Ranschburg Jenő könyvei a rukkolán

Ranschburg Jenő - Egymást ​keresik
Minden ​társadalomban határozott igények éltek arra vonatkozóan: milyen az ideális férfi és milyen az ideális nő. Ennek alapján úgy tűnik, hogy a férfi legértékesebb tulajdonságai a bátorság, a szellemi és fizikai erő, a határozottság és az ambíció, míg a nőé a szelídség, gondoskodás, az otthonteremtés. Vajon valóban jellemzik ezek a tulajdonság a nőket és a férfiakat? És ha igen, velünk született, génjeinkben rögzült különbségekről van-e szó, vagy csupán kömyezetünk törekszik arra, hogy kialakuljanak, bennünk az általa fontosnak tartott férfias és nőies vonások.

Ranschburg Jenő - Pszichológiai ​rendellenességek gyermekkorban
A ​lelki élet rendellenességeivel nem csupán az orvosok és a pszichológusok, de a gyakorló pedagógusok és a szülők is számos alkalommal találkoznak. Senki sem kerülheti el az olyan helyzeteket, amelyekben egyik-másik embertársunk pillanatnyi viselkedése vagy jellemző magatartása fokozottan köti le fígyelmünket, veszi igénybe türelmünket. Hogy ilyenkor kellő megértést tanúsíthassunk és a segítséghez vezető utat is fölleljük, nagy vonalakban ismernünk kell a kórlélektan alapvető fogalmait, összefüggéseit. Ranschburg Jenő arra vállalkozott, hogy átfogó igénnyel bevezesse olvasóit e terület problematikájába, illetve tájékoztasson a nemzetközi szakirodalomban található legfrissebb felismerésekről. E kötete a tőle megszokott, élvezetes stílusban szinte megjeleníti a zavarokkal küzdő gyerekeket.

Ranschburg Jenő - Nők ​és férfiak
Az ​Életmű sorozat II. kötete Ranschburg Jenő két tanulmányát tartalmazza. A Nő és a Férfi az ideális nő és az ideális férfi tulajdonságait elemzi és azt, hogy az általánosságban elfogadott tulajdonságoknál velünk született, génjeinkben rögzült különbségről van-e szó, vagy csupán környezetünk törekszik arra, hogy kialakuljanak bennünk a fontosnak tartott férfias és nőies vonások. A meghitt erőszak c. tanulmány azokra a tévhitekre és előítéletekre mutat rá, amelyek a családon belüli erőszak kérdéskörében ma is élnek. Vajon igaz-e, hogy a férfit az agresszív hormonok és az "engedelmes nő" iránti "patriarchális" igény teszi brutálissá a családban? És igaz-e, hogy a nő a családon belül mindig kiszolgáltatott áldozat? Az életmű sorozat II. kötetének szerkesztésében Ranschburg Jenő már nem vehetett részt, de a tanulmányok sorrendjét, a tematika kialakítását még ő határozta meg, és mi, kívánságának megfelelően állítottuk össze a kötetet. Borsi Vera kedves, humoros rajzai illusztrálják a könyvet.

Ranschburg Jenő - Rögök ​az úton
_"Amikor ​először végigolvastam a tartalomjegyzéket, számomra is meglepetést jelentett, hogy az írásokból a párkapcsolatok fejlődésének mozzanatai - pontosabban alakulásuk lehetséges variánsai és következményei - bontakoznak ki. Pedig hát valójában nincsen ebben semmi csoda: egész pályafutásom során a nő és a férfi kapcsolatával, illetve a gyerekekkel foglalkoztam, akik - rideg és szándékosan leegyszerűsítő logikával fogalmazva - e kapcsolat hiányában sohasem születhettek volna meg"_ - írja az előszóban a szerző. A gyűjteményes kötet az ismert pszichológus elmúlt években született, s a Saxum Kiadó gondozásában megjelent öt könyvének legfontosabb fejezeteit tartalmazza, továbbá két - máshol publikált - tanulmányt, amelyek révén kirajzolódik az a sajátos, hol sima, hol rögös út, amely maga a sikerekkel és kudarcokkal, beteljesülésekkel és veszteségekkel teli emberi élet.

Ranschburg Jenő - A ​világ megismerése óvodáskorban
A ​szerző a fejlődéspszichológia elismert, kiváló művelője. Kötetében a 3-7 éves gyerekek értelmi jellemzőinek megismeréséhez nyújt segítséget, bővíti és elmélyíti az óvodáskorú gyerekek nevelésében felhasználható ismereteket. Számos új összefüggés megvilágításával járul hozzá a gyermeki gondolkodás és világkép, a nyelv és az intelligencia differenciált szemléletéhez, s ezzel az óvodások megnyilvánulásainak jobb megértéséhez. A kötet kiemelkedő érdeme, hogy a szerző saját értelmezésével, véleményével gazdagítja a különböző témák hagyományos felfogását. Ezzel nemcsak tájékozottságunkat, fejlődéslélektani ismereteinket szélesíti, hanem gyerek-szemléletünket is alakítja. A hagyományos eljárások kritikai elemzését követően, az óvodáskorú gyerekek intelligencia-vizsgálatára vonatkozó javaslataival, a teszt-pszichológiában kitűnően hasznosítható álláspontot képvisel. A szerző stílusa közismerten olvasmányos és érdekfeszítő. A kiadványt mindazoknak ajánljuk, akik szeretnék gyermekeiket jobban megismerni, valamint azoknak a szakembereknek és szülőknek, akik még eredményesebben kívánnak foglalkozni a kisgyermekekkel.

Ranschburg Jenő - Gyerekségek
A ​neves gyermekpszichológus verseiben egy óvodáskorú kisfiú beszél álmairól, titkos gondolatairól és a családi ügyekről. Átéli mindazt, amit a legtöbb kortársa ma Magyarországon átél: nagyapja halálát, szülei házasságának felbomlását, édesanyja második házasságát. Az ő szavain keresztül feltárul egy kis része a mai óvodáskorú gyermek érzelem- és gondolatvilágának.

Ranschburg Jenő - Személyiségünk ​titkai
- ​Személyiségünk titkai - Családi kör - Előadások - Korai tanulmányok A kötet egy emberöltő alatt megjelent tanulmányok közül válogat. Ami összeköti őket, a közös téma: az emberi személyiség, ennek kialakulása, fejlődése, megértése, befolyásolása. A szerző sokaknak adott - és ad ma is - útbaigazítást ezekben a kérdésekben, lefordítva a pszichológia elméleti kérdéseit és kutatási eredményeit a hétköznapokra. A személyiség fejlődésének számos területét járja végig a születéstől a szülővé válásig. A genetikai adottságok és akörnyezeti feltételek bonyolult kölcsönhatásainak eredményeként milyen kihívásokkal találkozik a gyerek a társadalomban, és hogy reagálhat ezekre? Hogyan lehet a különböző vérmérsékletű, adottságú, érdeklődésű gyerekekből egészséges, boldog felnőtt? Az írásokból nem csak a gyermekük nevelésében tanácstalan, vagy egyszerűen érdeklődő szülők profitálhatnak. A személyiség fejlődése - fejlesztése - nem ér véget a hivatalos "felnőtté válással". Viselkedésünket a biológiai jellemzők és környezeti hatások determinációján felülemelkedve tudatosan és felelősen magunk alakítjuk. Ehhez nyújt segítséget ez a akötet szülőknek, nagyszülőknek és gyerekeknek, és - miután valamelyik kategóriába valamennyien beletartozunk - az önmaga és környezete iránt érdeklődő olvasónak.

Ranschburg Jenő - Az ​én... és a másik
Könyvem ​a 2002-ben megjelent A világ megismerése óvodáskorban című írásom szerves folytatása. Abban a 3-6 esztendős gyerekek gondolkodásának, világképének fejlődését próbáltam meg nyomon követni és ábrázolni, most pedig annak a bemutatására törekszem: hogyan bontakozik ki az óvodáskorú gyermek személyisége, és hogyan alakulnak kapcsolatai a felnőttekkel, illetve kortársaival. E könyv első részében az "én" megnyilvánulási formáival foglalkozom, lényegében attól a pillanattól kezdve, hogy a gyermek a tükörben felismeri és megnevezi önmagát. Bemutatom az "én-kép" alakulását, a "tulajdonított én" megjelenését (amikor a gyermek lassanként ráébred: mások nem feltétlenül tartják őt olyannak, amilyennek ő véli önmagát), és a "felettes én" működését, ami az óvodáskori erkölcs (az erkölcsről szerzett ismeretek és az erkölcsi magatartás) különös, a felnőttekétől drámaian különböző világába vezet. Külön fejezetben foglalkozom a temperamentum és a szociabilitás jórészt veleszületett, valamint az önkontroll és az önértékelés elsősorban tanult vonásaival, melyek nemcsak az óvodáskor, de a későbbi évek sikeres szocializációja szempontjából is alapvető fontosságúak. És persze nem feledkeztem meg arról sem, ami évtizedek óta egyik kedves témám: az első részt a "lányos" és a "fiús" magatartásformák kialakulásának és óvodáskori jellemzőinek bemutatásával zárom. A második rész a 3-6 éves gyerekek emberi kapcsolataival foglalkozik. Mindenekelőtt valamennyi emberi kapcsolat prototípusát, az anya és a gyermek viszonyát mutatom be, de sorra kerül a nevelő és az apa is, akinek - és ezt némi kesernyés iróniával fűzöm hozzá - szocializációs jelentőségét csak a legutóbbi tíz-tizenöt évben ismerte fel a tudomány. A kortárskapcsolatok interakciós mintázatai közül hármat emeltem ki könyvemben: a játékot, a jószívűséget (idegen szóval: altruizmust) és az agresszivitást. Ez utóbbi tulajdonság esetében - kicsit elszakadva a könyv szerkezeti felépítésétől - megkíséreltem megrajzolni az "agresszív gyermek" portréját. Bemutatom, hogyan, milyen feltételek esetén válik az óvodáskorú gyermek agresszívvá, milyen gondolkodás- és viselkedésbeli jegyek teszik az ilyen gyermeket egyedivé (minden más gyermektől megkülönböztethetővé), és melyek azok a konkrét nevelési módszerek, melyek az agresszív óvodást letéríthetik arról a fejlődési pályáról, mely beavatkozás híján igen gyakran a társadalom szocializációs keretein kívülre irányítja őt. Könyvemben - mint mindig - most is gondolataim világos és érthető megfogalmazására törekedtem. Arra, hogy az olvasó a lehető legkevesebb erőfeszítéssel felismerje a gyereket, akiről éppen szó van, és - akár szülő, akár pedagógus - az írásomból nyert információkat hasznosítani tudja nevelőmunkája során.

F. Várkonyi Zsuzsa - Orvos-Tóth Noémi - Popper Péter - Ranschburg Jenő - Vekerdy Tamás - Sorsdöntő ​találkozások
Szülő ​és gyermek találkozása - sorsdöntő találkozás, melynek lenyomatai egy életre ott maradnak a személyiségünkön. Vajon min múlik, hogy ez a kapcsolat szerencsésen alakul-e, vagy éppen szerencsétlenül? Hogy kiapadhatatlan erőforrást jelent-e számunkra, vagy ellenkezőleg, inkább mély fájdalmat és szinte lerakhatatlan terheket? Mi lehet az oka annak, hogy ebben a legalapvetőbb kapcsolatban gyakran hiába szeretnénk jól szeretni egymást, valahogy mégsem találjuk az utat a másikhoz? A kötet szerzői szellemi kalandozásuk során számos érdekes kérdésre kitérnek. Mi történik, ha a megszülető gyermek karaktere nem felel meg a szülő tudatos vagy tudattalan várakozásainak, reményeinek? Hogyan hatnak a kapcsolat és az életút alakulására a különböző kötődéstípusok és nevelési attitűdök, a határtartás sajátosságai? Miként alakul a nem várt, nem tervezett gyerekek sorsa? Hogyan jelennek meg a kapcsolatban a szülő saját gyermekkori tapasztalatai, traumái? Miféle sérüléseket okozhat az elmérgesedő, csúnya válás, a szülőtárs szidalmazása, a gyerekek tőle való elidegenítése? Milyen terheket jelent az úgynevezett szülősítés, amikor a gyermek felnőtt szerepbe kerül, ő hallgatja meg szülei problémáit, ő ad tanácsokat, ő hoz döntéseket, ő visel gondot anyjára vagy apjára? A Nyitott Akadémia sorozat egyik legkedveltebb, de már hosszú évek óta nem kapható kötete átszerkesztve és két további szerző vadonatúj írásaival kibővítve jelenik meg újra

Pándy Mária - Ranschburg Jenő - Popper Péter - Láthatatlan ​ellenségek
Van ​egy bibliai történet, melyben Jákob a Jabbók folyó partján egész éjszaka küzdött valakivel, akit nem ismert és nem árulta el a nevét. Sokat vitatták, hogy ez ki lehetett? Isten, egy angyal, vagy valamilyen gonosz szellemi erő? Én azt gondolom, hogy Jákob a saját magában lévő sötétséggel harcolt. A Mesterkurzus legújabb kötete éppen erről szól. Láthatatlan ellenségnek nevezi a bennünk lévő rosszat: a gyűlöletet, az erőszakot és a gyávaságot. Láthatatlanok? Ha nem akarjuk látni őket, akkor igen. De e tulajdonságok következményei nagyon is érezhetően, láthatóan zúdulnak ránk. S kellő önismeret híján persze bűnbakokat keresünk, vádolunk. Ilyen módon ők uralkodnak rajtunk. Talán jobb megoldása a tudatos életnek, ha szembenézünk velük, szembenézünk azzal, hogy gyakran magunk vagyunk saját romlásunk okozói, de adott esetben felszabadítói is. Csakhogy ez a szembenézés fájdalmas út és ez sokakat megriaszt. E tanulmányok megpróbálnak rávilágítani arra, hogy sokszor mi is történelmi áldozatai vagyunk e belső ellenségeknek, de ez a tudás kezünkbe adhatja a tőlük való megszabadulás lehetőségét. Ez feloldozást jelenthet sok átkos, kínzó élmény, kudarc alól, és végső soron talán jobb emberré válhatunk. Jobb emberré válni, ez ember voltunkhoz méltó életprogram, s talán - ha vannak - az emberfeletti hatalmak tetszését is elnyerik.

Ranschburg Jenő - Lux Elvira - Cziegler Orsolya - Unokáink ​is látják őket
Napjainkra ​nem csupán a szülő-gyermek kapcsolat változott alapvetően, hanem legalább ennyire a nagyszülők szerepe is unokáik életében. Hol vannak már a mesekönyvekben ábrázolt hajlott hátú nénikék-bácsikák a realitástól? Előfordul, hogy egy-egy szülői értekezleten nem tudjuk megkülönböztetni a nagymamákat az anyukáktól - a nagymama is csinos, jól ápolt, de bizony a későbben, a karrier kiépítése után szülő nő sem tinédzser. Tessék választani... Alapvetően azonban az a fontos, hogy a legkorszerűbb változások sem halványítják a nagyszülői szerepet, sőt a gyermekét és unokáját egyaránt támogató nagymamát és nagypapát nehezen nélkülözik az egyre megterhelőbb körülmények között élő családok. Új kihívások jönnek, a régi feladatok megmaradnak. A változó idő változó igényeihez kiváló segítség e kötet Cziegler Orsolya, Lux Elvira meleg, szeretetteli ajánlásaival és kiváló gyermekpszichológusunk, Ranschburg Jenő tanácsaival.

Ranschburg Jenő - Áldás ​vagy átok? - Gyerekek a képernyő előtt
A ​televízió, a számítógép és az internet a modern világ szellemi táplálékai. Nélkülük nemcsak ízetlenebb az élet, de olyan tápanyagokban is könnyen hiányt szenvedhetünk, melyek az egészséges mentális fejlődés nélkülözhetetlen elemei. De - akárcsak a valódi táplálék esetében - a túlzott fogyasztás vagy a silány minőség könnyen ártalmassá is válhat - olvassuk a kiváló pszichológus-szerző véleményét a 21. század technikai újdonságairól, amelyek minden eddiginél erőteljesebben avatkoznak be mindannyiunk - így gyermekeink - életébe is. E kötet egyrészt feltérképezése az e tárgykörben végzett legújabb kutatásoknak - ugyanakkor humánus, korszerű tanácsaival együttgondolkodásra készteti olvasóit.

Popper Péter - Ranschburg Jenő - Vekerdy Tamás - Az ​erőszak sodrásában
A ​társadalmi és politikai agresszió ma is egyre növekvő tendenciát mutat. Mindez nem kerüli el egyéni életünket sem. Nem nézhetjük tétlenül... Szabad akaratot kaptunk, felelősek vagyunk önmagunkért! Ezért is különösen időszerűek Ranschburg Jenő, Popper Péter és Vekerdy Tamás e kötetben közölt írásai.

Kalo Jenő - Pándy Mária - Popper Péter - Ranschburg Jenő - Felcserélt ​szerepek
"Arról ​van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk, de mi férfiak, férfiak maradjunk és nők a nők - szabadok, kedvesek - s mind ember, mert az egyre kevesebb..." József Attila figyelmeztet így a női-férfi létforma megváltozására. De Márai Sándor is ír a "bizánci férfiakról", akik nőiesen puhák, mosolygó konfliktuskerülők, szívesen kiszolgálják a náluk szociálisan hatalmasabbakat, puha szövetekben járnak, velúr cipőt viselnek... A Mesterkurzus előadói ebben a kötetben a nemi szerepek átalakulásán töprengenek. A férfiakon, akiknek életében első helyre került a fizikai szépség, az erőnlét, a szexuális hódítás, és az egyre férfiasabb ideálokat követő nőkről, akik nem a férfiakkal azonos lehetőségeket és megbecsülést követelnek maguknak, hanem a biológiai és lelki különbségek ellenére, ugyanolyanok akarnak lenni, mint ők, tehát vezető állásokra, tudományos sikerekre törnek, testépítők lesznek, bokszolnak stb. kedvező, vagy veszélyes törekvése-e ez? Mennyi ennek a változásnak a nyeresége és vesztesége? Hogy reagál minderre a modern család? A szexuális kapcsolat? Elviseli-e a tradicionális házasság, ha a feleség ötször annyit keres, mint a férj, és igényelheti-e még a nő, hogy felsegítsék a kabátját? Az előadók tehát kérdeznek a társadalomtól és önmaguktól, vállalva, hogy nem csak megnyugtató, hanem nyugtalanító válasz is érkezhet, vagy esetleg csak csend - és senki sem felel...

Popper Péter - Ranschburg Jenő - Vekerdy Tamás - Herskovits Mária - Jövőnk ​titka: a gyerek...
"Ki ​tudja, mi lesz belőle?" A szülők reménye, szorongása, néha titkoltan, néha kimondva... A nevelés részben megtanulható. De az anyai és apai feladatokhoz kell ösztönös tehetség, együttérzés, emberismeret, önbizalom is! És annak a belátása, hogy a gyerek nem tulajdon. A nevelésnek arra kell irányulnia, amire a gyerekünknek tehetsége van, és nem a szülő kudarcba fulladt becsvágyainak megvalósítására. Tehetséges gyerekek mindig születnek. Érdektelen, hogy mostanában milyen címkét ragasztunk rájuk: indigó gyerek, gyémánt gyerek stb. A pszichológus főleg azt látja, hogy intellektuálisan korábban érnek, s főként gyakrabban fejlődik ki struktúra-látásuk. Ez azt jelenti, hogy pontosan érzékelik a dolgok belső szerkezetét. Ezért tudják a felnőttet lepipálva gyorsan megoldani a Rubik-kockát, s ezért tanulnak könnyebben nyelveket, mert hamar átlátják a nyelv grammatikai szerkezetét is. Az őket megelőző generációnál meglehetősen ritka ez. A különleges képességű gyerekekkel igen sok problémája keletkezhet a szülőnek és a pedagógusnak. Segíthet ez a könyv? Segíthet. De nem ad a szülők kezébe kész nevelési recepteket. A megoldásokat legtöbbször az anyai és apai szeretetnek és okosságnak kell megtalálnia.

Ranschburg Jenő - Iskolás ​a gyerekem
A ​korábbi sikeres Honlap könyvek után /Mi rontottuk el - Kis gyerek, kis gond - A serdülés gyötrelmei/ ezúttal az iskoláskorú gyerekek szüleinek kérdéseire válaszol a szerző. Az iskoláskor rengeteg változással járó fejlődési periódus a gyermekek életében. Nemcsak szigorú teljesítményelvárásoknak kell megfelelniük, hanem a kortárskapcsolatok szövevényében is meg kell találni a helyüket a család biztonságos világán kívül. S még nem is beszéltünk a kiskamaszok szexualitással kapcsolatos bontakozó kíváncsiságáról, amivel rendszerint nem kevés fejtörést okoznak a szüleiknek. A szóban forgó időszak átvészelését a családok felbomlása és az újonnan kialakuló mozaikcsaládok manapság széles körben elterjedt jelenségei sem segítik elő.

Ranschburg Jenő - A ​serdülés gyötrelmei
A ​szülőknek sokszor az az érzésük, hogy kamaszgyerekük nem is az, akinek ők nevelték, nem az, akit eddig megismertek. A kamaszkorba lépve a gyerekek sok változáson mennek keresztül, mind külsejük, mind környezetük átalakul. Testi fejlődésükkel a másik nem és a kortárskapcsolatok válnak a legfontosabbá, mint a szülők és az iskolai teljesítmény háttérbe szorul. Ranschburg Jenő immár harmadik "Kérdések és válaszok" kötetében a serdülőkorban megjelenő gondokra és dilemmákra igyekszik választ és útmutatást adni. - Nem örül, nem szomorú, nincsenek vágyai - Rossz testbe született, lányként szeretne élni - Dühöng, füzeteket tépked, tolltartót hajigál - Indokolatlanul agresszív, kiegyensúlyozatlan - Molesztálja a lányokat, obszcén szavakkal, fogdosással zaklatja őket - Beszedte édesanyja altatóját

Ranschburg Jenő - Gepárd-kölykök
A ​"Gepárd-kölykök" című könyv régi igényeket elégíthet ki. Jól használhatják tanító- és tanárjelöltek -a tanulók megismerésére és személyiségük fejlesztésére való- felkészítésre, felkészülése során (a kiadvány a gyermekismeret tantárgy tankönyveként is funkcionálhat). A gyakorló pedagógusok e könyv tanulmányozása során átismételhetik, kiegészíthetik ez igényű ismereteiket. Az utolsó részben kifejezetten olyan elemeket tartalmaz, amelyek elengedhetetelenek a mindennapi iskolai sikeres gyerekekkel bánáshoz s a tanárjelöltek felkészítéséhez. De a szülők is hasznosan forgathatják.

Ranschburg Jenő - Érzelmek ​iskolája
A ​Ranschburg életmű sorozat I. kötete, mely a szerző két korábbi könyvét tartalmazza, a Félelem, harag, agresszió és a Szerelem, erkölcs, autonómia c. tanulmányokat.

Ranschburg Jenő - Szeretet, ​erkölcs, autonómia
Ki ​ne akarná, hogy csemetéje derűs, nyugodt gyerek, majd kiegyensúlyozott, eredményes felnőtt legyen? Ki ne szeretné tudni, mi hol romlott el, hogyan lett ő maga sikeres vagy sikertelen? Tudjuk, sejtjük a gyermekkor fontos szerepét, s hogy sokmindent el is kerülhetünk, ha nem csak ösztönösen cselekszünk. A kötet foglalkozik a szocializáció, az erkölcs, a gyerek-szülő kapcsolat, a szereptanulás témaköreivel s mindazzal, amit a cím sugall. Kell a könyvespolcára azoknak is, akik munkájuk, hivatásuk kapcsán érdekeltek, mert a mű összefoglaló jellegű. Érthető, közvetlen stílusa a nem szakemberek számára is olvasmánnyá teszi a könyvet. Megtudhatjuk, miért tartja bal karján az anya a csecsemőjét, miféle értékek szerint élünk, kiket utánozunk, mitől jó egy család. Szerzője azonos a nagysikerű "Félelem, harag, agresszió" kötet írójával, aki tv- és rádióműsorok népszerű pszichológiai szakértője.

Bagdy Emőke - Dr. Csernus Imre - Dr. Czeizel Endre - Daubner Béla - Feldmár András - Kádár Annamária - Kígyós Éva - Pál Ferenc - Popper Péter - Ranschburg Jenő - Szendi Gábor - Belső ​utakon
Ki ​vagyok én valójában? Milyen tényezők alakítják viselkedésemet és sorsomat? Miért keveredem újra meg újra hasonló helyzetekbe? Hogyan ismerhetném és érthetném meg jobban önmagam? Meddig terjed a szabadságom, mi áll rajtam, s mi az, amire már nincs befolyásom? Miként változtathatok magamon és a körülményeimen? Ki ne tenné fel ezeket a kérdéseket élete során számtalan alkalommal? Néha úgy érezzük, „halljuk” belülről a választ, máskor elbizonytalanodunk ebben, olykor pedig nincs más, csak süket csönd a szívben. A Nyitott Akadémia sorozat keretében hazánk legnevesebb gondolkodói, lélektani szakemberei is sokszor igyekeztek körüljárni ezeket az izgalmas témákat. E gyűjteményes kötetben az elmúlt kilenc esztendő gazdag terméséből adunk közre tizenegy válogatott előadást. Az egyes fejezetek szerzői különböző ösvényeken indulnak el, saját egyéniségükön átszűrve, más és más nézőpontokból közelítik meg sors, önismeret és szabad akarat kérdéseit, de lehet, hogy ugyanoda jutnak. Fogadd el önmagad, és el tudod majd fogadni sorsodat is. Változtass magadon, és meg fog változni sorsod is.

Feldmár András - Popper Péter - Ranschburg Jenő - Végzet, ​sors, szabad akarat
A ​"Mesterkurzus" eddigi három összejövetelén igyekezett hűséges maradni rangos címéhez. Meggyőződésünk, hogy kurzusunk szereplői nem tartják magukat mestereknek, hanem tudósai vagy kitűnő gyakorlati szakemberei egy-egy tudományterületnek. Szándékunk az volt, hogy a mindennapos élet valamelyik fontos problémáját szellemileg körüljárjuk, és több oldalról megvilágítsuk, lehetőleg a fiziológia, a pszichiátria, a pszichológia és a művészet szempontjából. Talán az embert leginkább izgató kérdéshez nyúlt hozzá a legutóbbi Mesterkurzus előadás-sorozata. Ki ne töprengett volna már azon, hogy van-e sorsa, végzete - vagy csak a véletlenek játéka az egész élet? Mondhatjuk-e valamire, hogy "így volt megírva!" - vajon ki írta meg? -, hivatkozhat-e a hívő az égiek akaratára, az alvilág cselvetéseire? S e kérdések mögött ott lappang a felelősség önmagunkért - vagy annak elhárítása; hajlamunk a bűnbak-keresésre, vagy arra, hogy az "objektív körülményeket" vádoljuk kudarcainkért. A történelemről beszélgetve el szoktuk vetni a "mi lett volna, ha?" kérdést, mint tudománytalan feltételezést. És a saját személyes életünkben? Érdemes-e utólag eltöprengeni döntéseinken és választásainkon? Nem tévesztjük-e össze a külsőleg megvalósíthatót a belsőleg lehetségessel? Vagyis, végső soron, volt-e módunk másképp cselekedni, mint ahogy cselekedtünk? Igaza van-e Senecának, a nagy sztoikus filozófusnak abban, hogy vezetik a végzetek azt, aki hagyja, hogy vezessék, aki nem hagyja; azt vonszolják! Vagyis ugyanoda jut; de vonszolódás közben jól összetöri magát. Ezekről a végső kérdésekről, az akarat és a cselekvés szabadságáról, a sorsunk alakulását alakító tényezőkről olvashatjuk most el két pszichológus - Ranschburg Jenő és Popper Péter - s egy Kanadából erre az alkalomra hazatért honfitársunk, az ún. antipszichiátriai irányzathoz tartozó Feldmár András véleményét.

Ranschburg Jenő - Kis ​gyerek... kis gond?
"Évek ​óta rendszeres vasárnapi penzumom, hogy leülök a számítógéphez, és megpróbálok elmélyedni a frissen érkezett levelekben. Ebbe a kötetbe az óvodáskorú gyerekek szüleinek leveleiből válogattunk, így az életszakaszra jellemző legáltalánosabb nevelési problémák és a rájuk adott válaszok a kötet lapjain megtalálhatók." Száz levél - száz válasz.

Ranschburg Jenő - Erkölcs ​és jellem
Az ​életmű sorozat új kötete két korábban megjelent könyv anyagát tartalmazza. Az érzelem és a jellem lélektanából címmel, 1998-ban megjelent könyv a megelőző 25 év fejlődés-lélektani cikkeit, tanulmányait gyűjti össze. Két főbb fejezete A korai tapasztalatok szerepe az érzelmek kialakulásában és a személyiség fejlődésében, valamint A karaktervonások kialakulása és működése. A másik könyv a Jellem és jellemtelenség, mely az erkölcsi jellem típusaival foglalkozik. Tárgyalja a jellem legáltalánosabb kísértéseit - például a hatalom, a nyereség és a szexualitás kihívásait, valamint a jellem reakcióit a kísértésekre: a bűntudatot, a szégyent és a csábításra való ellenállás képességét.

Ranschburg Jenő - Óvodások
Az ​életmű sorozat IV. kötete három jelentős tanulmányt tartalmaz az óvodásokról: az óvodáskor magatartási és személyiség-problémái; a világ megismerése óvodáskorban; az én... és a másik. A könyv tanulmányai a 3-6 éves gyermek gondolkodásának és világképének fejlődését követik, és bemutatják, hogyan bontakozik ki az óvodáskorú gyermek személyisége, kapcsolatai a felnőttekkel és kortársaival.

Ranschburg Jenő - Üze-netek
Ranschburg ​Jenő a legismertebb, legnépszerűbb magyar pszichológus, aki különleges tekintélyét annak köszönheti, hogy mindenki másnál jobban tud egyszerre szakszerű és közérthető lenni. E képességével nemzedékeket vezetett be a gyermeklélektan, a családi és az iskolai nevelés, valamint a családi tanácsadás témaköreibe. A televízió és a sajtó után most az interneten keresztül is a hozzá fordulók rendelkezésére áll, így könyvében azokat a tipikus problémákat válogatta össze, amelyek az embereket leginkább foglalkoztatják.

Ranschburg Jenő - Szülők ​kis könyve
"Elsőéves ​egyetemista koromban úgy jegyzeteltem az előadásokat, mint a gép: leírtam szinte minden elhangzó szót, válogatás nélkül. Mindennek nemcsak az lett a következménye, hogy megfájdult a fejem és a csuklóm, hanem az is, hogy a visszaolvasásnál alig értettem valamit az előttem hömpölygő betűhalmazból. Ettől kezdve már csak a lényeget jegyeztem: a legfontosabb gondolatokat és adatokat, amelyek lehetőséget nyújtottak arra, hogy a vizsgára készülés során felidézzem az előadásokból mindazt, amire szükségem volt. Úgy érzem, a könyv, amit az Olvasó a kezében tart, ilyen 'értelmes jegyzet': gondos szerkesztők nekiültek a Szülők könyve című munkám betűtengerének, és finom sebészi munkával kiemelték, kötetté formálták azokat a fejezeteket, amelyek a legtöbb haszonnal forgathatók a gyermeknevelés szerteágazó napi gondjainak megoldásához. őszintén remélem: a Szülők kis könyve teljesíti a feladatot, amelyre rendeltetett." (Ranschburg Jenő)

Almási Kitti - Bagdy Emőke - Beata Bishop - Böjte Csaba - F. Várkonyi Zsuzsa - Orosz Katalin - Pál Ferenc - Popper Péter - Ranschburg Jenő - Szendi Gábor - Vekerdy Tamás - A ​lélek dolgai
Vajon ​mi minden rejlik bennünk, amiről nem is tudunk? Miként találhatunk rá belső erőforrásainkra életünk nehéz helyzeteiben? Hogyan hozhatunk ki magunkból többet, léphetjük át korlátainkat, és juthatunk el a legjobb lehetőségeinkig? Miképp képviselhetjük önmagunkat, saját értékeinket és érdekeinket úgy, hogy ezzel ne tegyük tönkre a kapcsolatainkat, és tiszteletben tartsuk a másik ember értékeit és érdekeit is? Hogyan szolgálhatjuk jól egymás életét? Ebben a kötetben (mely a korábban megjelent Belső utakon című könyv folytatása) ezeknek a kérdéseknek a nyomába eredünk, nagyszerű szellemi útitársak irányításával. Tizenegy évvel ezelőtt indult útjára a Nyitott Akadémia sorozat, mely azóta a legismertebb magyar pszichológiai előadásfolyamként az egész országot behálózza, sőt, immár határainkon is túlnyúlik. Alkalmakat teremt arra, hogy a közönség személyesen is találkozhasson a legkiválóbb hazai szakemberekkel és gondolkodókkal, és velük együtt töprenghessen a hétköznapok érdekes lélektani kérdésein. E gyűjteményes kötetben tizenegy különösen izgalmas előadást válogattunk össze az elmúlt évek gazdag terméséből. A könyv két nagyobb részre tagolódik: első felében az önmagunkhoz vezető ösvényeken indulhatunk el Almási Kitti, Bagdy Emőke, Orosz Katalin, Popper Péter, Szendi Gábor és Pál Ferenc vezetésével, második felében egymáshoz léphetünk közelebb Böjte Csaba, Ranschburg Jenő, Beata Bishop, F. Várkonyi Zsuzsa és Vekerdy Tamás segítségével. Az utak pedig végül összeérnek...

Ranschburg Jenő - A ​nő és a férfi
"Ahogy ​mondani szokták, a szerző jókedvében írta e könyvét. Felfigyelt arra, hogy a huszadik századi tudósok a két nem közötti lélektani különbségek kialakulásában is a társadalmi hatásoknak tulajdonítanak általában döntő szerepet és hajlamosak átsiklani a biológiai meghatározottság tényei fölött. A hagyományos női szerepet kívánja megvédeni a férfiasítás divatjai ellenében - e szerep ugyanis mind a nők, mind a férfiak számára pótolhatatlan érték. Kifejezetten csevegő stílusban íródott a könyv, gyakori humoros érvelését úgyszintén humoros, karikatúraszerű grafika támogatja. A művelt nagyközönség minden rétege élvezettel olvashatja a népszerű pszichológus eszmefuttatásait."

Ranschburg Jenő - A ​mélységből kiáltok
Életünk ​során mindannyiunkat érnek stresszhatások, melyek nagymértékben felelősek a depresszió kialakulásáért. Különösen veszélyes időszak ebből a szempontból a serdülőkor, amikor ezek a negatív hatások halmozódhatnak. Ha a fiatal képtelen feldolgozni, kezelni a stresszt, kibontakozik a már jóval súlyosabb és tartósabb tünetekkel járó depresszió, eluralkodik rajta a reménytelenség, a magányosság, az értéktelenség fájó érzése, amely heteken, hónapokon át kísérőjévé válhat mindennapjainak. A kötet részletesen foglalkozik az öngyilkossággal, a kockázati faktorok szerepével, valamint az alkohol- és drogfogyasztás veszélyeivel is. Fontos, hogy a szülők és a nevelők megismerkedjenek azokkal a családi, biológiai és személyiségjellemzőkkel, melyek veszélyt jelentenek a serdülő életére. Így időben felfedezhetik a figyelmeztető jeleket és hatékonyabban segíthetnek megtalálni a kivezető utat.

Ranschburg Jenő - Nyugtalan ​gyerekek - Hiperaktivitás és agresszió a serdülőkorban
Magyarországon ​mindenki tudni véli, mit jelent ez a szó: hiperaktivitás. Nomen est omen - mondtják - hiperaktivitásról akkor beszélünk, ha a gyereket nem lehet leállítani, folyton jár a keze, a lába és a szája is. Ebben a könyvben azt szeretném bemutatni, hogy a hiperaktivitás valójában egészen mást jelent; többek között a figyelem, a koncentráció képességének zavarát. Milne Micimackójában nemcsak Tigris, de Malacka, Nyuszi és - most fogódzkodjanak meg - Füles és maga Micimackó is hiperaktív! Bemutatom őket, igyekszem rávilágítani legjellemzőbb tulajdonságaikra, és abban reménykedem: a szülők és nevelők ráismernek azokra a gyerekekre, akikre jól illenek a Százholdas Pagony lakóinak vonásai. A könyv második részében az agresszivitással foglalkozom. Azzal, hogy milyen sokféleképpen lehet egy serdülő agresszív, a kamaszos versengéstől kezdve, a kötekedésen át egészen az antiszociális magatartásig, a bűnözésig. Választ keresek az ősi kérdésre: amikor a gyermek, vagy a serdülő bűnözővé válik - és nem egyszer szörnyű bűncselekményeket követ el - viselkedése mögött genetikai szabályozást kell-e tételeznünk, vagy a környezet személyiségromboló hatását? Hangsúlyozom: keresem a választ; azt nem állítom, hogy meg is adom. Az olvasónak pedig - aki netán hiányolni fogja a kérdés megoldását - André Gide, francia író megszívlelendő mondatával üzenek: "Bízzál azokban, akk az igazságot keresik - és légy gyanakvó, ha valaki meg is találja".

Ranschburg Jenő - Jellem ​és jellemtelenség
A ​könyv foglalkozik az erkölcsi jellem típusaival: valódi jellemrajzot ad a jellemes, a jellemtelen (asszociális, antiszociális), a jellem nélküli (konformista) és a hibás jellemű (befolyásolható ill. autoriter) személyiségről. Tárgyalja a jellem legáltalánosabb kísértéseit - például a hatalom, a nyereség és a szexualitás kihívásait, valamint a jellem reakcióit a kísértésekre: a bűntudatot, a szégyent és a csábításnak való ellenállás képességét.