Jorge Semprún könyvei a rukkolán

Jorge Semprún - A ​nagy utazás / Az ájulás
Tizenhat ​esztendeig várt Jorge Semprun, hogy az idő megérlelje benne A nagy utazás-t. Várt türelemmel, önfegyelemmel, hogy emlék és gondolat, és mindaz, amit közölni akar az emberiséggel, megtisztuljon az esetlegesség salakjától, tiszta és természetes kapcsolatokba, hajlékony és szigorú rendbe rendeződjön. Négy napig utazik Jorge Semprun, a politikai fogoly, a buchenwali koncentrációs tábor felé. Formentor-díjas könyve, A nagy utazás, ennek a négy napnak a története. De csak szerkezetében négy nap a regény időtartama: Semprun mesterien szerkeszti egybe a négy nap történetével az "utazás" előtti és utáni emlékeit, tulajdonképpen mindazt, amit lényegesnek, közölni valónak érez.. A francia kritikák nagy műnek nevezik Semprun könyvét. Valóban, erről az iszonyatos, megrázó témáról még soha ilyen modern, ilyen fegyelmezett művet nem írtak. Az ájulás A nagy utazás hősének háború utáni "kalandjairól" szól. Ezek a "kalandok" oldottabb anyagból épülnek fel, még inkább szellemi és érzelmi természetűek. A hős a valóság pillanatait az emlékek síkján is megéli, bonyolult összefüggések és asszociációk felvillantásával bizonyítja, hogy a pillanatnyi életérzés, sőt magatartás mennyire függvénye mindannak, amit átélt és átgondolt valaha valaki.

Jorge Semprún - De ​szép vasárnap!
,,Jorge ​Semprun újabb műve voltaképpen világhírű művének, A nagy utazás-nak tizenhét évvel később írt folytatása. Nemcsak azért, mert az író immár a "cél állomás", a buchenwaldi tábor egy napját - egy téli vasárnapját - választja kerettörténetül, hanem azért is, mert újragondolja és átértékeli hajdani élményeit és hajdani hitvallását. Hiszen 1980-ban, a könyv születésekor az ártatlanság hite régen és végérvényesen szertefoszlott Semprun számára, s A nagy utazás igazsága már hazugsággá vált a szemében. Hogyan éli meg az egykori hithű kommunista hajdani rabtársainak koncepciós perekben való meghurcoltatását és elpusztítását? Hogyan döbben rá, hogy Szolzsenyicin vagy Salamov éppolyan - még felfoghatatlanabb - poklot élt át a Gulagon? Hogyan emlékszik vissza a lágerbeli oroszokra, akik a tavaszi illatoktól megrészegülve egyszer csak szökdösni kezdtek, vagy éppenséggel nagyon is jól feltalálták magukat ebben a sztálini érából már ismert abszurd világban? Hogyan éli meg azt a paradoxont, s annak erkölcsi vonatkozásait, hogy a náci táboron belül épp a kommunista foglyoknak volt a legtöbb hatalmuk, s olykor még a németeknél is nagyobb befolyással lehettek a dolgok alakulására? A De szép vasárnap! nem szokványos láger-történet, tényanyagát és gondolatiságát tekintve is sokkal szélesebb horizontú. A buchenwaldi vasárnap minden mozzanatához korábbi vagy későbbi élmények füzére kapcsolódik, s a látszólag ide-oda csapongó gondolatokból meg a legkülönfélébb helyszíneken játszódó történetekből szépen kibomlik előttünk az a folyamat, amelyben a Spanyol Kommunista Párt egykori harcosa eljut sokszorosan megszenvedett új igazságaihoz, s megjósolja a soknemzetiségű "kommunista világbirodalom" szétrobbanását is. "

Jorge Semprún - A ​nagy utazás
Négy ​napig utazik Jorger Semprun a politikai fogoly, a buchenwaldi koncentrációs tábor felé. Formentor-díjas könyve, A nagy utazás, ennek a négy napnak a története. De csak szerkezetében négy nap a regény időtartalma: Semprun mesterien keresztezi egybe a négy nap történetével az "utazás" előtti és utáni emlékeit, tulajdonképpen mindazt amit lényegesnek, közölnivalónak érez.

Jorge Semprún - Ramón ​Mercader második halála
Kémhistória? ​Sztálin, Hruscsov, Brezsnyev titkosrendőrségének leleplezése? Bepillantás a CIA vegykonyhájába? A huszadik század morális szenvedéseinek krónikája? Egy páratlan szerelem átszellemültségével izgató története? Egy mindent megértő és mégis kétségbeesetten hűséges - mihez? - kommunista lelki drámája és fizikai tragédiája? Finoman illesztett, hatalmas és bensőséges porusti mondatok illékony emlékfoszlányokat, képeket, színeket, szagokat, zenei hangokat idéző érzékies szövedéke, amely kimondhatatlan kimondását kísérli meg? (S hogy kicsoda is igazán Ramón Mercader, vagyis melyik a valódi: a spanyol gyerek, akit a polgárháborús Spanyolországból a Szovjetunióba menekítenek, vagy az a másik gyerek, akit a szovjet titkosszolgálat a halott gyerek, akit a szovjet titkosszolgálat a halott spanyol gyerek bőrébe bújtat? Vagy éppen Trockij gyilkosa?) Az olvasó eldönti majd, melyik rétege áll legközelebb hozzá a spanyol-francia Jorge Semprun Femina díjas regényének.

