Ranschburg Jenő könyvei a rukkolán

Ranschburg Jenő - Egymást ​keresik
Minden ​társadalomban határozott igények éltek arra vonatkozóan: milyen az ideális férfi és milyen az ideális nő. Ennek alapján úgy tűnik, hogy a férfi legértékesebb tulajdonságai a bátorság, a szellemi és fizikai erő, a határozottság és az ambíció, míg a nőé a szelídség, gondoskodás, az otthonteremtés. Vajon valóban jellemzik ezek a tulajdonság a nőket és a férfiakat? És ha igen, velünk született, génjeinkben rögzült különbségekről van-e szó, vagy csupán kömyezetünk törekszik arra, hogy kialakuljanak, bennünk az általa fontosnak tartott férfias és nőies vonások.

Ranschburg Jenő - Pszichológiai ​rendellenességek gyermekkorban
A ​lelki élet rendellenességeivel nem csupán az orvosok és a pszichológusok, de a gyakorló pedagógusok és a szülők is számos alkalommal találkoznak. Senki sem kerülheti el az olyan helyzeteket, amelyekben egyik-másik embertársunk pillanatnyi viselkedése vagy jellemző magatartása fokozottan köti le fígyelmünket, veszi igénybe türelmünket. Hogy ilyenkor kellő megértést tanúsíthassunk és a segítséghez vezető utat is fölleljük, nagy vonalakban ismernünk kell a kórlélektan alapvető fogalmait, összefüggéseit. Ranschburg Jenő arra vállalkozott, hogy átfogó igénnyel bevezesse olvasóit e terület problematikájába, illetve tájékoztasson a nemzetközi szakirodalomban található legfrissebb felismerésekről. E kötete a tőle megszokott, élvezetes stílusban szinte megjeleníti a zavarokkal küzdő gyerekeket.

Ranschburg Jenő - Iskolás ​a gyerekem
A ​korábbi sikeres Honlap könyvek után /Mi rontottuk el - Kis gyerek, kis gond - A serdülés gyötrelmei/ ezúttal az iskoláskorú gyerekek szüleinek kérdéseire válaszol a szerző. Az iskoláskor rengeteg változással járó fejlődési periódus a gyermekek életében. Nemcsak szigorú teljesítményelvárásoknak kell megfelelniük, hanem a kortárskapcsolatok szövevényében is meg kell találni a helyüket a család biztonságos világán kívül. S még nem is beszéltünk a kiskamaszok szexualitással kapcsolatos bontakozó kíváncsiságáról, amivel rendszerint nem kevés fejtörést okoznak a szüleiknek. A szóban forgó időszak átvészelését a családok felbomlása és az újonnan kialakuló mozaikcsaládok manapság széles körben elterjedt jelenségei sem segítik elő.

Ranschburg Jenő - Nők ​és férfiak
Az ​Életmű sorozat II. kötete Ranschburg Jenő két tanulmányát tartalmazza. A Nő és a Férfi az ideális nő és az ideális férfi tulajdonságait elemzi és azt, hogy az általánosságban elfogadott tulajdonságoknál velünk született, génjeinkben rögzült különbségről van-e szó, vagy csupán környezetünk törekszik arra, hogy kialakuljanak bennünk a fontosnak tartott férfias és nőies vonások. A meghitt erőszak c. tanulmány azokra a tévhitekre és előítéletekre mutat rá, amelyek a családon belüli erőszak kérdéskörében ma is élnek. Vajon igaz-e, hogy a férfit az agresszív hormonok és az "engedelmes nő" iránti "patriarchális" igény teszi brutálissá a családban? És igaz-e, hogy a nő a családon belül mindig kiszolgáltatott áldozat? Az életmű sorozat II. kötetének szerkesztésében Ranschburg Jenő már nem vehetett részt, de a tanulmányok sorrendjét, a tematika kialakítását még ő határozta meg, és mi, kívánságának megfelelően állítottuk össze a kötetet. Borsi Vera kedves, humoros rajzai illusztrálják a könyvet.

