Ajax-loader

Vekerdy Tamás könyvei a rukkolán


Vekerdy Tamás - Naplók ​könyve
Vekerdy ​Tamás ezúttal a huszadik század "lélektanával" foglalkozik. Kötete sokszólamú mű: napi jegyzetek, egykorú reflexiók, emlékírások sorakoznak egymás mellett. A világháború előtti évektől 1956 forró napjain át a rendszerváltás utáni időkig követhetjük nyomon a "privát" történelmet egy magyar liberális tekintetével. Az utolsó bejegyzések "természetesen" a mai iskolaügy anomáliával foglalkoznak - szerzőnk fáradhatatlan gondolkodó az oktatás szünetlenül válságos világában.

Vekerdy Tamás - Lélek-jelenlét
A ​közéleti kérdések iránti érdeklődéséről közismert neves író, pszichológus 1992-ben kapott meghívást Zelky Jánostól, a Bartók Rádió Muzsikáló Reggel szerkesztőjétől, hogy heti egy alkalommal, szabadon, minden tematikai megkötés nélkül ossza meg gondolatait, véleményét az őt meghatározó erővel foglalkoztató dolgokról, jelenségekről, a világ közérdeklődésre számot tartó eseményeiről. A kötet most a négy éven át nagy sikerrel sugárzott sorozat darabjait teszi közzé, ismét hozzáférhetővé a szerző tematikus csoportosításában: A létezés technikái;Korunk;Jogok - gyermekek - iskolák.

F. Várkonyi Zsuzsa - Orvos-Tóth Noémi - Popper Péter - Ranschburg Jenő - Vekerdy Tamás - Sorsdöntő ​találkozások
Szülő ​és gyermek találkozása - sorsdöntő találkozás, melynek lenyomatai egy életre ott maradnak a személyiségünkön. Vajon min múlik, hogy ez a kapcsolat szerencsésen alakul-e, vagy éppen szerencsétlenül? Hogy kiapadhatatlan erőforrást jelent-e számunkra, vagy ellenkezőleg, inkább mély fájdalmat és szinte lerakhatatlan terheket? Mi lehet az oka annak, hogy ebben a legalapvetőbb kapcsolatban gyakran hiába szeretnénk jól szeretni egymást, valahogy mégsem találjuk az utat a másikhoz? A kötet szerzői szellemi kalandozásuk során számos érdekes kérdésre kitérnek. Mi történik, ha a megszülető gyermek karaktere nem felel meg a szülő tudatos vagy tudattalan várakozásainak, reményeinek? Hogyan hatnak a kapcsolat és az életút alakulására a különböző kötődéstípusok és nevelési attitűdök, a határtartás sajátosságai? Miként alakul a nem várt, nem tervezett gyerekek sorsa? Hogyan jelennek meg a kapcsolatban a szülő saját gyermekkori tapasztalatai, traumái? Miféle sérüléseket okozhat az elmérgesedő, csúnya válás, a szülőtárs szidalmazása, a gyerekek tőle való elidegenítése? Milyen terheket jelent az úgynevezett szülősítés, amikor a gyermek felnőtt szerepbe kerül, ő hallgatja meg szülei problémáit, ő ad tanácsokat, ő hoz döntéseket, ő visel gondot anyjára vagy apjára? A Nyitott Akadémia sorozat egyik legkedveltebb, de már hosszú évek óta nem kapható kötete átszerkesztve és két további szerző vadonatúj írásaival kibővítve jelenik meg újra

Vekerdy Tamás - Zsidó ​könyv
Vesztes ​ügyek... A két világháború között (és ma?) zsidónak lenni Magyarországon; 1956-ban tüntetést szervezni - mondjuk inkább: a tüntetésben részt venni - október 23-án; liberálisnak lenni és maradni 1998-ban - és azóta is -, ragaszkodva a magyar szabadelvűség nagy hagyományihoz - csupa vesztes ügy; vagy mégsem?

