Ajax-loader

Klapka György könyvei a rukkolán


Klapka György - Emlékeimből
Klapka ​György honvéd tábornok 1849-ben hadtestparancsnok,ideiglenes hadügyminiszter három alkalommal írta meg emlékeit a szabadságharcról. Az első változat taktikai megfontolások nélkül a még friss élményekből született;1850-benjelent meg angolul, Londonban. Hamarosan, 1851-ben, Lipcsében látott napvilágot a második könyv: Klapka ebben engedményeket tett az emigráció szabadságharc-szemléletének, mely nem tartotta időszerûnek az események őszinte elemzését. Az emigráció mérsékelt tagjai úgy vélték ugyanis, hogy a nyílt beszéd, a mulasztások feltárása tovább bolygatná az amúgy is izgatott kedélyeket, s ártana a külországi hírnévnek, rokonszenvnek. A legteljesebb memoárváltozat, az Emlékeimből - melyet most tart kezében az olvasó - 1886-ban jelent meg a Franklin Társulat gondozásában. Klapka származásának, gyermekkorának rövid leírása után életének két korszakát örökíti meg részletesebben: a szabadságharc alatti tevékenységét -kitekintve természetesen az általános hadi helyzetre - és emigrációs éveit. Az emigrációban folyamatosan levelezett Czetz Jánossal, Teleki Lászlóval és Mednyánszky Sándorral, s a közölt levelekből kiviláglik a londoni, párizsi,svájci, belgiumi magyarok helyzete, megosztottságuk, a Kossuth megítélése körüli vitáik - s egyszersmind betekinthetünk ezen országok bel-és külpolitikájába is. Sőt, a körképet a törökországi viszonyok rajza egészíti ki: Klapka az orosz-török háború hírére Isztambulba utazik hogy a török csapatok segítségére legyen a Monarchiával szövetséges orosz birodalom elleni küzdelmükben. Az emlékirat 1854-ig Klapka csalódásáig a krími háborúban - követi az eseményeket ő és barátai ekkor mondanak le hosszú időre egy újabb szabadságharc eszményéről. Mint minden memoáríróé, Klapka szándéka is az , hogy a már történelemmé vált múltat átélőként, szemtanúként rögzítse, saját szerepét benne tisztázza, álláspontját az eseményekről leszögezze. Ez a művelet sok tudatos és tudattalan torzítással jár, ám a torzítások éppannyira jellemzőek a korra és a szerzőre, mint a pontosan rögzített tények. A kötet sajtó alá rendezője, a korszak kitűnő kutatója, Katona Tamás előszavában és jegyzeteiben "tetten éri" Klapka ellhallgatásait, szépítéseit. A korán elhunyt történész, Lengyel Tamás nyomán Katona összeveti és elemzi a három emlékirat eltéréseit, s a külföldről hazakerült Klapka-hagyaték leveleiből idézi a kihagyott részleteket. Ezzel az összehasonlító munkával minden korábbinál teljesebb Klapka-kép alakul ki, s így kötetünkkel a korszak egyik legjelentősebb dokumentumát nélkülözhetetlen forrásmunkáját kapja kézhez az olvasó.

Görgey Artúr - Görgey István - Klapka György - Leiningen-Westerburg Károly - Máriássy János - A ​szabadságharc kilenc nagy csatája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Klapka György - Aranyember
Nincs ​ott a nevem a magyar milliárdosok listáján, sosem voltam az uralkodó elit bizalmasa, de takargatnivalóm sincs. Nyíltan beszélek a vagyonomról, a végrendeletem tartalmáról, büszkén elevenítem fel a sikeres üzleteket, és a százmilliós bukásokat sem szégyellem. A könyvem nem pusztán tanmese, beismerő vallomás is, amely választ ad arra a kérdésre: ki az a Klapka György? Aki végigolvassa a történetemet, belátja, én ugyanannyira vagyok playboy, kuplerájokban fellépő revütáncos, álomfőnök, mint könyörtelen üzletember, szigorú férj, gátlástalan keresztapa. Ismerhetnek reklámguruként, de az a fickó is én vagyok, aki hajdanán embereket csempészett, nagykövetet, miniszteri titkárt vesztegetett meg, és akit Németországban rács mögé csuktak. Nem titkolom, volt olyan szakasza az életemnek, amikor négy nővel aludtam egy ágyban, ám nekem is szorította a szívemet a félelem, zokogva aggódtam, rettegtem, nehogy halálba taszítsák a kisfiamat a drogok. Valamiben azonban utánozhatatlan vagyok: a szemétből is kiásom az aranyrögöket! Életem alkonyán elárulom a siker receptjét. Klapka megmutatja, hogyan építs szarból várat!

Kollekciók