Pándy Mária - Ranschburg Jenő - Popper Péter - Láthatatlan ​ellenségek
Van ​egy bibliai történet, melyben Jákob a Jabbók folyó partján egész éjszaka küzdött valakivel, akit nem ismert és nem árulta el a nevét. Sokat vitatták, hogy ez ki lehetett? Isten, egy angyal, vagy valamilyen gonosz szellemi erő? Én azt gondolom, hogy Jákob a saját magában lévő sötétséggel harcolt. A Mesterkurzus legújabb kötete éppen erről szól. Láthatatlan ellenségnek nevezi a bennünk lévő rosszat: a gyűlöletet, az erőszakot és a gyávaságot. Láthatatlanok? Ha nem akarjuk látni őket, akkor igen. De e tulajdonságok következményei nagyon is érezhetően, láthatóan zúdulnak ránk. S kellő önismeret híján persze bűnbakokat keresünk, vádolunk. Ilyen módon ők uralkodnak rajtunk. Talán jobb megoldása a tudatos életnek, ha szembenézünk velük, szembenézünk azzal, hogy gyakran magunk vagyunk saját romlásunk okozói, de adott esetben felszabadítói is. Csakhogy ez a szembenézés fájdalmas út és ez sokakat megriaszt. E tanulmányok megpróbálnak rávilágítani arra, hogy sokszor mi is történelmi áldozatai vagyunk e belső ellenségeknek, de ez a tudás kezünkbe adhatja a tőlük való megszabadulás lehetőségét. Ez feloldozást jelenthet sok átkos, kínzó élmény, kudarc alól, és végső soron talán jobb emberré válhatunk. Jobb emberré válni, ez ember voltunkhoz méltó életprogram, s talán - ha vannak - az emberfeletti hatalmak tetszését is elnyerik.

Ranschburg Jenő - A ​meghitt erőszak
A ​családon belüli erőszak kérdése általában egy-egy bűneset kapcsán kerül a közfigyelem előterébe. Ha a férfi bántalmazza családtagjait, a közvélemény ítélete - jogosan - azonnal lesújt rá. Amikor a nő követ el hasonló bűncselekményt, az emberek zavarba jönnek, és még az igazságszolgáltatás gyakorlata is hajlik arra, hogy mentségeket keressen számára: annyira gyötörte a párja - mondják -, hogy nem bírta már tovább. Vagy éppen: valamilyen pszichiátriai rendellenesség lehet a magyarázat. Vajon igaz-e, hogy a férfit az agresszív hormonok és az "engedelmes nő" iránti "patriarchális" igény teszi brutálissá a családban? És igaz-e, hogy a nő a családon belül mindig kiszolgáltatott áldozat? Erről szól Ranschburg Jenő új könyve, melyben - keresvén a szakmailag korrekt válaszokat - rámutat azokra a tévhitekre és előítéletekre, melyek a családon belüli erőszak kérdéskörében ma is élnek

Ranschburg Jenő - Az ​érzelem és a jellem lélektanából
Ranschburg ​Jenő válogatott szakmai írásait tartalmazza könyv az elmúlt 25 évből. A válogatás legfontosabb szempontja az volt, hogy stílusában olvasható, ma is érvényes mondanivalót hordozó tanulmányok kerüljenek a kötetbe. Az eredetileg szakmai közönségnek szánt írások bárkinek érthető és használható információval szolgálhat, mindazokhoz szól a könyv akik a szülő-gyermek kapcsolatra, a az emberi érzelmek keletkezésére és fejlődésére, a tehetséggondozásra, az autonómiára, a házasélet kezdeti szakaszaira érdeklődéssel tekintenek. A tanulmányok elsősorban a pedagógusokat és szülőket céloznak meg, akik többre törekszenek mindannál, mint ami kézenfekvő lenne.

Ranschburg Jenő - Óvodások
Az ​életmű sorozat IV. kötete három jelentős tanulmányt tartalmaz az óvodásokról: az óvodáskor magatartási és személyiség-problémái; a világ megismerése óvodáskorban; az én... és a másik. A könyv tanulmányai a 3-6 éves gyermek gondolkodásának és világképének fejlődését követik, és bemutatják, hogyan bontakozik ki az óvodáskorú gyermek személyisége, kapcsolatai a felnőttekkel és kortársaival.

Ranschburg Jenő - A ​világ megismerése óvodáskorban
A ​szerző a fejlődéspszichológia elismert, kiváló művelője. Kötetében a 3-7 éves gyerekek értelmi jellemzőinek megismeréséhez nyújt segítséget, bővíti és elmélyíti az óvodáskorú gyerekek nevelésében felhasználható ismereteket. Számos új összefüggés megvilágításával járul hozzá a gyermeki gondolkodás és világkép, a nyelv és az intelligencia differenciált szemléletéhez, s ezzel az óvodások megnyilvánulásainak jobb megértéséhez. A kötet kiemelkedő érdeme, hogy a szerző saját értelmezésével, véleményével gazdagítja a különböző témák hagyományos felfogását. Ezzel nemcsak tájékozottságunkat, fejlődéslélektani ismereteinket szélesíti, hanem gyerek-szemléletünket is alakítja. A hagyományos eljárások kritikai elemzését követően, az óvodáskorú gyerekek intelligencia-vizsgálatára vonatkozó javaslataival, a teszt-pszichológiában kitűnően hasznosítható álláspontot képvisel. A szerző stílusa közismerten olvasmányos és érdekfeszítő. A kiadványt mindazoknak ajánljuk, akik szeretnék gyermekeiket jobban megismerni, valamint azoknak a szakembereknek és szülőknek, akik még eredményesebben kívánnak foglalkozni a kisgyermekekkel.

