Szabó Árpád könyvei a rukkolán

Szabó Árpád - Hellász ​hősei
Hellásznak ​nevezik országukat a mai görögök. Így hívták azonban földjüket már akkor is, amikor az ókorban a sok kis görög város még egymástól függetlenül élt és virágzott. Görögország mint egységes állam az ókorban nem létezett. A politikai egység voltaképpen csak akkor jött létre köztük, amikor a görögök már mind Róma uralma alá kerültek. Ezt megelőzően történelmük sokszor az egymás ellen vívott harcokban merült ki. Erről az időszakról beszél ez a kötet, amely színes, érdekes történelmi arcképcsarnokként mutatja meg Polükratész, Dareiosz, Xerxész, Themisztoklész, Ariszteidész, Periklész, Kleón, Nikiasz, Alkibiadész, Szókratész, Démoszthenész, Phókion, Nagy Sándor, Agisz, Kleomenész és Philopoimén alakját, korát, viselt dolgait.

Szabó Árpád - Elektrodinamika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Berecz János - Sólyom József - Szabó Árpád - Szabó József - Ujvári Imre László - A néphatalom védelmében
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rayman János - Szabó Árpád - Gyümölcstermesztés
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó Árpád - Homéros
"Ezt ​a Homéros-tanulmány fordítás-irodalomunk örvendetes gazdagodásának köszönheti megszületését. 1947-ben látott napvilágot Devecseri Gábor magyart Odysseiája, majd pedig a közelmúltban megjelent ugyancsak Devecserinek magyar nyelvű Iliása. ... Ez a tanulmány természetesen nem oldja meg a tudomány "homérosi kérdését". Sőt nem tárgyalja azokat a problémákat sem mind, amelyek a nem-szakembert is érdekelhetik az Iliás vagy az Odysseia olvasása közben. ... Csak vázlatok ezek, amelyek szeretnének itt-ott fölvillantani valamit abból a Homérosból, akit olyan hosszú időn át tartottak a legrégibbnek és legjobbnak." részlet az előszóból

Rayman János - Szabó Árpád - Horváth József - Gyümölcstermelés
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó Árpád - A ​Magyar forradalmi honvéd karhatalom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó Árpád - A ​fizika története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó Árpád - Aranygyapjú
Antik, ​görög tárgyú és görög eredetű elbeszéléseket, meséket gyűjtött össze új kötetében a szerző. Az első részben az Argó hajósainak - az argonautáknak - vakmerő kalandjait, a kolkhiszi aranygyapjú elrablását, az alvilág félelmetes istennőjével cimboráló, szépséges Médeia és Iászón végzetes szerelmének történetét meséli el. Héraklész páratlan hőstetteiről szól a kötet második része, amely egy ősibb, drámaibb levegőjű világba vezet bennünket. Héraklész lebírhatatlan hős, de sorsa már születése pillanatától tragikus. Mert bár ő a legnagyobb és legerősebb az emberek között, mégis a nála gyöngébbet, hitványabbat kell szolgálnia egész életén át. Le kell győznie a nemeai oroszlánt, a kilencfejű lernai hidrát - összesen tizenkét emberfölöttien nehéz küzdelemből kell győztesen kikerülnie, de egyik sem szolgálhatja az ő hasznát. A harmadik részben - amely az "Istenek, hősök, emberek" címet viseli - a görög mitológia jelentős alakjaival, a "tűzhozó" Prométheusszal és másokkal ismerkedhet meg az olvasó. Az emberiség ragyogó gyermekkorát varázsolják vissza, a mítoszok világának harmóniáját idézik fel Szabó Árpád művészien újraköltött görög regéi.

Szabó Árpád - Magyar ​természettudósok - Fizikusok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó Árpád - Kádár Zoltán - Antik ​természettudomány
Ez ​a kötet részletes, elmélyedő tudománytörténet helyett csak egy-egy antik tudományág vázlatos, pusztán leíró ismertetését tűzte ki céljául. Nem lehetett szó még arról sem, hogy valamiféle teljességre törekedjünk: nem tette ezt lehetővé sem a terjedelem, sem az itt összeállított tanulmányok jellege. Bizonyos, hogy sok minden nem jutott szóhoz ebben a munkában, amit éppen úgy joggal elvárhatott volna tőlünk az Olvasó, mint bármi mást, amire sikerült kitérnünk. Mindössze arra törekedtünk csak, hogy olyan oldalról is bemutassunk valamit az antikvitásból - főleg a görögségből, - amiről az "ókortudomány" néven összefoglaló szakmák eddig ritkán vettek tudomást. Ha elég érdekesnek találja az Olvasó összeállításunkat, máris elértük célunkat.

Szabó Árpád - Róma ​jellemei
A ​rómaiak városuk alapítójáról, Romulusról azt hitték, hogy magának a háború istenének, Marsnak a fia. Általában mindaz, amit el tudtak mondani a régi időkről, csak több-kevesebb képzelőerővel kiszínezett monda. Ebben a történelmi arcképcsarnokban azonban csupa valóságos történelmi alak szerepel. Coriolanus nyitja a sort, őt a nagy karthágói hadvezér, Hannibal követi. Marcellus, Scipio és Cato viselt dolgairól, jeles tetteiről értesülünk a pun háborúk idejéből. Ezután hét elbeszélés a római polgárháborúk korából meríti anyagát. Az utolsó négy fejezet a római császárkor történetébe ad bepillantást. Az utolsó a római történelem egyik legrokonszenvesebb uralkodóját, Marcus Aureliust ábrázolja.

Szabó Árpád - Magyarság, ​irodalom és filozófia
Ez ​a gyűjtemény csak parányi töredéke annak a kincsnek, amit számodra hazád irodalma és történelme jelenthet. Tégy magadévá minél többet ebből a kincsből - túl azon a kevésen, amit ebben a könyvben találsz -, hogy bölcsebb és gazdagabb légy, mint az, aki csak az utat akarta megmutatni Neked, amelyen nála jóval messzebbre juthatsz.

Szabó Árpád - Ferge Gábor - Bevezetés ​a filozófiába
Itt ​az írás, a tankönyv, szerény bevezetés a bölcsesség szeretetébe, hogy ezzel fejezzétek be a gimnáziumi tanulmányotokat, és ezt vigyétek magatokkal emlékül, ha az egyetemet választjátok. Tanuljatok belõle haza- és emberszeretetet magyarul, magyarán, hogy bölcsebbek, gazdagabbak legyetek, mint azok, akik e szerény ajándék összeállítása közben gondoltak Rátok." A Szerzõk. "A tárgykör hagyományos jellegét meghatározó témákat és megfogalmazásokat persze semmiféle tankönyv ki nem hagyhatja, így ez a Bevezetés is részleteset szól például "a három logikai alapelv"-rõl, s elemzi viszonyukat egymáshoz, Pauler Ákos még 1920-ban megjelent és máig el nem avult monográfiája alapján. Ezek az elvont elvek és meglehetõsen öncélúnak feltûnõ érvelések azonban nyomban izgalmasakká válnak és élettel telnek, mihelyst Szabó Árpád figyelmeztet rá, hogy voltaképpen nem egyebek az eleaták - az elõbbiekben már tüzetesen ismertetett - lét-filozófiájának, Parmenidés "három út"-jának (formailag tökéletesebb, ám a felfedezés nagyságát és örömét elfedõ) újrafogalmazásnál. Ez a lényegbeli strukturális azonosítás azután nyomban a filozófia sûrûjébe vezet: az ismeretelméletbe. Az elõzõ oldalon lenyûgözõ okfejtéssel mutatta be Szabó Árpád, hogy miként segítette az eleata ontológia és a szigorú bizonyításokkal dolgozó, logikailag tökéletes matematika kibontakozását; most lépésrõl-lépésre megértjük, hogy még ez a sok tekintetben mintatudomány sem fejlõdik kizárólagosan gondolatok szövésével, még ez sem nélkülözheti a tapasztalatra alapuló sejtéseket. De a tapasztalás, az empiria sem lehet önmagában a megismerés kizárólagos forrása. "A tapasztalás maga részben már logikai mûvelet, mert arra épül, hogy érvényesnek tartjuk a logikai alapelveket." A tiszta gondolkozás csakúgy absztrakció, mint a tiszta tapasztalás, a valóságos megismerésben a kettõ át meg áthatja egymást. Ebbõl az existentialis korrelációból kiindulva tárgyalja azután a könyv a fogalom, a logikai ítélet, a kauzalitás, a következtetés, a szillogizmus, a valószínû okoskodás, a bizonyítás, a feladatmegoldás fogas kérdéseit; bemutatja mondhatni a megismerés egész "eszköztárát". Páratlan pedagógiai érzékkel világít rá ezekben a nehéz és vitatott témákban a lényegre. Ahogyan például megérteti, hogy miért és miben különbözik a gondolati ok (ráció) a történés okától (causa), vagy ahogyan pompás példákkal: a teljes indukció matematikai elemzésével, az atomfogalom változásának a vázolásával, egy geometriai bizonyítás szemléletes végrehajtásával, vagy egy egyszerûnek látszó, ám körmönfont gyakorlati feladat megoldásával demonstrálja egy-egy gondolkozási forma sajátosságait, hogy azután lépésrõl lépésre eljusson a módszeres gondolkozás, a tudomány és a teóriák mibenlétének és hasznának a kérdéséhez, a Parmenidésszel és a ión természetbölcselõkkel kezdett történetet a modern tudományfilozófiákig vezetve el. Az pedig az interpretátor külön mûvészete, hogy a tudományos kutatás szerénységre intõ befejezhetetlenségét és a megismerés bizonytalanságait épp az Antigoné ama híres kardalának az elemzésével demonstrálja, amelyet általában a mindent legyõzõ tudás himnuszaként szoktak ünnepelni." Vekerdi László: Szabó Árpád - Ferge Gábor: Bevezetés a filozófiába. In: Lyukasóra III/3 (1994),

