Fábián László könyvei a rukkolán

Fábián László - Alig ​hallom a harangszót
A ​gyerekkor, a második világháború nyomasztó időszaka, az ötvenes évek légköre, a világra eszmélés folyamata továbbra is vissza-visszatérő témái Fábián László lírai hangvételű, szabadversszerűen hömpölygő elbeszéléseinek. De mellettük egyre jelentősebb szerephez jutnak korunk elllentmondásait s általában emberi mivoltunk tragikus alapkérdéseit példázatokban megfogalmazó történetei. Kötetnyitó művében, egy lovas szobor kapcsán, indulatosan és dühösen, történelmi tényeket sorolva állítja elénk Dózsa György alakját, aki jelképpé magasodva, máig hatóan azonosult a praszti sorssal és nyomorúsággal, s ezért nem lovon, hanem lángos trónuson ábrázolhatjuk csak őt méltóképpen. Legsikerültebb elbeszéléseiben pedig a különböző formában jelentkező szellemi terror káros és torz következményeit, a szexuális eltévelyedést jeleníti meg, leleplezve közben a polgári erkölcsök álszent voltát, az egykori paraszti élet megkötöttségeit, zord erkölcsi törvényeit is. Más hangvétel, más szemlélet és más írói módzser jellemzi azokat a rövid lélegzetű, kísérleti jellegű írásokat, melyekben egy-egy lelkiállapot, hangulat, lehetőség, esemény vagy látomás korszerű ábrázolására vállalkozik, a tőle megszokott találékonysággal, ízes és érzékletes nyelven. ... számomra (de vajon miért csak számomra?) a novella az önfeltárás legkivált magamutogató formája, szemérmetlen és gátlástalan, mert általa vallomást kell tennem a mit gondja mellett (amit még elviselhetőnek tartok) a hogyan gondjáról (ami már a legfölső tűréshatáron mozog), és talán jobban érthető, ha ismételten hangsúlyozom, hogy nem csupán a mit-ről és a hogyan-ról, hanem azok gondjáról, ez pedig az én szememben (még inkább a szívemben) az alkotói (legyek nagyképű? a művészi!) formálás (de talán csak tapogatózás, keresgélés) kérdéseinek folyamatos és több szempontú mérlegelése, amely - előbb vagy utóbb - mániákus céljaimhoz: regényeimhez (azok megoldásához) közelít vagy közelíthet, de - legalábbis - közelíthetne (és ez százszorta jobban óhajtó, mint föltételes mód), mert én (ám essék-e szó erről is?) mégiscsak regényírónak szeretném látni magamat (előző könyveimet: Hazatérő lovam körmén virágos rét illatát hozza, avagy furcsa görcs a torokban, A paradicsom szörnyű gyermekei - regényeknek tartom és mondom következetesen), tehát az én novellám - valamilyen szempontból - (és ugye, ez nem sért senki mást?) regényeimnek: megírtaknak és megírásra váróknak rendeltettek alá, lám, ezt most be is vallom, mielőtt bárki is szememre hányhatná, de bevallom e gyűjtemény szerkezetével szerkesztésével szintúgy, mivel - mondottam is - számomra a novella az önfeltárás legkivált magamutogató formája...

Fábián László - Osztroluczky Sarolta - Magyar ​nyelv és irodalom - megoldáskötet
A ​tíz írásbeli feladatsor részletesen kidolgozott mintamegoldása * A nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorok megoldókulcsai * A szövegalkotási feladatok mintamegoldásai -a műértelmezési feladatokban kiemelt műfajelméleti, poétikai, szerkezeti, stilisztikai, tematikus és kulturtörténeti szempontok szerint kidolgozott interpretációk -esszészerű reflektálás a média, kulturális globalizácó és a manipuláció jelenségeire, valamint különböző esztétikai kérdésfeltevésekre -a gyakorlati írásbeliség különféle műfajainak megfelelően kidolgozott szövegek

Fábián László - Osztroluczky Sarolta - Magyar ​nyelv és irodalom - Írásbeli feladatsorok az emelt szintre készülőknek
A ​kiadvány 10 írásbeli feladatsort tartalmaz emelt szintre készülőknek.