Ranschburg Jenő - Szülők ​könyve
"Nevelési ​hibát kétféle okból követhet el a szülő: saját jellemhibájából adódóan, vagy egyszerűen tudatlanságból – azért, mert téves vagy hiányos információkkal rendelkezik arról, hogyan kell megoldania a problémákat, melyek a családi élet elkerülhetetlen kísérői. A felhalmozott tapasztalatok és kutatási eredmények összefoglalásával azonban lehetőséget adunk – és kell is adnunk – a szülőnek ahhoz, hogy elsajátítsa mindazt, amit a gyermeknevelés nehéz és felelősségteljes munkájához feltétlenül tudnia kell. Miért gondoljuk, hogy az a biológiai érettség, amely a szülővé válás nélkülözhetetlen előfeltétele, nyomban gyermeknevelésre is alkalmassá teszi az embert? A gyermek viselkedésében minden kétséget kizáróan ott van a környezet hatása: a felnőttek, mindenekelőtt a szülők világképe, életfelfogása, nevelési módszerei, melyek a kívánt – vagy éppen azzal ellentétes –irányban, de mindenképpen formálják, alakítják a személyiséget. „Nem Messiás-é minden újszülött? – kérdi Madách Az ember tragédiájában – Fénylő csillag, mely feltűnt a családban…” E könyvvel segítséget szeretnék nyújtani ahhoz, hogy a sok, szeretettel és reménységgel várt újszülöttből – „mely feltűnt a családban…” – egészséges, becsületes és harmonikus ember váljék."

Ranschburg Jenő - Jellem ​és jellemtelenség
A ​könyv foglalkozik az erkölcsi jellem típusaival: valódi jellemrajzot ad a jellemes, a jellemtelen (asszociális, antiszociális), a jellem nélküli (konformista) és a hibás jellemű (befolyásolható ill. autoriter) személyiségről. Tárgyalja a jellem legáltalánosabb kísértéseit - például a hatalom, a nyereség és a szexualitás kihívásait, valamint a jellem reakcióit a kísértésekre: a bűntudatot, a szégyent és a csábításnak való ellenállás képességét.

Ranschburg Jenő - Szülők ​lesznek
„A ​nevelési hibák között szerencsére egyre nagyobb azoknak az aránya, amelyeket tudatlanságból követtek el" - fogalmazott nemrég egy pszichológus. Miért szerencsére? Mert a tudás pótolható - a kóros szülői személyiségből fakadó nevelési hibák viszont nehezen küszöbölhetők ki. Ranschburg Jenő, a pszichológiai ismeretterjesztés tapasztalt művelője, azoknak a szülőknek szánta könyvét, akik többet szeretnének tudni gyermekük fejlődéséről. Olvasóit megismerteti azokkal a lélektani jelenségekkel, melyek csak akkor tűnnek szembe, ha fejlődésük eltér az egészségestől - így a gyermeki én kialakulásával, a szeparációs szorongás jelenségével, a gyermeki gondolkodás állomásaival, az erkölcs és lelkiismeret alakulásával. - ír olyan problémákról is, amelyek minden szülő számára nyíltan nevelési kérdéssé válnak: így az evés, az alvás, a szobatisztaság, a büntetés és jutalmazás, a testvérféltékenység, a szexualitás és több más mindennapi jelenség lélektanáról.

Ranschburg Jenő - A ​nő és a férfi
"Ahogy ​mondani szokták, a szerző jókedvében írta e könyvét. Felfigyelt arra, hogy a huszadik századi tudósok a két nem közötti lélektani különbségek kialakulásában is a társadalmi hatásoknak tulajdonítanak általában döntő szerepet és hajlamosak átsiklani a biológiai meghatározottság tényei fölött. A hagyományos női szerepet kívánja megvédeni a férfiasítás divatjai ellenében - e szerep ugyanis mind a nők, mind a férfiak számára pótolhatatlan érték. Kifejezetten csevegő stílusban íródott a könyv, gyakori humoros érvelését úgyszintén humoros, karikatúraszerű grafika támogatja. A művelt nagyközönség minden rétege élvezettel olvashatja a népszerű pszichológus eszmefuttatásait."

Almási Kitti - Angster Mária - Bagdy Emőke - C. Molnár Emma - Dr. Csernus Imre - Hevesi Krisztina - Mester Dóra - Pál Ferenc - Ranschburg Jenő - Szendi Gábor - Párkapcsolat ​klinika
Vajon ​rendbe lehet-e még hozni egy párkapcsolatot, ha egyszer már elromlott? Honnan tudhatjuk biztosan, hogy tönkrement, s nem pusztán egy átmeneti válságot élünk át? Mit jelezhet a társas magány, a nemi szerepek felcserélődése, a konfliktuskezelés eredménytelensége, a sok ádáz játszma, szexuális zavar és az intimitás fájó hiánya? Megannyi fontos kérdés, melyekre jó lenne ismerni a válaszokat, hogy a nehéz helyzetekben okos döntéseket hozhassunk. Még ma is viszonylag kevesen készülünk fel arra, hogy egy jó párkapcsolatban is kikerülhetetlenül találkozni fogunk krízishelyzetekkel. Ezek az úgynevezett normatív krízisek nagyon is komoly kérdéseket vetnek fel, mégsem arra szólítanak fel bennünket, hogy szakítsunk, hanem a válságot megélve, azon keresztüljutva még jobban elmélyíthetjük összetartozásunkat. A mi kultúránkban sajnos nehéz feladattá vált tartós, megelégedett társkapcsolatban élni, mert azok a külső összetartó erők, amelyek egy férfi-nő szövetséget anno megerősítettek, szinte mind semmivé foszlottak. Ezért ma személyes életfeladattá vált, ami még néhány évtizeddel ezelőtt sem volt az. Éppen ideje, hogy elkezdjünk dolgozni ezen sokat tehetünk magunkért, a kapcsolatunkért! A Nyitott Akadémia előadássorozatának keretében hazánk legnevesebb szakemberei keresték a válaszokat a sokakban felmerülő kérdésekre.

Ranschburg Jenő - A ​mélységből kiáltok
Életünk ​során mindannyiunkat érnek stresszhatások, melyek nagymértékben felelősek a depresszió kialakulásáért. Különösen veszélyes időszak ebből a szempontból a serdülőkor, amikor ezek a negatív hatások halmozódhatnak. Ha a fiatal képtelen feldolgozni, kezelni a stresszt, kibontakozik a már jóval súlyosabb és tartósabb tünetekkel járó depresszió, eluralkodik rajta a reménytelenség, a magányosság, az értéktelenség fájó érzése, amely heteken, hónapokon át kísérőjévé válhat mindennapjainak. A kötet részletesen foglalkozik az öngyilkossággal, a kockázati faktorok szerepével, valamint az alkohol- és drogfogyasztás veszélyeivel is. Fontos, hogy a szülők és a nevelők megismerkedjenek azokkal a családi, biológiai és személyiségjellemzőkkel, melyek veszélyt jelentenek a serdülő életére. Így időben felfedezhetik a figyelmeztető jeleket és hatékonyabban segíthetnek megtalálni a kivezető utat.

Ranschburg Jenő - A ​serdülőkor
A ​kötet tanulmányai a serdülőkori érzelmek alakulásáról, a tehetségről és a párkapcsolatokról íródtak. A külön kötetekben korábban megjelent két írás - a "Nyugtalan gyerekek" és "A mélységből kiáltok" - pedig a komoly magatartási zavarokkal küzdő serdülők problémáiról szól: a hiperaktivitásról, depresszióról, az öngyilkosságról, és a kábítószerezésről. A serdülés időszaka sokszor keserves küzdelem, gyötrelmes kötélhúzás, amit a fiatal egyrészt szüleivel, tanáraival, másrészt önmagával folytat. A felnőtté válás nehéz, konfliktusokkal terhelt időszak, mely igen gyakran stresszhelyzetekhez vezet. A szerző fontosnak tartotta, hogy a szülők és nevelők megismerkedjenek azokkal a családi. Biológiai és személyiségjellemzőkkel, amelyek veszélyt jelenthetnek a serdülők életére, hogy időben felfedezhessék a figyelmeztető jeleket, és hatékonyan segíteni tudjanak.

Ranschburg Jenő - Gyerekségek
A ​neves gyermekpszichológus verseiben egy óvodáskorú kisfiú beszél álmairól, titkos gondolatairól és a családi ügyekről. Átéli mindazt, amit a legtöbb kortársa ma Magyarországon átél: nagyapja halálát, szülei házasságának felbomlását, édesanyja második házasságát. Az ő szavain keresztül feltárul egy kis része a mai óvodáskorú gyermek érzelem- és gondolatvilágának.

Angster Mária - Dr. Csernus Imre - Dr. Czeizel Endre - Komlósi Piroska - Mohás Lívia - Pál Ferenc - Popper Péter - Ranschburg Jenő - Tari Annamária - Vekerdy Tamás - Családi ​boldogság, családi pokol?
Olyan ​korszakban élünk, amelyben szinte minden tradíció felbomlani látszik, az együttélés klasszikus formái – a házasság és a család – meggyengültek, az újak pedig csak sok fájdalmas próbálkozás árán alakulnak ki. Hatalmas ambíciókkal vágunk neki párkapcsolatainknak, a legjobbat és a legtöbbet szeretnénk megadni gyermekeinknek, ám amikor utolérnek a hétköznapok nehézségei és kudarcai, sokszor kiderül: sem eszközökkel, sem energiatartalékokkal nem rendelkezünk, hogy a felszínen tartsuk magánéletünk süllyedő hajóját. Korunk emberében ezért egyszerre van jelen a hagyományos kapcsolatformák iránt érzett, mély kiábrándultság, valamint a biztonság, a rendezettség és a harmónia iránti óriási vágy. A Mesterkurzus legújabb tanulmánykötetének kiváló szerzői – akik között van pszichológus, pszichiáter, orvos-genetikus és pap is – a családi együttélés modern problémáit veszik górcső alá, és igyekeznek választ adni arra a kérdésre, hogy a folyamatosan változó körülmények között miként teremthetünk mégis stabil és meghitt kapcsolatot a hozzánk legközelebb állókkal.

Popper Péter - Ranschburg Jenő - Vekerdy Tamás - Herskovits Mária - Jövőnk ​titka: a gyerek...
"Ki ​tudja, mi lesz belőle?" A szülők reménye, szorongása, néha titkoltan, néha kimondva... A nevelés részben megtanulható. De az anyai és apai feladatokhoz kell ösztönös tehetség, együttérzés, emberismeret, önbizalom is! És annak a belátása, hogy a gyerek nem tulajdon. A nevelésnek arra kell irányulnia, amire a gyerekünknek tehetsége van, és nem a szülő kudarcba fulladt becsvágyainak megvalósítására. Tehetséges gyerekek mindig születnek. Érdektelen, hogy mostanában milyen címkét ragasztunk rájuk: indigó gyerek, gyémánt gyerek stb. A pszichológus főleg azt látja, hogy intellektuálisan korábban érnek, s főként gyakrabban fejlődik ki struktúra-látásuk. Ez azt jelenti, hogy pontosan érzékelik a dolgok belső szerkezetét. Ezért tudják a felnőttet lepipálva gyorsan megoldani a Rubik-kockát, s ezért tanulnak könnyebben nyelveket, mert hamar átlátják a nyelv grammatikai szerkezetét is. Az őket megelőző generációnál meglehetősen ritka ez. A különleges képességű gyerekekkel igen sok problémája keletkezhet a szülőnek és a pedagógusnak. Segíthet ez a könyv? Segíthet. De nem ad a szülők kezébe kész nevelési recepteket. A megoldásokat legtöbbször az anyai és apai szeretetnek és okosságnak kell megtalálnia.

Ranschburg Jenő - A ​serdülés gyötrelmei
A ​szülőknek sokszor az az érzésük, hogy kamaszgyerekük nem is az, akinek ők nevelték, nem az, akit eddig megismertek. A kamaszkorba lépve a gyerekek sok változáson mennek keresztül, mind külsejük, mind környezetük átalakul. Testi fejlődésükkel a másik nem és a kortárskapcsolatok válnak a legfontosabbá, mint a szülők és az iskolai teljesítmény háttérbe szorul. Ranschburg Jenő immár harmadik "Kérdések és válaszok" kötetében a serdülőkorban megjelenő gondokra és dilemmákra igyekszik választ és útmutatást adni. - Nem örül, nem szomorú, nincsenek vágyai - Rossz testbe született, lányként szeretne élni - Dühöng, füzeteket tépked, tolltartót hajigál - Indokolatlanul agresszív, kiegyensúlyozatlan - Molesztálja a lányokat, obszcén szavakkal, fogdosással zaklatja őket - Beszedte édesanyja altatóját

Ranschburg Jenő - Az ​én... és a másik
Könyvem ​a 2002-ben megjelent A világ megismerése óvodáskorban című írásom szerves folytatása. Abban a 3-6 esztendős gyerekek gondolkodásának, világképének fejlődését próbáltam meg nyomon követni és ábrázolni, most pedig annak a bemutatására törekszem: hogyan bontakozik ki az óvodáskorú gyermek személyisége, és hogyan alakulnak kapcsolatai a felnőttekkel, illetve kortársaival. E könyv első részében az "én" megnyilvánulási formáival foglalkozom, lényegében attól a pillanattól kezdve, hogy a gyermek a tükörben felismeri és megnevezi önmagát. Bemutatom az "én-kép" alakulását, a "tulajdonított én" megjelenését (amikor a gyermek lassanként ráébred: mások nem feltétlenül tartják őt olyannak, amilyennek ő véli önmagát), és a "felettes én" működését, ami az óvodáskori erkölcs (az erkölcsről szerzett ismeretek és az erkölcsi magatartás) különös, a felnőttekétől drámaian különböző világába vezet. Külön fejezetben foglalkozom a temperamentum és a szociabilitás jórészt veleszületett, valamint az önkontroll és az önértékelés elsősorban tanult vonásaival, melyek nemcsak az óvodáskor, de a későbbi évek sikeres szocializációja szempontjából is alapvető fontosságúak. És persze nem feledkeztem meg arról sem, ami évtizedek óta egyik kedves témám: az első részt a "lányos" és a "fiús" magatartásformák kialakulásának és óvodáskori jellemzőinek bemutatásával zárom. A második rész a 3-6 éves gyerekek emberi kapcsolataival foglalkozik. Mindenekelőtt valamennyi emberi kapcsolat prototípusát, az anya és a gyermek viszonyát mutatom be, de sorra kerül a nevelő és az apa is, akinek - és ezt némi kesernyés iróniával fűzöm hozzá - szocializációs jelentőségét csak a legutóbbi tíz-tizenöt évben ismerte fel a tudomány. A kortárskapcsolatok interakciós mintázatai közül hármat emeltem ki könyvemben: a játékot, a jószívűséget (idegen szóval: altruizmust) és az agresszivitást. Ez utóbbi tulajdonság esetében - kicsit elszakadva a könyv szerkezeti felépítésétől - megkíséreltem megrajzolni az "agresszív gyermek" portréját. Bemutatom, hogyan, milyen feltételek esetén válik az óvodáskorú gyermek agresszívvá, milyen gondolkodás- és viselkedésbeli jegyek teszik az ilyen gyermeket egyedivé (minden más gyermektől megkülönböztethetővé), és melyek azok a konkrét nevelési módszerek, melyek az agresszív óvodást letéríthetik arról a fejlődési pályáról, mely beavatkozás híján igen gyakran a társadalom szocializációs keretein kívülre irányítja őt. Könyvemben - mint mindig - most is gondolataim világos és érthető megfogalmazására törekedtem. Arra, hogy az olvasó a lehető legkevesebb erőfeszítéssel felismerje a gyereket, akiről éppen szó van, és - akár szülő, akár pedagógus - az írásomból nyert információkat hasznosítani tudja nevelőmunkája során.

Ranschburg Jenő - Érzelmek ​iskolája
A ​Ranschburg életmű sorozat I. kötete, mely a szerző két korábbi könyvét tartalmazza, a Félelem, harag, agresszió és a Szerelem, erkölcs, autonómia c. tanulmányokat.

Popper Péter - Ranschburg Jenő - Vekerdy Tamás - Az ​erőszak sodrásában
A ​társadalmi és politikai agresszió ma is egyre növekvő tendenciát mutat. Mindez nem kerüli el egyéni életünket sem. Nem nézhetjük tétlenül... Szabad akaratot kaptunk, felelősek vagyunk önmagunkért! Ezért is különösen időszerűek Ranschburg Jenő, Popper Péter és Vekerdy Tamás e kötetben közölt írásai.

Ranschburg Jenő - Üze-netek
Ranschburg ​Jenő a legismertebb, legnépszerűbb magyar pszichológus, aki különleges tekintélyét annak köszönheti, hogy mindenki másnál jobban tud egyszerre szakszerű és közérthető lenni. E képességével nemzedékeket vezetett be a gyermeklélektan, a családi és az iskolai nevelés, valamint a családi tanácsadás témaköreibe. A televízió és a sajtó után most az interneten keresztül is a hozzá fordulók rendelkezésére áll, így könyvében azokat a tipikus problémákat válogatta össze, amelyek az embereket leginkább foglalkoztatják.

Ranschburg Jenő - Nyugtalan ​gyerekek - Hiperaktivitás és agresszió a serdülőkorban
Magyarországon ​mindenki tudni véli, mit jelent ez a szó: hiperaktivitás. Nomen est omen - mondtják - hiperaktivitásról akkor beszélünk, ha a gyereket nem lehet leállítani, folyton jár a keze, a lába és a szája is. Ebben a könyvben azt szeretném bemutatni, hogy a hiperaktivitás valójában egészen mást jelent; többek között a figyelem, a koncentráció képességének zavarát. Milne Micimackójában nemcsak Tigris, de Malacka, Nyuszi és - most fogódzkodjanak meg - Füles és maga Micimackó is hiperaktív! Bemutatom őket, igyekszem rávilágítani legjellemzőbb tulajdonságaikra, és abban reménykedem: a szülők és nevelők ráismernek azokra a gyerekekre, akikre jól illenek a Százholdas Pagony lakóinak vonásai. A könyv második részében az agresszivitással foglalkozom. Azzal, hogy milyen sokféleképpen lehet egy serdülő agresszív, a kamaszos versengéstől kezdve, a kötekedésen át egészen az antiszociális magatartásig, a bűnözésig. Választ keresek az ősi kérdésre: amikor a gyermek, vagy a serdülő bűnözővé válik - és nem egyszer szörnyű bűncselekményeket követ el - viselkedése mögött genetikai szabályozást kell-e tételeznünk, vagy a környezet személyiségromboló hatását? Hangsúlyozom: keresem a választ; azt nem állítom, hogy meg is adom. Az olvasónak pedig - aki netán hiányolni fogja a kérdés megoldását - André Gide, francia író megszívlelendő mondatával üzenek: "Bízzál azokban, akk az igazságot keresik - és légy gyanakvó, ha valaki meg is találja".

Ranschburg Jenő - Áldás ​vagy átok? - Gyerekek a képernyő előtt
A ​televízió, a számítógép és az internet a modern világ szellemi táplálékai. Nélkülük nemcsak ízetlenebb az élet, de olyan tápanyagokban is könnyen hiányt szenvedhetünk, melyek az egészséges mentális fejlődés nélkülözhetetlen elemei. De - akárcsak a valódi táplálék esetében - a túlzott fogyasztás vagy a silány minőség könnyen ártalmassá is válhat - olvassuk a kiváló pszichológus-szerző véleményét a 21. század technikai újdonságairól, amelyek minden eddiginél erőteljesebben avatkoznak be mindannyiunk - így gyermekeink - életébe is. E kötet egyrészt feltérképezése az e tárgykörben végzett legújabb kutatásoknak - ugyanakkor humánus, korszerű tanácsaival együttgondolkodásra készteti olvasóit.

Bagdy Emőke - Kalo Jenő - Popper Péter - Ranschburg Jenő - A ​család
Amivel ​az emberiség sok ezer év óta makacsul próbálkozik, azt komolyan kell venni. Például a házasságot és a családot. Nem az a dolgunk, hogy cinikusan rálegyintsünk a családra, a házasságra, mert ezek nélkül még nem élt meg társadalom. S ha a próbálkozásokat mindig sok kudarc éri, azt is komolyan kell venni. Komolyan kell venni azt is, hogy az eddigi megoldási kísérletek még nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Az úgynevezett szabad (nyílt) házasságok, a házasság nélküli együttélés, a szingli élet, vagy ellenkezőleg a kommuna, nem bizonyultak elviselhető, tartós megoldásnak. A tudomány mindig szemügyre vesz jelenségeket, kutat, hogy felelni tudjon arra a kérdésre: Miért? Ez hajtja e kötet szerzőit is. Vajon a belső okokról van-e szó, az ember szociális természete, érzelmi világa alakult-e át, vagy a külső, társadalmi tényezők rombolják-e az emberi kapcsolatokat? S ha végleges választ nem is, de a gyakorlati életben hasznosítható gondolatokat bőven kap az olvasó, amivel talán enyhíthet magánéletének válságain.

Feldmár András - Popper Péter - Ranschburg Jenő - Végzet, ​sors, szabad akarat
A ​"Mesterkurzus" eddigi három összejövetelén igyekezett hűséges maradni rangos címéhez. Meggyőződésünk, hogy kurzusunk szereplői nem tartják magukat mestereknek, hanem tudósai vagy kitűnő gyakorlati szakemberei egy-egy tudományterületnek. Szándékunk az volt, hogy a mindennapos élet valamelyik fontos problémáját szellemileg körüljárjuk, és több oldalról megvilágítsuk, lehetőleg a fiziológia, a pszichiátria, a pszichológia és a művészet szempontjából. Talán az embert leginkább izgató kérdéshez nyúlt hozzá a legutóbbi Mesterkurzus előadás-sorozata. Ki ne töprengett volna már azon, hogy van-e sorsa, végzete - vagy csak a véletlenek játéka az egész élet? Mondhatjuk-e valamire, hogy "így volt megírva!" - vajon ki írta meg? -, hivatkozhat-e a hívő az égiek akaratára, az alvilág cselvetéseire? S e kérdések mögött ott lappang a felelősség önmagunkért - vagy annak elhárítása; hajlamunk a bűnbak-keresésre, vagy arra, hogy az "objektív körülményeket" vádoljuk kudarcainkért. A történelemről beszélgetve el szoktuk vetni a "mi lett volna, ha?" kérdést, mint tudománytalan feltételezést. És a saját személyes életünkben? Érdemes-e utólag eltöprengeni döntéseinken és választásainkon? Nem tévesztjük-e össze a külsőleg megvalósíthatót a belsőleg lehetségessel? Vagyis, végső soron, volt-e módunk másképp cselekedni, mint ahogy cselekedtünk? Igaza van-e Senecának, a nagy sztoikus filozófusnak abban, hogy vezetik a végzetek azt, aki hagyja, hogy vezessék, aki nem hagyja; azt vonszolják! Vagyis ugyanoda jut; de vonszolódás közben jól összetöri magát. Ezekről a végső kérdésekről, az akarat és a cselekvés szabadságáról, a sorsunk alakulását alakító tényezőkről olvashatjuk most el két pszichológus - Ranschburg Jenő és Popper Péter - s egy Kanadából erre az alkalomra hazatért honfitársunk, az ún. antipszichiátriai irányzathoz tartozó Feldmár András véleményét.

Popper Péter - Ranschburg Jenő - Baktay Miklós - Baktay Zelka - Szegény ​nők, szegény férfiak
Vajon ​él-e valahol a világban a nekünk való igazi - nő, vagy férfi - akit meg kellene találnunk? Talán sehol nincsen számunkra "teljesen kész" partner, aki karakterében, okosságában, érzelmeiben tökéletesen megfelel a vágyainknak. Ám, életünk során valószínűleg találkozni fogunk egy-két olyan férfival, vagy nővel, akiben benne van a lehetőség, hogy számunkra pótolhatatlan társ váljék belőle. Csakhogy az ilyen kapcsolatba nagyon sok szeretetet, elnézést, tapintatot, kompromisszumot, s legfőképpen türelmet kell belefektetni. Egy embert csak egészen lehet elfogadni, nem széthasítható: "Ez kell belőled, ez nem!" S ami a legfontosabb: minden kapcsolatban jó és rosszabb periódusok váltják egymást. A megoldás nem az, hogy ha kiéleződik partnerünkkel a viszony, azonnal sértetten elmenekülünk, elválunk. Minden működő kapcsolat érték, amit nem szabad elherdálni, hanem meg kell próbálni túljuttatni a válságon. Ezek az írások valamennyire segíthetnek ebben. S talán az is, ha néha elgondolkodunk a kétezer évvel ezelőtt élt Terentius mondásán: "Ember vagyok, semmi sem idegen tőlem, ami emberi."

Lux Elvira - Popper Péter - Ranschburg Jenő - Tari Annamária - Öröm, ​fájdalom, tabu
A ​mesterkurzus e kötetének szerzői izgalmas kérdéseket tesznek fel egy izgalmas témakörben: miért érzik erotikus tárgynak magukat a magányos, szeretetre éhes emberek? Vajon mit jelent a szabadság a szexualitásban? És a korlátok ott, ahol súlyos gátlások és neurózisok teszik tönkre a szexet? Buddha mindenesetre az "arany középútról" beszél. De elhatározhatjuk előre, hogy boldogok leszünk? A kötet neves szerzőinek markáns véleménye van a kényes témáról.

Ranschburg Jenő - Gepárd-kölykök
A ​"Gepárd-kölykök" című könyv régi igényeket elégíthet ki. Jól használhatják tanító- és tanárjelöltek -a tanulók megismerésére és személyiségük fejlesztésére való- felkészítésre, felkészülése során (a kiadvány a gyermekismeret tantárgy tankönyveként is funkcionálhat). A gyakorló pedagógusok e könyv tanulmányozása során átismételhetik, kiegészíthetik ez igényű ismereteiket. Az utolsó részben kifejezetten olyan elemeket tartalmaz, amelyek elengedhetetelenek a mindennapi iskolai sikeres gyerekekkel bánáshoz s a tanárjelöltek felkészítéséhez. De a szülők is hasznosan forgathatják.

Ranschburg Jenő - Popper Péter - Személyiségünk ​titkai
A ​szülő-gyermek kapcsolat kialakulása a messzi múltban kezdődik, jóval a gyermek megszületése előtt. A szülő-gyermek kapcsolat olyan kettős szerep, amelynek mindkét oldalát megéli az ember, csakhogy több évtizedes időeltolódással. Mindenki volt gyermek, azaz átélte saját szüleivel e szociális szerep gyermeki oldalát. Majd évtizedek múltával az egykori gyerek lesz szülő, s megéli e szociális szerep másik oldalát is. Vajon milyen szülő lesz az egykori gyermekből? Akár akarja, akár nem, ezt részben meghatározza mindaz, amit gyerekként látott, megélt és tapasztalt. Egykori gyermekkori élményeink ellentétesen és ellentmondásosan csapódnak le bennünk: van, amit követünk, van, amit elutasítunk szüleink egykori viselkedéséből, mindez elkeveredik azóta szerzett tapasztalatainkkal, élményeinkkel. A magatartásformákat sokkal inkább tanuljuk, mint örököljük. De egy-egy nevelési téveszme okozta torz személyiségvonás úgy belénk ivódott, hogy szinte örökletesnek tűnik. A nagy sikerű sorozat adásai a harmonikus személyiség kibontakoztatásának módjairól szóltak. Ha a két kiváló pszichológus tanácsait megfogadjuk, gyermekeink biztosan különbek lesznek nálunk, de magunk is csak nyerünk az önneveléssel.