Ajax-loader

Békés Sándor könyvei a rukkolán


Békés Sándor - Lángoló ​határ
A ​Dráva – mint egy érzékeny barométer –, mindig pontosan jelezte a nemzetközi és hazai politika _időjárásváltozásait_. Ha a folyó bármelyik partján mélyreható politikai, gazdasági, vagy éppen katonai változások kezdődtek, azt elsőként a határőrök észlelték. A bizalmatlanság éveit felváltó enyhülés, majd az egyre sokszínűbbé váló együttműködés időszakát 1990-ben először hihetetlennek tűnő, majd egyre konkrétabb és egyre riasztóbb hírek kezdték beárnyékolni. A jelek egyértelműek: háború lesz. Fellángol a határvidék...

Békés Sándor - Elröppent ​évek
"Ez ​a könyv öt év eseményeit foglalja össze. Minden benne van, ami több volt, mint rutin, mint automatikusan ismétlődő feladat. Mint vadásztársasági és megyei vadászati vezető fárasztóan és elkedvetlenítően sok adminisztratív, hivatali jellegű teendőt is ellátok. Ezekről nem szól a napló. De minden olyan esemény, élmény, gond és gondolat helyet kapott benne, mely valamilyen formában hatással volt rám, vagy magára a vadászatra, mely életem fontos összetevője." (Békés Sándor)

Békés Sándor - Vadászetika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Békés Sándor - Isten ​előszobájában
"(...) ​Ez a könyv műfajilag napló (tehát igaz, megesett történetek krónikája), mely tematikailag a vadászatról szól, szándéka szerint azonban vallomás is az én "előszobai" élményeimről és vívódásaimról. Előzménye is van ennek a kötetnek, a 2008-ban megjelent "Elröppent évek" című napló, mely a 2003-2007 között megélt érzelmi és vadászkalandokról ad számot. A könyv előszavában akkor azt írtam, hogy "Általános vélemény, hogy boldog emberek nem írnak naplót. Ezzel én vitatkozom. De azt nem vitatom, hogy a napló sok embertársunk számára a feszültség levezetésének az eszköze. Kimondjuk általa a kimondhatatlan." Nos, ehhez most csak azt tehetem hozzá, hogy mindezt ma is így gondolom, olyannyira, hogy én magam is ez utóbbiak közé tartozom..." (Békés Sándor)

Békés Sándor - Körtvélyesi László - Vadászok, ​vadászotthonok 2.
"Márai ​Sándor azt írta valahol, hogy egyetlen ember bensőségesebben érdekli, mint egy világváros, vagy akár egy egész világrész. Most már én is így gondolom. 'Felfedező útjaim' már hosszabb ideje embertől emberig vezetnek, mert Szophoklészt idézve -, sok van mi csodálatos, de az embernél nincs csodálatosabb. Negyvenöt éve vagyok újságíró. Írtam tudósításokat, riportokat, publicisztikákat, de a legkedvesebb műfajom a portré volt, és mindmáig az is maradt. A portré egy személy képmása. Egy pillanatfelvétel, mely megragadja a múló időt, s mely ugyanakkor táji, családi, sőt történelmi hátteret is vetít az arckép mögé. Az irodalmi portré, természetesen, nem csupán arról szól, akiről írják, hanem magáról az íróról is. Már a portré alanyának kiválasztása is sokat elárul a portré készítőjéről. És aztán a kiindulópont, a hangnem, a kérdések és aztán azok a vallomások, melyek óhatatlanul felszínre kerülnek egy őszinte beszélgetés során -, még többet elmondanak az íróról. Éppen ezért tulajdonképpen minden portré kettős: az egyik arc éles körvonalakkal, a másik elmosódottabban, de mégis egyértelműen felismerhetően látszik a képen. Magamról is mesélek, amikor másokról írok." (Békés Sándor)

Békés Sándor - Forza, ​Juventus!
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Békés Sándor - A ​slapaj visszanéz
"A ​slapaj visszanéz régvolt időkbe: megidézi gyermekkorát, régi illatokat, tárgyakat és személyeket, szertartásos ünnepeket, az Adventre készülődő Nagymamát és Nagypapát, nehéz történelmi időket, a tragikus doni csata helyszínét, a háború poklából haza nem térő Apát, és ifjúkorát is, pécsi indulását, nyomdász és újságíró éveinek emlékét, pályakezdését, a Nádor asztaltársaságának legendás alakjait, akik ismét itt lehetnek velünk, több mint fél évszázad távolából. (...)" (Szirtes Gábor)

Békés Sándor - Puskával, ​tollal
Ha ​lenne címerem, egy toll és egy puska lenne benne. Újágíró vagyok és vadász.. A Pécsett megjelenő Dunántúli Naplónál eltöltött pályakezdő évek után...mint vadász és vadászati tisztségviselő a vadászati kultúra és etika ápolását és gazdagítását szeretném elősegíteni. A vadászati irodalom...élményeink és tapasztalataink megörökítésével hagyományokat, emlékeket, soha meg nem ismétlődő történeteket örökítünk át.

Békés Sándor - Emlékekbe ​kapaszkodva
"A ​vadászat végső lényegét én a találkozásokban találtam meg. Találkozás a természettel, találkozás a hőn óhajtott vaddal, találkozás és ismerkedés csodás, ám addig ismeretlen tájakkal, lényekkel és jelenségekkel. És persze emberekkel! Minden találkozás mélyén ott lapul a kiszámíthatatlanság, a váratlanság mozzanata. Tehát találkozásaink tulajdonképpen miniatűr kis drámák, még akkor is, ha rendszeresek ezek a találkozások, s akár naponta többször is részesei vagyunk. Találkozni annyi, mint kapcsolatot teremteni. És kapcsolat nincs egymásra hatás, s ezzel együtt kockázat nélkül..."

Kollekciók