Ajax-loader

Gaál Mózes könyvei a rukkolán


Gaál Mózes - A ​szeretet
Gaál ​Mózes neve egybeforrt a történelmi művekkel, a magyar múlt eseményeit feldolgozó ifjúsági könyvekkel, azt azonban kevesen tudják, hogy 1901-ben ún. lányregénnyel jelentkezett. A "Szeretet" Gaál egyetlen könyve, melyet bevallottan "serdülő lányoknak" írt, lévén főszereplője egy tizenéves kislány. Megpróbáltatásai, helytállása azonban jócskán túlnőnek a szerzői instrukción, hiszen története egy klasszikusnak nevezhető század eleji szolgálósors, amelyben a szemlélődő lélek újra és újra rácsodálkozik az élet kihívásaira. Fejlődésregény ez a javából, egy idilli vidéki háttérben kibontakozó lélekregény, melyet különlegesen szép nyelvezete tesz egyedivé, ahogy Schöpflin jegyezte meg: "(Gaál) magyar beszéde, enyhe székelyes ízzel, tiszta és világos volt". A cselekmény is mintha alárendelődne a lélek eseményeinek, hiszen Dombháton nem sok minden történik... Erzsike hazajön a városból, mert apja beteg, egyedül viszi a falusi boltot és a kocsmát, de a nyugodalmas hétköznapokat valósággal felforgatja az egyre nehezebb megélhetés terhe, továbbá az ármánykodó rokon, Filkó János feltűnése, aki nem csak Erzsikére vet szemet... Közben megjelennek a Dömények is, a borkereskedők, akiknek Halászék tartoznak, és az egyik Dömény fiúnak is megtetszik Erzsike. A "furcsa idill" azonban kártyavárként omlik össze, amikor meghal Halász Erzsi édesapja, s a gondok az ifjú, törékeny, naiv kislány nyakába szakadnak, Filkó pedig kész megtámadni a végrendeletet is... A korszakkép, az ábrázolás, a vidék és város ellentéte, a gazdagság-szegénység ismert-rögzült perspektívája persze jóval tágabb: egy szelet a magyar századvég szenvedéstörténetének tortájából, melyben Filkó a dzsentripusztulás történelmi tablóképét idézi fel, ahogy Mikszáthnál és Török Gyulánál megszoktuk. Igazi ritkasággal állunk szemben, ami százéves homályból lép ki az olvasók elé.

Gaál Mózes - Hun ​és magyar mondák
"Megfesteni ​képét, nagy, régi időknek, melyekre világot a históriának fáklyája ingyen sem vet; összerakosgatni a töredékeket igazságos kézzel és becsületes hűséggel: íme ez volt a szándékom. Neked festem meg sok jóakarattal ezt az ódon képet édes nemzetemnek nagyramenendő ifjúsága, kit szívemen hordok, mióta pennám forgatom." Gaál Mózes

Gaál Mózes - Nehéz ​idők
A ​hajdani Hazafias Könyvtár sorozatban megjelent Gaál-kötet a magyar történelmi múlt viszontagságait adja vissza a történelmi kataklizmák tükrében. Az 1895-ben először megjelent Nehéz idők a török korszak hétköznapjaiba enged bepillantást a szerzőtől megszokott mesélőkedvvel és történeti hűséggel. A formai keret adott volt, hiszen a Hazafias Könyvtár hatodik köteteként egy sorozat részéről van szó, azt azonban tudni kell, hogy a sorozat harmadik, ötödik kötete is Gaál összeállítása (Hunyadiak, Siralmas Erdély), de közreműködött számos további válogatásban is. A keret azonban nem szab gátat a Szerző mesélőkedvének, csupán „korszakolásra” szolgál, jelesül a Nehéz idők esetében a Mohács utáni zűrzavaros időszak történelmi köntösében bontakozik ki a majd három tucat elbeszélés. Térbeli keret: a széthulló Magyarország, Buda megszállása, az önállóságra kényszerített Erdélyi Fejedelemség megszületésének körülményei, a török hódoltság berendezkedése, a Tisza mente adok-kapok területváltozásai. A történelmi szöveten finom legendahagyomány tükröződik, a korszakból fennmaradt vitézlegendák és hőstörténetek (Karácsony György, a fekete ember legendája, aki úton-útfélen prédikálta, hogy Magyarországot Isten segítségével, fegyver ereje nélkül felszabadítja a pogány-török iga alól, végül Debrecen piacán szép ünnepélyességgel lefejezték; vagy Pogány Bonaventura hőstettei 1551-ig, amikor elesett Temesvárnál) szálai bravúrosan és természetesen épülnek be az elbeszélésekbe, minek folytán az olvasó a történelmi események között találja magát, s szinte drukkol Balassi Menyhártnak vagy Bebek Ferencnek, ahogy „szemtanúja” az Izabella és Ferdinánd közötti hatalmi harcnak, amikor is eldőlt Erdély sorsa. A Nehéz idők tehát, a sorozathoz hűen, hiteles történelmi pillanatfelvétel egy korszakról, Gaál szavaival élve „szomorú időknek szomorú története”, Királyhágón innen és Királyhágón túl. A könyv emberöltőnyi feledéshomályból mutatkozik be az újabb olvasógeneráció(k)nak.

Gaál Mózes - Magyar ​nők
Gaál ​Mózes (1863–1936) kora ifjúsági irodalmának népszerű művelője volt, számos történelmi tárgyú művet írt konzervatív szellemben, a humánum jegyében. Szépirodalmi formában szinte az egész magyar történelmet feldolgozta. A Magyar nők történelmünk sorsfordító esztendeit mutatja be, ezúttal női sorsokon keresztül: a kora középkori európai viszonyokba beilleszkedni próbáló magyarság történetétől kezdve az Árpád-kor, majd az Anjouk intrikái mellett egészen Mátyás korának ábrázolásáig, illetőleg az azt követő török kor viszontagságainak izgalmas visszaadásáig. A kortörténeti utazás utolsó fejezete a Wesselényiek törekvésein keresztül a magyar és császári viszontagságokba engednek bepillantást. Ahogy a szerző fogalmaz: „Lelki nagy kívánság szülte ezt a munkát. Sok ideje forgattam elmémben, meg-meghánytorgattam: lesz-e, aki vélem megtegye az utat, bejárja az avart, s virágot keressen a sok százados sírhalmokon, virágot, mely tetsző a szemnek; virágot, melynek mérges a gyökere, bódító az illata. Meghallgatják-e sajátságos történeteimet, melyek annyira különböznek a mai édeskés-savanykás, ideget bolygató történetektől?”

Gaál Mózes - Vasárnapi emlékek
Részlet a könyvből: "A falu völgyben feküdt, megbújt a nagy jegenyefák árnyékában. Aki Boglárszeg felé jött a széles országúton, melyet egyik oldalon halomba rakott, mésszel megkeresztezett kőrakások, másik oldalon pedig a távíró bütykös oszlopfái fogtak mintegy rámába, nem látott egyebet Boglárszegből, mint a bádogos toronynak a fénylő keresztjét, no meg a domb hátán magányosan álló kápolnát s a nagy vörös keresztet. Ezt a keresztet valami gazdag öregasszony állíttatta oda a "nagy víz" emlékére, mikor egész Boglárszeg víz alatt állott, s a falubeliek itt húzódtak meg a kápolna dombján. A dombnak napsütötte oldalán tömérdek eper nőtt csokrosával, innen kétszáz lépésnyire kezdődött az erdő, az erdőben is sok volt az édes eper. A falusi gyermekek vasárnaponként kijártak az erdőbe, egy-egy kosárkát tele szedtek eperrel, aztán letelepedtek a domboldalon és jóízűen megették. Felettük kergetőztek a lepkék, a sűrű lombok között énekeltek a madarak, a levegőégen fehérfodros felhők úsztak csendesen, s a faluból ide hallatszott a mulató legények nótája."

Gaál Mózes - A ​vasember fia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gaál Mózes - A ​vasember
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dibás Gabriella - Gaál Mózes - Hunok
Rege ​a csodaszarvasról, mely kivezette Hunor és Magyar népét Ázsiából; rege a hunok hős vezéreiről, híres nagy vándorlásáról. Hun haza megszerzésének, Kéve s Bendegúz harcainak, Buda és Attila viszályának krónikája, Isten Ostorának és a hun népnek álnokok miatti pusztulása...

