmi érdeklődőnek egyaránt. A kiadó elsősorban a fiatal olvasóknak ajánlja, akik az ismert okokból nagyon keveset tudhattak meg erről a témáról és nagyon sokat szeretnének megtudni róla.

Puskely Mária - Edith ​Stein
Edith ​Stein, a filozófia doktora, 1891. október 12-én született Hreslauban, 1922. január 1-jén keresztelkedett meg, 1933. október 14-én lépett be a Kármelbe. 1942. augusztus 2-án Auschwitzba hurcolták, ahol 1942. augusztus 9-én megölték. Vértanúként halt meg népéért és hitéért. - Ezek a sorok olvashatók emléktábláján a kölni Kármelben. A Keresztről nevezett Szent Terézia Benedikta karmelita nővért II. János Pál pápa 1998-ban iktatta a szentek sorába, 1999 óta pedig Európa társvédőszentje. Edith Stein kereste az igazságot, és megtalálta Istent. „Létezik egy olyan hívás, amely arra ösztönöz, hogy Krisztussal szenvedjünk, és ezért együttműködjünk vele a megváltás művében. Ha az Úrral egyesülten élünk, tagjai vagyunk Krisztus Titokzatos Testének; Krisztus tagjaiban tovább folytatja életét és szenved bennük; az Úrral egyesülten viselt szenvedés az Ő szenvedése, bekapcsolódik a megváltás nagy művébe, és ezért termékeny. Ez az az alapelv, amelyre valamennyi szerzetesrend, különösképpen pedig a Kármel élete épül: a szabadon vállalt és örvendező szenvedés által közbenjárni a bűnösökért, és együttműködni az emberiség megváltásában" - írja egyik levelében a szíve mélyén fölismert, majd életre váltott hivatásról a Keresztről nevezett Szent Terézia Benedikta. A függelékben Benedikta nővér örökfogadalom előtt végzett lelkigyakorlatos jegyzeteit olvashatjuk: "Gondolatok a nagyhétről".

Puskely Mária - Salkaházi ​Sára
1944. ​december 27-én késő este nyilas fegyveresek egy nagyobb csoportot hajtanak az Üllői út felől a Duna irányába. Megállt az élet a félelembe bénult fővárosban. - Fogynak az utcák, rohannak a kiszámított percek. Vad szél cibálja a foglyok sebtében fölkapott kabátját, kendőjét. Az utolsó sorban egy szemüveges, rövid hajú nő menetel. El-elkapja a megtántorodókat, lehajtott fejjel odasúg valamit a mellette zihálva zokogó fiatal lánynak. A mellékutcák sorából egy váratlan kanyarral kiérnek a Duna rakpartjára. A nyilasok ordító parancsokkal egy sorba állítják őket. A segélykérő kiáltások fegyverropogásba fúlnak. Az alacsony termetű nőnek még van annyi ideje, hogy letérdeljen, és széles mozdulattal keresztet vessen, mielőtt leteríti a golyó. Aztán élettelenül ő is a többiek mellé hanyatlik. Ki volt Salkaházi Sára, ez az ízig-vérig XX. századi nő, aki szerzetesként és íróként vértanú haláláig a szegények, elesettek, bajbajutottak sorsának enyhítését élte hivatásaként? A könyv lapjain megrendítő történet bontakozik ki előttünk, melynek főszereplőjét 2006-tól - az egyház hivatalos döntése nyomán - az üdvözültek sorában, boldogként tisztelhetik a magyar katolikusok.

Puskely Mária - Kétezer ​év szerzetessége I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Puskely Mária - Akik ​a jobbik részt választották
Útjukon ​betértek egy faluba. Egy Márta nevű asszony befogadta házába. Ennek nővére, Mária, leült az Úr lábához és hallgatta szavait. Márta meg sürgött-forgott, végezte a háziasszonyi teendőket. Egyszer csak megállt: Uram - méltatlankodott -, nem törődött azzal, hogy húgom elnézi, hogy egyedül szolgálok? Szólj neki, hogy segítsen. Az Úr azonban így válaszolt: Márta, Márta sok mindenre gondod van, sok minden nyugtalanít, pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta, nem is veszti el soha. Lk 10,38-42

Puskely Mária - A ​keresztény Európa szellemi gyökerei
Kik ​határozták meg a kétezer éves Európa identitását, igazi arculatát? Az Istent és testvéreiket hősiesen szerető keresztény nők és férfiak, azaz a szentek. A témával egy évtizede foglalkozó, több kötetes szerző a hagiográfia tudományos eszközeit felhasználva állította össze öreg földrészünk keresztény hőseinek szokatlan történetét.

