Ajax-loader

Ranschburg Jenő könyvei a rukkolán


Ranschburg Jenő - A ​világ megismerése óvodáskorban
A ​szerző a fejlődéspszichológia elismert, kiváló művelője. Kötetében a 3-7 éves gyerekek értelmi jellemzőinek megismeréséhez nyújt segítséget, bővíti és elmélyíti az óvodáskorú gyerekek nevelésében felhasználható ismereteket. Számos új összefüggés megvilágításával járul hozzá a gyermeki gondolkodás és világkép, a nyelv és az intelligencia differenciált szemléletéhez, s ezzel az óvodások megnyilvánulásainak jobb megértéséhez. A kötet kiemelkedő érdeme, hogy a szerző saját értelmezésével, véleményével gazdagítja a különböző témák hagyományos felfogását. Ezzel nemcsak tájékozottságunkat, fejlődéslélektani ismereteinket szélesíti, hanem gyerek-szemléletünket is alakítja. A hagyományos eljárások kritikai elemzését követően, az óvodáskorú gyerekek intelligencia-vizsgálatára vonatkozó javaslataival, a teszt-pszichológiában kitűnően hasznosítható álláspontot képvisel. A szerző stílusa közismerten olvasmányos és érdekfeszítő. A kiadványt mindazoknak ajánljuk, akik szeretnék gyermekeiket jobban megismerni, valamint azoknak a szakembereknek és szülőknek, akik még eredményesebben kívánnak foglalkozni a kisgyermekekkel.

Ranschburg Jenő - Érzelmek ​iskolája
A ​Ranschburg életmű sorozat I. kötete, mely a szerző két korábbi könyvét tartalmazza, a Félelem, harag, agresszió és a Szerelem, erkölcs, autonómia c. tanulmányokat.

Ranschburg Jenő - A ​mélységből kiáltok
Életünk ​során mindannyiunkat érnek stresszhatások, melyek nagymértékben felelősek a depresszió kialakulásáért. Különösen veszélyes időszak ebből a szempontból a serdülőkor, amikor ezek a negatív hatások halmozódhatnak. Ha a fiatal képtelen feldolgozni, kezelni a stresszt, kibontakozik a már jóval súlyosabb és tartósabb tünetekkel járó depresszió, eluralkodik rajta a reménytelenség, a magányosság, az értéktelenség fájó érzése, amely heteken, hónapokon át kísérőjévé válhat mindennapjainak. A kötet részletesen foglalkozik az öngyilkossággal, a kockázati faktorok szerepével, valamint az alkohol- és drogfogyasztás veszélyeivel is. Fontos, hogy a szülők és a nevelők megismerkedjenek azokkal a családi, biológiai és személyiségjellemzőkkel, melyek veszélyt jelentenek a serdülő életére. Így időben felfedezhetik a figyelmeztető jeleket és hatékonyabban segíthetnek megtalálni a kivezető utat.

Ranschburg Jenő - Gyerekségek
A ​neves gyermekpszichológus verseiben egy óvodáskorú kisfiú beszél álmairól, titkos gondolatairól és a családi ügyekről. Átéli mindazt, amit a legtöbb kortársa ma Magyarországon átél: nagyapja halálát, szülei házasságának felbomlását, édesanyja második házasságát. Az ő szavain keresztül feltárul egy kis része a mai óvodáskorú gyermek érzelem- és gondolatvilágának.

Ranschburg Jenő - Gepárd-kölykök
A ​"Gepárd-kölykök" című könyv régi igényeket elégíthet ki. Jól használhatják tanító- és tanárjelöltek -a tanulók megismerésére és személyiségük fejlesztésére való- felkészítésre, felkészülése során (a kiadvány a gyermekismeret tantárgy tankönyveként is funkcionálhat). A gyakorló pedagógusok e könyv tanulmányozása során átismételhetik, kiegészíthetik ez igényű ismereteiket. Az utolsó részben kifejezetten olyan elemeket tartalmaz, amelyek elengedhetetelenek a mindennapi iskolai sikeres gyerekekkel bánáshoz s a tanárjelöltek felkészítéséhez. De a szülők is hasznosan forgathatják.

Pándy Mária - Ranschburg Jenő - Popper Péter - Láthatatlan ​ellenségek
Van ​egy bibliai történet, melyben Jákob a Jabbók folyó partján egész éjszaka küzdött valakivel, akit nem ismert és nem árulta el a nevét. Sokat vitatták, hogy ez ki lehetett? Isten, egy angyal, vagy valamilyen gonosz szellemi erő? Én azt gondolom, hogy Jákob a saját magában lévő sötétséggel harcolt. A Mesterkurzus legújabb kötete éppen erről szól. Láthatatlan ellenségnek nevezi a bennünk lévő rosszat: a gyűlöletet, az erőszakot és a gyávaságot. Láthatatlanok? Ha nem akarjuk látni őket, akkor igen. De e tulajdonságok következményei nagyon is érezhetően, láthatóan zúdulnak ránk. S kellő önismeret híján persze bűnbakokat keresünk, vádolunk. Ilyen módon ők uralkodnak rajtunk. Talán jobb megoldása a tudatos életnek, ha szembenézünk velük, szembenézünk azzal, hogy gyakran magunk vagyunk saját romlásunk okozói, de adott esetben felszabadítói is. Csakhogy ez a szembenézés fájdalmas út és ez sokakat megriaszt. E tanulmányok megpróbálnak rávilágítani arra, hogy sokszor mi is történelmi áldozatai vagyunk e belső ellenségeknek, de ez a tudás kezünkbe adhatja a tőlük való megszabadulás lehetőségét. Ez feloldozást jelenthet sok átkos, kínzó élmény, kudarc alól, és végső soron talán jobb emberré válhatunk. Jobb emberré válni, ez ember voltunkhoz méltó életprogram, s talán - ha vannak - az emberfeletti hatalmak tetszését is elnyerik.

Ranschburg Jenő - Jellem ​és jellemtelenség
A ​könyv foglalkozik az erkölcsi jellem típusaival: valódi jellemrajzot ad a jellemes, a jellemtelen (asszociális, antiszociális), a jellem nélküli (konformista) és a hibás jellemű (befolyásolható ill. autoriter) személyiségről. Tárgyalja a jellem legáltalánosabb kísértéseit - például a hatalom, a nyereség és a szexualitás kihívásait, valamint a jellem reakcióit a kísértésekre: a bűntudatot, a szégyent és a csábításnak való ellenállás képességét.

Ranschburg Jenő - Szülők ​könyve
"Nevelési ​hibát kétféle okból követhet el a szülő: saját jellemhibájából adódóan, vagy egyszerűen tudatlanságból – azért, mert téves vagy hiányos információkkal rendelkezik arról, hogyan kell megoldania a problémákat, melyek a családi élet elkerülhetetlen kísérői. A felhalmozott tapasztalatok és kutatási eredmények összefoglalásával azonban lehetőséget adunk – és kell is adnunk – a szülőnek ahhoz, hogy elsajátítsa mindazt, amit a gyermeknevelés nehéz és felelősségteljes munkájához feltétlenül tudnia kell. Miért gondoljuk, hogy az a biológiai érettség, amely a szülővé válás nélkülözhetetlen előfeltétele, nyomban gyermeknevelésre is alkalmassá teszi az embert? A gyermek viselkedésében minden kétséget kizáróan ott van a környezet hatása: a felnőttek, mindenekelőtt a szülők világképe, életfelfogása, nevelési módszerei, melyek a kívánt – vagy éppen azzal ellentétes –irányban, de mindenképpen formálják, alakítják a személyiséget. „Nem Messiás-é minden újszülött? – kérdi Madách Az ember tragédiájában – Fénylő csillag, mely feltűnt a családban…” E könyvvel segítséget szeretnék nyújtani ahhoz, hogy a sok, szeretettel és reménységgel várt újszülöttből – „mely feltűnt a családban…” – egészséges, becsületes és harmonikus ember váljék."

Ranschburg Jenő - Iskolás ​a gyerekem
A ​korábbi sikeres Honlap könyvek után /Mi rontottuk el - Kis gyerek, kis gond - A serdülés gyötrelmei/ ezúttal az iskoláskorú gyerekek szüleinek kérdéseire válaszol a szerző. Az iskoláskor rengeteg változással járó fejlődési periódus a gyermekek életében. Nemcsak szigorú teljesítményelvárásoknak kell megfelelniük, hanem a kortárskapcsolatok szövevényében is meg kell találni a helyüket a család biztonságos világán kívül. S még nem is beszéltünk a kiskamaszok szexualitással kapcsolatos bontakozó kíváncsiságáról, amivel rendszerint nem kevés fejtörést okoznak a szüleiknek. A szóban forgó időszak átvészelését a családok felbomlása és az újonnan kialakuló mozaikcsaládok manapság széles körben elterjedt jelenségei sem segítik elő.

