Ranschburg Jenő könyvei a rukkolán

Ranschburg Jenő - Eltévedt ​gyerekek
Az ​első tanulmány a Pszichológiai rendellenességek a gyerekkorban a különböző rendellenességeket vizsgálja a gyerek fejlődésének folyamatában: a biológiai alapfunkciók zavarait /alvás, táplálkozás, kiválasztás/ és a ritmikus, motoros rendellenességeket /ujjszopás, önringatás, tic/. Ezt követően a nemi identitás, a tanulás zavarait, és a súlyos mentális szabálytalanságokat elemzi. A könyv másik tanulmánya az Áldás vagy átok /Gyerekek a képernyő előtt/, a televízió hatását vizsgálja az erőszak, szexualitás témakörében, majd kitér a számítógépre és az internetre.

Ranschburg Jenő - Személyiségünk ​titkai
- ​Személyiségünk titkai - Családi kör - Előadások - Korai tanulmányok A kötet egy emberöltő alatt megjelent tanulmányok közül válogat. Ami összeköti őket, a közös téma: az emberi személyiség, ennek kialakulása, fejlődése, megértése, befolyásolása. A szerző sokaknak adott - és ad ma is - útbaigazítást ezekben a kérdésekben, lefordítva a pszichológia elméleti kérdéseit és kutatási eredményeit a hétköznapokra. A személyiség fejlődésének számos területét járja végig a születéstől a szülővé válásig. A genetikai adottságok és akörnyezeti feltételek bonyolult kölcsönhatásainak eredményeként milyen kihívásokkal találkozik a gyerek a társadalomban, és hogy reagálhat ezekre? Hogyan lehet a különböző vérmérsékletű, adottságú, érdeklődésű gyerekekből egészséges, boldog felnőtt? Az írásokból nem csak a gyermekük nevelésében tanácstalan, vagy egyszerűen érdeklődő szülők profitálhatnak. A személyiség fejlődése - fejlesztése - nem ér véget a hivatalos "felnőtté válással". Viselkedésünket a biológiai jellemzők és környezeti hatások determinációján felülemelkedve tudatosan és felelősen magunk alakítjuk. Ehhez nyújt segítséget ez a akötet szülőknek, nagyszülőknek és gyerekeknek, és - miután valamelyik kategóriába valamennyien beletartozunk - az önmaga és környezete iránt érdeklődő olvasónak.

Ranschburg Jenő - Gepárd-kölykök
A ​"Gepárd-kölykök" című könyv régi igényeket elégíthet ki. Jól használhatják tanító- és tanárjelöltek -a tanulók megismerésére és személyiségük fejlesztésére való- felkészítésre, felkészülése során (a kiadvány a gyermekismeret tantárgy tankönyveként is funkcionálhat). A gyakorló pedagógusok e könyv tanulmányozása során átismételhetik, kiegészíthetik ez igényű ismereteiket. Az utolsó részben kifejezetten olyan elemeket tartalmaz, amelyek elengedhetetelenek a mindennapi iskolai sikeres gyerekekkel bánáshoz s a tanárjelöltek felkészítéséhez. De a szülők is hasznosan forgathatják.

Ranschburg Jenő - Nők ​és férfiak
Az ​Életmű sorozat II. kötete Ranschburg Jenő két tanulmányát tartalmazza. A Nő és a Férfi az ideális nő és az ideális férfi tulajdonságait elemzi és azt, hogy az általánosságban elfogadott tulajdonságoknál velünk született, génjeinkben rögzült különbségről van-e szó, vagy csupán környezetünk törekszik arra, hogy kialakuljanak bennünk a fontosnak tartott férfias és nőies vonások. A meghitt erőszak c. tanulmány azokra a tévhitekre és előítéletekre mutat rá, amelyek a családon belüli erőszak kérdéskörében ma is élnek. Vajon igaz-e, hogy a férfit az agresszív hormonok és az "engedelmes nő" iránti "patriarchális" igény teszi brutálissá a családban? És igaz-e, hogy a nő a családon belül mindig kiszolgáltatott áldozat? Az életmű sorozat II. kötetének szerkesztésében Ranschburg Jenő már nem vehetett részt, de a tanulmányok sorrendjét, a tematika kialakítását még ő határozta meg, és mi, kívánságának megfelelően állítottuk össze a kötetet. Borsi Vera kedves, humoros rajzai illusztrálják a könyvet.

Ranschburg Jenő - Erkölcs ​és jellem
Az ​életmű sorozat új kötete két korábban megjelent könyv anyagát tartalmazza. Az érzelem és a jellem lélektanából címmel, 1998-ban megjelent könyv a megelőző 25 év fejlődés-lélektani cikkeit, tanulmányait gyűjti össze. Két főbb fejezete A korai tapasztalatok szerepe az érzelmek kialakulásában és a személyiség fejlődésében, valamint A karaktervonások kialakulása és működése. A másik könyv a Jellem és jellemtelenség, mely az erkölcsi jellem típusaival foglalkozik. Tárgyalja a jellem legáltalánosabb kísértéseit - például a hatalom, a nyereség és a szexualitás kihívásait, valamint a jellem reakcióit a kísértésekre: a bűntudatot, a szégyent és a csábításra való ellenállás képességét.

Ranschburg Jenő - A ​meghitt erőszak
A ​családon belüli erőszak kérdése általában egy-egy bűneset kapcsán kerül a közfigyelem előterébe. Ha a férfi bántalmazza családtagjait, a közvélemény ítélete - jogosan - azonnal lesújt rá. Amikor a nő követ el hasonló bűncselekményt, az emberek zavarba jönnek, és még az igazságszolgáltatás gyakorlata is hajlik arra, hogy mentségeket keressen számára: annyira gyötörte a párja - mondják -, hogy nem bírta már tovább. Vagy éppen: valamilyen pszichiátriai rendellenesség lehet a magyarázat. Vajon igaz-e, hogy a férfit az agresszív hormonok és az "engedelmes nő" iránti "patriarchális" igény teszi brutálissá a családban? És igaz-e, hogy a nő a családon belül mindig kiszolgáltatott áldozat? Erről szól Ranschburg Jenő új könyve, melyben - keresvén a szakmailag korrekt válaszokat - rámutat azokra a tévhitekre és előítéletekre, melyek a családon belüli erőszak kérdéskörében ma is élnek

Ranschburg Jenő - Én ​és a többiek...
A ​tematikus válogatás - a honlapra érkezett leveleket csoportosítja a gyerekek beilleszkedése, kapcsolatrendszere témájában: testvérekkel, szülőkkel és nevelőkkel, - az óvodai-iskolai beilleszkedésről, részben a megválaszolt, de kötetbe nem került levelezésből.

F. Várkonyi Zsuzsa - Orvos-Tóth Noémi - Popper Péter - Ranschburg Jenő - Vekerdy Tamás - Sorsdöntő ​találkozások
Szülő ​és gyermek találkozása - sorsdöntő találkozás, melynek lenyomatai egy életre ott maradnak a személyiségünkön. Vajon min múlik, hogy ez a kapcsolat szerencsésen alakul-e, vagy éppen szerencsétlenül? Hogy kiapadhatatlan erőforrást jelent-e számunkra, vagy ellenkezőleg, inkább mély fájdalmat és szinte lerakhatatlan terheket? Mi lehet az oka annak, hogy ebben a legalapvetőbb kapcsolatban gyakran hiába szeretnénk jól szeretni egymást, valahogy mégsem találjuk az utat a másikhoz? A kötet szerzői szellemi kalandozásuk során számos érdekes kérdésre kitérnek. Mi történik, ha a megszülető gyermek karaktere nem felel meg a szülő tudatos vagy tudattalan várakozásainak, reményeinek? Hogyan hatnak a kapcsolat és az életút alakulására a különböző kötődéstípusok és nevelési attitűdök, a határtartás sajátosságai? Miként alakul a nem várt, nem tervezett gyerekek sorsa? Hogyan jelennek meg a kapcsolatban a szülő saját gyermekkori tapasztalatai, traumái? Miféle sérüléseket okozhat az elmérgesedő, csúnya válás, a szülőtárs szidalmazása, a gyerekek tőle való elidegenítése? Milyen terheket jelent az úgynevezett szülősítés, amikor a gyermek felnőtt szerepbe kerül, ő hallgatja meg szülei problémáit, ő ad tanácsokat, ő hoz döntéseket, ő visel gondot anyjára vagy apjára? A Nyitott Akadémia sorozat egyik legkedveltebb, de már hosszú évek óta nem kapható kötete átszerkesztve és két további szerző vadonatúj írásaival kibővítve jelenik meg újra

Ranschburg Jenő - Mi ​rontottuk el?
"Azt ​vallom: a szülői szerepen óhatatlanul átütnek az egyén jellemző vonásai: a felnőtt nem lehet "másmilyen" szülő, mint amilyen "ember" az élet különböző területein. De "szülőnek lenni" mesterség is egyben: a világos nevelési elvek, célok megvalósításának "trükkjei", "fogásai", "technikái" vannak. Persze, előfordult, hogy igyekeztem az elveket is befolyásolni egy picit - de a hozzám intézett levelekre adott válaszaimban elsősorban arra törekedtem, hogy "ötletekkel", megoldási módokkal segítsem a szülőt abban, hogy úrrá legyen a gondon, ami levele megírására késztette. Őszintén remélem, hogy így, kötetbe gyűjtve, tanulságos és hasznos olvasmány lesz azok számára, akik ilyen, vagy hasonló problémákkal küzdenek - és talán azok számára is, akik tudatosan készülnek a "szülői mesterségre". (A szerző)

Ranschburg Jenő - A ​serdülés gyötrelmei
A ​szülőknek sokszor az az érzésük, hogy kamaszgyerekük nem is az, akinek ők nevelték, nem az, akit eddig megismertek. A kamaszkorba lépve a gyerekek sok változáson mennek keresztül, mind külsejük, mind környezetük átalakul. Testi fejlődésükkel a másik nem és a kortárskapcsolatok válnak a legfontosabbá, mint a szülők és az iskolai teljesítmény háttérbe szorul. Ranschburg Jenő immár harmadik "Kérdések és válaszok" kötetében a serdülőkorban megjelenő gondokra és dilemmákra igyekszik választ és útmutatást adni. - Nem örül, nem szomorú, nincsenek vágyai - Rossz testbe született, lányként szeretne élni - Dühöng, füzeteket tépked, tolltartót hajigál - Indokolatlanul agresszív, kiegyensúlyozatlan - Molesztálja a lányokat, obszcén szavakkal, fogdosással zaklatja őket - Beszedte édesanyja altatóját

Ranschburg Jenő - Családi ​kör
Idestova ​öt esztendeje már, hogy rádióban, televízióban - a Családi kör című műsorban -, újságcikkben igyekszem a szülőknek segítséget nyújtani gyermekeik neveléséhez. Az újszülöttnek ugyanis nincs erkölcse, nem tud beszélni, nincs képe az út körülvevő világról. minderre elsősorban a családnak kell megtanítania. A család viszont nem azzal tölti be elsősorban közvetítő, tanító szerepét, hogy a szülők ismételten elmondják a gyereknek: mi a jó, mi a rossz, mit zsabad, mit nem szabad, hanem azzal, hogy életük a gyermek előtt zajlik, és akarva-akaratlanul minta a gyermek számára. Ez az oka annak, hogy a családi éeltre nemcsak a fiatalokat, hanem a felnőtteket is nevelnünk kell. Tehát napjaink családi életét kell megközelítően olyanná alakítanunk, amilyennek a jövő családját elképzeljük.

Kalo Jenő - Pándy Mária - Popper Péter - Ranschburg Jenő - Felcserélt ​szerepek
"Arról ​van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk, de mi férfiak, férfiak maradjunk és nők a nők - szabadok, kedvesek - s mind ember, mert az egyre kevesebb..." József Attila figyelmeztet így a női-férfi létforma megváltozására. De Márai Sándor is ír a "bizánci férfiakról", akik nőiesen puhák, mosolygó konfliktuskerülők, szívesen kiszolgálják a náluk szociálisan hatalmasabbakat, puha szövetekben járnak, velúr cipőt viselnek... A Mesterkurzus előadói ebben a kötetben a nemi szerepek átalakulásán töprengenek. A férfiakon, akiknek életében első helyre került a fizikai szépség, az erőnlét, a szexuális hódítás, és az egyre férfiasabb ideálokat követő nőkről, akik nem a férfiakkal azonos lehetőségeket és megbecsülést követelnek maguknak, hanem a biológiai és lelki különbségek ellenére, ugyanolyanok akarnak lenni, mint ők, tehát vezető állásokra, tudományos sikerekre törnek, testépítők lesznek, bokszolnak stb. kedvező, vagy veszélyes törekvése-e ez? Mennyi ennek a változásnak a nyeresége és vesztesége? Hogy reagál minderre a modern család? A szexuális kapcsolat? Elviseli-e a tradicionális házasság, ha a feleség ötször annyit keres, mint a férj, és igényelheti-e még a nő, hogy felsegítsék a kabátját? Az előadók tehát kérdeznek a társadalomtól és önmaguktól, vállalva, hogy nem csak megnyugtató, hanem nyugtalanító válasz is érkezhet, vagy esetleg csak csend - és senki sem felel...

Popper Péter - Ranschburg Jenő - Vekerdy Tamás - Herskovits Mária - Jövőnk ​titka: a gyerek...
"Ki ​tudja, mi lesz belőle?" A szülők reménye, szorongása, néha titkoltan, néha kimondva... A nevelés részben megtanulható. De az anyai és apai feladatokhoz kell ösztönös tehetség, együttérzés, emberismeret, önbizalom is! És annak a belátása, hogy a gyerek nem tulajdon. A nevelésnek arra kell irányulnia, amire a gyerekünknek tehetsége van, és nem a szülő kudarcba fulladt becsvágyainak megvalósítására. Tehetséges gyerekek mindig születnek. Érdektelen, hogy mostanában milyen címkét ragasztunk rájuk: indigó gyerek, gyémánt gyerek stb. A pszichológus főleg azt látja, hogy intellektuálisan korábban érnek, s főként gyakrabban fejlődik ki struktúra-látásuk. Ez azt jelenti, hogy pontosan érzékelik a dolgok belső szerkezetét. Ezért tudják a felnőttet lepipálva gyorsan megoldani a Rubik-kockát, s ezért tanulnak könnyebben nyelveket, mert hamar átlátják a nyelv grammatikai szerkezetét is. Az őket megelőző generációnál meglehetősen ritka ez. A különleges képességű gyerekekkel igen sok problémája keletkezhet a szülőnek és a pedagógusnak. Segíthet ez a könyv? Segíthet. De nem ad a szülők kezébe kész nevelési recepteket. A megoldásokat legtöbbször az anyai és apai szeretetnek és okosságnak kell megtalálnia.

Ranschburg Jenő - A ​serdülőkor
A ​kötet tanulmányai a serdülőkori érzelmek alakulásáról, a tehetségről és a párkapcsolatokról íródtak. A külön kötetekben korábban megjelent két írás - a "Nyugtalan gyerekek" és "A mélységből kiáltok" - pedig a komoly magatartási zavarokkal küzdő serdülők problémáiról szól: a hiperaktivitásról, depresszióról, az öngyilkosságról, és a kábítószerezésről. A serdülés időszaka sokszor keserves küzdelem, gyötrelmes kötélhúzás, amit a fiatal egyrészt szüleivel, tanáraival, másrészt önmagával folytat. A felnőtté válás nehéz, konfliktusokkal terhelt időszak, mely igen gyakran stresszhelyzetekhez vezet. A szerző fontosnak tartotta, hogy a szülők és nevelők megismerkedjenek azokkal a családi. Biológiai és személyiségjellemzőkkel, amelyek veszélyt jelenthetnek a serdülők életére, hogy időben felfedezhessék a figyelmeztető jeleket, és hatékonyan segíteni tudjanak.

Ranschburg Jenő - Rögök ​az úton
_"Amikor ​először végigolvastam a tartalomjegyzéket, számomra is meglepetést jelentett, hogy az írásokból a párkapcsolatok fejlődésének mozzanatai - pontosabban alakulásuk lehetséges variánsai és következményei - bontakoznak ki. Pedig hát valójában nincsen ebben semmi csoda: egész pályafutásom során a nő és a férfi kapcsolatával, illetve a gyerekekkel foglalkoztam, akik - rideg és szándékosan leegyszerűsítő logikával fogalmazva - e kapcsolat hiányában sohasem születhettek volna meg"_ - írja az előszóban a szerző. A gyűjteményes kötet az ismert pszichológus elmúlt években született, s a Saxum Kiadó gondozásában megjelent öt könyvének legfontosabb fejezeteit tartalmazza, továbbá két - máshol publikált - tanulmányt, amelyek révén kirajzolódik az a sajátos, hol sima, hol rögös út, amely maga a sikerekkel és kudarcokkal, beteljesülésekkel és veszteségekkel teli emberi élet.

Ranschburg Jenő - A ​mélységből kiáltok
Életünk ​során mindannyiunkat érnek stresszhatások, melyek nagymértékben felelősek a depresszió kialakulásáért. Különösen veszélyes időszak ebből a szempontból a serdülőkor, amikor ezek a negatív hatások halmozódhatnak. Ha a fiatal képtelen feldolgozni, kezelni a stresszt, kibontakozik a már jóval súlyosabb és tartósabb tünetekkel járó depresszió, eluralkodik rajta a reménytelenség, a magányosság, az értéktelenség fájó érzése, amely heteken, hónapokon át kísérőjévé válhat mindennapjainak. A kötet részletesen foglalkozik az öngyilkossággal, a kockázati faktorok szerepével, valamint az alkohol- és drogfogyasztás veszélyeivel is. Fontos, hogy a szülők és a nevelők megismerkedjenek azokkal a családi, biológiai és személyiségjellemzőkkel, melyek veszélyt jelentenek a serdülő életére. Így időben felfedezhetik a figyelmeztető jeleket és hatékonyabban segíthetnek megtalálni a kivezető utat.

Lux Elvira - Popper Péter - Ranschburg Jenő - Tari Annamária - Öröm, ​fájdalom, tabu
A ​mesterkurzus e kötetének szerzői izgalmas kérdéseket tesznek fel egy izgalmas témakörben: miért érzik erotikus tárgynak magukat a magányos, szeretetre éhes emberek? Vajon mit jelent a szabadság a szexualitásban? És a korlátok ott, ahol súlyos gátlások és neurózisok teszik tönkre a szexet? Buddha mindenesetre az "arany középútról" beszél. De elhatározhatjuk előre, hogy boldogok leszünk? A kötet neves szerzőinek markáns véleménye van a kényes témáról.

Ranschburg Jenő - Az ​én... és a másik
Könyvem ​a 2002-ben megjelent A világ megismerése óvodáskorban című írásom szerves folytatása. Abban a 3-6 esztendős gyerekek gondolkodásának, világképének fejlődését próbáltam meg nyomon követni és ábrázolni, most pedig annak a bemutatására törekszem: hogyan bontakozik ki az óvodáskorú gyermek személyisége, és hogyan alakulnak kapcsolatai a felnőttekkel, illetve kortársaival. E könyv első részében az "én" megnyilvánulási formáival foglalkozom, lényegében attól a pillanattól kezdve, hogy a gyermek a tükörben felismeri és megnevezi önmagát. Bemutatom az "én-kép" alakulását, a "tulajdonított én" megjelenését (amikor a gyermek lassanként ráébred: mások nem feltétlenül tartják őt olyannak, amilyennek ő véli önmagát), és a "felettes én" működését, ami az óvodáskori erkölcs (az erkölcsről szerzett ismeretek és az erkölcsi magatartás) különös, a felnőttekétől drámaian különböző világába vezet. Külön fejezetben foglalkozom a temperamentum és a szociabilitás jórészt veleszületett, valamint az önkontroll és az önértékelés elsősorban tanult vonásaival, melyek nemcsak az óvodáskor, de a későbbi évek sikeres szocializációja szempontjából is alapvető fontosságúak. És persze nem feledkeztem meg arról sem, ami évtizedek óta egyik kedves témám: az első részt a "lányos" és a "fiús" magatartásformák kialakulásának és óvodáskori jellemzőinek bemutatásával zárom. A második rész a 3-6 éves gyerekek emberi kapcsolataival foglalkozik. Mindenekelőtt valamennyi emberi kapcsolat prototípusát, az anya és a gyermek viszonyát mutatom be, de sorra kerül a nevelő és az apa is, akinek - és ezt némi kesernyés iróniával fűzöm hozzá - szocializációs jelentőségét csak a legutóbbi tíz-tizenöt évben ismerte fel a tudomány. A kortárskapcsolatok interakciós mintázatai közül hármat emeltem ki könyvemben: a játékot, a jószívűséget (idegen szóval: altruizmust) és az agresszivitást. Ez utóbbi tulajdonság esetében - kicsit elszakadva a könyv szerkezeti felépítésétől - megkíséreltem megrajzolni az "agresszív gyermek" portréját. Bemutatom, hogyan, milyen feltételek esetén válik az óvodáskorú gyermek agresszívvá, milyen gondolkodás- és viselkedésbeli jegyek teszik az ilyen gyermeket egyedivé (minden más gyermektől megkülönböztethetővé), és melyek azok a konkrét nevelési módszerek, melyek az agresszív óvodást letéríthetik arról a fejlődési pályáról, mely beavatkozás híján igen gyakran a társadalom szocializációs keretein kívülre irányítja őt. Könyvemben - mint mindig - most is gondolataim világos és érthető megfogalmazására törekedtem. Arra, hogy az olvasó a lehető legkevesebb erőfeszítéssel felismerje a gyereket, akiről éppen szó van, és - akár szülő, akár pedagógus - az írásomból nyert információkat hasznosítani tudja nevelőmunkája során.

Ranschburg Jenő - Szülők ​lettünk
Mindaz, ​ami a szülő és a gyermek viszonyában az élet első hat évében történik, felmérhetetlen fontosságú a gyermek további sorsában. A neves pszichológus részletezi azokat a problémákat, melyek minden szülő részére nevelési kérdéssé válnak: az evés, az alvás, szobatisztaság, büntetés és jutalmazás, a testvérféltékenység, a szexualitás stb. Könyvét azoknak a kisgyermekes szülőknek ajánlja, akik átérzik a felelősséget, amit a szülői szerepkör jelent és arra törekednek, hogy gyermeküket értelmesen, előítéletek nélkül neveljék.

Ranschburg Jenő - A ​nő és a férfi
"Ahogy ​mondani szokták, a szerző jókedvében írta e könyvét. Felfigyelt arra, hogy a huszadik századi tudósok a két nem közötti lélektani különbségek kialakulásában is a társadalmi hatásoknak tulajdonítanak általában döntő szerepet és hajlamosak átsiklani a biológiai meghatározottság tényei fölött. A hagyományos női szerepet kívánja megvédeni a férfiasítás divatjai ellenében - e szerep ugyanis mind a nők, mind a férfiak számára pótolhatatlan érték. Kifejezetten csevegő stílusban íródott a könyv, gyakori humoros érvelését úgyszintén humoros, karikatúraszerű grafika támogatja. A művelt nagyközönség minden rétege élvezettel olvashatja a népszerű pszichológus eszmefuttatásait."

Ranschburg Jenő - Üze-netek
Ranschburg ​Jenő a legismertebb, legnépszerűbb magyar pszichológus, aki különleges tekintélyét annak köszönheti, hogy mindenki másnál jobban tud egyszerre szakszerű és közérthető lenni. E képességével nemzedékeket vezetett be a gyermeklélektan, a családi és az iskolai nevelés, valamint a családi tanácsadás témaköreibe. A televízió és a sajtó után most az interneten keresztül is a hozzá fordulók rendelkezésére áll, így könyvében azokat a tipikus problémákat válogatta össze, amelyek az embereket leginkább foglalkoztatják.

Ranschburg Jenő - Lux Elvira - Cziegler Orsolya - Unokáink ​is látják őket
Napjainkra ​nem csupán a szülő-gyermek kapcsolat változott alapvetően, hanem legalább ennyire a nagyszülők szerepe is unokáik életében. Hol vannak már a mesekönyvekben ábrázolt hajlott hátú nénikék-bácsikák a realitástól? Előfordul, hogy egy-egy szülői értekezleten nem tudjuk megkülönböztetni a nagymamákat az anyukáktól - a nagymama is csinos, jól ápolt, de bizony a későbben, a karrier kiépítése után szülő nő sem tinédzser. Tessék választani... Alapvetően azonban az a fontos, hogy a legkorszerűbb változások sem halványítják a nagyszülői szerepet, sőt a gyermekét és unokáját egyaránt támogató nagymamát és nagypapát nehezen nélkülözik az egyre megterhelőbb körülmények között élő családok. Új kihívások jönnek, a régi feladatok megmaradnak. A változó idő változó igényeihez kiváló segítség e kötet Cziegler Orsolya, Lux Elvira meleg, szeretetteli ajánlásaival és kiváló gyermekpszichológusunk, Ranschburg Jenő tanácsaival.

Ranschburg Jenő - Kis ​gyerek... kis gond?
"Évek ​óta rendszeres vasárnapi penzumom, hogy leülök a számítógéphez, és megpróbálok elmélyedni a frissen érkezett levelekben. Ebbe a kötetbe az óvodáskorú gyerekek szüleinek leveleiből válogattunk, így az életszakaszra jellemző legáltalánosabb nevelési problémák és a rájuk adott válaszok a kötet lapjain megtalálhatók." Száz levél - száz válasz.

Feldmár András - Popper Péter - Ranschburg Jenő - Végzet, ​sors, szabad akarat
A ​"Mesterkurzus" eddigi három összejövetelén igyekezett hűséges maradni rangos címéhez. Meggyőződésünk, hogy kurzusunk szereplői nem tartják magukat mestereknek, hanem tudósai vagy kitűnő gyakorlati szakemberei egy-egy tudományterületnek. Szándékunk az volt, hogy a mindennapos élet valamelyik fontos problémáját szellemileg körüljárjuk, és több oldalról megvilágítsuk, lehetőleg a fiziológia, a pszichiátria, a pszichológia és a művészet szempontjából. Talán az embert leginkább izgató kérdéshez nyúlt hozzá a legutóbbi Mesterkurzus előadás-sorozata. Ki ne töprengett volna már azon, hogy van-e sorsa, végzete - vagy csak a véletlenek játéka az egész élet? Mondhatjuk-e valamire, hogy "így volt megírva!" - vajon ki írta meg? -, hivatkozhat-e a hívő az égiek akaratára, az alvilág cselvetéseire? S e kérdések mögött ott lappang a felelősség önmagunkért - vagy annak elhárítása; hajlamunk a bűnbak-keresésre, vagy arra, hogy az "objektív körülményeket" vádoljuk kudarcainkért. A történelemről beszélgetve el szoktuk vetni a "mi lett volna, ha?" kérdést, mint tudománytalan feltételezést. És a saját személyes életünkben? Érdemes-e utólag eltöprengeni döntéseinken és választásainkon? Nem tévesztjük-e össze a külsőleg megvalósíthatót a belsőleg lehetségessel? Vagyis, végső soron, volt-e módunk másképp cselekedni, mint ahogy cselekedtünk? Igaza van-e Senecának, a nagy sztoikus filozófusnak abban, hogy vezetik a végzetek azt, aki hagyja, hogy vezessék, aki nem hagyja; azt vonszolják! Vagyis ugyanoda jut; de vonszolódás közben jól összetöri magát. Ezekről a végső kérdésekről, az akarat és a cselekvés szabadságáról, a sorsunk alakulását alakító tényezőkről olvashatjuk most el két pszichológus - Ranschburg Jenő és Popper Péter - s egy Kanadából erre az alkalomra hazatért honfitársunk, az ún. antipszichiátriai irányzathoz tartozó Feldmár András véleményét.

Ranschburg Jenő - Óvodások
Az ​életmű sorozat IV. kötete három jelentős tanulmányt tartalmaz az óvodásokról: az óvodáskor magatartási és személyiség-problémái; a világ megismerése óvodáskorban; az én... és a másik. A könyv tanulmányai a 3-6 éves gyermek gondolkodásának és világképének fejlődését követik, és bemutatják, hogyan bontakozik ki az óvodáskorú gyermek személyisége, kapcsolatai a felnőttekkel és kortársaival.

Ranschburg Jenő - Pszichológiai ​rendellenességek gyermekkorban
A ​lelki élet rendellenességeivel nem csupán az orvosok és a pszichológusok, de a gyakorló pedagógusok és a szülők is számos alkalommal találkoznak. Senki sem kerülheti el az olyan helyzeteket, amelyekben egyik-másik embertársunk pillanatnyi viselkedése vagy jellemző magatartása fokozottan köti le fígyelmünket, veszi igénybe türelmünket. Hogy ilyenkor kellő megértést tanúsíthassunk és a segítséghez vezető utat is fölleljük, nagy vonalakban ismernünk kell a kórlélektan alapvető fogalmait, összefüggéseit. Ranschburg Jenő arra vállalkozott, hogy átfogó igénnyel bevezesse olvasóit e terület problematikájába, illetve tájékoztasson a nemzetközi szakirodalomban található legfrissebb felismerésekről. E kötete a tőle megszokott, élvezetes stílusban szinte megjeleníti a zavarokkal küzdő gyerekeket.

Popper Péter - Ranschburg Jenő - Vekerdy Tamás - Az ​erőszak sodrásában
Megdöbbentő, ​de társadalmi kényszer, hogy ma az agresszivitást kiemelt fontosságúnak kell tekintenünk. Lehetetlen nem elszörnyedni azon, hogy a 20. század -azelőtt soha meg nem élt- kollektív agressziói, fajgyűlölete és háború következtében hány millió ember pusztul el. S minden regényünk ellenére a társadalmi és a politikai agresszió ma is egyre növekvő tendenciát mutat. Mindez nem kerüli el egyéni életünket sem. Minden ember nap mint nap szembetalálkozik saját agresszív indulataival, amelyeket az erősödő indulat világában egyre nehezebb elfojtani és eltűrni. A társadalmi bűnök egyéni bűnökké alakulnak. Sigmund Freud szerint a civilizáció akkor kezdődött, amikor először fordult elő, hogy egy ősember haragjában rikácsolt, husángját forgatta, de nem csapott le vele. De mi lecsapunk szavakkal, bombákkal, lágerekkel. Lehet, hogy elpusztult a humanizmusára egykor annyira büszke civilizációnk? S a szeretet vallását követőkből megint megkeresztelt pogányokká zuhanunk vissza? Nem nézhetjük tétlenül...Szabad akaratot kaptunk, felelősek vagyunk önmagunkért! Ezért is különösen időszerűek Ranschburg Jenő, Popper Péter és Vekerdy Tamás e kötetben közölt írásai.

Ranschburg Jenő - Az ​érzelem és a jellem lélektanából
Ranschburg ​Jenő válogatott szakmai írásait tartalmazza könyv az elmúlt 25 évből. A válogatás legfontosabb szempontja az volt, hogy stílusában olvasható, ma is érvényes mondanivalót hordozó tanulmányok kerüljenek a kötetbe. Az eredetileg szakmai közönségnek szánt írások bárkinek érthető és használható információval szolgálhat, mindazokhoz szól a könyv akik a szülő-gyermek kapcsolatra, a az emberi érzelmek keletkezésére és fejlődésére, a tehetséggondozásra, az autonómiára, a házasélet kezdeti szakaszaira érdeklődéssel tekintenek. A tanulmányok elsősorban a pedagógusokat és szülőket céloznak meg, akik többre törekszenek mindannál, mint ami kézenfekvő lenne.

Ranschburg Jenő - Szeretet, ​erkölcs, autonómia
Ki ​ne akarná, hogy csemetéje derűs, nyugodt gyerek, majd kiegyensúlyozott, eredményes felnőtt legyen? Ki ne szeretné tudni, mi hol romlott el, hogyan lett ő maga sikeres vagy sikertelen? Tudjuk, sejtjük a gyermekkor fontos szerepét, s hogy sokmindent el is kerülhetünk, ha nem csak ösztönösen cselekszünk. A kötet foglalkozik a szocializáció, az erkölcs, a gyerek-szülő kapcsolat, a szereptanulás témaköreivel s mindazzal, amit a cím sugall. Kell a könyvespolcára azoknak is, akik munkájuk, hivatásuk kapcsán érdekeltek, mert a mű összefoglaló jellegű. Érthető, közvetlen stílusa a nem szakemberek számára is olvasmánnyá teszi a könyvet. Megtudhatjuk, miért tartja bal karján az anya a csecsemőjét, miféle értékek szerint élünk, kiket utánozunk, mitől jó egy család. Szerzője azonos a nagysikerű "Félelem, harag, agresszió" kötet írójával, aki tv- és rádióműsorok népszerű pszichológiai szakértője.

Ranschburg Jenő - Szülők ​lesznek
„A ​nevelési hibák között szerencsére egyre nagyobb azoknak az aránya, amelyeket tudatlanságból követtek el" - fogalmazott nemrég egy pszichológus. Miért szerencsére? Mert a tudás pótolható - a kóros szülői személyiségből fakadó nevelési hibák viszont nehezen küszöbölhetők ki. Ranschburg Jenő, a pszichológiai ismeretterjesztés tapasztalt művelője, azoknak a szülőknek szánta könyvét, akik többet szeretnének tudni gyermekük fejlődéséről. Olvasóit megismerteti azokkal a lélektani jelenségekkel, melyek csak akkor tűnnek szembe, ha fejlődésük eltér az egészségestől - így a gyermeki én kialakulásával, a szeparációs szorongás jelenségével, a gyermeki gondolkodás állomásaival, az erkölcs és lelkiismeret alakulásával. - ír olyan problémákról is, amelyek minden szülő számára nyíltan nevelési kérdéssé válnak: így az evés, az alvás, a szobatisztaság, a büntetés és jutalmazás, a testvérféltékenység, a szexualitás és több más mindennapi jelenség lélektanáról.

Ranschburg Jenő - A ​világ megismerése óvodáskorban
A ​szerző a fejlődéspszichológia elismert, kiváló művelője. Kötetében a 3-7 éves gyerekek értelmi jellemzőinek megismeréséhez nyújt segítséget, bővíti és elmélyíti az óvodáskorú gyerekek nevelésében felhasználható ismereteket. Számos új összefüggés megvilágításával járul hozzá a gyermeki gondolkodás és világkép, a nyelv és az intelligencia differenciált szemléletéhez, s ezzel az óvodások megnyilvánulásainak jobb megértéséhez. A kötet kiemelkedő érdeme, hogy a szerző saját értelmezésével, véleményével gazdagítja a különböző témák hagyományos felfogását. Ezzel nemcsak tájékozottságunkat, fejlődéslélektani ismereteinket szélesíti, hanem gyerek-szemléletünket is alakítja. A hagyományos eljárások kritikai elemzését követően, az óvodáskorú gyerekek intelligencia-vizsgálatára vonatkozó javaslataival, a teszt-pszichológiában kitűnően hasznosítható álláspontot képvisel. A szerző stílusa közismerten olvasmányos és érdekfeszítő. A kiadványt mindazoknak ajánljuk, akik szeretnék gyermekeiket jobban megismerni, valamint azoknak a szakembereknek és szülőknek, akik még eredményesebben kívánnak foglalkozni a kisgyermekekkel.

Popper Péter - Ranschburg Jenő - Vekerdy Tamás - Sorsdöntő ​találkozások
Mesterkurzus ​sorozat 8. kötete, Ranschburg Jenő, Vekerdy Tamás, Popper Péter előadása Ez a kötet - hozzáértő - mesterek segítségével - komoly kalandozás a gyermeki és a felnőtt világ találkozásának határmezsgyéjén. Ezért ajánljuk ezt a könyvünket is az olvasó figyelmébe.