Puskely Mária - Árpád-házi ​szent Margit és Ifjabb szent Erzsébet tössi legendája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Puskely Mária - Árpádházi ​Boldog Erzsébet és a 14. századi misztika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Puskely Mária - Bibliai ​tájakon
Egy ​váratlan és - az igazat megvallva - soha nem álmodott szentföldi utazás után született meg ez a könyv. Először természetesen az útinapló aztán a szent helyekhez kapcsolódó elmélkedések florilégiuma, végül a kettőt kiegészítő földrajzi-történelmi vázlat. A nyolc napos szentföldi út nem követhette mindenben Jézus életének menetét. Mégsem akartam megváltoztatni a tényleges zarándokút sorrendjét; így történt, így éltem meg. A rövid út természetesen arra sem adott lehetőséget, hogy a "föld köldökén" (Ez 38,12) mindent megnézzünk.; Szamaria és Maszáda például kiesett a programunkból. Néhány adattal, utalással próbáltam pótolni a hiányt. Teljességre azonban - és ezt talán nem is kell hangsúlyoznom - sehol sem törekedtem.

Puskely Mária - Keresztény ​szerzetesség I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Puskely Mária - Akik ​hittek a szeretetben
"Mi ​láttuk és tanúságot teszünk róla, hogy az Atya elküldte Fiát, mint a világ üdvözítőjét. Megismertük a szeretet, amellyel Isten szeret bennünket, és hittünk benne." /1Jn 4,14-16/

Boros István - Frenyó Zoltán - Kránitz Mihály - Nacsinák Gergely - Odrobina László - Perendy László - Puskely Mária - Takács László - Patrisztikus ​kislexikon
Rendhagyó ​vállalkozásként született meg ez a patrisztikus kézikönyv. Ihletője maga XVI. Benedek pápa, aki 2007 márciusától egy éven át az első nyolc század nagy keresztény gondolkodóiról, íróiról beszélt a szerdai általános kihallgatás résztvevőinek. Elmélyedve a kor történetébe, megállapíthatjuk: a Krisztus-központú nők és férfiak élete és szolgálata soha nem volt nyugodt: véres keresztényüldözések, eretnek mozgalmak, népvándorlás robajában alkottak, képviselték az Örömhírt. A vértanúk hősiességének példájára a III. századtól megszületett a szerzetesség, világhálóvá erősödött az Isten népét szolgáló egyházszervezet. Értékvesztő, hitben megosztott vagy hitetlenkedő világunk is ezekből a mély szellemi gyökerekből táplálkozik, akár tudja, akár nem, akár elfogadja, akár nem. Érdemes tehát megismernünk Kelet és Nyugat II-VIII. században élt szellemóriásait, szentjeit. A szerzőknek izgalmas korszakot kellett - rövid és közérthető módon - megeleveníteniük, mégpedig azzal a nem titkolt szándékkal, hogy aki egyszer beleolvas ezekbe a szövegekbe, az tovább forgassa a kézikönyvet, azután gyakran kézbe vegye, s végül befogadja a betűkbe sűrített értékrendet.

Puskely Mária - Virágos ​kert vala híres Pannónia
Mi ​ez a "Virágoskert"? A Dőri kéziratos énekeskönyv (1763) Szent István himnusza szerint Pannónia, értsd Magyarország, a magyar nemzet. Ebben pompáztak, virultak e föld ékes virágai: vérpirosak, szűzfehérek, pálmakarcsúak, rejtekben illatozók, olykor idegen földbe plántáltan árválkodók... Ahány, annyi féle páratlan szépség. Sok-sok milliónyi. Mit nyújt ez a rendhagyó gyűjtemény? Egy csokorra valót ismert vagy elfelejtett virágainkból, melyek valójában soha nem veszítettek pompájukból, illatukból . Ma is bíborlanak, világítanak, védőn fölénk magasodnak, miközben mélyrenyúló gyökerekkel egybetartják alattunk ezt a megszabdalt földet, és megnyitják fölöttünk a gyakran sötétbe boruló eget...

Puskely Mária - Árpádházi ​Szent Erzsébet
Szent ​Erzsébetből hős szeretet árad, Margit imái vezekelve szállnak. Minket hiába, Uram, ne sirasson Áldott Boldogasszony.

Csávossy Elemér SJ - Gyulay Endre - Puskely Mária - Mester Margit Mária - Nyiredy Maurus - Isten ​bennünk - egyek Istenben: Mester Margit Mária élete
Mester ​Margit Mária édesapja közjegyző volt, akit azonban fiatalon elvesztett, így tanulmányait befejezve már tizennyolc évesen családjának megélhetéséről kellett gondoskodnia. 1927 azonban változást hozott életében. Lelkigyakorlatos szentgyónása alkalmával kegyelmi hívást hallott, s szüzességi fogadalmat tett. Lelkivezetője, a jezsuita Csávossy Elemér eleinte a vizitáció felé próbálta vezetni, de hamar kiderült számukra, hogy Isten másra hívta meg Margitot: az emberek között hirdetni Istent, Istent vinni az emberek közé. 1938-ban Mester Margit Mária megalapította az Unum Sanctissimae Trinitatis Társaságot, melyet Glattfelder Gyula csanádi püspök hagyott jóvá.

Kollekciók