Fábián László - Itt ​a bobókat is megölik?
"... ​igaz lehet: az álmodik riasztó álmokat, akinek rossz a lelkiismerete, és korunkban (gyanítjuk: egyéb korokban is) az emberiség lelkiismerete rossz, álmodik, ha ugyan megadatik neki ez is, rémisztő álmokat - talán lehetséges jövők között is válogatva, mindenesetre azonban nincs olyan egységes álmoskönyv, egyelőre nincs, amelyből megbízható fejtések lennének kiolvashatók, viszont mint több és több az olyan könyvkísérlet, amely mégis megpróbálkozik álomfejtéssel, jövőfirtatással, bízván abban, hogy a jövendő is múlt, legalábbis a múlt posztulátuma, tehát jó előre megérthető, kicsit talán meg is élhető, hiszen az ember különben is minden érzékével tiltakozik létezése időkorlátai ellen, ezért tágítja a fenyegető rémségek (háborúk, pusztítások, tragikus beavatkozások) ellenére is, álmodja borzongató álmait, hátha elhárítaná, hogy folytonos legyen az ébredésben..."

Fábián László - Vakfoltok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fábián László - Gyanánt
A ​Gyanánt természetesen nem történelmi regény. Vagy hagyományos értelemben nem az. Inkább egy végtelenül bonyolult személyiség vizsgálata. Mondhatjuk azt középkorinak, noha ez csupán megszorításokkal igaz, tekinthetjük modernnek, ami ismét csak nem fedi teljességgel a valóságot. Olyan személyiségről van szó, akit már a közvetlen utókor, például a lengyel Dlugosz igazi európai nagyságként aposztrofált. Magyar kortársai pedig nem vették észre jelentőségét. Ahogy az nálunk mindenkor megtörténik, ha nem is `turáni átokként`, de szellemi-politikai farkasvakságként. Igen, Könyves Kálmán ebben a formában talán sosem öltött alakot (hogyan is tehette volna?), ám aki mégis ilyen (ilyen is) lehetett: ilyennek formálta ki az író azokból a milliomod mikronnyi hamvakból, amelyeket májusi cseresznyevirágzások, nyári záporok, októberi hideg esők, téli viharok sodortak a mindenségből az arcába.

Fábián László - Sztravinszkij
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fábián László - Henrik ​király nyughatatlan éjszakái
Fábián ​izgalmas, sodró lendületű történelmi regénye Navarrai Henrik, (a későbbi IV. Henrik francia király) sorsát beszéli el, a kor udvari és szerelmi cselszövényeinek színes ábrázolásával, nagy nyelvi erővel és bravúros elbeszélés-technikával.

Fábián László - A ​paradicsom szörnyű gyermekei
Az ​Új Termés sorozatban 1976-ban megjelent sikeres novellafüzére után most kisregénnyel jelentkezik Fábián László. Hőse egy középkorú értelmiségi, aki utazásai során, különböző szerelmi kalandokba bonyolódva, önmaga meghatározására, ellentmondásos emberi kapcsolatok tisztázására törekszik, föltárva közben mindennapi életünk fonákságait, és a személyiségen belüli tragikus kötöttségeinket is. Emberi értékeinket védelmezve, szabadversenyszerűen hömpölygő és indázó hosszú mondataival, humanista elkötelezettséggel és lobogó indulattal keresi az egyensúly megtalálásának lehetőségét legalább, melyet végül is keserű tapasztalatokkal gazdagodva, feleségéhez (ha ugyan hozzá!) visszatérve sikerül elérnie.

Fábián László - 1876 ​vagy az elrejtett ember
"... ​rejtett, rejtőzködő, sőt, elrejtett az ember, hiszen teljességben csak önnön individuumában létezhet, talán még önmaga előtt is titkoltan, önmaga elől olykor bújdokolva, csakúgy, ahogy Ádám vagy Káin szeretett volna elbújni az Úr hangja elől, mert bizony sikere valójában semmi ennek a bújdoklásnak, de kívülről, a másik személyiség kutakodásainak sem sok, alig-alig hatolhatunk a másik lényegéhez, még ha bizalmába férkőznénk is, ami - természetesen - egy halott esetében eleve lehetetlen; tehát nagyapám mindörökre rejtve marad előlem, noha talán a keresésben én magam inkább magamra találok: ő nagyjából olyan lesz, mint én, én viszont hasonlóvá válok hozzá, mondhatni, egymásba rejtőzünk..."

Fábián László - Thanatosz ​fáklyája
Fábián ​László kisregénye figyelemre méltó, rangos alkotás. Vád és panasz, s ugyanakkor borongó mélabú, mélyen humánus, megértő s megbocsátó líra hatja át az egész művet. Főszereplője egy szélütött öregember, aki egy őszi délelőtt a patakparton üldögél, figyeli a környezetében lejátszódó apró-cseprő eseményeket, s közben múltjáról elmélkedik; az élettől búcsúzik. Nem nagyformátumú, cselekvő egyéniség; a törvénysértések idején, s a későbbiekbnen is, inkább csak szenvedő alanya a kornak, a körülményeknek. Mégis általa, az ő színtelen sorsán keresztül egy élet teljességét sikerült fölidéznie a szerzőnek.

Fábián László - Gyarmathy ​Lívia
1964-ben ​végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Első játékfilmjét – Ismeri a Szandi mandit? – 1969-ben rendezte. Dokumentumfilm-rendezőként is jelentős műveket alkotott. Filmjeit nemzetközi fesztiválokon világszerte vetítik. Több mint 30 nemzeti és nemzetközi filmes díjjal jutalmazták alkotásait.

Fábián László - Osztroluczky Sarolta - Magyar ​nyelv és irodalom - érettségi tudástár közép- és emelt szintre készülőknek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fábián László - Balla ​András
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fábián László - Segesdi ​György
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fábián László - Hazatérő ​lovam körmén virágos rét illatát hozza, avagy furcsa görcs a torokban
A ​hős - tizenkét fejezet egyetlen hőse -: Roald Amundsen, magány, magányos vállalkozás, jégvilági élet-halál kaland hőse vagy az a "norvég ifjú", aki Amundsennek és norvég ifjúnak képzeli magát. A világ - tizenkét fejezet kavargó emlék- és elképzelésvilága -: gyermekkori emlékeké, szerelmeké, csavargásoké, tragikus halálé, gyermek- és fiatalkori élmények nyomása alatt megálmodott antarktiszi elvonulásé. A hős világ- és önvizsgálata: lehet-e Amundsen ma Amundsen? Szemlélők, társaknak sohasem bizonyult társak képzeletében "a jégtáblák közt olykor még fölmerül Amundsen". De amit mond: "ezredévek óta szedi áldozatait az iránytévesztés, ezredévek óta bolyongtok légvárak sejtelmes folyosóin, ha nem kazamatáiban, de most már legyen vége: GONDOLKODJATOK." A tizenkét fejezet: tizenkét zárt és szerves egységbe komponált novella. Képek, hangok, színek sokasága, zsúfolt expresszionizmus, költői nyelv, ritmusos próza és prózaversszakok váltakozása egy-egy fejezet egyetlen fúga-mondatában: muzsika, amelynek érzelmességében gyönyörűsége, szigorúságában gondolati élvezete telik az olvasónak.

Fábián László - A ​gond embere
Az ​író, műfordító, szakíró, szerkesztő a szellemi irányultságával a legvékonyabb szálon is kapcsolatba hozható gondolkodók, misztikusok, filozófusok, irodalmárok eszmerendszerének örököseként a XXI. század kihívásaival is szembesít bennünket kötetében. Az emberi lét, a halál titkait feszegeti a klasszikus értelemben vett esszé eszközeivel. A filozófiai tárgyhoz méltó módon az izgalmas kérdés felvetések felvonultatása a könyv egyik erőssége. Gondolatindító szöveget, szövegeket olvashatunk Fábián Lászlótól, amelyek az ésszerűség, a fogalmi gondolkodás, az öntudat és a létezés megélhetőségének problémáit taglalja hivatkozva és kapcsolódva Platóntól, Arisztotelésztől, Hamvas Bélán, Cioranon, Guénonon át egészen Heideggerig, Borgesig a legjelentősebb e tárgyban a szellemtörténet során újat hozó nagyságokra úgy, hogy A gond embere című, harminc hat gondolatfutammal mégis gazdagabbakká válhat az elmélyültség iránt fogékony olvasó.

Fábián László - Bácsik
A ​jellegzetesen és felismerhetően fábiáni hosszú mondatos prózai stiláris jegyekkel ékes munka egy mai valóságismereti túrára invitálva olvasóját. Színhelye Nyugat-Magyarország, egy Rába-parti falu históriai szociográfiája és élettere a szerzői biográfiai adatokból és nyelvhasználati jegyekből is tudhatóan: Zsennye. A könyv az egyes figurák portrészerű lélekábrázolásának finomságáig terjed: egy teljes évszázad falusi élete, nyomora, küzdései és olykor tragikomikus viszonyai bukkannak elő, olykor a maguk groteszk valóságában. Az egyes portrék, szereplők alakjai (nyelvköszörülő öregasszonyok és más jellegzetes falusi figurák, parasztok, mezei emberek és a hozzájuk tartozó világszemléletek) titkokkal teli sodródásai és konfliktusai a 20. századi história embert próbáló zivataraiban és küzdelmeiben. Pusztuló valóságként egy ma már elmenőfélben lévő öregekkel és egy lassan pusztuló falu önfeladásával.

Fábián László - Ős ​és utód nélkül
Az ​Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzött értékes Fábián László hagyatékot Solymosi Tari Emőke zenetörténész a jogörökös külön engedélyével tekinthette át. A kötet Dr. Fábián László (1892–1978) Lajtha László életművéről, illetve egyes kompozícióiról írt tanulmányaiból, kritikáiból, műismertetéseiből, rádió-előadásaiból válogat, valamint közli a zeneszerző szoros baráti köréhez tartozó ügyvéd, zenei szakíró és a Lajtha házaspár levelezésének a hagyatékban található teljes anyagát. A kommunista érában az eredeti látásmódú Fábián írásai politikai okok miatt csak korlátozottan jelenhettek meg, ezért az itt közreadott szövegek tudománytörténeti szempontból is érdekesek.

Fábián László - Kárba ​veszett szerenád
A ​gyűjtemény bizonyos értelemben akár egy irodalmi életmű keresztmetszeteként is fölfogható: az elbeszélések az elmúlt három évtized során keletkeztek. Ennek megfelelően mind tematikájukban, mind hangvételükben, stílusukban, de még műfajukban is különbözőek. Ami mégis összefogja őket, az a hangulat, a szemléletmód, ha tetszik: filozófiai alapállás. A kamaszodó vidéki fiúk félszeg otrombasága, a városi világ kiismerhetetlen közönségessége, a keleti bölcselő misztikus szellemi kalandozása, a szerelem kínjai és örömei egyaránt plasztikussá válnak az írásokat úgyszólván mindvégig jellemző költőiségben és derengő iróniában. Éppen a tematikai-műfaji különbségek variánsai teszik/tehetik nemcsak változatossá, de érdekessé is a könyvet. A novelláknak minden esetben van egyenes olvasatuk, ugyanakkor kivehető belőlük egy általánosabb, tágabb érvényű közlendő, mint amit az első olvasat kínál. Ezt elsődlegesen a stilisztikai rétegek teszik nyilvánvalóvá: olykor a direkt közlések és az alig észrevehetően finom visszavonások - mintegy gondolati játékképpen is. Sőt, olykor-olykor nyilvánvaló vagy kevésbé egyértelmű utalások tágítják az értelmezési mezőket. Éppen a körültekintő lélektan, a megfigyelés alapossága és a költészet korrelációi árulkodnak leginkább az írói szándékról, és simítják egyneművé, noha nem egyformává az itt összefogott írásokat - talán egy bátrabb, gazdagabb értelmezésre...