Gaál Mózes - A ​csodatévő fejsze
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Böngérfi János - Szalay Sándor - Földes Géza - Gaál Mózes - Nemzeti ​küzdelmek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gaál Mózes - Ezeréves ​múltunkból
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gaál Mózes - Burkus
„A ​szép kőház küszöbén ezelőtt harminc vagy még több esztendővel egy tépett bundájú kutya heverészett. Ezt hívták Burkusnak. Hogy aztán a nevezett kőházba sorba beköszöntöttek az apróságok, Burkus nagyon hozzájuk szokott. Az első fiú félt tőle, a leányka nem ment hozzá, hogy be ne sározza a ruháját, a harmadik egyszer leesett a hátáról s azóta csak távolról szerette, hanem a negyediknek már egészen Burkus volt a dajkája. Ő vigyázott rá a tornácon, kezéből kivette vajas kenyerét, nem mordult rá, ha a farkát ráncigálta, nem bántotta, ha parányi kezét bedugta a szájába. Ha a gyermek reggel felébredt, Burkus volt az első szava. Erőnek erejével azt akarta, hogy fektessék melléje Burkust éjszakára. Egész nap elbeszélgetett Burkussal, még kérdezgetett is tőle mindenféle badarságot. Mikor pedig Burkust egy nyári délután a kert lábában megtalálták: a negyedik gyermek, a Pista fiú, úgy sírt, de úgy sírt, hogy alig tudták megvigasztalni. A Burkus iránt való éktelen szeretete miatt elnevezték őt a testvérei, a szülei, a szomszédok, a falu - az egész világ: Burkusnak.” Gaál Mózes Burkus egyszerű történetében rávilágít arra az örök igazságra, hogy életünk nem más, mint egy kis fejezet a nagybetűs könyvben. Burkus hosszú évekig tartó tanulás, munka és kitartás után lépésről lépésre valósítja meg álmait. A fiatal férfi a hétköznapok szürkesége és nehézségei ellenére végül megtalálja helyét a világban.

Gaál Mózes - Siralmas ​Erdély
A ​Siralmas Erdély című művében az író az erdélyiek által megélt török korszak hétköznapjaiba enged bepillantást a szerzőre jellemző egyéni szófordulatokkal és történeti hűséggel. Az átfogó történelmi események mellett részletesen megismerkedhetünk Erdélynek a császáriakhoz való kapcsolatával, illetve a mindennapok gondjaiba is betekintést nyerünk.

Gaál Mózes - Széchenyi ​István gróf vagy Magyarország újjászületése
„…ha ​feltámadna halottaiból a nagy Széchenyi, s végigjárná ezt az országot! Ha látná a fényes fővárost, melynek Európa világvárosaitól nem kell szégyenkeznie, a Duna hátán tovasikló gőzhajók raját, a palotasorokat, melyek félszázad alatt mintegy varázsütésre szegélyezték a széles utcákat, a Vaskapu sziklamedrében biztosan közlekedő hajókat… a gyárak füstölgő kéményeit: hogy feldobogna a szíve a büszke örömtől… – Nem voltam rossz prófétája hazámnak, nem voltam rossz napszámosa a nemzetnek. Teljesedett mindaz, amit előre hirdettem a kétségbeesés napjában, bár okulnál belőle én édes nemzetem, tanuld meg belőle a munka, a kitartás mindenható erejét! Az ércszobor, mely ott áll a Lánchíd előtt, néma és komoly; de az a Széchenyi, kinek szelleme lebeg a haza felett, s ott él az elmék és szívek redőiben, olyan beszédes. Lelkesít minden szava, drága oktatás minden igéje. Az éltető eszme Széchenyi hazaszeretete, mely henye szó helyett tettben nyilatkozott. „Csak a gyenge szereti önmagát, az erős egész nemzeteket hordoz szívében.”

Benedek Elek - Móra Ferenc - Gárdonyi Géza - Gaál Mózes - Hadak ​útján
Ismerkedjünk ​meg történelmünk kedvesebb, mesésebb, dicsőbb oldalával! Ki volt Nimród király? Honnan ered a Keveháza név? Hogyan rontotta meg a szász Detre Attila és Buda hun királyok viszonyát? Vagy nem is Ő, hanem a két királyné volt a két férfi összeugrasztója? Mi köze volt Csörsznek Délibábhoz? Ki futamította meg Zalánt? Melyik magyar vitéz vágtatott fel először Tokaj hegyére? Hol halt meg Árpád vezér? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kapunk választ e könyv oldalain.

