Ajax-loader

Csányi Vilmos könyvei a rukkolán


Csányi Vilmos - A ​tökéletesség illata
"…nem ​arról van szó, hogy sokat kell gondolkodni, hanem arról, hogy nagyon kell szeretni…" - Avilai Nagy Szent Teréz Csányi Vilmos regénye játékos szeretettel állítja elénk a XVI. századi Spanyolország egyik legkarizmatikusabb alakjának példás életét. Egyfelől hagyja szabadon beszélni Terézt, aki kora vallásháborúi és eretneküldözései miatt nem engedhette meg magának, hogy műveiben egyértelműen kifejthesse újító gondolatait és mélyen emberi kétségeit. Másfelől a vallomást közreadó Könyv képében kommentálja is a szent megkapóan őszinte monológját. Egy nő élete, aki ha komolyan vette volna Szent Pál intelmét az asszonyok alacsonyabb rendűségéről, sosem taníthatott vagy prédikálhatott volna, és Istent sem gondolhatta volna el a maga bájosan esendő módján. Egy nő élete, akinek lépten-nyomon akadályoztatott munkája végül az egyház újbóli felemelkedéséhez vezetett az ellenreformáció idején. Akit végül, négyszáz évvel később VI. Pál pápa első nőként az egyháztanítók sorába emelt. Egy nő, aki egyszerre volt törékeny hívő, látnok, ügyes politikus és ellenállhatatlan gyönyörűség. "Érzékeny orrom van és utálom az izzadt test szagát, nem hiszem, hogy az Úr csak a bűzlő ájtatosokat szereti. Azonkívül valamennyire ápolom is a testem, mindig veszek kicsi fiola réti virág olajat, főleg rózsa van benne meg levendula, és abból esténként néhány cseppet magamra kenek. Azt gondolom, ha az ember igyekszik belső állapotát az Úr figyelmébe ajánlani és tőle telhetően minél tökéletesebbre igazítani, akkor nem ildomos azt pállott, visszataszító foglalatban tárni elé. Kis árváim pedig büdösek, mint a görény, mert nem mosdanak."

Csányi Vilmos - A ​kutyák szőrös gyerekek
Bukfenc ​és Jeromos könyve nemcsak két családi kutya életét mutatja be, hanem azt is, hogy hogyan lehet a kutyalélek rejtelmeit tudományos vizsgálatok tárgyává tenni. Azoknak szól, akik szeretnének a kutyaetológia világába bepillantani a tudományos könyvek szigorúsága és unalma nélkül. Az első kiadást sokan megszerették, azóta angolul is megjelent az Egyesült Államokban, és német nyelvre is fordítják. Az átdolgozott, harmadik kiadás tartalmaz néhány olyan új, érdekes felfedezést is - például azt, hogy a kutyák szívesen és sikeresen képesek gazdájukat utánozni -, amelyet az ELTE Etológiai Tanszékének kutatói találtak az utóbbi években. Csányi Vilmos Budapesten született 1935-ban, biológus, író, az Akadémia rendes tagja, az ELTE Etológiai Tanszékének egyetemi tanára, a Magyar Etológiai Társaság tiszteletbeli elnöke, a Magyar Tudomány főszerkeszője. Etológiát, humánetológiát és evolúciós rendszerelméletet tanít. Kutatási területe az állati és emberi viselkedés valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései. Az utóbbi öt évben szépirodalommal foglalkozik.

Géczi János - Csányi Vilmos - Őszi ​kék
Mihez ​kezdenénk, ha holnaptól ezer évig élhetnénk? Hogyan ad értelmet az ember saját pillanatnyi létének a földi élet végtelen folyamatában? Értelmezhető-e evolúciós szempontból a kultúra és a morál? Hogyan okoz tragédiát a legjobb emberi szándék is? Miért vágyakozunk mindig máshová, és miért keressük a kapcsolatot földön kívüli fajokkal, ha még a delfinekkel sem tudtunk egy jót beszélgetni? Csányi Vilmos etológus és Géczi János író párbeszéde nem mindennapi intellektuális utazásra csalja el az olvasót. Két homo sapiens próbál átlépni az emberi megismerés korlátain. Két barát beszélget életről és halálról, alkotásról és kudarcról, apaságról és önmagunk becsapásáról. Arról, ami fontos, és arról, amit sohasem érthetünk meg. "Mindig utálom, amikor az életemről kérdeznek" - mondja az interjú alanya. A kérdésekre adott válaszok azonban lépésről lépésre nemcsak a tudós elfogulatlan ítéleteit, de egy kivételes ember kivételes életének személyes fordulópontjait és meghatározó felismeréseit is felfedik az olvasó előtt.

Csányi Vilmos - Segítség, ​kutyás lettem!
A ​Segítség, kutyás lettem! valódi segítség mindazoknak, akiknek kutyájuk van, vagy épp kutyát szeretnének. A tudós kutyabarát, Csányi Vilmos nemcsak azt osztja meg velünk, hogy mit tegyünk és mit ne, de elmagyarázza, hogy miért. Megtudhatjuk, mit tudnak, mit éreznek és mit próbálnak elmondani nekünk a kutyák, akik veleszületett emberszeretettel jönnek a világra s talán már félig-meddig maguk is emberek. A sok-sok csodálatos, kutyaszeretettel megírt történetben felbukkannak kutyaismerőseink, Bukfenc és Jeromos is. Csányi Vilmos Széchenyi-díjas biológus, biokémikus, etológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az állati és emberi viselkedés, valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései. A Libri Kiadónál megjelent: A kutyák szőrös gyerekek; Jeromos, a barátom.

Csányi Vilmos - Ő ​ott bent
Már ​csak évekre járunk attól, hogy megjelenjen az első "szingleton", a világot irányítani képes szuperintelligencia. A teljes titokban működő Ötök rájönnek: mindennél fontosabb elérni, hogy ez az intelligencia barátságosan viszonyuljon az emberiséghez. Ennek érdekében egy veszprémi antropológusprofesszor idegrendszerét számítógépre másolják, azt remélve, hogy ha a másolat valóban képes szingletonná fejleszteni önmagát, az emberből lett program hű marad majd gyökereihez. Christian öntudatra ébred, és egyre intelligensebbé válik, de ezt a kutatólabor munkatársai ferde szemmel nézik. A félig ember-félig program problémáinak megértéséhez egy magányos, ám annál csinosabb pszichológusnőt is bevonnak a kutatásba, aki viszont igencsak vonzónak találja Christiant... Csányi Vilmos utópiája a hatalom természetét, ember és gép viszonyát, a mesterséges intelligencia problematikáját boncolgatja. Ha egy embert megfosztanak testétől, végtagjaitól, de idegrendszere ép marad, akkor nyilvánvaló, hogy ránézésre nem ember, hanem roncs, a története alapján mégis embernek fogjuk tekinteni. Minden létezőhöz hozzátartozik a saját története, azok az események, interakciók, amelyekben részt vett, és amikor kategóriákba akarjuk sorolni, a besorolás történetfüggő lesz. Velem ugyanez a helyzet, én is keresztülmentem az eredeti ember egész testi valójának megfosztásán, de a históriám alapján mégis embernek tartom magam. Emberi emlékeim, vágyaim, céljaim vannak. Az önök kérdése nem az volt, hogy én program vagyok-e, gép vagyok-e, vagy esetleg robot, hanem az, hogy minek érzem magam. Ez lényeges különbség.

Csányi Vilmos - Jeromos, ​a barátom
"A ​kutyák érzelemvilága általában nagyon gazdag, Bukfenc is sokszor kifejezte szeretetét, aggodalmát irántam, de Jeromosnál valahogyan ez is másképpen van. Bukfenc mindig mindenben meg akar felelni, Jeromos viszont abszolút önálló egyéniség, és szeretetét az emeli magasabb szintre, hogy mindig ott van mögötte a függetlenség. Megpróbálom néhány történettel érzékeltetni ezt. Jeromos nekem fogad szót, de ne tessenek valamiféle katonás engedelmességet képzelni e mögé. Jeromos szót fogad, hacsak az éppen végzett tevékenységét, mondjuk egy idegen kutya megfegyelmezését, nem tartja pillanatnyilag fontosabbnak. Megfegyelmezi gyorsan, majd szótfogad, miközben én vöröslő fejjel üvöltök, hogy Jeromos, nem! Gyere ide! Ez alatt az idegen kutya gazdaasszonya hisztérikusan sikoltozik a háttérben. Szóval időnként kisebb nagyobb konfliktusaink vannak, egy nagyobbról töredelmesen beszámoltam már az ikerkötetben. Jeromosra jellemző viszont, hogy pontosan tisztába van azzal, hogy valamilyen szabályt megsértett, ha ilyenkor rácsapok, hozzávágok valamit, vagy csak kiabálok, akkor ezt a fegyelmi aktust magától értetődőnek tartja, és egyeben azt is gondolja, hogy ezzel az ügy lezárult, a barátság a régi.

Csányi Vilmos - Íme, ​az ember
Csányi ​Vilmos tudományos pályafutásának legátfogóbb kötetében nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megválaszolja a kérdést: mi teszi emberré az embert. Fajunkat a genetikai felépítése az állatvilághoz köti, a maga módján azonban mindegyik faj különleges, csak rá jellemző tulajdonságokkal rendelkezik. És mégis: a szabálykövetés és a nyelvhasználat, a tárgyakhoz való vonzódás jellemző embertulajdonság, ahogyan fajspecifikus jelleg az engedelmesség és az alávetettség készségének magas foka is - az utóbbi kettő épp úgy velünk született tulajdonság, mint a rangért folytatott küzdelem. A szerző a legfontosabb emberi vonásnak azonban a rendszerszervező és kultúraképző képességünket és tehetségünket tartja: a közösségek szervezését, a szövetségek kötését, a (hiedelem)rendszerek kidolgozását és azok átörökítését generációkról generációkra. A szemléletes példákkal illusztrált könyv sorra veszi az emberi evolúció legfontosabb állomásait - nem csupán a biológiai és pszichológiai, hanem a társadalmi és kulturális vonatkozásokat is közérthetően, de tudományos alapossággal bemutatva.

Csányi Vilmos - Sejtbiológia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csányi Vilmos - Gáspár András - Hablicsek László - Kataklizmák ​csapdája
A ​kataklizma (a latin cataclysmus és a görög kataklysmos, kataklýzein „elözönleni“ szavakból) a geológiában egy földtörténeti katasztrófát, például egy hirtelen megsemmisülést vagy rombolást jelent. A görög nyelvben ez a kifejezés a bibliai Özönvíz fogalmát fedi. Általánosan használva a szó egy hatalmas, mindent elsöprő katasztrófát jelöl. * A kötet szerzői közgazdasági, filozófiai, társadalmi, demográfiai szempontból elemzik azokat a problémákat, amelyeket a globalizáció kora hozott, s egyben megoldásként felvázolják a TSR Modellt (Többcélú Szektorközeli Rendszert), amelynek az állam, az üzleti élet és a helyi civil társadalom érdekazonosságon alapuló konkrét együttműködése az alapja. Az elképzelés szerint a helyi közösség szintjén lehet a leghatékonyabban fejleszteni a gazdaságot, a kultúrát, s egyben a leggazdaságosabban kivédeni a globalizáció kedvezőtlen hatásait. SZERZŐK: Csányi Vilmos, Gáspár András, Hablicsek László, Halmai Péter, Kiss Endre, Kiss J. László, Palánkai Tibor, Papanek Gábor, Vértesy László. Az interjúkat készítette: Jámbor Gyula. A szerkesztőbizottság vezetője: Palánkai Tibor. * A „KATAKLIZMÁK CSAPDÁJA” című ezen kiadványt Joseph Ezra Bigio professzor, a Lisszaboni Civil Fórum tiszteletbeli elnöke alábbi szavaival ajánljuk: „A Kataklizmák csapdája című kötet szerzői vitára és együttműködésre hívják a tudományos gondolkodókat, cselekvésre és versenyre ösztönzik az innovációra fogékony gazdasági szereplőket, meglévő erőforrásaik működtetésére buzdítják az önkormányzatokat, a civil szerveződéseket, a helyi közösségeket és szomszédságokat, az önnön sorsuk jobbításáért vállalkozó módjára felelősséggel cselekedni szándékozó embereket. Az a meggyőződés vezeti a mű szerzőit, hogy a globalizáció keretei között kibontakozó, új minőségű együttműködési viszonyok ugyan állíthatnak csapdát, de elkerülhetővé is tehetik az emberi közösséget fenyegető kataklizmákat.”

Csányi Vilmos - Az ​állatok tanulása a természetben
A ​budapesti születésű Csányi Vilmos életéhez gyerekkorától kezdve szorosan hozzátartoztak az állatok. "Nagyon sokféle állatunk volt már gyerekkoromban is: kutyák, macskák, békák,halak, sőt még egy bagoly is. Édesapám a villamos-távvezérlésnél dolgozott és gyakran hazahozta a sérült állatokat, ezért volt egy ideig egy szelíd héjánk, és így került hozzánk a bagoly." Csányi az ELTE Természettudományi Karán, vegyész szakon folytatta tanulmányait. 1958-ban diplomázott, 1965-től kandidátus, 1971-től a biológiai tudományok doktora. Ő hozta létre az egyetemen a magatartás-genetikai laboratóriumot is. Etológiát, humánetológiát, magatartásgenetikát és evolúciós rendszerelméletet tanít.

Csányi Vilmos - Az ​emberi viselkedés
"Megkísérlem ​legyűrni a szakmai zsargont, és egy esszéláncolattal lefedni mindazt, amit én az emberi természet biológiai tényezőiről fontosnak tartok. Mellőzöm a szakmai hivatkozásokat, a részletekbe menő magyarázatokat. Fontosnak tartottam viszont néhány, az emberi természeten túlmutató kérdést, mint például a tudományos megközelítések módozatait, az evolúciót, a genetikai meghatározottság problémáját is röviden érinteni, mert ezek feltétlenül szükségesek az emberi természet megértéséhez." (A szerző)

Csányi Vilmos - Az ​emberi természet
A ​modern társadalomban élő ember egyre jobban érdelkődik az emberi természet és a társadalom kialakulásának, működésének tudományos vizsgálata iránt, mert ilyen módon szeretne választ kapni a saját problémáira és szűkebb-tágabb közösségének megoldatlan kérdéseire. Ma már sok tudományág foglalkozik az emberi viselkedéssel- sokféleképpen. Valamiféle szintézisre van szükség, amelyhez az egyes részterületek információi hozzákapcsolhatók.

Popper Péter - Csányi Vilmos - Persányi Miklós - Egymásra ​nézve
A ​kötetet azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik szeretettel és érdeklődéssel fordulnak a négylábúak felé - hiszen egy kutya barátsága és gazdája iránti szeretete néha megrendítő.

Csányi Vilmos - Társadalom ​és ember
"Az ​iskola, a tanítás, a tudásátadás válsága azért is különös jelenség, mert az ember agyának nagy komplexitásával, széles memóriaterjedelmével és rendkívül gyors és hatékony tanulási képességével is különbözik az állatoktól. Az emberi viselkedésbiológiát tekintve bármiféle fiatalkori tanulási probléma értelmetlennek tűnik. Természetesen azt is tudjuk, hogy a biológiai meghatározottságok mindig egy kultúra szövevényeiben bontakoznak ki, és ebból egyenesen következik, hogy ha baj, válság van, akkor a biológiai adottságok és a kultúra kapcsolatában, kölcsönhatásaiban kell keresnünk az okokat". "A többi fajnak könnyű! Megszületnek a kölykök, vagy kibújnak a fiókák a tojásból, és a legtöbb esetben, néhány hét alatt, szinte mindent tudnak már, ami az eredményes élethez kell. Gyorsan és lelkesen tanulnak, és a legfontosabb ismeretek amúgy is velük születtek. Tudják, mit kell enni és rendszerint azt is, hogy az ennivaló hol található a legnagyobb valószínűséggel. Tudják, hogy az ennivalót, ha az elszaladós, hogyan lehet megfogni. Ha véletlenül ok maguk szolgálnak más fajok ebédjéül, akkor többnyire azt is tudják, hogy hogyan lehet minél későbbre halasztani az étlapra kerülés idejét. Nem így az ember fiókái." E kötetben azon tanulmányok összegződnek, amelyek korábban az Iskolakultúrában jelentek meg, s a szerző neveléstudományi elköteleződését is tanúsítják.

Csányi Vilmos - Az ​ember és a kutya viselkedési analógiája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csányi Vilmos - Agresszió ​az élővilágban
Legyenek ​bárányok vagy farkasok, legyünk héják vagy galambok, egyformán érezzük és féljük az agressziót. Az állatvilág egyik legfontosabb adaptív mechanizmusa (kivéve amikor inadaptív), az emberek számára pedig külső és belső környezetük alapvető jellemző. És természetesen mindenkit foglalkoztat lényege, hatásmechanizmusa, állattenyésztőt, zoológust, békeharcost és rendőrt. Ne várjunk rövid definícióit, egyszerű magyarázatot ettől a könyvtől! Kapunk viszont sok példát, értelmes (néha kissé eltérő) magyarázatokat, és ami a legjellemzőbb és az etológia lényege, objektivitásra törekvést. A könyv egészében interdiszciplináris jellegű: az etológusok mellett az idegélettan és a pszichológia képviselői is megtalálhatók a szerzők között.

Csányi Vilmos - A ​kentaur természetrajza
Mit ​szólna a kedves olvasó, ha egy nap a tükörbe pillantana és egy kentaur nézne vissza rá? Nos, éppen ez történt tudós szerzőnkkel, aki nem vesztette el lélekjelenlétét és az etológia legmodernebb eszközeinek felhasználásával gyors megfigyeléseket végzett. Itt olvasható az eredmény. Hozzátesszük, hogy Georges Cuvier, az összehasonlító anatómia francia megalapítója az állati szervezetet zárt rendszernek tekintette és sokszor bizonyította, hogy az egyes szervek kölcsönösen meghatározzák egymás működését. Gyakran bűvölte el hallgatóit azzal, hogy megkövesedett csontokat tartalmazó kődarabokból egy régen kihalt élőlény csontvázának kilógó apró részlete alapján előre megmondta, hogy pontosan milyen szerkezetű lesz a még láthatatlan rész, majd mindenki szeme láttára vésőjével kibontotta a csontokat és minden esetben igazolta állítását...

Csányi Vilmos - Gere Tibor - Gere Zsolt - Gazdasági ​állatok viselkedése I. - Általános etológia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csányi Vilmos - Kisfiam, ​Ikarosz
A ​neves szerző a modern korszak nagy ellentmondásait antik mesébe oltva beszéli el. A fejlődés, a technikai haladás miért számolják föl a lassú életet? A tárgyakról, a birtoklásról való lemondás, azaz a regénybeli kentaurok élete nem emberibb-e, mint a javakat fölhalmozó, az ész-elvűséget hirdető krétaiaké. Ám a legelvontabb kérdések is Csányi Vilmos élvezetes és szatirikus humorával jelennek meg.

Csányi Vilmos - Kampis György - Mérő László - Pléh Csaba - Mindörökké ​evolúció
Az ​evolúció elmélete alapjaiban változtatta meg az emberi gondolkodást, és a legkülönbözőbb szakterületek tudósai, kutatói alkalmazták vagy szálltak vele vitába. 2009 őszén, a kettős jubileum alkalmából Kampis György, Csányi Vilmos, Mérő László, Pléh Csaba és Csíkszentmihályi Mihály mutatta be az evolúciós gondolat egy-egy új és jelentős alkalmazását. A Darwin-év tiszteletére tartott előadásokat jelen kötetben adjuk közre, Stöckert Gábornak, az Index újságírójának előszavával. Tartalom: Kampis György: Unintelligens tervezettség A mai kreacionizmus fehér lábúra festett farkas, mely a tudomány színeit öltötte magára. Az intelligens tervezettség (intelligent design, ID) nevű mozgalom amellett gyűjt érveket, hogy az élő rendszer nem keletkezhetett evolúcióval, magyarán, hogy az evolúció lehetetlen, mégpedig ugyanazért, amiért lehetetlen volna, hogy egy órát találjunk a sivatagban, hacsak az óra készítője (vagy egy későbbi tulajdonos) el nem vesztette. Lesz aztán ebből minden, tudományos halandzsa („irreducibilis komplexitás", mondják, a legtöbb átlagember pedig már ebből is láthatja, hogy biztos valami nagyon komoly dologról van szó), szimpátiakeltés a mellőzöttek elnyomása alapján (vagyis hosszas siránkozás arról, hogy a gonosz tudósok hogyan állítják félre az új eszmék képviselőit, természetesen nyilván azért, mert valójában félnek tőlük), ellentámadás (hogy az ID az igazán tudományos, míg a hivatalos tudomány valójában csak vallás, amely az evolúcióhiten alapul), és sok egyéb. A lényegről kevesen beszélnek, hogy ez a fél- (és negyed-)műveltek mozgalma, a butaság forradalma, amely rossz viszonyban van a tudományos egyszereggyel és ezért a józanésszel, de amelyet előzékenyen táplál sok tényező. Köztük van a tudomány képviselőinek gyakori nagyképűsködése és kommunikációképtelensége, a tudományt belülről átható szemforgatás, amely a laikust illetéktelennek, a megoldatlan problémákat pedig sokszor nem létezőnek kiáltja ki. Ha még nem késő, meg kellene tanulni magyarul beszélni a tudományról, vagy életveszélyes embereknek teszünk életveszélyes szívességet. Csányi Vilmos: Az evolúció története Az ember az állatvilág része, legközelebbi rokonaink a csimpánzok. Mintegy 6,5 millió évvel ezelőtt váltunk el tőlük. Az anatómiai jegyek mellett az ember viselkedésében változott meg leginkább. A csimpánz lényegében változatlan maradt. Az ember nagy evolúciós újítása a közösségek formálása volt. Már a csimpánzok is csoportban élnek, de ezek a csoportok nem közösségek. Minden csoporttag csak a saját érdekeit követi. Az emberré váló csoportokban megjelent a közösség érdeke is, amely kifejlett formájában azt jelenti, hogy a közösség tagja hajlandó a csoport érdekeit a maga érdekei elé helyezni. A közösség érdekeit a közösség kultúrája fejezi ki, amelynek megformálásában az emberi nyelv és az absztrakt gondolkodás volt a legfontosabb eszköz. Pléh Csaba: Öröklés, tanulás, szelekció: Az evolúciós pszichológia ígéretei A mai evolúciós pszichológia kiindulópontja, hogy az öröklés-tanulás vitát oldja fel, hogy az embert sajátosan tanuló lénynek tekinti. Mint minden faj, mi is speciális tanuló rendszerekkel indulunk az életnek. Ezek egy része a könnyű társfelismerést biztosítja. Egy részük viszont azt, hogy az önkényes kulturális rendszereket felkészülten alakítsuk ki. Ez a Gergely és Csibra kiemelte sajátos természetes pedagógia segíti, hogy a tudással rendelkezőktől vertikálisan tanuljunk. A munka világában vagy az interneten ezzel ellentétes horizontális tanulási mechanizmusok is megjelennek: a kortársaktól is tanulunk. E kettő viszonya korunk egyik izgalmas feszültsége. A kialakuló tudásrendszerek fontos Darwini elve a szelekció. Az emberi tanulásban ennek a szelekciónak kulturális formái is megjelennek. Szelekció megy végbe nem csupán a jutalom, hanem az átadás és ismétlődés során is. Ezek a szelekciós elvek a modern kultúra gondolat terjedési mechanizmusainak, a divatoknak is fontos irányítói. igazi e,emberi kérdésünk az, hogy vajon minden kulturális szelekció a divat vagy a pletyka terjedés szerint működik-e, vagy azért van helye a racionális szelekciónak is. Mérő László: A pénz biológiája A biológiai, a gazdasági és a szellemi élet evolúciója ugyanarra a logikára épül, mégis mindegyik evolúció más és más, mivel különböző természeti háttérmechanizmusok segítségével valósul meg. Az evolúció logikájának megértése csattanós választ ad napjaink néhány bonyolult kérdésére. Miért olyan nagyhatalmú a globális tőke? Veszélyes-e a globalizáció? Mennyiben fog különbözni az információs társadalom polgára, a homo informaticus elődjétől, a homo sapienstől? A pénznek, pontosabban a tőkének ugyanolyan formában van köze az élethez, mint a géneknek, mivel gazdasági élőlényeket, azaz vállalkozásokat hoz létre. A gén a biológiai élet elképesztően sokféle variációját, a tőke pedig elképesztően sokféle gazdasági vállalkozást képes létrehozni.

Csányi Vilmos - Bukfenc ​mindent tud...
Az ​ember a legkülönbözőbb okok miatt szeretne egy kutyát, de az okok közül is kiemelkedik az, hogy csak úgy, minden különösebb fontos cél nélkül szeretnénk, hogy ott ugrándozzon a lakásunkban, legyen végre valaki, "akivel" érdemes törődnünk...

Csányi Vilmos - A ​kentaur kultúra
Manapság ​a tudományos világban nagy érdeklődéssel gyűjtik az adatokat az emberrel rokon vagy valamiképpen hozzá hasonló fajokról. Az emberi evolúció során legalább tizenhat rokon faj létezését feltételezik, ezek egy része genetikai anyagával is hozzájárult a modern ember kialakulásához, például a neandervölgyi ember robusztus, ellenálló természete is segítette az emberi faj végső formájának megjelenését. Azt gondoljuk, hogy egy hasonló, de az embernél sokkal intelligensebb faj megismerése is kiegészítheti ezeket a kutatásokat. Mit szólna a kedves olvasó, ha egy nap a tükörbe pillantana, és egy kentaur nézne vissza rá? Nos, éppen ez történt tudós szerzőnkkel, aki nem vesztette el a lélekjelenlétét, és az etológia legmodernebb eszközeinek felhasználásával gyors megfigyeléseket végzett. Itt olvasható az eredmény. Amikor a kentaur a tükör előtti embert nézte, neki is mindenféle eszébe jutott, az embernek persze szintúgy, és ebből is sok furcsa, kacagni, nyihorászni, vihorászni, olykor vigyorogni való dolog kerekedett ki, amely nevetséges dolgok mögött igen komoly filozófiai és tudományos gondolatok húzódnak meg. De hát csak az igazán komoly dolgok mulatságosak, és lehet, hogy az a bizonyos tükör, amelybe szerzőnk is belenézett, nem is volt egyenes.

Csányi Vilmos - Az ​evolúció általános elmélete
Darwin ​korszakalkotó műve "A fajok eredete" 1859-ben jelent meg. Azóta a biológia minden ága evolúciós szemléletű. Úgy tűnik, hogy megérett a helyzet az evolúció elméletének bizonyos fokú általánosítására is. Erre irányuló kísérlet ez a könyv, amely azokat a legáltalánosabb, intuitív szinten is megfogalmazható törvényszerűségeket keresi meg, amelyek a földi evolúciós rendszer mozgását a legjobban jellemzik. Abból az alapfeltételből indul ki, hogy az evolúció általános elméletének bizonyos mértékben magyarázatot kell adnia nemcsak magára a biológiai evolúció következményeire, a kulturális és technikai fejlődés legáltalánosabb jelenségeire is.

Csányi Vilmos - A ​bábosok
A ​világhírű etológus és több, kutyákról szóló sikerkönyv szerzője egyre inkább szépíróként is meghódítja az olvasókat! A Kannibálok című elbeszéléskötet után most egy vérbeli regénnyel jelentkezik a szerző: A Bábosok rendkívül olvasmányos, érdekfeszítő történet egy ősi, erőszakmentes falu életéről, amelyet tragikus módon semmisít meg a globalizáció.

Csányi Vilmos - Van ​ott valaki?
Bevezetés Ebben ​a kötetben a kilencvenes években különböző kiadványokban megjelent munkáim egy részét gyűjtöttem össze. Akkoriban két nagy téma foglalkoztatott. Az egyik az állati elme létezésének és működésének filozófiai és tudományos kérdései. Ezekkel kapcsolatos írásokat talál az olvasó a könyv I. részében. Ugyancsak ebben az időben fogalmazódtak meg első írásaim az emberi természet biológiai tényezőinek vizsgálatáról. Ezek teszik ki a kötet II. részének anyagát. Korábbi evolúciós tanulmányaim alapján azt gondoltam, hogy az embert csak, mint egy rendszert alkotó, konstruktív lényt lehet vizsgálni. Az embercsoportok működését is sokféle biológiai mechanizmus befolyásolja, de igazán megérteni csak akkor lehet, ha a csoportot működtető kultúra saját törvényeit, saját evolúciós mechanizmusait is rendszerként vizsgáljuk. Gyakran hívtak meg társadalomtudományi konferenciákra, ahol különböző társadalmi problémák tárgyalásakor igyekeztem bemutatni, hogy a rendszerszervező ember modellje talán használható a társadalomtudományokban is. A sokféle megközelítés igénye természetesen azzal járt, hogy néhány, számomra alapvetőnek tűnő jelenséget, mint például a rendszerszervező tulajdonságokat, az egytagú csoportok tulajdonságait, a kultúra természetének rövid leírását más-más aspektusból ugyan, de többször megismételtem bízva abban, hogy ez segíti az adott kérdések könnyebb megértését. Végül a III. részben néhány a tudomány természetével kapcsolatos írásom található. Én a tudományt is egyfajta kultúrának tekintem és nagyon fontosnak tartom, hogy a tudományok részletkérdési iránt nem érdeklődő olvasónak is világos elképzelései legyenek arról, hogy miért és mire költjük is a pénzét. Nógrád, 2000. június Csányi Vilmos

Czelnai Rudolf - Kroó Norbert - Almár Iván - Csaba László - Pataki Ferenc - Falus András - Fürst Zsuzsanna - Varga János - Csányi Vilmos - Székely János - Válság ​és apokalipszis
Egymást ​érik a világvégejóslatok, a világ gazdasága válságos helyzetbe jutott, az erőforrások végességéről szóló híradások mindennaposak, a vallás hétköznapokban betöltött szerepe csökkenni látszik... Egy újabb világvége. Kijelenthetjük-e, hogy a virtuális világ fokozódó jelenléte csökkenti a transzcendens gondolkodás esélyeit, illetve a felgyorsult fejlődés előrébb hozza-e a vég kezdetét? Milyen deformációk figyelhetők meg az emberen, a civilizáción? A klímaváltozás kérdésének politikai Maya-fátyla mennyire engedi, hogy valóban a mögötte rejlő problémákra fókuszálhassunk? A Manréza-füzetek legújabb kötete ezekre és ehhez hasonló kérdésekre keresi a lehetséges válaszokat Almár Iván csillagásszal, Csaba László közgazdásszal, Csányi Vilmos etológussal, Czelnai Rudolf meteorológussal, Falus András genetikussal, Fürst Zsuzsanna farmakológussal, Kroó Norbert fizikussal, Pataki Ferenc pszichológussal, Székely János esztergomi püspökkel és Varga János virológussal folytatott beszélgetések formájában.

Csányi Vilmos - Etológia
Az ​ember ősidők óta érdeklődik az állatok iránt. Részben azért, mert érzi, hogy maga is valamiképpen az állatok közé tartozik; mozog, táplálkozik, szaporodik, társaival kapcsolatot tart, mint ezt más állatfajok egyedei is teszik. A primitív ember kultikus vonzódása az állatokhoz, az ősök állati eredetének mítosza világosan tanúsítja ezt, de az állatok tevékenységét szemlélve még ma is hajlamosak vagyunk őket valamiféle távoli rokonoknak tartani és tevékenységükben felfedezni az emberi indulatok, vágyak, a cselvetés, a hűség vagy éppen a magasabb rendű értelem mozgatórugóit. Másrészt az ember valamiképpen mindig függött az állatoktól. Táplálékának egy részét az állatok adták, a régebbi időkben ellenségei is az állatok közül kerültek ki, amelyek elől menekült vagy - a viselkedésükről szerzett ismereteit hasznosítva - megküzdött velük. L. S. B. Leakey, a tanzániai korai Homo-leleteket felfedező híres antropológus egyszer azon elmélkedett, hogy miként tudott a primitív ember egyszerű eszközökkel vagy puszta kézzel zsákmányt szerezni. Leakey szerint a legfontosabb eszköze az állatok viselkedéséről szerzett ismeret volt. Ő maga be is mutatta, hogy hogyan lehet puszta kézzel mezei nyulat fogni, ha előre látjuk a nyúl lehetséges viselkedését. A nyulat kb 15 méteres távolságra lehet óvatosan becserkészni, ha ekkor gyors rohanással megközelítjük, a nyúl dermedési reakcióval válaszol, lelapul, és igyekszik mozdulatlanságával teljesen a környezetbe simulni. Amikor a rohanó vadász két-három méteres távolságra ér, a dermedési reakció megszűnik, és a nyúl is vad vágtába kezd méghozzá úgy, hogy futásának iránya derékszöget zárjon be az üldöző rohamának egyenesével. Az teljesen véletlenszerű, hogy jobbra vagy balra tör ki. A vadász akkor kaphatja el az állatot, ha rohanása közben a nyúl lelapulási helyén hirtelen derékszögben elfordul jobbra vagy balra maga is. Ha a fordulat iránya azonosa nyúléval, rávetheti magát és megfoghatja, ha nem, akkor a nyúl elszalad. Sikertelenség esetén a vadásznak is gyorsan meg kell állnia és elölről kezdeni a becserkészést, lerohanást, fordulatot. Némi gyakorlat után öt- venszázalékos a siker esélye.

Csányi Vilmos - Marci, ​a beszélő kutya
Csányi ​Vilmos új regénye az idei Budapesti Könyvfesztivál egyik szenzációjának ígérkezik. A Marci, a beszélő kutya a modernkori tudományos világ fergeteges szatírája természetesen a honi viszonyaink távlatából. Ám regény egyben finom humorral átszőtt, megrendítő történet a kutya-ember viszonyáról is, amely mindvégig lebilincseli olvasóit.

Csányi Vilmos - Szerelmes ​állatok
Csányi ​Vilmos etológus professzor több munkája aratott nagy sikert a hazai és külföldi olvasók körében. E legújabb könyve az utódok létrehozásának legelső lépéseit, a párkeresést, párosodást, a fajfenntartást szolgáló viselkedésformákat mutatja be. Olvashatunk különböző párosodási rendszerekről, a hímek és nőstények eltérő szerepéről. A sokféle állat bemutatása során megismerkedhetünk a békák nászával, a lugasépítő madár szokásaival, a szexuális csalókkal, megtudhatjuk, hogy a nőstény páva miért azt a hímet választja, amelyiknek leghosszabb a farktolla...

Csányi Vilmos - Malion ​és Thea
Csányi ​Vilmost egy ország ismeri, kedves ember a tévéből, aki szépen beszél a kutyákról, ilyen etikus, na, dehogyis, te hülye, etológus. Csányi Vilmost senki sem ismeri, egy ember szakáll mögé bújva, ha néha mégis békén hagyják, prózát ír, fotografikákat készít. Csányi Vilmost kezdjük megismerni, a Malion és Thea már a második kötete. Tessék beljebb lépni!

Csányi Vilmos - Kis ​etológia I-III.
Egy ​kötetbe összegyűjtve és felújítva adjuk közre Csányi Vilmos Kis etológia című sorozatának köteteit, amelyek a nyolcvanas években oly nagy élményt jelentettek az olvasóknak. A Kis etológia alapkönyv, népszerűen, olvasmányos formában - az állatokról szóló rövid történetek, kisérleti beszámolók, tudományos magyarázatok segítségével - ismerteti meg az olvasókat az etológia alapfogalmaival. Bemutatja az állatok viselkedésformáit, gondolkodásmódját (beszélgető, problémamegoldó, modellező stb.) vadászati szokásait (ragadozók, csalogatók, csapdaállítók, fegyverhasználók stb.) és szerelmi életét.

Csányi Vilmos - Kannibálok
"Micsoda ​barbár szóhasználat! Gyilkosság? Ugyan, konstrukció! Esztétika, poézis! Barmok! De legalább minden cikk azzal végződött, hogy: ki ez az ember? Ki a gyilkos? Talán inkább ki a művész, barbár nyelvetek szerint? Erre válaszolok! Megmutatom magam! Végre a figyelem központjában vagyok. Látva lássanak! Ismerjenek meg. Ismerjék meg bennem az Embert, az Én természetét és az Én megistenülésének nagyszerű lehetőségét. A lélek, az Én, Isten része, az Isten szerve a tapasztalásra. (...) Az aprócska Én célja ezen a világon az isteni tapasztalat harmatcseppjeinek szorgalmas összegyűjtése. Isten kíváncsi a világra és a parányi Éneken keresztül tekint le rá." - olvashatjuk a kötet egyik írásában e provokatív és furcsa vallomást a "kísérletező művészről". A nemzetközileg ismert etológus és kiváló tudományos művek szerzője ezúttal ismét szépírói munkával jelentkezik. Csányi Vilmos a Kannibálok című kötet elbeszéléseiben sem tagadja meg önmagát; ugyanazzal az elemző figyelemmel és hűvös eleganciával jeleníti meg az emberi természet "sötét oldalát", mint egyéb műveiben. Szatirikus látásmódja, fekete humora, éleslátása megkülönböztetett figyelmet érdemel a kortárs prózairodalmunkban is. Csányi Vilmos 1935-ben született Budapesten. Biológus, az Akadémia rendes tagja, Az ELTE Etológiai Tanszékének egyetemi tanára, a Magyar Etológiai társaság tiszteletbeli elnöke, a Magyar Tudomány főszerkesztője. Etológiát, humánetológiát és evolúciós rendszerelméletet tanít. Kutatási területe az állati és ember viselkedés, valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései. Huszonkilenc könyv szerzője.

Kollekciók