Fábián László - Az ​utolsó zsoké
Új ​művében, a zeneművekhez hasonlóan, vissza-visszatérő motívumokra, hangulati, érzelmi és helyzetbeli elemekre épített regényében egy ifjúkorán éppen túllépő nő portréját rajzolja meg a szerző, mégpedig különös, közvetett módon, két férfihoz fűződő kapcsolatának tükrében. A kötetlenül csapongó, oldott líraiságú belső monológokból, érzelmi vallomásokból és fájó emlékezésekből csak lassan, bizonytalanul körvonalazódik az események menete, a főszereplő alakja, elmagányosodásának története. A nő fejezetről fejezetre, más-más helyzeteket, állapotokat, tényeket és tetteket fölidézve, hol az egyik férfiról, hol a másikról beszél. A velük kapcsolatos emlékeit, képzelgéseit, ábrándozásait, hangulatait, örömeit, lelki rezdüléseit és dilemmáit rögzíti, s végül megvallja egyikük - az elhunyt - iránt érzett hűségét, olthatatlan szerelmét. A szeretett társ elvesztését követő emlékezést, a múlt faggatását sajgó hiány és fokozódó magány, fájó nosztalgia és rezignált megbékélés egybefonódott érzése hatja át. A mesterien megszerkesztett, költői szépségű regény érzékletesen ábrázolja azt a folyamatot, melynek során a főszereplőben elrendeződnek és tudatosulnak a múlt cserepei, önért vállalt egyedüllétének forrásai.

Fábián László - Molnár
A ​modern művészet teoretikusai közül többen is úgy vélik, hogy századunk művészete csupán így közelről nézvést mutatkozik annyira ziláltnak, összefoghatatlanul sokarcúnak ; komolyabb történelmi perspektívából valamiféle egyéniséget fog kiadni, egy sajátos manierizmus egységességét. Azt, persze, közelebbről sem nehéz belátni, hogy látszólag különböző jelenségek indíttatásaiban mennyi azonosság munkál. Mégis, igen sokan zavarónak, sőt hiteltelennek érzik, ha egy alkotó nem simul bele legalább a modern képzőművészet két fő vonulatának valamelyikébe, nem kötelezi el magát az expresszió ilyen vagy olyan izmusához, nem cövekel le a konstruktív szándék bizonyos jelentkezési formájánál. Gyorsan fejére idézheti az eklektika vádját még azoktól is, akiket netán csillapíthatna ismeretanyaguk olyan alkotókról, akiknek jelentősége ma már vitathatatlan, s akik sosem riadoztak a hasonló vádaktól. Talán elegendő Picassót, Duchamp-t, Schwitterst vagy Kandinszkijt említeni. Pedig ha valaki áttekintheti Molnár Sándor életpályáját, kalandozhat néhány száz festmény és a több ezer grafika között, első pillanatban talán értetlenül áll ezzel a bőséggel szemben, mert túlságosan sokfélének érzi, anélkül hogy nyomban ráakadhatna az összefűző, egy kézhez kötöző szálakra. A meghökkenést eleve az okozza, hogy geometrikus és szabad absztrakciós képek léteznek egymás mellett még a legutolsó szakaszban is , arról nem is szólva, hogy a figurativitás és nonfiguráció sem rekeszti ki egymást.

Fábián László - Franz ​Schubert életének krónikája
A ​napóleoni háborúk, a bécsi kongresszus, a Szent Szövetség éveiben él Bécsben egy muzsikus, akivel szinte semmi sem történik. Segédtanító, komponista: kb. 600 dal, szimfóniák, kamaraművek szerény szerzője, egy kis körben elismert nagyság, akit azonban a tekintélyek nem hajlandók komolyan venni, s meghal 31 éves korában, úgyszólván észrevétlenül. Halála után fedezik fel a művészetét, s ekkor kialakítanak róla egy hazug, torz képet, életét és művészetét egyaránt meghamisítják. Nem kis feladatra vállalkozott Fábián László, amikor ezzel a biedermeieresített, kispolgárian érzelgős portréval szembeállítja az igazi Schubertet. Saját feljegyzései, kortársak emlékezései, egykorú kritikák alapján ismerhetjük meg a dal fejedelmének valóságos életét, küzdelmét, művészetét.