Ranschburg Jenő - Az ​én... és a másik
Könyvem ​a 2002-ben megjelent A világ megismerése óvodáskorban című írásom szerves folytatása. Abban a 3-6 esztendős gyerekek gondolkodásának, világképének fejlődését próbáltam meg nyomon követni és ábrázolni, most pedig annak a bemutatására törekszem: hogyan bontakozik ki az óvodáskorú gyermek személyisége, és hogyan alakulnak kapcsolatai a felnőttekkel, illetve kortársaival. E könyv első részében az "én" megnyilvánulási formáival foglalkozom, lényegében attól a pillanattól kezdve, hogy a gyermek a tükörben felismeri és megnevezi önmagát. Bemutatom az "én-kép" alakulását, a "tulajdonított én" megjelenését (amikor a gyermek lassanként ráébred: mások nem feltétlenül tartják őt olyannak, amilyennek ő véli önmagát), és a "felettes én" működését, ami az óvodáskori erkölcs (az erkölcsről szerzett ismeretek és az erkölcsi magatartás) különös, a felnőttekétől drámaian különböző világába vezet. Külön fejezetben foglalkozom a temperamentum és a szociabilitás jórészt veleszületett, valamint az önkontroll és az önértékelés elsősorban tanult vonásaival, melyek nemcsak az óvodáskor, de a későbbi évek sikeres szocializációja szempontjából is alapvető fontosságúak. És persze nem feledkeztem meg arról sem, ami évtizedek óta egyik kedves témám: az első részt a "lányos" és a "fiús" magatartásformák kialakulásának és óvodáskori jellemzőinek bemutatásával zárom. A második rész a 3-6 éves gyerekek emberi kapcsolataival foglalkozik. Mindenekelőtt valamennyi emberi kapcsolat prototípusát, az anya és a gyermek viszonyát mutatom be, de sorra kerül a nevelő és az apa is, akinek - és ezt némi kesernyés iróniával fűzöm hozzá - szocializációs jelentőségét csak a legutóbbi tíz-tizenöt évben ismerte fel a tudomány. A kortárskapcsolatok interakciós mintázatai közül hármat emeltem ki könyvemben: a játékot, a jószívűséget (idegen szóval: altruizmust) és az agresszivitást. Ez utóbbi tulajdonság esetében - kicsit elszakadva a könyv szerkezeti felépítésétől - megkíséreltem megrajzolni az "agresszív gyermek" portréját. Bemutatom, hogyan, milyen feltételek esetén válik az óvodáskorú gyermek agresszívvá, milyen gondolkodás- és viselkedésbeli jegyek teszik az ilyen gyermeket egyedivé (minden más gyermektől megkülönböztethetővé), és melyek azok a konkrét nevelési módszerek, melyek az agresszív óvodást letéríthetik arról a fejlődési pályáról, mely beavatkozás híján igen gyakran a társadalom szocializációs keretein kívülre irányítja őt. Könyvemben - mint mindig - most is gondolataim világos és érthető megfogalmazására törekedtem. Arra, hogy az olvasó a lehető legkevesebb erőfeszítéssel felismerje a gyereket, akiről éppen szó van, és - akár szülő, akár pedagógus - az írásomból nyert információkat hasznosítani tudja nevelőmunkája során.

