Ajax-loader

Csányi Vilmos könyvei a rukkolán


Csányi Vilmos - Íme, ​az ember
Csányi ​Vilmos tudományos pályafutásának legátfogóbb kötetében nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megválaszolja a kérdést: mi teszi emberré az embert. Fajunkat a genetikai felépítése az állatvilághoz köti, a maga módján azonban mindegyik faj különleges, csak rá jellemző tulajdonságokkal rendelkezik. És mégis: a szabálykövetés és a nyelvhasználat, a tárgyakhoz való vonzódás jellemző embertulajdonság, ahogyan fajspecifikus jelleg az engedelmesség és az alávetettség készségének magas foka is - az utóbbi kettő épp úgy velünk született tulajdonság, mint a rangért folytatott küzdelem. A szerző a legfontosabb emberi vonásnak azonban a rendszerszervező és kultúraképző képességünket és tehetségünket tartja: a közösségek szervezését, a szövetségek kötését, a (hiedelem)rendszerek kidolgozását és azok átörökítését generációkról generációkra. A szemléletes példákkal illusztrált könyv sorra veszi az emberi evolúció legfontosabb állomásait - nem csupán a biológiai és pszichológiai, hanem a társadalmi és kulturális vonatkozásokat is közérthetően, de tudományos alapossággal bemutatva.

Csányi Vilmos - Ő ​ott bent
Már ​csak évekre járunk attól, hogy megjelenjen az első "szingleton", a világot irányítani képes szuperintelligencia. A teljes titokban működő Ötök rájönnek: mindennél fontosabb elérni, hogy ez az intelligencia barátságosan viszonyuljon az emberiséghez. Ennek érdekében egy veszprémi antropológusprofesszor idegrendszerét számítógépre másolják, azt remélve, hogy ha a másolat valóban képes szingletonná fejleszteni önmagát, az emberből lett program hű marad majd gyökereihez. Christian öntudatra ébred, és egyre intelligensebbé válik, de ezt a kutatólabor munkatársai ferde szemmel nézik. A félig ember-félig program problémáinak megértéséhez egy magányos, ám annál csinosabb pszichológusnőt is bevonnak a kutatásba, aki viszont igencsak vonzónak találja Christiant... Csányi Vilmos utópiája a hatalom természetét, ember és gép viszonyát, a mesterséges intelligencia problematikáját boncolgatja. Ha egy embert megfosztanak testétől, végtagjaitól, de idegrendszere ép marad, akkor nyilvánvaló, hogy ránézésre nem ember, hanem roncs, a története alapján mégis embernek fogjuk tekinteni. Minden létezőhöz hozzátartozik a saját története, azok az események, interakciók, amelyekben részt vett, és amikor kategóriákba akarjuk sorolni, a besorolás történetfüggő lesz. Velem ugyanez a helyzet, én is keresztülmentem az eredeti ember egész testi valójának megfosztásán, de a históriám alapján mégis embernek tartom magam. Emberi emlékeim, vágyaim, céljaim vannak. Az önök kérdése nem az volt, hogy én program vagyok-e, gép vagyok-e, vagy esetleg robot, hanem az, hogy minek érzem magam. Ez lényeges különbség.

Csányi Vilmos - Segítség, ​kutyás lettem!
A ​Segítség, kutyás lettem! valódi segítség mindazoknak, akiknek kutyájuk van, vagy épp kutyát szeretnének. A tudós kutyabarát, Csányi Vilmos nemcsak azt osztja meg velünk, hogy mit tegyünk és mit ne, de elmagyarázza, hogy miért. Megtudhatjuk, mit tudnak, mit éreznek és mit próbálnak elmondani nekünk a kutyák, akik veleszületett emberszeretettel jönnek a világra s talán már félig-meddig maguk is emberek. A sok-sok csodálatos, kutyaszeretettel megírt történetben felbukkannak kutyaismerőseink, Bukfenc és Jeromos is. Csányi Vilmos Széchenyi-díjas biológus, biokémikus, etológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az állati és emberi viselkedés, valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései. A Libri Kiadónál megjelent: A kutyák szőrös gyerekek; Jeromos, a barátom.

