Ajax-loader

Csányi Vilmos könyvei a rukkolán


Csányi Vilmos - A ​tökéletesség illata
"…nem ​arról van szó, hogy sokat kell gondolkodni, hanem arról, hogy nagyon kell szeretni…" - Avilai Nagy Szent Teréz Csányi Vilmos regénye játékos szeretettel állítja elénk a XVI. századi Spanyolország egyik legkarizmatikusabb alakjának példás életét. Egyfelől hagyja szabadon beszélni Terézt, aki kora vallásháborúi és eretneküldözései miatt nem engedhette meg magának, hogy műveiben egyértelműen kifejthesse újító gondolatait és mélyen emberi kétségeit. Másfelől a vallomást közreadó Könyv képében kommentálja is a szent megkapóan őszinte monológját. Egy nő élete, aki ha komolyan vette volna Szent Pál intelmét az asszonyok alacsonyabb rendűségéről, sosem taníthatott vagy prédikálhatott volna, és Istent sem gondolhatta volna el a maga bájosan esendő módján. Egy nő élete, akinek lépten-nyomon akadályoztatott munkája végül az egyház újbóli felemelkedéséhez vezetett az ellenreformáció idején. Akit végül, négyszáz évvel később VI. Pál pápa első nőként az egyháztanítók sorába emelt. Egy nő, aki egyszerre volt törékeny hívő, látnok, ügyes politikus és ellenállhatatlan gyönyörűség. "Érzékeny orrom van és utálom az izzadt test szagát, nem hiszem, hogy az Úr csak a bűzlő ájtatosokat szereti. Azonkívül valamennyire ápolom is a testem, mindig veszek kicsi fiola réti virág olajat, főleg rózsa van benne meg levendula, és abból esténként néhány cseppet magamra kenek. Azt gondolom, ha az ember igyekszik belső állapotát az Úr figyelmébe ajánlani és tőle telhetően minél tökéletesebbre igazítani, akkor nem ildomos azt pállott, visszataszító foglalatban tárni elé. Kis árváim pedig büdösek, mint a görény, mert nem mosdanak."

Csányi Vilmos - Ő ​ott bent
Már ​csak évekre járunk attól, hogy megjelenjen az első "szingleton", a világot irányítani képes szuperintelligencia. A teljes titokban működő Ötök rájönnek: mindennél fontosabb elérni, hogy ez az intelligencia barátságosan viszonyuljon az emberiséghez. Ennek érdekében egy veszprémi antropológusprofesszor idegrendszerét számítógépre másolják, azt remélve, hogy ha a másolat valóban képes szingletonná fejleszteni önmagát, az emberből lett program hű marad majd gyökereihez. Christian öntudatra ébred, és egyre intelligensebbé válik, de ezt a kutatólabor munkatársai ferde szemmel nézik. A félig ember-félig program problémáinak megértéséhez egy magányos, ám annál csinosabb pszichológusnőt is bevonnak a kutatásba, aki viszont igencsak vonzónak találja Christiant... Csányi Vilmos utópiája a hatalom természetét, ember és gép viszonyát, a mesterséges intelligencia problematikáját boncolgatja. Ha egy embert megfosztanak testétől, végtagjaitól, de idegrendszere ép marad, akkor nyilvánvaló, hogy ránézésre nem ember, hanem roncs, a története alapján mégis embernek fogjuk tekinteni. Minden létezőhöz hozzátartozik a saját története, azok az események, interakciók, amelyekben részt vett, és amikor kategóriákba akarjuk sorolni, a besorolás történetfüggő lesz. Velem ugyanez a helyzet, én is keresztülmentem az eredeti ember egész testi valójának megfosztásán, de a históriám alapján mégis embernek tartom magam. Emberi emlékeim, vágyaim, céljaim vannak. Az önök kérdése nem az volt, hogy én program vagyok-e, gép vagyok-e, vagy esetleg robot, hanem az, hogy minek érzem magam. Ez lényeges különbség.

