Ajax-loader

Egon Erwin Kisch könyvei a rukkolán


Egon Erwin Kisch - Kalandozások ​öt világrészben
Egon ​Erwin Kisch harcos eseményekben gazdag életének állít emléket ez a válogatás, ma is élő, csorbítatlanul leleplező riportjainak ez a gyűjteménye. Egon Erwin Kisch írja a riport művészetéről: "A puszta tény természetesen csak iránytűje a riporternek. Utazásában látcsőre is szüksége van, és ez a logikus fantázia." "Sokszor tanácsolták barátaim és kritikusaim, hogy ne nevezzem magamat riporternek és írásaimat riportoknak. S ne áruljam el, hogy anyagomat a való életből merítettem. Hagyjam ki - ajánlottak - a konkrét adatokat, s írásomat nevezzem novellának. Akkor ismernek el igazán írónak, a fantázia emberének. Én viszont azt tartom, hogy a művészet legnemesebb nyersanyaga maga az igazság!"

Egon Erwin Kisch - Ugrás ​a túlsó féltekére
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Egon Erwin Kisch - Ciánkáli ​a vezérkarnak
Hogy ​a bűnügyek történetében a Hofrichter-ügyet Hofrichter-ügynek hívják és nem másként, nem szolgál különösebb dicsőségemre, én ugyanis Hofrichter ártatlansága mellett kardoskodtam akkor. A kriminalisztika páratlan esete volt ez: mérgezési kísérlet egy foglalkozási ág egész csoportja ellen! De a Hofrichter-história a közvélemény történetében is kivétel a szabály alól. Hiszen a pro és a kontra itt a legkuszább befolyások hatására alakult: az állítólagos tettes védelmezői javarészt a politikai küzdőtér baloldalán álltak, és a jobboldal tapsolt a balnak, hiszen az ő egyik emberükről volt szó. Az ügy azzal kezdődött, hogy meghalt Bécsben Mader vezérkari százados. 1909. november 17-én este Mader, miközben levelet írt külföldön tartózkodó barátnőjének, leküldte a szolgáját kolbászért és kenyérért. Amikor a tisztiszolga tíz perc múlva visszatért, gazdáját hörögve, görcsökben fetrengve a padlón találta. A helyszínre siető orvos csak a halál tényét állapíthatta meg: ciánkálimérgezés.

Egon Erwin Kisch - Szenzációk ​vására
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Egon Erwin Kisch - A ​Redl-ügy és egyéb történetek
A ​mai magyar tizen- és huszonévesek többnyire a nevét sem hallották. Az úgynevezett férfikorban levő meg középkorú olvasóréteg sem igen tud róla sokat, bár néhány kötetét még kiadták 1945 után, egyet éppen 1969-ben. Akik emlékeznek a nevére, azok is általában a "száguldó riporter" jelzőt társítják személyével, mert - egyik kötetének címéről - a szívesen egyszerűsítő elme ezzel a kifejezéssel azonosítja Egon Erwin Kischt. E ragadványnév helyes vagy helytelen voltára még visszatérünk, előbb azonban néhány múlhatatlanul szükséges életrajzi adattal kívánunk szolgálni a kötet olvasóinak. Kisch az akkoriban osztrák vidéki város szerepére kárhoztatott Prágában született 1885-ben. Bár családjának egyéb ambíciói voltak vele kapcsolatban, ő maga már az iskola padjaiban elhatározza, hogy író, pontosabban újságíró lesz. Pályáját a prágai német sajtóban kezdi az akkori hivatásos újságírók szamárlétrájának legalján, mint rendőri riporter, de hamarosan melléje tűzi a vezető berlini polgári liberális napilap prágai tudósítójának hírlapíró-igazolványát. Mind jobban és jobban odamerészkedik az egykori újságírás ingoványos talajára, és egyes ügyekben valósággal bravúros eredményekkel büszkélkedhetik, amikor kitör az első világháború. Kischt azonnal a szerb frontra viszik, ott ismerkedik a "modern" háború és a tehetetlen katonai vezetés meg az osztrák-magyar vezérkarban történt árulás összes következményeivel, a tűzvonalban küzdő legénységet sújtó nyomorúsággal. Ezekről a feltűnést keltő frontnaplóban (Katona a prágai hadtestnél - 1920) számol be. A háború után előbb Prágában, majd Berlinben telepszik meg. A Hitler-kormány megalakulása után őrizetbe veszik, de mint csehszlovák állampolgárt ekkor még szabadon bocsájtják, mire Párizsba költözik. Életének több mint négy évtizedében folyton utazik, a kilométerek tízezreit teszi meg, többször bejárja Európát, meglátogatja Ázsiát, Amerikát és Ausztráliát (e két utóbbi földrészen fedőnevet használ). Több ezer témával foglalkozik, sőt ezek nagy részének aprólékosan utánajár, s közülük sokat meg is ír. Mintegy húsz kötetet publikál, s megéri azt a kitüntetést is, hogy Heine és Thomas Mann művei mellett az ő könyveit is elégetik Hitlerék. Nevét szenvedélyesen gyűlöli minden fasiszta, prefasiszta és profasiszt rendszer és személy szerint annak minden híve, magát Kischt pedig halálra keresik. A biztos pusztulás elől menekül Amerikába a második világháború kitörésekor.

