Lengyel József könyvei a rukkolán

Lengyel József - Levelek ​Arisztophanészhez
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lengyel József - Igéző
Hogyan ​lehet az igazságtalanság fájdalmas érzését, a történelmi és az egyéni tragédiát megérteni, "megemészteni", áthasonítani úgy, hogy a tragikus élményt feloldás kövesse? András magányos, keserű, kemény. Páncélt von köré az igazságtalanság, az értetlenség érzése. Szinte alig észlelhető, éppen csak kitapintható hajszálrepedéseket, réseket üt a magány e látszólag áthatolhatatlan falába Misa, az öreg szénégető s a kutya, Najda, "aki" több mint egyszerűen vegetáló élőlény: az emberi feloldódás és közeledés lehetséges szimbóluma

Lengyel József - Prenn ​Ferenc hányatott élete
Lendületes, ​óriási erejű kor, a Magyar Tanácsköztársaság időszaka elevenedik meg e regényben. A gyakran viharokkal terhes, nagyarányú körkép előterében egy ember mozgalmas élete áll, s az ő folyton tisztuló látásával figyeljük és követjük a sodró eseményeket. Más-más típusú emberek tömegével ismerkedünk meg, történelmi személyek: Kun Béla, Korvin Ottó, Szamuely Tibor, Cserny József arcéle villan fel előttünk hosszabb-rövidebb időre, s drámai feszültségű összecsapások, közös erőfeszítések sűrű atmoszférájában, tapintó ujjunkkal szinte megérezzük a munkáshatalmat létrehozó forradalom roppant érverését. A szuggesztív erejű írás magát az olvasót is bekapcsolja a kor áramkörébe, a főalak oldalán szinte amgunk is részt veszünk a Vörös Hadsereg győzelmes hadjáratában, majd az árulással megtorpantott tiszai offenzíván, s szinte szemünk előtt játszódik le a hatalomra segített ellenforradalom véres bosszúja, a félelmes próbatétel, amely az erőseket hőssé, a gyengéket pedig árulóvá teszi. Minden elborul, ezt a sötétséget még a szerelem ereje sem tudja bevilágítani, s mégis érezhető, hogy ennyi harc, ennyi vér, annyi áldozatvállalás nem lehet hiábavaló. Az ember él, él benne a jobb élet vágya, és ebből a látszólagos kiúttalanságból "minden tovább mutat", messze-messze, a szabadságot ígérő jövőbe.

Lengyel József - Fegyverhordó ​Ndolo naplója
„Stub ​egy fejmozdulattal megmutatta a két countot, akik a »Safariland« irodájában ácsorogtak. Az egyik egy hórihorgas, busa szemöldökű ember, a másik is jó nagy, de kövér. — Ezekkel megyünk — mondta. — Te ennél a hosszúnál leszel fegyverhordozó. All right? — All right. — Nos — folytatta Stub — ebben a szezonban megkeresed a kenyeredet, én meg a vajat a kenyeremre. Megtesszük, amit tehetünk. Persze a sáp javát a »Safariland« viszi el, és a gyarmat kormányzósága. De ez nem a mi dolgunk... Igen, Ndolo, mit is akarok mondani.Úgy teszel, mintha egy kukkot se tudnál angolul. — Ez kényelmetlen lesz a gazdámnak. — Evvel ne törődj! Neki így "érdekesebb". Eredetibb. Már az is kár, hogy nadrágot viselsz. De ha még angolul is tudsz, akkor már igazán nem vagy „hamisítatlan”. — Elnevettem magam. — All right. — Neked is kényelmesebb — magyarázta Stub. — Ha valami nem tetszik nekik: hallgatsz. Nem érted meg, hogy mit akarnak, és kész. Mert nem mindig kell annak történnie, amit ők szeretnének. Csak akkor, ha én is mondom! — Igen. — De vigyázz rájuk! Bajuk ne essék! Szóval kígyó, sebesült vad satöbbi ne tegyen kárt bennük. Erről neked kell gondoskodni. Arról pedig, hogy az esőzések beálltáig el légy látva munkával, és persze én is, arról én gondoskodom... Így lettem a mai naptól fogva valami osztrák-magyar — mint Stub elmagyarázta — lordfélének a fegyverhordozója ..."

Lengyel József - Igéző I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lengyel József - Szembesítés
A ​negyvenes évek végén egy kopott külsejű, megtört tekintetű férfi keresi fel a moszkai magyar követség tanácsosát. A férfi, Lassú Endre a sztálini személyi kultusz áldozataként tíz évet töltött egy szibériai lágerben, s most Moszkva melletti kényszerlakhelyéről utazott titokban a fővárosba, meglátogatni Banicza Istvánt, régi barátját, elvtársát, egykori eszmei tanítványát. Kettejük találkozása, beszélgetése a szembesítés: egymással, életükkel, eszményeikkel. Banicza most döbben rá, hogy az igazi megpróbáltatást nem a náci koncentrációs tábor jelentette, amikor a fasizmussal szemben kellett küzdeniük életükért, eszméikért, hanem ez, a mostani helyzet, amikor kommunista hitük, eszméik rombolásával kell szembenézniük. Lassú Endrét csalódása, fájdalma, hitevesztése, keserű tapasztalatai a kétségbeesés szélére sodorták. De lesz, kell legyen hite, ereje, hogy túlélje - most már nemcsak fizikailag - a személyi kultuszt. Hűsége, az eszme erejébe vetett hite a biztosíték rá. Lengyel József posztumusz regényének időszerűsége máig nem vesztett értékéből. Régi adósságot törlesztünk kiadásával.

Lengyel József - Elévült ​tartozás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ligeti Gábor - Lengyel József - Paál Éva - Péteri József - Szervezés ​és számítástechnika II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lengyel József - Igéző ​és más történetek
Máskor ​úgy gondolom - s ebben nincs ellentmondás -, nem a születéstől megyünk a halál felé, hanem megfordítva. Minden tettünk, munkánk, jó vagy rossz cselekedetünk más munkák, tettek, jó vagy rossz cselekedetek folytatása. És egyben kiindulópontja. Ez ad öröklétet mindennek, ami létezett a világon. Mikor éppen, hogy megszületünk – élünk; mikor kihűl a testünk – a világ tele van cselekedeteinkkel, érzéseinkkel. Mondják: Nem élt hiába, aki száz gyümölcsfáz ültetett, egy gyermeket felnevelt, vagy egy jó könyvet írt.

Lengyel József - Három ​hídépítő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lengyel József - Neve: ​Bernhard Reisig
"Kimegyek, ​és vissza fogok jönni. Azelőtt a mesterlegények mentek vándorútra, most a volt kadettiskolások. Engem a bolsevizmus katonai része nem érdekel, a hadseregbe való beállásra nem is gondolok. És ők... fel sem vennének. De meg akarod nézni a saját szememmel ezt a kísérletet, hogy ha egyszer majd harcolni akarok ellene, legalább tudjam, ki és mi ellen harcolok... De, mondom, elsősorban kényszerű kenyérkereset, a német krízisnek a személyemre vonatkozó időleges megoldása. Még úgyis soká lesz, míg az egész német népet illetően megoldódik..." Ezekkel a szavakkal indul útnak Bernhard Reisig, a volt kadettiskolás, akinek tiszti reményeit szertefoszlatta a versailles-i béke, hát most gépészmérnökként a fiatal Szovjetunióba szerződött egyévi munkára, mert Németország már nem foglalkoztathatta a válság miatt. Ekkor még nem is képzeli, hogy életének sorsdöntő éve kezdődik ezzel az utazással. Pedig, amit lát majd, amit tapasztal Moszkvában és Jerovkában, nem szívderítő látvány... Ez a regény - eredetileg Föld és Külföld címmel - Lengyel József hagyatékából került elő. Sajnos, nem jelölte meg Lengyel József a megírás időpontját és körülményeit. A kézirat tanúsága szerint a harmincas években, Moszkvában vethette papírra, először vázlatosan, később tollal javítgatta. Az újraírásra, a szigorú csiszolásra már nem került sor.

Lengyel József - Argonidész ​hajói
"Nem ​mese ez gyermek" - inti rendre fiát az apa a Családi kör-ben, mert mesének hiszi a katona kalandjait. "De nincs élőbb a mesénél" - mondja Ady a mese igazságáról. Arany János verssora a mesét mint a valóság ellentétét határozza meg, Ady pedig mint a történelem és valóság - sőt politika - igazságának jelképes megfogalmazását. Lengyel József meséi Ady értelmezése szerinti mesék, bár úgy olvassuk őket, ahogy a fiú hallgatta a katona kalandjait. Kalandokat beszélnek el, mint az igazi mesék, meg is jutalmazzák hősüket helytállásáért, bátorságáért, vagy lehetőséget adnak neki, hogy vétkét jóvátegye. De nemcsak a hősnek, hanem az egész világnak, mely nem mindig mesei, azaz fantáziaszülte ezekben azt írásokban. Lengyel meséi tanulságot fogalmaznak meg, mint Perrault klasszikus meséi, de ezek a tanulságok nemcsak az erkölcsi, hanem a társadalmi élet; a politika szférájában is érvényesek. Mesevilágban vagyunk itt is, de ez a világ nem ellentéte, nem is mindig égi mása, hanem költői párhuzama az igazinak. Lusta Jóska című meséje például: "A déli tenger mellett van a város, ahol Jóska lakott. Szorgalmas hajósok és naptól cserzett bőrű halászok éltek a városban... Csak néhány gazdag halászmester élt dúsan, a többi ember keserves munkával töltötte egész napját... Történt pedig ez időben, hogy elérkezett az új világ ebbe a messzi tengerparti városba is. A halászok, hajósok visszajöttek a messzi harcterekről, ahol legyőzték a gazdagokat." Nem mese tehát, de igazsága megfelel a meséének, melyben a legkisebb, a harmadik fiú helytállásáért elnyeri jutalmul a királyságot s a királylány kezét.

Lengyel József - A ​tudás fája
Látszólag ​mindennapi emberi sorsok, tájak, hangulatok elevenednek meg Lengyel József elbeszélései nyomán. Mégis ezeket a sorsokat, tájakat és hangulatokat máshol hiába keresnénk, ezeket ő élte át vagy fedezte fel, és örökítette meg regényi művészettel. Kossuth-díjas írónk, aki mint fiatal költő és újságíró már 1919-ben is lázasan dolgozott, egy egész történelmi korszakot élt át, sok tekintetben rendkívül ellentmondásos időket. A fiatal olvasó, akire legjellemzőbb, hogy mohón kutatja a számára még ismeretlen élet ezernyi megnyilvánulását, ezért nyerhet sokat ebből a kis kötetből, amelyet az író novelláinak java terméséből válogattunk.

Lengyel József - Hídépítők
Nehéz ​lenne pontos műfaji meghatározását adni ennek a könyvnek: regény?, esszé?, kortörténeti tanulmány? Egyik sem, mégis mindhárom egyszerre. Budapesten tartózkodó külföldi muzsikus beszélget idegenvezetőjével a "guide" mániájáról, szerelméről, a Lánchídról. A könyv tehát egyetlen párbeszéd, de a beszélgető partnerek közül csak egyik, az idegenvezető beszél; az író mesteri fogással elhagyta a muzsikus kérdéseit, közbeszólásait; teljes joggal, hiszen a válaszokból úgyis pontosan tudjuk, mit kérdezett, mit vitatott. A könyv a három hídépítő - Széchenyi István, a tervező: William Tierney Clark s az építő: Adam Clark - története, egy modern Macaulay modorában; az idegenvezető önarcképe, elsősorban azonban: a híd születésének, építésének története. A híd, "a XIX. század első felének grandiózus technikai alkotása" - ahogy minden lexikon tudja - a könyv főszereplője valóságban, jelkép voltában. Mert a híd és építőinek története egy kor története is, a reformkoré, a forradalom, az ellenforradalomé, hiszen amikor a hidat 1849. november 20-án megnyitották, Széchenyi a döblingi elmegyógyintézet foglya volt, az ország ura pedig Haynau, a "bresciai hiéna". A könyvnek két idősíkja van: a múlt és a jelen; a beszélgető partnerek nem Széchenyi hídját látják, hanem a felszabadulás után újjáépített Lánchidat. Minden téma, munka és forradalom, hazafiság és szocializmus, fejlődésének dialektikájában bontakozik ki; ez a jelképes híd nemcsak a Duna, hanem a történelmi idő két pontját is átíveli. S e könyv csakúgy, mint témája, a híd: mestermű.

Lengyel József - Újra ​a kezdet
"A ​koncentrációs tábor kommunistáinak módja nyílik egyetlen embert megmenteni a halálra ítélt "usselmannok" közül. Baniczának kell döntenie, ki maradjon életben: " - Nehezemre esik dönteni életről, halálról. A mieink dolgában ilyenekről dönteni... nem bírok! Nem azt jelenti, hogy megtagadom, de... - Már megint "de"! Beszélj világosan! - Tudod, hogy végrehajtottam a parancsot. Felszólítottam Trendet, elutasítottam szegény, nyomorult Harkályt, aki tudta... és kiválaszottam egy tucatból a francia fiút, de ez nagyon... nagyon nehéz... - Gondolod, nekünk könnyű? - Pokorny élesen, sértődötten kérdezett. - Tudom, hogy nem könnyű... Most már végképp tudom. - Hát akkor azt is tudd meg, hogy akinek ez könnyű, azt nem szabad ilyen dologgal megbízni. A közelébe se szabad engedni. - Értem. - Én meg azt értem, amit te érzel, és - most szomorúan elmosolyodott - figyelembe fogjuk venni. - Nem! Ne vegyétek figyelembe! Jó?" A párt tanácsára Banicza Trend Richárdot, a neves építészt akarja megmenteni, úgy ítéli meg, Trend az az ember, akire a tábor foglyai közül a felszabadult országnak legnagyobb szüksége lesz. De az apátiába süllyedt Trend már nem akar menekülni, s a felszabadulás előtti napon bekerül a halálra ítéltek közé... A regény idegen nyelveken is megjelent, angol kiadását a Times Literary Supplement méltatta nagy elismeréssel.

Lengyel József - Kulcs
Elbeszélések

Lengyel József - Beszélgetések
"Most, ​ügyem felülvizsgálata során, még egyszer szilárdan és határozottan kijelentem, hogy 1. bűncselekményt sem a párt, sem a Szovjetunió kormánya, sem a népi Magyarország ellen nem követtem el; 2. bűnös módon nem legális szervezetben vagy összeesküvésben nem vettem részt; 3. ilyen szervezet létezéséről a magyarok között nem tudtam." A feljegyzés epilógusa: a hazatérés sikerült, és megkezdődhetett az író számára az 1938 után szerzett tapasztalatok feldolgozása. A félreérthetetlen tanulságok érdekében: az igazság teljes kimondásával.

Varga Antal - Lengyel József - Lakat ​alatt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lengyel József - Torta ​és karamell
Lengyel ​József még cukrásztanoncként készítette el élete első esküvői tortáját. Az azóta eltelt bő két évtizedben rengeteg minden változott körülötte: az ország egyik legnépszerűbb cukrászává vált, több tízezren követik az interneten, az általa alapított Torta és Karamell pedig már fogalommá vált. Ám a lényeg változatlan: szeretet és személyesség. Ennyi a titok, hiszen filozófiája szerint a cukrászmesterség nem boszorkányság, nem kellenek hozzá nagy dolgok, csupán tehetség, szorgalom és alázat. Ebből a gyönyörű kötetből megtudhatjuk, hogyan vált a rosszul sikerült süteményeit kezdetben édesanyja elől a szekrénybe rejtő kisfiúból Magyarország egyik legkeresettebb esküvőitorta-készítője, mi hajtja az átdolgozott estéken és hétvégéken át, és a kulisszák mögé is bepillanthatunk: hogyan születik meg egy mulandóságában tökéletes tortaköltemény, mennyi munka és stressz rejlik az egész vendégsereget lenyűgöző alkotás mögött. Ráadásként megható, mulatságos és néha rémisztő esküvői történeteket olvashatunk, továbbá Lengyel József kedvenc receptjeit is megosztja velünk. Az ízletes végeredményről pedig a mindenkori cukrász gondoskodik. Ahogy a mester mondja, a dolog egyszerű: „Az ember belesüti a szeretetét a finomságokba, amitől varázslatosak lesznek.”

Lengyel József - Isten ​ostora
Gárdonyi ​Géza regénye, a Láthatatlan ember óta nem az irodalomat, hanem a tudományt foglalkoztatta az Attila-téma. Modern feldolgozásra ugyanis alkalmatlannak látszott, színes jeleneteket, pompázatos leírásokat kínált csupán, de olyan problémát nem, amely a témát korszerűsíthette volna. Lengyel József hőse "a" diktátor, az egy személyben megtestesülő , közösségeken és egyéneken könyörtelenül átgázoló akarat, történelmi tanulság, mely bizonyítja , hogy "államot kormányozni csak tanáccsal lehet", az eseményeket kommentáló Priscos szavaival: " száz közepes, egyenként nem kiváló, de együtt lelkiismeretes tanácsos jobb, mint a legragyogóbb kényúr..." Attila birodalmának el kellett vesznie, logikus, hogy e pusztulás egy más pusztulást is felidéz: a lebilincselően izgalmas, a történelmi eseményekhez hű s az események mögött az okokat is feltáró kisregény végén Attila korának Rómája mellett felrémlik a XX. századi is, amint falai közül kitakarodnak Hitler szétvert hadai...

Lengyel József - Lengyel ​József noteszeiből
Húsz ​éven át, 1955-től, szibériai száműzetéséből hazatérve haláláig, 1975-ig írta noteszeit Lengyel József, megörökítve bennük a kort, közelmúltunk történelmét és önmagát, egy szuverén emberi és művészi magatartást. Eseményeket és azok kommentárjait rögzítik a feljegyzések; politikai, kulturális életünk húsz évének eseményeit s az ezekhez fűzött, korántsem elnéző vagy szemérmesen "szalonképesre" csiszolt megjegyzéseket. "Támogatok, tűrök és tiltakozom" - írta meg Lengyel József egysoros pamfletjét a hírhedett kultúrpolitikai három T-re, s ez a szarkazmus nemcsak egyes művei hivatalos fogadtatására (vagy a Szembesítés esetében a fogadtatás teljes hiányára) vonatkozott. A kulturális és a politikai élet egyaránt mind több tűrésre s egyre hevesebb tiltakozásokra késztette. Szenvedélyes ember volt, ítéletei is szenvedélyesek.

Lengyel József - Igéző ​/ Kicsi, mérges öregúr / Oldás és kötés
Lengyel ​József méltatlanul elfeledett, háttérbe szorult magyar író. Művei mindazonáltal a magyar próza gyöngyszemei. A Ciceró Könyvstúdió ezt a hiányt kívánja pótolni e három klasszikus értékű elbeszélés kiadásával.

Lengyel József - Mérni ​a mérhetetlent I-II.
A ​Mérni a mérhetetlent két kötete az író összegyûjtött munkáit tartalmazza. Az elsõ kötetben megtaláljuk az író összes elbeszéléseit, minden vonatkozásban újszerû esszéregényét, A Hídépítõk-et.

Lengyel József - Bécsi ​portyák
"Utazások ​célja: valamit hazahozni... Hazahozni lehet hasznos tapasztalatokat, de műszálharisnyát is vagy - egyeseknek még ez is sikerül - vámmentesen autót. Van, aki mindig más és más országokban vagy éjtájakon keresi, ami számára hazahozható - néha elég silány »élménybeszámolók« és »cuccok« , amit így hazahoznak. Én csak a szomszédba látogattam. Utazásom nem szenzációs. Abból kívántam valamit kicsiholni, hogy ugyanazt néztem meg többször. Azt kerestem: mi miért váltakozik, mi hogyan marad meg. Talán érthetőbbé vált egy és más. Megpróbáltam azt a keveset hasznossá tenni - közölni -, ami egy hosszú élet túl nagy áron szerzett kevés tanulsága." A tanulságot túlzott szerénységgel nevezi "kevés"-nek az író. Mert ebben a kis könyvben jelt kap szinte minden, mely egy útirajzba belefér, s ha csak útirajz lenne a Bécsi portyák! Önéletrajz is, történelmi-politikai esszé is, napló is, kordokumentum, sőt regény is; mesteri egysége-ötvözete e műfajoknak, s ebből következik, hogy gazdad és összetett a tanulsága is. Bécs Széchenyi döblingi fogsága idején; Bécs a ferencjózsefi "boldog békeidők"-ben; az első világháború éveiben; Bécs, ahogy egy magyar emigráns kommunista látja; Bécs ma - hogy néhányat csak mutatóba felvillantsunk a könyv témái közül. A Bécsi portyák tehát egy egész évszázadról ad képet, ha vázlatosat is, és egy város ürügyén harcról, munkáról, szerelemről - s természetesen arról a "túl nagy árról", mellyel az író a "kevés" tanulságért fizetett.

Lengyel József - Ézsau ​mondja...
Az ​ötezeréves pletyka bizony jól elbánt Ézsauval, a vadásszal. Pál apostol már elvetemültnek mondta őt, s azt a tál lencsét, amelyért állítólag eladta elsőszülöttsége jogait, még ma is emlegetik. De az eset körülményeiről nem beszél senki. Pedig hát ott súlyos csalás esett, és Jákob is megérte a pénzét... Lengyel József címadó novellájában vállalta a vadász védelmét, azaz hogy szót adott neki magának: védje magát. És Ézsau a közvéleménnyé kövesedett pletykával szemben felsorakoztatja az összes ténykörülményeket, s olyan szenvedélyes szavakkal támadja a mindig alkalmazkodó, sima és alattomos Jákobot, hogy az olvasóban az az érzés támad: talán mégsem csak egy ötezeréves sérelem jóvátételével találkozott ebben a novellában. Hangban más, de szellemiségben a bibliai groteszkhez hasonló, a kötet legjelentősebb írása az _Obsitosok szökésről mesélnek_, az _Igéző_-ciklus témakörében mozog, azt építi tovább. Két táborjárt ember beszél a szökés etikájáról és technikájáról, s közben szuggesztív képet nyújtanak a vad, egyszerre félelmetes és lenyűgöző orosz Északról. Ehhez csatlakozik az _Egy krumpliszüret krónikája_, amely egy öregedő ember egyszerű és tárgyilagos beszámolója adja a kegyetlen körülmények között végzett nehéz, kétkezi munkáról.

Lengyel József - Visegrádi ​utca
A ​szerző történeti riportnak nevezi könyvét, amelyet az 1918-1919-es eseményekről készült képeket, vázlatokat villantja fel, ahogy azokat Lengyel József látta és átérezte. Megismerjük az első világháború alatti háború-ellenes irodalmi csoportokat, az íróval együtt ott vagyunk a végeérhetetlen kávéházi vitákon, nyomon kísérjük az imperialista háború akkori legbátrabb ellenzőinek tevékenységét: a Korvin Ottó vezette forradalmi csoport földalatti munkáját, a röpiratkészítést, a Tisza-gyilkosság előkészítését... Az író, a "forradalom altisztje", ott dolgozik a Visegrádi utcában, a pártközpontban Kun Béla mellett, részt vesz a Vörös Ujság megszervezésében és szerkesztésében. 1919 februárjában pedig számos kommunistával együtt őt is letartóztatják. Bejárjuk vele a toloncházat és a gyűjtőfogházat, átéljük a proletárhatalom megalakulásának történelmi napját. A Tanácsköztársaságról írott fejezetek bevilágítanak a magyar kommün mindennapi életének részleteibe, a vezetők tevékenységébe, az ellenség fondorlataiba.

Lengyel József - Elejétől ​végig
Lengyel ​József munkásságának kiemelkedő alkotásait kapja most kézbe az olvasó: a Visegrádi utca című regényt és 15 kitűnő novellát. A Visegrádi utca a modern magyar irodalom történetének egyik legfontosabb dokumentumkönyve. "Azért készült - vallja az író -, hogy megtartsa azokat a tényeket, amelyeket láttam, s amelyek az ügy szempontjából - úgy érzem - lényegesek. Az ügy : a forradalom, a proletárdiktatúra, a KMP keletkezése, harca, hibái, jövője. "Az emlékiratnak különös fajtája ez... - írta Kun Béla 1932-ben, a mű első kiadásához készült előszavában - azért mondjuk, hogy különös fajtája, mert az írója a forradalmi történésből, amelynek közepében élt, éppen csak azt írta le, aminek közvetlen tanúja volt." A kötet második részében olvasható novellákat a szerző így ajánlja figyelmükbe: "Az itt következő történetek nem kitalálások. De a valóságnak se hűséges krónikásai. Olyan mód igaz történetek, mint amilyeneket a szélcsend egyhangú napjaiban mondtak valamikor fedélzetmesterek vagy valamelyik őszbe borult szakállú, vén matróz a vitorlát javító és a kötetet újrasodró legényeknek, vihar után és viharra várva a megtépázott és szélcsend horgonyozta hajón. Mondanak ilyesféle történeteket halászemberek, ha parton hálót javítanak. Kalákákban, tengerihántáskor szerelmesebb és rémesebb történeteket szoktak elmondani; ilyenfélét, mint itt Nekeresdi György fog mondani, csak nagyon ritkán..."

Lengyel József - Keresem ​Kína közepét
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lengyel József - Trend ​Richárd vallomásai
A ​Trend Richárd vallomásai az _Újra a kezdet_ című Lengyel-regény testvérkönyve, az ott elhangzott kérdésekre itt kapjuk meg a feleletet. Trend Richárd, aki koncentrációs táborban élet helyett a halált választotta, végzetes döntése előtt egy kommunista bajtársának, Baniczának átadott egy füzetet, melyben számot vetett életével, mintegy végrendeletként. De Trend mégsem pusztul el, a gázkamrába induló menetet ugyanis légitámadás éri. Felépülve szörnyű sebeiből, visszakerül Magyarországra, s itt egy különleges intézetben a hozzá hasonló emberi roncsokkal együtt ápolják - életfogytiglan. A világtól elzárt intézetben, ahol az ápoltaknak még a nevét is titokban tartják, Trend még egyszer végiggondolja életét, átértékeli a végrendeletét, s figyeli az őt egyre jobban izgató világ sorsát az 1956-os ellenforradalomig. Az író hőseinek sorsában a bonyolult kor legmetszőbb erkölcsi problémáit értelmezi és magyarázza.

György Mátyás - Komját Aladár - Lengyel József - Révai József - 1918
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lengyel József - Az ​őszinteség lépcsőin
Az ​író tanulmányainak, hírlapi cikkeinek, visszaemlékezéseinek, vallomásainak gyűjteményét kapja kézhez az olvasó ebben a kötetben. A közölt írások nagy része irodalommal, filmmel, tehát a művészettel foglalkozik. De Lengyel József számára a művészet nem zárt világ, különálló sziget: a közélet, a mindennapi élet dolgaihoz, a művészeti alkotásokhoz ugyanazokkal az elvi és morális igényekkel közelít, hiszen ebben is, abban is a társadalmi értelemben vett jó és rossz kerül szembe és ütközik meg egymással. Regényírói ars poeticájában az igazságot tartja a legfőbb értéknek, s mint tanulmány- és cikkírónak is ez az irányadó szempontja. Indulatosan józan. Irodalmi tanulmányaiban klasszikus és mai alkotók és alkotások "titkait" elemzi - olyan nevekkel a névsorban, mint Lev Tolsztoj, Franz Kafka, Hemingway, Tvardovszkij, Lawrence Durrell; a magyarok közül: József Attila, Kassák Lajos, Weöres Sándor és Tersánszky Józsi Jenő; vagy akár a fiatal, sőt legfiatalabb nemzedékhez tartozó Moldova György, Szakonyi Károly, Vámos Miklós. Izgalmasak vitaírásai, nemcsak azért, mert mindig időszerű problémák sűrűjében vágnak utat, hanem mert szokatlanul élesek, mégsem személyeskedők. Filmről és televízióról írt cikkei a saját műveiből írt filmek forgatása közben szerzett tapasztalatairól is beszámolnak. Megkülönböztetett figyelmet érdemel az utolsó ciklus anyag: visszaemlékezései, írásban és élőszóban tett vallomásai értékes forrásanyagok a szocialista-kommunista mozgalom, az irodalom és a filmművészet története számára.