Ajax-loader

Bakos Attila könyvei a rukkolán


Bakos Attila - Kőtörő ​fű
Magyar ​hagyományunk megértése lehetővé teszi az Isteni Mester szolgálatát, s ez a boldogság, a földi harmónia titka! Mindennapi életünkben mindaddig nem álhat be poztív változás, míg tudatunkban az élet lényegéről alkotott fogalmak gyökeresen át nem alakulnak. Nem a valóban létező külső vagy belső ellenség veszélyezteti a magyar megmaradást, hanem az egyénekben a belső rend és az arányérzék teljes hiánya!Nem elegendő csak túlélni, sikeresen részt kell venni a létért való anygagi küzdelemben, a magyar embernek megadatik a benső tudakozódás itokzatos képessége az önvaló és az Abszolut Igazság után. A lelkét látó bölcs képes függetlenné válni a társadalmi környezettől, a politikai és gazdasági marketing hazugságaitól! Itt az ideje annak, hogy a kegyetlen századokat, s a Trianont túlélő magyarok urai és főszereplői legyenek ismét életünknek! Gyökeresen változtatnunk kell gondolkodásunkon a tekintetben, hogy mit tekintünk fontosnak és mit nem! Ha ez sikerül, Magyarország abban a pillanatban megszabadul az Antikrisztus hatásos félelemkeltésétől és a hízelkedésétől. Ez a mesterséges balsors meg akar mindet bénítani, de mi szüntelenül járható és hatásos új utakat és irányokat lelhetünk föl, az örök magyar lélek ma is képes gyökeres megújulásra. Közeleg a nemzet feltámadása!

Bakos Attila - Bakos Judit Eszter - A ​Számkhja-jóga filozófiája
Két ​gyönyörű szárnyú madár (Szuparna), az emberben testet öltött lélek és a világegyetem felsőlelke barátok (Szakhá) és társak, együtt fészkelnek a létezés fáján (Vriksa). A kettő közül az egyik, az emberben testet öltött lélek élvezettel fogyasztja e fa gyümölcsét, - élvezve és elszenvedve ennek következményeit. Míg a másik madár, a felsőlélek csupán mindent fáradhatatlanul megfigyel, ám anélkül, hogy ő maga bármit is enne. Rig-véda 1.164.20. A Számkhja ősi mesterei szerint e hasonlat a Buddhi, mint evilági értelem és a Purusa, mint transzcendens tudatosság bemutatása a Számkhja rendszere szerint. Eszerint Purusa csupán tanú, Száksin, aki örökké szabad, míg a másik, a fa gyümölcsét csipegető madár, az anyagi test (Saríra) és finomfizikai elme (Csitta) átmeneti rabságát elfogadó lélek. A Számkhja rendszere olyan tudást tartalmaz, melynek igazságát annak ősi mesterei saját magukon tapasztalták meg. Nem elmélkedő okfejtés, hanem a megkülönböztető értelem (Vivéka-buddhi) átélésén alapuló, tömör, tényszerű, mégis átfogó filozófiai közlés. A Számkhja eredete a távoli múltba vész, fundamentumai az ősi Véda-szövegekkel egyidőben keletkeztek. Ezért minden későbbi megértés alapjául szolgálnak, nagy mértékben fejlesztve az önálló filozofikus gondolkodás technikáját. A Számkhja filozófia egyaránt áthatotta a Buddhizmust, a Bhagavad-gítát, a Puránákat, a Vedánta-szútrát és a Patandzsáli Jóga-szútrákat is.