Vekerdy Tamás - Válás, ​és ami körülötte van
„Tudomásul ​kellene vennünk, hogy a gyerek számára a világ akkor ép, egészséges és teljes, ha van anyja és apja is, és valamilyen formában jelen vannak az életében. Erre egészséges testi és lelki fejlődéséhez szüksége van – szüksége volna. Nem maga a válás viseli meg legjobban − tartós károsodást okozva − a gyerekeket, hanem a két szülő közötti feszült és rendezetlen viszony. Akár a presztízs vagy anyagi okokból fenntartott házasságban, akár a válásban. Az úgynevezett „jó” válások – ilyen persze nincs, legfeljebb a gyerekek szempontjából jobb, mint a fenntartott házassági pokol vagy a „rossz” válás −, tehát ezek az „jó” válások, melyekben mindkét szülő nyugodt és oldott kapcsolata megmarad a gyerekekkel, viszonylag kis kárt okoznak, s egy idő után a gyerekek megbillent egyensúlya megnyugtató módon helyreáll.” Vekerdy Tamásnak a szülők kérdéseire adott válaszaiban szinte minden – a válással kapcsolatos - problémára talál megoldást az olvasó. A válás utáni gyerekelhelyezésről, a mozaikcsaládok problémáiról, a gyermekek egyedül nevelésének terheiről is olvashatunk a válogatásban.

Vekerdy Tamás - A ​pszichológus válaszol
Vekerdy ​Tamás újabb kötetbe gyűjtötte a Nők Lapja A pszichológus válaszol című rovatában az elmúlt évben megjelent kérdéseket és válaszokat. Az olvasók kérdéseiből megismerhetjük a kisgyermek kortól a felnőtté válás időszakáig felmerülő problémákat, melyekre a szerző a tőle megszokott közérthető stílusban válaszol, ad tanácsot szülőknek és olykor kamaszoknak.

Vekerdy Tamás - Kisgyerekek ​- óvodások...
Az ​óvoda nem arra való, hogy felkészítse a gyereket az iskolára! a magyar gyerek soha nincs ott, ahol van az óvodában az iskolába készül, az alsó tagozaton a felsőre, a felsőn a középiskolára, a középiskolában az egyetemre. az óvoda arra való, hogy az óvodáskorú gyerek számára a legkedvezőbb környezetet megteremtse. A magyar óvodai alapprogram is leszögezi, hogy az óvodás gyerek legfejlesztőbb tevékenysége a játék, méghozzá nem a játékos tanulás vagy a fejlesztő játék, hanem a szabad játék. Majdnem ugyanilyen fontosságú a mindennapos mese. aki mindennap hall mesét, annak anyanyelvi fejlettsége az iskolába lépés idejére másfél évvel előzheti meg azt a gyerekét, aki nem, vagy csak rendszertelenül hall mesét. És az anyanyelvi fejlettség a biztos gondolkodás alapja. Fel akarod készíteni a gyerekedet az iskolára? Mesélj neki! Vekerdy Tamásnak a szülők kérdéseire adott válaszaiban szinte minden nevelési problémára talál megoldást az olvasó. A kisgyerekek evési, alvási szokásairól, az óvoda körüli gondokról és a családi kapcsolatok örömeiről és terheiről is olvashatunk a válogatásban.

Vekerdy Tamás - Beszélgessünk ​iskolásokról
A ​Fiatal szülők könyvében kisgyerekekről beszélgettünk. Ebben a könyvecskében szülők és nagyszülők - a gyerek körül élő felnőttek - az iskolásgyerekről, az iskolába járó gyerekekről beszélnek és kérdeznek. A pszichológust kérdezik - de a választ sokszor ők maguk találják meg. Iskolába tíz-tizenkét évig járnak gyerekeink, hat-hét éves koruktól tizenhat-tizennyolc éves korukig - vagy még tovább, ha egyetemre, főiskolára mennek. Ennek a korosztálynak az életét, a gondjait most úgy próbáljuk szemügyre venni, ahogy azt a gyerekek élik át és a család - iskolában vagy iskolán kívül, az iskolától függően vagy attól függetlenül.

Vekerdy Tamás - Belső ​szabadság
Tizenhét ​éves koromban a barátom anyja megkérdezte, hogy mi akarok lenni. Világcsavargó, válaszoltam. Hobó, a régi, Jack London-i értelemben. Később megnéztem A pármai kolostorból készült nagyszerű filmet, Gérard Philipe főszereplésével, mely úgy kezdődik, hogy robog egy hintó a sziklás észak-itáliai tájon, és a sziklák közül egyszer csak leugrik egy útonálló. Az utasok a pisztolyukhoz kapnak: "Ki vagy?" (Én legalábbis így emlékeztem évtizedekig.) Mire ő meghajol, köpenye lobog a szélben, nagy karimás kalapját leveszi, grandezzával meglóbálja, és azt mondja: "Ferrante Palla, szabad ember". Attól kezdve azt gondoltam: ez akarok lenni! Szabad ember! Közben eltelt több mint ötven év, és azóta is próbálok, igyekszem az lenni. Remélem, hogy az is vagyok. De legalábbis úton vagyok a szabademberség felé. Mindig el akarják venni a külső szabadságunkat, ez legkésőbb az iskolába lépéssel megkezdődik, de sokszor már az óvoda is fenyeget - ami viszont mindig megmaradhat, ha kimunkáltuk magunkban, az a belső szabadság. Már a magzati korban kezdődik ennek megalapozása az örömteli biztonság megadásával - ami ilyenkor még az anya örömteli biztonságérzetét jelenti. És aztán: tudok-e a gyerekemnek továbbra is örülni, vagy szorongok, és ez a szorongás őt is görcsbe rántja? Netán "tanításoknak" esem áldozatul, és elhatározom, hogy ezt a kis lényt erre vagy arra fogom "terelni"? Tudok-e őszinte maradni? Akkor is, ha baj van? Ha éppen elválunk vagy valaki beteg a családban? Tudom-e hagyni, hogy ő felfedezze önmagát, a maga világát és a világot maga körül, vagy azt hiszem, hogy mindent nekem kell megszerveznem? Tényleg: mi az, amitől nekem kell megvédenem őt? Észreveszem-e, ha tőlem beteg a gyerek? Vajon agresszívvé kell-e őt nevelnem ebben az agresszív világban, hogy sikeres legyen? (Semmiképpen!) Hogy újra és újra jelen tudjak lenni a magam és a gyerekem életében, ehhez a mindig fenyegetett, de mindig újra kiküzdhető belső szabadság kell.

Vekerdy Tamás - Szeretők
1957 ​nyarán vagyunk - a levert forradalom után -, egy ifjúkori első szerelem végső szétbomlásában (és mégsem tud szétbomlani) és egy új szerelem születésében (és mégsem tud megszületni). A színhelyek: Pest, Buda, Mártély… Pécs. Fiatal művészek (főiskolások) és egyetemisták újra magánéletbe szorult világa. A depresszióba menekülő ráció "óceáni érzés"-sel vigasztalja magát, kiterjesztett lét-érzékeléssel, miközben sorsa életeken, halálokon, szakításokon át irracionális döntések felé sodorja. "Mi lesz velünk?" - ez a szöveg - az események - fordulatainak föl nem tett főkérdése. A könyv most jelenik meg először.

Popper Péter - Ranschburg Jenő - Vekerdy Tamás - Az ​erőszak sodrásában
A ​társadalmi és politikai agresszió ma is egyre növekvő tendenciát mutat. Mindez nem kerüli el egyéni életünket sem. Nem nézhetjük tétlenül... Szabad akaratot kaptunk, felelősek vagyunk önmagunkért! Ezért is különösen időszerűek Ranschburg Jenő, Popper Péter és Vekerdy Tamás e kötetben közölt írásai.

