Ajax-loader

Horváth Árpád könyvei a rukkolán


Horváth Árpád - A ​megkésett világhír
Egy ​különös ember csöndes, különös életéről szól ez a regény, mégis izgalmasabb sok kalandos históriánál. A tudomány történetének vannak ugyanis forró, nagyszerű pillanatai, s ha ezeket felidézzük, világraszóló találmányok születésének lehetünk tanúi. De hát vajon az alkotó, a feltaláló felismeri-e saját maga jelentőségét? - ez is lehet egy regényes életrajz kérdése. Ezt a kérdést feszegeti ebben az elgondolkoztató, érdekes regényben, amelyet Jedlik Ányos, a dinamó magyar feltalálója emlékének szentelt.

Horváth Árpád - Jedlik ​Ányos
Jedlik ​Ányos (1800-1895) Jedlik Ányos a XIX. század kiemelkedő magyar fizikusa. Számos nagy fontosságú felfedezés fűződik a nevéhez. Mindenkit megelőzve megalkotta az elektromotort, az egysarki dinamógépet, az első akkumulátort, felfedezte az elektromágneses forgások elvét, az általa szerkesztett "villámfeszítőket" a bécsi világkiállításon ezrek csodálták meg. Tudományos eredményeit napjainkban is hasznosítják az iparban.

Horváth Árpád - A ​gépkocsi regénye
Négy ​éve, hogy a könyv első kiadása megjelent, s azóta az autóiparban - mint a technika más területén is - jelentős változások történtek. A szerző ennek megfelelően egyes részeket átdolgozott, újabb adatokkal egészített ki, vagyis a fejlődésnek megfelelően a könyv is "korszerűsödött". Természetesen a téma lényege maradt változatlan: a gépkocsi útjának, fejlődésének Cugnot gőzkocsijától a legújabb luxuskocsikig való felvázolása egy valóban olvasmányos, színes leírás keretében. Az automobilizmus őskorától napjainkig terjedő csaknem egy évszázad autós úttörői, feltalálói, küzdelmeik; egy-egy világmárka sikere és bukása, napjaink katonai járműveinek elődei; a legdrágább autók: a holdjárművek - mindez témája Horváth Árpád lebilincselően érdekes művének.

Horváth Árpád - Nagy ​vállalkozások
Rövid ​összefoglalás arról, hogy készültek a piramisok, az obeliszkek, hogyan fejlesztették ki a vasúthálózatokat, néhány gondolat a hídépítésről, az alagútépítőkről, Stonehenge-ről, csillagokról, bolygókról és egyéb, a világban előforduló "nagy vállalkozásokról".

Horváth Árpád - Edison
...Ha ​vissza akart vonulni, bement a "klauzurába", egy elkülönített, a lakás többi részétől legtávolabb eső, tágas, világos helyiségbe... Itt rejtegette titkos labornaplóját, amibe azokat a terveket vázolta fel, amelyeket még nem tartott elég érettnek a kidolgozásra. Ezek között sok olyan terv is akadt, amelyeket abban a korban fantasztikusnak tartottak! És itt tartotta az amerikai és fontosabb külföldi szabadalmi leírások köteteit is. Mert Edison mindig tudni akarta, hogy mit alkottak mások, nehogy olyan feladaton dolgozzék, amit már más megoldott!!

Horváth Árpád - Verne, ​a technika álmodója
Ennek ​a francia írónak a nevét nálunk nemzedékről nemzedékre magyarosan Verne Gyulának írták és mondották. A magunkénak tudtuk, ahogy magukénak tudták az angolok, németek, oroszok, amerikaiak. Egyike a világirodalom legtöbb nyelvre lefordított, legnagyobb példányszámban elkelt íróinak. Első sikereinek idején talán ő maga se tudta, hogy mindenekelőtt ifjúsági író, és még kevésbé azt, hogy az akkor még nem létező "tudományos-fantasztikus" regény - a sci-fi megteremtője. Mára már kétségtelen, hogy a múlt század derekán még uralkodó romantikát ő fordította természettudományos ábrándok és a valóság felé. És miközben sikeres kortársainak jó része alaposan elavult, ő olyan elevenen él a serdülő ifjúság olvasmányaiban, mint a legklasszikusabbak és a legmodernebbek. (literatura.hu nyomán)

Horváth Árpád - A ​tűzgéptől a gázturbináig
A ​gőzgépek és alkotóik nagy korszakát idéző munkám (Tüzesgép, Táncsics, 1963) után a gőzgépek historikumáról szóló könyvem is ezúttal az Olvasóhoz juthatott. A belsőégésű gép, mint technikai alkotás ugyan közismert - gondoljunk a milliónyi autóra -, de fejlődéstörténete, a művelődés- és gazdaságtörténetben elfoglalt szerepe csakúgy, mint technikatörténete ez ideig kevés írót foglalkoztatott. Talán ez az első könyv, amely a motor kultúrtörténetét próbálja felvázolni. Mint más könyvemben, úgy ebben is a szakmai részletek helyett a mondanivaló közepébe az alkotó embert, a feltalálót, a konstruktőrt helyeztem, azzal is törődve, hogy munkám ne sivár tan- vagy motortani kézikönyv legyen, hanem olvasmányélményt nyújtson. Ezért tartottam fontosnak érdekes epizódok és összefüggések elmondását, a feltalálók életútjának feltárását és a gazdasági, politikai, katonai háttér megrajzolását is. Az általános fejlődés vonalának bemutatásával talán az érdeklődés felkeltéséhez is hozzájárulok.

Horváth Árpád - A ​dinamó regénye
Jedlik ​Ányos, a bencésrend kiváló tagja, a múlt század nagy fizikusa, világraszóló találmányokkal ajándékozta meg az emberiséget, megszerkesztette az első dinamót is - s mindent úgy, hogy a világ nem vett tudomást róla, nem tudott felfedezéseiről. Az egyéni szerénységen túl, a magyar tudóst annyiszor érő közönbösség kíséri tudós pályáján, mint egyetlen ajándéka töretlenül lobogó, mindig újat és újat előállítani vágyó, zseniális törekvéseinek. Mi, honfitársai sem ismerjük páratlanúl nagyvonalú, tudós munkásságát, mintha számunkra is közömbös volna Jedlik alkotó szellemének jellegzetesen magyar keretek között föl-föllángoló megnyilatkozása. Pedig a legkiválóbb szellemek között kell őt számontartanunk. Horváth Árpád a szakember figyelmével kíséri végig pályáját, lépten-nyomon kifejezést ad el nem fojtható csodálkozásának a primitív eszközök és adottságok között végzett hallatlan erejű és rendkívüli látókörű munkamenet láttán. Könnyed, elmélyült s mindegyik vonatkozásában élvezetes előadásból magaslik ki Jedlik Ányos egyszerű, papi szerénységű alakja, a különös avatottság és hívatottság jeleivel homlokán. A könyv a legszebb magyar kötelességet teljesíti, amikor egy eléggé nem ismert és méltányolt magyar lángelmére irányítja az olvasó tekintetét.

Horváth Árpád - Remete Richárd - Rendőrkémek
Rendőrkémek ​- ügynökök, spiclik, besúgók. Kik ők? Hogyan és miért, milyen jogszabályok alapján és milyen területeken, kik ellen dolgoztak az önmagát szocialistának kikiáltott Magyar Népköztársaságban? - az eredetileg 1990-ben íródott kötet ezekre a kérdésekre keresi a választ. S hogy állításai mennyire "ülnek" jelen korunkban, azt bizonyítja: amikor kézirata hosszas várakozás után nyomdába került, a hatalom megakadályozta a megjelentetését. A nyomdagépet leállították, az elkészült példányokat lefoglalták, míg a szerzők ellen államtitoksértés miatt évekig húzódó büntetőeljárást indítottak. A Rendőrkémek című könyv nem azért jelenhet meg most, mert időközben megváltoztak a hatalom módszerei, hanem azért, mert e módszerek ma már nem számítanak államtitoknak. Nem is azért jelenik meg éppen most, mert a hatalom erőszakszervei személyi állománya már kicserélődött, s nem ugyanazok az emberek ülnek ugyanazokban a székekben, mint megelőzően. A politikai és gazdasági rendszerváltás a végrehajtó hatalom "szakértelmét" immár saját érdekkörébe állította, s a társadalmi rétegek közötti gazdasági szakadék további kiszélesedése, a gazdasági háttérrel nem rendelkezőket továbbra is a hatalmi téboly letéteményesei vazallusaivá transzformálhatja. Hogy kik tehát azok a "rendőrkémek" és hogy hol, milyen területen működnek, és kik ellen dolgoznak... jelenleg is... talán megváltozott... okai, módszerei változatlanok. Dr. Pelei Zsolt

