Ács Tibor könyvei a rukkolán

Süli Attila - Hermann Róbert - Ács Tibor - Németh György - Jankó Annamária - Kedves Gyula - Vajda László - Tóth Orsolya - Tóth László - Klinghammer István - Tóth Ágoston honvéd ezredes, a katona és a térképész 1812-1889
2012-ben az MH Geoinformációs Szolgálat és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum kiállítást és konferenciát szervezett a 19. századi katonai térképészet és a hadászat tudósa, illetve az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc jeles ezredese, Tóth Ágoston születésének 200. évfordulóját ünnepelve – A polihisztor térképész címmel. Jelen kötet gazdagon illusztrálva fűzi össze a konferencia előadásait, Tóth Ágoston 1848–1849-es leveleit és jelentéseit, illetve a kiállítási katalógust, bemutatva a tudós sokszínű életművét.

Ács Tibor - bolyai jános a bécsi hadmérnöki akadémián
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ács Tibor - Batthyány ​Lajos gróf, a huszártiszt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ács Tibor - Tudós ​és katona
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ács Tibor - Kossuth ​Lajos
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ács Tibor - Bolyai ​János új arca – a hadi mérnök
A ​Bolyai János életéről és munkásságáról szóló irodalom többféle képet vázolt fel a matematika óriásáról, a zseniális gondolkodóról, azonban 15 esztendeig tartó katonaéletében, 27 esztendeig tartó nyugdíjas mérnöktiszti életében sok még az ismeretlen, feltáratlan terület. Bolyai új arcának, a hadi mérnöknek hiteles rekonstrukciójához újabb, megbízható elsődleges forrásokat nyújtanak azok a többségében még feldolgozatlan és feltáratlan katonai iratok és dokumentumok, melyeket az MTA Könyvtár Kézirattárának és a marosvásárhelyi Teleki–Bolyai Könyvtár Bolyai-gyűjteményei, a budapesti Hadtörténelmi Levéltár és a bécsi Kriegsarchiv fondjai őriznek. A szerző ezekben a gyűjteményekben végzett kutatómunkájának eredményeként készült könyve első részében az ifjú Bolyai életében a bécsi mérnökakadémiai évek históriáját mutatja be, majd felvázolja hadi mérnöki pályafutását és korszakalkotó geometriai fölfedezését, mérnöki szolgálatának és működésének temesvári, aradi, lembergi, olmützi eseményeit és történéseit, végül a „nyugalmazott ingenieur kapitány” életének hétköznapjait és alkotásait. A kötetet okmánytár zárja. Az ott közölt dokumentumokból a Bolyai-kutatás előtt 120 irat eddig teljesen ismeretlen volt.

Ács Tibor - Kiss ​Károly
Kiss ​Károly az első hivatásos katonatiszt, akit irodalmi és tudományos munkássága alapján a Magyar Tudós Társaság 1831-ben levelező tagjává, majd 1840-ben hadtudományi rendes tagjává választott. Kiss egész életében a nemzeti függetlenség, a polgári átalakulás és a tudományos haladás ügyét szolgálta. A reformkorban elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar hadi műnyelv és a nemzeti hadtudomány fejlesztésében; honvéd ezredesként kiemelkedő szerepe volt az 1848-1849-es polgári forradalomban és szabadságharcban a nemzetőrség és a honvédsereg szervezetében, kiképzésében; az abszolutizmus időszakában hadtörténészi tevékenységével segítette elő az önálló magyar hadügy eszméjének ébrentartását. Élete és munkássága érdekes fejezete a magyar tudománytörténetnek.

Ács Tibor - Széchenyi ​katonaévei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ács Tibor - Katonaként ​is magyar
„Mi ​minden akar Sz. I. gróf lenni? Híres katona akar lenni, minden rendjellel kitüntetve, s minden hírlap révén nevezetes.” Ezeket a sorokat önkéntes katonaként való jelentkezésének tizenkettedik évfordulóján írta a harmincadik életévéhez közeledő gróf a naplójába, amikor még arról álmodozott, hogy „mint generális” fogja befejezni életét. Rendkívüli életútja azonban másképp alakult, és a „legnagyobb magyarként” Széchenyi István közel két évszázada áll az egymást követő nemzedékek figyelmének középpontjában. Kiemelkedő személyiségének óriási történelmi érdeme nagy horderejű alkotásaival Magyarország polgári átalakulásának máig ható szolgálata. Ám a nemzet emlékezetében élő Széchenyi-kép nem lehet teljes, ha nem mutatjuk be gazdag életművének szerves részét képező, eszmevilágának fontos elemét alkotó nézeteit a honvédelemről, az országvédelemről és a hadügy szükséges reformjáról. Alakjának korszerű ábrázolása is elképzelhetetlen, ha életútjából nem tárjuk fel és nem mutatjuk be legendák nélküli, tizenhét és fél éves korától harmincnégy éves koráig tartó katonaéletének históriáját. A fiatal Széchenyiben a ragyogó karrierbe vetett hitet csak fokozta tiszti pályafutása első időszakának alakulása. 1809 áprilisától 1815 decemberéig a magyar nemesi felkelés vezérkarában, a 7. huszárezredben és az 1. ulánusezredben főhadnagyként, Schwarzenberg tábornagy, főparancsnok parancsőrtisztjeként, az 5. huszárezredben első lovasszázados századparancsnokként szolgált. Részt vett az 1809., 1813., 1814. és 1815. évi hadjáratban. Személyes bátorságával, határozottságával, parancsnoki képességeivel és kezdeményezéseivel, futárküldetéseivel és haditetteivel kitűnt a győri, a drezdai, a nollendorfi, a liebertwolkwitzi, a wachaui, a lipcsei, a köseni, az arcisi, a tolentinói, a maceratai csatában és más harcokban. Többször megsebesült. Katonai érdemeiért kitüntették az orosz Szent Vladimir-rend IV. osztályának lovagkeresztjével, a porosz „Pour le Mérite” Katonai Érdemrend lovagkeresztjével, a szardíniai Szent Móric- és Lázár-rend lovagkeresztjével, a nápolyi Szent Ferdinánd-rend lovagkeresztjével és az osztrák Hadseregkereszttel.

Ács Tibor - A ​reformkor hadikultúrájáról
A ​kötet fejezetei a fejlődés és időrend menetét követve vizsgálati és tárgyalási módjában, s többé-kevésbé mind Magyarország XIX. századi hadtörténetébe és hadtudomány-történetébe ágyazva, a reformkori hadikultúra különböző kérdései vertikális és horizontális síkjai bemutatásának, ábrázolásának „kísérletei”, legalábbis kétféle értelemben. Egyrészt különböző módon keresik azt a műformát, amely a legjobban megfelel e bonyolult témakör – a magyarországi reformkor hadikultúrája – sokoldalú elemző tárgyalásának, hol a részletes hadügyi szövegmagyarázatban, hol ismert és ismeretlen hadtudósi és írói arcképekben, hol a katonai dialógusban vélik megtalálni. Másfelől mindegyiknek egy a célja: hogy az olvasókat egyenrangú társként vezesse be a magyar történelem egyik legfényesebb és sokat emlegetett korszakába – a reformkor mozgalmas világának egyik ismeretlen vagy inkább feltáratlan szférájába, bemutatva a hadikultúra fontos jellemzőit és értékeit, valamint az önálló nemzeti haderő és országvédelem megteremtéséért folyó reformtörekvéseket és küzdelmeket.