Egon Erwin Kisch - Kriminalisztikai ​kalandozások
Egon ​Erwin Kisch e műve a klasszikus riporter 1920-as években megjelent négy kötetéből készült válogatás, amelyben az egész világra kitekintő újságíró széles érdeklődését, imponáló tájékozottságát és nagy műveltségét csodálhatja meg az olvasó úgy, hogy közben nagyszerűen szórakozik az ötven-hatvan évvel ezelőtt írt, de ma is frissnek ható írásokon. E könyvben a korszak bűnözési és kultúrhistóriai kuriózumai kaptak elsősorban helyet, de a napi politika és az adott időszak történelme is megjelenik. Emellett igen sok írás szól a kitűnő humorú E. E. Kirsc szubjektív élményeiről, például háborús felderítő tevékenységéről, sebesüléséről, tetoválásairól, filmstatisztálásáról. Külön érdekessége a könyvnek, hogy néhány írása magyar vonatkozású. Zugárusok és hajléktalanok, börtöntöltelékek és börtönőrök, bűvészek és clownok, hóhérok, háborús uszítók és hadvezérek - ezek E. E. Kisch "hősei" e kötetben. Rég holt emberek, akik egy művészi alkotás keretében, valamint Tandori Dezső alkotó fordítóművészetének és Gyulai Lívius magas színvonalú illusztrációinak tükrében új életre kelnek.

Egon Erwin Kisch - Verwirrungen ​einer Kaiserin
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Egon Erwin Kisch - Prágai ​utcák és éjszakák
Prága, ​a Moldva-part aranyvárosa, nemcsak Husz János és Ticho Brache eszméinek fellegvára, nemcsak Mozart diadalainak színhelye volt - egyéb helyszínek is akadtak ott: árnyékos oldalak, sötét sikátorok, fekete éjszakák. Ezek legjobb ismerője a Bohemia helyi tudósítója, az ifjú Egon Erwin Kisch volt. A riporterkíváncsiság az ifjú Kischt nemcsak a szenzációs események. hírhedt bűncselekmények tetthelyeire űzte: gyakran megfordult "minden különösebb ok nélkül" a város gyanús zugaiban, a lebujok egyértelműen kétértelmű világában, aludt a hajléktalanok menedékhelyén, tutajozott a Moldván, komlót szedett - inkognitóban - a Zatec vidékén. A _Prágai utcák és éjszakák_ riport és tárcakötet a Gondolat Könyvkiadó 1974-ben _Szenzáció! Szenzáció!_ címen megjelentetett gyűjteményének folytatásának tekinthető. E kötetben három riportkönyv válogatott írásait adjuk közre: a címadó kötet 1912-ben jelent meg, ezt folytatta Kisch egy év múlva a _Prága gyermekei_vel. Gyerekkorának és gimnazistaéveinek emlékeit idézik az 1920-ban kiadott _Prágai kalandozások_.

Egon Erwin Kisch - Szenzáció! ​Szenzáció!
Leírás: ​Egon Erwin Kisch önéletrajzi elemekkel átszőtt riportfüzére a század eleji Prágába "varázsolja" az olvasót. Együtt ámulunk vele a gyermekkor bűvös történetein, a fiatal újságíró-gyakornok kalandjait is vele együtt éljük át. Szubjektív lírája, egyéniségének bő humora és humanizmusa beavatottként vezeti az olvasót a prágai újságok kulisszatitkaiba, a korabeli szenzációs események színhelyére: malomtűzhöz, munkanélküliek nyomortanyáira, gyilkosságok színhelyére, és beavat nagy nyomozások műhelytitkaiba is. S mindezt megejtően kedves humorral, helyenként ellenállhatatlanul harsány vidámsággal vagy hátborzongatóan groteszkül. A harminchárom kis történet a kor remekbe sikerült kaleidoszkópja. Hősei: a kisemberek és maga a riportírás klasszikusa,

Egon Erwin Kisch - A ​leánycsősz
Jóllehet ​a hírhedten elbájoló modorú „száguldó riporter”, Egon Erwin Kisch (1885–1948) világéletében a nők kedvence volt, életművében, amely elsősorban irodalmi és kultúrtörténeti jellegű riportokból áll, alig érhető tetten valamilyen „gáláns kaland”.  A szexualitás témája korai munkásságában jelenik meg, mégpedig a prostitúcióval összefüggésben. Egyetlen regénye, A leánycsősz (1914) is ebbe a kategóriába tartozik. Kisch igen élénk, természetes, hamisítatlan, fordulatos, ám mégis feszes formában meséli el Jaroslav Hrapot rövid élettörténetét, az ifjú striciét, aki az Osztrák–Magyar Monarchia Prágájában lányok között nő fel, s ahogy kamaszodik, kénytelen megélni, amint a nincstelenségtől is motivált nemi ösztönök hatalmukba kerítik lány barátait.  Ez a kurta életpálya nagyrészt belső monológ formájában tárulkozik fel előttünk, s megismerhetjük a fiú karrierjének különböző stációit. Jarda eleinte undorral fogadja a ringyók világát, majd olyannyira megtetszik neki a dolog, hogy a nők fölötti mindenható úr szerepében tetszeleg önmaga előtt; aztán végül – egy rendőrségi letartóztatás és egy szifiliszfertőzés nyomán előállt – önmarcangoló lázálom tör rá, amit megbánás követ, sőt, az elfuserált élete miatti kétségbeesés okán tett elkeseredett lépését megelőzően valamiféle „igaz szerelem” érzése is megérinti.  Az olvasó igen plasztikus ábrázolást kap arról az útról, amely a fiatal lányokat elvezeti a prostitúcióhoz, s arról az erőszakról és megaláztatásról is, amely ebben a miliőben osztályrészükként várja őket. Politikailag nézve mindez azt jelenti, hogy az első világháború előtti Prága német felső és cseh alsó rétege között egyetlen kapcsolat létezik: az üzletszerű nemi érintkezés.

Egon Erwin Kisch - A ​gólem éledése
Ez ​az elbeszéléskötet a két világháború közötti években már megjelent magyarul - Csehszlovákiában. Annak idején csupán néhány példánya jutott el Magyarországra, s járt kézről-kézre azok között, akik az európai humanizmus kimagasló kortárs értékeivel akartak megismerkedni. A Gólem éledésének elbeszélései kétségtelenül közéjük tartoznak. Az új kiadás átdolgozott, adekváltá vált fordításában az első világháború előtti - zömmel középkori - gettó történetek mindegyike valóságos irodalmi gyöngyszem, krimikbe illő fordulatokkal mutatja be a régi gettók világát, lakóinak hányatott életét, a zsidó jellem és fájdalom sok évszázados titkait.

Egon Erwin Kisch - Kína ​titkai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Egon Erwin Kisch - Prágai ​Pitaval
Pitaval ​francia jogtudós azzal tette nevét emlékezetessé az emberiség történetében, hogy híres, érdekes, különös és megdöbbentő bűnesetek történetét állította össze. Ennek az új műfajt teremtő gyűjteménynek jelentőségét az is emelte, hogy az első kiadást Schiller dolgozta át. A kiváló riporter szülővárosából, Prágából származó kalandos sorsok után kutat, egyaránt nyomozva elsárgult egyházi anyakönyvekben, már-már elfelejtett nedves börtöncellákban, szerelmeslevelekben és poros bírósági aktákban.

Kollekciók