Ajax-loader

Popper Péter könyvei a rukkolán


Bácskai Júlia - C. Molnár Emma - Mester Dóra - Popper Péter - Szeretők
Felmérések ​szerint a tartós kapcsolatban élő nők és férfiak közel 50 százalékának volt már szeretője. A házasságok fele válással végződik, amelynek leggyakoribb oka a külső kapcsolat. Vajon a pszichológia szerint milyen tényezők vezetnek a titkos harmadik felbukkanásához? Mitől függ, hogy a dilemma végül a társ vagy a szerető javára dől el, s hogy e választás kiállja-e az idő próbáját? Meddig érdemes várni a tétovázó partner döntésére, s melyik az a lélektani pillanat, amikor - akár érzelmeink ellenére is - lépni kell? Helyreállítható-e még a bizalom egy szerelmi háromszög felbomlása után? Megannyi kérdés, melyekre a válaszok sokszor életünk további irányát határozzák meg. Éppen ezért nagyon fontos, hogy képesek legyünk megtalálni a kimondatlan, talán mindhármunk számára rejtett motivációkat is. Ebben igyekeznek segíteni a Mesterkurzus legújabb kötetének szerzői.

Popper Péter - Hazugság ​nélkül
Az ​ismert pszichológus-közíró szerző azt a kérdést vizsgálja, hogy lehet-e élni hazugság nélkül? Néhány fejezet a kötetből: - A hazugság születése - Az igazság szemtanúi - Amit tudunk és amit elítélünk - Lehet-e megváltozni? - A kegyes hazugság - Őszinteség a kapcsolatokban - Az önismeret szakadékai - Lódítasz vagy hazudsz? - Miért hazudunk?

Popper Péter - Az ​önmagába térő ösvény
Érdemes-e ​végigmenni az önmagába visszatérő ösvényen? Hiszen ugyanoda érkezünk, ahonnét elindultunk. Mégis, útközben sok minden történhet velünk. És bár világossá válik, hogy nincs Start és Cél, megérkezéskor mégis sokfélét másképp látunk, mint elinduláskor. Nem a világ alakul át, hanem mi változunk meg. Mit élt át a pszichológus szerző többszörös indiai tartózkodása során? Mit őrzött meg magában egyfajta kultúra levegőjéből? Mihez kezd ezzel az élményvilággal Európában, ha nem akar hindut játszani, indiai jelmezt ölteni, mert éppen Indiában jött rá, hogy ő mennyire nyugati ember. S éppen, mert alázattal tekint a Távol-keletre, egyre szilárdabb a meggyőződése, hogy aki nem találja meg a szellemi útját hazájában, az a Himalája hegyei között vagy a Gangesz partján sem fogja megtalálni.

Popper Péter - Hordalék a talajon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Popper Péter - Az élet dolgai
Mindenki igazán felnőtt-e, aki testileg nagyra nőtt, sok évet tudhat maga mögött és állampolgári jogai vannak? Hátha csak egy felnőtt méretű cipőben, jelmezben botladozó gyerek? Mit jelent felnőttnek lenni gondolkodásunkban, érzelmeinkben, erkölcsünkben, kapcsolatainkban, szexuális fantáziánkban és az ágyban? Nem jobb-e valamit megőrizni és vállalni gyermeki és kamaszos világlátásunkból,érzelemvilágunkból? Az ifjúság és vénség közötti évtizedekről töpreng és vitatkozik önmagával ebben a könyvében a szerző.

Popper Péter - Sárkányok ​barlangja
A ​kedvelt szerző új könyvében merőben más, tőle nem megszokott stílussal és tartalommal lepi meg olvasóit. Az Izashannak nevezett nyugtalan lélek szellemi kalandra hív bennünket, és az élet örök kérdéseit teszi fel, konokul keresve a válaszokat. A humor és játékosság végigkíséri a könyvet, de megbújik mögötte a kétségbeejtő kiáltás, mely minden magára ébredt lényből egyszer felszakad: Ki vagyok én?

Popper Péter - Részemről ​mondjunk mancsot!
Vallomás ​a négylábúakról, akik nélkül elviselhetetlenül sivár lenne az élet. Ez egy vallomásos könyv, sok mosollyal és szomorúsággal, de mindvégig abban a meggyőződésben, hogy aki nagyon figyel az állatokra, az emberekről is megtud valami fontosat... "Köszöntünk kéz a kézben, részemről mondjunk mancsot" - így kezdődik a Micimackó. Azért lett ez a mondat a könyv címe, mert hiába játékállat a világhírű medve, az igazi állatok éppen olyan tisztaszívűek, mint ő.

Popper Péter - Van ​ott valaki?
Az ​égre néző ember örök kérdése: Hol? Kicsoda? De az ember csak a csillagos világ éjszakát látja, vagy a végtelen kékséget, vagy a fenyegetően tornyosuló felhőket.

Popper Péter - A ​nem értés zűrzavara
Egyre ​mélyebbre hatolva használjuk a világot, de egyre kevésbé értjük. Már régen nem tudjuk átlátni a saját kultúránk teljességét. A nem értés szorongásokat szül, melyektől mítoszok segítségével akarunk megszabadulni. Ez a könyv a ma annyira népszerű filléres ezoterikus és misztikus mítoszokat akarja leleplezni.

Popper Péter - Amor ​Fati
Amor ​Fati, ez a bölcs Nietzsche-i gondolat, ami erről a könyvről elsőre eszébe juthat az embernek. Szeresd a szükségszerűt, szeresd a sorsodat. A könyv fejezeteiből első pillantásra kiderül, milyen széles spektrumokon keresztül közelíti meg a szerző, az embert és sorsát, helyzetét a világban. Természetesen a tudományosság igénye nélkül. Nem hirdet osztatlan igét, sem bizonyosságot. Úgy ír, mint egy mesélő, mint egy olyan ember, akit minden érdekel, és úgy, ahogy azt mindig is vallotta magáról. Ő az a fajta szkeptikus, aki nem a mindent tagadás híve, hanem aki mindent lehetségesnek tart e világban és a túlvilágon egyaránt. Hol nagyon kicsinynek érezzük magunkat, hol pedig hatalmasnak. De a lényeg végül mégiscsak az lesz, hogy rá kell döbbennünk mennyire behatárolt keretek között éljük életünket, még akkor is, ha ez a számunkra néha a végtelenbe tűnőnek tart. Kiszolgáltatottak vagyunk az elemeknek, a saját megjelenési formánknak, érzékeinknek. Mégis oly sok csoda van bennünk és létezik körülöttünk, hogy egy élet is kevés elmerengenünk mindezen. Megismerni, pedig szinte lehetetlen vállalkozás. Végül marad a fenti gondolat, hogy az egyetlen értelmes dolog elfogadni és szeretni azt amilyenek vagyunk, azt, amivé lettünk, teremtettünk. És talán ide illő még az alábbi elgondolkodtató idézet Jungtól."- Félelmetes kaland odaadni magunkat Istennek, s ugyanoly "egyszerű", mint minden olyan helyzet, amelynek az ember már nem lehet ura."

