Ajax-loader

Vekerdy Tamás könyvei a rukkolán


Vekerdy Tamás - Beszélgessünk ​iskolásokról
A ​Fiatal szülők könyvében kisgyerekekről beszélgettünk. Ebben a könyvecskében szülők és nagyszülők - a gyerek körül élő felnőttek - az iskolásgyerekről, az iskolába járó gyerekekről beszélnek és kérdeznek. A pszichológust kérdezik - de a választ sokszor ők maguk találják meg. Iskolába tíz-tizenkét évig járnak gyerekeink, hat-hét éves koruktól tizenhat-tizennyolc éves korukig - vagy még tovább, ha egyetemre, főiskolára mennek. Ennek a korosztálynak az életét, a gondjait most úgy próbáljuk szemügyre venni, ahogy azt a gyerekek élik át és a család - iskolában vagy iskolán kívül, az iskolától függően vagy attól függetlenül.

Balassa Péter - Boda László - Bolberitz Pál - Vekerdy Tamás - A ​bizonyság két táblája
A ​kötet a Bartók Rádióban 1992-ben elhangzott tizenegy részes, részenként közel hatvan perces rádióműsor teljes anyagát tartalmazza. Az egyes műsorok többórás beszélgetésekből lettek összeállítva, ám a könyv alakban való megjelentetés lehetővé tette a kimaradt részek eredeti kontextusukba való visszaemelését. Ugyancsak a könyv alak tette indokolttá, hogy az eredetileg irodalmi és zenei idézetekkel kiegészített rádióműsor jelen formájában képzőművészeti alkotásokkal gazdagodjék.

Vekerdy Tamás - A ​színészi hatás eszközei Zeami mester művei szerint
Vekerdy ​Tamás ezt írja könyvéről: • "Könyvünk főhőse Zeami Motokijó színész (táncos), író (költő), rendező, társulat- és iskolavezető, maszk- és szoborfaragó, családapa és szerzetes, aki 1363-ban született és 1443-ban halt meg. Most ötszáznyolcvan éve, 1408-ban vesztette el a hercegi udvar kegyét - meghalt a herceg, ki őt (és apját) pártfogolta -, s a herceg fia más (sorvadó, s azóta el is halt) irányzatot pártolt fel a japán színházi életben. 1408-ban Zeami negyvenöt éves volt, s ekkor kezdte írni itt, a következő lapokon idézett elméleti munkáit. Elméleti? Szó sincs róla. • Bár a művekben a lét, a megismerés, az ember és a művészet alapvető kérdései is szóba kerülnek, de mindig: a színész mindennapi -Iegmindennapibb - praxisából kiindulva s ahhoz visszakanyarodva. Ezek az írások úgyszólván: technikai útmutatók, melyek azonban nemcsak a test, hanem a lélek - és a szellem - gyakorlatainak technikáját is elemzik." • Vekerdy lélektani esszéjében, a gyakorló pszichológus szempontjából értelmezi ezt a hagyatékot - s késztet bennünket is a Mester tanításainak továbbgondolására. A címlapon a sírás kéztartását látjuk a nő gesztusrendszeréből; a hátlapon női maszkot (eltűnt gyermekét kereső anya). A borító belső oldalán elöl a harcban megölt halászfiú szellemét; hátul a démonná változott öregasszony démontáncát láthatjuk.

Vekerdy Tamás - A ​pszichológus válaszol
Vekerdy ​Tamás újabb kötetbe gyűjtötte a Nők Lapja A pszichológus válaszol című rovatában az elmúlt évben megjelent kérdéseket és válaszokat. Az olvasók kérdéseiből megismerhetjük a kisgyermek kortól a felnőtté válás időszakáig felmerülő problémákat, melyekre a szerző a tőle megszokott közérthető stílusban válaszol, ad tanácsot szülőknek és olykor kamaszoknak.

Vekerdy Tamás - Naplók ​könyve
Vekerdy ​Tamás ezúttal a huszadik század "lélektanával" foglalkozik. Kötete sokszólamú mű: napi jegyzetek, egykorú reflexiók, emlékírások sorakoznak egymás mellett. A világháború előtti évektől 1956 forró napjain át a rendszerváltás utáni időkig követhetjük nyomon a "privát" történelmet egy magyar liberális tekintetével. Az utolsó bejegyzések "természetesen" a mai iskolaügy anomáliával foglalkoznak - szerzőnk fáradhatatlan gondolkodó az oktatás szünetlenül válságos világában.