Ranschburg Jenő - Nyugtalan ​gyerekek - Hiperaktivitás és agresszió a serdülőkorban
Magyarországon ​mindenki tudni véli, mit jelent ez a szó: hiperaktivitás. Nomen est omen - mondtják - hiperaktivitásról akkor beszélünk, ha a gyereket nem lehet leállítani, folyton jár a keze, a lába és a szája is. Ebben a könyvben azt szeretném bemutatni, hogy a hiperaktivitás valójában egészen mást jelent; többek között a figyelem, a koncentráció képességének zavarát. Milne Micimackójában nemcsak Tigris, de Malacka, Nyuszi és - most fogódzkodjanak meg - Füles és maga Micimackó is hiperaktív! Bemutatom őket, igyekszem rávilágítani legjellemzőbb tulajdonságaikra, és abban reménykedem: a szülők és nevelők ráismernek azokra a gyerekekre, akikre jól illenek a Százholdas Pagony lakóinak vonásai. A könyv második részében az agresszivitással foglalkozom. Azzal, hogy milyen sokféleképpen lehet egy serdülő agresszív, a kamaszos versengéstől kezdve, a kötekedésen át egészen az antiszociális magatartásig, a bűnözésig. Választ keresek az ősi kérdésre: amikor a gyermek, vagy a serdülő bűnözővé válik - és nem egyszer szörnyű bűncselekményeket követ el - viselkedése mögött genetikai szabályozást kell-e tételeznünk, vagy a környezet személyiségromboló hatását? Hangsúlyozom: keresem a választ; azt nem állítom, hogy meg is adom. Az olvasónak pedig - aki netán hiányolni fogja a kérdés megoldását - André Gide, francia író megszívlelendő mondatával üzenek: "Bízzál azokban, akk az igazságot keresik - és légy gyanakvó, ha valaki meg is találja".

Ranschburg Jenő - Félelem, ​harag, agresszió
Ranschburg ​Jenő szemléletformáló könyve már az első kiadáskor nagy sikert aratott, a későbbiek során valósággal alapművé vált. A pedagógusok és a művelt nagyközönség érdeklődése nem csökkent iránta, olyannyira nem, hogy ezúttal már nyolcadik kiadásban tehetjük közzé. Értő olvasói nem csupán a címben jelzett - önmagában is igen gazdag - kérdéskört követhetik nyomon, hanem bepillantást nyernek a pszichikum kibontakozásának általánosabb törvényszerűségeibe is. Az első kiadás óta napvilágot látott szakirodalom válogatott bibliográfiája egészíti ki az eredeti szöveget.

Ranschburg Jenő - Áldás ​vagy átok? - Gyerekek a képernyő előtt
A ​televízió, a számítógép és az internet a modern világ szellemi táplálékai. Nélkülük nemcsak ízetlenebb az élet, de olyan tápanyagokban is könnyen hiányt szenvedhetünk, melyek az egészséges mentális fejlődés nélkülözhetetlen elemei. De - akárcsak a valódi táplálék esetében - a túlzott fogyasztás vagy a silány minőség könnyen ártalmassá is válhat - olvassuk a kiváló pszichológus-szerző véleményét a 21. század technikai újdonságairól, amelyek minden eddiginél erőteljesebben avatkoznak be mindannyiunk - így gyermekeink - életébe is. E kötet egyrészt feltérképezése az e tárgykörben végzett legújabb kutatásoknak - ugyanakkor humánus, korszerű tanácsaival együttgondolkodásra készteti olvasóit.

Ranschburg Jenő - Az ​érzelem és a jellem lélektanából
Ranschburg ​Jenő válogatott szakmai írásait tartalmazza könyv az elmúlt 25 évből. A válogatás legfontosabb szempontja az volt, hogy stílusában olvasható, ma is érvényes mondanivalót hordozó tanulmányok kerüljenek a kötetbe. Az eredetileg szakmai közönségnek szánt írások bárkinek érthető és használható információval szolgálhat, mindazokhoz szól a könyv akik a szülő-gyermek kapcsolatra, a az emberi érzelmek keletkezésére és fejlődésére, a tehetséggondozásra, az autonómiára, a házasélet kezdeti szakaszaira érdeklődéssel tekintenek. A tanulmányok elsősorban a pedagógusokat és szülőket céloznak meg, akik többre törekszenek mindannál, mint ami kézenfekvő lenne.

Popper Péter - Ranschburg Jenő - Vekerdy Tamás - Sorsdöntő ​találkozások
Mesterkurzus ​sorozat 8. kötete, Ranschburg Jenő, Vekerdy Tamás, Popper Péter előadása Ez a kötet - hozzáértő - mesterek segítségével - komoly kalandozás a gyermeki és a felnőtt világ találkozásának határmezsgyéjén. Ezért ajánljuk ezt a könyvünket is az olvasó figyelmébe.

Ranschburg Jenő - Eltévedt ​gyerekek
Az ​első tanulmány a Pszichológiai rendellenességek a gyerekkorban a különböző rendellenességeket vizsgálja a gyerek fejlődésének folyamatában: a biológiai alapfunkciók zavarait /alvás, táplálkozás, kiválasztás/ és a ritmikus, motoros rendellenességeket /ujjszopás, önringatás, tic/. Ezt követően a nemi identitás, a tanulás zavarait, és a súlyos mentális szabálytalanságokat elemzi. A könyv másik tanulmánya az Áldás vagy átok /Gyerekek a képernyő előtt/, a televízió hatását vizsgálja az erőszak, szexualitás témakörében, majd kitér a számítógépre és az internetre.

Popper Péter - Ranschburg Jenő - Vekerdy Tamás - Az ​erőszak sodrásában
Megdöbbentő, ​de társadalmi kényszer, hogy ma az agresszivitást kiemelt fontosságúnak kell tekintenünk. Lehetetlen nem elszörnyedni azon, hogy a 20. század -azelőtt soha meg nem élt- kollektív agressziói, fajgyűlölete és háború következtében hány millió ember pusztul el. S minden regényünk ellenére a társadalmi és a politikai agresszió ma is egyre növekvő tendenciát mutat. Mindez nem kerüli el egyéni életünket sem. Minden ember nap mint nap szembetalálkozik saját agresszív indulataival, amelyeket az erősödő indulat világában egyre nehezebb elfojtani és eltűrni. A társadalmi bűnök egyéni bűnökké alakulnak. Sigmund Freud szerint a civilizáció akkor kezdődött, amikor először fordult elő, hogy egy ősember haragjában rikácsolt, husángját forgatta, de nem csapott le vele. De mi lecsapunk szavakkal, bombákkal, lágerekkel. Lehet, hogy elpusztult a humanizmusára egykor annyira büszke civilizációnk? S a szeretet vallását követőkből megint megkeresztelt pogányokká zuhanunk vissza? Nem nézhetjük tétlenül...Szabad akaratot kaptunk, felelősek vagyunk önmagunkért! Ezért is különösen időszerűek Ranschburg Jenő, Popper Péter és Vekerdy Tamás e kötetben közölt írásai.

Ranschburg Jenő - Szeretet, ​erkölcs, autonómia
Ki ​ne akarná, hogy csemetéje derűs, nyugodt gyerek, majd kiegyensúlyozott, eredményes felnőtt legyen? Ki ne szeretné tudni, mi hol romlott el, hogyan lett ő maga sikeres vagy sikertelen? Tudjuk, sejtjük a gyermekkor fontos szerepét, s hogy sokmindent el is kerülhetünk, ha nem csak ösztönösen cselekszünk. A kötet foglalkozik a szocializáció, az erkölcs, a gyerek-szülő kapcsolat, a szereptanulás témaköreivel s mindazzal, amit a cím sugall. Kell a könyvespolcára azoknak is, akik munkájuk, hivatásuk kapcsán érdekeltek, mert a mű összefoglaló jellegű. Érthető, közvetlen stílusa a nem szakemberek számára is olvasmánnyá teszi a könyvet. Megtudhatjuk, miért tartja bal karján az anya a csecsemőjét, miféle értékek szerint élünk, kiket utánozunk, mitől jó egy család. Szerzője azonos a nagysikerű "Félelem, harag, agresszió" kötet írójával, aki tv- és rádióműsorok népszerű pszichológiai szakértője.

Ranschburg Jenő - A ​meghitt erőszak
A ​családon belüli erőszak kérdése általában egy-egy bűneset kapcsán kerül a közfigyelem előterébe. Ha a férfi bántalmazza családtagjait, a közvélemény ítélete - jogosan - azonnal lesújt rá. Amikor a nő követ el hasonló bűncselekményt, az emberek zavarba jönnek, és még az igazságszolgáltatás gyakorlata is hajlik arra, hogy mentségeket keressen számára: annyira gyötörte a párja - mondják -, hogy nem bírta már tovább. Vagy éppen: valamilyen pszichiátriai rendellenesség lehet a magyarázat. Vajon igaz-e, hogy a férfit az agresszív hormonok és az "engedelmes nő" iránti "patriarchális" igény teszi brutálissá a családban? És igaz-e, hogy a nő a családon belül mindig kiszolgáltatott áldozat? Erről szól Ranschburg Jenő új könyve, melyben - keresvén a szakmailag korrekt válaszokat - rámutat azokra a tévhitekre és előítéletekre, melyek a családon belüli erőszak kérdéskörében ma is élnek

Ranschburg Jenő - Rögök ​az úton
_"Amikor ​először végigolvastam a tartalomjegyzéket, számomra is meglepetést jelentett, hogy az írásokból a párkapcsolatok fejlődésének mozzanatai - pontosabban alakulásuk lehetséges variánsai és következményei - bontakoznak ki. Pedig hát valójában nincsen ebben semmi csoda: egész pályafutásom során a nő és a férfi kapcsolatával, illetve a gyerekekkel foglalkoztam, akik - rideg és szándékosan leegyszerűsítő logikával fogalmazva - e kapcsolat hiányában sohasem születhettek volna meg"_ - írja az előszóban a szerző. A gyűjteményes kötet az ismert pszichológus elmúlt években született, s a Saxum Kiadó gondozásában megjelent öt könyvének legfontosabb fejezeteit tartalmazza, továbbá két - máshol publikált - tanulmányt, amelyek révén kirajzolódik az a sajátos, hol sima, hol rögös út, amely maga a sikerekkel és kudarcokkal, beteljesülésekkel és veszteségekkel teli emberi élet.

Kalo Jenő - Pándy Mária - Popper Péter - Ranschburg Jenő - Felcserélt ​szerepek
"Arról ​van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk, de mi férfiak, férfiak maradjunk és nők a nők - szabadok, kedvesek - s mind ember, mert az egyre kevesebb..." József Attila figyelmeztet így a női-férfi létforma megváltozására. De Márai Sándor is ír a "bizánci férfiakról", akik nőiesen puhák, mosolygó konfliktuskerülők, szívesen kiszolgálják a náluk szociálisan hatalmasabbakat, puha szövetekben járnak, velúr cipőt viselnek... A Mesterkurzus előadói ebben a kötetben a nemi szerepek átalakulásán töprengenek. A férfiakon, akiknek életében első helyre került a fizikai szépség, az erőnlét, a szexuális hódítás, és az egyre férfiasabb ideálokat követő nőkről, akik nem a férfiakkal azonos lehetőségeket és megbecsülést követelnek maguknak, hanem a biológiai és lelki különbségek ellenére, ugyanolyanok akarnak lenni, mint ők, tehát vezető állásokra, tudományos sikerekre törnek, testépítők lesznek, bokszolnak stb. kedvező, vagy veszélyes törekvése-e ez? Mennyi ennek a változásnak a nyeresége és vesztesége? Hogy reagál minderre a modern család? A szexuális kapcsolat? Elviseli-e a tradicionális házasság, ha a feleség ötször annyit keres, mint a férj, és igényelheti-e még a nő, hogy felsegítsék a kabátját? Az előadók tehát kérdeznek a társadalomtól és önmaguktól, vállalva, hogy nem csak megnyugtató, hanem nyugtalanító válasz is érkezhet, vagy esetleg csak csend - és senki sem felel...

Lux Elvira - Popper Péter - Ranschburg Jenő - Tari Annamária - Öröm, ​fájdalom, tabu
A ​mesterkurzus e kötetének szerzői izgalmas kérdéseket tesznek fel egy izgalmas témakörben: miért érzik erotikus tárgynak magukat a magányos, szeretetre éhes emberek? Vajon mit jelent a szabadság a szexualitásban? És a korlátok ott, ahol súlyos gátlások és neurózisok teszik tönkre a szexet? Buddha mindenesetre az "arany középútról" beszél. De elhatározhatjuk előre, hogy boldogok leszünk? A kötet neves szerzőinek markáns véleménye van a kényes témáról.

Ranschburg Jenő - Nők ​és férfiak
Az ​Életmű sorozat II. kötete Ranschburg Jenő két tanulmányát tartalmazza. A Nő és a Férfi az ideális nő és az ideális férfi tulajdonságait elemzi és azt, hogy az általánosságban elfogadott tulajdonságoknál velünk született, génjeinkben rögzült különbségről van-e szó, vagy csupán környezetünk törekszik arra, hogy kialakuljanak bennünk a fontosnak tartott férfias és nőies vonások. A meghitt erőszak c. tanulmány azokra a tévhitekre és előítéletekre mutat rá, amelyek a családon belüli erőszak kérdéskörében ma is élnek. Vajon igaz-e, hogy a férfit az agresszív hormonok és az "engedelmes nő" iránti "patriarchális" igény teszi brutálissá a családban? És igaz-e, hogy a nő a családon belül mindig kiszolgáltatott áldozat? Az életmű sorozat II. kötetének szerkesztésében Ranschburg Jenő már nem vehetett részt, de a tanulmányok sorrendjét, a tematika kialakítását még ő határozta meg, és mi, kívánságának megfelelően állítottuk össze a kötetet. Borsi Vera kedves, humoros rajzai illusztrálják a könyvet.

Ranschburg Jenő - Családi ​kör
Idestova ​öt esztendeje már, hogy rádióban, televízióban - a Családi kör című műsorban -, újságcikkben igyekszem a szülőknek segítséget nyújtani gyermekeik neveléséhez. Az újszülöttnek ugyanis nincs erkölcse, nem tud beszélni, nincs képe az út körülvevő világról. minderre elsősorban a családnak kell megtanítania. A család viszont nem azzal tölti be elsősorban közvetítő, tanító szerepét, hogy a szülők ismételten elmondják a gyereknek: mi a jó, mi a rossz, mit zsabad, mit nem szabad, hanem azzal, hogy életük a gyermek előtt zajlik, és akarva-akaratlanul minta a gyermek számára. Ez az oka annak, hogy a családi éeltre nemcsak a fiatalokat, hanem a felnőtteket is nevelnünk kell. Tehát napjaink családi életét kell megközelítően olyanná alakítanunk, amilyennek a jövő családját elképzeljük.

Ranschburg Jenő - Kis ​gyerek... kis gond?
"Évek ​óta rendszeres vasárnapi penzumom, hogy leülök a számítógéphez, és megpróbálok elmélyedni a frissen érkezett levelekben. Ebbe a kötetbe az óvodáskorú gyerekek szüleinek leveleiből válogattunk, így az életszakaszra jellemző legáltalánosabb nevelési problémák és a rájuk adott válaszok a kötet lapjain megtalálhatók." Száz levél - száz válasz.

Ranschburg Jenő - Üze-netek
Ranschburg ​Jenő a legismertebb, legnépszerűbb magyar pszichológus, aki különleges tekintélyét annak köszönheti, hogy mindenki másnál jobban tud egyszerre szakszerű és közérthető lenni. E képességével nemzedékeket vezetett be a gyermeklélektan, a családi és az iskolai nevelés, valamint a családi tanácsadás témaköreibe. A televízió és a sajtó után most az interneten keresztül is a hozzá fordulók rendelkezésére áll, így könyvében azokat a tipikus problémákat válogatta össze, amelyek az embereket leginkább foglalkoztatják.

Popper Péter - Ranschburg Jenő - Vekerdy Tamás - Herskovits Mária - Jövőnk ​titka: a gyerek...
"Ki ​tudja, mi lesz belőle?" A szülők reménye, szorongása, néha titkoltan, néha kimondva... A nevelés részben megtanulható. De az anyai és apai feladatokhoz kell ösztönös tehetség, együttérzés, emberismeret, önbizalom is! És annak a belátása, hogy a gyerek nem tulajdon. A nevelésnek arra kell irányulnia, amire a gyerekünknek tehetsége van, és nem a szülő kudarcba fulladt becsvágyainak megvalósítására. Tehetséges gyerekek mindig születnek. Érdektelen, hogy mostanában milyen címkét ragasztunk rájuk: indigó gyerek, gyémánt gyerek stb. A pszichológus főleg azt látja, hogy intellektuálisan korábban érnek, s főként gyakrabban fejlődik ki struktúra-látásuk. Ez azt jelenti, hogy pontosan érzékelik a dolgok belső szerkezetét. Ezért tudják a felnőttet lepipálva gyorsan megoldani a Rubik-kockát, s ezért tanulnak könnyebben nyelveket, mert hamar átlátják a nyelv grammatikai szerkezetét is. Az őket megelőző generációnál meglehetősen ritka ez. A különleges képességű gyerekekkel igen sok problémája keletkezhet a szülőnek és a pedagógusnak. Segíthet ez a könyv? Segíthet. De nem ad a szülők kezébe kész nevelési recepteket. A megoldásokat legtöbbször az anyai és apai szeretetnek és okosságnak kell megtalálnia.

Ranschburg Jenő - Szülők ​lettünk
Mindaz, ​ami a szülő és a gyermek viszonyában az élet első hat évében történik, felmérhetetlen fontosságú a gyermek további sorsában. A neves pszichológus részletezi azokat a problémákat, melyek minden szülő részére nevelési kérdéssé válnak: az evés, az alvás, szobatisztaság, büntetés és jutalmazás, a testvérféltékenység, a szexualitás stb. Könyvét azoknak a kisgyermekes szülőknek ajánlja, akik átérzik a felelősséget, amit a szülői szerepkör jelent és arra törekednek, hogy gyermeküket értelmesen, előítéletek nélkül neveljék.

Ranschburg Jenő - A ​serdülőkor
A ​kötet tanulmányai a serdülőkori érzelmek alakulásáról, a tehetségről és a párkapcsolatokról íródtak. A külön kötetekben korábban megjelent két írás - a "Nyugtalan gyerekek" és "A mélységből kiáltok" - pedig a komoly magatartási zavarokkal küzdő serdülők problémáiról szól: a hiperaktivitásról, depresszióról, az öngyilkosságról, és a kábítószerezésről. A serdülés időszaka sokszor keserves küzdelem, gyötrelmes kötélhúzás, amit a fiatal egyrészt szüleivel, tanáraival, másrészt önmagával folytat. A felnőtté válás nehéz, konfliktusokkal terhelt időszak, mely igen gyakran stresszhelyzetekhez vezet. A szerző fontosnak tartotta, hogy a szülők és nevelők megismerkedjenek azokkal a családi. Biológiai és személyiségjellemzőkkel, amelyek veszélyt jelenthetnek a serdülők életére, hogy időben felfedezhessék a figyelmeztető jeleket, és hatékonyan segíteni tudjanak.

Ranschburg Jenő - A ​nő és a férfi
"Ahogy ​mondani szokták, a szerző jókedvében írta e könyvét. Felfigyelt arra, hogy a huszadik századi tudósok a két nem közötti lélektani különbségek kialakulásában is a társadalmi hatásoknak tulajdonítanak általában döntő szerepet és hajlamosak átsiklani a biológiai meghatározottság tényei fölött. A hagyományos női szerepet kívánja megvédeni a férfiasítás divatjai ellenében - e szerep ugyanis mind a nők, mind a férfiak számára pótolhatatlan érték. Kifejezetten csevegő stílusban íródott a könyv, gyakori humoros érvelését úgyszintén humoros, karikatúraszerű grafika támogatja. A művelt nagyközönség minden rétege élvezettel olvashatja a népszerű pszichológus eszmefuttatásait."

Ranschburg Jenő - Popper Péter - Személyiségünk ​titkai
A ​szülő-gyermek kapcsolat kialakulása a messzi múltban kezdődik, jóval a gyermek megszületése előtt. A szülő-gyermek kapcsolat olyan kettős szerep, amelynek mindkét oldalát megéli az ember, csakhogy több évtizedes időeltolódással. Mindenki volt gyermek, azaz átélte saját szüleivel e szociális szerep gyermeki oldalát. Majd évtizedek múltával az egykori gyerek lesz szülő, s megéli e szociális szerep másik oldalát is. Vajon milyen szülő lesz az egykori gyermekből? Akár akarja, akár nem, ezt részben meghatározza mindaz, amit gyerekként látott, megélt és tapasztalt. Egykori gyermekkori élményeink ellentétesen és ellentmondásosan csapódnak le bennünk: van, amit követünk, van, amit elutasítunk szüleink egykori viselkedéséből, mindez elkeveredik azóta szerzett tapasztalatainkkal, élményeinkkel. A magatartásformákat sokkal inkább tanuljuk, mint örököljük. De egy-egy nevelési téveszme okozta torz személyiségvonás úgy belénk ivódott, hogy szinte örökletesnek tűnik. A nagy sikerű sorozat adásai a harmonikus személyiség kibontakoztatásának módjairól szóltak. Ha a két kiváló pszichológus tanácsait megfogadjuk, gyermekeink biztosan különbek lesznek nálunk, de magunk is csak nyerünk az önneveléssel.

Ranschburg Jenő - Én ​és a többiek...
A ​tematikus válogatás - a honlapra érkezett leveleket csoportosítja a gyerekek beilleszkedése, kapcsolatrendszere témájában: testvérekkel, szülőkkel és nevelőkkel, - az óvodai-iskolai beilleszkedésről, részben a megválaszolt, de kötetbe nem került levelezésből.

Kollekciók