Ajax-loader

Deér József könyvei a rukkolán


Deér József - Gáldi László - Magyarok és románok
A Magyar Történettudományi Intézet 1943. és 1944. évi évkönyve több szerző feldolgozásában azt a kapcsolatot tárgyalja, amely a magyar és a román nép, államiság és kultúra között az évszázadok folyamán fennállott. Évkönyvünk így műfaját tekintve látszólag azon gyűjteményes és kollektív munkák sorába illeszkedik, melyek az európai tudományban az utolsó évtizedek folyamán viszonylag nagy számban láttak napvilágot – szoros és aktuális összefüggésben az egyes népek érdekeivel, sőt érdek-ellentéteivel.

Deér József - Pogány ​magyarság - keresztény magyarság
Ha ​a gyarló szemünk a hatalmas eurázsiai kontinenst úgy tudná áttekinteni, mint valamely hegy lábánál elterülő tájat, akkor ebben a képzelt panorámában alighanem az a hosszú sáv kötné le elsősorban figyelmünket, mely e világrész északi és déli szférái között Mandzsúriától egészen a keleti Kárpát bástyájáig húzódik végig. Ez az úgynevezett steppe-övezet, mely hol fakó, hol gesztenyebarna és fekete földszínével élesen elüt az északi erdőrégió mélyzöld foltjától s attól a dús vegetációjú szubtropikus déli tájtól, melyet a síkság felé a Kaukázus, a Hindukus és a Himalaya égbenyúló sziklafalai határolnak. A steppe nyílt, fátlan síkság, mely tájjellegét a föld jelenkorában, minden emberi beavatkozástól függetlenül nyerte el. Felszínét főként az övezet északi részében, melynek határvonalát a Kaspi, az Aral és a Balkas tavak északi partjai jelzik, fű borítja: innen a steppe szó, mely oroszul füvet, pázsitot jelent. Ettől délre a dúsfűvezetű fekete és gesztenyebarna földek fokozatosan homokos rónákba mentek át, melyek helyenként sivár pusztaságokkal váltakoznak. Bár a Pamir-fennsík, az Altáj és a Tiensán hegyei egy keleti és nyugati részre tagolják e szinte mérhetetlen síkságot, a hegyvidék szorosai és hágói mégis minden időkre biztosították az átjárást s ezzel a steppe-övezet folytonosságát. Ezen a területen már a történeti idők hajnalán oly kultúrák tűnnek fel, melyek összhangzóan simulnak e táj sajátos adottságaihoz és életlehetőségeihez. Talán nem becsüljük túl a földrajzi tényezőknek a történetben vitt szerepét, ha rámutatunk arra a feltűnő egyezésre, mely Eurázsia északi, középső és déli részeinek táji alkata és a tájakon kibontakozó emberi kultúrák között világosan megmutatkozik.

Deér József - A ​magyar törzsszövetség és patrimoniális királyság külpolitikája
A ​XX. századi magyar történettudomány elfeledett munkáit bemutató sorozat kötete a svájci emigrációban elhunyt kiváló középkorkutató első összefoglaló munkáját tartalmazza, mely eredetileg 1928-ban jelent meg, s gyakorlatilag hozzáférhetetlen. A kötet részletesen elemzi a honfoglaló, majd megtelepülő magyar törzsek külpolitikai aktivitását, majd pedig a megszülető és megerősödő magyar állam nemzetközi kapcsolatait.

Deér József - A ​pápaság és a normannok
A ​XX. századi magyar történettudomány meghatározó munkáit bemutató sorozat legújabb kötete a svájci emigrációban elhunyt kiváló középkorkutató kötete az egyházi állam és a normann hódítók kapcsolatrendszerét elemzi teljes körűen - beillesztve a kor Európájának szellemi áramlataiba és politikai mozgásaiba.

Deér József - A ​Magyar Királyság megalakulása
A ​világhírű magyar emigráns középkortörténész alapműve a magyar Szent István-i magyar királyság megalakulásának nemzetközi kontextusairól, a kor magyar politikai és művelődéstörténetéről.

Kollekciók