Ajax-loader

Héjjas István könyvei a rukkolán


Héjjas István - Ezotéria ​és/vagy tudomány
Az ​ember ősidők óta keresi a helyét a világban, hiszen szeretnénk tudni, honnan jövünk, hová tartunk, miért olyan a világ, amilyen. Vajon megismerhető-e a végső valóság, vagy az emberi tudás korlátozott? A kérdésekre tudomány, vallás és filozófia igyekszik választ adni, azonban a válaszaik olykor gyökeresen ellentmondanak egymásnak. Ellentmondások vannak a vallások között, a filozófiák között, és a tudomány különféle szakterületei között is. Ámde ha egymásnak logikailag ellentmondó elméletek egyszerre bizonyulhatnak igaznak, felvethető a kérdés, hogy létezik-e egyedüli abszolút igazság. Az sem zárható ki, hogy a probléma a gondolkodásmódunkban van, és a valóság nem hajlandó engedelmeskedni az emberi ész megszokott logikájának. Ezt a kérdést az ősi hindu bölcsek már évezredekkel ezelőtt felvetették és arra a következtetésre jutottak, hogy ha valamit spekulatív okoskodással be lehet bizonyítani, akkor azt ugyanilyen módon meg is lehet cáfolni. Mivel sok jel mutat arra, hogy a valóság nem nagyon igyekszik igazodni a racionális emberi ész elvárásaihoz, ezért ha a valóságot tényleg meg akarjuk ismerni, érdemes lehet azt – megkövesedett előítéleteinket félretéve – különböző nézőpontokból szemügyre venni, és az így megszerezhető ismereteinket integrálni. Ha így teszünk, felismerhetjük, hogy a különféle világmagyarázatok választéka olyan, mint egyfajta svédasztal, amelyről kedvünkre mazsolázhatunk. A jelen cikkgyűjtemény szerzője nem kíván választ adni a végső kérdésekre, és nem áll szándékában a százféle elmélet és tanítás mellé egy százegyediket is kitalálni. Helyette bemutatja a szellemi „svédasztal” egy szeletét, hogy az olvasóval együtt gyönyörködhessen az elméletek kavalkádjában, a valóság izgalmas sokszínűségében. „Héjjas István korszakunk egyik kivételes hazai gondolkodója. Munkásságában világszemléleti szélsőségeket képes integrálni, olyan analógiákat találva a modern tudomány és az ősi keleti bölcseletek között, amik a világ működését egy nagyobb teljességben értelmezik, minden – a valóságra és önmagára kíváncsi – ember számára.” Paulinyi Tamás író, pszi-kutató

Héjjas István - A keleti vallások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Héjjas István - India ​ősi bölcsessége
A ​könyv a hindu eredetű filozófiai gondolkodás csúcsteljesítményeit mutatja be. A szerző szerint ezek a bölcseleti rendszerek nem spekulatív világmagyarázatok és nem is valamiféle ideológiák, amelyek különféle társadalmi csoportok érdekeit szeretnék kifejezni. Ezek a bölcseleti iskolák örökérvényű gondolatokat fejeznek ki, a végső valóság megismerésének módszerét kutatják és arra keresnek választ, hogy hogyan lehet kiküszöbölni az életünkből a szenvedést és hogyan lehet elérni a tökéletes szellemi szabadság állapotát.

Héjjas István - Esélyeink ​a túlélésre
Hogy ​a földi élet, de legalábbis az emberiség jövője veszélyben van, azt ma sokan hangoztatják. Kétségtelen, hogy számos jel mutat a klímaváltozásra, ám ennek valódi oka máig ismeretlen, nem tudni, mekkora a természetes tényező, és mi az, amit az emberi tevékenység tesz hozzá. Héjjas István folytatva korábbi munkáját, melyben a negatív globális folyamatok lefékezésére a nem-monoteista, azaz pogány és keleti vallásokra alapozott világnézeti változást sürgette, ezúttal a környezeti folyamatok megismerését, így a környezettudatos szemlélet elterjedését kívánja segíteni. Bevezetőjében hangsúlyozza, hogy a környezetvédők tiltakozása nem biztos, hogy mindig ott a leghangosabb, ahol a legnagyobb a veszély...