Popper Péter - Az ​Írás - Az Újszövetség
Kétségtelenül ​a világtörténelem legnagyobb szellemi forradalma a kereszténység volt. A zsidóság története úgy is felfogható, mint előkészület a Megváltó fogadására: szellemi és testi tisztaság megteremtése, a megingathatatlan hit az egyetlen Istenben, a szigorú elzárkózás a pogány kultúráktól. Könyvem első kötete az Ószövetséget próbálja közelebb hozni a mai emberhez. A mostani, második kötet középpontjában az Újszövetség áll, a négy evangélium, az apostolok cselekedetei és levelei, valamint a Jelenések könyve. Ezt az anyagot még kiegészítettem némely egyéb irat részletével is, hogy az érdeklődő olvasó képet kapjon a Krisztus utáni századok szellemi atmoszférájáról és a későbbi eretnekségek keletkezéséről. Jézus soha nem írta le tanításait. Az életével, cselekedeteivel, beszélgetéseivel és szenvedéseivel tanított. Viszonylag kevés hiteles irat maradt fenn életművéről. Azt remélem. hogy kötetemen átragyog Jézus szellemi fölénye, ami a korszak minden alakja fölé emeli: rendíthetetlen hite és ereje, amely kizár jelleméből minden személyes gyűlöletet; valamint tanítványainak fiatalsága, lendülete, bátorsága, emberi nagysága és gyengesége egyaránt.

Popper Péter - A ​pokol színei
A ​Kék balett (táncjáték két részben) a birtokló szeretet reménytelenségéről szól és arról, hogy a magány elől menekülő emberben hogyan kelnek életre önmaga titkolt és torz lehetőségei. Az Útvesztő (játék két részben) álkrimibe rejtett lélektani dráma, mely arra keres választ, hogy miképpen szülhet a jóság gyilkos indulatokat, miközben kibontja a szellemi és a világi hatalmat szolgáló ember lelkének azonosságait és különbségeit. Az Isten komédiásai (játék két részben) egy örök kérdés, a művész és a polgár szerelmének szakadékait és konfliktusait tárja fel. Tulajdonképpen önvallomás értékű háttértörténete a színész pszichológiájáról szóló "Színes pokol" című lélektani tanulmánynak. Színes pokol (lélektani tanulmány). Az egykor nagy sikert aratott mű változatlan formában kerül az olvasó kezébe. Esszé a "varázsló" és a "komédiás" típusú színész pokoljárásáról, önmagával való küzdelmeiről, helykereséséről a világon.

Balogh Béla - Dúl Antal - Popper Péter - Önismeret, ​emberismeret, világismeret
A ​„Mesterkurzus” harmadik kötetének témái: önismeret, emberismeret, világismeret. Valljuk be, mindenki kíváncsi sajátmagára. Ki vagyok én? Milyen vagyok a valóságban? Valljuk be őszintén, titokban arra számítunk, hogy csupa jó és nemes vonás fog kiderülni rólunk az önismeret útján járva. Ki gondol arra, hogy fény derülhet gyávaságunkra, gerinctelenségünkre, kisebb-nagyobb aljasságainkra is. Az önismeret érdekében ezt is vállalnunk kell. Az önismeret az alapja a jó emberismeretnek is. Szétfoszlanak előítéleteink, kiderülhetnek rokonszenveink és ellenszenveink mélyebb gyökerei. Valószínűleg javul kapcsolatteremtő és megtartó képességünk, elfogadóbbak és toleránsabbak leszünk. Vagyis jóban leszünk a világgal is, amennyire lehetséges. Sok illúziónkat elveszítjük, de önállóbbak lesznek ítéleteink, kevésbé leszünk becsaphatók hangzatos, vagy álszent frázisokkal. Ha vállaljuk az önismeret igencsak rögös útját, a sokszor kínos lelki tükörbe nézést, még az esetleges szégyent is önmagunk előtt, akkor biztosan előbbre jutunk abban, hogy értékesebb emberekké váljunk. Mindennek az elolvasása egyszerű. De megvalósításukhoz bátorság kell. Ezért a bátor embereknek ajánljuk ezt a kötetünket.

Popper Péter - Érteni ​és elengedni
Ez ​a harmadik könyv, - az első Az Élet Sója, a második a PárKapcsolat Körkép -amelynek alapjául a szerző 2004 és 2010 között felvett vidéki és budapesti előadásai szolgáltak. Természetesen előfordulhatnak átfedések a már megjelent könyveivel - ez elkerülhetetlen. Ennek ellenére újdonságként hatnak ránk. Tökéletesen érezhető az előadás hangulata, mely külön izgalmassá teszi számunkra, olyan érzést keltve bennünk, mintha ott ülnénk és hallgatnánk Popper Pétert, a varázslatos előadót. Ez a könyv is sok előadásából áll össze, mely most a család témáját járja körül. Különlegessége a könyvnek a szerző hangjával megszólaló válogatás CD melléklete.