Horváth Árpád - A ​hadirepülés évszázada
A ​cím alapján nehéz lenne megítélni, vajon az évszázad szó száz eltelt esztendőt, vagy századunkat - a XX. századot - jelenti-e? A könyvből kiderül, hogy mind a kettőt. Ha néhány eredménytelen kísérlettől eltekintünk, kereken száz éve annak, hogy a katonai tevékenységek során, a fegyverekkel vívott küzdelemben, a háborúban, a szemben álló felek igyekeztek a harcok-hadműveletek klasszikus színtereinek - a szárazföldnek és a tengereknek - korlátait áttörni. A léggömbök, a hadviselés új eszközeiként megjelennek a "harmadik dimenzióban", a légtérben. A repülés - benne a hadirepülés - története lélegzetelállítóan érdekes téma. A mítoszok világából ismert legendás kísérletek hőseitől kezdve a Leonardo da Vinci, Blériot, Zeppelin, Lindbergh, Ciolkovszkij és Gagarin által bejárt utat sikerek és balsikerek, kísérletek és eredmények, de mindenkor hősi vállalkozások jelzik. A XX. század tudományos és technikai forradalma, a két világháború, az atomfegyverek megjelenése és elterjedés azok a legfontosabb tényezők, amelyek a harmadik dimenzióban folyó háború fegyvereit, haditechnikai eszközeit és módszereit meghatározzák. Mekkora utat tett meg, hol tart és milyen irányban fejlődik a hadirepülés? Ezekre a rendkívül érdekes kérdésekre ad választ Horváth Árpád "A hadirepülés évszázada" című, izgalmas olvasmányt ígérő haditechnika-történeti könyvében.

Horváth Árpád - A ​távcső regénye
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Horváth Árpád - Csillagnézők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kováts Zoltán - Horváth Árpád - A ​haditechnika évezredei
A ​hadviselés kialakulását a hadfelszerelési ipar fejlődésén keresztül mutatja be. A hadianyaggyártás egészéről próbál képet adni, amikor a fegyverek, lőszerek és a többi hadianyagok gyártásának évszázadait felvázolja.

Horváth Árpád - Camera ​obscura
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Horváth Árpád - Órák ​és órások
A ​kezdet; Kerekes órák; Fizikusok és óraművészek; Nagy mesterek; Különleges órák; Villamos órák; Az atomkorszak órái; Órásvidékek, óragyárak

Horváth Árpád - A ​tüzes gép
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Horváth Árpád - Az ​óra regénye
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy István György - Horváth Árpád - A ​csillagok felé
Gyakorta ​halljuk, olvassuk, hogy a rakéták és az űrhajók korában élünk. De addig, amíg az ember elindulhatott a csillagok felé, csak évezredekkel mérhető, hosszú utat kellett megtennie. A mesék és a mondák, a fantasztikus regények az álmodozók és a feltalálók, a tudósok és a katonák gondolatai, elképzelései, véghezvitt és meghiúsult kísérletei tanúsítják az embernek a Föld elhagyására irányuló, tántoríthatatlan törekvését. Erről ad számot könyvünk két szerzője.

Horváth Árpád - A ​varázsinga
Eötvös ​Loránd élete, és torziós ingájának története

Horváth Árpád - Jégkunyhótól ​nádkunyhóig
A ​szerzõ Kanadában élõ magyar vadász, Észak-Amerika egyik legnagyobb trófeagyûjteményének tulajdonosa. Könyvében 40 vadászév emlékeibõl, a kanadai õsvadonban, Erdély csodálatos hegyei között, Ausztrália mocsárvidékén, Új-Zéland vadregényes tájain valamint Zambia forró bozótosaiban átélt kalandjaiból gyûjtött össze egy csokorra valót.A jégyvilág csúcsragadozója, a jegesmedve, valamint afrikai, ausztráliai és még sok más vadfaj izgalmas cserkelésének lehet tanúja az Olvasó.

Horváth Árpád - Órák
1988 ​- Grafikus Józsa László Az Idő, mint valami parttalan, forrás és torkolat nélküli folyam hömpölyög, s mi ebben a megfoghatatlan áradatban pontokat akarunk kijelölni, időtartamokat kicövekelni. Az időt érzékelhetővé, mérhetővé barátunkkal és ellenségünkkel, az órával tehetjük. Barátunk, mert életünk elrendezésében, és ellenségnek érezzük, ha felkelésre, munkába sietésre nógat bennünket. Időmérésünk ősidők óta csillagászati jelenségekhez igazodik; a Nap látszólagos járását figyelve alkották meg kezdetben a napórákat. A társadalom fejlődésével a városi élet, a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, az üzleti élet és ezernyi más feladat megkívánta az időmérés kifejlesztését. A napot - általában - 24 órára, az órákat percekre, a perceket másodpercekre osztották. Kialakultak az éjszaka is használható órák. Később, a középkor végi városokban, toronyórák ütései figyelmeztették a polgárokat az idő múlására. Tartalom: Bevezető Napórák Hold- és csillagórák Vízórák Tűzórák Homokórák Kerekes órák Látványos csillagászati órák Toronyórák Az óra mint dísztárgy Az ingaóra Zsebórák Zenélő órák Tengerészórák Különleges órák Villamos órák Kvarcórák Kijelzés Atom- és molekulaórák

Fehér Imre - Horváth Árpád - A ​fizika és a haladás I-III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Horváth Árpád - A ​maffia Magyarországon
"- ​Pazsáluszta! - próbálkozott a szerény emlékmorzsái közül előkapart orosz szóval Koronczay, amikor az asztalhoz lépett a fekete öltönyös férfi. - Jó napot kívánok! - mondta amaz töretlen magyarsággal, tudomást sem véve a tévedésről. - Megfelelt az áru minősége? - Minőség! Ez kérem, valóságos szemét, nem hogy hatszázezret nem ér, de még hatvanezret sem. De hogy lássa, kivel áll szemben, hatezret adok érte - mondta nagyképűen Koronczay, de az idegennek egyetlen arcizma sem rándult. - Úgy hiszem, uram, nem jött létre az üzlet - állapította meg szelíden, és az asztal mellett a földön álló jókora utazótáska felé nyúlt. - Ez itt marad! Maguk meg mennek, de gyorsan ám! - kiáltotta fenyegetően a házigazda, amire a tanya minden zugából előpattantak a napszámosok, kezükben ásóval, kapával, kaszával és más, efféle holmival. Az öltönyös fickó kedvesen elmosolyodott, nyugodtan hátrafordult, és sokat mondóan a közeli országútra nézett. Ott négy fekete Mercedes állt komoran, mellettük tizenkét elegáns, géppisztolyos alak. - Úgy hiszem, uram, nem jött létre az üzlet - ismételte meg csendesen, majd a táskával együtt komótosan beült a második Mercedesbe."

Gábor Imre - Horváth Árpád - A ​haditérképek históriája
Zrínyi ​Miklós (1620-1664) "Vitéz hadnagy" című munkájából idézünk: "Az mely kapitány az földnek csínját nem tudja, keveset viszen végbe a maga szándékában... Egy árok, egy patak, egy szalma oka volt sokszor hadak veszedelmének: mennyivel inkább kell hát tudni a hegyeket, mint feküsznek, a mezőket, melyre szélednek, az erdőknek járását, a vizeknek folyását." Az idézett sorok jól bizonyítják, hogy a hadvezérnek ismernie és a harc során fel is kell használnia a terep adta lehetőségeket. Ehhez pedig térképre is szüksége van. A könyv szerzői munkájukban a katonai térképészet és a katonaföldrajz történetéből vett képek felvillantásával vezetik végig az olvasót azon a hosszú és érdekes úton, amely a tájékozódás legősibb eszközeitől és módszereitől a légi fotogrammetriai eljárással készült, napjainkban is használt legkorszerűbb térképekig vezet. Könyvünknek - A haditérképek históriájának - megírása során nagy figyelmet fordítanak a magyar térképészet, a magyarországi térképkészítés és kiemelkedő művelőinek bemutatására. Ki, hol és mikor rajzolta az első térképet - nem tudjuk. A legrégebbi korokból ránk maradt térképéket állatbőrre, fakéregre festették, mammutagyarra vésték vagy agyagba nyomták. A térképkészítés technikája - művészete - az idők folyamán sokat változott. A szerzők a görögök és a rómaiak kezdetleges térképei után a középkor és a nagy felfedezések korának térképeit tekintik a térképkészítés első időszakának. Ebben a magyar Mikoviny Sámuel munkássága kimagaslik. A térképezés fellendülésének kezdetét hazánkban a térképkészítésnél alkalmazott vetületek rendszerezése, a térképészmérnöki képzés és a magyarországi "Első katonai felvétel" jelzi. Valóban korfordulót a XVIII. és a XIX. században végrehajtott "Második katonai felvétel" térképei, valamint a térképezést forradalmasító fotogrammetria kialakulása hozott. A magyar Lipszky János, Kanitz Fülöp és Tóth Ágoston nevei fémjelzik ezt a kort. A XIX. és a XX. századot átfogó utolsó száz évben érte el a térképezés és a térképkészítés a mai szintet. Létrejöttében az első és a második világháborúnak nem kis szerepe volt. A katonaföldrajz ebben az időben válik a hadtudomány fontos, a hadvezérek munkájának nélkülözhetetlen részévé. A technikai fejlődés - elsősorban a repülés, a légifényképezés és a fotogrammetika - hatalmas távlatokat nyitott meg a térképészet számára. Hogyan alakulnak napjaink haditérképei, milyenek lesznek vagy lehetnek a jövő haditérképei - ezekkel a gondolatokkal zárják könyvüket a szerzők.

Horváth Árpád - Az ​ágyú históriája
Titokzatos ​kísérleteket folytat egy ferences barát. Alkimista, aranycsináló – mondják róla. És egy napon a kolostor néma csendjét pokoli dörrenés rázza meg; – füst és lángnyelvek töltik meg a barát celláját. A pusztító robbanásnak nem lelik magyarázatát. A barát az ördöggel cimborál – suttogják. Így adnak hírt a krónikák a lőpor feltalálásáról. És a lőpor mihamar az ágyúk, a tűzfegyverek nevével együtt kerül a históriás könyvek sárguló lapjaira. A kínaiak és a mórok dörrenő, lángoló ördöngös fegyvereiről olvasunk. E félelmetes találmány születése ugyan az évszázadok ködébe vész, de történetéről mégis sok mindent elbeszélnek a krónikák, az ágyúszaggatta bástyák, a festői várromok, az arzenálok beporosodott irattárai és a modern tervezőintézetek dokumentációi. Az ágyúk ma még nem pusztán múzeumi tárgyak, élnek, fejlődnek, fenyegető torkukat a világra tátják... Az ágyúdörgéstől hangos évszázadok krónikásává szegődik a szerző. Titokzatos világba, az ágyúöntők, az ágyúgyárosok világába kalauzol. Látjuk, hogy amíg a csatamezőn az ágyúk szava próbál utat szabni a történelemnek, az arzenálokban és fegyvergyárakban új és egyre veszélyesebb ágyúszörnyek születnek. Horváth Árpád könyve érdekes képeket villant fel a tüzértechnika történetéről. Az ágyúcsalád furcsa szülöttei vonulnak el az olvasó előtt: az ólomból öntött, fából vájt, bőrrel tekercselt ágyúk – a csatakígyóktól az acélmonstrumokig. Ezen az úton találkozunk Leonardo da Vinci nyílágyújával, Krupp óriáslövegeivel, a hírhedt „Kövér Bertával”, a harminc és felesekkel, de Gábor Áron harangból született rézágyúival is. A szerző bemutatja mind a Párizst lövő német „ágyúcsodát”, mind a Berlint ostromló szovjet tüzérséget. Közben megismerjük a „mindenható dinasztiát”, a Krupp családot is, bepillantunk az ágyúkirály különös birodalmába és szemünk előtt megy végbe a pusztító gránátoknak csengő arannyá változása. Végül a korszerű tüzérség vonul fel előttünk. A hatalmas atomágyúk, a dübörgő önjáró lövegek és a ma tüzértechnikájának sok érdekessége. A faltörő kostól az atomágyúig, a szerző izgalmas utazásra hívja az olvasót.

Horváth Árpád - Muzsikáló ​szerkezetek története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók