Ajax-loader

Xenophón könyvei a rukkolán


Xenophón - Nemes Júlia - Peri ​hippikés
Xenophón ​írása, a Peri hippikés (Kr.e. 350 k.) a lovas szakirodalom máig érvényes alapműve. Felöleli a lótenyésztés, a lótartás, illetve a felsőfokú ló- és lovasképzés kérdéseit. Miként bármely más nyelvből, úgy az ógörögből is reménytelen vállalkozás tárgyi tudás nélkül szakfordítást készíteni egy olyan szöveghez, amely szorosan kötődik szaktárgyához. Bár Xenophón műve nyelvileg csaknem tökéletesen felfogható, a laikus olvasót mély szakadék választja el olvasmánya tárgyának tényleges megértésétől. A szerző ebben a könyvben nemcsak a teljes szöveget, hanem annak szaktudáson alapuló elemzését is hozzáférhetővé teszi. Az eredeti mű szöveghű fordítását a lovas szaknyelv kifejezéseit követő magyarázatok egészítik ki. Így, a szakavatott tolmácsolásnak köszönhetően a görög szerző modern szemlélete ismét érdeklődést válthat ki olvasói körében.

Xenophón - Kürosz
Közel ​háromezer éves regényt nyújtunk át az olvasónak. Szerzője Xenophón, az i. e. V-IV. században élt görög történetíró, aki a maga korában nemcsak mint történetíró volt híres, hanem mint regényíró is. A Kürosz is regény, afféle "fejedelmi tükör", amely arra keres választ, milyen legyen az ideális államfő és hadvezér. Xenophón - és főhőse, Kürosz - a mindennapi élet legapróbb eseményeire is gondol: hogyan étkezzenek a katonák, miképpen viselkedjék a vezető a környezetében élőkkel, helyes-e megajándékozni őket, stb, stb. A cselekményt- amely a történelmi eseményektől eltérően vázolja fel a nagy Perzsa birodalom megalakulását - bájos epizódok tarkítják, pl. Pantheia áldozatos szerelme, apró udvari intrikák. A sokszor megmosolyogtató, máskor megkönnyeztető történet szinte észrevétlenül vezeti be az olvasót a perzsa, egyiptomi, asszír birodalom katonai és polgári életébe, s képet ad a perzsa birodalom hanyatlásáról is.

Basilius Magnus - Xenophón - A ​költők olvasásáról / Socrates védőbeszéde
Az ​első Magyarországon kiadott könyv, a Chronica Hungarorum után Hess András, a budai ősnyomdász, még egy kiadványt jelentetett meg, két görög értekezés latin fordítását: Basilius Magnus, korai keresztény egyháztanító híres - a XV. században többször is kiadott - munkáját arról, hogy az antik művelődés értékei a kereszténység győzelmével sem vesztették el becsüket, és Xenophón tömör elbeszélését a perbe fogott Szókratész erkölcsi bátorságáról, bölcshöz méltó haláláról. A második magyarországi nyomtatvány példányaiból mindössze kettő maradt fönn, mindkettőt külföldi könyvtár őrzi. Hasonmás kiadásunk tehát még a kutatók számára is alig hozzáférhető ősnyomtatványt mutat be. Európai jelentőségű editiót, mert Xenophón művét először valószínűleg épp Hess nyomdája nyomtatta ki. A kötet második részében a szövegek magyar fordítása olvasható, a befejező tanulmányt Soltész Zoltánné írta.

Xenophón - Anabaszisz
Bizonyára ​lesznek olvasók, akikben a magyar Anabaszisz mélabús emlékeket ébreszt: visszagondolnak a középiskolai vagy egyetemi görögórák szövegelemzéseinek gyötrelmeire, örömeire, s megelégedéssel állapítják meg: lám, megint törlesztettünk egy adósságot, hisz "a tízezrek hadjáratának története" 1887 óta most jelenik meg először magyar fordításban. De reméljük, élvezettel olvassák ezt a haditudósítást azok is, akik még nem ismerik az Anabasziszt, de érdeklődnek a régmúlt korok élete, szokásai, eseményei iránt. Régi ez a kor: szerzőnk, az athéni író, filozófus, hadvezér Xenophón az i.e. V-IV. század fordulóján élt, Nagy Sándor előtt. És érdekes, izgalmas a cselekmény: egy testvérháború története elevenedik meg a könyv lapjain az ifjabbik Kürosz lázadása bátyja, II. Artaxerxész perzsa király ellen. A perzsa herceg görög zsoldosokkal vonul bátyja ellen, ám húszéves korában csatában elpusztul, s a magára maradt sereg a mai Törökország területén, a Fekete-tenger partvidékén keresztül vonul hazafelé. Vezérük, vagy egyik vezérük, éppen Xenophón, aki szemérmesen harmadik személyben beszél magáról, "az athéni Xenophónról". Ennek az egy évnek és három hónapnak a története ez az írás, amelyet bízvást nevezhetünk a zsoldossors, a hazavágyódás első irodalmi megfogalmazásának. Mert Xenophónban, katonáiban, a tízezrekben is egyetlen gondolat él, ez forrósítja át a szűkszavú, tárgyias eseményközlést: hazatérni Görögországba, a családhoz, vinni nekik valamit a csodák Kelet kincseiből.

Xenophón - Xenophón ​filozófiai és egyéb írásai
A ​hányatott sorsú athéni katona és író, a Kr. e. 5/4. század fordulóján élt Xenophón nem volt filozófus, de szellemi formálódására döntő hatást gyakorolt barátsága az idős mesterrel, Szókratésszal. Neki állít emléket Emlékeim Szókratészról, Szókratész védőbeszéde, A lakoma és A gazdálkodásról című írásaiban. A perzsa birodalom alapítójáról szóló Kürosz nevelkedése is inkább filozófiai indíttatású nevelési regény, mint történeti munka. Kisebb írásai közül az Agészilaosz és a Hierón az ideális hadvezér, illetve a zsarnok portréját rajzolják meg, A vadászatról, A lovászatról, A lovassági parancsnok feladatairól című írások lapjain a kutya- és lótenyésztő, vadászgató, katonáskodó arisztokrata osztja meg velünk gazdag tapasztalatait. A bevételekről című írás valódi gazdasági utópia, amelynek célja az athéni államkincstár jövedelmeinek gyarapítása. Az írások többsége, amelyek közül eddig csak néhány jelent meg magyarul, kétezer-négyszáz év után is meglepően aktuálisnak hat.

Xenophón - Emlékeim ​Szókratészról
"Az ​athéni Erkhia démoszból származó Xenophón, Grüllosz fia tiszteletre méltó és jóvágású férfi volt. Egy alkalommal összetalálkozott Szókratésszal. Mesélték, hogy a bölcs elzárta botjával a szűk utcácskát, és megállította Xenophónt. Megkérdezte tőle, hol árulnak különféle élelmiszereket. Meghallva a választ, újabb kérdésekkel állt elő: Hol nevelik a szép és kiváló férfiakat? Látva Xenophón habozását, felszólította: Kövess hát, és tanuld meg! Attól kezdve Xenophón Szókratész tanítványa volt." Az ókori anekdotában szereplő Szókratészről mindenki tudja, ki volt: athéni filozófus az i. e. V. század végén, azon kevesek egyike, akik halálukkal hitelesítették tanításaikat. A kevésbé közismert tanítvány: a sokoldalú író, az Anabázis, a Kürosz neveltetése szerzője, hadvezér, gazdálkodó, történész - és szívében mindhalálig hűséges társa a filozófia mártírjának, Szókratésznak.

Kritiasz - Xenophón - A ​Lakedaimoniak állama / A Lakedaimoniak állama
A ​Kr. e. V-IV. századi athéni gondolkodók a létező demokrácia ellentmondásai és működési zavarai elől gyakran társadalmi utópiák megalkotásába menekültek. Bár az utópia szó elemeiben görög eredetű, összetétele Morus Tamás nevéhez fűződik, a jelenség tökéletesen ismert volt az ókorban is. A görög szerzők háromféle utópiát alkottak. Az első létező országot idealizált, amely erre azért volt különösen alkalmas, mert távol lévén Görögországtól, minden hihetetlen és vonzó tulajdonságát éppen távoli, mesés volta igazolta. Erre példa Egyiptom Hérodotosznál, vagy Platón Timaioszának elején, Perzsia Hérodotosznál, és Xenophón Kürosz nevelkedése c. művében...

Hérodotosz - Thuküdidész - Xenophón - Polübiosz - Görög ​történetírók
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Xenophón - Kürosz ​nevelkedése / Anabázis
Xenophón ​két műve az irodalom két ellentétes pólusán helyezkedik el: a Kürosz nevelkedése utópisztikus fejedelmi tükör, az Anabázis véres valóságú dokumentum. Kürosz, a bölcs uralkodó példaképe a görög humanizmus, a szókratészi tanítások jegyében él és gondolkodik, eszménye az igazság, a becsület, az emberszeretet, a jóság. Az Anabázis (tízezer görög kalandos visszavonulásának története egy idegen érdekekért folytatott s elvesztett, távoli csatából) világát ezzel szemben jogtalanság, erőszak, árulás, gyilkolás jelzi. A mai ember, aki eszme és valóság ellentétét annyiszor érezhette a tulajdon bőrén is, nem fogja idegennek találni Xenophón világát, amelyben ideológia és gyakorlat oly tragikus ellentmondásba került egymással.

Xenophón - Xenophón ​történeti munkái
Xenophón ​összes műveit két kötetben jelenteti meg az Osiris Kiadó Németh György gondozásában. Az első kötet a Kr. e. 5-4. században élt, kalandos sorsú szerző történeti munkáit tartalmazza. A peloponnészoszi háború utolsó éveit és Thébai felemelkedését és bukását leíró hét könyvből álló Hellénika (Görög történelem) most jelenik meg először magyar fordításban. Az Anabaszisz (Felvonulás) tízezer görög zsoldos, köztük Xenophón kalandjait beszéli el a Perzsa Birodalomban, a lakedaimóniak állama pedig Spárta egyetlen fennmaradt leírása egy kortárs és szemtanú által. A kötetet Diogenész Laertiosz magyarul eddig még nem közölt Xenophón-életrajza és az újabb kutatások eredményeit tartalmazó jegyzetanyag zárja le.

Kollekciók