Gaál Mózes - Akhilleusz ​haragja / A bujdosó király
Az ​Iliász és az Odüsszeia prózában - Homérosz Íliászának történetét ismerhetjük meg a magyar irodalom egyik nagy alakjának, Gaál Mózesnek a tolmácsolásában: miért haragudott meg Akhilleusz Agamemnónra, hogyan okozta ezzel legjobb barátjának halálát, saját végzetét, s végül a trójaiak vesztét... A "bujdosó király" pedig nem más, mint Odüsszeusz, aki tíz évig bolyong még a tengeren, amíg végre hazatérhet hűséges feleségéhez és fiához.

Gaál Mózes - Hősök ​regéje
Az ​Iliász és az Odüsszeia feldolgozása gyerekeknek.

Gaál Mózes - Achilles ​haragja
Tartalom: - ​Agamemnon király megsérti a gyorslábú Achillest - Thetis könyörgése, a trójaiak öröme, a görögök szomorúsága - Odisszeus kérleli Achillest - A bölcs Nestor kioktatja Patroklost - Patroklos készül a harcba, Achilles tanácsokat ad barátjának - Patroklos halála, Achilles rémítő keserve - Harc a Patroklos holttestéért, Achilles lovai megsiratják Patroklost - Achilles megtudja a gyászhírt, Thetis vigasztalja fiát, Achilles visszariasztja a trójaiakat - Miképpen készítette az isteni fegyverkovács Achilles fegyvereit? - Achilles kibékül Agamemnonnal s készül a viadalra - Az istenek beleavatkoznak az emberek harcába, egyik a görögöket segíti, másik a trójaiakat, Hektor kerüli Achillest - Az istenek visszavonulnak a harcmezőről s az embereket sorsukra bízzák - Achilles legyőzi Hektort s holttestét kocsijához kötve meghurcolja - Patroklos temetése - Priamus könyörgése meglágyítja Achilles szívét

Gaál Mózes - A ​kard és lant hőse
Gaál ​Mózes, a 19-20. század fordulójának neves reformpedagógusa, a nagyközönség számára történelmi témájú ifjúsági regényei által vált ismertté. Ezek a leginkább magyar vonatkozású művek amellett, hogy az adott korról nyújtanak hiteles ismereteket, mindig egy magasabb, általános emberi erkölcsi szempont alapján szemlélik és magyarázzák a történteket. A kard és lant hőse Zrínyi Miklós életén keresztül mutatja meg a három részre szakadt Magyarországot, bepillantást nyújt a történelmi események hátterébe, ahol a politikai és gazdasági érdekek mellett emberi gyarlóságok vezetnek olyan döntésekhez, amelyek majd évszázadokra kihatva határozzák meg országunk sorsát. Zrínyi Miklós sokoldalú műveltségével és tehetségével nemcsak korának volt kiemelkedő alakja, hanem bölcsességében, emberi mivoltában az utókor számára is követendő példát mutat.

Gaál Mózes - Hűséges ​mind a sírig
"Ha ​pedig most gondolok vissza arra a napra, bölcsen belátom a mai érett elmémmel, hogy vannak mámoros pillanatok az életben, mikor szemünkre a reménység ráborít rózsaszínű fátyolt, s azt mondja: - Álmodjál miattam, s higgy el mindent vakon. Ha látod az örvényt, attól se riadj vissza, csak lépj bele. Ez a sorsnak a rendelése, ezt ki nem kerülheted. Igen bizony, mert a Rákóczi Ferenc dicsőséges fegyvere győzött mindenfelé. Balogh Ádám a császár testőrző hacsérossait is megkergette; a labancok égő házainak parazsával süthettek a kurucok szalonnát. Bottyán, a vak, Eszterházy Antal, Bercsényi, Bezerédi kurírjai szaladtak mindennap, s hozták a híreket a Dunántúlról, a Morva-földről. A francia követ küldötte a pecsétes leveleket Párizsba a királyhoz. Mind csupa jó hír volt, s a mi urunk fejedelmünk arca gyakrabban volt derűs, de mindig nem…"

Gaál Mózes - Csokonai ​Vitéz Mihály élete és költészete
Született ​MDCCLXXIII. Debrecenben Megholt MDCCCV. Harminckét esztendő! Ebből huszonkét éves korától számítva tíz esztendei ide-oda hányódás, szegénységgel és emésztő kórral való küzdés, örökös tanulás, mindvégig tartó makacs reménysége annak, hogy majdan jóra fordul minden. Ez a Csokonai életének rövid foglalatja.

Gaál Mózes - Magyar ​hősök és királyok
Eddig, ​ha mesélt az édesanyád tündérekről, sárkányokról, mindig azt kérdezted: „De igazán, vajon éltek-e azok?” És édesanyád azt mondotta neked, hogy azok csak a mesékben éltek. Te pedig szeretted volna, hogy éljenek igazán. Hallgasd most meg az én meséimet. Ezek igaz mesék lesznek; a hősök mind egy szálig éltek, csakhogy régen… régen. Gaál Mózes

Gaál Mózes - Suli
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Győry Vilmos - Gaál Mózes - Mesekönyv
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gaál Mózes - A ​legkisebb leány
Részlet ​a könyvből: Sok édes semmiség, hétköznapi apróság odatapad az ember szivéhez a gyermekkorban, odatapad úgy, hogy nincs emberi hatalom, mely attól elválassza. Mély gyökeret vernek a szív földjében, táplálkoznak a szív vérével, s addig élnek, míg a szív parányi malmát hajtja az élet patakja; s meghalnak akkor, mikor a szív utolsót dobban. Hamarább tűzbe dobunk egy-egy arcképet, melyet sokáig a szívünkön rejtegettünk, egy-egy hajfürtöt, melyre sok-sok csókot avagy könnyet hullattunk; egy-egy hervadt virágot, mely hűtlenül megfakul, széthull az idők folyamán, mint a gyermekkori emlékeket.

Gaál Mózes - Három ​kenyeres-pajtás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gaál Mózes - Magyarország ​művelődésének állapota az Árpád-házi királyok alatt
Gaál ​Mózes tanulmánya 1901-ben látott napvilágot. Jelen kiadás annak a reprint kiadása.

Gaál Mózes - Francia ​háború és a szabadságharc
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gaál Mózes - Napoleon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gaál Mózes - Münchhausen
Kedves ​olvasóim, azt hiszem, hogy okosan csele­kedtem, mikor a hírneves Münchhausen leve­lét közzétettem. A levél mindenkit meggyőzhet arról, hogy ő senkit bolonddá tenni nem akart, hogy ő teljes életében az igaz szónak volt a barátja. A hazugságot ő maga is ostobaságnak bélyegezi, én a magam részéről csak avval toldom meg, hogy kétféle hazug­ság van: olyan hazugság, mel­lyel másnak ártunk, és olyan hazugság, amellyel senkinek sem ártunk. Elmondom a történetet, s aztán reátok bízom, hogy ítéljétek meg: e kettő közül melyikhez tartozik a Münchhausen, igazmondása.

Gaál Mózes - Egy ​kis diák naplójából
"Ezt ​a könyvet a mamám adta nekem. Tulajdonképpen nem is illik, hogy én diák létemre azt mondom: >mamám<. Ezért már a fiuk Ladányi Pepit kicsufolták. Ő pláne azt mondotta, hogy >mamuka<. Én mégis így írom, mert ha másképpen írnám, az nekem igazán rosszul esnék. Az én mamám többet ér nekem, mint az egész osztály. Ha engem ezért valamelyik kicsúfolna, nem sírnék, mint Ladányi Pepi, hanem megbokszolnám s még az orrát is betörném. A mama (csak azért is mama!) azt mondotta nekem, mikor ezt a könyvet adta: - Édes Picukám, ha valamit olvasol, s az neked nagyon tetszik, írd be ebbe a könyvbe. Azt is írd be, hogy miért tetszik. Írd be úgy, amint érezed, hiszen csak magadnak írod. Ez a könyv legyen a te jó barátod."

Gaál Mózes - Akik ​külön világban élnek
Százszorszép ​könyvek, 1926.

Kollekciók