Vekerdy Tamás - Az ​iskola betegít?
Az ​élet dolgai Szülők, tanítók, intézmények - csak mellékszereplői a népszerű pszichológus, Vekerdy Tamás írásainak, "főhőse" ezúttal is az egyszeri és megismételhetetlen adottságokkal bíró individualitás, a gyermek. Az írások a felelősségről szólnak, legyen bár témájuk a pedagógusi és szülői szerep, a család, az értékszocializáció, a tanszabadság vagy a drogfogyasztás.

Vekerdy Tamás - Nagyapám ​iratai
Másfél ​évtizedes kitartó és csöndes munkálkodás eredménye ez a kötet; egy figyelemre méltó és ígéretes írói pálya belső érlelődésének tanúbizonysága. A módszeres erőfeszítésé, mellyel az író önmaga és a világ megértésére, kifejezésére törekszik. A kötet két munkát foglal magába. Elsőként Vekerdy későbbi művét találja az olvasó, a hol emelkedett, hol groteszkbe játszó Króniká-t, melynek alcíme: Néhány párbeszéd Rákóczi korából - és néhány jelentés. Ez a könnyed, nagy biztonsággal összeállított fiktív napló részben eredeti feljegyzésekre épül, részben az író saját megállapításait tartalmazza, s a múlt különböző rétegeit feltárva ér a mába, a nemzeti önismeret tükrét tárva az olvasó elé. A krónika játékosan rejtőzködő formáját veszi föl az író másik műve, a Birsz és Gleb is. Az első és a második évezred fordulójának korát idézi föl ez a legenda, és két orosz herceg mártíromságának történetét beszéli el, enyhén archaizált hangnemben. Ebben a munkában a nép erejébe, az emberi állhatatosságba, az igaz ügy győzelmébe vetett hitét fejezi ki az író.

Révai Gábor - Vekerdy Tamás - Beszélgetések ​nem csak gyerekekről
"Engedni ​felnőni valakit - ennél nehezebb és szebb feladatot elképzelni sem tudok. A modern nevelés tragédiája (...) tulajdonképpen az, hogy ezt nem teszi lehetővé. Nem engedi." "Az ember előtt két út áll: az egyik az, hogy megvalósítja saját magát, azt, akinek ő született; a másik az, hogy mindent megtegyen azért, hogy szeressék, mert ez a vágy is vele született. És a szeretetnek mindig ára van." "Olyan balsejtelmek gyötörnek, hogy a demokráciát, amelyben élünk (...) maga a demokrácia fogja elpusztítani. Ugyanis a demokrácia teljes mértékben ki van szolgáltatva az antidemokratáknak, akik, ha nem fojtja beléjük a szót, elpusztítják, ha pedig beléjük fojtja, önmagát pusztítja el." (Ranschburg Jenő) "Az iskola abnormális hely, ami abból is látszik, hogy az kérdez, aki tud, és annak kell válaszolni, aki nem tud." "Legyél azzá, aki vagy! Ne azzá legyél, akivé én akarlak tenni. Ez a döntő minden alternatívában. (...) Az alternatív iskola nem leventéket és szocialistákat, hanem individuumokat akar kibontakoztatni, akik majd mélyen gyökereznek abban, amit ők maguk választanak. Ha akarnak, magyarságukban, ha akarnak, cigányságukban, ha akarnak, magyar-cigány, ha akarnak, cigány-magyar mivoltukban. És mélyen gyökereznek, ha akarnak, katolicizmusukban vagy ateizmusukban, ha individualitásuk szabadon azt választja." (Vekerdy Tamás)

Vekerdy Tamás - Milyen ​iskola kell a gyerekeknek?
"Intellego ​- ez azt jelenti, hogy megértek, latinul. Az intelligencia: veleszületett értőképesség. A környezeten sok múlik a tekintetben, hogy valaki ki tudja-e bontakoztatni mindazt vagy annak legalábbis jelentős részét, amit magával hozott - de annál többet, mint amennyi valakiben benne van, semmilyen eszközzel nem lehet elővarázsolni belőle."