Csányi Vilmos - Íme, ​az ember
Csányi ​Vilmos tudományos pályafutásának legátfogóbb kötetében nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megválaszolja a kérdést: mi teszi emberré az embert. Fajunkat a genetikai felépítése az állatvilághoz köti, a maga módján azonban mindegyik faj különleges, csak rá jellemző tulajdonságokkal rendelkezik. És mégis: a szabálykövetés és a nyelvhasználat, a tárgyakhoz való vonzódás jellemző embertulajdonság, ahogyan fajspecifikus jelleg az engedelmesség és az alávetettség készségének magas foka is - az utóbbi kettő épp úgy velünk született tulajdonság, mint a rangért folytatott küzdelem. A szerző a legfontosabb emberi vonásnak azonban a rendszerszervező és kultúraképző képességünket és tehetségünket tartja: a közösségek szervezését, a szövetségek kötését, a (hiedelem)rendszerek kidolgozását és azok átörökítését generációkról generációkra. A szemléletes példákkal illusztrált könyv sorra veszi az emberi evolúció legfontosabb állomásait - nem csupán a biológiai és pszichológiai, hanem a társadalmi és kulturális vonatkozásokat is közérthetően, de tudományos alapossággal bemutatva.

Csányi Vilmos - A ​kutyák szőrös gyerekek
Bukfenc ​és Jeromos könyve nemcsak két családi kutya életét mutatja be, hanem azt is, hogy hogyan lehet a kutyalélek rejtelmeit tudományos vizsgálatok tárgyává tenni. Azoknak szól, akik szeretnének a kutyaetológia világába bepillantani a tudományos könyvek szigorúsága és unalma nélkül. Az első kiadást sokan megszerették, azóta angolul is megjelent az Egyesült Államokban, és német nyelvre is fordítják. Az átdolgozott, harmadik kiadás tartalmaz néhány olyan új, érdekes felfedezést is - például azt, hogy a kutyák szívesen és sikeresen képesek gazdájukat utánozni -, amelyet az ELTE Etológiai Tanszékének kutatói találtak az utóbbi években. Csányi Vilmos Budapesten született 1935-ban, biológus, író, az Akadémia rendes tagja, az ELTE Etológiai Tanszékének egyetemi tanára, a Magyar Etológiai Társaság tiszteletbeli elnöke, a Magyar Tudomány főszerkeszője. Etológiát, humánetológiát és evolúciós rendszerelméletet tanít. Kutatási területe az állati és emberi viselkedés valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései. Az utóbbi öt évben szépirodalommal foglalkozik.

Csányi Vilmos - Sejtbiológia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csányi Vilmos - Segítség, ​kutyás lettem!
A ​Segítség, kutyás lettem! valódi segítség mindazoknak, akiknek kutyájuk van, vagy épp kutyát szeretnének. A tudós kutyabarát, Csányi Vilmos nemcsak azt osztja meg velünk, hogy mit tegyünk és mit ne, de elmagyarázza, hogy miért. Megtudhatjuk, mit tudnak, mit éreznek és mit próbálnak elmondani nekünk a kutyák, akik veleszületett emberszeretettel jönnek a világra s talán már félig-meddig maguk is emberek. A sok-sok csodálatos, kutyaszeretettel megírt történetben felbukkannak kutyaismerőseink, Bukfenc és Jeromos is. Csányi Vilmos Széchenyi-díjas biológus, biokémikus, etológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az állati és emberi viselkedés, valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései. A Libri Kiadónál megjelent: A kutyák szőrös gyerekek; Jeromos, a barátom.

Csányi Vilmos - Jeromos, ​a barátom
"A ​kutyák érzelemvilága általában nagyon gazdag, Bukfenc is sokszor kifejezte szeretetét, aggodalmát irántam, de Jeromosnál valahogyan ez is másképpen van. Bukfenc mindig mindenben meg akar felelni, Jeromos viszont abszolút önálló egyéniség, és szeretetét az emeli magasabb szintre, hogy mindig ott van mögötte a függetlenség. Megpróbálom néhány történettel érzékeltetni ezt. Jeromos nekem fogad szót, de ne tessenek valamiféle katonás engedelmességet képzelni e mögé. Jeromos szót fogad, hacsak az éppen végzett tevékenységét, mondjuk egy idegen kutya megfegyelmezését, nem tartja pillanatnyilag fontosabbnak. Megfegyelmezi gyorsan, majd szótfogad, miközben én vöröslő fejjel üvöltök, hogy Jeromos, nem! Gyere ide! Ez alatt az idegen kutya gazdaasszonya hisztérikusan sikoltozik a háttérben. Szóval időnként kisebb nagyobb konfliktusaink vannak, egy nagyobbról töredelmesen beszámoltam már az ikerkötetben. Jeromosra jellemző viszont, hogy pontosan tisztába van azzal, hogy valamilyen szabályt megsértett, ha ilyenkor rácsapok, hozzávágok valamit, vagy csak kiabálok, akkor ezt a fegyelmi aktust magától értetődőnek tartja, és egyeben azt is gondolja, hogy ezzel az ügy lezárult, a barátság a régi.

Csányi Vilmos - Gere Tibor - Gere Zsolt - Gazdasági ​állatok viselkedése I. - Általános etológia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Czelnai Rudolf - Kroó Norbert - Almár Iván - Csaba László - Pataki Ferenc - Falus András - Fürst Zsuzsanna - Varga János - Csányi Vilmos - Székely János - Válság ​és apokalipszis
Egymást ​érik a világvégejóslatok, a világ gazdasága válságos helyzetbe jutott, az erőforrások végességéről szóló híradások mindennaposak, a vallás hétköznapokban betöltött szerepe csökkenni látszik... Egy újabb világvége. Kijelenthetjük-e, hogy a virtuális világ fokozódó jelenléte csökkenti a transzcendens gondolkodás esélyeit, illetve a felgyorsult fejlődés előrébb hozza-e a vég kezdetét? Milyen deformációk figyelhetők meg az emberen, a civilizáción? A klímaváltozás kérdésének politikai Maya-fátyla mennyire engedi, hogy valóban a mögötte rejlő problémákra fókuszálhassunk? A Manréza-füzetek legújabb kötete ezekre és ehhez hasonló kérdésekre keresi a lehetséges válaszokat Almár Iván csillagásszal, Csaba László közgazdásszal, Csányi Vilmos etológussal, Czelnai Rudolf meteorológussal, Falus András genetikussal, Fürst Zsuzsanna farmakológussal, Kroó Norbert fizikussal, Pataki Ferenc pszichológussal, Székely János esztergomi püspökkel és Varga János virológussal folytatott beszélgetések formájában.

Csányi Vilmos - Gáspár András - Hablicsek László - Kataklizmák ​csapdája
A ​kataklizma (a latin cataclysmus és a görög kataklysmos, kataklýzein „elözönleni“ szavakból) a geológiában egy földtörténeti katasztrófát, például egy hirtelen megsemmisülést vagy rombolást jelent. A görög nyelvben ez a kifejezés a bibliai Özönvíz fogalmát fedi. Általánosan használva a szó egy hatalmas, mindent elsöprő katasztrófát jelöl. * A kötet szerzői közgazdasági, filozófiai, társadalmi, demográfiai szempontból elemzik azokat a problémákat, amelyeket a globalizáció kora hozott, s egyben megoldásként felvázolják a TSR Modellt (Többcélú Szektorközeli Rendszert), amelynek az állam, az üzleti élet és a helyi civil társadalom érdekazonosságon alapuló konkrét együttműködése az alapja. Az elképzelés szerint a helyi közösség szintjén lehet a leghatékonyabban fejleszteni a gazdaságot, a kultúrát, s egyben a leggazdaságosabban kivédeni a globalizáció kedvezőtlen hatásait. SZERZŐK: Csányi Vilmos, Gáspár András, Hablicsek László, Halmai Péter, Kiss Endre, Kiss J. László, Palánkai Tibor, Papanek Gábor, Vértesy László. Az interjúkat készítette: Jámbor Gyula. A szerkesztőbizottság vezetője: Palánkai Tibor. * A „KATAKLIZMÁK CSAPDÁJA” című ezen kiadványt Joseph Ezra Bigio professzor, a Lisszaboni Civil Fórum tiszteletbeli elnöke alábbi szavaival ajánljuk: „A Kataklizmák csapdája című kötet szerzői vitára és együttműködésre hívják a tudományos gondolkodókat, cselekvésre és versenyre ösztönzik az innovációra fogékony gazdasági szereplőket, meglévő erőforrásaik működtetésére buzdítják az önkormányzatokat, a civil szerveződéseket, a helyi közösségeket és szomszédságokat, az önnön sorsuk jobbításáért vállalkozó módjára felelősséggel cselekedni szándékozó embereket. Az a meggyőződés vezeti a mű szerzőit, hogy a globalizáció keretei között kibontakozó, új minőségű együttműködési viszonyok ugyan állíthatnak csapdát, de elkerülhetővé is tehetik az emberi közösséget fenyegető kataklizmákat.”

