Filep Tamás Gusztáv könyvei a rukkolán

Filep Tamás Gusztáv - A ​humanista voksa
Írások ​a csehszlovákiai magyar kisebbség történetének köréből. (1918-1945)

Filep Tamás Gusztáv - Az ​ellenállás vize
A ​kérdésre, hogy kell-e nekünk a hagyomány, háromféle választípus képzelhető el: Igen; nem; igen is meg nem is. Az első két álláspont egyértelmű: ott nincs miért elidőznünk. Izgalmasnak a harmadik típus mutatkozik. Alapja: ahhoz, hogy „megálljunk az időben, a gyökerekbe kell kapaszkodnunk, anélkül, hogy a tradíciót megcsontosítanánk: a hagyomány folyamatos megújításra szorul, alkalmazkodásra a korszellemhez.

Filep Tamás Gusztáv - Főhatalomváltás ​Pozsonyban, 1918-1920
1919 ​nyarán és kora őszén Pozsony lakosságát a háború minél hamarabb történő befejezése, az ellátás javítása, továbbá az foglalkoztatta, hogyan verjék vissza Ausztriának a régióra és magára a városra vonatkozó annexiós igényeit. Az ugyanis sokáig valószerűtlennek tűnt a pozsonyi polgárok és munkások számára, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia egy másik, a háborút Magyarországgal egyazon oldalon végigküzdő nemzete lép föl hódítóként a magyar nyelvterületen. Még inkább képtelenségnek látszott, hogy ehhez a szlovák elitből is szövetségeseket találhat. A pozsonyiak számára a ,,cseh demokráciával" való találkozást a városi önkormányzat megszüntetése, a február 12-i népgyűlés vérbe fojtása, a magyar államiságra emlékeztető szimbólumok elpusztítása, a magyar és német - elsősorban az oktatási - intézményrendszer fölszámolása jelentette. Filep Tamás Gusztáv könyve IV.Károly 1918.júliusi, pozsonyi látogatásától 1920 nyaráig, az első csehszlovákiai nemzetgyűlési választásokat követő hónapokig dolgozza fel az eseményeket.

Filep Tamás Gusztáv - Szabó Miklós - Nagy György - Tilkovszky Loránt - Karády Viktor - Lackó Miklós - Asbóth János - Rugási Gyula - Perecz László - Filozófia ​és kultúra
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Filep Tamás Gusztáv - Joó ​Tibor
Filep ​Tamás Gusztáv (1961) művelődéstörténész, az MTA Kisebbségkutató Intézetének munkatársa. Fő kutatási területe az utódállamok magyar kisebbségeinek két világháború közötti története. A korszak magyar filozófusai közül összeállításában jelent meg Joó Tibor, Bartók György és gróf Révay József egy-egy könyve. Társszerkesztője A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918-1998 című négykötetes kiadványnak. Legutóbbi, 2019-ben kiadott könyvei: Ligeti Ernő. Egy urbánus transzszilvanista, "Azt hittem egykor, hogy csapatmunkában veszek részt". Beszélgetések kisebbségkutatókkal. Joó Tibort (1901-1945) a szellemtörténet legfelkészültebb hazai teoretikusának tartották; a nemzetet hivatásközösségként értelmezte. Természetesen sem a marxisták, sem a soviniszták nem fogadták el. Joó történetfilozófiai író és náciellenes publicista a magyar neokantiánus protestáns értékfilozófiai irányzathoz tartozott. Első könyvét az "iskolaalapító"-ról, Böhm Károlyról írta. A magyar bölcseleti hagyaték feltárása során a magyar filozófiátlanság mítosza ellen Erdélyi Jánost idézte: "mi magunk között elméletet állítottuk fel a nem gondolkodásnak". A "történet" végső magyarázó elveinek keresése, a földrész fenyegetett harmóniája, az eluralkodó egyneműsítő tendenciák és a magyar önértelmezés közhelyei közösen indították a magyar nemzeteszme vizsgálata felé. Az Európán uralkodó nemzetfogalom meghatározó jegyeiről - a közös származásról, a közös nyelvről, a közös államiságról, a műveltség azonos szintjéről - rendre megállapította, hogy egyáltalán nem szükségesek egy nemzet létéhez. "A közös nyelvben kétségtelenül nagy közösségformáló és összetartó erő van. [...] Ez azonban azon az egyszerű gyakorlati tényen alapszik, hogy a közösség létrejöttéhez és fenntartásához az egyéneknek meg kell érteniük egymást. A nemzetet azonban az létesíti, ami a megértés folyamán kialakul: a közös szellem."