Popper Péter - Ranschburg Jenő - Vekerdy Tamás - Sorsdöntő ​találkozások
Mesterkurzus ​sorozat 8. kötete, Ranschburg Jenő, Vekerdy Tamás, Popper Péter előadása Ez a kötet - hozzáértő - mesterek segítségével - komoly kalandozás a gyermeki és a felnőtt világ találkozásának határmezsgyéjén. Ezért ajánljuk ezt a könyvünket is az olvasó figyelmébe.

Dr. Csernus Imre - F. Várkonyi Zsuzsa - Kánya Kata - Lux Elvira - Popper Péter - Sas István - Sz. Mikus Edit - Szendi Gábor - Szőlösy-Csoma Enikő - Vekerdy Tamás - A ​párkapcsolatok iskolája
A ​kötet az immár hatéves Mesterkurzus rendhagyó előadássorozatának szerkesztett, kibővített anyagát foglalja egybe. A Párkapcsolatok Iskolájában hazánk legismertebb, legkiválóbb szakemberei osztották meg gondolataikat szerelemről és házasságról, féltékenységről és hűtlenségről, alkalmazkodásról, hazugságról, konfliktusokról és szexről. A kérdés, amely a kurzust életre hívta: vajon mi a baj manapság a párkapcsolatokkal? Miért olyan rettenetesen nehéz valódi társra találni? Miként lehetséges, hogy éppen abban a korban, amelyben minden a kommunikációról szól, egyre kevésbé értjük egymást? Hová tart ez a folyamat? Valóban nincs más választásunk, mint hogy újabb és újabb kérészéletű kapcsolatokba meneküljünk, vagy hogy megkeseredett hétköznapok várjanak ránk egy idegenné vált ember oldalán? A könyv tíz neves szerzője úgy véli, dönthetünk másképpen is. Igaz, az általuk javasolt út nagy elszántságot, akaraterőt, szeretetet és rengeteg munkát követel – de járható, és megéri az erőfeszítést.

Bereczkei Tamás - Rozsnyai Margit - Vekerdy Tamás - Választások
Az ​élet sokszor állít bennünket választás elé: döntenünk kell, milyen ismeretek birtokában választunk iskolát, életpályát, de akár élettársat is. A Szimpozion sorozat új kötete három tudós tanulmányát tartalmazza: Bereczkei Tamás a párválasztásról, Rozsnyai Margit a pályaválasztásról, míg Vekerdy Tamás az iskolaválasztásról ír.

Kökéndy Ákos - Vekerdy Tamás - Dr. Gyarmathy Éva - Karkus Ottó - Bácskai Júlia - Herczog Mária - Mesterházi Zsuzsa - Szülők ​iskolája
A ​Waldorf Intézet előadás sorozatában, a nevelés különböző helyzetei, vitái, elképzelései kapnak helyet, a gyermekek egészségének megőrzésétől AZ agresszió és együttműködés, a teljes értékű kisgyerekkor, a kamaszkori elválás, és a gyermeknevelés és szexualitás témaköréig.

Vekerdy Tamás - Az ​óvoda és az első iskolai évek
A ​pszichológus szemével Korai tanítás? Ki a jó óvónő? Tanítson-e a szülő? Specializáció? Fontos kérdések, amelyeknek súlyát különösen akkor érezzük, ha magunk is érintettek vagyunk. Nem könnyű a válaszadás, hiszen számos probléma még mindig a szakemberek vitáinak a tárgya, és sok esetben maguk az intézmények - az óvodák, iskolák - is eltérő gyakorlatot folytatnak. Vekerdy Tamás e könyv megírása előtt tíz esztendeig dolgozott gyakorló pszichológusként nevelési tanácsadókban, tehát valóban "élesben" találkozott ezekkel a kérdésekkel, amelyek mögött azonban mindig ott állt egy segítségre szoruló gyermek, család, vagy éppen egy pedagógus, egy intézmény - diagnózisai, következtetései éppen ezért lehetnek mindannyiunkhoz szólóak.

