Ajax-loader

dr. Kiss Gábor könyvei a rukkolán


dr. Kiss Gábor - Hogyan ​építsünk tanösvényt?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

dr. Kiss Gábor - Somogyi Péter - Tolna ​megyei avar temetők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

dr. Kiss Gábor - Babus Friderika - Magyar ​táj - magyar örökség
Ha ​megkérdeznénk a hazánkat felkereső külföldi turistákat, a legtöbben bizonyára elsőként a pusztát említenék legjellemzőbb tájunkként. A Hortobágy és a Kiskunság végeláthatatlan füves síkja a legelő szürkemarhacsordákkal, rackajuhnyájakkal és az állattartáshoz kapcsolódó gémeskutakkal, hodályokkal kétségkívül Magyarország egyik jellegzetes tája. A külföldi turisták közül valószínűleg kevesen tudják, hogy a fátlan pusztai táj kialakulásában nemcsak természetes folyamatok játszottak szerepet, hanem az évszázados emberi tájhasználat: az eredeti erdős sztyeppék fás szárú növényzetének kivágása, a vízszabályozás és a legeltető állattartás is.

dr. Kiss Gábor - Tóth Szilvia - Sikabonyi Miklós - Farkas Roland - Mindennapi ​kisemlékeink megőrzéséért
A ​TÉKA-program (TÉKA = TájÉrtékKAtaszter) 2009-ben indult hazánk táji értékeinek felmérésére. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) Környezet- és Természetvédelmi Helyettes Államtitkársága (korábbi nevén Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium [KvVM] Természetvédelmi Szakállamtitkárság), a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kara, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központja (korábbi nevén Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat), valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet alkotta konzorcium elnyerte az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus támogatását. A felmérés pályázat keretében finanszírozott megalapozó szakasza 2011 áprilisában zárult le. A program fő szakmai célja egy integrált táji adatbázis létrehozása, illetve egy olyan informatikai rendszer kialakítása, amely képes a partnerek által kezelt, a program célkitűzéseihez illeszkedő adatkör (egyedi tájértékek, műemlékek, régészeti lelőhelyek, védett természeti területek, Natura 2000 területek stb.) együttes nyilvántartására és kezelésére. A létrejövő információs rendszer szakmai egysége különösen a tájtervezők és kutatók számára lehet fontos adat- és információforrás. A nagyközönségi egység a széles nyilvánosság számára felhasználóbarát módon biztosítja a nyilvános adatok, információk elérhetőségét. A TÉKA-program hozzájárul az Európai Táj Egyezmény hazai bevezetésének megalapozásához és a tájkarakter-értékelés módszertanának kidolgozásához. A TÉKA-program keretében a természet- és tájvédelemért felelős szaktárcának, mint részt vevő partnernek az egyik kiemelt feladata – összhangban a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Tvt.) meghatározott feladatokkal – az egyedi tájértékek felmérése volt. A program során 612 korábban készült egyeditájérték-kataszter felülvizsgálatára és 210 új egyeditájérték-kataszter elkészítésére került sor. A felméréshez kapcsolódóan megtörtént a felmért egyedi tájértékek egységes, elektronikus alapú adatbázisba rendezése. Az egyedi tájértékekkel kapcsolatos adatok tárolására és kezelésére a Természetvédelmi Információs Rendszer (a továbbiakban: TIR) egyedi tájérték nyilvántartása szolgál, amely a TÉKA-program eredményeként lett feltöltve.

Gál Judit - dr. Kiss Gábor - Zara László - A ​végelszámolási eljárás
A ​kézikönyv elsőként mutatja be átfogóan és áttekinthetően a végelszámolási eljárás szabályait, az eljárásban résztvevő felek jogait és kötelezettségeit, különös tekintettel a hitelezők érdekeinek érvényesítésére. A könyv első részében a tételes jogi szabályozás bemutatásán túl kifejti a végelszámolás alatt lefolytatandó perekre vonatkozó ismereteket, a végelszámolás és a felszámolás összefüggéseit, valamint az erre vonatkozó bírói gyakorlatot. A második rész a témában felmerülő számviteli tudnivalókat tartalmazza. A harmadik és negyedik részben a mindennapi gyakorlathoz kapcsolódó iratminták, valamint a végelszámolást szabályozó jogszabályok kivonatai találhatók.

dr. Kiss Gábor - Benkhard Borbála - Kő ​kövön... marad
Az ​érdeklődő nagyközönség számára közérthető módon mutatja be a földtudomány jelenségeit, a földtörténet évmillióinak történései, 50 magyarországi helyszínen. Minden helyszínről az alábbi információkat közli: elhelyezkedés földrajzi koordináták megközelítés természetvédelmi oltalom látogathatóság bemutatás egyéb turisztikai szolgáltatások földtudományi jelentősége egyéb tudományos jelentősége

Baráz Csaba - dr. Kiss Gábor - Holló Sándor - Szakrális ​kőemlékeink
Hazánk ​egyes tájain néhány környezetéből kiemelkedő szikla, kőtorony felületébe valaha fülkéket faragott az ember. Az ilyen fülkékkel – és a fülkék környezetében látható kőbe vésett csatornákkal, lyukakkal, kőüstökkel, tál alakú mélyedésekkel vagy éppen sziklahelyiségekkel – rendelkező földtani-felszínalaktani képződményeket nevezzük összefoglalóan kaptárköveknek. Fontos megjegyezni, hogy a magyarországi kaptárkövek topográfiai felmérését elvégző Mihály Péter tanulmányaiban kaptárköveknek a kaptárfülkékkel rendelkező sziklákat tekinti. Kaptárfülkének pedig csak azokat a fülkéket nevezi, amelyek peremén – az épségben lévőknél még jól láthatóan – bemélyedő keret fut körbe, s széleiken néhol lyukak is kivehetők. A kaptárkő a fülkés sziklák legelterjedtebb elnevezése: ezt a kifejezést használják a turistakalauzok, az útikönyvek és a szakirodalom is. Ez a név – első közelítésben – a fülkék kifaragásának egyik közkeletű magyarázatára, a sziklaméhészetre utal. A helyi lakosok azonban a fülkés sziklákat hívják „köpüsköveknek”, „vakablakos köveknek”, „bálványköveknek”, „püspöksüvegnek” is (lásd: „Kaptárkövek, bálványkövek, köpüskövek – a fülkés sziklák elnevezése” című keretes részt). Több fülkés sziklát pedig – különösen a Dunántúlon – tulajdonnévvel illettek: Ördögtorony, Bábaszék, Nyerges, Kecske-kő, Király széke, Jenői-torony, Vércse-szikla stb. Az erdők mélyén, völgyek oldalában rejtőző vagy a napsütötte dombhátakon magasodó kaptárkövek – különösen a szabályos kúpformájúak – impozáns méreteikkel, sötétlő üregeikkel mitikus hangulatot árasztanak. Nem véletlen, hogy más magyarázatok is születtek a fülkék eredetére. A XIX. század neves egri történész papja, Bartalos Gyula az általa sziklalobroknak nevezett képződményeket egy „emelkedett szellemű nép emlékszerű műveinek, síremlékeinek” tartotta. A kaptárkövek első kutatójaként így írt a fülkés sziklákról (Bartalos G y. 1885. 348–349.): „E lobroknak szemléletén a keleti regék jutnak eszünkbe, és képzelnünk egy ismeretlen eszmekörbe vezet, érezzük, hogy egy rég eltűnt korszak emlékeivel állunk szemben, hogy nagy jelentőség lehet e kövekhez kötve, mert az ember kis okból nem szánja el magát nagy munkára.” Mivel a kaptárkövek faragott-vésett sziklái magukon viselik az ember formaalakító tevékenységének nyomait, valamint többségükhöz helyi monda, eredetmonda is fűződik, ezért a fülkés sziklákat az ún. „jeles kövek” csoportjába soroljuk (Baráz Cs. – Kiss G. 2007).

Baráz Csaba - dr. Kiss Gábor - Az ​ördögtornyoktól a patkónyomos kövekig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók