Ajax-loader

Csányi Vilmos könyvei a rukkolán


Csányi Vilmos - Íme, ​az ember
Csányi ​Vilmos tudományos pályafutásának legátfogóbb kötetében nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megválaszolja a kérdést: mi teszi emberré az embert. Fajunkat a genetikai felépítése az állatvilághoz köti, a maga módján azonban mindegyik faj különleges, csak rá jellemző tulajdonságokkal rendelkezik. És mégis: a szabálykövetés és a nyelvhasználat, a tárgyakhoz való vonzódás jellemző embertulajdonság, ahogyan fajspecifikus jelleg az engedelmesség és az alávetettség készségének magas foka is - az utóbbi kettő épp úgy velünk született tulajdonság, mint a rangért folytatott küzdelem. A szerző a legfontosabb emberi vonásnak azonban a rendszerszervező és kultúraképző képességünket és tehetségünket tartja: a közösségek szervezését, a szövetségek kötését, a (hiedelem)rendszerek kidolgozását és azok átörökítését generációkról generációkra. A szemléletes példákkal illusztrált könyv sorra veszi az emberi evolúció legfontosabb állomásait - nem csupán a biológiai és pszichológiai, hanem a társadalmi és kulturális vonatkozásokat is közérthetően, de tudományos alapossággal bemutatva.

Csányi Vilmos - A ​tökéletesség illata
"…nem ​arról van szó, hogy sokat kell gondolkodni, hanem arról, hogy nagyon kell szeretni…" - Avilai Nagy Szent Teréz Csányi Vilmos regénye játékos szeretettel állítja elénk a XVI. századi Spanyolország egyik legkarizmatikusabb alakjának példás életét. Egyfelől hagyja szabadon beszélni Terézt, aki kora vallásháborúi és eretneküldözései miatt nem engedhette meg magának, hogy műveiben egyértelműen kifejthesse újító gondolatait és mélyen emberi kétségeit. Másfelől a vallomást közreadó Könyv képében kommentálja is a szent megkapóan őszinte monológját. Egy nő élete, aki ha komolyan vette volna Szent Pál intelmét az asszonyok alacsonyabb rendűségéről, sosem taníthatott vagy prédikálhatott volna, és Istent sem gondolhatta volna el a maga bájosan esendő módján. Egy nő élete, akinek lépten-nyomon akadályoztatott munkája végül az egyház újbóli felemelkedéséhez vezetett az ellenreformáció idején. Akit végül, négyszáz évvel később VI. Pál pápa első nőként az egyháztanítók sorába emelt. Egy nő, aki egyszerre volt törékeny hívő, látnok, ügyes politikus és ellenállhatatlan gyönyörűség. "Érzékeny orrom van és utálom az izzadt test szagát, nem hiszem, hogy az Úr csak a bűzlő ájtatosokat szereti. Azonkívül valamennyire ápolom is a testem, mindig veszek kicsi fiola réti virág olajat, főleg rózsa van benne meg levendula, és abból esténként néhány cseppet magamra kenek. Azt gondolom, ha az ember igyekszik belső állapotát az Úr figyelmébe ajánlani és tőle telhetően minél tökéletesebbre igazítani, akkor nem ildomos azt pállott, visszataszító foglalatban tárni elé. Kis árváim pedig büdösek, mint a görény, mert nem mosdanak."

Géczi János - Csányi Vilmos - Őszi ​kék
Mihez ​kezdenénk, ha holnaptól ezer évig élhetnénk? Hogyan ad értelmet az ember saját pillanatnyi létének a földi élet végtelen folyamatában? Értelmezhető-e evolúciós szempontból a kultúra és a morál? Hogyan okoz tragédiát a legjobb emberi szándék is? Miért vágyakozunk mindig máshová, és miért keressük a kapcsolatot földön kívüli fajokkal, ha még a delfinekkel sem tudtunk egy jót beszélgetni? Csányi Vilmos etológus és Géczi János író párbeszéde nem mindennapi intellektuális utazásra csalja el az olvasót. Két homo sapiens próbál átlépni az emberi megismerés korlátain. Két barát beszélget életről és halálról, alkotásról és kudarcról, apaságról és önmagunk becsapásáról. Arról, ami fontos, és arról, amit sohasem érthetünk meg. "Mindig utálom, amikor az életemről kérdeznek" - mondja az interjú alanya. A kérdésekre adott válaszok azonban lépésről lépésre nemcsak a tudós elfogulatlan ítéleteit, de egy kivételes ember kivételes életének személyes fordulópontjait és meghatározó felismeréseit is felfedik az olvasó előtt.