Csányi Vilmos - A ​tökéletesség illata
"…nem ​arról van szó, hogy sokat kell gondolkodni, hanem arról, hogy nagyon kell szeretni…" - Avilai Nagy Szent Teréz Csányi Vilmos regénye játékos szeretettel állítja elénk a XVI. századi Spanyolország egyik legkarizmatikusabb alakjának példás életét. Egyfelől hagyja szabadon beszélni Terézt, aki kora vallásháborúi és eretneküldözései miatt nem engedhette meg magának, hogy műveiben egyértelműen kifejthesse újító gondolatait és mélyen emberi kétségeit. Másfelől a vallomást közreadó Könyv képében kommentálja is a szent megkapóan őszinte monológját. Egy nő élete, aki ha komolyan vette volna Szent Pál intelmét az asszonyok alacsonyabb rendűségéről, sosem taníthatott vagy prédikálhatott volna, és Istent sem gondolhatta volna el a maga bájosan esendő módján. Egy nő élete, akinek lépten-nyomon akadályoztatott munkája végül az egyház újbóli felemelkedéséhez vezetett az ellenreformáció idején. Akit végül, négyszáz évvel később VI. Pál pápa első nőként az egyháztanítók sorába emelt. Egy nő, aki egyszerre volt törékeny hívő, látnok, ügyes politikus és ellenállhatatlan gyönyörűség. "Érzékeny orrom van és utálom az izzadt test szagát, nem hiszem, hogy az Úr csak a bűzlő ájtatosokat szereti. Azonkívül valamennyire ápolom is a testem, mindig veszek kicsi fiola réti virág olajat, főleg rózsa van benne meg levendula, és abból esténként néhány cseppet magamra kenek. Azt gondolom, ha az ember igyekszik belső állapotát az Úr figyelmébe ajánlani és tőle telhetően minél tökéletesebbre igazítani, akkor nem ildomos azt pállott, visszataszító foglalatban tárni elé. Kis árváim pedig büdösek, mint a görény, mert nem mosdanak."

Csányi Vilmos - A ​globális elme
Miben ​hasonlít a kutya az ősemberhez? Mit jelent valódi közösségben élni, és mit csupán szervezetben? Mi az egyén szerepe, és mik a lehetőségei a társadalomban? Merre tart az evolúció? Csányi Vilmos válogatott írásai egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresik a választ. A Globális elmét olvasni olyan, mint körbejárni egy szobrot: a szemlélődés tárgya mindig ugyanaz, mégis minden egyes lépésnél más perspektívából tárul szemünk elé a látvány. A szerző szerteágazó és izgalmas életművének összegzéseként is értelmezhető kötet lapjain olvashatunk művészetről, természettudományos gondolkodásról, oktatásról, háborúról és békéről, madarakról és kutyákról. A Globális elme koncepciója valóban globális. A könyv zárlata pedig, ahol Csányi többek között olyan kortársakról értekezik, mint Esterházy Péter, Juhász Ferenc és Göncz Árpád, egészen személyes. Csányi Vilmos gondolatai arra inspirálnak, hogy ne veszítsük el kíváncsiságunkat saját magunk és a világ iránt, merjünk kérdezni, és változtassuk meg az életünket. Hiszen ami nem változik, az már nem is él.

Csányi Vilmos - Jeromos, ​a barátom
"A ​kutyák érzelemvilága általában nagyon gazdag, Bukfenc is sokszor kifejezte szeretetét, aggodalmát irántam, de Jeromosnál valahogyan ez is másképpen van. Bukfenc mindig mindenben meg akar felelni, Jeromos viszont abszolút önálló egyéniség, és szeretetét az emeli magasabb szintre, hogy mindig ott van mögötte a függetlenség. Megpróbálom néhány történettel érzékeltetni ezt. Jeromos nekem fogad szót, de ne tessenek valamiféle katonás engedelmességet képzelni e mögé. Jeromos szót fogad, hacsak az éppen végzett tevékenységét, mondjuk egy idegen kutya megfegyelmezését, nem tartja pillanatnyilag fontosabbnak. Megfegyelmezi gyorsan, majd szótfogad, miközben én vöröslő fejjel üvöltök, hogy Jeromos, nem! Gyere ide! Ez alatt az idegen kutya gazdaasszonya hisztérikusan sikoltozik a háttérben. Szóval időnként kisebb nagyobb konfliktusaink vannak, egy nagyobbról töredelmesen beszámoltam már az ikerkötetben. Jeromosra jellemző viszont, hogy pontosan tisztába van azzal, hogy valamilyen szabályt megsértett, ha ilyenkor rácsapok, hozzávágok valamit, vagy csak kiabálok, akkor ezt a fegyelmi aktust magától értetődőnek tartja, és egyeben azt is gondolja, hogy ezzel az ügy lezárult, a barátság a régi.

Géczi János - Csányi Vilmos - Őszi ​kék
Mihez ​kezdenénk, ha holnaptól ezer évig élhetnénk? Hogyan ad értelmet az ember saját pillanatnyi létének a földi élet végtelen folyamatában? Értelmezhető-e evolúciós szempontból a kultúra és a morál? Hogyan okoz tragédiát a legjobb emberi szándék is? Miért vágyakozunk mindig máshová, és miért keressük a kapcsolatot földön kívüli fajokkal, ha még a delfinekkel sem tudtunk egy jót beszélgetni? Csányi Vilmos etológus és Géczi János író párbeszéde nem mindennapi intellektuális utazásra csalja el az olvasót. Két homo sapiens próbál átlépni az emberi megismerés korlátain. Két barát beszélget életről és halálról, alkotásról és kudarcról, apaságról és önmagunk becsapásáról. Arról, ami fontos, és arról, amit sohasem érthetünk meg. "Mindig utálom, amikor az életemről kérdeznek" - mondja az interjú alanya. A kérdésekre adott válaszok azonban lépésről lépésre nemcsak a tudós elfogulatlan ítéleteit, de egy kivételes ember kivételes életének személyes fordulópontjait és meghatározó felismeréseit is felfedik az olvasó előtt.

Csányi Vilmos - Édes ​Janka
Csányi ​Vilmos etológusprofesszor Bukfenc és Jeromos után végre megírta harmadik kutyája, Janka történetét is. Az érdekes és sokszor kacagtató epizódokból egy kíváncsi, érzelemgazdag, társas interakciókra alkalmas élőlény képe rajzolódik ki előttünk, akinek sajátos elgondolása van a világról. Janka husky őseit meg nem hazudtoló módon szabad kutya, aki nem pusztán eligazodik az őt körülvevő környezetben, hanem igyekszik azt saját ízlésének megfelelően formálni is. Csányi egy vérbeli tudós kíváncsiságával és nyitottságával jegyzi le kutyája kalandjait, hogy aztán bravúros könnyedséggel vezessen be bennünket az etológia kulisszái mögé, s világítson rá a megfigyeltek mögött rejlő tudományos magyarázatokra. László Bandy rajzaival.

Csányi Vilmos - Az ​állatok tanulása a természetben
A ​budapesti születésű Csányi Vilmos életéhez gyerekkorától kezdve szorosan hozzátartoztak az állatok. "Nagyon sokféle állatunk volt már gyerekkoromban is: kutyák, macskák, békák,halak, sőt még egy bagoly is. Édesapám a villamos-távvezérlésnél dolgozott és gyakran hazahozta a sérült állatokat, ezért volt egy ideig egy szelíd héjánk, és így került hozzánk a bagoly." Csányi az ELTE Természettudományi Karán, vegyész szakon folytatta tanulmányait. 1958-ban diplomázott, 1965-től kandidátus, 1971-től a biológiai tudományok doktora. Ő hozta létre az egyetemen a magatartás-genetikai laboratóriumot is. Etológiát, humánetológiát, magatartásgenetikát és evolúciós rendszerelméletet tanít.

Csányi Vilmos - Az ​evolúció általános elmélete
Darwin ​korszakalkotó műve "A fajok eredete" 1859-ben jelent meg. Azóta a biológia minden ága evolúciós szemléletű. Úgy tűnik, hogy megérett a helyzet az evolúció elméletének bizonyos fokú általánosítására is. Erre irányuló kísérlet ez a könyv, amely azokat a legáltalánosabb, intuitív szinten is megfogalmazható törvényszerűségeket keresi meg, amelyek a földi evolúciós rendszer mozgását a legjobban jellemzik. Abból az alapfeltételből indul ki, hogy az evolúció általános elméletének bizonyos mértékben magyarázatot kell adnia nemcsak magára a biológiai evolúció következményeire, a kulturális és technikai fejlődés legáltalánosabb jelenségeire is.

Csányi Vilmos - Marci, ​a beszélő kutya
Csányi ​Vilmos új regénye az idei Budapesti Könyvfesztivál egyik szenzációjának ígérkezik. A Marci, a beszélő kutya a modernkori tudományos világ fergeteges szatírája természetesen a honi viszonyaink távlatából. Ám regény egyben finom humorral átszőtt, megrendítő történet a kutya-ember viszonyáról is, amely mindvégig lebilincseli olvasóit.

Csányi Vilmos - Kis ​etológia I-III.
Egy ​kötetbe összegyűjtve és felújítva adjuk közre Csányi Vilmos Kis etológia című sorozatának köteteit, amelyek a nyolcvanas években oly nagy élményt jelentettek az olvasóknak. A Kis etológia alapkönyv, népszerűen, olvasmányos formában - az állatokról szóló rövid történetek, kisérleti beszámolók, tudományos magyarázatok segítségével - ismerteti meg az olvasókat az etológia alapfogalmaival. Bemutatja az állatok viselkedésformáit, gondolkodásmódját (beszélgető, problémamegoldó, modellező stb.) vadászati szokásait (ragadozók, csalogatók, csapdaállítók, fegyverhasználók stb.) és szerelmi életét.

Csányi Vilmos - A ​bábosok
A ​világhírű etológus és több, kutyákról szóló sikerkönyv szerzője egyre inkább szépíróként is meghódítja az olvasókat! A Kannibálok című elbeszéléskötet után most egy vérbeli regénnyel jelentkezik a szerző: A Bábosok rendkívül olvasmányos, érdekfeszítő történet egy ősi, erőszakmentes falu életéről, amelyet tragikus módon semmisít meg a globalizáció.

Csányi Vilmos - A ​kentaur kultúra
Manapság ​a tudományos világban nagy érdeklődéssel gyűjtik az adatokat az emberrel rokon vagy valamiképpen hozzá hasonló fajokról. Az emberi evolúció során legalább tizenhat rokon faj létezését feltételezik, ezek egy része genetikai anyagával is hozzájárult a modern ember kialakulásához, például a neandervölgyi ember robusztus, ellenálló természete is segítette az emberi faj végső formájának megjelenését. Azt gondoljuk, hogy egy hasonló, de az embernél sokkal intelligensebb faj megismerése is kiegészítheti ezeket a kutatásokat. Mit szólna a kedves olvasó, ha egy nap a tükörbe pillantana, és egy kentaur nézne vissza rá? Nos, éppen ez történt tudós szerzőnkkel, aki nem vesztette el a lélekjelenlétét, és az etológia legmodernebb eszközeinek felhasználásával gyors megfigyeléseket végzett. Itt olvasható az eredmény. Amikor a kentaur a tükör előtti embert nézte, neki is mindenféle eszébe jutott, az embernek persze szintúgy, és ebből is sok furcsa, kacagni, nyihorászni, vihorászni, olykor vigyorogni való dolog kerekedett ki, amely nevetséges dolgok mögött igen komoly filozófiai és tudományos gondolatok húzódnak meg. De hát csak az igazán komoly dolgok mulatságosak, és lehet, hogy az a bizonyos tükör, amelybe szerzőnk is belenézett, nem is volt egyenes.

Csányi Vilmos - A ​kentaur természetrajza
Mit ​szólna a kedves olvasó, ha egy nap a tükörbe pillantana és egy kentaur nézne vissza rá? Nos, éppen ez történt tudós szerzőnkkel, aki nem vesztette el lélekjelenlétét és az etológia legmodernebb eszközeinek felhasználásával gyors megfigyeléseket végzett. Itt olvasható az eredmény. Hozzátesszük, hogy Georges Cuvier, az összehasonlító anatómia francia megalapítója az állati szervezetet zárt rendszernek tekintette és sokszor bizonyította, hogy az egyes szervek kölcsönösen meghatározzák egymás működését. Gyakran bűvölte el hallgatóit azzal, hogy megkövesedett csontokat tartalmazó kődarabokból egy régen kihalt élőlény csontvázának kilógó apró részlete alapján előre megmondta, hogy pontosan milyen szerkezetű lesz a még láthatatlan rész, majd mindenki szeme láttára vésőjével kibontotta a csontokat és minden esetben igazolta állítását...

Csányi Vilmos - Az ​ember és a kutya viselkedési analógiája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csányi Vilmos - Gáspár András - Hablicsek László - Kataklizmák ​csapdája
A ​kataklizma (a latin cataclysmus és a görög kataklysmos, kataklýzein „elözönleni“ szavakból) a geológiában egy földtörténeti katasztrófát, például egy hirtelen megsemmisülést vagy rombolást jelent. A görög nyelvben ez a kifejezés a bibliai Özönvíz fogalmát fedi. Általánosan használva a szó egy hatalmas, mindent elsöprő katasztrófát jelöl. * A kötet szerzői közgazdasági, filozófiai, társadalmi, demográfiai szempontból elemzik azokat a problémákat, amelyeket a globalizáció kora hozott, s egyben megoldásként felvázolják a TSR Modellt (Többcélú Szektorközeli Rendszert), amelynek az állam, az üzleti élet és a helyi civil társadalom érdekazonosságon alapuló konkrét együttműködése az alapja. Az elképzelés szerint a helyi közösség szintjén lehet a leghatékonyabban fejleszteni a gazdaságot, a kultúrát, s egyben a leggazdaságosabban kivédeni a globalizáció kedvezőtlen hatásait. SZERZŐK: Csányi Vilmos, Gáspár András, Hablicsek László, Halmai Péter, Kiss Endre, Kiss J. László, Palánkai Tibor, Papanek Gábor, Vértesy László. Az interjúkat készítette: Jámbor Gyula. A szerkesztőbizottság vezetője: Palánkai Tibor. * A „KATAKLIZMÁK CSAPDÁJA” című ezen kiadványt Joseph Ezra Bigio professzor, a Lisszaboni Civil Fórum tiszteletbeli elnöke alábbi szavaival ajánljuk: „A Kataklizmák csapdája című kötet szerzői vitára és együttműködésre hívják a tudományos gondolkodókat, cselekvésre és versenyre ösztönzik az innovációra fogékony gazdasági szereplőket, meglévő erőforrásaik működtetésére buzdítják az önkormányzatokat, a civil szerveződéseket, a helyi közösségeket és szomszédságokat, az önnön sorsuk jobbításáért vállalkozó módjára felelősséggel cselekedni szándékozó embereket. Az a meggyőződés vezeti a mű szerzőit, hogy a globalizáció keretei között kibontakozó, új minőségű együttműködési viszonyok ugyan állíthatnak csapdát, de elkerülhetővé is tehetik az emberi közösséget fenyegető kataklizmákat.”

Csányi Vilmos - Társadalom ​és ember
"Az ​iskola, a tanítás, a tudásátadás válsága azért is különös jelenség, mert az ember agyának nagy komplexitásával, széles memóriaterjedelmével és rendkívül gyors és hatékony tanulási képességével is különbözik az állatoktól. Az emberi viselkedésbiológiát tekintve bármiféle fiatalkori tanulási probléma értelmetlennek tűnik. Természetesen azt is tudjuk, hogy a biológiai meghatározottságok mindig egy kultúra szövevényeiben bontakoznak ki, és ebból egyenesen következik, hogy ha baj, válság van, akkor a biológiai adottságok és a kultúra kapcsolatában, kölcsönhatásaiban kell keresnünk az okokat". "A többi fajnak könnyű! Megszületnek a kölykök, vagy kibújnak a fiókák a tojásból, és a legtöbb esetben, néhány hét alatt, szinte mindent tudnak már, ami az eredményes élethez kell. Gyorsan és lelkesen tanulnak, és a legfontosabb ismeretek amúgy is velük születtek. Tudják, mit kell enni és rendszerint azt is, hogy az ennivaló hol található a legnagyobb valószínűséggel. Tudják, hogy az ennivalót, ha az elszaladós, hogyan lehet megfogni. Ha véletlenül ok maguk szolgálnak más fajok ebédjéül, akkor többnyire azt is tudják, hogy hogyan lehet minél későbbre halasztani az étlapra kerülés idejét. Nem így az ember fiókái." E kötetben azon tanulmányok összegződnek, amelyek korábban az Iskolakultúrában jelentek meg, s a szerző neveléstudományi elköteleződését is tanúsítják.

Baktay Zelka - Csányi Vilmos - Horváth Zoltán - Popper Péter - Az ​önmagát kereső ember
Ha ​valaki egyszer feltenné a kérdést, hogy mi a legnagyobb lelki teher az emberen, némi bizonytalansággal talán azt lehetne felelni, hogy az elutasítás és a bűntudat. Ritka ember, aki meg tudja bocsátani az elutasítást, azt, hogy "nem kellesz", akár szerelemben, akár munkatársnak ajánlkozva, segítő szándékát nyilvánítva. Az emberiség története is testvérgyilkossággal kezdődik: Káin nem tudja elviselni, hogy az Úr elutasította az ő áldozatát, és Ábelét fogadta el. A másik alig elviselhető sérelem a bűntudat. Az ember erkölcsi ítélete önmaga felett. A külső elítélést még csak elviseli az ember, Isten haragját majd leimádkozza, de ha egy személyben ő a bíró és a vádlott is - ugyan kihez fordulhatna? S ha a nárcisztikus önimádat nem teng túl valakiben, akkor nincs szigorúbb és kegyetlenebb bíró saját magánál. A könyvben arról írnak a szerzők, hogy miként oldhatja fel magát az ember - az erkölcsi törvény megsértése nélkül - az egyik legnagyobb lelki teher, a jogos bűntadata alól. Meddig reális a belső vezeklés, mit jelent az igazi megbánás, lehetséges-e jóvátétel? Vagyis a bűntudat jogosságának elismerése mellett, tiltakozás az ember önmagával szembeni kegyetlensége, véget nem érő önkínzása ellen. Úgy is fogalmazhatnánk: a lelki felszabaduláshoz vezető út titkai.

Csányi Vilmos - Malion ​és Thea
Csányi ​Vilmost egy ország ismeri, kedves ember a tévéből, aki szépen beszél a kutyákról, ilyen etikus, na, dehogyis, te hülye, etológus. Csányi Vilmost senki sem ismeri, egy ember szakáll mögé bújva, ha néha mégis békén hagyják, prózát ír, fotografikákat készít. Csányi Vilmost kezdjük megismerni, a Malion és Thea már a második kötete. Tessék beljebb lépni!

Csányi Vilmos - Sejtbiológia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csányi Vilmos - A ​lény és az őrző
Csányi ​Vilmos kötetében a következõ elbeszélések olvashatók: A hajlék; A megszállott; A halottember meséi; Az ikrek; A szakdolgozat; Homo Géza és családja; A lény és az õrzõ; A másik szem; Kivezetõ

Csányi Vilmos - Ironikus ​etológia
„Az ​evolúció legképtelenebb, sületlen, hagymázos ötlete minden kétséget kizáróan az ember, becenevén a Homo sapiens. Öt-hatmillió éve a bioszféra üde színfolt lehetett a bolygón sokféle állattal és növénnyel, amelyek között persze szép számmal voltak mulatságosak, netán bolondosak is, mint azt példáim igazolták, de az ökológiai rendszer kiegyensúlyozott volt, és úgy tűnhetett, hogy megalapozott, tartós jövője sok százmillió évre biztosítva van. És ekkor a rendszer finom, olajozott kerekei közé por, homok, autóroncsok, kátrány, mindent feloldó savak és lúgos, enzimes mosópor került. Recsegés, ropogás, pattognak a fogaskerekek, égett fémszag, füst és korom. Mi történt? Egy csimpánzméretű, a fák ágai között kiegyensúlyozottan élő derék majom megőrült…”

Csányi Vilmos - Az ​emberi természet
A ​modern társadalomban élő ember egyre jobban érdelkődik az emberi természet és a társadalom kialakulásának, működésének tudományos vizsgálata iránt, mert ilyen módon szeretne választ kapni a saját problémáira és szűkebb-tágabb közösségének megoldatlan kérdéseire. Ma már sok tudományág foglalkozik az emberi viselkedéssel- sokféleképpen. Valamiféle szintézisre van szükség, amelyhez az egyes részterületek információi hozzákapcsolhatók.

Popper Péter - Csányi Vilmos - Persányi Miklós - Egymásra ​nézve
A ​kötetet azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik szeretettel és érdeklődéssel fordulnak a négylábúak felé - hiszen egy kutya barátsága és gazdája iránti szeretete néha megrendítő.

Csányi Vilmos - Kannibálok
"Micsoda ​barbár szóhasználat! Gyilkosság? Ugyan, konstrukció! Esztétika, poézis! Barmok! De legalább minden cikk azzal végződött, hogy: ki ez az ember? Ki a gyilkos? Talán inkább ki a művész, barbár nyelvetek szerint? Erre válaszolok! Megmutatom magam! Végre a figyelem központjában vagyok. Látva lássanak! Ismerjenek meg. Ismerjék meg bennem az Embert, az Én természetét és az Én megistenülésének nagyszerű lehetőségét. A lélek, az Én, Isten része, az Isten szerve a tapasztalásra. (...) Az aprócska Én célja ezen a világon az isteni tapasztalat harmatcseppjeinek szorgalmas összegyűjtése. Isten kíváncsi a világra és a parányi Éneken keresztül tekint le rá." - olvashatjuk a kötet egyik írásában e provokatív és furcsa vallomást a "kísérletező művészről". A nemzetközileg ismert etológus és kiváló tudományos művek szerzője ezúttal ismét szépírói munkával jelentkezik. Csányi Vilmos a Kannibálok című kötet elbeszéléseiben sem tagadja meg önmagát; ugyanazzal az elemző figyelemmel és hűvös eleganciával jeleníti meg az emberi természet "sötét oldalát", mint egyéb műveiben. Szatirikus látásmódja, fekete humora, éleslátása megkülönböztetett figyelmet érdemel a kortárs prózairodalmunkban is. Csányi Vilmos 1935-ben született Budapesten. Biológus, az Akadémia rendes tagja, Az ELTE Etológiai Tanszékének egyetemi tanára, a Magyar Etológiai társaság tiszteletbeli elnöke, a Magyar Tudomány főszerkesztője. Etológiát, humánetológiát és evolúciós rendszerelméletet tanít. Kutatási területe az állati és ember viselkedés, valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései. Huszonkilenc könyv szerzője.

Hankiss Elemér - Csányi Vilmos - Fehér Márta - Jelenits István - Pléh Csaba - Az ​ember és az antilop
Hankiss ​Elemér házigazdaként beszélgetett a Magyar Televízió Tudósklubjában, 2000-ben, Csányi Vilmos etológussal, Fehér Márta tudományfilozófussal, Jelenits István teológussal és Pléh Csaba pszichológussal. A kilenc beszélgetés témái a következők voltak: 1. Az ember és az antilop (az ember és az állatok hasonlósága és különbsége) 2. Személyiség és szerep 3. A fejlődés 4. A jövő 5. A hatalom 6. Az élet értelme 7. A szeretet 8. A szépség 9. A szabadság

Csányi Vilmos - Hogyan ​vadásznak az állatok?
˝Sokan ​azt gondolják, hogy a vadászat csak afféle úri kedvtelés, és ami az embert illeti, ez manapság így is van. Az állatok azonban életük és fajuk fenntartása érdekében foglalkoznak ezzel az izgalmas ˝sporttal˝. Minden állatnak szüksége van valamiféle táplálékra. Abból fedezi a test felépítéséhez szükséges anyagot és energiát, de energiára van szüksége ahhoz is, hogy mindennapi tevékenységét elvégezze, pl. vadásszon. A bioszféra ˝komponenseinek˝ a különböző élőlényeknek egymáshoz való viszonyát döntő módon az szabja meg, hogy milyen módon nyerik a testük felépítéséhez, életük fenntartásához szükséges energiát...˝

Csányi Vilmos - Bukfenc ​mindent tud...
Az ​ember a legkülönbözőbb okok miatt szeretne egy kutyát, de az okok közül is kiemelkedik az, hogy csak úgy, minden különösebb fontos cél nélkül szeretnénk, hogy ott ugrándozzon a lakásunkban, legyen végre valaki, "akivel" érdemes törődnünk...

Csányi Vilmos - Kampis György - Mérő László - Pléh Csaba - Mindörökké ​evolúció
Az ​evolúció elmélete alapjaiban változtatta meg az emberi gondolkodást, és a legkülönbözőbb szakterületek tudósai, kutatói alkalmazták vagy szálltak vele vitába. 2009 őszén, a kettős jubileum alkalmából Kampis György, Csányi Vilmos, Mérő László, Pléh Csaba és Csíkszentmihályi Mihály mutatta be az evolúciós gondolat egy-egy új és jelentős alkalmazását. A Darwin-év tiszteletére tartott előadásokat jelen kötetben adjuk közre, Stöckert Gábornak, az Index újságírójának előszavával. Tartalom: Kampis György: Unintelligens tervezettség A mai kreacionizmus fehér lábúra festett farkas, mely a tudomány színeit öltötte magára. Az intelligens tervezettség (intelligent design, ID) nevű mozgalom amellett gyűjt érveket, hogy az élő rendszer nem keletkezhetett evolúcióval, magyarán, hogy az evolúció lehetetlen, mégpedig ugyanazért, amiért lehetetlen volna, hogy egy órát találjunk a sivatagban, hacsak az óra készítője (vagy egy későbbi tulajdonos) el nem vesztette. Lesz aztán ebből minden, tudományos halandzsa („irreducibilis komplexitás", mondják, a legtöbb átlagember pedig már ebből is láthatja, hogy biztos valami nagyon komoly dologról van szó), szimpátiakeltés a mellőzöttek elnyomása alapján (vagyis hosszas siránkozás arról, hogy a gonosz tudósok hogyan állítják félre az új eszmék képviselőit, természetesen nyilván azért, mert valójában félnek tőlük), ellentámadás (hogy az ID az igazán tudományos, míg a hivatalos tudomány valójában csak vallás, amely az evolúcióhiten alapul), és sok egyéb. A lényegről kevesen beszélnek, hogy ez a fél- (és negyed-)műveltek mozgalma, a butaság forradalma, amely rossz viszonyban van a tudományos egyszereggyel és ezért a józanésszel, de amelyet előzékenyen táplál sok tényező. Köztük van a tudomány képviselőinek gyakori nagyképűsködése és kommunikációképtelensége, a tudományt belülről átható szemforgatás, amely a laikust illetéktelennek, a megoldatlan problémákat pedig sokszor nem létezőnek kiáltja ki. Ha még nem késő, meg kellene tanulni magyarul beszélni a tudományról, vagy életveszélyes embereknek teszünk életveszélyes szívességet. Csányi Vilmos: Az evolúció története Az ember az állatvilág része, legközelebbi rokonaink a csimpánzok. Mintegy 6,5 millió évvel ezelőtt váltunk el tőlük. Az anatómiai jegyek mellett az ember viselkedésében változott meg leginkább. A csimpánz lényegében változatlan maradt. Az ember nagy evolúciós újítása a közösségek formálása volt. Már a csimpánzok is csoportban élnek, de ezek a csoportok nem közösségek. Minden csoporttag csak a saját érdekeit követi. Az emberré váló csoportokban megjelent a közösség érdeke is, amely kifejlett formájában azt jelenti, hogy a közösség tagja hajlandó a csoport érdekeit a maga érdekei elé helyezni. A közösség érdekeit a közösség kultúrája fejezi ki, amelynek megformálásában az emberi nyelv és az absztrakt gondolkodás volt a legfontosabb eszköz. Pléh Csaba: Öröklés, tanulás, szelekció: Az evolúciós pszichológia ígéretei A mai evolúciós pszichológia kiindulópontja, hogy az öröklés-tanulás vitát oldja fel, hogy az embert sajátosan tanuló lénynek tekinti. Mint minden faj, mi is speciális tanuló rendszerekkel indulunk az életnek. Ezek egy része a könnyű társfelismerést biztosítja. Egy részük viszont azt, hogy az önkényes kulturális rendszereket felkészülten alakítsuk ki. Ez a Gergely és Csibra kiemelte sajátos természetes pedagógia segíti, hogy a tudással rendelkezőktől vertikálisan tanuljunk. A munka világában vagy az interneten ezzel ellentétes horizontális tanulási mechanizmusok is megjelennek: a kortársaktól is tanulunk. E kettő viszonya korunk egyik izgalmas feszültsége. A kialakuló tudásrendszerek fontos Darwini elve a szelekció. Az emberi tanulásban ennek a szelekciónak kulturális formái is megjelennek. Szelekció megy végbe nem csupán a jutalom, hanem az átadás és ismétlődés során is. Ezek a szelekciós elvek a modern kultúra gondolat terjedési mechanizmusainak, a divatoknak is fontos irányítói. igazi e,emberi kérdésünk az, hogy vajon minden kulturális szelekció a divat vagy a pletyka terjedés szerint működik-e, vagy azért van helye a racionális szelekciónak is. Mérő László: A pénz biológiája A biológiai, a gazdasági és a szellemi élet evolúciója ugyanarra a logikára épül, mégis mindegyik evolúció más és más, mivel különböző természeti háttérmechanizmusok segítségével valósul meg. Az evolúció logikájának megértése csattanós választ ad napjaink néhány bonyolult kérdésére. Miért olyan nagyhatalmú a globális tőke? Veszélyes-e a globalizáció? Mennyiben fog különbözni az információs társadalom polgára, a homo informaticus elődjétől, a homo sapienstől? A pénznek, pontosabban a tőkének ugyanolyan formában van köze az élethez, mint a géneknek, mivel gazdasági élőlényeket, azaz vállalkozásokat hoz létre. A gén a biológiai élet elképesztően sokféle variációját, a tőke pedig elképesztően sokféle gazdasági vállalkozást képes létrehozni.