Kalo Jenő - Pándy Mária - Popper Péter - Ranschburg Jenő - Felcserélt ​szerepek
"Arról ​van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk, de mi férfiak, férfiak maradjunk és nők a nők - szabadok, kedvesek - s mind ember, mert az egyre kevesebb..." József Attila figyelmeztet így a női-férfi létforma megváltozására. De Márai Sándor is ír a "bizánci férfiakról", akik nőiesen puhák, mosolygó konfliktuskerülők, szívesen kiszolgálják a náluk szociálisan hatalmasabbakat, puha szövetekben járnak, velúr cipőt viselnek... A Mesterkurzus előadói ebben a kötetben a nemi szerepek átalakulásán töprengenek. A férfiakon, akiknek életében első helyre került a fizikai szépség, az erőnlét, a szexuális hódítás, és az egyre férfiasabb ideálokat követő nőkről, akik nem a férfiakkal azonos lehetőségeket és megbecsülést követelnek maguknak, hanem a biológiai és lelki különbségek ellenére, ugyanolyanok akarnak lenni, mint ők, tehát vezető állásokra, tudományos sikerekre törnek, testépítők lesznek, bokszolnak stb. kedvező, vagy veszélyes törekvése-e ez? Mennyi ennek a változásnak a nyeresége és vesztesége? Hogy reagál minderre a modern család? A szexuális kapcsolat? Elviseli-e a tradicionális házasság, ha a feleség ötször annyit keres, mint a férj, és igényelheti-e még a nő, hogy felsegítsék a kabátját? Az előadók tehát kérdeznek a társadalomtól és önmaguktól, vállalva, hogy nem csak megnyugtató, hanem nyugtalanító válasz is érkezhet, vagy esetleg csak csend - és senki sem felel...

Bagdy Emőke - Daubner Béla - Popper Péter - Stenger Györgyi - A ​tudattalan ösvényein
Az ​ember hosszú évezredek óta próbál valami használható magyarázatot találni arra, hogy saját cselekedeteinek egy jelentős részét miért nem képes tudatosan irányítani - sőt, még megérteni sem. Már az ókorban felfigyeltek arra, hogy mindannyiunk életében jelen van egy olyan hatástömeg, amely független az akaratunktól, a tudatunktól, mégis beteljesedik. Ezt elnevezték anankének, vagyis szükségszerűségnek, kikerülhetetlen végzetnek. A pszichológia nyelvén először C. G. Carus, majd Sigmund Freud fogalmazta meg, hogy a léleknek van egy sötét, titkos tartománya is, a tudattalan, amely lényegesen nagyobb hatást gyakorol személyiségünkre és sorsunkra, mint gondolnánk. Nem csoda hát, hogy kíváncsiak vagyunk a jéghegy nem látható részére, a kulcsra életünk nagy kérdéseihez. Az önismeret valódi útja, ha megtanulunk kommunikálni tudattalanunkkal, a maga sajátos nyelvén. A Mesterkurzus-sorozat egyik legizgalmasabb kötetében négy kiváló szakember vezetésével fedezhetjük fel lelkünk árnyékos ösvényeit.

Bácskai Júlia - Dr. Czeizel Endre - Popper Péter - Szendi Gábor - Kéretlen ​útravalók
Szeretnénk ​mindig jól járni, mindig győzni, soha nem veszíteni, soha nem csalódni? Ha beteljesedne ez a vágy, szegényes, szürke és unalmas lenne az életünk. Már csak azért is, mert eltűnne belőle a vágyakozás, a fájdalom, a szomorúság, a felháborodás dühe, az elkeseredés - és jóval kevesebbet tudnánk a világról. Mert vannak olyan élethelyzetek, amelyeket csak alulnézetből lehet megismerni, miután elestünk, és a földön fekszünk. A legnagyobb baj az, hogy a nevelés során nem készítjük fel a gyerekeket a vereség, a vesztés lehetőségére. Nem tanítjuk meg őket arra, hogyan kell újra talpra állni. Ezért felnőttkorban is gyakran kétségbe esnek, és tehetetlennek, kiszolgáltatottnak érzik magukat a kudarcok miatt. Ez a Mesterkurzus kötet arra világít rá, hogy a vereség soha sem végleges az egyén életében, de még a háborúkban sem. A kudarcaink okai többnyire mi magunk vagyunk, először is ezt kellene vállalnunk. Az erőinket ne pazaroljuk el vádaskodásra és bűnbakok keresésére. Igenis megtanulható az életenergiák összegyűjtése az újrakezdéshez, a sikerhez, a boldoguláshoz. Ha valami romba dőlt az életünkben, az egyben mindig lehetőséget is nyit új élethelyzetek, új kapcsolatok építésére.

Dr. Csernus Imre - Mohás Lívia - Popper Péter - Egészséges ​egyén - beteg társadalom?
E ​kötetben a szerzők arról értekeznek, hogy szerintük milyen a lelkileg egészséges ember, és kit tarthatunk betegnek. Ennél is nehezebb kérdés, hogy vajon lehet-e beteg maga a társadalom? Honnét ismerhetjük fel, hogy mi jellemez egy beteg emberi közösséget? S vajon a beteg társadalom éppen úgy gyógyítható-e, mint az egyén? Mit vallottak erről a régi gondolkodók - és mi a modern társadalomtudósok véleménye? S ami a legfontosabb: vajon magunkra kell-e vennünk a társadalom bűneit, egyéni bűnöket? Vagy van rá lehetőség, hogy megvédjük magunkat a kóros társadalmi hatásoktól úgy, hogy családunk, barátaink, kis közösségünk védve maradjon a fertőzésektől? E témákról gondolkodnak e kötet előadói, előadásai, és közben arra ösztönöznek: minderről gondolkodjunk együtt.

Bagdy Emőke - Daubner Béla - Popper Péter - Öröm, ​harmónia, boldogság
Vajon ​a "mesterek" valóban birtokában vannak a nagy titoknak, amiből ezek a csodálatos életérzések kisarjadnak? Vagy csak keresik, mint a mesebeli fiú a boldog embert, hogy az ingét magára vehesse. De mi tudjuk: a boldog embernek nincs inge. Maeterlinck KÉK MADÁR-nak nevezi a boldogságot, ami mindig az orrunk elől röppen fel. A Mesterkurzus nem ácsol kalitkát a kék madárnak. De felfigyel arra, hogy az emberek jó része boldogtalanabbul él, kevesebb örömmel, jóval több szomorúsággal, mint amennyit az élet rákényszerítene. Valamit csinál velünk a társadalom, valamit csinálunk magunkkal mi is, ami boldogtalanságot szül. Mi múlik rajtunk? Miért hozunk olyan kompromisszumokat, amelyeket nem tudunk elviselni? Mi az a tehetetlenségi nyomaték, ami beszorít bennünket alig kibírható helyzetekbe, s bár gondolatban százszor is megtesszük, mégsem változtatunk rajta? Holott az embernek joga van az örömhöz. Hogyan látja ezeket az orvos, a pszichológus és a közíró? Tudnak segíteni? Azzal mindenesetre, hogy - mint e kötetben is - felébresztenek minket önáltatásainkból, hamis illúzióinkból.

Kígyós Éva - Kalo Jenő - Popper Péter - Önként ​vállalt vakság
Ősi ​szövegekben gyakran előfordul ez a mondat: "Akinek szeme van a látásra...". Vagyis az emberi lélekben néha olyan erősek az elhárító mechanizmusok, hogy néz, de nem lát. Ödipusz is azért bünteti meg a szemeit vaksággal, mert nem látták meg azt, amit a jóslatok alapján látniuk kellett volna. Ezt az állapotot nevezzük katasztrófa vakságnak. Ennek következtében - akár egyénileg, akár kollektíven - sokszor túl későn reagálunk, akkor, amikor már a dolgokat nem lehet megváltoztatni, legyen szó egy férfi-női kapcsolat válságáról, valami lappangó betegségről, vagy aggasztó társadalmi folyamatokról. Előfordulhat - ahogy számtalansor elő is fordult már -, hogy tömegesen nem vesszük észre egy háború közeledését, egy diktatúra kibontakozását, egy gazdasági összeomlás fenyegetését, és még sorolhatnánk... E vakság alapvető oka a félelem az elkövetkezőktől. De felhasználható - különösen a tömegkommunikáció segítségével - hamis illúziók keltésére, a tények meghamisítására, kincstári optimizmus keltésére. "Ne csak nézz, láss is!" Ez a Mesterkurzus legújabb kötetének mondanivalója.

Baktay Zelka - Csányi Vilmos - Horváth Zoltán - Popper Péter - Az ​önmagát kereső ember
Ha ​valaki egyszer feltenné a kérdést, hogy mi a legnagyobb lelki teher az emberen, némi bizonytalansággal talán azt lehetne felelni, hogy az elutasítás és a bűntudat. Ritka ember, aki meg tudja bocsátani az elutasítást, azt, hogy "nem kellesz", akár szerelemben, akár munkatársnak ajánlkozva, segítő szándékát nyilvánítva. Az emberiség története is testvérgyilkossággal kezdődik: Káin nem tudja elviselni, hogy az Úr elutasította az ő áldozatát, és Ábelét fogadta el. A másik alig elviselhető sérelem a bűntudat. Az ember erkölcsi ítélete önmaga felett. A külső elítélést még csak elviseli az ember, Isten haragját majd leimádkozza, de ha egy személyben ő a bíró és a vádlott is - ugyan kihez fordulhatna? S ha a nárcisztikus önimádat nem teng túl valakiben, akkor nincs szigorúbb és kegyetlenebb bíró saját magánál. A könyvben arról írnak a szerzők, hogy miként oldhatja fel magát az ember - az erkölcsi törvény megsértése nélkül - az egyik legnagyobb lelki teher, a jogos bűntadata alól. Meddig reális a belső vezeklés, mit jelent az igazi megbánás, lehetséges-e jóvátétel? Vagyis a bűntudat jogosságának elismerése mellett, tiltakozás az ember önmagával szembeni kegyetlensége, véget nem érő önkínzása ellen. Úgy is fogalmazhatnánk: a lelki felszabaduláshoz vezető út titkai.

Popper Péter - Hordaléktalajon
Számomra ​a rendetlenség olyan rend, amiben csak én ismerem ki magam. Ám adódnak ünnepi vagy szorongásos pillanatok, amikor az ember rendet tesz a fiókjaiban, az asztalán, a szobájában és az életében. Végignéz mindazon, ami az idők során felgyülemlett benne és körülötte. Mit tartson meg, mit engedhet el véglegesen? S mit ér mindaz, amit magával cipel, magában hordoz? Mi az, amit eddig valamiért elzárt a nyilvánosság elől? Természetesen nem az intimitásokról van szó, hanem mindarról, aminek köze van a gondolkodáshoz, a műveltséghez, az alkotáshoz. A kötet egy ilyen rendrakási kísérlet némely anyagát mutatja meg. Egy-két kérdésemre választ vártam ettől a könyvtől, de nem felelt nekem. Remélem, az olvasónak mond valamit, ami érdemessé teszi, hogy lapozgasson benne.

Fiáth Titanilla - Heller Ágnes - Popper Péter - Réz András - Hová ​tűnt a nyugalom?
Mikor ​voltak itt olyan évek, amikor senkinek sem kellett félnie? A lényeg nem ez. Hanem az, hogy az ember ne csináljon egyéni bűnöket a társadalom bűneiből, ne szorongjon attól, hogy a világ gyorsabban változik, mint az ember jelleme, értékrendje, és ne essen pánikba, ha úgy érzi, elszáguld mellette az élet. A lényeg az, hogy egy rohanó világban az ember nyugodtan rohanjon, ne izgatottan. El lehet ezt érni? Erről ír a filozófus, a pszichológus és az esztéta.

Szántó Erika - Popper Péter - Ember ​díszletek nélkül
Mindnyájan ​díszletek között éljük le az életünket. Személyiségünk nem rajzolható meg az állandóan változó hátterek körvonalai nélkül. A felnőttkorban külföldre távozott, az idegen környezetben megkapaszkodni igyekvő, az "idegenbe szakadt" csupaszon, díszletek nélkül áll a létezés színpadán. Szántó Erika a 40-es éveinek végén érkezett Kaliforniába - írói-rendezői életpályáját, barátokat és anyanyelvét hagyta hátra, s megkísérelte a "díszletek nélküli ember" életét élni. A múlt és jelen egymásra kopírozódik, az amerikai élmények díszleteire rávetül Kelet-Európa fél évszázada.

Popper Péter - Holdidő
Az ​íróként is ismert pszichológus Holdidő címet viselő kötetében olyan emberekről emlékezik meg, akik már nincsenek az élők sorában. A Holdidő a múlt, a Napidő a jelen. A kötet ugyan fejezetekre van osztva, ám ezek egymásra is épülnek - kronológiailag haladva a jelen felé. Popper előre elnézést kér szereplői hozzátartozóitól, barátaitól, hogy az emlékezést családjánál kezdi. Anyai ágon a Mandelek, apai ágon a Popperek leszármazottja. Élményei leírásán, valamint szereplői életének bemutatásán keresztül bepillantást nyerhetünk egy magyarországi zsidó család életébe a Horthy-korszaktól kezdve a rendszerváltozásig. Ahogy Popper írja, olyan emberekről olvashatunk könyvében, akiket összetartott a kultúra, az irodalom, a művészet szeretete, miközben a politika lehetett fekete vagy éppen vörös. "Tanúbizonyságnak szántam arról, hogy az átkozott negyvenes-ötvenes években is rá-ráhullt egy isteni sugár némely emberekre, volt derű, lelkesedés, tisztességes munka, értékes alkotás is." Családfáján kívül bemutatja tanárait, kollégáit is. Olyan nagyságok "lépnek elő" a könyv lapjairól, mint Lukács György vagy Füst Milán, de nem marad el olyan vitatott szerepet játszott politikai személyiségek bemutatása sem, mint pl. Aczél György. Anekdoták, tréfás kalandok is helyt kaptak az emlékezetben, ám ezúttal sem nélkülözi Popper az elmélkedő magatartást - gondolkodik életen, halálon, vallásokon, és az etmúlt politikai rendszeren, könyvét azonban dokumentum helyett inkább szépirodalomként olvashatjuk. - A kötet elsősorban a szerzőt ismerő és kedvelő olvasók érdeklődésére tarthat számot.

Popper Péter - Kiadatlan ​írások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

F. Várkonyi Zsuzsa - Mireisz László - Popper Péter - Önzés ​és csalódás
Szívesen ​vagy egyedül? Nem? Állandóan programokat szervezel? Azonnal szükséged van a háttérzenére, villogó képernyőre, folyton megszólaló telefonhívásokra? Menekülsz a csend elől? Nem vagy elég jó társaság saját magadnak? Az öngyűlölet mások gyűlöletét is elindítja benned. A bennünk rejtőző sötétségről, megvilágított személyiségünk árnyékáról szól a Mesterkurzus e kötetében a buddhista lelkész-filozófus Mireisz László, a klinikai pszichológus Várkonyi Zsuzsa és Popper Péter. Nem bántani akarnak, nem is vigasztalni. Csak helyet kínálnak az önmagukról szóló, sokszor keserű igazságot is jó szívvel elviselő emberek között.

Popper Péter - 666 ​- A sátán a XXI. században
A ​világban gonosz erők is működnek. Ezt a gonoszt nevezték el ördögnek, a racionálisan gondolkodók csak szimbolikusan, a hívő lelkek pedig személyes szellemi energiaként. A valláspszichológus szerző követi az ördög jelentkezését a Bibliában. Bemutatja a napkeleti kultúrák különböző ördög-figuráit, a forró és hideg sátánt, az akarat és az öncélú kín okozás ördögét. Elmondja, hogy ez a sötét erő miként tevékenykedik a politikában, a szerelemben és a gazdaságban. Kitér a New Age harcára a vallási és nemzeti elkülönülés ellen, a sátános álvallásokra és az emberiség jövőjére a világosság és a sötétség harca szempontjából. Mindebben sok az élettapasztalat, a filozófia, a humor, a kétely.

Popper Péter - Csányi Vilmos - Persányi Miklós - Egymásra ​nézve
A ​kötetet azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik szeretettel és érdeklődéssel fordulnak a négylábúak felé - hiszen egy kutya barátsága és gazdája iránti szeretete néha megrendítő.

Popper Péter - Ők ​- én vagyok
"Amikor ​az ember néha fülel elhangzott szavai után, meghökkenve tapasztalhatja, hogy tulajdonképpen nem ő szólt, hanem "valaki belőle". Szerb Antal, Dante, Jókai, Thomas Mann, Füst Milán és még sok más író hangja, mondatai hallatszanak. Észrevétlenül belém lopództak volna? (...)Ez az írás arról a 33 könyvről és íróról szól, akiknek a világlátásából annyi minden elkeveredett saját gondolataimmal és érzéseimmel, hogy ma már nemigen tudom szétválasztani őket. Ezért mesélek ezekről a könyvekről az Olvasónak, akit barátomnak érzek."

Popper Péter - Mi ​az élet étterme?
Meghökkentő, ​hogy a mi kultúránk mennyit foglalkozik a legmateriálisabb dologgal, az egészséges evéssel. Ebben a "méregtelenítő" buzgalomban én azt látom, hogy a természeti katasztrófákkal, járványokkal, politikai fenyegetésekkel teli világunkben ráz minket a félelem. Lesznek, akik valamelyik nálunk honos vallásban lelik meg a menedéket, s lesznek, akik Buddha tanácsa szerint: önmagukban. De azt is tudnunk kell, hogy nincs olyan inga, amelyik csak az egyik irányba leng ki. A nagy hitek és nagy kételyek, a nagy örömök és a nagy fájdalmak mindig együtt járnak.

Popper Péter - Napidő
Volt ​egyszer egy könyvem - Holdidő - amelyben szemügyre vettem a múlt ezüstkék fényében villódzó és emlékezetem útvesztőjében gomolygó férfiakat és nőket, akikkel formáltuk és alakítottuk egymást. Most az élőket - kettő kivételével, akik munka közben átléptek a létezés egy másik szintjére, - hívom találkozásra, a még sugárzó, ámbár alkonyodó Napidőben. Élőkről írni kockázatos. "Ez nincsen egészen úgy" - fogják mondani. S én - Füst Milán nyomán - azt felelem: "Persze, semmi sincsen egészen úgy". Mert ezek az írások nem róluk szólnak, hanem magamról. Arról, hogy ők hogyan élnek bennem. Az én lelkem torzulásainak mentén torzul az ő képük is, ez elkerülhetetlen. Ezért kérem, hogy ne igazítsanak helyre. Senkit sem akartam megbántani.

Kollekciók