Ajax-loader

Markó Béla könyvei a rukkolán


Lengyel László - Markó Béla - Engedd ​hazámat értenem
Mit ​ér az ember, ha demokrata Magyarországon és Erdélyben? Lengyel László (1950) közgazdász-politológus és Markó Béla (1951) költő, politikus beszélget Erdélyről, nacionalizmusról és patriotizmusról, a magyar és a román rendszerváltásról, a parlamenti demokráciák kiépítéséről, működtetéséről, majd elapadásáról. Lengyel negyedszázada elemzi a politikát, Markó tizennyolc éven át vezette az erdélyi magyarok szövetségét. - Miközben nálunk fölépült egy autokrata rendszer, s hiába írtam, beszéltem a nyugati demokráciáért, aközben kiderült, hogy amíg te a magyar ügyekért harcolsz negyedszázadon át, a romániai rendszer is visszafordul, befordul egy zsákutcába, egy másféle tekintélyi rendszerbe. - Mégiscsak a fékek körül van a baj. Nálunk Romániában a kézifék is be van húzva, fékezünk is az egyik lábunkkal, és nyomjuk a másik lábunkkal a gázt tövig, de csak a motor bőg veszettül, a kocsi nem mozdul, nálatok meg fék nélkül rohan a rendszer neki a falnak

Markó Béla - Részegh Botond - Passiójáték
Szonettkoszorú színes illusztrációkkal Részegh Botond "Fejek 1-15" sorozata ugyanúgy késztette írásra Markó Bélát, mint Dragomán Györgyöt az "Erőtánc" alkotásai. Az eredmény: egy nagyszerű szonettkoszorú.

Markó Béla - Brunó, ​a kedves véreb
Újabban ​kutyás könyveket olvasunk, kutyás falinaptárak közt válogatunk, és természetesen leszóljuk kutyás szomszédunk rosszul nevelt, beszédhibás kutyáit, mármint olyan értelemben beszédhibások, hogy Brunóhoz képest rendkívül csúnyán ugatnak, teljesen fölöslegesen, hiszen szerintünk az égvilágon semmit nem akarnak mondani, ennyit már mi is tudunk kutyanyelven, jobb lenne, ha befognák a szájukat, az a semmirekellő szomszéd valószínűleg nem ad nekik rendesen enni, ráadásul meg sem simogatja őket, legalábbis mi ilyesmit sohasem láttunk, holott az utóbbi időben, mint említettem, több kutyás könyvet is elolvastunk. Előre megmondtam, hogy ezzel a kutyatartással be fogunk menni egy egyirányú utcába, mert amikor felelősséget vállalunk például egy kanáriért, egy aranyhörcsögért, tengerimalacért vagy kismacskáért, már úgy értem, külön-külön, nem egyszerre, hiszen egyébként a macska megenné a tengerimalacot, aranyhörcsögöt és kanárit, és ha még a kutyát is ideszámítom, az meg halálra hajkurászná a macskát, szóval lehet ugyan vállalni a felelősséget, de abból kihátrálni többé nem lehet.

Markó Béla - Rekviem ​egy macskáért
...ebben ​az esszé- és publicisztikakötetben, amely a napi politikától való fokozatos visszavonulásom négy esztendejének az írásait tartalmazza, a múlandó publicisztika talán szégyelli a mellette páváskodó szépirodalmi esszét, és fordítva. Én viszont nemhogy nem szégyellem, de a magam számára kötelezőnek is tartom ezt a műfaji eklektikát, amelyet reményeim szerint a körülöttünk viharzó szenvedély és szenvedés megértésének szándéka mégis egységbe kovácsol.

Markó Béla - Festékfoltok ​az éjszakán
Markó ​Béla, amellett, hogy sikeres politikai pályafutást tudhat maga mögött, és jelenleg is fontos politikai tisztségeket tölt be, néhány éve ismét verseskötetekkel jelentkezik, folytatja hosszú időre félbeszakított költői pályáját. Szonettgyűjteményei arról tanúskodnak, hogy ismét nemzedéke legjobbjai között kell számon tartanunk. Legújabb kötete, e kis híján egy évet felölelő lírai napló 94 szonettet tartalmaz, amelyek pontos dátummal ellátva, időrendben követik egymást.