Vekerdy Tamás - Szeretők
1957 ​nyarán vagyunk - a levert forradalom után -, egy ifjúkori első szerelem végső szétbomlásában (és mégsem tud szétbomlani) és egy új szerelem születésében (és mégsem tud megszületni). A színhelyek: Pest, Buda, Mártély… Pécs. Fiatal művészek (főiskolások) és egyetemisták újra magánéletbe szorult világa. A depresszióba menekülő ráció "óceáni érzés"-sel vigasztalja magát, kiterjesztett lét-érzékeléssel, miközben sorsa életeken, halálokon, szakításokon át irracionális döntések felé sodorja. "Mi lesz velünk?" - ez a szöveg - az események - fordulatainak föl nem tett főkérdése. A könyv most jelenik meg először.

Vekerdy Tamás - Belső ​szabadság
Tizenhét ​éves koromban a barátom anyja megkérdezte, hogy mi akarok lenni. Világcsavargó, válaszoltam. Hobó, a régi, Jack London-i értelemben. Később megnéztem A pármai kolostorból készült nagyszerű filmet, Gérard Philipe főszereplésével, mely úgy kezdődik, hogy robog egy hintó a sziklás észak-itáliai tájon, és a sziklák közül egyszer csak leugrik egy útonálló. Az utasok a pisztolyukhoz kapnak: "Ki vagy?" (Én legalábbis így emlékeztem évtizedekig.) Mire ő meghajol, köpenye lobog a szélben, nagy karimás kalapját leveszi, grandezzával meglóbálja, és azt mondja: "Ferrante Palla, szabad ember". Attól kezdve azt gondoltam: ez akarok lenni! Szabad ember! Közben eltelt több mint ötven év, és azóta is próbálok, igyekszem az lenni. Remélem, hogy az is vagyok. De legalábbis úton vagyok a szabademberség felé. Mindig el akarják venni a külső szabadságunkat, ez legkésőbb az iskolába lépéssel megkezdődik, de sokszor már az óvoda is fenyeget - ami viszont mindig megmaradhat, ha kimunkáltuk magunkban, az a belső szabadság. Már a magzati korban kezdődik ennek megalapozása az örömteli biztonság megadásával - ami ilyenkor még az anya örömteli biztonságérzetét jelenti. És aztán: tudok-e a gyerekemnek továbbra is örülni, vagy szorongok, és ez a szorongás őt is görcsbe rántja? Netán "tanításoknak" esem áldozatul, és elhatározom, hogy ezt a kis lényt erre vagy arra fogom "terelni"? Tudok-e őszinte maradni? Akkor is, ha baj van? Ha éppen elválunk vagy valaki beteg a családban? Tudom-e hagyni, hogy ő felfedezze önmagát, a maga világát és a világot maga körül, vagy azt hiszem, hogy mindent nekem kell megszerveznem? Tényleg: mi az, amitől nekem kell megvédenem őt? Észreveszem-e, ha tőlem beteg a gyerek? Vajon agresszívvé kell-e őt nevelnem ebben az agresszív világban, hogy sikeres legyen? (Semmiképpen!) Hogy újra és újra jelen tudjak lenni a magam és a gyerekem életében, ehhez a mindig fenyegetett, de mindig újra kiküzdhető belső szabadság kell.

Vekerdy Tamás - A ​szülő kérdez, a pszichológus válaszol 2.
Az ​igazán jó válaszok nem a receptek, hanem azok, amelyek tovább kérdeznek, és netalán újabb kérdéseket hívnak elő az olvasóban. A kötetben összegyűjtve olvashatjuk a Nők Lapja hasábjain megjelent olvasói levelekre adott szakértői válaszokat.

Bereczkei Tamás - Rozsnyai Margit - Vekerdy Tamás - Választások
Az ​élet sokszor állít bennünket választás elé: döntenünk kell, milyen ismeretek birtokában választunk iskolát, életpályát, de akár élettársat is. A Szimpozion sorozat új kötete három tudós tanulmányát tartalmazza: Bereczkei Tamás a párválasztásról, Rozsnyai Margit a pályaválasztásról, míg Vekerdy Tamás az iskolaválasztásról ír.

Vekerdy Tamás - Fiatal ​szülők könyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Popper Péter - Ranschburg Jenő - Vekerdy Tamás - Sorsdöntő ​találkozások
Mesterkurzus ​sorozat 8. kötete, Ranschburg Jenő, Vekerdy Tamás, Popper Péter előadása Ez a kötet - hozzáértő - mesterek segítségével - komoly kalandozás a gyermeki és a felnőtt világ találkozásának határmezsgyéjén. Ezért ajánljuk ezt a könyvünket is az olvasó figyelmébe.

Bácskai Júlia - Fischer Eszter - Mohás Lívia - Vekerdy Tamás - Elszakadás ​a szülői háztól
Négy ​író-pszichológus szempontjait ismerhetik meg e kötet olvasói a szülőktől való korai leválás - vagy éppen a túl sokáig tartó erős ragaszkodás - kérdéskörében. A kisgyermek-szülő viszony döntő módon befolyásolhatja egy fiatal egész életét, ezért nem kis dolog, mi történik anya és gyermeke, apa és gyermeke között a születéstől kezdve.

Vekerdy Tamás - Az ​iskola betegít?
Az ​élet dolgai Szülők, tanítók, intézmények - csak mellékszereplői a népszerű pszichológus, Vekerdy Tamás írásainak, "főhőse" ezúttal is az egyszeri és megismételhetetlen adottságokkal bíró individualitás, a gyermek. Az írások a felelősségről szólnak, legyen bár témájuk a pedagógusi és szülői szerep, a család, az értékszocializáció, a tanszabadság vagy a drogfogyasztás.

Vekerdy Tamás - Honnan? ​Hová?
A ​pszichológust rendelőjében, már munkaideje végeztével, a szokásos farmer-szerelésben egy fiatal hölgy keresi fel. Nem akar semmit. Csak beszélgetni szeretne. Kérdéseket tesz fel. A kérdések - amelyek az élet értelmére és céljára, az ember és a világ eredetére vonatkoznak, valamint arra, hogy mi lesz a halál után - megválaszolhatatlanok. Csak körüljárni lehetne őket, de nem most, munkaidő után. Az ifjú hölgy sörözni hívja a pszichológust, amit az - szerepzavarra hivatkozva - elhárít, de a beszélgetésre új időpontot ad. Főszereplőnk - a különös látogató - a megbeszélt időpontban barátját és barátnőjét is magával hozza. Négyesben beszélgetnek... A talán legismertebb, kiváló pszichológus-pedagógus író könyve a tőle megszokott közvetlen és közérthető stílusban szól az élet fontos kérdéseiről és kísérel meg irányjelzőket, fogódzókat adni a kamaszkorban és a már azon túllévő fiataloknak (és már nem egészen fiataloknak) egyaránt.

Révai Gábor - Vekerdy Tamás - Beszélgetések ​nem csak gyerekekről
"Engedni ​felnőni valakit - ennél nehezebb és szebb feladatot elképzelni sem tudok. A modern nevelés tragédiája (...) tulajdonképpen az, hogy ezt nem teszi lehetővé. Nem engedi." "Az ember előtt két út áll: az egyik az, hogy megvalósítja saját magát, azt, akinek ő született; a másik az, hogy mindent megtegyen azért, hogy szeressék, mert ez a vágy is vele született. És a szeretetnek mindig ára van." "Olyan balsejtelmek gyötörnek, hogy a demokráciát, amelyben élünk (...) maga a demokrácia fogja elpusztítani. Ugyanis a demokrácia teljes mértékben ki van szolgáltatva az antidemokratáknak, akik, ha nem fojtja beléjük a szót, elpusztítják, ha pedig beléjük fojtja, önmagát pusztítja el." (Ranschburg Jenő) "Az iskola abnormális hely, ami abból is látszik, hogy az kérdez, aki tud, és annak kell válaszolni, aki nem tud." "Legyél azzá, aki vagy! Ne azzá legyél, akivé én akarlak tenni. Ez a döntő minden alternatívában. (...) Az alternatív iskola nem leventéket és szocialistákat, hanem individuumokat akar kibontakoztatni, akik majd mélyen gyökereznek abban, amit ők maguk választanak. Ha akarnak, magyarságukban, ha akarnak, cigányságukban, ha akarnak, magyar-cigány, ha akarnak, cigány-magyar mivoltukban. És mélyen gyökereznek, ha akarnak, katolicizmusukban vagy ateizmusukban, ha individualitásuk szabadon azt választja." (Vekerdy Tamás)

Jámbor Judit - Vekerdy Tamás - Vekerdy
Interjúkötetünkben ​Vekerdy Tamás vall önmagáról, nagy találkozásairól, élete fordulópontjairól, pályája nehéz és örömteli pillanatairól. Feltárja családja furcsaságait, kettős származását, élete bonyodalmait, történelemhez, hagyományhoz való viszonyát. Mesél felemelő és gyötrő iskolai élményeiről, a sokat bírált és a szerinte gyerekgyilkos magyar állami iskoláról, és bepillanthatunk a Waldorf-iskola mindennapi életébe. Megtudhatjuk, mit jelent számára a színház, amit statisztaként, színpadi szerzőként, kutatóként és pszichológusként is ismer. Milyen az igazi művészet, mit jelent számára a hit, transzcendencia. A személyes vonatkozásokon túl kirajzolódik az elmúlt évszázad magyar világa, melyről mély beleéléssel és humorral beszél. Vekerdy Tamás 1935-ben született Budapesten. A jogi egyetem elvégzése után riporter volt a Család és Iskola című folyóiratnál. 1968-ban szerezte meg pszichológusi diplomáját, majd gyermekpszichológusként dolgozott. Tanított a Színművészeti Főiskolán, a Waldorf-pedagógia magyarországi megalapítója. Szépirodalmi és pszichológiai írásai 1975 óta jelennek meg.

Vekerdy Tamás - Kicsikről ​nagyoknak 2.
- ​Most már aztán nincs játék! Nincs kecmec! Iskola! - Ez már vérre megy! Gyakran hallani ezt szülőktől az iskoláskor küszöbén. Vekerdy Tamás könyve oldja a szorongást és az aggodalmat. Okosan és szeretettel ír az iskolai gondokról: az együtt tanulástól a büntetés és jutalmazás dilemmájáig. Beszél az intelligencia sokféleségéről és arról is, hogy gyereke tehetségét felismerje és kibontakozni segítse.

Kökéndy Ákos - Vekerdy Tamás - Dr. Gyarmathy Éva - Karkus Ottó - Bácskai Júlia - Herczog Mária - Mesterházi Zsuzsa - Szülők ​iskolája
A ​Waldorf Intézet előadás sorozatában, a nevelés különböző helyzetei, vitái, elképzelései kapnak helyet, a gyermekek egészségének megőrzésétől AZ agresszió és együttműködés, a teljes értékű kisgyerekkor, a kamaszkori elválás, és a gyermeknevelés és szexualitás témaköréig.

Vekerdy Tamás - Iskolák?!?!
Kétféle ​alapelv érvényesülhet a gyerekek nevelésében. Az egyik: legyél, aki vagy - én ehhez próbállak hozzásegíteni. Van, aki matematikában jó, más a táncban, faragásban, motorépítésben vagy az énekben - mind egyforma érték. A másik: legyél, akivé én akarlak tenni! Ez az örök harcok és a kétségbeejtő helyzetek útja. Mennyi az élmény mai iskoláinkban, és mennyi az életöröm? Holott a kilencvenes évek óta tudjuk, hogy öröm nélkül nincs hatékony tanulás! Tudjuk vizsgálatokból azt is, hogy a gyerekek viszonylag nagy kíváncsisággal mennek az iskolába. A kíváncsiság, az érdeklődés, az iskolába lépés után csökken, hanyatlik, majd eltűnik. A fentiek ellenére ma is vannak nagyszerű, jó iskolák, és remek tanítók és tanárok, és én biztos vagyok benne, hogy az iskola gyerekközpontú megújulás előtt áll. A könyvben szülők kérdeznek, és én válaszolni próbálok. Iskolai ügyekben, tanulási küzdelmekben. Remélem, ezek az összegyűjtött válaszok majd újabb kérdéseket váltanak ki, hoznak felszínre, amikre újra lehet majd válaszolni. (Vekerdy Tamás)

Vekerdy Tamás - A ​szülő kérdez, a pszichológus válaszol
"Én ​azt hiszem, hogy az igazán jó válaszok - ha vannak ilyenek - nem a receptek, hanem azok, amelyek tovább kérdeznek és netalán újabb kérdéseket hívnak elő az olvasóban. Mert azt hiszem, hogy a kérdező ember van igazán közel a dolgok áramához, és nem a válaszoló ember, különösen nem az, aki azt hiszi, azt képzeli magáról, hogy ismeri a helyes - netán egyedül helyes - válaszokat."(Vekerdy Tamás) A kötetben összegyűjtve olvashatjuk a Nők Lapja hasábjain megjelent olvasói levelekre adott szakértői válaszokat.

Popper Péter - Ranschburg Jenő - Vekerdy Tamás - Az ​erőszak sodrásában
Megdöbbentő, ​de társadalmi kényszer, hogy ma az agresszivitást kiemelt fontosságúnak kell tekintenünk. Lehetetlen nem elszörnyedni azon, hogy a 20. század -azelőtt soha meg nem élt- kollektív agressziói, fajgyűlölete és háború következtében hány millió ember pusztul el. S minden regényünk ellenére a társadalmi és a politikai agresszió ma is egyre növekvő tendenciát mutat. Mindez nem kerüli el egyéni életünket sem. Minden ember nap mint nap szembetalálkozik saját agresszív indulataival, amelyeket az erősödő indulat világában egyre nehezebb elfojtani és eltűrni. A társadalmi bűnök egyéni bűnökké alakulnak. Sigmund Freud szerint a civilizáció akkor kezdődött, amikor először fordult elő, hogy egy ősember haragjában rikácsolt, husángját forgatta, de nem csapott le vele. De mi lecsapunk szavakkal, bombákkal, lágerekkel. Lehet, hogy elpusztult a humanizmusára egykor annyira büszke civilizációnk? S a szeretet vallását követőkből megint megkeresztelt pogányokká zuhanunk vissza? Nem nézhetjük tétlenül...Szabad akaratot kaptunk, felelősek vagyunk önmagunkért! Ezért is különösen időszerűek Ranschburg Jenő, Popper Péter és Vekerdy Tamás e kötetben közölt írásai.

F. Várkonyi Zsuzsa - Orvos-Tóth Noémi - Popper Péter - Ranschburg Jenő - Vekerdy Tamás - Sorsdöntő ​találkozások
Szülő ​és gyermek találkozása - sorsdöntő találkozás, melynek lenyomatai egy életre ott maradnak a személyiségünkön. Vajon min múlik, hogy ez a kapcsolat szerencsésen alakul-e, vagy éppen szerencsétlenül? Hogy kiapadhatatlan erőforrást jelent-e számunkra, vagy ellenkezőleg, inkább mély fájdalmat és szinte lerakhatatlan terheket? Mi lehet az oka annak, hogy ebben a legalapvetőbb kapcsolatban gyakran hiába szeretnénk jól szeretni egymást, valahogy mégsem találjuk az utat a másikhoz? A kötet szerzői szellemi kalandozásuk során számos érdekes kérdésre kitérnek. Mi történik, ha a megszülető gyermek karaktere nem felel meg a szülő tudatos vagy tudattalan várakozásainak, reményeinek? Hogyan hatnak a kapcsolat és az életút alakulására a különböző kötődéstípusok és nevelési attitűdök, a határtartás sajátosságai? Miként alakul a nem várt, nem tervezett gyerekek sorsa? Hogyan jelennek meg a kapcsolatban a szülő saját gyermekkori tapasztalatai, traumái? Miféle sérüléseket okozhat az elmérgesedő, csúnya válás, a szülőtárs szidalmazása, a gyerekek tőle való elidegenítése? Milyen terheket jelent az úgynevezett szülősítés, amikor a gyermek felnőtt szerepbe kerül, ő hallgatja meg szülei problémáit, ő ad tanácsokat, ő hoz döntéseket, ő visel gondot anyjára vagy apjára? A Nyitott Akadémia sorozat egyik legkedveltebb, de már hosszú évek óta nem kapható kötete átszerkesztve és két további szerző vadonatúj írásaival kibővítve jelenik meg újra

Vekerdy Tamás - Zsidó ​könyv
Vesztes ​ügyek... A két világháború között (és ma?) zsidónak lenni Magyarországon; 1956-ban tüntetést szervezni - mondjuk inkább: a tüntetésben részt venni - október 23-án; liberálisnak lenni és maradni 1998-ban - és azóta is -, ragaszkodva a magyar szabadelvűség nagy hagyományihoz - csupa vesztes ügy; vagy mégsem?

Vekerdy Tamás - Álmok ​és lidércek
1987 ​október. Indul a repülőgépem Wittenbe. Miért is megyek? Egyrészt -- ez világos volt -- azért, hogy megnézzem mi is lett abból, amiről oly sok éven át itthon olvasgattunk, olvasgattam, a Waldorf-pedagógiából. Hogyan működik -- és működik-e -- odakint Rudolf Steiner szellemi hagyatéka, a mindig kicsit az obskurantizmus vádja ellen védelmező antopofózia? Másrészt -- és ez volt a szorongató -- tudtam, hogy valahogy azt kellene majd kitalálnom, arra is rá kellene jönnöm, hogy -- ha a dolog él és olyan, amilyennek én gondolom -- hogyan volna hazahozható, itthon megvalósítható...

Vekerdy Tamás - Kamaszkor ​körül
MILYEN ​IS a kamasz? Hazudik? Lusta? Szemtelen? Szerelmes? Magányos? Vagy éppen: kibírhatatlan? Mit kezdjen magával és a felnőttek mit kezdjenek vele? És MIÉRT OLYAN, amilyen? Meddig marad ez így? Miben más, mint a többiek? Miért és miben TÖBB netán a kamasz, mint a nála kisebbek vagy nagyobbak? És miért és miben kevesebb? Efféle kérdésekre keres választ ez a könyvecske, melyet jó felerészben kamaszok írtak...

Vekerdy Tamás - Ó, ​azok a hatvanas évek
A ​sikeres pszichológust elsősorban az óvodáról, iskoláról szóval a gyerekekről írt tanulmányaiból ismerjük. A múlt évben megjelent Családom történetei szépirodalmi könyv; mint ahogy a Könyvhétre tervezett : Ó, azok a 60-as évek is.,- korábbi meg nem jelent novelláit tartalmazzák. A történetek a Kádár korban, főként főiskolások körében játszódnak, de feltűnnek a korszak jellegzetes problémái, a tsz-ek, 56-os bebörtönzések is.

Vekerdy Tamás - Családom ​történeteiből
Végül ​is regény vagy történelmi esszé ez a könyv, talán mindkettő. Szigorúan hiteles dokumentumokra épülő non-fiction, mégis fantasztikus széppróza... Bikács Gergely: "A nagyapám iratai"-ról Szeretem a családi történeteket, a Vekerdy Tamáséit meg különösen. A "Nagyapám iratai" egyik kedvenc könyvem. Esterházy Péter Vekerdy "emlékírásai", melyekben a szerző elődeire hivatkozva vagy emlékezve mutatja meg, mit és hogyan gondol a világ nagyon egyszerű és felfoghatatlanul bonyolult, hagyományos és egyszeri összefüggéseiről, izgalmas és megható történésekben, megrázó és érzelmes hangulatokban fogalmazódnak... Margócsy István Az elsősorban pszichológusként és tudományos szakértőként ismert Vekerdy Tamás művészetekkel érintkező munkái sem ismeretlenek a nagyközönség előtt. A japán színháztörténetről írott drámatörténeti munkája egy kultúrában széles körben tájékozódni kívánó színházi generáció nélkülözhetetlen alapkönyvévé vált. És nem kevésbé figyelemre méltók, bár szűkebb körben ismertek azok a munkái, amelyekben tudományos érdeklődésének és szépírói képességeinek ötvözetét adja. Gondolok itt a "Nagyapám iratai" című regényére és a Don Juan témát újra feldolgozó drámájára. Ezek a munkák a magyar irodalomban egy inkább kívánatos, mint meghonosodott írói gondolkodásmód kiváló darabjai. Nádas Péter

Vekerdy Tamás - Az ​óvoda és az első iskolai évek
A ​pszichológus szemével Korai tanítás? Ki a jó óvónő? Tanítson-e a szülő? Specializáció? Fontos kérdések, amelyeknek súlyát különösen akkor érezzük, ha magunk is érintettek vagyunk. Nem könnyű a válaszadás, hiszen számos probléma még mindig a szakemberek vitáinak a tárgya, és sok esetben maguk az intézmények - az óvodák, iskolák - is eltérő gyakorlatot folytatnak. Vekerdy Tamás e könyv megírása előtt tíz esztendeig dolgozott gyakorló pszichológusként nevelési tanácsadókban, tehát valóban "élesben" találkozott ezekkel a kérdésekkel, amelyek mögött azonban mindig ott állt egy segítségre szoruló gyermek, család, vagy éppen egy pedagógus, egy intézmény - diagnózisai, következtetései éppen ezért lehetnek mindannyiunkhoz szólóak.

Vekerdy Tamás - Felnőttek ​és gyerekek
A ​gyerek "megérik, mint az alma a fán". Talán ebben a gondolatban fogalmazódik meg legszemléletesebben Vekerdy Tamás pszichológusi credójának egyik vezérmotívuma, amely kiegészül azzal a meggyőződéssel, hogy ez a folyamat akkor sikeres, ha lehetővé teszik a gyermek számára, hogy "ráérősen" járhassa be saját fejlődési útját. De van-e elegendő idő erre? Megfelelőek-e a családi és intézményi feltételek a gyermek - az egyes gyermek! - spontán "érlelődéséhez"? Hogyan segítheti vagy gátolhatja a szülő, az óvoda, az iskola ezt a folyamatot? Miként hatnak a társadalmi-gazdasági-technikai változások a nevelődés körülményeire? A népszerű pszichológus legfőként ezekre az ezernyi formában megfogalmazódó kérdésekre keresi a választ írásaiban.

Vekerdy Tamás - Lélek-jelenlét
A ​közéleti kérdések iránti érdeklődéséről közismert neves író, pszichológus 1992-ben kapott meghívást Zelky Jánostól, a Bartók Rádió Muzsikáló Reggel szerkesztőjétől, hogy heti egy alkalommal, szabadon, minden tematikai megkötés nélkül ossza meg gondolatait, véleményét az őt meghatározó erővel foglalkoztató dolgokról, jelenségekről, a világ közérdeklődésre számot tartó eseményeiről. A kötet most a négy éven át nagy sikerrel sugárzott sorozat darabjait teszi közzé, ismét hozzáférhetővé a szerző tematikus csoportosításában: A létezés technikái;Korunk;Jogok - gyermekek - iskolák.

Vekerdy Tamás - Kicsikről ​nagyoknak 1.
A ​neves pszichológus könyve a kezdetektől az iskoláskor küszöbéig kíséri el a gyereket – és vele együtt a szülőt – azon az érdekes, izgalmas, olykor fárasztó, mégis nagyon szép felfedezőúton, amelynek során a kicsiből nagy lesz. Segít felismerni a buktatókat, és megmutatja, hogyan tehetjük ezt az időszakot olyanná, hogy a gyermekünk érzelmileg és értelmileg minél kiegyensúlyozottabban fejlődhessen. Tanácsai hozzásegítenek ahhoz, hogy a kisgyerekkor ne csak a gyermeket, de a szülőt is életre szóló élményekkel gazdagítsa. „Csak a sokat és jól játszó kisgyerek tud majd jól és elmélyülten gondolkozni.”

Vekerdy Tamás - Milyen ​iskola kell a gyerekeknek?
"Intellego ​- ez azt jelenti, hogy megértek, latinul. Az intelligencia: veleszületett értőképesség. A környezeten sok múlik a tekintetben, hogy valaki ki tudja-e bontakoztatni mindazt vagy annak legalábbis jelentős részét, amit magával hozott - de annál többet, mint amennyi valakiben benne van, semmilyen eszközzel nem lehet elővarázsolni belőle."

Kollekciók