Ajax-loader

Horváth György könyvei a rukkolán


Horváth György - Kovács Attila - Nagy Attila - Papp Tibor - Sinkovics Ede - Virág Gábor - Symposion 1995/2
Az újvidéki Symposion folyóirat 1995/2. száma, többek között Latzkovits Miklós, Hász Róbert, Aaron Blum, Szilasi László, Hazai Attila, Hannah Arendt és Bence Erika írásaival.

Horváth György - Dési ​Huber
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Horváth György - Vélemények ​mérlegen
"A ​közvélemény-kutatás a társadalomtudományok közös eszköztárához tartozik. Nincs szinte egyetlen olyan társadalomtudomány sem, amely valamilyen formában ne foglalkozna a közvéleménnyel vagy ne használna fel közvélemény-kutatási adatokat is" -- írja bevezetőként Horváth György. Könyve a szűkebb értelemben vett közvélemény-kutatás szakmai összefüggéseit mutatja fel, megismertet a statisztikai módszertan lényegével, a kérdezés művészetének fortélyaival. A témáról első ízben 1828-ban írt monográfiát az angol William A. McKinnon, aki már akkor kísérletet tett a közvélemény fogalmának tisztázására. Őt idézve állapítja meg Horváth György: máig sincs általánosan elfogadott definíciója a közvélemény-kutatásnak. A kötet nagyobb része a módszerekkel foglalkozik, a mintavétellel, a kérdezés módjával, a közvélemény-kutatás etikájával. Az elsősorban leíró jellegű mű megállapításai mellett gazdag példaanyagot és bőséges irodalomjegyzéket is tartalmaz, ez utóbbi révén kiváló tájékoztatási segédlet is témájában. A hiánypótló munkát elsősorban - egyetemisták, főiskolások fogják keresni, a felsőoktatásban bizonyosan gyakran hivatkozott mű lesz.

Horváth György - Dési ​Huber István
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Horváth György - Az ​értelem mérése
A ​tudománytörténet, a társadalomtudományok, a pszichológia és/vagy a matematika iránt érdeklődő olvasóknak egyaránt a felfedezés élményét kínálja Horváth György új könyve. Már előző, nagy sikerű monográfiájában, a "Tartalmas gondolkodás"ban is lenyűgöző tájékozottságról tett tanúbizonyságot a vizsgált kérdések tudománytörténeti előzményeit illetően, s most e könyvében is hasonló utakon jár. Az egzakt matematikai statisztikai ismeretek, méréses módszerek újabb fejlődésének kritikai elemzését végzi el "Az értelem mérése" második részében, s az ezt megalapozó első rész nem csupán olvasmányos, de kifejezetten izgalmas tudománytörténeti nyomozás, nagy tudósegyéniségek plasztikus portréinak bemutatásával.

Horváth György - Bevezetés ​a tesztelméletbe
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Horváth György - Zöldség- ​és fűszerkülönlegességek termesztése
A ​könyvben elsősorban olyan növények szerepelnek, amelyeknek magjai a kereskedelemben kaphatók. Valamennyi növény magyar neve mellett szerepel a tudományos név is. A származáson, a botanikai leíráson, a pontos azonosításon kívül azok a jellemzők kaptak elsőséget, amelyek a környezeti igénnyel, termeszthetőséggel vagy a felhasználással függnek össze. Az érdeklődő pontos felvilágosítást kap e különleges zöldségnövények származásáról, elterjedéséről, morfológiai leírásáról, igényeiről, termesztéséről, az egyes termékek beltartalmáról, étkezésen túl más felhasználási lehetőségeiről.

Horváth György - Különleges ​kerti növények
75 ​alig vagy egyáltalán nem ismert zöldség- és fűszernövényt mutat be a szerző, de akad közöttük gyógyszeripari alapanyagul szolgáló vagy a népi gyógyászatban használatos növény, valamint néhány különleges hasznú faj is.

Horváth György - Ólompegazus
Utas ​Andrásnak csak a szerelem és a barátság fontos igazán, így aztán hiába szajkózzák ismerősei, hogy többre vihetné, ő mégis éttermi futárként tengeti életét. Ám egy napon felbolydul körülötte minden: autóját ripityára töri egy sofőr nélkül csatangoló kamion, majd nem sokkal ezután legjobb barátja is eltűnik. András először nem is feltételezi, hogy összefüggés lehet a két eset között, aztán lassanként rá kell döbbennie, ki indította be öntudatlanul a valószerűtlen események láncolatát. Miközben régi cimboráját keresi, és egyre furcsább karakterekbe botlik, mindinkább szétmorzsolódik körülötte az eddig ismertnek gondolt világ, míg végül kiderül, hogy senki sem az, akinek eddig hitte, leginkább szerelme és barátja nem. Hamarosan ókori mítoszok héroszaként indul egy római kori dárdával és egy papírnehezékkel olyan harcba, amihez se kedve, se hite nincs. Az "Ólompegazus" a Zenit sorozat első köteteként csupán röpke pillantást enged a kulisszák mögé, de ennyi talán elegendő, hogy ráébredjünk, a világ sokkal titokzatosabb és színesebb hely annál, mint amennyit a szürke hétköznapok látni engednek belőle.

Horváth György - Gádor ​István
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Horváth György - A ​kérdőíves módszer
A ​tapasztalati tényeken alapuló társadalomtudományok belső rokonsága nem csak a nagyrészt közös tárgyukból, hanem abból a közös kutatási eszköztárból is fakad, melynek legelterjedtebb eljárása talán a kérdőíves felmérés. A kérdőív a legáltalánosabban használt adatgyűjtő módszerek egyike a szociológiában, a társadalomstatisztikában, a piackutatásban, a politológiában, a közvélemény-kutatásban, a személyiség-lélektanban és a neveléstudomány több fontos ágában is. A módszer látszólagos egyszerűsége azonban megtévesztheti, csapdába csalhatja a kezdő kutatókat; gyakran csak menet közben vagy utólag döbbennek rá, hogy a kérdőíves módszer alkalmazása nem annyira egyszerű, mint azt eleinte hitték. Könyvünk ezeknek a buktatóknak az elkerülésében, a kérdőíves felmérések szakszerűségének megítélésében szeretné segíteni az olvasót.

Horváth György - Vélemények ​mérlegen
"A ​közvélemény-kutatás a társadalomtudományok közös eszköztárához tartozik. Nincs szinte egyetlen olyan társadalomtudomány sem, amely valamilyen formában ne foglalkozna a közvéleménnyel vagy ne használna fel közvélemény-kutatási adatokat is" -- írja bevezetőként Horváth György. Könyve a szűkebb értelemben vett közvélemény-kutatás szakmai összefüggéseit mutatja fel, megismertet a statisztikai módszertan lényegével, a kérdezés művészetének fortélyaival. A témáról első ízben 1828-ban írt monográfiát az angol William A. McKinnon, aki már akkor kísérletet tett a közvélemény fogalmának tisztázására. Őt idézve állapítja meg Horváth György: máig sincs általánosan elfogadott definíciója a közvélemény-kutatásnak. A kötet nagyobb része a módszerekkel foglalkozik, a mintavétellel, a kérdezés módjával, a közvélemény-kutatás etikájával. Az elsősorban leíró jellegű mű megállapításai mellett gazdag példaanyagot és bőséges irodalomjegyzéket is tartalmaz, ez utóbbi révén kiváló tájékoztatási segédlet is témájában. A hiánypótló munkát elsősorban - egyetemisták, főiskolások fogják keresni, a felsőoktatásban bizonyosan gyakran hivatkozott mű lesz.

Horváth György - Bartha ​László
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Borsos Mihály - Horváth György - Magyarország ​rejtett kincsei
Megannyi ​érték sorjázik a többszámjegyű országutak mentén, s nekünk büszkének kell lennünk kincseinkre, hiszen csak annak az országnak van jövője, aki táplálkozni tud a múltjából. Könyvünk hangsúlyozottan szubjektív válogatás Magyarország gazdag kincseiből, egy építőkocka, lépcsőfok a megismerés felé, célja felkelteni a kíváncsiságot a hazai kincsek iránt. Nem ígérjük, hogy csupa új dolgot fogunk mutatni az olvasónak, hiszen biztosak vagyunk abban, hogy ő is jól ismeri akár Visegrád fellegvárát, de legyen ez egy inspiratív könyv, amit ha az Olvasó végiglapoz, megannyi szépséget, ha olvassa, tudást talál benne... Borsos Mihály

Horváth György - Bod ​Éva
Bod ​Éva keramikus életét és pályáját mutatja be ez az önarckép-kötet. A művésznő a modern európai keramikusoknak abba a jelentékeny csoportjába tartozik, akik korunk új technológiái felől közelítik meg a korszerű művészkerámiát. Eszményképük a régi kínai Szung kerámia, a maga csodálatos, csaknem porcelán keménységű alaptestével, számtalan utánozhatatlan mázvariációjával, melyeknek receptjét a kínai kerámiaközpontokban évszázadokon át féltékenyen őrizték.

Horváth György - Pedagógiai ​pszichológia
Az ​eredményes pedagógiai munkához nélkülözhetetlen a pszichológiai felkészültség, a pedagógiai pszichológia ismerete. Régebben a pedagógiai pszichológiát egyszerűen az általános pszichológiai ismeretek "konkretizálásának", "lefordításának", "alkalmazásának", vagyis "alkalmazott pszichológiának" fogták fel. Az újabb pszichológia azonban azt tartja, hogy a nevelés és az oktatás olyan viszonylag önálló területe az életnek, amelyet sajátos pszichológiai törvényszerűségek is jellemeznek. A felsőoktatásban már kipróbált és bevált tankönyv ebben a korszerű felfogásban tekinti át, foglalja össze azokat a sajátos pszichológiai tárgyú ismereteket, amelyekre a pedagógusoknak mindennapi munkájukban leginkább szükségük van. Köztük olyan kutatási eredményeket is, amelyekkel a pszichológia tudománya napjaink új keletű oktatási-nevelési problémáira igyekszik pedagógiai-pszichológiai válaszokat adni.

Borsos Mihály - Bánhegyi Anna - Horváth György - Több ​nyelven egy hazában / Crossroads of Culture
Ennek ​az albumnak a képei arról tanúskodnak, hogy a tradíció képes együtt élni mai világunk kelléktárával. A busó régi szerepének megfelelően ijesztget a panellakások gyűrűjében is; az ünnepi népviselet összhatását nem zavarja a karóra a csuklón; a kiszebaba télűző vízbe hajítását jól örökíti meg a viseletbe öltözött leány digitális fényképezőgépe. Ünnepi alkalmaink megélése, a hagyományok felidézése nem múzeumi séta - ellenkezőleg a közösséghez tartozás demonstrálása. A közösség modern életéhez tartozásé. A képek 2002 és 2009 között készültek különböző ünnepi alkalmakkor.

Horváth György - Estvér
Egyszer ​volt, hol nem volt, a csillagos ég rétjét járva élt, sőt, még ma is él Égi Habók. Persze nem hívták mindig Égi Habóknak - dehogy hívtak mindig így -, mint mindennek, ennek is története van. Nos, nagy bölcs volt egykor, segített, vigasztalt, és olyan jó tanácsokat osztott, hogy hetedhét egekben csodájára jártak. Aztán... Aztán egy borongós, de mégis szép napon felkereste őt a Tejút Csillagcsevelyű Hercegnője. Nagy bajban volt a hercegnő, mert fia, Rásemheder Áron rosszcsontnak bizonyult. Nem volt gonosz, ó nem, de nem tisztelt senkit és semmit, mások kárában lelte örömét, s mikor már nem tudott több csínyt kieszelni, úgy döntött unalmas itt: fölpattant hát ködparipájára, és uccu, más kozmoszokba vágtatott! Nem csoda, ha sehol sem szerették Rásemheder Áront, hisz borsot tört mindenki orra alá, s mivel nem szerették, egyre több és egyre csúnyább csínyt eszelt ki. Gondja volt arra is, hogy fel ne ismerjék: mindenhol Jóska néven mutatkozott be. Hamarosan úgy is emlegették a világokban szerte, hogy a ködparipás Bal Jóska.

Kollekciók