Benedek Szabolcs könyvei a rukkolán

Benedek Szabolcs - Ez ​nem Amerika
Becsey ​Marci egy menő rockzenekar frontembere, ünnepelt sztár, akinek egy ország ismeri a nevét. Lassan lecseng a számtalan lezárással és korlátozással járó járvány, s ő másokhoz hasonlóan azt reméli, az élet mehet tovább ugyanúgy, ahogyan a pandémia előtt zajlott. A visszatérés azonban nem teljesen úgy sikerül, ahogyan azt Marci, a zenekar és a menedzserük eltervezte. Huszonöt sikeres év után Marci kénytelen egy testi tünetekkel is járó életközepi válsággal szembenézni, és miközben ennek okait kutatja, akár valami film, lepereg előtte családjának múltja. Benne a nagyszüleivel - a deklasszált jogásszal és az egykori dívával -, valamint nem utolsósorban az apjával, aki egykor irodalmi babérokra tört, de aztán meg kellett elégednie a megyei napilap főszerkesztői posztjával... Hol a határ kicsi és nagy bűn, megbocsátható megalkuvás és elvtelen alkalmazkodás, emberi élet és puszta túlélés között? A háromgenerációs regény hősei - akik az 1940-es évektől keresik a boldogulás lehetőségét egy országban, ahol időről időre minden fenekestül felfordul - ritkán tesznek fel ilyen kérdéseket; és a történelem sem kérdezi, inkább csak sodorja őket.

Benedek Szabolcs - Focialista ​forradalom
1954 ​nyarán, alig egy évvel a legendás londoni 6:3 után Magyarország újabb futballdiadalnak néz elébe: a világbajnoki döntőnek. Az Aranycsapat győzelme nem lehet kétséges, ezért a pártállamtól a legkisebb lakóközösségekig mindenki a hazatérő bajnokok ünneplésére készül. Amikor azonban a várva várt győzelem elmarad, a csalódott szurkolók először csak tüntetni, aztán törni-zúzni kezdenek Budapesten, sőt egyesek már forradalomról beszélnek. Benedek Szabolcs történelmi dokumentumokon alapuló regénye a magyar közelmúlt egyik elfelejtett epizódját eleveníti fel egy tipikus budapesti bérház lakóinak sorsán keresztül, akik között éppúgy megtalálható az elvhű kommunista házmester, mint a volt horthysta főtiszt vagy a munkatáborokból hazatért házaspár. Egyszerű futballhisztéria volt ez vagy az 1956-os forradalom előjátéka? Tömegoszlatási főpróba? A szabadság első szárnypróbálgatása? Senki sem tudja - ez a regény azonban segít elképzelni, milyen lett volna nekünk is ott lenni az események forgatagában.

Benedek Szabolcs - Király!
Az ​egyiket megvakították, a másik ellen a saját apja viselt háborút, a harmadikat a felesége nyaggatta, hogy szerezzen már egy nyamvadt koronát, a negyedik a férje helyett is hordta a nadrágot, amíg amaz titkos gyűlésekre járt. Volt köztük alacsony és magas, okos és buta, jó fej és tökfej, tökös magyar és nyápic külföldi – s persze nyápic magyar és tökös külföldi is. Emberek voltak – bár néha túlságosan is, olykor pedig tán nem eléggé. Esendőek, mint mi mindannyian. Bizonyára ők is egy csomó hülyeséget kiposztoltak volna magukról, ha lett volna rá lehetőségük. Hogy milyenek is voltak ők ötvenketten, Magyarország uralkodói, ezt szeretné nektek megmutatni ez a kis könyv. A kötethez Lakatos István készített rajzokat.

Benedek Szabolcs - Beatles ​vágatlanul
Ez ​a könyv nem azzal kezdődik, hogy a zenekar alapítója, John Lennon 1940.október 9-én született, miközben Liverpoolt több hullámban támadta a német légierő. És nem is azzal ér véget, hogy bár a Mesés Négy (Fab Four) hosszas, több mint egy esztendőn át tartó vergődést követően 1970. április 10-én, Paul McCartney-nak a kilépéséről szóló nyilatkozatával hivatalosan is föloszlott, a banda hatása máig tart, mi több, a Beatlesnek mostanra reneszánsza lett, és a legnagyobb klasszikusok, az emberiség kultúrtörténetének 20. századi mérföldkövei között emlegetik. Ebben a könyvben sztorik olvashatók a popzene legnagyobb hatású együtteséről. Időnként furcsa, sőt akár egyenesen bizarr történetek, amelyek egyeseket talán fejcsóválásra késztetnek, hiszen nem ezt várták, nem ezt hallották, nem ezt olvasták korábban mindig bájosan mosolygó kedvenceikről. Ez a könyv egyfajta lázadás a köztünk élő Beatles-imázs ellen.

Benedek Szabolcs - A ​vérgróf
Mindig ​esténként tűntek elő, néha csapatosan, többnyire azonban egyedül. Hogy pontosan hogyan és mikor érkeztek, arról senki nem bírt megbízhatót mondani. Volt, aki azt állította, hogy ugyanott laknak, amerre dolgoznak is, napközben alszanak és megbújnak valamelyik bérkaszárnya zugában, s csupán napszálltakor merészkednek elő. Mások akár meg is esküdtek volna rá, hogy a város egy másik fertályából jönnek és szekéren hozzák őket... Most is csak annyit lehetett tudni, hogy megint meghalt közülük az egyik. A székesfőváros utcáin arat a halál: a rendőrség elképzelhetetlen brutalitással meggyilkolt prostituáltak holttesteire bukkan szerte a városban, a Városligettől kezdve az előkelő Ó utcai bordélyon át egész a ferencvárosi munkásnegyedekig. 1910-et írunk: az újabban már villanyfényben úszó Andrássy úton még egymást kerülgetik a konflisok és az automobilok, a legendás kávéházakban pedig Ady Endre és Molnár Ferenc társaságát keresik a szépreményű költők és hírlapírók. Ezzel egy időben pedig különös vendég érkezik Budapestre, hogy néhány hónapi rejtőzködés után egyszerre csak az előkelő szalonok és úri társaságok kedvencévé váljon: Saint-Germain grófja, aki egyenesen Rákóczi fejedelem leszármazottjának mondja magát, és a világtörténelem legkülönbözőbb korszakaiból származó történeteinél csak a szokásai különösebbek. Éjszaka él, akárcsak a város, és még soha, senki nem látta enni...

Benedek Szabolcs - Kádár ​hét napja
Benedek ​Szabolcs új regényének cselekménye 1956 november 1-én kezdődik. Azt szándékozik megvizsgálni, hogy mi késztethette Kádárt az árulásra. Konkrétan ennek a hét napnak a valósághoz talán a legközelebb álló törénetét meséli el, ugyanakkor a visszaemlékezések és Kádárnak a régebbi dolgokon való elmerengése nyomán közben visszatekintünk a korábbi eseményekre is. Így pl. Kádár gyerek- és ifjúkorára, az illegalitás időszakára, a két bebörtönzésre, illetve emberi kapcsolataira, szerelmeire, a Rákosihoz és más pártvezetőkhöz való viszonyára is. Ezekben rejtőzhetnek ugyanis pálfordulásának mozgatórugói.

Benedek Szabolcs - Ballada ​egy csapatról
Harmincöt ​éve már, hogy a magyar labdarúgó-válogatott mindeddig utoljára kiharcolta a világbajnoki szereplés jogát. A Mezey György által dirigált nemzeti tizenegy a selejtezők során maga mögé utasította a hollandokat és az osztrákokat, és felkészülési mérkőzéseken legyőzte egyebek mellett az NSZK-t és Brazíliát is. A nemcsak eredményesen, ám szellemesen és látványosan is játszó csapat Európából elsőként jutott ki az 1986-os mexikói világbajnokságra, ráadásul 1985 végén sokan a kontinens legjobbjaként tartották számon. A folytatást mindenki ismeri: a Mundialon lejátszott és 6–0-ás vereséggel zárult, szovjetek elleni találkozó egyike a magyar futball leggyakrabban emlegetett mérkőzéseinek. A nem várt kudarc egy egész nemzedék fájó emléke és egyben rejtély, amelyet már sokan, sokféleképpen próbáltak magyarázni. Benedek Szabolcs új könyvében korabeli források és az egykori szereplőkkel való személyes beszélgetések nyomán nemcsak annak járt utána, hogyan zuhant le ez a csapat szédítő sebességgel a csúcsról, hanem annak is, hogyan emelkedett föl ekkora magasságokba. A kötet lapjain a magyar futball utolsó dicsőséges fejezetének krónikáján túl belepillanthatunk annak ellentmondásos társadalmi és politikai hátterébe, a kései Kádár-kor zavaros világába is.

Benedek Szabolcs - Az ​élcsapat avagy Tanácsköztársaság 1919
Kilencven ​évvel ama bizonyos 133 nap után még mindig csak roppant keveset tudunk a Magyar Tanácsköztársaságról. Sőt, mondhatni, egyre kevesebbet. Ez a regény se leleplezni, se emlékezni nem kíván. Csupán megmutatni, hogy milyen erők rángatták abban a néhány hónapban a régi és új között lebegő, tétova, tehetetlen Magyarországot. S elbeszélni, hogy milyen volt, amikor páncélvonattal és forgópisztollyal szolgáltattak igazságot, amikor a Hungária szállót szovjetháznak nevezték, és amikor az ismeretlenbe akart az ország népével együtt fejest ugrani az élcsapat.

Benedek Szabolcs - A ​kvarcóra hét dallama
,,Egyre ​csak az járt a fejemben, hogy ez most nem egy kedd esti tévésorozat vagy az E.T., hanem itt, nálunk történik, ahol évek teltek el anélkül, hogy az egyiktől meg lehetett volna különböztetni a másikat. Úgy éreztem, mintha az április 4-ei ünnepség óta egy egészen másik életet élnénk. Akkor, azon az estén, a pártház előtt döbbentem rá először, hogy voltaképpen két Magyarország létezik. Az egyik Kádár-Magyarország (noha akkor még nem így hívtam, igazából nem hívtam sehogy), a másik meg az, amelyik azokban a hetekben könyörtelenül megmutatta nekünk a rideg és rémisztő valóságot." A felszabadulás 40. évfordulóját ünnepli az úttörőcsapat a párt magas rangú vezetője jelenlétében, amikor valaki lezuhan az iskolát övező panelházak egyikéről. Hátborzongató események sorozata veszi kezdetét, amelyhez fogható nem volt még a lakótelepen (pedig a minap föltörtek egy Trabantot, igaz, nem volt mit elvinni belőle), és mindenestül föl is forgatja a kisváros békés unalommal csordogáló életét. A nyomozásba belekeveredő Tóth Bence örömmel cseréli föl az őrsi foglalkozásokat és az edzéseket a titkos ügynöki megbízatásra, ám hamarosan rádöbben, hogy a rendőrséget a sorozatos tragédiáknál jobban érdekli, hogy ki hallgat Szabad Európa Rádiót, és hogy ki mit gondol 1956-ról... A Focialista forradalom szerzőjének új regénye egyszerre korrajz és krimi. Miközben lapjain megelevenedik a késő Kádár-kori Magyarország, a főhős azzal szembesül, hogy a biztosnak és rendíthetetlennek látszó világ roppant törékeny... Benedek Szabolcs 1973-ban született Budapesten, nagyjából száz méterre attól a helytől, ahol most él. Közben azért Szolnokon is eltöltött majdnem két évtizedet. A Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen, politikatudomány szakirányon szerzett diplomát.

Benedek Szabolcs - A ​spalatói boszorkány
Sirályok ​köröznek a tiszta égbolton a kéklő Adria fölött, a kikötőben gályák ringatóznak berakodásra várva. Úgy tűnik, minden adott egy újabb nyugodt naphoz a Diocletianus császár egykori palotája köré épült virágzó, tengerparti városban. De vajon ki az a messzi földről érkezett lány, akinek beszédét senki sem érti, és megjelenése egyszeriben földúlja Spalató nyugalmát? A jövevény felkelti a város két megbecsült személye, Rogerius érsek és Tamás főesperes figyelmét is, és jelenléte megidézi Rogerius múltjának sötét árnyait. A két egyházi méltóság beszélgetéseiből bepillantást nyerhetünk a korábbi történésekbe: a tatárok földúlták Magyarországot, IV. Béla király pedig a tengerhez menekült. "Hiába nyitották ki a királyi torony azon helyiségeit, amelyekben huszonöt évvel korábban az apja, András is időzött, hiába szolgálták föl a jobbnál jobb dalmát borokat, a legízesebb sajtokat, tengeri halakat, valamint olajbogyókat - köztük azokat, amelyek arról a fáról származtak, amely Spalató és Trau között áll ma is, és még Diocletianus idejében ültették -, hiába ragyogott a dalmáciai nap, kéklett a tenger és úsztak a tiszta égbolt alatt a hófehér sirályok, Béla úgy viselkedett, akár egy ketrecbe zárt vadállat. Föl-alá járkált, arca sápadt maradt, haja és szakálla rendezetlenül lebegett, és hiába erősködtek és hajtogatták neki, hogy aggodalomra semmi ok, ide nem tudnak bejönni azok a félelmetes tatárok, ő ezekre egyre csak ordítani és veszekedni kezdett: - Ti nem tudjátok, kikkel állunk szemben! Ezek nem evilági lények, ezek pokolfajzatok, a Sátán teremtményei! Nem ismernek se istent, se embert, senkinek a törvényei nem kötik őket, csupán a saját szokásaik és a céljaik, amelyek pedig egyedül egy dologra irányulnak: hogy az egész világot az uralmuk alá hajtsák!" Benedek Szabolcs lendületes, fordulatos, valós történelmi figurákat megelevenítő regénye bemutatja a tatárjárás kegyetlenségeit, a felperzselt magyar települések utóéletét, elbeszéli a királyi család kényszerű száműzetését, és arra is keresi a választ, hogy miként lehet túlélni egy pusztulásra ítélt országban. Mindeközben a regény hangulatos leírásaival érzelmes emléket állít a mai Split középkori városrészének.

Benedek Szabolcs - Berényi ​szerelme
"Pontos ​jellemábrázolás, finom humor, gazdag élményanyag - Benedek Szabolcs könyvét csak akkor teszi le az ember, amikor a pénztárnál kifizeti." (Maros András) "Benedek Szabolcs a Budapesten élő szolnoki kisebbség egyik legtehetségesebb alakja." (Cserna-Szabó András)

Bánki Éva - Bencsik Orsolya - Benedek Szabolcs - Kukorelly Endre - Parti Nagy Lajos - Solymosi Bálint - Száz Pál - Szeifert Natália - Végel László - Vida Gábor - Svejk ​100
Száz ​évvel ezelőtt jelent meg Jaroslav Hašek korszakos és kultikus regénye, a Švejk. A HÉVÍZ folyóirat ezúttal arra kért fel tíz magyar írót, hogy meséljék tovább a derék katona történetét. Milyen kalandok érték az eltelt évtizedek folyamán az örök Švejket? Feltűnik önjelölt festőként, kriminálpszichológusként, kutyacsempészként, szilveszteri buliban Szegeden, a moszkvai Vörös téren, a Moszkva téri mozgólépcsőn, Horthy Miklós, Micimackó, az Illés zenekar és Slobodan Milošević közvetlen közelében. Hátországban és frontvonalban, határokon túl és a határsávban. A tíz epizódból végül egy sajátos 20-21. századi ká-európai freskó áll össze, amely akár a prágai Kehely kocsma mennyezetéről is visszanézhetne az Olvasóra. Švejk idegenvezet és mennybe menetel, keresztül-kasul az évszázadon.

Benedek Szabolcs - Vörös, ​mint a vér
1919. ​május 1. Budapest utcáit soha nem látott tömeg lepi el. A város lakossága ünnepel, igaz, nem teljesen önszántából: a néhány megmaradt, de már csak propagandalapként üzemelő újság napok óta a nagy felvonulás forgatókönyvét ismerteti. Ám a gondosan előkészített terveket váratlan esemény írja fölül: a belvárosban holtan találnak egy papot. A brutális gyilkosságot újabbak követik, és a bűncselekmények kapcsán a hatóságok látókörébe kerülő szerelmespár - az arisztokrata származású írónő és a forradalmi eszmékért rajongó könyvtáros - hamarosan egy életveszélyes politikai játszmába is belekeveredik.

Benedek Szabolcs - Báthory ​Zsigmond
Krónika ​"Ez az egész szokatlan sokaság az utolsó emberiség mind egyedül Zsigmond intésétől függött: olyannyira, hogy mindezek, bármit parancsolt is, mindenben vakon engedelmeskedtek kénye-kedvének. Miután ilyen módon az alig képviselt nemességtől és a rendektől a szabad véleménynyilvánítás minden lehetőségét elrabolta, csakis azt akarta érvényes határozatként elfogadtatni, amit fékevesztett őrjöngése a szinte fogságra kárhoztatott lelkekre és testekre rákényszerített. Az ország lakosságából senki sem szavazhatott szabadon, senki önként és őszintén nem mondhatta a véleményét: amit Zsigmond előre elhatározott, az lett valamennyiük határozata." (Szamosközy István)

Benedek Szabolcs - A ​vérgrófnő
1916. ​Erdélybe betörnek a románok. Szállási Titusz, Az Est munkatársa Kolozsvárra utazik, hogy első kézből tudósítsa olvasóit az eseményekről, miközben reméli, hogy régi barátjával, Saint-Germain gróffal is újra találkozhat. Egy évszázados titok, egy démoni szerelem, és egy váratlan segítőtárs azonban olyan kalandba keveri őt, amit talán soha nem írhat meg...

Benedek Szabolcs - Rózsakereszt ​avagy kalandregényes tanulóéveink
Benedek ​Szabolcs regénye a végső válaszokat hajszoló embernek és történelmének talányos korszakaira, sorsára kérdez - és a kérdések sorsára is rákérdez. Szerb Antal prózaeszményének e mai, tüneményes "reinkarnációja" igazi bravúr, amely a "rózsakeresztes testvériség" megszállottainak történetét követve egyedülálló prózaírói invencióval képes megmutatni, hogy az illúzió, a sejtés és képzelet, "tanulóéveink káprázata" miként szabhat végül medret, adhat némi értelmet az életünknek. Ok és okozat, világ-átalakító hit, építő és romboló szenvedély, ráció és érzelem, generációk sorsa kavarog ebben az országokon és évtizedeken átívelő történésfolyamban, amely széles öleléssel fogja mondatok hálójába a csodát: a szabályozhatatlanul habzó életet.

Benedek Szabolcs - Bárány Andrea - Paul ​McCartney
Sir ​James Paul McCartney élete és tündöklő pályafutása most először magyarul! A teljes diszkográfiával kiegészített McCartney monográfiából megismerheti a Beatles együttes történetét, a Wings (McCartney második zenekara) történetét, Paul McCartney életét születésétől egészen 2000. elejéig.

Benedek Szabolcs - Mathias ​Rex
Polihisztor ​természetű királyunk egyaránt vonzódott a tudományok és a művészetek iránt, szívesen vitázott órákon keresztül egy-egy tudományos probléma fölött a jóbarátként kezelt, kedves tudósaival, de ugyanolyan szívesen vétette magát körbe művészekkel (festőkkel, zenészekkel, táncosokkal) is. Följegyzéseit tíz napon át, hihetetlen lendülettel, jóformán megállás nélkül, éjt nappallá téve írta. Ahogy mindjárt a szöveg elején kiderült: kettős szándékkal. Egyfelől, hogy a krónikáiról, elsősorban a Galeotto Marzio által följegyzettekkel szemben, avagy éppen azokat megerősítendő, a saját szemszögéből is elmondja az eseményeket. Másfelől, mert az írás – ez reneszánsz uralkodóra valló vonás – intellektuális örömöt okozott neki. Nagy királyunk, Mátyás, évszázados szavai szólalnak most meg újra. Följegyzéseit – melyet, azt hiszem, nem lehet elérzékenyülés nélkül a kézbe venni – nagy szeretettel ajánlom mindenki figyelmébe. Benedek Szabolcs

Benedek Szabolcs - Parázsvölgy
Mi ​az a bűn, és ki (vagy mi) dönti el egy cselekedet bűnös voltát? S vajon a bűneinket életünk végéig cipeljük, vagy meg tudunk szabadulni tőlük, esetleg létezik valamiféle feloldozás? Ezeket az évezredes kérdéseket járja körül Benedek Szabolcs, a sajátos hangú fiatal író új, különös atmoszférájú regényében, amelyben Beatles-rajongó egyetemista lányokkal és a középkor misztikus világából felbukkanó templomos lovagokkal egyaránt találkozhatunk. A Parázsvölgy című regény hősei (egy ifjú történész, egy svájci írónő és Sárosdi, a prózaíró) mindhárman menekülnek: előbb önmaguk és a sorsuk, később a vélt vagy valós bűneik elől. Hogy sikerül-e felkapaszkodniuk, vagy legalábbis elindulniuk a völgyből a hegyre, hogy miként kapcsolódik össze hármuk élete, és hogyan csatlakozik hozzájuk Tar Lőrinc, Zsigmond magyar király pokoljáró vitéze, minderre megtaláljuk a választ e regény lapjain.

Benedek Szabolcs - Lollo ​keblei
Kortársai ​így vallanak Benedek Szabolcs új novelláiról: „Hétköznapi illatok, ízek, apró rezdülések, és rejtély. Örvénylő rejtélyek közé rántja be az olvasóit Benedek Szabolcs. Nincs menekvésünk, pörögnünk-forognunk kell a történetekkel mélyre, fájdalmasan mélyre.” (Halász Margit) „Benedek Szabolcs novellái a hétköznapi élet nyers húsából táplálkoznak, álmokról, rászorultságokról, véletlenekről és szerelmi vágyakról szólnak, s ahogyan mindezekről hétköznapinak tűnő történeteiben ír, észre sem vesszük, mennyire széppé és izgalmassá, jelentéstelivé és kalandossá teszi életeinket egyszerűen varázslatos történetei által.” (dr. Máriás) „Benedek Szabolcs bölcsességgel és derűvel áradó prózája az időtlen és örökké aktuális történeteket a jelen tudásszomjával és kísérletezőkedvével meséli el.” (Péterfy Gergely) „Benedek Szabolcs olyan egyszerű dolgokról ír, hogy az ember végig se olvasná, ha nem érdekelné, hogy mit tud majd kihozni belőlük – novellát.” (Sumonyi Zoltán)

Benedek Szabolcs - A ​fiumei cápa
Fiume, ​azaz Rijeka neve nem csupán az Adriai-tengerhez látogató turisták körében cseng ismerősen. Ebbe az akkor éppen Magyarországhoz tartozó, soknemzetiségű kikötővárosba utazik kevéssel az első világháború kitörése előtt Kovách Richárd budapesti újságíró, hogy leleplező riportot írjon a fővárosi lapokban bulvártémaként fölbukkanó fiumei cápa mibenlétéről. A tengerparton tombol a bóra, a viharos őszi szél, az Amerikába tartó, kivándorlókat szállító Carpathia óceánjáró kapitánya cápaveszélyre figyelmezteti a Magyar Királyi Tengerészeti Hatóságot, a városszerte könnyűvérűségéről ismert Noskó Emília kisasszony pedig tragikus körülmények között meghal. És miközben Kovách Richárd Fiume viszonyaival ismerkedik, rá kell jönnie, hogy a „boldog békeidők” látszata mögött társadalmi és magánéleti feszültségek húzódnak, és a legnagyobb veszélyt nem is a tengeri ragadozók jelentik…

Benedek Szabolcs - Kommunikációs ​zavar
"Benedek ​Szabolcs már első könyvében, A Nagy Degeneráció című regényben is vérbeli elbeszélőnek bizonyult, mostanra azonban a mesterséget kiválóan ismerő, eszközeit tudatosan használó, érett íróvá is vált. A Kommunikációs zavar írásai méltóak a magyar novella legjobb hagyományaihoz." (Márton László) "Íme a bizonyíték, hogy a divatáramlatokon kívül is lehet még jól írni. Sőt, ott lehet csak igazán" (Papp Sándor Zsigmond).

Benedek Szabolcs - George ​Harrison 1943-2001
2001. ​november 29-én a világ ismét szegényebb lett egy csodával. A Beatlesből elment a nevető harmadik, a legkisebb fiú: George Harrison. E könyvvel őrá emlékezünk.

Benedek Szabolcs - Így ​élt John Lennon
"John ​Lennon a szabadságot kereste: az emberek, a népek és az egyén szabadságát. Talán ez utóbbi volt számára a legfontosabb. John Lennon kitűrt ingben és farmerdzsekiben akart mászkálni a városban, nem nézni az órát, hogy mikor ér haza, nem számolni a zsebében a zsebpénzt, hogy a kocsmában mennyit költhet, és mosóporra futja-e még. Ám leginkább szerelmes akart lenni, mert a szerelem a lüktető és életet adó erő, csodálatos bódulat, gyógyír arra, hogy elfelejtse Vietnamot, az ózonpajzsot, a terrorizmust és így tovább. John Lennon az emberek szabadságát, szabad világát is kereste, ahol nincs éhezés, háború, bűnözés, egymás kirablása..." (Sárközy Halász Péter)

Benedek Szabolcs - Haláldekameron
A ​Haláldekameron epizódjai mind ugyanarról szólnak: miként igyekszik az ember (ha már szembeszállni nemigen tud vele) megérteni az ezúttal egy pusztító, gyilkos kór képében jelentkező végzet természetét. S noha Kínától Nyugat-Európáig látszólag a halál az úr, a történetek végül abba az irányba állnak össze, miszerint mindig újra lehet kezdeni. Vagy legalábbis próbát kell tenni vele. "Az égvilágon semmi jelentősége nincs annak, hogy pestissel állunk-e szembe, vagy sem. Ennél fogva az is teljesen mindegy, hogy miként próbáljuk a betegséget orvosolni, avagy próbáljuk-e egyáltalán. Nekünk, bűnökkel terhelt, földi halandóknak egyetlen feladatunk és ténykedésünk lehet: hogy buzgón könyörögjünk és imádkozzunk, és napjában százszor megfogadjuk, hogy bűneinket nem feledve, ám azoktól megszabadulva jó útra térünk, és mostantól fogva mindenben Isten akarata szerint fogunk cselekedni. Biztosíték természetesen így sincs arra, hogy elkerüljük a döghalált, hiszen ez egyes-egyedül az Úr mérlegelésének függvénye, ráadásul a szavak önmagukban nem elegendőek, tettekkel kell bizonyítanunk elhatározásunk erejét, azonban mert más menekvési lehetőség nincsen, mindenki imádkozzon, könyörögjön és fogadkozzon buzgón - majd reménykedjen, hogy Mennyei Atyánk megenyhül iránta, és nem bocsátja reá azt a vészt, amit egyesek pestisnek neveznek." - írja meghökkentően aktuális témájú regényében Benedek Szabolcs.

Benedek Szabolcs - A ​nagy degeneráció
"A ​Nagy Degeneráció jellegzetes nemzedéki regény, amely a mai huszonévesek életérzését, gondolkodásmódját ábrázolja, rengeteg iróniával, öniróniával, és rengeteg életanyaggal is persze, ami nélkül nincs igazi regény." (Domokos Mátyás) "A vállalkozás önmagában véve is figyelemre méltó: megmutatni, mi vehető észre a nyolcvanas évek végének és a kilencvenes évek elejének politikai-társadalmi változásaiból egy tizenéves fiú szemszögéből, akinek a rendszerváltás néhány éve egyszersmind a felnőtté válást is jelenti." (Márton László) Benedek Szabolcs 1973-ban született. Írásait irodalmi lapok (Élet és Irodalom, Holmi, Magyar Napló, Helikon) közölték. Ez az első regénye.

Benedek Szabolcs - Beatles ​apokrif
„Jó ​pár tévhit kering a Beatles feloszlása körül. Pedig a megoldás, bár több tényezőből tevődik össze, valójában pofonegyszerű. Egyrészt régóta tudjuk, hogy két dudás nem fér meg egy csárdában. Ráadásul itt akár több dudással számolhatunk, hiszen Lennonon és McCartney-n kívül Harrison is olyan tehetség volt, aki más zenekarokban vezéregyéniség lehetett volna. Másrészt a Beatles története akkor ért véget, amikor tagjai harmincadik életévükhöz közeledvén kezdték külön egyéniségként szemlélni a világot, és egyszeriben mindnyájuk számára teherré vált a húszas éveik legelején felvett - vagy éppenséggel a menedzsment által rájuk kényszerített - közös szerep. Harmadrészt talán szimbolikus, mégis fontos jelentősége van annak, hogy a Beatles éppen akkor oszlott fel, amikor befejeződtek a hatvanas évek. Amikor végérvényesen felnőtt a „nagy”-nak aposztrofált generáció, amikor ez a nemzedék kénytelen volt szembesülni álmai beteljesíthetetlenségével, amikor a rendőrök könnygázgránátot dobtak a virággal tüntetők közé, és amikor a rock egy generáció lázadásából milliárdos iparággá változott.”

Benedek Szabolcs - Budapest ​vőlegényei
A ​Budapest vőlegényei sajátosan új értelmezést ad, tágítja és sokszínűvé teszi a történelmi tematikájú próza lehetőségeit. Tóth Bence magára találása, férfivá érése, felnőtté válása ugyanis egyet jelent Budapest, eme csodás és izgalmas város megértésével és megszeretésével.

Benedek Szabolcs - A ​szabadkőművesség eredete
A ​szabadkőművesség a világ legrégebbi és legnagyobb testvéri közössége. Működését mítoszok és tévhitek övezik. Ugyanakkor múltja és története sem mentes a tévhitektől. Mivel a szabadkőművesség szimbólumokkal dolgozik, és ezeknek a szimbólumoknak a jelentése nem egyszer ősi mítoszokra és misztériumokra vezethető vissza, azt mondhatjuk, hogy ilyenformán a legendák nagyon is velejárói, részei a szabadkőművességnek. Ám meg kell különböztetnünk a szabadkőműves szimbólumrendszer alapjait jelentő legendákat azoktól a tévhitektől, amelyek a szabadkőművesség eredetével, történetével kapcsolatosak, és amelyek nem egyszer teljességgel megalapozatlan elképzelésekre építenek föl komplett hipotézisrendszereket. A szabadkőművesség eredetével kapcsolatban gyakran jobbára hipotéziseket építhetünk, amelyek valószínűsége a források szerint változik. A határkő 1717, az első nagypáholy megalakulásának ideje. Azonban a szabadkőművesség nem a semmiből bukkant elő: 1717-nek előzménye, előtörténete van. Ez a kis könyv nem szándékozik, és nem is tud számot adni a szabadkőművesség eredete körüli „végső és egyetlen igazságról”. Mégis, éppen azért, hogy a szabadkőművesség fő jellemvonásait és működését még jobban megértsük, és hogy a leginkább elképzelhető múlt föltárásával a külvilág is pontosabb képet kaphasson a szabadkőművesség mibenlétéről, fontos, hogy legalább azt megpróbáljuk tisztázni, hogy milyen a legenda és a valóság egymáshoz való viszonya, illetőleg hogy mi állhat a félreértések és a tévhitek mögött.

Benedek Szabolcs - A ​vértanú
1918. ​A háborúból épphogy csak felocsúdó Magyarországon tombol a spanyolnátha, a városok lakóit pedig különös halálesetek sora tartja rettegésben. Lehetséges, hogy Erdélyből nem csak menekültek, hanem valami más, ördögi erő is átkelt az új határokon?