Bakos Attila - Bakos Judit Eszter - A ​számkhja-jóga pszichológiája
Két ​gyönyörű szárnyú madár (Szuparna), az emberben testet öltött lélek és a világegyetem felsőlelke barátok (Szakhá) és társak, együtt fészkelnek a létezés fáján (Vriksa). A kettő közül az egyik, az emberben testet öltött lélek élvezettel fogyasztja e fa gyümölcsét, - élvezve és elszenvedve ennek következményeit. Míg a másik madár, a felsőlélek csupán mindent fáradhatatlanul megfigyel, ám anélkül, hogy ő maga bármit is enne. Rig-véda 1.164.20. A Számkhja ősi mesterei szerint e hasonlat a Buddhi, mint evilági értelem és a Purusa, mint transzcendens tudatosság bemutatása a Számkhja rendszere szerint. Eszerint Purusa csupán tanú, Száksin, aki örökké szabad, míg a másik, a fa gyümölcsét csipegető madár, az anyagi test (Saríra) és finomfizikai elme (Csitta) átmeneti rabságát elfogadó lélek. A Számkhja rendszere olyan tudást tartalmaz, melynek igazságát annak ősi mesterei saját magukon tapasztalták meg. Nem elmélkedő okfejtés, hanem a megkülönböztető értelem (Vivéka-buddhi) átélésén alapuló, tömör, tényszerű, mégis átfogó filozófiai közlés. A Számkhja eredete a távoli múltba vész, fundamentumai az ősi Véda-szövegekkel egyidőben keletkeztek. Ezért minden későbbi megértés alapjául szolgálnak, nagy mértékben fejlesztve az önálló filozofikus gondolkodás technikáját. A Számkhja filozófia egyaránt áthatotta a Buddhizmust, a Bhagavad-gítát, a Puránákat, a Vedánta-szútrát és a Patandzsáli Jóga-szútrákat is.

Bakos Attila - Asztro ​pszichológia
Egy ​mítosz bölcs üzenete akkor hal meg végleg, amikor az, aki utoljára hallotta a nélkül távozik, hogy azt valaha is elmesélte vagy érthetővé tette volna másoknak. Modern korunk egyik legnagyobb tévedése az a vélekedés, hogy az új mindig, mindenben fölötte áll a réginek. E kötet tartalmazza az ősi írásokban fennmaradt évezredes Dzsotir-véda máig ható sors és jellemtani (asztrológiai) hagyatékát, ám elsősorban a mindennapi életben alkalmazható lélektani mesterfogásokat ajánl. Az asztrológia jógájával, az Dzsotir-szádhanával megláthatjuk és megérthetjük önmagunkat a véges és végtelen teremtés gigantikus óralapján. Ahol a nagymutató, a napjegy, a lélek eredendő vágyát és küldetését jelzi. Ezzel szemben a kismutató, az aszcendens, a lelket beburkoló ego állapotát jelenti, megmutatva a szellemi evolúcióban eddig megtett utat. Mivel a végtelent kutatjuk minden születésben érvényesül az előrelendítő tiszta vágy és lelki erő, a Rahu (felszálló vagy északi holdcsomópont) és a múltba visszarántó, karmikus hibáinkat erőnek erejével ismétlő Ketu (leszálló vagy déli holdcsomópont). Ezek ketten egyúttal a külső és belső misztikus életerő, a Kundalini-shakti rejtett iránymutatói is.

Bakos Attila - Bakos Judit Eszter - Bhagavad ​gítá
Ez ​a tudás a bölcsesség királya (Rádzsa-vidjá), királyi titok (Rádzsa-guhjam) és a legfelsőbb szentség, mivel megvalósítása közvetlen tapasztalatot (Pratjaksa) nyújt, ez a Dharma tökéletessége, nagyon könnyen, örömmel végezhető és örökkévaló. Bhagavad-gítá 9.2. E fenséges vagy királyi titkot (Rádzsa-guhjam) soha nem lehet teljességgel leírni, vagy élőszóval hiánytalanul feltárni, viszont kitörölhetetlenül bele van írva mindannyiunk szívébe. Létezésünk legnagyobb titka, legbensőbb tudatunk, a lelkünk felfedezésre vár, s az ehhez szükséges legkiválóbb útmutató maga a Bhagavad-gítá. Míg a Szamszárában, a létért való küzdelem világában vándorlunk, megszámlálhatatlan korokon keresztül pihen ott, várva a napot, amikor a Szádhaka, a megvilágosodásra érett jelölt széttépve Májá tudatlanságának (Avidjá) fátylát, megpillantja az örökkévalót (Átman) saját szívében. Nincs oly ember, legyen bármennyire elveszett, kinek ne lenne ez a vágy kitörölhetetlenül szívébe róva, de kevesen vannak, akik az emberi élet küldetését (Szamádhi) megvilágosodva beteljesítik. A különféle vallások és morálteológiák a felkészülés, az erőgyűjtés állomásai, a végső önvalóba (Átman) lépés, és a Legfelsőbb Úr (Para-brahman) megvalósítása előtt. A Bhagavad-gítát tanulmányozva már nem hiszünk tovább szentimentálisan, és nem kérdezünk többé a benső válasz reménye nélkül. Aki ezen az ösvényen jár, maga éli át az Igazságot, és nem valami halál utáni mennyországban, hanem itt, még ebben az életben (Dzsívanmukta) megszabadulhat az illuzórikus anyagi boldogság és szenvedés (Szukham-Duhkham) váltakozó befolyásától.