Szabó Árpád - A ​görög matematika kibontakozása
A ​könyv azt a kérdést tárgyalja, hogy hogyan jöhetett létre a matematikának ennek a nemcsak nevében, hanem tárgyában is leginkább görög tudománynak az a szép rendszere, amely számunkra Euklidésznek a geometria "Elemeiről" írt 13 könyvében maradt fenn. A kötet azok számára lett összeállítva, akiket érdekelnek a tudománytörténet vagy esetleg éppen a matematika történet kérdései, olyan formában, hogy az is követni tudja, akinek nem különösebben szívügye a matematika.

Szabó Árpád - Periklész ​kora
Athén ​számára a déloszi szövetség megalakulása új helyzetet és új feladatot jelentett. Ez az új helyzet nemcsak abból állott, hogy Athén másodrangú, alárendelt szerepéből kiemelkedve most már Spártával egyenrangú vezető állam lett, hanem új kötelességeket is jelentett a perzsákkal, szövetségeseivel és önmagával szemben.

Szabó Árpád - Szophoklész ​tragédiái
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó Árpád - A ​trójai háború
A ​homéroszi mesevilág az ókori Görögország képzeletének legcsodálatosabb alkotása. Sok száz éve találnak gyönyörűséget minden kor fiai e pompás történetekben, a görög mitológiában, amely írók, festők és szobrászok ezreit is nagy alkotásokra ihlette. Ezúttal mai író, magyar író vette tollára Homérosz halhatatlan témáját, kiegészítve a görög mondavilág egyéb történeteivel, amelyek szervesen kapcsolódnak az alakokhoz és a cselekményhez. Nemcsak az Iliászba és az Odüsszejába kapunk bevezetést, hanem az egész görög képzeletvilágba is; s a jártasabb olvasónak, Homérosz olvasójának sem kell csalódnia: ismét végigélvezheti mindazt, amit már megismert e gazdag kincsestárból, rendszerezve, időrendi sorrendben, s velős, tartalmas bevezetővel és magyarázó jegyzetekkel ellátva. Szabó Árpád egyetemi tanár nemcsak az ókor tudós tanulmányozójának hűségével, hanem a vérbeli író készségével adja elő történeteit. Műve két része nagyjából az Iliász és az Odüsszeja cselekményét követi, de közben a mesemondó maga is megszólal s más érdekességekről is tudósít: arról például, hogyan fedezte fel Trója romjait a kalandos életű Schliemann Henrik, hol volt Odüsszeusz hazája, s hogyan is élhetett Homérosz, a vak lantos. Aki meg akar ismerni egy "mondai homályba" vesző és mégis tündöklő világot, aki bevezetőt akar Homéroszba, olvassa el Szabó Árpád könyvét. Boromisza Zsolt rajzaival.

Szabó Árpád - Mágia ​és vallás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.