Markó Béla - Amit ​az ördög jóváhagy
Kihűlő ​disznófej egy bádogtálban, nézem sokáig, s nem kell értenem, mégis remélem, hátha végtelen világ a vers, amely minden sorában ugyanabból van, és más lesz belőle, betűből szó, majd szóból mondatok, hogy azt hihetném, én is ott vagyok, míg hull a fény a puha agyvelőre, meg-megremeg a síkos bádogon, pedig szonett csak, pillanatnyi étek, de nem az enyém, inkább a tiétek, tizennégy sorát erre áldozom, és tizenötödik sor soha sincsen, mert ami nincsen, abban van az Isten. Markó Béla költői életpályáját végigkíséri a szonett mint műfaj. A korai szonettek tragikus-elégikus hangoltságát a mostani kötetben a melankolikus derű váltja föl. Időszembesítő, szemlélődő, "légösszegző versek" ezek, amelyek egyszerre hatnak evidenciaként és többértelmű rejtélyként. Mint a szonett hiányzó tizenötödik sora - amibe az egész belefér.

Markó Béla - Olvassuk ​együtt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Markó Béla - A ​feledékeny Európa
Beszédek, ​előadások, interjúk (1990-1999)

Markó Béla - Lepkecsontváz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Markó Béla - Elölnézet
A ​kötet 100 szonettet tartalmaz, amelyek pontos dátummal ellátva, időrendben követik egymást. A szerző korábbi szonettkötetei is tartalmaztak már festményekhez kapcsolódó darabokat, de ez a jelen kötetben olyannyira hangsúlyossá válik, hogy a európai festészeti hagyomány módszeres költői feldolgozásáról, újrafogalmazásáról beszélhetünk. Amint a cím is utal rá, a versek mintegy kiegészítik, további nézetekkel toldják meg a festményeken megörökített elölnézeteket.

Markó Béla - Kerítés
Markó ​Béla új kötete "alkalmi és alkalmatlan versek" gyűjteménye. A neves erdélyi költő szabadversei egyszerre szólnak a kései szerelem boldogságáról és a kelet-európai régió groteszk nyomorúságáról: a múlt szögesdrótjairól és a jelen kerítéseiről.

Markó Béla - Az ​erdélyi macska
Markó ​Béla ismert erdélyi író, esztéta és politikus 1978 és 1994 között született írásait gyűjti össze e kötet. Műfaját tekintve rövidpróza-gyűjtemény; egyaránt szerepelnek benne „egypercesek”, irodalomkritikai jellegű írások, interjúk.

Markó Béla - Visszabontás
Markó ​Béla az erdélyi irodalom középnemzedékének egyik jelentős költője, a marosvásárhelyi Látó című irodalmi folyóirat főszerkesztője volt, amikor a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökévé választották. Ez az egész embert követelő feladat hosszú időre megnehezítette költői pályája folytatását. A politikának mégsem nem sikerült elsorvasztania benne a lírikust. Az utóbbi néhány évben ismét megszólaltak a versek, erőteljesebben, érettebben, mint valaha. Legújabb kötete 108 szonettet tartalmaz, amelyek pontos dátummal ellátva, időrendben követik egymást. A kis híján egy évet felölelő sorozat egyes darabjai finom visszafogottsággal szólnak szerelemről, meghitt családi eseményekről, a természet hétköznapi csodáiról, az örökké változó kertről, a nyaralás, a tenger vagy a művészet adta élményekről.

Markó Béla - Feljegyzés ​egy boldog körtefáról
A ​kornak, a kor emberének és lelkületének kifejezője ez a költészet, de mélyen a történelmi múltba ásva keresi előzményeit. Ugyanakkor az ezredvég egyetemes költészetének megújulási törekvéseivel is azonosul az Erdélyben élő költő.

Markó Béla - Egy ​mondat a szeretetről
Markó ​Béla (1951) a kortárs magyar irodalom egyik jelentős költője, aki a vers mellett az esszé műfaját is műveli. A rendszerváltozás utáni időszakban mindmáig az erdélyi politikai élet fontos szereplője. Markó Béla költői életművéből a prózaíró pályatárs Szávai Géza válogatta ennek a könyvnek a verseit. Szávai a kötethez írt utószavában elismeri, hogy kockázatos a vállalkozása, miként bizonyosan kockázatvállalás Markó Béla részéről ebbe beleegyezni. Az ifjúkorukban kezdődött barátság a magyarázat e kísérletre, a válogató kamaszkorától olvassa a nála egy évvel fiatalabb, de akkor már publikáló Markó Béla verseit, és barátja költői pályájának alakulását azóta kíséri figyelemmel. A lényegileg reprezentatívnak gondolt hatvan vers Szávai Géza elképzelése szerint bármilyen nyelven képes megmutatni azt a (hatvanas!) költőt, aki a mi sokszor használt mondatainktól rugaszkodik a virtuóz versbeszéd felé. Ugyanakkor arra is bizonyíték ez az időrendet szándékosan mellőző válogatás, hogy nemcsak egy-egy versnek, hanem az életműnek is sokféle érvényes olvasata van.

Markó Béla - Balázs ​kertje
Markó ​Béla kötete, amint azt korábbi köteteiből megszokhattuk a Versek kisfiúknak, kislányoknak alcímet viseli magán, ezzel mintegy igazolja azt a sajátosságát, mellyel egy évtizedes hagyományt követ úgy szemléletében, kifejezésmódjában, mint stílusában, nyelvezetében. Akárcsak legelső gyermekvers-köteteiben (Szarka telefon, 1983; Tücsöknóta, 1990) két téma köré csoportosulnak ezek a versek is: az állatvilág és a természet köré. Mindkét típusú versre jellemző az antropomorfizálás, a gyermeki képzeletet könnyedén magával ragadó tréfás, kedvesen naiv versíró technika. Az immár megkövesedett, jól kigyakorolt költői eljárások a hagyományos gyermeklíra nagyszerű egyszerűségét rejtik magukban.

Markó Béla - Hasra ​esett a Maros
A ​Jánosi Andrea által gyönyörűen illusztrált kötetben Markó Béla legújabb gyerekverseit olvashatjuk.

Markó Béla - A ​vörös kaptár
Nagyon ​fontos könyv, amelynek minden esélye adott arra, hogy az erdélyi és a magyar sorskérdéseket európai vagy „egyetemes témákként” közvetítse a világ bármelyik szegletében olvasó, érző, gondolkodó embertársunk felé.

Markó Béla - Boldog ​Sziszüphosz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Markó Béla - Kőrössi P. József - A ​magyar kártya
2012 ​végén, majd ez év januárjában öt alkalommal ültünk mikrofon elé Markó Bélával. Olyan könyvet készültem írni, amelynek hősét mind a ketten szeretjük, mert akkor mások is megszerethetik. Olyan könyvek akartam írni, amelyből kiderül, milyen út vezetett oda, ahol most éppen van, mi kellett ahhoz, hogy az legyen, aki lett – olyan költő, akit nem képes elnyomni, meghamisítani a politikus, és olyan politikus, akit élni hagy a költő, és lemondatja, amikor - elég. Költő hallgat a politikusra, a politikus meghallgatja a költőt. Nagyszülők, szülők - székely atyafiság. Család. Amerikás magyarok. Magyarság, erdélyiség, nacionalizmus és kirekesztés. Trianon, és nacionálkommunizmus. Autonómia: igen, nem, szeret, nem szeret. Hogyan lehet Romániában, intoleráns románok és türelmetlen magyarok között magyarnak, székelynek és európainak maradni. És hogyan lehet egyszerre mindezt íróként, családapaként, és egy kisebbségi sorsra ítélt nemzeti közösség vezetőjeként megélni. Hogyan lehet egyszerre vállalni és lemondani, történelmi vállalásokkal és lemondásokkal együttélni. Ha nem is mindenre ad konkrét választ ez a könyv, a válaszadáshoz bizonyára hozzásegíti az olvasót.

Markó Béla - A ​hold fogyókúrája
"Látod-e, ​egyre kövérebb a hold, / pedig a múltkor szépen lefogyott, / könnyen ugrált, és vígan lépkedett, / a nagy gyorsan kidobta a mérleget, / most pedig csak áll a tükör előtt, / s nézi, hogy mekkora pocakja nőtt... A szerző ebben a gyermekeknek szóló verseskötetben az állatok és a természet világából meríti témáit, az elénk varázsolt élőlényeket, természeti jelenségeket sokszor ruházza fel emberi tulajdonságokkal. Markó Béla elsődleges célja a szórakoztatás, nem kíván nevelni, nem tanmeséket ír, hanem egyszerű képeket, cselekvéseket jelenít meg: a versek egyik csoportjában kiragadja a természet egyes elemeit, amelyek aztán önálló életre kelnek (Meggyfám csősze; Léggömb; Kicsi fekete ördög; A kint felejtett hóember). Egy másik verstípusban pedig inkább a látvány, a természeti világ egy-egy pillanata a lényeges: Itt az ősz, s most ment el / mindenkinek az esze, / meleg bundájából kibújik, / s pucéran illeg-billeg a gesztenye. (Bolond idő) A szerző által kisfiúknak és kislányoknak egyaránt ajánlott kötetét Siklódy Ferenc színes, sajátos hangulatú illusztrációi díszítik.

Bitó László - Csepeli György - Dragomán György - Heller Ágnes - Kun Árpád - Lángh Júlia - Markó Béla - Máté Gábor - Parti Nagy Lajos - Solymosi Frigyes - Szelényi Iván - Varnus Xaver - Végel László - Dr. Czeizel Endre - Hazám
A ​Hazám című esszégyűjtemény 14 magyar értelmiségi - köztük író, orvos, szociológus, filozófus - vallomását tartalmazza arról a hazáról, amelyet többségi vagy kisebbségi alkotóként, gondolkodóként nap, mint nap megélnek. Fájdalmas, önmagukat olykor a pátosz hangjától sem kímélve írnak a bennük lakó egyetlen, mások arról a sok hazáról, amelyet magukkal hurcolnak mindenütt a világban, ahol alkotó emberként, vagy civilként megfordulnak. Töprengések és vívódások. Hol van a haza annak, aki Romániában él, de Magyarországra is gondol, amikor félnie, féltenie kell. Hol van a haza a többszörös disszidensnek? Hol annak, akit a haza egyszer eldobott, és, amikor tehette, akkor sem fogadta vissza? A haza-e az, aki elenged, és nem fogad? S akinek több hazája volt - hiszen magyarok vagyunk Közép-Kelet-Európában -, annak melyik az igazi. A kötetet József Attila Hazám című verse vezeti be, majd abc sorrendben következnek a szerzők: Bitó László, Czeizel Endre, Csepeli György, Dragomán György, Heller Ágnes, Kun Árpád, Lángh Júlia, Markó Béla, Máté Gábor, Parti Nagy Lajos, Solymosi Frigyes, Szelényi Iván, Varnus Xavér, Végel László, és Kemény István Búcsúlevél című verse zárja. Az illusztrációkat magyarországi, erdélyi, délvidéki, és felvidéki tájakról készült felvételekből válogattuk.

Markó Béla - Mindenki ​autóbusza
Az ​erdélyi magyar irodalom harmadik Forrás-nemzedékéhez tartozó költő első magyarországi verseskötete – Markó Béla nyolcadik könyve – száz szonettet tartalmaz. Markó a világirodalomnak ezt az ősi, zárt formáját az avantgárd felfrissült eszköztárának segítségével töltötte meg új tartalmakkal. Így lett a szonett – Virag Benedek hangzatkája, Kazinczy csengő dala, a nyugatosok kristályformája – Markó kezében a veszélyeztetett egyéni és közösségi lét új műfaja, az önvédelem metaforája is. A költő a kötetéhez írott előszavában, amelyet "korszerűtlen kiáltványnak" nevez, bevallja: "szeretnék végre hasonlítani, de nem a korhoz, hanem a vonatablakból megpillantott dombokhoz, hegyekhez, folyókhoz... A vonatfülke is szonett. A meztelen női test is szonett. A madárfészek is szonett... Minden, ami zárt, ami körülhatárolható, ami különválasztható. Minden hely, ahol élni kell. Nem szeretem a szonettet. A szabadságot szeretem." Markó mer korszerűtlen lenni: új könyvében a klasszikus műforma szimbolikus zártsága azokat az értékeket is óvja, amiknek védelmére az irodalom nem mindig képes.

Kollekciók