Csányi Vilmos - A ​sértett
"Évek ​teltek el csendes kertbarátságban ." Csányi Vilmos kisregénye egy szövevényes barátság története, amelyet lehetetlenné nehezít a magyar történelem. Két főszereplőjének élethelyzetét és lelkiállapotát alapjaiban meghatározzák a második világháború utáni időszak eseményei. Dániel a főkertésze annak az intézetnek, amelyet Géza, az idős professzor vezet. A kertész sváb családjának tagjait kitelepítették a háború után, édesapja elmenekült a németekkel való kollaboráció vádja elől, édesanyját és őt magát pedig kicsi gyerekként meghurcolták. Ezzel a bélyeggel élt - és él a lelkében még jóval a rendszerváltozás után is. Géza vele ellentétben munkáscsalád sarjaként futhatott be komoly értelmiségi pályát: a rendszernek köszönhetően. Kettejüket életre szólóan összeköti a kert iránti szerelem, ugyanakkor a kertész embergyűlöletét és keserűségét sem a baráti jó szándék, sem a hálás növények illata és éltető ereje nem enyhítheti. "Édes szívem, minden kerti növény gyomként kezdte, valaki meglátta, megtetszett neki, kiemelte, ápolta, termesztette, és idővel nevet is kapott, katalógusba került, kertészeti objektum lett. Az a görögországi papsajt például, amit majdnem kitépett, mert csúnya gyom, milyen szép kék virágokat hoz minden évben. Én szeretem. Nekem a növényekhez van valamiféle barátságos viszonyom és nem a kertészeti katalógusokhoz. Biológus vagyok szerencsére, nem kertész."

Csányi Vilmos - Van ​ott valaki?
Bevezetés Ebben ​a kötetben a kilencvenes években különböző kiadványokban megjelent munkáim egy részét gyűjtöttem össze. Akkoriban két nagy téma foglalkoztatott. Az egyik az állati elme létezésének és működésének filozófiai és tudományos kérdései. Ezekkel kapcsolatos írásokat talál az olvasó a könyv I. részében. Ugyancsak ebben az időben fogalmazódtak meg első írásaim az emberi természet biológiai tényezőinek vizsgálatáról. Ezek teszik ki a kötet II. részének anyagát. Korábbi evolúciós tanulmányaim alapján azt gondoltam, hogy az embert csak, mint egy rendszert alkotó, konstruktív lényt lehet vizsgálni. Az embercsoportok működését is sokféle biológiai mechanizmus befolyásolja, de igazán megérteni csak akkor lehet, ha a csoportot működtető kultúra saját törvényeit, saját evolúciós mechanizmusait is rendszerként vizsgáljuk. Gyakran hívtak meg társadalomtudományi konferenciákra, ahol különböző társadalmi problémák tárgyalásakor igyekeztem bemutatni, hogy a rendszerszervező ember modellje talán használható a társadalomtudományokban is. A sokféle megközelítés igénye természetesen azzal járt, hogy néhány, számomra alapvetőnek tűnő jelenséget, mint például a rendszerszervező tulajdonságokat, az egytagú csoportok tulajdonságait, a kultúra természetének rövid leírását más-más aspektusból ugyan, de többször megismételtem bízva abban, hogy ez segíti az adott kérdések könnyebb megértését. Végül a III. részben néhány a tudomány természetével kapcsolatos írásom található. Én a tudományt is egyfajta kultúrának tekintem és nagyon fontosnak tartom, hogy a tudományok részletkérdési iránt nem érdeklődő olvasónak is világos elképzelései legyenek arról, hogy miért és mire költjük is a pénzét. Nógrád, 2000. június Csányi Vilmos

Csányi Vilmos - Kannibálok
"Micsoda ​barbár szóhasználat! Gyilkosság? Ugyan, konstrukció! Esztétika, poézis! Barmok! De legalább minden cikk azzal végződött, hogy: ki ez az ember? Ki a gyilkos? Talán inkább ki a művész, barbár nyelvetek szerint? Erre válaszolok! Megmutatom magam! Végre a figyelem központjában vagyok. Látva lássanak! Ismerjenek meg. Ismerjék meg bennem az Embert, az Én természetét és az Én megistenülésének nagyszerű lehetőségét. A lélek, az Én, Isten része, az Isten szerve a tapasztalásra. (...) Az aprócska Én célja ezen a világon az isteni tapasztalat harmatcseppjeinek szorgalmas összegyűjtése. Isten kíváncsi a világra és a parányi Éneken keresztül tekint le rá." - olvashatjuk a kötet egyik írásában e provokatív és furcsa vallomást a "kísérletező művészről". A nemzetközileg ismert etológus és kiváló tudományos művek szerzője ezúttal ismét szépírói munkával jelentkezik. Csányi Vilmos a Kannibálok című kötet elbeszéléseiben sem tagadja meg önmagát; ugyanazzal az elemző figyelemmel és hűvös eleganciával jeleníti meg az emberi természet "sötét oldalát", mint egyéb műveiben. Szatirikus látásmódja, fekete humora, éleslátása megkülönböztetett figyelmet érdemel a kortárs prózairodalmunkban is. Csányi Vilmos 1935-ben született Budapesten. Biológus, az Akadémia rendes tagja, Az ELTE Etológiai Tanszékének egyetemi tanára, a Magyar Etológiai társaság tiszteletbeli elnöke, a Magyar Tudomány főszerkesztője. Etológiát, humánetológiát és evolúciós rendszerelméletet tanít. Kutatási területe az állati és ember viselkedés, valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései. Huszonkilenc könyv szerzője.

Csányi Vilmos - Etológia ​és társadalom
"Az ​embernek mint fajnak nagy evolúciós újítása a közösség kifejlődése. Nem az egyének versenye a döntő az emberi evolúcióban, hanem a közösségeké. A közösség sokfejű, százkezű, mindenre figyelő biológiai és kulturális konstrukció, amely kialakította a társadalmat, ezt a minden előző élettevékenységnél magasabb rendű formát. Millió éves fejlődése alatt megbízható, kiegyensúlyozott környezetet biztosított az emberi életnek. Evolúciós sikere a bolygó urává emelte, de egyben önnön konstrukciója zsákutcájába is kergette az embert." (Csányi Vilmos) "Csányi Vilmos olyan tudós, aki nemcsak a szakmájabeliekhez beszél, hanem humánetológiai kutatások eredményeit és ezek tanulságait köznapi nyelven is megfogalmazza. Ennél többet is tesz: gondolkodó emberként a biológia és az etológia felismeréseit közismert társadalmi jelenségekre is alkalmazza, a kultúra és az erkölcsi értékek mellett elkötelezett közéleti szereplőként határozott javaslatot tesz egy sor közös gondunk megoldására. Ha az ő szemszögéből figyeljük a politika működését a globalizált tömegtársadalomban, a tudományos kutatás magyarországi helyzetét, a csoporton belüli és kívüli agressziót, az erkölcs biológiai alapjait - hogy csak néhányat említsünk a kötet fontos témái közül -, sokmindent megérthetünk a világról és a világban elfoglalt helyünkről, önmagunkról. A kötet Csányi Vilmos utóbbi fél évtizedben írt közéleti cikkeiből - ahogy ő mondja: apró írásaiból - ad bő válogatást." (Márton László)

Csányi Vilmos - Az ​állatok tanulása a természetben
A ​budapesti születésű Csányi Vilmos életéhez gyerekkorától kezdve szorosan hozzátartoztak az állatok. "Nagyon sokféle állatunk volt már gyerekkoromban is: kutyák, macskák, békák,halak, sőt még egy bagoly is. Édesapám a villamos-távvezérlésnél dolgozott és gyakran hazahozta a sérült állatokat, ezért volt egy ideig egy szelíd héjánk, és így került hozzánk a bagoly." Csányi az ELTE Természettudományi Karán, vegyész szakon folytatta tanulmányait. 1958-ban diplomázott, 1965-től kandidátus, 1971-től a biológiai tudományok doktora. Ő hozta létre az egyetemen a magatartás-genetikai laboratóriumot is. Etológiát, humánetológiát, magatartásgenetikát és evolúciós rendszerelméletet tanít.

Csányi Vilmos - Malion ​és Thea
Csányi ​Vilmost egy ország ismeri, kedves ember a tévéből, aki szépen beszél a kutyákról, ilyen etikus, na, dehogyis, te hülye, etológus. Csányi Vilmost senki sem ismeri, egy ember szakáll mögé bújva, ha néha mégis békén hagyják, prózát ír, fotografikákat készít. Csányi Vilmost kezdjük megismerni, a Malion és Thea már a második kötete. Tessék beljebb lépni!

Csányi Vilmos - Magatartásgenetika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csányi Vilmos - Az ​evolúció általános elmélete
Darwin ​korszakalkotó műve "A fajok eredete" 1859-ben jelent meg. Azóta a biológia minden ága evolúciós szemléletű. Úgy tűnik, hogy megérett a helyzet az evolúció elméletének bizonyos fokú általánosítására is. Erre irányuló kísérlet ez a könyv, amely azokat a legáltalánosabb, intuitív szinten is megfogalmazható törvényszerűségeket keresi meg, amelyek a földi evolúciós rendszer mozgását a legjobban jellemzik. Abból az alapfeltételből indul ki, hogy az evolúció általános elméletének bizonyos mértékben magyarázatot kell adnia nemcsak magára a biológiai evolúció következményeire, a kulturális és technikai fejlődés legáltalánosabb jelenségeire is.

Csányi Vilmos - Evolúciós ​rendszerek
Az ​ELTE magatartás-genetika professzorának ez az újabb könyve a rendszerelmélet és a biológia jelentős eseményeinek összefoglalása. Egységes elméleti keretbe foglalja az élővilág jelenségeit az élet keletkezéséről a testek és szervezetek kifejlődésén keresztül az ember megjelenéséig. Az elmélet alapja az a feltételezés, hogy a különböző evolúciós jelenségek "replikatív komponens rendszerek" tulajdonságaira vezethetők vissza. A sejtek, a molekulák és a szrvezetek replikációját illetően semmiféle kétség nem merül fel, a tárgyak és az ideák replikatív keletkezésére pedig a szerző számos bizonyítékkal szolgál.

Csányi Vilmos - Szerelmes ​állatok
Csányi ​Vilmos etológus professzor több munkája aratott nagy sikert a hazai és külföldi olvasók körében. E legújabb könyve az utódok létrehozásának legelső lépéseit, a párkeresést, párosodást, a fajfenntartást szolgáló viselkedésformákat mutatja be. Olvashatunk különböző párosodási rendszerekről, a hímek és nőstények eltérő szerepéről. A sokféle állat bemutatása során megismerkedhetünk a békák nászával, a lugasépítő madár szokásaival, a szexuális csalókkal, megtudhatjuk, hogy a nőstény páva miért azt a hímet választja, amelyiknek leghosszabb a farktolla...

Csányi Vilmos - Ironikus ​etológia
„Az ​evolúció legképtelenebb, sületlen, hagymázos ötlete minden kétséget kizáróan az ember, becenevén a Homo sapiens. Öt-hatmillió éve a bioszféra üde színfolt lehetett a bolygón sokféle állattal és növénnyel, amelyek között persze szép számmal voltak mulatságosak, netán bolondosak is, mint azt példáim igazolták, de az ökológiai rendszer kiegyensúlyozott volt, és úgy tűnhetett, hogy megalapozott, tartós jövője sok százmillió évre biztosítva van. És ekkor a rendszer finom, olajozott kerekei közé por, homok, autóroncsok, kátrány, mindent feloldó savak és lúgos, enzimes mosópor került. Recsegés, ropogás, pattognak a fogaskerekek, égett fémszag, füst és korom. Mi történt? Egy csimpánzméretű, a fák ágai között kiegyensúlyozottan élő derék majom megőrült…”

Csányi Vilmos - Az ​emberi természet
A ​modern társadalomban élő ember egyre jobban érdelkődik az emberi természet és a társadalom kialakulásának, működésének tudományos vizsgálata iránt, mert ilyen módon szeretne választ kapni a saját problémáira és szűkebb-tágabb közösségének megoldatlan kérdéseire. Ma már sok tudományág foglalkozik az emberi viselkedéssel- sokféleképpen. Valamiféle szintézisre van szükség, amelyhez az egyes részterületek információi hozzákapcsolhatók.

Csányi Vilmos - A ​bábosok
A ​világhírű etológus és több, kutyákról szóló sikerkönyv szerzője egyre inkább szépíróként is meghódítja az olvasókat! A Kannibálok című elbeszéléskötet után most egy vérbeli regénnyel jelentkezik a szerző: A Bábosok rendkívül olvasmányos, érdekfeszítő történet egy ősi, erőszakmentes falu életéről, amelyet tragikus módon semmisít meg a globalizáció.

Csányi Vilmos - A ​lény és az őrző
Csányi ​Vilmos kötetében a következõ elbeszélések olvashatók: A hajlék; A megszállott; A halottember meséi; Az ikrek; A szakdolgozat; Homo Géza és családja; A lény és az õrzõ; A másik szem; Kivezetõ

Csányi Vilmos - Kis ​etológia I-III.
Egy ​kötetbe összegyűjtve és felújítva adjuk közre Csányi Vilmos Kis etológia című sorozatának köteteit, amelyek a nyolcvanas években oly nagy élményt jelentettek az olvasóknak. A Kis etológia alapkönyv, népszerűen, olvasmányos formában - az állatokról szóló rövid történetek, kisérleti beszámolók, tudományos magyarázatok segítségével - ismerteti meg az olvasókat az etológia alapfogalmaival. Bemutatja az állatok viselkedésformáit, gondolkodásmódját (beszélgető, problémamegoldó, modellező stb.) vadászati szokásait (ragadozók, csalogatók, csapdaállítók, fegyverhasználók stb.) és szerelmi életét.

Csányi Vilmos - Hogyan ​vadásznak az állatok?
˝Sokan ​azt gondolják, hogy a vadászat csak afféle úri kedvtelés, és ami az embert illeti, ez manapság így is van. Az állatok azonban életük és fajuk fenntartása érdekében foglalkoznak ezzel az izgalmas ˝sporttal˝. Minden állatnak szüksége van valamiféle táplálékra. Abból fedezi a test felépítéséhez szükséges anyagot és energiát, de energiára van szüksége ahhoz is, hogy mindennapi tevékenységét elvégezze, pl. vadásszon. A bioszféra ˝komponenseinek˝ a különböző élőlényeknek egymáshoz való viszonyát döntő módon az szabja meg, hogy milyen módon nyerik a testük felépítéséhez, életük fenntartásához szükséges energiát...˝

Csányi Vilmos - Etológia
Az ​ember ősidők óta érdeklődik az állatok iránt. Részben azért, mert érzi, hogy maga is valamiképpen az állatok közé tartozik; mozog, táplálkozik, szaporodik, társaival kapcsolatot tart, mint ezt más állatfajok egyedei is teszik. A primitív ember kultikus vonzódása az állatokhoz, az ősök állati eredetének mítosza világosan tanúsítja ezt, de az állatok tevékenységét szemlélve még ma is hajlamosak vagyunk őket valamiféle távoli rokonoknak tartani és tevékenységükben felfedezni az emberi indulatok, vágyak, a cselvetés, a hűség vagy éppen a magasabb rendű értelem mozgatórugóit. Másrészt az ember valamiképpen mindig függött az állatoktól. Táplálékának egy részét az állatok adták, a régebbi időkben ellenségei is az állatok közül kerültek ki, amelyek elől menekült vagy - a viselkedésükről szerzett ismereteit hasznosítva - megküzdött velük. L. S. B. Leakey, a tanzániai korai Homo-leleteket felfedező híres antropológus egyszer azon elmélkedett, hogy miként tudott a primitív ember egyszerű eszközökkel vagy puszta kézzel zsákmányt szerezni. Leakey szerint a legfontosabb eszköze az állatok viselkedéséről szerzett ismeret volt. Ő maga be is mutatta, hogy hogyan lehet puszta kézzel mezei nyulat fogni, ha előre látjuk a nyúl lehetséges viselkedését. A nyulat kb 15 méteres távolságra lehet óvatosan becserkészni, ha ekkor gyors rohanással megközelítjük, a nyúl dermedési reakcióval válaszol, lelapul, és igyekszik mozdulatlanságával teljesen a környezetbe simulni. Amikor a rohanó vadász két-három méteres távolságra ér, a dermedési reakció megszűnik, és a nyúl is vad vágtába kezd méghozzá úgy, hogy futásának iránya derékszöget zárjon be az üldöző rohamának egyenesével. Az teljesen véletlenszerű, hogy jobbra vagy balra tör ki. A vadász akkor kaphatja el az állatot, ha rohanása közben a nyúl lelapulási helyén hirtelen derékszögben elfordul jobbra vagy balra maga is. Ha a fordulat iránya azonosa nyúléval, rávetheti magát és megfoghatja, ha nem, akkor a nyúl elszalad. Sikertelenség esetén a vadásznak is gyorsan meg kell állnia és elölről kezdeni a becserkészést, lerohanást, fordulatot. Némi gyakorlat után öt- venszázalékos a siker esélye.

Csányi Vilmos - Kisfiam, ​Ikarosz
A ​neves szerző a modern korszak nagy ellentmondásait antik mesébe oltva beszéli el. A fejlődés, a technikai haladás miért számolják föl a lassú életet? A tárgyakról, a birtoklásról való lemondás, azaz a regénybeli kentaurok élete nem emberibb-e, mint a javakat fölhalmozó, az ész-elvűséget hirdető krétaiaké. Ám a legelvontabb kérdések is Csányi Vilmos élvezetes és szatirikus humorával jelennek meg.

Csányi Vilmos - Társadalom ​és ember
"Az ​iskola, a tanítás, a tudásátadás válsága azért is különös jelenség, mert az ember agyának nagy komplexitásával, széles memóriaterjedelmével és rendkívül gyors és hatékony tanulási képességével is különbözik az állatoktól. Az emberi viselkedésbiológiát tekintve bármiféle fiatalkori tanulási probléma értelmetlennek tűnik. Természetesen azt is tudjuk, hogy a biológiai meghatározottságok mindig egy kultúra szövevényeiben bontakoznak ki, és ebból egyenesen következik, hogy ha baj, válság van, akkor a biológiai adottságok és a kultúra kapcsolatában, kölcsönhatásaiban kell keresnünk az okokat". "A többi fajnak könnyű! Megszületnek a kölykök, vagy kibújnak a fiókák a tojásból, és a legtöbb esetben, néhány hét alatt, szinte mindent tudnak már, ami az eredményes élethez kell. Gyorsan és lelkesen tanulnak, és a legfontosabb ismeretek amúgy is velük születtek. Tudják, mit kell enni és rendszerint azt is, hogy az ennivaló hol található a legnagyobb valószínűséggel. Tudják, hogy az ennivalót, ha az elszaladós, hogyan lehet megfogni. Ha véletlenül ok maguk szolgálnak más fajok ebédjéül, akkor többnyire azt is tudják, hogy hogyan lehet minél későbbre halasztani az étlapra kerülés idejét. Nem így az ember fiókái." E kötetben azon tanulmányok összegződnek, amelyek korábban az Iskolakultúrában jelentek meg, s a szerző neveléstudományi elköteleződését is tanúsítják.

Csányi Vilmos - Az ​ember és a kutya viselkedési analógiája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Popper Péter - Csányi Vilmos - Persányi Miklós - Egymásra ​nézve
A ​kötetet azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik szeretettel és érdeklődéssel fordulnak a négylábúak felé - hiszen egy kutya barátsága és gazdája iránti szeretete néha megrendítő.

Tóth Balázs - Csányi Vilmos - Hiedelmeink
A ​hiedelmek egész életünket behálózzák: hiszünk ideológiákban, politikai pártokban, hiszünk Istenben, szellemekben, angyalokban és ördögökben is. Vannak egyszerű hiedelmek, mint például hogy hány percig kell a lágy tojást főzni, vagy mely gyógymódok hatásosak. Ugyanakkor a hiedelmek rendkívül összetettek is lehetnek: mi az élet értelme? Miért éppen úgy jó a társadalom szerkezete, ahogy van? Csányi Vilmos és szerzőtársa, Tóth Balázs hiedelmeink keletkezését és működését mutatják be. Bebizonyítják, hogy hiedelmeink által ismerjük meg és formáljuk saját képünkre a világot, és hogy még a valóság olyan alappillérei is hiedelmek, mint hogy mit jelent az "én". A biológia, a pszichológia és a kultúra egyéb területeiről vett szemléletes példák segítenek megérteni, hogy a hiedelmek megalkotására való képesség az egyik legfontosabb emberi adottságunk.

Kollekciók