Csányi Vilmos - Van ​ott valaki?
Bevezetés Ebben ​a kötetben a kilencvenes években különböző kiadványokban megjelent munkáim egy részét gyűjtöttem össze. Akkoriban két nagy téma foglalkoztatott. Az egyik az állati elme létezésének és működésének filozófiai és tudományos kérdései. Ezekkel kapcsolatos írásokat talál az olvasó a könyv I. részében. Ugyancsak ebben az időben fogalmazódtak meg első írásaim az emberi természet biológiai tényezőinek vizsgálatáról. Ezek teszik ki a kötet II. részének anyagát. Korábbi evolúciós tanulmányaim alapján azt gondoltam, hogy az embert csak, mint egy rendszert alkotó, konstruktív lényt lehet vizsgálni. Az embercsoportok működését is sokféle biológiai mechanizmus befolyásolja, de igazán megérteni csak akkor lehet, ha a csoportot működtető kultúra saját törvényeit, saját evolúciós mechanizmusait is rendszerként vizsgáljuk. Gyakran hívtak meg társadalomtudományi konferenciákra, ahol különböző társadalmi problémák tárgyalásakor igyekeztem bemutatni, hogy a rendszerszervező ember modellje talán használható a társadalomtudományokban is. A sokféle megközelítés igénye természetesen azzal járt, hogy néhány, számomra alapvetőnek tűnő jelenséget, mint például a rendszerszervező tulajdonságokat, az egytagú csoportok tulajdonságait, a kultúra természetének rövid leírását más-más aspektusból ugyan, de többször megismételtem bízva abban, hogy ez segíti az adott kérdések könnyebb megértését. Végül a III. részben néhány a tudomány természetével kapcsolatos írásom található. Én a tudományt is egyfajta kultúrának tekintem és nagyon fontosnak tartom, hogy a tudományok részletkérdési iránt nem érdeklődő olvasónak is világos elképzelései legyenek arról, hogy miért és mire költjük is a pénzét. Nógrád, 2000. június Csányi Vilmos

Csányi Vilmos - A ​kutyák szőrös gyerekek
Bukfenc ​és Jeromos könyve nemcsak két családi kutya életét mutatja be, hanem azt is, hogy hogyan lehet a kutyalélek rejtelmeit tudományos vizsgálatok tárgyává tenni. Azoknak szól, akik szeretnének a kutyaetológia világába bepillantani a tudományos könyvek szigorúsága és unalma nélkül. Az első kiadást sokan megszerették, azóta angolul is megjelent az Egyesült Államokban, és német nyelvre is fordítják. Az átdolgozott, harmadik kiadás tartalmaz néhány olyan új, érdekes felfedezést is - például azt, hogy a kutyák szívesen és sikeresen képesek gazdájukat utánozni -, amelyet az ELTE Etológiai Tanszékének kutatói találtak az utóbbi években. Csányi Vilmos Budapesten született 1935-ban, biológus, író, az Akadémia rendes tagja, az ELTE Etológiai Tanszékének egyetemi tanára, a Magyar Etológiai Társaság tiszteletbeli elnöke, a Magyar Tudomány főszerkeszője. Etológiát, humánetológiát és evolúciós rendszerelméletet tanít. Kutatási területe az állati és emberi viselkedés valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései. Az utóbbi öt évben szépirodalommal foglalkozik.

Kollekciók