Pécsi Györgyi könyvei a rukkolán

Pécsi Györgyi - „meggyötörten ​is gyönyörű”
„Hírvivők, ​krónikások és konok őrzők” – egyszóval költők egyik legjelesebbikét köszöntjük ezzel a kötettel. Aki dacosan komoly tekintettel néz ránk tizenkét évesen a könyv első lapjain, hogy a szinte kimondhatatlan (!) nyolcvan év hamiskás mosolyt, ugratásra mindig kész játékos kedvet, a részleteken felülemelkedni tudó, elegáns derűt rajzoljon rá a lázadó indulatokra, eljutván a 21. századig. Közben pedig részesévé válunk az útnak, amit számára kijelölt a Teremtő, a szülőföld, a család, a titokzatos előjelek – meg „Kelet-Európa geopolitikai helyzete”. Képeskönyvvel tisztelgünk a költő születésnapján, mert tudjuk, a „homéroszi folytonosság” elengedhetetlen tartozéka a látvány is, a jelenvalóság misztikus élménye. Szerte a világban, ahol csak élnek magyarok, no meg a nyelvrokonaik, szinte mindenki őriz emlékeiben egy személyes Kányádi-arcot, egy személyes Kányádi-verset, amit mintha csak neki mondott volna el a költő. Köszöntsük együtt Kányádi Sándort!

Pécsi Györgyi - Tőzsér ​Árpád
"Tőzsér ​Mittel-verseiben minden képlékeny, csak a személyes lét fájdalma állandó, anakronizmusa, groteszksége ellenére is, s a szerző ennek a mindennek ellenére is létező fájdalomnak az eredetét kutatja. Mittel Ármin paradisztikus-önprodisztikus alakja a feloldhatatlan tragikumból nő ki: a tudathasadást determinista módon meghatározó lét nem létezik; s csak a hiánya, sejtése s olykor egyedül az emlékéről kialakított emlékképünk a bizonyossága, hogy egyszer volt, vagy hogy valahol megvan. Mittel úr feltalálja a vers nélküli verset - ismeretelméletileg e paradox létállapotban legföljebb megközelíteni lehet a szorongás okát, ám Mittel úr a kezével is meg akarja fogni. Marad tehát a tragikus kacaj, a feszült szenvedés állandósága, s annak az ismeretelméleti paradoxonnak a klauzulája, hogy lét hiányában talán a szenvedésnek sincs igazi tétje." Az 1958-ban született Pécsi Györgyi, a budapesti Széphalom Könyvműhely szerkesztője azon kevés fiatal irodalomkritikusok egyike, akik tervszerűen foglalkoznak az ún. határontúli magyar írásbeliségünk alkotóival. Kutatásainak fő területe az erdélyi és a szlovákiai magyar irodalom, de pontosabb lenne talán, ha azt mondanánk, hogy a magyar irodalom egyeteme, mert írjon bármiről vagy bármilyen irodalmi jelenségről, tárgyát az egész magyar nyelvterület irodalmának összefüggésrendjében próbálja értelmezni. Így lesz műfaja egyfajta sajátos magyar-magyar irodalomkritikai komparatisztika. A Tegnap és ma sorozat élő vagy a közelmúltban elhunyt magyar írók és költők munkásságáról készít mérleget. Az irodalmár véleménye sohasem tarthat igényt a véglegességre. Ellenkezőleg, mindig esendő, de éppen ezért jellemezheti a kort. Amelyben megfogalmazták. Sem a sorozat tárgyát alkotó írök, sem a róluk értekező irodalmárok névsora nem képviselheti a magyar kultúra egészét. Legföljebb arra emlékeztet, hogy a magyar nyelvű irodalom egyetlen egységként tartható számon, tekintet nélkül arra, melyik országban él a vizsgált szerző. Minden egyes kötet újszerű értelmezést igyekszik adni a művekről, és lehetőség szerint távol tartja magát politikai elkötelezettségektől, amelyek olyannyira rányomták bélyegüket a magyar irodalom felfogására. A sorozatszerkesztő nem törekedett arra, hogy közelítse egymáshoz az egyes irodalmárok szemléletét. Mindegyiküknek teljes szabadságot adott véleményük kifejtésére, mert úgy vélte, ily módon az olvasó hű képet alkothat magának a magyar kultúra sokszínűségéről, a különböző irányzatok kölcsönhatásáról és feszültségéről.

Pécsi Györgyi - Kányádi ​Sándor
Kányádi ​Sándor eszménye szerint az irodalom ma sem mondhat le az olvasóról: a közös nyelv tarthatja meg a nemzetet, de ha az olvasó irodalomértése, nyelvhasználata és az irodalom nyelve túlságosan eltávolodik egymástól, megszűnhet a közös nyelv. Saját költészetében úgy törekszik a közös nyelvre, hogy kezdettő fontosnak tartja verseinek közérthetőségét -, ez a Petőfitől eredő szemlélet a későbbiekben úgy módosul, egészül ki, hogy versei több szinten befogadhatók lesznek: még bölcseleti lírájának is van olyan (szimbolikus telítettségű képi, tárgyiasan konkrét, epikus tartalmú) szintje, amelyet a kevésbé iskolázottak is érthetnek. "A modernséget ebben a bonyolult korban, bármilyen fucsrán hangzik is, az egyszerűségben látom" - mondja, s Einstein relativitás-elméletének közvetítésére (amelyet ma már középiskolákban tanítanak) hivatkozik: szerinte a modern líra eredményeit is hasonló közérthető módon kellene közvetíteni az olvasók felé.

Pécsi Györgyi - Pálinkás György - Török ​Ferenc
"Vallomások" ​-- ezt a címet adtuk könyvsorozatunknak, amelynek keretében a jelen magyar építészet meghatározó irányzatait és törekvéseit kívánjuk bemutatni. Az e tárgyú hazai kiadványoktól eltérően, interjúk formájában próbáljuk feltárni építészetünk elméleti és gyakorlati dilemmáit az alapvetésektől az alkalmazásig. Sorozatunkat korántsem csak a szakmai köröknek szánjuk, hanem éppen a személyes megnyilatkozási forma révén, bízvást hiszünk abban, hogy az építész és "közönsége" közötti kapcsolat bensőségesebbé válhat. Sorozatunk első darabját veheti kezébe a Tisztelt Olvasó, amelyben _Török Ferenc_ -- ahogy pályatársai nevezik -- "a templomépítő" vall a családról, a hitről, a tanári pályáról, tanítványairól, "az elvetett mag csodájáról", életművéről, amelyben kitüntetett helyet foglalnak el templomai. A beszélgetést Török Ferenccel készítették: Pécsi Györgyi és Pálinkás György. A _"Vallomások -- Architektúra"_ sorozat 1996-ban megjelenő további kötetei: Bán Ferenc Dévényi Sándor Jurcsik Károly

Pécsi Györgyi - Honvágy ​egy hazáért
A ​kötet írásai a József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő és irodalomszervező legutóbbi években írt, válogatott esszéit, tanulmányait, kritikáit tartalmazza. A kötet címadó írása a Magyar Művészeti Akadémián levelezői taggá választása alkalmából elmondott, elismerő fogadtatásban részesült székfoglaló előadása, melyben az erdélyi és vajdasági magyar irodalomban megjelenő identitásváltozásokat tekinti át. E kötetben leginkább határontúli szerzőkről ír: erdélyi és felvidéki írókról, a többi között Szilágyi Domokosról, Markó Béláról, Ferenczes Istvánról, Grendel Lajosról, Tőzsér Árpádról, az anyaországiak közül Csoóri Sándor, Ágh István, Nagy Gáspár műve írásainak tárgya.

Pécsi Györgyi - Olvasópróbák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.