Angster Mária - Dr. Csernus Imre - Dr. Czeizel Endre - Komlósi Piroska - Mohás Lívia - Pál Ferenc - Popper Péter - Ranschburg Jenő - Tari Annamária - Vekerdy Tamás - Családi ​boldogság, családi pokol?
Olyan ​korszakban élünk, amelyben szinte minden tradíció felbomlani látszik, az együttélés klasszikus formái – a házasság és a család – meggyengültek, az újak pedig csak sok fájdalmas próbálkozás árán alakulnak ki. Hatalmas ambíciókkal vágunk neki párkapcsolatainknak, a legjobbat és a legtöbbet szeretnénk megadni gyermekeinknek, ám amikor utolérnek a hétköznapok nehézségei és kudarcai, sokszor kiderül: sem eszközökkel, sem energiatartalékokkal nem rendelkezünk, hogy a felszínen tartsuk magánéletünk süllyedő hajóját. Korunk emberében ezért egyszerre van jelen a hagyományos kapcsolatformák iránt érzett, mély kiábrándultság, valamint a biztonság, a rendezettség és a harmónia iránti óriási vágy. A Mesterkurzus legújabb tanulmánykötetének kiváló szerzői – akik között van pszichológus, pszichiáter, orvos-genetikus és pap is – a családi együttélés modern problémáit veszik górcső alá, és igyekeznek választ adni arra a kérdésre, hogy a folyamatosan változó körülmények között miként teremthetünk mégis stabil és meghitt kapcsolatot a hozzánk legközelebb állókkal.

Bácskai Júlia - Fischer Eszter - Mohás Lívia - Vekerdy Tamás - Elszakadás ​a szülői háztól
Négy ​író-pszichológus szempontjait ismerhetik meg e kötet olvasói a szülőktől való korai leválás - vagy éppen a túl sokáig tartó erős ragaszkodás - kérdéskörében. A kisgyermek-szülő viszony döntő módon befolyásolhatja egy fiatal egész életét, ezért nem kis dolog, mi történik anya és gyermeke, apa és gyermeke között a születéstől kezdve.

Jámbor Judit - Vekerdy Tamás - Vekerdy
Interjúkötetünkben ​Vekerdy Tamás vall önmagáról, nagy találkozásairól, élete fordulópontjairól, pályája nehéz és örömteli pillanatairól. Feltárja családja furcsaságait, kettős származását, élete bonyodalmait, történelemhez, hagyományhoz való viszonyát. Mesél felemelő és gyötrő iskolai élményeiről, a sokat bírált és a szerinte gyerekgyilkos magyar állami iskoláról, és bepillanthatunk a Waldorf-iskola mindennapi életébe. Megtudhatjuk, mit jelent számára a színház, amit statisztaként, színpadi szerzőként, kutatóként és pszichológusként is ismer. Milyen az igazi művészet, mit jelent számára a hit, transzcendencia. A személyes vonatkozásokon túl kirajzolódik az elmúlt évszázad magyar világa, melyről mély beleéléssel és humorral beszél. Vekerdy Tamás 1935-ben született Budapesten. A jogi egyetem elvégzése után riporter volt a Család és Iskola című folyóiratnál. 1968-ban szerezte meg pszichológusi diplomáját, majd gyermekpszichológusként dolgozott. Tanított a Színművészeti Főiskolán, a Waldorf-pedagógia magyarországi megalapítója. Szépirodalmi és pszichológiai írásai 1975 óta jelennek meg.

Bakonyi Anna - Cziglán Karolina - Nemes Éva - Purebl György - S. Pintye Mária - Tari Annamária - Vajna Virág - Vekerdy Tamás - Nevelésről ​szülőknek
A ​Waldorf Pedagógiai Intézet újabb előadás-sorozatában neves pszichológusok vezetnek be a szülők iskolájának gondolatvilágába. Fontos kérdésekben segítenek eligazodni: Mi az, hogy élő tudás? Lehet-e élővé tenni a holt tudást? - A digitális kor értékválsága új kihívások elé állítja a mai szülőket. Hogyan lehet ebben a változó világban egészséges gyerekeket nevelni? - Miért olyan félelmetes felnőtté válni? - Családi kommunikáció - megértjük egymást félszavakból is?

Balassa Péter - Boda László - Bolberitz Pál - Vekerdy Tamás - A ​bizonyság két táblája
A ​kötet a Bartók Rádióban 1992-ben elhangzott tizenegy részes, részenként közel hatvan perces rádióműsor teljes anyagát tartalmazza. Az egyes műsorok többórás beszélgetésekből lettek összeállítva, ám a könyv alakban való megjelentetés lehetővé tette a kimaradt részek eredeti kontextusukba való visszaemelését. Ugyancsak a könyv alak tette indokolttá, hogy az eredetileg irodalmi és zenei idézetekkel kiegészített rádióműsor jelen formájában képzőművészeti alkotásokkal gazdagodjék.

Vekerdy Tamás - Kérdezz! ​Felelek... 3.
A ​Kérdezz! Felelek... nagy sikerű első és második kötete után Vekerdy Tamás újabb kötetbe gyűjtötte a Nők Lapja A pszichológus válaszol című rovatában az elmúlt két évben megjelent kérdéseket és válaszokat.

Vekerdy Tamás - Jól ​szeretni
Megismerlek ​és elfogadlak. Olyannak, amilyen vagy. A te teljes világodat. Aki jól szeret, az megismer és elfogad saját világát kitágítja a másik felé. Befogadja őt. "Ha az embernek olyan szerencséje van, hogy valakit is érdekelni kezd, amit itt vagy ott mondott, leírt, és úgynevezett 'előadásokra' hívják, akkor azt kell átélnie, hogy ezeknek az együttléteknek, legalábbis az ő számára, a hasonlíthatatlanul jobb, felpezsdítőbb, szórakoztatóbb része az, amikor a megjelentek elmondják kérdéseiket, aggályaikat, ellenvetéseiket, egyszóval megnyilatkoznak. Nagyszerű érzés hallani, amikor a négy-ötszáz fős (esetleg nagyobb) hallgatóságból egy kedves nő vagy férfi feláll, és bevilágító erővel mondja el személyes tapasztalatait, személyes példáját, ami megeleveníti az egész együttlétet. Ebben a könyvben a találkozásoknak ezt a részét, illetve a kérdésekre adott válaszokat találja meg az Olvasó. Nem kérdés-felelet formájában, hanem a kérdéseket, az elmondott eseteket is beledolgozva az egyes témákról szóló részecskékbe. (Így hát szerzőtársak vagyunk – hat-nyolc év néhány száz megszólalójával.) Míg az előző kötetben, az Érzelmi biztonságban az előadások válogatása jelent meg, itt ezeké a közös beszélgetéseké. És, igen, ezek a beszélgetések mindig abba az irányba mutattak, hogy miképp is kellene, hogyan is lehetne ezt az együttélést – a gyerekkel és tágabban: egymással - jól csinálni, hogyan is lehetne jól szeretni. Akármerre ágaznak is el az egyes témák, a mélyükben mindig ez a kérdés lapul. Ott húzódik meg, és sokszor felfűti a beszélgetést. Kicsit szorongok. Vajon ebből a felfűtöttségből sikerül-e itt, a következő lapokon valamit is visszaadni?" Vekerdy Tamás

Vekerdy Tamás - Kamaszkor ​körül
MILYEN ​IS a kamasz? Hazudik? Lusta? Szemtelen? Szerelmes? Magányos? Vagy éppen: kibírhatatlan? Mit kezdjen magával és a felnőttek mit kezdjenek vele? És MIÉRT OLYAN, amilyen? Meddig marad ez így? Miben más, mint a többiek? Miért és miben TÖBB netán a kamasz, mint a nála kisebbek vagy nagyobbak? És miért és miben kevesebb? Efféle kérdésekre keres választ ez a könyvecske, melyet jó felerészben kamaszok írtak...

Bagdy Emőke - F. Várkonyi Zsuzsa - Ranschburg Jenő - Vekerdy Tamás - Visszatalálunk ​egymáshoz?
A ​szülő-gyermek kapcsolat életünk alapvető, meghatározó viszonya, néha mégis fényévnyi távolságra érezzük magunkat egymástól, és reménytelennek tűnik, hogy akár a legapróbb dolgokban is egyetértésre jussunk. Vajon miért nem beszélünk közös nyelvet azzal, akit annyira szeretünk, vagy legalábbis annyira szeretnénk szeretni? Jól tudjuk, hogy a gyermek felnövekedése során van - legalább - két olyan érzékeny időszak, amikor különösen sok ütközésre, konfliktusra számíthatunk. De mely esetek tartoznak a fejlődéssel együtt járó, természetes problémák körébe, és mi az, ami már aggodalomra adhat okot? Mikor érdemes a szülőnek türelmesnek, toleránsnak lennie, s mikor határozottan föllépnie? Hogyan értessük meg és fogadtassuk el gyermekünkkel azt, amiben nem vagyunk készek a kompromisszumra? Miként érjük el, hogy kamaszként is a bizalmába avasson bennünket? Rendbe hozhatjuk-e még - akár szülőként, akár "felnőtt gyermekként" - a kapcsolatot, ha már eldurvultak a konfliktusok, és tele vagyunk sebekkel? A nehéz, sok szülő számára napi problémát jelentő kérdésekre négy kiváló szakember igyekszik választ adni. A kötetben olvasható Ranschburg Jenő élete utolsó előadásának szerkesztett anyaga, amely a tőle megszokott emberséggel, humorral és eleganciával idézi emlékezetünkbe a nagy formátumú, szeretetre méltó tudós alakját.

Vekerdy Tamás - A ​szülő kérdez, a pszichológus válaszol 2.
Az ​igazán jó válaszok nem a receptek, hanem azok, amelyek tovább kérdeznek, és netalán újabb kérdéseket hívnak elő az olvasóban. A kötetben összegyűjtve olvashatjuk a Nők Lapja hasábjain megjelent olvasói levelekre adott szakértői válaszokat.

Vekerdy Tamás - Gyerekek, ​óvodák, iskolák
Mire ​van szüksége a gyerekemnek - hogy boldoguljon? Milyen óvodát, iskolát válasszak neki - ha tehetem? Miért? És ha nincs választék? Milyen különórákra küldjem, ha tehetem, és mikortól? Mikor és mivel teszek jót neki, vele (mikor "építem a jövőjét")? Ha hajszolom, vagy ha kímélem? Miből tudom meg, hogy jól választottam-e? Mi jellemzi a jó óvodát, iskolát? Otthon mit kell még hozzátennem ahhoz, amit az óvoda, vagy az iskola követel tőle? Az ismert és kedvelt pszichológus a gyermeknevelésről, iskolaválasztásról ír a sorozat legújabb kötetében.

Vekerdy Tamás - Felnőttek ​és gyerekek
A ​gyerek "megérik, mint az alma a fán". Talán ebben a gondolatban fogalmazódik meg legszemléletesebben Vekerdy Tamás pszichológusi credójának egyik vezérmotívuma, amely kiegészül azzal a meggyőződéssel, hogy ez a folyamat akkor sikeres, ha lehetővé teszik a gyermek számára, hogy "ráérősen" járhassa be saját fejlődési útját. De van-e elegendő idő erre? Megfelelőek-e a családi és intézményi feltételek a gyermek - az egyes gyermek! - spontán "érlelődéséhez"? Hogyan segítheti vagy gátolhatja a szülő, az óvoda, az iskola ezt a folyamatot? Miként hatnak a társadalmi-gazdasági-technikai változások a nevelődés körülményeire? A népszerű pszichológus legfőként ezekre az ezernyi formában megfogalmazódó kérdésekre keresi a választ írásaiban.

Kollekciók