Ajax-loader

Farkas Zsuzsa könyvei a rukkolán


Serény Andor - Farkas Zsuzsa - Dr. Mikó Pálné - Középfokú ​francia társalgási és külkereskedelmi nyelvkönyv
Több ​mint két évtizede már, hogy megjelent a külkereskedelmi nyelvkönyvek első sorozata. Az angol, orosz, francia és német nyelvkönyvek azóta már több kiadást megértek, és napjainkban is élénk az érdeklődés irántuk. Az elkelt nagy példányszám arról tanúskodik, hogy a nyelvkönyvsorozat elérte célját, segítette az idegen nyelveket tanulókat tudásuk tökéletesítésében, az állami nyelvvizsgára való felkészülésben. Az eltelt két évtized lehetőséget adott a szerzőknek arra, hogy az előző kötetek tapasztalatai, de mindenekelőtt az oktató és vizsgáztató tanárok, valamint a köteteket felhasználó tanulók észrevételei alapján újabb és - merjük remélni - célszerűbb nyelvkönyveket szerkesszenek. Ezért helyesnek kell tartanunk a Külkereskedelmi Minisztérium Oktatási Osztályának és a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadónak azt az elhatározását, hogy az 1960-as kötetek újabb kiadása helyett új nyelvkönyveket jelentet meg, amelyek érvényesítik az előző sorozat felhasználása során szerzett tapasztalatokat, valamint lehetővé teszik a korszerű nyelvi tankönyvek írásában jelentkező és a gyakorlatban is hatékonynak bizonyult új elvek és módszerek figyelembevételét.

Farkas Zsuzsa - Híres ​festők 27. - Munkácsy Mihály
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Krammerhofer Szilvia - Farkas Zsuzsa - A ​győri Vaskakas igaz legendája
A ​győri Városi Művészeti Múzeum gondozásában jelent meg ez a Farkas Zsuzsa grafikusművész által illusztrált mesés történet, amely a török hódoltság idejébe repít minket vissza. A győri Vaskakas legendáján alapuló, a magyar néphit mágikus szereplőivel (pl. tündér, garabonciás, lúdvérc) gazdagított, szórakoztató mese a legkisebbektől a nagyobbakig élvezetes olvasmánya lehet mindenkinek.

Farkas Zsuzsa - Festő-fényképészek, ​1840-1880
A ​magyar fényképészek egy csoportjának, a "festő-fényképészeknek” tevékenységét, szerepét, jelentőségét tárgyalja ez a könyv. Ez a csoport 1840-1880 között, a fényképészet első negyven évében jelentős és meghatározó szerepet játszott. A fényképezés első évtizedeiben előnyt jelentett a festészeti előképzettség ahhoz, hogy első osztályú műveket, jelentős és sikeres életpályát, műhelyt tudjanak létrehozni. Ez a festőtársaság vonzódott leginkább a festmény-jellegű fotográfiák készítéséhez. A művészi fotográfia megteremtésének a vágya rendkívül erős volt bennük, festészeti akadémiai tudásukat, komponáló tehetségüket arra használták, hogy fejlesszék a technika által vezérelt új műipart. Céljuk az volt, hogy úgy tudják használni a gépeket, mint a litográfia a követ. A festmény-jellegű fényképek az elvárásoknak megfelelően tökéletesen tudtak simulni és alkalmazkodni a festészeti stílusokhoz és a divathoz. A festő-fényképészek csoportja fel akarta emelni a fényképészetet a műipar szintjéről a művészet, legalábbis a metszetek és a litográfiák mellé.A "festő-fényképészek” története csupán egy rövid, sajátságos fejezete a fénykép történetének. Az első húsz év feldolgozása során az alapvető problémák felvetésére koncentráltunk. Az 1860-1880 közötti időszakban a festő-fényképészek tevékenysége kiteljesedett, vezető akadémiai képzettségű festőművészeink, mint például Borsos József és Barabás Miklós, iparszerű fényképészeti tevékenységre tértek át. Sok más (közel hatvan művészről van adatunk) festőművész is próbálkozott stabil fényképészeti műhely kialakításával. Több festő társult fényképészmesterrel, s közös céget üzemeltettek. A képzőművészek között megjelentek a fényképet modellként használó festők is, mint például Munkácsy Mihály, aki több képéhez készíttetett előre elgondolt beállítás alapján, a kompozícióba illeszthető modellképeket.

Farkas Zsuzsa - Kaján Marianna - Kovács Éva - Erzsébet ​királyné emlékezete képeslapokon
A ​csendet, a tiszta levegőt, az erdőt és virágot kedvelő gyönyörű Erzsébet királyné alakját már életében is legendák övezték, tragikus halála után Magyarországon is igen erős kultusz bontakozott ki körülötte: természetszeretetét ligetek, parkok, fasorok létesítése, utazási vágyát szállodák, vendéglők, fürdők, források, utcák, terek- és hidak elnevezései tükrözik, a szegények, elesettek iránti jóindulatát megörökítve pedig kórházakat, szanatóriumokat és árvaházakat neveztek el róla. Az egykor és ma látható Erzsébet királyné emlékhelyek kultúránk tükörképei, egy szép magyar királyné szobrának látványa a fák között – fényképeken és képeslapokon – a boldog békeidők árkádiai hangulatát idézi fel.

Farkas Zsuzsa - Papp Júlia - A ​műtárgyfényképezés kezdetei Magyarországon 1840-1885
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók