Csontváry Kosztka Tivadar könyvei a rukkolán

Csontváry Kosztka Tivadar - Válogatás ​Csontváry levelezéséből és írásaiból
Bizonyára ​nincs még egy alakja a magyar művészettörténetnek, aki­ről annyi ellentétes vélemény hangzott volna el, mint a „Csontváry néven festő” Kosztka Mihály Tivadarról. Szánni való őrültnek épp­úgy kikiáltották, mint az egyetemes művészet legnagyobb alakjai közé tartozó zseninek. Művészetének értékeit többször is felfedez­ték, de újra és újra feledésbe merült a neve, vagy pedig egyszerűen a kuriózumok közé sorolták hatalmas, fénylő színekben pompázó vásznait. Ma már tisztán körvonalazható Csontváry helye a XX. század magyar festészetében és modern művészet egyetemes tör­ténetében. A brüsszeli világkiállításon aratott siker óta a külföldi művészettörténészek is elismerik Csontváry rangját.

Csontváry Kosztka Tivadar - Önéletrajz ​és más írások
"Önéletrajz: ​1853. július 5-én Kis-Szeben szabad kir. városban születtem a posztupici dr. Kostka-Kosztka László orvos gyógyszerész és Ungh-megyei daróci Haj-czelmajer Franciska fia lettem.Atyám tiszteletből a rendőrkapitányi és postai teendőket is végezte, szabad idejét pedig vadászattal és tűzijátékkal töltötte.Középtermetű, hízásra nem hajlamított természetű, szeszesitalokkal, dohányzás és kártyázással nem törődő egyszerű, de energikus ember volt; a vadászat kedvééit állandóan tartott egy ügyes vadász laboránst - s ez abban az időben Pirics Jancsi volt.A Jancsi teendői közé tartozott; az agarak, kopók-vizslák etetése, farkas, rókakölykök nevelése; a fogoly kihallgatása, figyelése, a farkasles fűtése, a gyermekhinta, kuglizó ellenőrzése s a négy fiú kívánságának a kielégítése is.E szórakozáshoz járult a sárkányok és a rakéták készítése, a tűzijáték rendezése, s télen a farkasoknak közszemlére való kitevése.Emlékszem jól arra az időre, amikor még járni nem tudtam, a földön csúsztam s a róka meg a kutyakölykökkel játszottam. Emlékszem jól a kétéves koromra, egykori huszárlábaimra, hátulgomboló hozentrageres nadrágomra, amelyből kifityegett rendesen az ingem csóvája." - Részlet a könyvből

Csontváry Kosztka Tivadar - Önéletrajz
A ​múlt század hetvenes éveiben történt, egy különösen meleg nyári napon, hogy az iglói gyógyszertár patikussegéde az üzlet előtt elmélyülten szemlélte élete első rajzát, melyet néhány perccel előbb vázolt fel egy vénypapírra. Bóbiskolásából egy égi hang riasztotta fel: Te leszel a világ legnagyobb napút festője, nagyobb Raffaelnél. Az ifjú gyógyszerész nem érti ugyan, mit jelent e szó: napút, De a kinyilatkoztatásban nem kételkedik. Már csak az van hátra, hogy tizenöt esztendő alatt előteremtse festő-létének anyagi feltételeit, s azután elindul, hogy valóra váltsa a jóslatot…