Csányi Vilmos - Ő ​ott bent
Már ​csak évekre járunk attól, hogy megjelenjen az első "szingleton", a világot irányítani képes szuperintelligencia. A teljes titokban működő Ötök rájönnek: mindennél fontosabb elérni, hogy ez az intelligencia barátságosan viszonyuljon az emberiséghez. Ennek érdekében egy veszprémi antropológusprofesszor idegrendszerét számítógépre másolják, azt remélve, hogy ha a másolat valóban képes szingletonná fejleszteni önmagát, az emberből lett program hű marad majd gyökereihez. Christian öntudatra ébred, és egyre intelligensebbé válik, de ezt a kutatólabor munkatársai ferde szemmel nézik. A félig ember-félig program problémáinak megértéséhez egy magányos, ám annál csinosabb pszichológusnőt is bevonnak a kutatásba, aki viszont igencsak vonzónak találja Christiant... Csányi Vilmos utópiája a hatalom természetét, ember és gép viszonyát, a mesterséges intelligencia problematikáját boncolgatja. Ha egy embert megfosztanak testétől, végtagjaitól, de idegrendszere ép marad, akkor nyilvánvaló, hogy ránézésre nem ember, hanem roncs, a története alapján mégis embernek fogjuk tekinteni. Minden létezőhöz hozzátartozik a saját története, azok az események, interakciók, amelyekben részt vett, és amikor kategóriákba akarjuk sorolni, a besorolás történetfüggő lesz. Velem ugyanez a helyzet, én is keresztülmentem az eredeti ember egész testi valójának megfosztásán, de a históriám alapján mégis embernek tartom magam. Emberi emlékeim, vágyaim, céljaim vannak. Az önök kérdése nem az volt, hogy én program vagyok-e, gép vagyok-e, vagy esetleg robot, hanem az, hogy minek érzem magam. Ez lényeges különbség.

Csányi Vilmos - Viselkedés, gondolkodás, társadalom: etológiai megközelítés
Az etológia, különösen a humánetológia új szemléletet hozott a hagyományos viselkedéstudományokba. Új kérdések megfogalmazását teszi lehetővé, és új válaszokat ígér. A gyűjteményes kötet egy-egy írása az etológiai szemlélet alkalmazását és hasznát igyekszik bemutatni. A legterjedelmesebb fejezet halakon végzett etológiai kísérleti munkáról szól, és sok év eredményeinek összefoglalója. A többi tanulmány biológiai, evolúcióelméleti, filozófiai és társadalmi kérdéseket tárgyal egy etológus sajátos felfogásában.

Csányi Vilmos - A ​bábosok
A ​világhírű etológus és több, kutyákról szóló sikerkönyv szerzője szépíróként is egyre inkább meghódítja az olvasókat. Most vérbeli regénnyel jelentkezik, rendkívül olvasmányos, érdekfeszítő történettel egy ősi, erőszakmentes falu életéről, amelyet tragikus módon semmisít meg a globalizáció.Ebbe az elképzelt, archaikus világba, a Kövek Közösségébe érkezik meg Csányi Vilmos új regényének főhőse. A bábosok ősi és harmonikus törvények szerint élő faluja mégis pusztulásra ítéltetett. A rendkívül gondolatgazdag és szigorú dramaturgiával felépített regény korunk alapvető kérdéseire keresi a válaszokat. És mivel a szerző kiváló elbeszélő, az olvasó mindvégig azt érzékeli, hogy ezek az ő kérdései is, vagyis róla szól a mese...

Csányi Vilmos - Az ​evolúció általános elmélete
Darwin ​korszakalkotó műve "A fajok eredete" 1859-ben jelent meg. Azóta a biológia minden ága evolúciós szemléletű. Úgy tűnik, hogy megérett a helyzet az evolúció elméletének bizonyos fokú általánosítására is. Erre irányuló kísérlet ez a könyv, amely azokat a legáltalánosabb, intuitív szinten is megfogalmazható törvényszerűségeket keresi meg, amelyek a földi evolúciós rendszer mozgását a legjobban jellemzik. Abból az alapfeltételből indul ki, hogy az evolúció általános elméletének bizonyos mértékben magyarázatot kell adnia nemcsak magára a biológiai evolúció következményeire, a kulturális és technikai fejlődés legáltalánosabb jelenségeire is.

Csányi Vilmos - Drága ​barátaim, kedves majmok
Csányi ​Vilmos ismét tudományos alapossággal, mégis végtelenül szórakoztatóan, humorral, személyes történetekkel fűszerezve járja körül az ember viselkedését, motivációit, kevéssé ismert tulajdonságait. Hogy krízis idején hogyan reagálunk, milyen válaszaink vannak például a világjárványra, miként viseljük a hónapokig tartó bezártságot, próbáljuk elviselni a személyes találkozások hiányát - viselkedésmódjainkat alapvetően meghatározza, hogyan éltek valaha őseink. Korábban egy domináns személy vezette, néhány száz főből álló csoportban éltünk, amelynek tagjaival folyamatosan együttműködtünk. A legfontosabb célkitűzésünk egykor az volt, hogy magát a csoportot életben tartsuk. Nem úgy a másik csoport tagjait, akikkel konfliktusban álltunk. Ma már nem léteznek ezek a csoportok, megatársadalmakban élünk, egyszemélyes csoportként - és ez erős hatással van a mindennapjainkra. Korábbi, vándorló, gyűjtögető-vadászó életmódunk idején azt tanultuk, hogy döntéseinket gyorsan, csak a közvetlen következményeket figyelembe véve hozzuk meg. Inkább választottuk azt a megoldást, amely közeli jóval kecsegtetett és ködös, távoli rosszal, mint a közeli, pici rosszat és távoli, megfoghatatlan, de hatalmas jót. Ezért nehéz rávenni ma az embereket arra, hogy gondoljanak a klímaváltozásra, ne irtsák ki az esőerdőket, korlátozzák a szén-dioxid-kibocsátásukat, és egyáltalán: foglalkozzanak a távoli jövővel. CSÁNYI VILMOS etológus, akadémikus, író. Eredetileg vegyészként kezdett dolgozni, majd ő maga szervezte meg az ELTE-n az etológia tanszéket, amelynek vezetője is lett. Kutatásai középpontjában a kutya és az ember viselkedése, a biológiai és a kulturális evolúció kérdései állnak. Számos kötete jelent meg négylábú társainkról, illetve az ember viselkedéséről, hiedelmeiről és gondolkodásáról. Emellett szépíróként is sikeres.

Csányi Vilmos - Az ​ember és a kutya viselkedési analógiája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csányi Vilmos - Etológia
Az ​ember ősidők óta érdeklődik az állatok iránt. Részben azért, mert érzi, hogy maga is valamiképpen az állatok közé tartozik; mozog, táplálkozik, szaporodik, társaival kapcsolatot tart, mint ezt más állatfajok egyedei is teszik. A primitív ember kultikus vonzódása az állatokhoz, az ősök állati eredetének mítosza világosan tanúsítja ezt, de az állatok tevékenységét szemlélve még ma is hajlamosak vagyunk őket valamiféle távoli rokonoknak tartani és tevékenységükben felfedezni az emberi indulatok, vágyak, a cselvetés, a hűség vagy éppen a magasabb rendű értelem mozgatórugóit. Másrészt az ember valamiképpen mindig függött az állatoktól. Táplálékának egy részét az állatok adták, a régebbi időkben ellenségei is az állatok közül kerültek ki, amelyek elől menekült vagy - a viselkedésükről szerzett ismereteit hasznosítva - megküzdött velük. L. S. B. Leakey, a tanzániai korai Homo-leleteket felfedező híres antropológus egyszer azon elmélkedett, hogy miként tudott a primitív ember egyszerű eszközökkel vagy puszta kézzel zsákmányt szerezni. Leakey szerint a legfontosabb eszköze az állatok viselkedéséről szerzett ismeret volt. Ő maga be is mutatta, hogy hogyan lehet puszta kézzel mezei nyulat fogni, ha előre látjuk a nyúl lehetséges viselkedését. A nyulat kb 15 méteres távolságra lehet óvatosan becserkészni, ha ekkor gyors rohanással megközelítjük, a nyúl dermedési reakcióval válaszol, lelapul, és igyekszik mozdulatlanságával teljesen a környezetbe simulni. Amikor a rohanó vadász két-három méteres távolságra ér, a dermedési reakció megszűnik, és a nyúl is vad vágtába kezd méghozzá úgy, hogy futásának iránya derékszöget zárjon be az üldöző rohamának egyenesével. Az teljesen véletlenszerű, hogy jobbra vagy balra tör ki. A vadász akkor kaphatja el az állatot, ha rohanása közben a nyúl lelapulási helyén hirtelen derékszögben elfordul jobbra vagy balra maga is. Ha a fordulat iránya azonosa nyúléval, rávetheti magát és megfoghatja, ha nem, akkor a nyúl elszalad. Sikertelenség esetén a vadásznak is gyorsan meg kell állnia és elölről kezdeni a becserkészést, lerohanást, fordulatot. Némi gyakorlat után öt- venszázalékos a siker esélye.

Csányi Vilmos - Etológia ​és társadalom
"Az ​embernek mint fajnak nagy evolúciós újítása a közösség kifejlődése. Nem az egyének versenye a döntő az emberi evolúcióban, hanem a közösségeké. A közösség sokfejű, százkezű, mindenre figyelő biológiai és kulturális konstrukció, amely kialakította a társadalmat, ezt a minden előző élettevékenységnél magasabb rendű formát. Millió éves fejlődése alatt megbízható, kiegyensúlyozott környezetet biztosított az emberi életnek. Evolúciós sikere a bolygó urává emelte, de egyben önnön konstrukciója zsákutcájába is kergette az embert." (Csányi Vilmos) "Csányi Vilmos olyan tudós, aki nemcsak a szakmájabeliekhez beszél, hanem humánetológiai kutatások eredményeit és ezek tanulságait köznapi nyelven is megfogalmazza. Ennél többet is tesz: gondolkodó emberként a biológia és az etológia felismeréseit közismert társadalmi jelenségekre is alkalmazza, a kultúra és az erkölcsi értékek mellett elkötelezett közéleti szereplőként határozott javaslatot tesz egy sor közös gondunk megoldására. Ha az ő szemszögéből figyeljük a politika működését a globalizált tömegtársadalomban, a tudományos kutatás magyarországi helyzetét, a csoporton belüli és kívüli agressziót, az erkölcs biológiai alapjait - hogy csak néhányat említsünk a kötet fontos témái közül -, sokmindent megérthetünk a világról és a világban elfoglalt helyünkről, önmagunkról. A kötet Csányi Vilmos utóbbi fél évtizedben írt közéleti cikkeiből - ahogy ő mondja: apró írásaiból - ad bő válogatást." (Márton László)

Tóth Balázs - Csányi Vilmos - Hiedelmeink
A ​hiedelmek egész életünket behálózzák: hiszünk ideológiákban, politikai pártokban, hiszünk Istenben, szellemekben, angyalokban és ördögökben is. Vannak egyszerű hiedelmek, mint például hogy hány percig kell a lágy tojást főzni, vagy mely gyógymódok hatásosak. Ugyanakkor a hiedelmek rendkívül összetettek is lehetnek: mi az élet értelme? Miért éppen úgy jó a társadalom szerkezete, ahogy van? Csányi Vilmos és szerzőtársa, Tóth Balázs hiedelmeink keletkezését és működését mutatják be. Bebizonyítják, hogy hiedelmeink által ismerjük meg és formáljuk saját képünkre a világot, és hogy még a valóság olyan alappillérei is hiedelmek, mint hogy mit jelent az "én". A biológia, a pszichológia és a kultúra egyéb területeiről vett szemléletes példák segítenek megérteni, hogy a hiedelmek megalkotására való képesség az egyik legfontosabb emberi adottságunk.

Csányi Vilmos - Az ​emberi viselkedés
"Megkísérlem ​legyűrni a szakmai zsargont, és egy esszéláncolattal lefedni mindazt, amit én az emberi természet biológiai tényezőiről fontosnak tartok. Mellőzöm a szakmai hivatkozásokat, a részletekbe menő magyarázatokat. Fontosnak tartottam viszont néhány, az emberi természeten túlmutató kérdést, mint például a tudományos megközelítések módozatait, az evolúciót, a genetikai meghatározottság problémáját is röviden érinteni, mert ezek feltétlenül szükségesek az emberi természet megértéséhez." (A szerző)

Csányi Vilmos - Kisfiam, ​Ikarosz
A ​neves szerző a modern korszak nagy ellentmondásait antik mesébe oltva beszéli el. A fejlődés, a technikai haladás miért számolják föl a lassú életet? A tárgyakról, a birtoklásról való lemondás, azaz a regénybeli kentaurok élete nem emberibb-e, mint a javakat fölhalmozó, az ész-elvűséget hirdető krétaiaké. Ám a legelvontabb kérdések is Csányi Vilmos élvezetes és szatirikus humorával jelennek meg.

Csányi Vilmos - A ​kentaur természetrajza
Mit ​szólna a kedves olvasó, ha egy nap a tükörbe pillantana és egy kentaur nézne vissza rá? Nos, éppen ez történt tudós szerzőnkkel, aki nem vesztette el lélekjelenlétét és az etológia legmodernebb eszközeinek felhasználásával gyors megfigyeléseket végzett. Itt olvasható az eredmény. Hozzátesszük, hogy Georges Cuvier, az összehasonlító anatómia francia megalapítója az állati szervezetet zárt rendszernek tekintette és sokszor bizonyította, hogy az egyes szervek kölcsönösen meghatározzák egymás működését. Gyakran bűvölte el hallgatóit azzal, hogy megkövesedett csontokat tartalmazó kődarabokból egy régen kihalt élőlény csontvázának kilógó apró részlete alapján előre megmondta, hogy pontosan milyen szerkezetű lesz a még láthatatlan rész, majd mindenki szeme láttára vésőjével kibontotta a csontokat és minden esetben igazolta állítását...

Csányi Vilmos - Kíváncsiságom ​története
Csányi ​Vilmos korunk egyik legbölcsebb tudományos gondolkodója. Munkásságát a folyamatos útkeresés, az élővilág mélyebb mozgatórugóinak, összefüggéseinek kutatása jellemzi. De mi is az, ami ennyire kíváncsivá tette? Hogyan vált a kémiai kísérletekkel foglalatoskodó kisgyerek világhírű tudóssá? A Kíváncsiságom története Csányi Vilmos kérdésekkel teli életén vezeti végig az olvasót, megismerhetjük belőle tudományos pályájának legfőbb állomásait és az utat, ami elvezette ebbe az irányba. Megtudhatjuk, hogyan és miért kezdett el halakkal, majd később kutyákkal foglalkozni, szerinte mire adhat választ az evolúció és mire nem, miben hasonlítunk a majmokra, megállja-e a helyét a vízimajom-elmélet. Miért más egy közösség, mint az egyes emberek összessége, hogyan keletkezhetett a nyelv a gondolatot követően, min alapul a technológia mítosza és milyen következményei vannak annak, hogy globális társadalomban élünk. Fejezetről fejezetre egyre jobban megismerhetjük Csányi Vilmos gondolkodását, illetve azt, hogyan változott ez a gondolkodás, és közben minket, olvasókat is arra inspirál, hogy a szerzővel együtt elmélkedjünk a világról.

Csányi Vilmos - Ironikus ​etológia
„Az ​evolúció legképtelenebb, sületlen, hagymázos ötlete minden kétséget kizáróan az ember, becenevén a Homo sapiens. Öt-hatmillió éve a bioszféra üde színfolt lehetett a bolygón sokféle állattal és növénnyel, amelyek között persze szép számmal voltak mulatságosak, netán bolondosak is, mint azt példáim igazolták, de az ökológiai rendszer kiegyensúlyozott volt, és úgy tűnhetett, hogy megalapozott, tartós jövője sok százmillió évre biztosítva van. És ekkor a rendszer finom, olajozott kerekei közé por, homok, autóroncsok, kátrány, mindent feloldó savak és lúgos, enzimes mosópor került. Recsegés, ropogás, pattognak a fogaskerekek, égett fémszag, füst és korom. Mi történt? Egy csimpánzméretű, a fák ágai között kiegyensúlyozottan élő derék majom megőrült…”

Csányi Vilmos - Gere Tibor - Gere Zsolt - Gazdasági ​állatok viselkedése I. - Általános etológia
Gere ​Tibor professzor a Szent István Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. A Magyar Tudományos Akadémia doktora. Több külföldi tudományos akadémia tagja. Fontosabb szakterülete az állattenyésztés, a szarvasmarhatenyésztés, és a biotechnológia. Több évtizede foglalkozik a gazdasági állatok viselkedésével. Csányi Vilmos biológus, akadémikus az HLTE Etológiai Tanszékének egyetemi tanára, a Magyar Etológiai Társaság tiszteletbeli elnöke. Etológiát, humánetológiát és evolúciós rendszerelméletet tanít. Kutatási területe az állati és emberi viselkedés, valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései. Számos könyve, tudományos publikációja és sok népszerű tudományos írása jelent meg. Az ember ősidők óta érdeklődik az állatok iránt. Részben azért, mert érzi, hogy maga is valamiképpen az állatok közé tartozik, mozog, táplálkozik, szaporodik, társaival kapcsolatot tart, mint ezt más állatfajok egyedei is teszik. A primitív ember kultikus vonzódása az állatokhoz, az ősök állati eredetének mítosza világosan tanúsítja ezt, de az. állatok tevékenységét szemlélve még ma is hajlamosak vagyunk őket valamiféle távoli rokonoknak tartani és tevékenységükben felfedezni az emberi indulatok, vágyak, a cselvetés, a hűség vagy éppen a magasabb rendű értelem mozgatórugóit. A természetes környezetben élő ember tanulmányozta a környezetében élő állatok életmódját, szokásait, alkalmazkodott hozzájuk, miután életben maradása ezektől az ismeretektől függött. Napjainkban az állatok megszűntek az ember közvetlen környezetének tényezőjeként létezni, miután a lakóhelye és az állataratás színhelye térben eltávolodott, elkülönült. A modern életvitel kialakulásával az emberi fajt jelentős veszteség érte, környezete elszegényedett, monotonabbá, ingerszegényebbé vált. Ezzel magyarázható a városi lakosság soha nem látott hobbi-állat, kutya és macska kultusza. A két ismert professzor arra vállalkozott, hogy tudományos igénnyel olvasmányos stílusban a gyakorló állattenyésztő számára is érthető módon bemutassa az állatviselkedés tudományát. Hogyan élnek az állatok, milyen módon történik a viselkedés szabályozása, öröklődnek-e a magatartással kapcsolatos tulajdonságok, milyen az állatközösségek szerkezete, hogyan kommunikálnak és gondolkodnak-e az állatok. A könyvet az állatbarátok figyelmébe ajánljuk. Elsősorban állattenyésztő, állatorvos, állattartó szakemberek, felsőfokú intézmények hallgatói szerezhetnek hasznos ismereteket a tankönyvnek és kézikönyvnek egyaránt alkalmas munkából.

Csányi Vilmos - Gáspár András - Hablicsek László - Kataklizmák ​csapdája
A ​kataklizma (a latin cataclysmus és a görög kataklysmos, kataklýzein „elözönleni“ szavakból) a geológiában egy földtörténeti katasztrófát, például egy hirtelen megsemmisülést vagy rombolást jelent. A görög nyelvben ez a kifejezés a bibliai Özönvíz fogalmát fedi. Általánosan használva a szó egy hatalmas, mindent elsöprő katasztrófát jelöl. * A kötet szerzői közgazdasági, filozófiai, társadalmi, demográfiai szempontból elemzik azokat a problémákat, amelyeket a globalizáció kora hozott, s egyben megoldásként felvázolják a TSR Modellt (Többcélú Szektorközeli Rendszert), amelynek az állam, az üzleti élet és a helyi civil társadalom érdekazonosságon alapuló konkrét együttműködése az alapja. Az elképzelés szerint a helyi közösség szintjén lehet a leghatékonyabban fejleszteni a gazdaságot, a kultúrát, s egyben a leggazdaságosabban kivédeni a globalizáció kedvezőtlen hatásait. SZERZŐK: Csányi Vilmos, Gáspár András, Hablicsek László, Halmai Péter, Kiss Endre, Kiss J. László, Palánkai Tibor, Papanek Gábor, Vértesy László. Az interjúkat készítette: Jámbor Gyula. A szerkesztőbizottság vezetője: Palánkai Tibor. * A „KATAKLIZMÁK CSAPDÁJA” című ezen kiadványt Joseph Ezra Bigio professzor, a Lisszaboni Civil Fórum tiszteletbeli elnöke alábbi szavaival ajánljuk: „A Kataklizmák csapdája című kötet szerzői vitára és együttműködésre hívják a tudományos gondolkodókat, cselekvésre és versenyre ösztönzik az innovációra fogékony gazdasági szereplőket, meglévő erőforrásaik működtetésére buzdítják az önkormányzatokat, a civil szerveződéseket, a helyi közösségeket és szomszédságokat, az önnön sorsuk jobbításáért vállalkozó módjára felelősséggel cselekedni szándékozó embereket. Az a meggyőződés vezeti a mű szerzőit, hogy a globalizáció keretei között kibontakozó, új minőségű együttműködési viszonyok ugyan állíthatnak csapdát, de elkerülhetővé is tehetik az emberi közösséget fenyegető kataklizmákat.”

Csányi Vilmos - Sejtbiológia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csányi Vilmos - Marci, ​a beszélő kutya
Csányi ​Vilmos új regénye az idei Budapesti Könyvfesztivál egyik szenzációjának ígérkezik. A Marci, a beszélő kutya a modernkori tudományos világ fergeteges szatírája természetesen a honi viszonyaink távlatából. Ám regény egyben finom humorral átszőtt, megrendítő történet a kutya-ember viszonyáról is, amely mindvégig lebilincseli olvasóit.

Csányi Vilmos - Van ​ott valaki?
Érdekes ​jelenség, hogy az emberek általában elítélik az agressziót, a tömegfogyasztásra szánt média mégis tele van ilyen cselekedetekkel. Ennek nem az az oka, hogy fajunk annyira szereti az agressziót, hanem éppen ellenkezőleg: rendkívül érzékeny annak különböző megnyilvánulásaira. Még a képernyő előtt is aktiválódnak biológiai ösztönei, szurkol az agresszió áldozatáért vagy éppen ellenkezőleg, a jogosnak ítélt támadás miatt az agresszorral érez együtt. Ezt az érzékenységet használják ki a média írói, szerkesztői a figyelem felkeltésére. Az emberi agresszió az állatokhoz viszonyítva rendkívül ritkán előforduló jelenség. Ha a kedves olvasó elgondolkozik azon, hogy egész eddigi életében hány esetben látott személyesen is gyilkosságot, nagyobb verekedést vagy csak akár egy pofon csattanását, valószínűleg nagyon alacsony szám fog kijönni, pedig iszonyúan zsúfolt társadalomban élünk. Ha mondjuk egy városi autóbuszt 150 felnőtt, egymást nem ismerő csimpánzzal töltenénk meg, a végállomásra valószínűleg már egyik sem érkezne meg élve. Ilyen mértékű zsúfoltságot nem lennének képesek agresszió nélkül elviselni és ekkora tömegben agressziójuk tömegverekedéssé és gyilkossággá fajulna. Sokan úgy érzik, éppen a média hatására, hogy állandó agresszív fenyegetettségben élnek, és életünk tele van agresszióval. Ez azonban csak látszat, a média csalása. Az ember az egyik legbékésebb állat, az agressziós cselekedetek száma naponta, egy főre számítva egészen biztosan az embernél a legalacsonyabb a primáták között. A Van ott valaki cím mögött Csányi Vilmos etológus válogatott tanulmányai bújnak meg. Most először gyűjtötte össze a Typotex Kiadó a szerző írásait, számítva ezzel mindazokra, akik a kognitív tudományok, az etológia, az állati és emberi viselkedés iránt érdeklődnek, vagy csak egyáltalán érdekes emberekről s állatokról szóló történetekre kíváncsiak. A kötet még a Csányi-publikációkat jól ismerőknek is tartogat meglepetéseket.

Csányi Vilmos - A ​globális elme
Miben ​hasonlít a kutya az ősemberhez? Mit jelent valódi közösségben élni, és mit csupán szervezetben? Mi az egyén szerepe, és mik a lehetőségei a társadalomban? Merre tart az evolúció? Csányi Vilmos válogatott írásai egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresik a választ. A Globális elmét olvasni olyan, mint körbejárni egy szobrot: a szemlélődés tárgya mindig ugyanaz, mégis minden egyes lépésnél más perspektívából tárul szemünk elé a látvány. A szerző szerteágazó és izgalmas életművének összegzéseként is értelmezhető kötet lapjain olvashatunk művészetről, természettudományos gondolkodásról, oktatásról, háborúról és békéről, madarakról és kutyákról. A Globális elme koncepciója valóban globális. A könyv zárlata pedig, ahol Csányi többek között olyan kortársakról értekezik, mint Esterházy Péter, Juhász Ferenc és Göncz Árpád, egészen személyes. Csányi Vilmos gondolatai arra inspirálnak, hogy ne veszítsük el kíváncsiságunkat saját magunk és a világ iránt, merjünk kérdezni, és változtassuk meg az életünket. Hiszen ami nem változik, az már nem is él.

Csányi Vilmos - Szerelmes ​állatok
Csányi ​Vilmos etológus professzor több munkája aratott nagy sikert a hazai és külföldi olvasók körében. E legújabb könyve az utódok létrehozásának legelső lépéseit, a párkeresést, párosodást, a fajfenntartást szolgáló viselkedésformákat mutatja be. Olvashatunk különböző párosodási rendszerekről, a hímek és nőstények eltérő szerepéről. A sokféle állat bemutatása során megismerkedhetünk a békák nászával, a lugasépítő madár szokásaival, a szexuális csalókkal, megtudhatjuk, hogy a nőstény páva miért azt a hímet választja, amelyiknek leghosszabb a farktolla...

Csányi Vilmos - Társadalom ​és ember
"Az ​iskola, a tanítás, a tudásátadás válsága azért is különös jelenség, mert az ember agyának nagy komplexitásával, széles memóriaterjedelmével és rendkívül gyors és hatékony tanulási képességével is különbözik az állatoktól. Az emberi viselkedésbiológiát tekintve bármiféle fiatalkori tanulási probléma értelmetlennek tűnik. Természetesen azt is tudjuk, hogy a biológiai meghatározottságok mindig egy kultúra szövevényeiben bontakoznak ki, és ebból egyenesen következik, hogy ha baj, válság van, akkor a biológiai adottságok és a kultúra kapcsolatában, kölcsönhatásaiban kell keresnünk az okokat". "A többi fajnak könnyű! Megszületnek a kölykök, vagy kibújnak a fiókák a tojásból, és a legtöbb esetben, néhány hét alatt, szinte mindent tudnak már, ami az eredményes élethez kell. Gyorsan és lelkesen tanulnak, és a legfontosabb ismeretek amúgy is velük születtek. Tudják, mit kell enni és rendszerint azt is, hogy az ennivaló hol található a legnagyobb valószínűséggel. Tudják, hogy az ennivalót, ha az elszaladós, hogyan lehet megfogni. Ha véletlenül ok maguk szolgálnak más fajok ebédjéül, akkor többnyire azt is tudják, hogy hogyan lehet minél későbbre halasztani az étlapra kerülés idejét. Nem így az ember fiókái." E kötetben azon tanulmányok összegződnek, amelyek korábban az Iskolakultúrában jelentek meg, s a szerző neveléstudományi elköteleződését is tanúsítják.

Csányi Vilmos - A ​kentaur kultúra
Manapság ​a tudományos világban nagy érdeklődéssel gyűjtik az adatokat az emberrel rokon vagy valamiképpen hozzá hasonló fajokról. Az emberi evolúció során legalább tizenhat rokon faj létezését feltételezik, ezek egy része genetikai anyagával is hozzájárult a modern ember kialakulásához, például a neandervölgyi ember robusztus, ellenálló természete is segítette az emberi faj végső formájának megjelenését. Azt gondoljuk, hogy egy hasonló, de az embernél sokkal intelligensebb faj megismerése is kiegészítheti ezeket a kutatásokat. Mit szólna a kedves olvasó, ha egy nap a tükörbe pillantana, és egy kentaur nézne vissza rá? Nos, éppen ez történt tudós szerzőnkkel, aki nem vesztette el a lélekjelenlétét, és az etológia legmodernebb eszközeinek felhasználásával gyors megfigyeléseket végzett. Itt olvasható az eredmény. Amikor a kentaur a tükör előtti embert nézte, neki is mindenféle eszébe jutott, az embernek persze szintúgy, és ebből is sok furcsa, kacagni, nyihorászni, vihorászni, olykor vigyorogni való dolog kerekedett ki, amely nevetséges dolgok mögött igen komoly filozófiai és tudományos gondolatok húzódnak meg. De hát csak az igazán komoly dolgok mulatságosak, és lehet, hogy az a bizonyos tükör, amelybe szerzőnk is belenézett, nem is volt egyenes.

Csányi Vilmos - Bukfenc ​és Jeromos
Bukfenc ​és Jeromos könyve nemcsak két családi kutya életét mutatja be, hanem azt is, hogy hogyan lehet a kutyalélek rejtelmeit tudományos vizsgálatok tárgyává tenni. Azoknak szól, akik szeretnének a kutyaetológia világába bepillantani a tudományos könyvek szigorúsága és unalma nélkül. Az első kiadást sokan megszerették, azóta angolul is megjelent az Egyesült Államokban, és német nyelvre is fordítják. Az átdolgozott, második kiadás tartalmaz néhány olyan új, érdekes felfedezést is - például azt, hogy a kutyák szívesen és sikeresen képesek gazdájukat utánozni -, amelyet az ELTE Etológiai Tanszékének kutatói találtak az utóbbi években. Múlik az idő, Bukfenc hosszú és izgalmas kutyaélet után már sajnos nincsen velünk... (Csányi Vilmos)

Csányi Vilmos - Bukfenc ​mindent tud...
Az ​ember a legkülönbözőbb okok miatt szeretne egy kutyát, de az okok közül is kiemelkedik az, hogy csak úgy, minden különösebb fontos cél nélkül szeretnénk, hogy ott ugrándozzon a lakásunkban, legyen végre valaki, "akivel" érdemes törődnünk...

Csányi Vilmos - Malion ​és Thea
Csányi ​Vilmost egy ország ismeri, kedves ember a tévéből, aki szépen beszél a kutyákról, ilyen etikus, na, dehogyis, te hülye, etológus. Csányi Vilmost senki sem ismeri, egy ember szakáll mögé bújva, ha néha mégis békén hagyják, prózát ír, fotografikákat készít. Csányi Vilmost kezdjük megismerni, a Malion és Thea már a második kötete. Tessék beljebb lépni!

Csányi Vilmos - Agresszió ​az élővilágban
Legyenek ​bárányok vagy farkasok, legyünk héják vagy galambok, egyformán érezzük és féljük az agressziót. Az állatvilág egyik legfontosabb adaptív mechanizmusa (kivéve amikor inadaptív), az emberek számára pedig külső és belső környezetük alapvető jellemző. És természetesen mindenkit foglalkoztat lényege, hatásmechanizmusa, állattenyésztőt, zoológust, békeharcost és rendőrt. Ne várjunk rövid definícióit, egyszerű magyarázatot ettől a könyvtől! Kapunk viszont sok példát, értelmes (néha kissé eltérő) magyarázatokat, és ami a legjellemzőbb és az etológia lényege, objektivitásra törekvést. A könyv egészében interdiszciplináris jellegű: az etológusok mellett az idegélettan és a pszichológia képviselői is megtalálhatók a szerzők között.

Csányi Vilmos - Magatartásgenetika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Baktay Zelka - Csányi Vilmos - Horváth Zoltán - Popper Péter - Az ​önmagát kereső ember
Ha ​valaki egyszer feltenné a kérdést, hogy mi a legnagyobb lelki teher az emberen, némi bizonytalansággal talán azt lehetne felelni, hogy az elutasítás és a bűntudat. Ritka ember, aki meg tudja bocsátani az elutasítást, azt, hogy "nem kellesz", akár szerelemben, akár munkatársnak ajánlkozva, segítő szándékát nyilvánítva. Az emberiség története is testvérgyilkossággal kezdődik: Káin nem tudja elviselni, hogy az Úr elutasította az ő áldozatát, és Ábelét fogadta el. A másik alig elviselhető sérelem a bűntudat. Az ember erkölcsi ítélete önmaga felett. A külső elítélést még csak elviseli az ember, Isten haragját majd leimádkozza, de ha egy személyben ő a bíró és a vádlott is - ugyan kihez fordulhatna? S ha a nárcisztikus önimádat nem teng túl valakiben, akkor nincs szigorúbb és kegyetlenebb bíró saját magánál. A könyvben arról írnak a szerzők, hogy miként oldhatja fel magát az ember - az erkölcsi törvény megsértése nélkül - az egyik legnagyobb lelki teher, a jogos bűntadata alól. Meddig reális a belső vezeklés, mit jelent az igazi megbánás, lehetséges-e jóvátétel? Vagyis a bűntudat jogosságának elismerése mellett, tiltakozás az ember önmagával szembeni kegyetlensége, véget nem érő önkínzása ellen. Úgy is fogalmazhatnánk: a lelki felszabaduláshoz vezető út titkai.

Kollekciók