Kamarás István - Szász Ilma - Dienes István - Balogh Gábor - Kiss Endre - László András - Héjjas István - Metaelmélet, ​metafilozófia
A ​posztmodern korszak sokszor joggal kérdőjelezte meg a Nagy Elméleteket, miközben az új típusú nagy és átfogó elméletek hiánya nyomasztóan akadályozza az elméleti és gyakorlati kutatásokat. Ezért a tudományfejlődés jelenlegi korszakában az egyesített elméletek születése várható. A tudástársadalom korának tudománya különben is transzdiszciplináris gondolkodás, miközben egyelőre a tudományágakon belül sem ment végbe az integrált elméletek létrehozása. A metaelméletet ígérő tudományos és poszt-tudományos kutatások számának gyors növekedése azonban elindult: tudományelméletek, rendszerelméleti teóriák, mindenség elméletek, egyesített természettudományi koncepciók, kvantumfilozófiák, vallás-összehasonlítások, ismeretelméleti kutatások, tudatkutatások, tudományt és vallást egyesítő felfogások, stb. A metaelméletnek nincs és nem is lehet hivatalos definíciója. Az egyesített tudással azonban láthatóan lényegileg új és alapjaiban más tudás (és valóság) ismerhető meg. Ez műfaja szerint lehet ugyan új filozófia, új tudomány, új valláselmélet, új gondolkodás, új paradigma, s együtt pedig tényleges metaelmélet vagy/és metafilozófia, ami ideális esetben egyszerre filozófia, tudomány, valláselmélet, művészet. A szintézis egyszerre előfeltétel a metaelmélethez, s egyben következmény is, amely egyúttal a résztudásokat is alapjaiban újragondolásra kényszeríti. A Stratégiakutató Intézet metaelméleti kutatócsoportja másfél-két ezelőtt alakult meg, és első feladatának azt tartotta, hogy a programadó közös metaelméleti-metafilozófiai kötetet megírja és összeállítsa. A szerzők abban gondolkodtak, hogy a könyv minden tanulmányának együtt kell felmutatnia a lehetséges metaelméletet, és egyben a metaelmélet eltérő alternatíváit. Az euroatlanti tudományban ma párhuzamosan létezik a normál tudomány, a poszt-normál tudomány és a poszt-tudomány. Könyvünk szerzői közül van olyan, aki nem szívesen hagyja el a normál tudomány talaját. Van, aki viszont a poszt-normál tudományban érzi magát otthonosnak, s van olyan kutató is, aki legszívesebben tagadná a poszt-tudomány alternatíváját, míg mások a metaelmélethez szükséges tudás-összekapcsolást minden irányból igyekeznek elvégezni. A szerzők kivétel nélkül transzdiszciplináris gondolkodást képviselnek. Néhányan a természettudományok felől érkeztek, s többen természetesen a bölcsészettudományokból indultak el. Az egyik szerző olyan megismeréstudományt művel, amely kevés szellemi irányba zárja le a kapukat, ugyanakkor másik kutató pedig a tudományok és a teológiai gondolkodások közötti átjárókat szélesíti. A kötetben van olyan szellemi ember, aki tradicionális gondolkodónak tekinthető, s van olyan, aki a tradíciókat szinte nem is tartja fontosnak. Néhány elme posztmodern szerzőnek minősíthető, míg több tudós szükségképpen túllép a poszt-posztmodern határán is. Talán mindnyájan közösek abban, hogy magas elméleti igényességet képviselnek, s az egymás közötti dialógust elemi kötelességnek és lehetőségnek tartják. Magyarország most a nemzetközi metaelméleti kutatások élbolyába lépett. Amikor Enrico Fermi fizikust (akiről a híres Fermi paradoxont keresztelték el) megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, állítólag azt válaszolta, hogy már itt vannak, s magyaroknak nevezik őket. Könnyen elképzelhető, hogy ez a könyv - miután rövidesen megjelenik angolul is - erősítheti ezt a különös feltételezést.

Héjjas István - Ókori ​indiai bölcselet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Héjjas István - Ezoterikus ​fizika
A ​modern fizika ezoterikus tudomány, mivel magán hordozza az ezotéria minden fontos jellegzetességét. Melyek ezek? Először is a modern fizika olyasmiket tanít, amelyek szöges ellentétben állnak mindazokkal a személyes tapasztalatainkkal, amelyekkel naponta szembesülünk. Másodszor: a modern fizika annyira bonyolult, hogy azt csak kevés számú beavatott érti, és e tudomány elsajátítása óriási szellemi erőfeszítés és személyes tanítómester nélkül szinte lehetetlen. Végezetül, de nem utolsósorban a modem fizika azt állítja, hogy az érzékszerveinkkel tapasztalható jelenségek nem azonosak a végső, valósággal, és a felszín mögött egy sokkal mélyebb, egészen másfajta valóság rejtőzik. Ezeket a megállapításokat persze sokan kétségbe fogják vonni, hiszen úgy tanultuk, hogy a fizika az élettelen természet jelenségeit kutatja oly módon, hogy matematikai modelleket állít fel ezek leírására, a modellek helyességét kísérletekkel ellenőrzi, és az így kidolgozott egyenletek segítségével képes előre megjósolni, kiszámítani, hogy az egyes fizikai kísérletek, illetve jelenségek a jövőben hogyan fognak lezajlani.

Héjjas István - A ​modern tudomány és a keleti bölcselet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Héjjas István - Illúzió ​és valóság
Olyan ​könyvet tart kezében a kedves olvasó, amelyet bátran merek ajánlani mindenkinek és amelynek minden könyvespolcon helye van. Nem regény, amelyet egyszer érdemes elolvasni, hanem könyv - a szó klasszikus értelemben, - amelyet időnként elő lehet venni és elolvasni egy részt, majd engedni, hogy megérjenek gondolatai bennünk. Izgalmas és érdekes annak, aki a filozófia felé nyitott, elgondolkodtató, aki a racionális tudományokkal szimpatizál és támpont, akit az emberi lélek mozgatói izgatnak. Kézi könyv a különböző tudományágakról és filozófiai rendszerekről. A feloldás lehetőségét adja az egyik nagy kérdésnek és látszat ellentmondásnak, miszerint a vallások, filozófiák és az akadémikusnak tekintett tudományágak ellentmondásban vannak. A szintézis lehetőségét adja olvasmányosan és izgalmasan.

Héjjas István - Buddha ​és a részecskegyorsító
„Itt ​láthatják a táblán a nevezetes Schrödinger-féle hullámegyenletet. Ezt az egyenletet Önök persze nem értik. Én sem értem. Schrödinger úr sem értette, de ez ne zavarja Önöket. Én ezt majd minden óra elején felírom a táblára, és elmagyarázom, mire lehet használni. Önök pedig majd lassan hozzászoknak.” Marx György, egyetemi tanár egyik előadásának kezdete. A XX. század beköszöntével a reál és humán tudományok terén egyaránt megdőlni látszott az addig elfogadott világkép. A relativitáselmélet gyökeresen átalakította a térről, az időről, az anyagról és az energiáról alkotott fogalmainkat. A kvantumfizika megdöntötte az oksági kapcsolatok sérthetetlenségét. A mélylélektan pedig kimutatta, hogy az emberi cselekvések mozgató rúgója többnyire nem a racionális gondolkodás, hanem a tudattalan. Ezek a felismerések szinte sokkolták a nyugati embert, s a modern tudományos eredményeket a mai napig sem volt képes teljesen megemészteni a közgondolkodás. S mit szóltak mindehhez a távol-keleti országok lakói, az indiaiak, a kínaiak vagy a japánok? Legfeljebb azt kérdezték: mi ebben az új? Hiszen ők mindezt már több ezer éve tudták. De honnan tudhatták azt, amit a modern tudomány éppen felfedezett? És ha valóban tudták, miért nem akarták felhasználni ezt a tudást hétköznapi, materiális célokra, mondjuk, profitszerzésre, többlettermelésre, a mindennapi élet kényelmesebbé tételére? Bár ez a könyv nem tud felelni minden, idevágó kérdésre, sejteni engedi a lehetséges válaszokat. Szabatos, egyszerű és közérthető megfogalmazásban adja közre felvillanyozó téziseit, miközben a tudomány legmagasabb szintjén is teljességgel helytálló. Minden benne rejlő szónak súlya van, mégis olvasmányos, tele van izgalmas példákkal, történetekkel, amelyek képszerűvé és egyértelművé teszik a mondanivalót. Miközben lexikális jellegű ismereteket is közöl, magával ragadó, sodró lendületű gondolatmenetén átsüt a spiritualitás. A kötet amolyan BEAVATÓ MŰ: a világ működésének rejtelmeibe avat be minden tanulni vágyót. Hogy a valóság – mélyebb szinten – miért éppen úgy működik, ahogyan az a könyvből kiderül, ugyanolyan érthetetlen, mint a hullámegyenlet. Ha azonban újra meg újra elgondolkodunk rajta, lassan hozzászokhatunk…

Héjjas István - A ​pogányság apológiája
Egyre ​többen felismerik, hogy az ember és a természet harmóniája megbomlott és a természet erőforrásait profit érdekből gátlástalanul kizsákmányoló emberi magatartás következményei aggasztóak. Alapvető szemléletváltozásra lenne szükség annak felismerésére, hogy nem vagyunk a természet urai, amivel azt tehetünk amit akarunk. Ebből a csapdából nem jelenthet kivezető utat sem a materialista világnézet, sem pedig egy megkövesedett, dogmatikus monoteista hitrendszer. Dr. Héjjas István könyve arra vállalkozik, hogy egyes tudományágak - mint a kvantumfizika felfedezései - és a pogányság közötti párhuzamok feltárásán keresztül bemutassa, milyen megoldást, kivezető utat jelenthet az emberiség válságából, ha az emberiség képes lenne visszatérni az ősi "pogány" szemléletmódhoz és értékrendhez. Ez nemcsak a természet megőrzését segíthetné elő, de jelentősen javíthatná az elidegenedett és depresszióra hajlamos modern ember belső lelki egyensúlyát, és ezen keresztül az emberi élet minőségét. Azok számára, akik vállalják ezeket az ősi értékeket és megvalósítani igyekeznek az ezekből adódó, kihívásokat is jelentő, ám a szellemi szabadságot mindenképpen kiterjesztő célokat, a pogányság nem szembenállás, nem lázadás a modern világ ellen. Inkább a világunk tisztelete, a külső világé, a kozmikus és természeti erőké - valamint benső világunké, amelyet ugyanazon erők hatnak át, mint a világmindenséget.

Héjjas István - A ​megismerés útjai
A ​modern kor embere a 20. századot tekinti a tudományos forradalom korának, de a több ezer éve fennállt kultúrák iratait tanulmányozva felmerülhet bennünk a gyanú, hogy ezeket az ismereteket a mi kultúránk csak ÚJRA felfedezte. Dr. Héjjas István legújabb könyvében közérthető és olvasmányos formában von párhuzamot az ősi civilizációk szakrális szövegei és a modern kor tudományos felfedezései között.

Héjjas István - A ​keleti vallások filozófiája és világképe
Buddha ​egyszer arról beszélt a tanítványainak, hogy a tanítását ezer év múlva senki nem fogja megérteni. A vallási-bölcseleti tanításokat ugyanis az idők folyamán az egymást követő generációk egyre inkább félreértik, újra értelmezik, magyarázzák, kommentálják, kiegészítik, csűrik-csavarják, úgyhogy végül a tanítás eredeti üzenetéből alig marad valami. Ez a könyv a több ezer éves kínai, védikus és buddhista vallási bölcseletekkel foglalkozik, és arra keres választ, hogy hogyan értelmezhették ezeket a tanításokat valamikor régen, amikor még nem telt el az a bizonyos ezer év...

Kollekciók