Bakos Attila - A ​Duna evangéliuma
Megfoghatatlan ​ellenfelünk még arra sem becsül bennünket, hogy nyíltan hadat üzenjen nekünk. Ehelyett a szabadságát vesztett megmaradt Magyarországnak a stabilitás illúzióját és a közelgő minden halandóra kiterjedt jólét ábrándját kínálgatja az álarcos modern világ, amely valójában a létért való alattomos küzdelem helye. Mi magyarok nem vagyunk tudatosak e háborúról, s mint afféle kényelmetlen Krisztus melletti tanuk, csöndben kihalunk e bolygóról. Az anyagi testbe börtönzött emberi lény stratégiailag legfontosabb szerve az elme. Ezt tudják az isteni mesterek, és a világ felkapaszkodott démonikus urai, történelmi, politikai, gazdasági szemfényvesztői egyaránt. Ádáz küzdelem folyik az emberi tudat birtoklásáért. Sikeres illúziókeltő az emberi elmék ura, vagyis az egész teremtett földi világ birtokosa és élvezője. Az idők végi trónbitorló, a csaló „világkirály". Ennek az „istennek-lenni", hatalmi törekvésnek technológiája, logisztikája van, ami könyörtelenül megragadja, áthatja mindannyiunk tudatát. Ismerve gyöngeségeinket, emberi esendőségünket kihasználva, az ideiglenes anyagi világ röghöz kötött, modern embernek álcázott állatává idomít bennünket saját szülőföldünkön. Felismerhető az istentagadásról, az ádáz Jézus gyűlöletről, a káosz imádatáról és minden rend, rendszer bomlasztásáról, legyen az egy nemzet létét az egyetemes állandósághoz fűző, s ezzel fönnmaradást biztosító magyar őskultúra, szeretetben összebújó szerelmesek gyermek család iránti vágya, vagy egy sorsán töprengő magányos férfi szabadító gondolata. Az idő, a végső küzdelem ideje elközelgett, s a csatatér, a helyszín, amit eddig nem ismertünk föl, mi magunk vagyunk. Az elménkben, a tudatunkban és a tudatunkért tombol. Vagy új Krisztusi magyar ember születik, vagy az evolúció visszatér a törzsi (beton) dzsungelbe, ahonnan Darwin, s az ő elmélete vétetett. A Magyar Nemzet eredete, virágzása, kigúnyolása, megfeszíttetése, halála és közelgő feltámadása ...

Bakos Attila - Ég ​a Szívben
A ​megvilágosodott bölcs túljut minden észlelésen, örömön és bánaton, s végül az örök Átman (Önvaló) – amit nem könnyű megpillantani - bölcsessége által, melyet Jóga-meditáció révén szerez, megvalósítja a szív titkos barlangjában rejtőzködő Brahmant. Katha-upanisád 2.12. A Filozófia fogalma a Philo, mint szeretet és Sophia, mint tudás görög szavak összevonásából keletkezett. Így tehát a Filozófia eredeti jelentése nem más, mint a Tudás Szeretete! E harmonikus összegzés mégis távolinak tűnik, ha eltöprengünk azon, mit is értünk a Valódi Szeretet fogalma alatt. A tudást is csak akkor fogadhatjuk el Teljes Tudásként (Vidjá), ha hiánytalanul magába foglalja minden élő (Purusa) és élettelen (Prakriti), vagyis az Abszolút Természetét (Brahman). A töprengő nyugati gondolkodó számára a szeretet túlságosan elvont, absztrakt marad. A Mindenséget leírni próbáló tudás pedig általánosító, vagyis a végső lényeget tekintve pontatlan. Azonban a Jógikus Bölcsesség nézőpontjából kimondhatjuk, hogy a téves életvezetés vagy életstílus (Káma) az, amiért a nyugati ember oly sokszor nélkülözni kénytelen a végső válaszokat. Ezért az első feladat ahhoz, hogy e kérdésekre átélésen alapuló, igazán kielégítő választ kapjunk, hogy magát a keresést ne helyezzük önnön életünkön túlra! A benső megvilágosodás (Szamádhi) ösvénye nem ateizmus, de nem is morálteológia. Az Örök Igazság (Szanátana-dharma) ösvényére lépve, belül és kívül egyaránt kezdjünk el kutatni az Abszolút Igazság után. Valójában önmagunk fokról-fokra, lépésről-lépésre történő megértése a válasz és a Megvilágosodás maga; az Ég a Szívben! E világban semmi sem oly magasztos és tiszta, mint a szent tudás (Vidjá). Ha valaki tökéletessé vált a jóga által, az idővel minden tudást megtalál az Önvalóban (Átman). Bhagavad-gítá 4.38.

Bakos Attila - Magyarország ​Harmadik Szemmel
Aki ​megvalósítja a szíve barlangjába zárt roppant teret, az eléri mindazt, amire vágyott és kapcsolatba kerül a Ragyogó Végtelenséggel."- (Taittiríja Upanisád 2.1.) Vajon milyen műveltség és hagyomány utolsó képviselője volt Koppány vezér, - a Vérszerződés rendelése szerint Géza fejedelem jogos és törvényes örököse. Kinek az igazsága győzte le és bélyegezte meg máig ható módon a magyar népet. Mi az oka ennek az ezeréves magyar Golgotának? Rekonstruálható az az évezredeken átívelő, Nimrud ősatyánktól induló külső és belső Fény-vallás; ami őseinket lélekben és testben meg és összetartotta. A Duna Evangéliuma és a Kőtörő Fű c. könyvek után, most benső utazásra invitáljuk a kedves olvasót. Keressük és találjuk meg együtt a szívünkben a választ, mit jelent lélekben magyarnak lenni. Kívülről nézve logikátlan árulások, tragédiák sora a magyar történelem. De, ne higgyük, hogy a rablók elégedettek vagy megtalálták, amit kerestek. Miként is találhatták volna meg, hiszen az igazi érték belül van. Nyugtalanul, háborgó szívvel ülnek elpusztított országainkban, félnek, mert nélkülünk már semmi nem olyan Trianon szörnyszülött országainak képtelen élete megkívánhatatlan. Ami nemrég még a rablók számára az utolsó Magyar Birodalmat irigy sóvárgás tárgyává tette, az a harmóniateremtő magyar lélek szervezőerején és munkáján alapult. Minden elhódított magyar föld, ideges, elcsúnyult, maga a szervezhetetlen zűrzavar, a gőggel és dühvel álcázott lelkiismeret furdalás. Mert ami kívül mutatkozik, az csupán olyan lehet, mint a belső, vagyis a tudat. Megbocsátunk nékik, mert kilencven év tényleg elég volt ahhoz, hogy rájöjjünk; nem tudják mit cselekesznek. De, nem azon az áron, hogy föladjuk, elfelejtsük Istentől rendelt magyarságunkat, ami sérthetetlen, transzcendens természetű és legfőképpen bennünk magunkban van.

Kollekciók