Jorge Semprún - Az ​ájulás
Az ​ájulás A nagy utazás hősének háború utáni "kalandjairól" szól. Ezek a "kalandok" oldottabb anyagokból épülnek fel, még inkább szellemi és érzelmi természetűek. A hős a valóság pillanatait az emlékek síkján is megéli, bonyolult összefüggések és asszociációk felvillantásával bizonyítja, hogy a pillanatnyi életérzés, sőt magatartás mennyire függvénye mindannak, amit átélt és átgondolt valaha valaki.

Jorge Semprún - A ​háborúnak vége
"Három ​nap egy férfi életéből. Három nap egy spanyol férfi életéből. Vége a háborúnak, amely azonban még ránehezedik az egyének sorsára. A jelen: egy éledő ország, egy elaggott, nagyon fiatal ország. A nyaralók paradicsoma: tizennégymillió turista lógatja lábát a vízbe, a tranzisztorok lármájában. Diego sorsa a forradalom, még ha néha az álom vagy fájdalom alakjában jelentkezik is. Három nap Diego Mora életéből, Párizsban; Spanyolország ránehezedik távoli jelenlétének teljes súlyával. Három nap, amelyet Juan - az elvtársa, fivére - keresésének szentel, akit veszély fenyeget." Ezeket mondja művéről, forgatókönyvéről Jorge Semprun, a világhírű, spanyol származású Goncourt-díjas francia író. Igen, három nap története, telve lelkesedéssel, szorongással, szerelemmel, póztalan hősiességgel. Felejthetetlen történet, melyből Alain Resnais készített nagy sikerű filmet, és emlékezetes Jorge Semprun summázata: "A legfontosabb talán mégis a cselekvés szívós öröme." A háborúnak vége című filmet, amelynek Franciaországot kellett volna képviselnie Cannes-ban, kizárták a fesztiválról. A filmet ennek ellenére levetítették a város egyik mozijában, és a fesztiválon részt vevő spanyol újságíróktól a Luis Buhuel-díjat kapta, amelyet erre az alkalomra alapítottak.

Jorge Semprún - Le ​grand voyage
"Il ​y a cet entassement des corps dans le wagon, cette lancinante douleur dans le genou droit. Les jours, les nuits. Je fais un effort et j'essaye de compter les jours, de compter les nuits. Ça m'aidera peut-être à y voir clair. Quatre jours, cinq nuits. Mais j'ai du mal à compter ou alors il y a des jours qui se sont changés en nuits. J'ai des nuits en trop; des nuits à revendre. Un matin, c'est sûr, c'est un matin que ce voyage a commencé..." Jorge Semprun est né en 1923 à Madrid. Il a obtenu le Prix Formentor et le Prix littéraire de la Résistance pour Le Grand Voyage qui retrace sa propre expérience de la déportation, et le rix Fémina pour La Deuxième Mort de Ramon Mercader. Le Grand Voyage a fait l’objet d’une adaptation cinématographique de Jean Prat pour la télévision.

Jorge Semprún - Írni ​vagy élni
„Valójában ​mindig mindent el lehet mondani. Ha valamiről unos-untalan azt hajtogatják, hogy nem lehet szavakba foglalni, az csak kibúvó. Vagy lustaság. Mindig mindent el lehet mondani, a nyelvben minden benne van. Beszélhetünk a legőrültebb szerelemről, a legiszonyatosabb kegyetlenségről. Nevén nevezhetjük a bajt, mákonyízét, pusztító örömét. Beszélhetünk Istenről, és ez nem kevés. Beszélhetünk a rózsáról meg a hajnali harmatról. Beszélhetünk a gyengédségről, a tengernyi gondviselő jóságról. Beszélhetünk a jövőről, amelybe a költők csukott szemmel, termékeny szavakkal kalandoznak el. Mindent elmondhatunk erröl a tapasztalatról. Csak végig kell gondolni. És neki kell látni. Persze, idő kell, vakmeröség, mert ez az elbeszélés határtalan, valószínűleg végtelen, amelyet beragyog - s természetesen megbéklyóz - az a lehetőség, hogy az idők végezetéig folytatható..."

Jorge Semprún - Tündöklő ​nyaraink gyors tüze...
A ​szerző ezúttal kamaszkorára emlékezik vissza, a címben szereplő Baudelaire-sor jegyében (e két sort idézi a végén: Sötétség és hideg vesz körül nemsokára; / tündöklő nyaraink gyors tüze, ég veled!). Elmeséli a spanyol polgárháború miatti száműzetés keserves időszakát, az első franciaországi élményeket, a Párizzsal, a francia nyelvvel, irodalommal, a nőkkel való ismerkedés, a férfivá érés izgalmas időszakát.

Jorge Semprún - Húsz ​év, egy nap
Semprún ​regényének középpontjában furcsa rítus áll: egy tragikus haláleset emlékére - 1936-ban egy csapat napszámos megölte egy nagybirtokos család legfiatalabb férfitagját - a gyilkosoknak minden évben el kell játszaniuk az egykori véres eseményeket. Az utolsó ilyen szertartáson a család tagjain kívül egy amerikai történész és egy francóista vizsgálóbiztos is részt vesz. Utóbbiak - ki-ki a maga módján - a család politikával és érzékiséggel telien szerteágazó történetét próbálják kibogozni. Így mintegy az ő nyomozásuk eredménye is ez a nagyszerű és izgalmas regény, mely színpompás tablója nem csupán húsz évnek és egy napnak, hanem szinte az egész elmúlt évszázadnak.