Ajax-loader

Popper Péter könyvei a rukkolán


Popper Péter - Az ​önmagába térő ösvény
Érdemes-e ​végigmenni az önmagába visszatérő ösvényen? Hiszen ugyanoda érkezünk, ahonnét elindultunk. Mégis, útközben sok minden történhet velünk. És bár világossá válik, hogy nincs Start és Cél, megérkezéskor mégis sokfélét másképp látunk, mint elinduláskor. Nem a világ alakul át, hanem mi változunk meg. Mit élt át a pszichológus szerző többszörös indiai tartózkodása során? Mit őrzött meg magában egyfajta kultúra levegőjéből? Mihez kezd ezzel az élményvilággal Európában, ha nem akar hindut játszani, indiai jelmezt ölteni, mert éppen Indiában jött rá, hogy ő mennyire nyugati ember. S éppen, mert alázattal tekint a Távol-keletre, egyre szilárdabb a meggyőződése, hogy aki nem találja meg a szellemi útját hazájában, az a Himalája hegyei között vagy a Gangesz partján sem fogja megtalálni.

Popper Péter - Hazugság ​nélkül
Az ​ismert pszichológus-közíró szerző azt a kérdést vizsgálja, hogy lehet-e élni hazugság nélkül? Néhány fejezet a kötetből: - A hazugság születése - Az igazság szemtanúi - Amit tudunk és amit elítélünk - Lehet-e megváltozni? - A kegyes hazugság - Őszinteség a kapcsolatokban - Az önismeret szakadékai - Lódítasz vagy hazudsz? - Miért hazudunk?

Popper Péter - Hordalék a talajon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Popper Péter - Az élet dolgai
Mindenki igazán felnőtt-e, aki testileg nagyra nőtt, sok évet tudhat maga mögött és állampolgári jogai vannak? Hátha csak egy felnőtt méretű cipőben, jelmezben botladozó gyerek? Mit jelent felnőttnek lenni gondolkodásunkban, érzelmeinkben, erkölcsünkben, kapcsolatainkban, szexuális fantáziánkban és az ágyban? Nem jobb-e valamit megőrizni és vállalni gyermeki és kamaszos világlátásunkból,érzelemvilágunkból? Az ifjúság és vénség közötti évtizedekről töpreng és vitatkozik önmagával ebben a könyvében a szerző.

Marton Frigyes - Popper Péter - Gázláng
Marton ​Frigyes évtizedeken át gyűjtötte a munkaszolgálatos táborokban és a lágerekben keletkezett verseket, prózai írásokat, drámákat, rajzokat. Ebből a gyűjteményből sugárzott, nagy feltűnést keltő műsort a Magyar Rádió, "Tetű etűd" címmel. Ennek a műsornak a bevezetőjében mondotta Marton Frigyes: "Nem vagyok zsidó, nem vagyok cigány. De zsidóvá és cigánnyá tett engem a kor, amelyben élek." Ez a kötet válogatást tartalmaz Marton Frigyes gyűjtéséből.

Popper Péter - Vallásalapítók
"Az ​évezredek során a vallások többsége eltávolodott az alapítók szellemi világától. Ez az egyik oka annak, hogy irányzatokra bomlottak, pl. ma már nincsen egységes zsidóság, kereszténység, buddhizmus. Baj? Nem baj. Isten olyan hatalmas kozmikus intelligencia, hogy nem fér bele egyetlen szellemi irányzatba sem, sokféle út vezet feléje. Jelen írásomban nem a vallásokról szólok, hanem az alapítók szellemi arculatáról, jelleméről és sorsuk alakulásáról. Nem szeretném, ha valódi személyiségüket lassan elfednék a legendák és az utólagos értelmezések." (A Szerző)

Popper Péter - Kizökkent ​az idő
Regények, ​versek, drámák. A pszichológus-író, aki váltig állítja, hogy sokkal több lélekismeretet tanult, mint a tankönyvekből és a tudományos monográfiákból, végül három kötetben elénk tárta bizonyítékait. Az Ők én vagyok, a Kinyílt az Ég? és most a Kizökkent az idő beszél arról a kölcsönhatásról, amelyben az ember kultúrát teremt és a kultúra teremti az embert. "Van akinek az élet kell, van, akinek a könyvek" - állapította meg Füst Milán. De Popper Péternek mind a kettő kellett. Bejárta szinte az egész világot, kutatva, rátalál-e olyan országra, ahol nem érzi rosszul magát. De soha nem szűnt meg benne a megosztani akarás, tehát írt. Nem útleírásokat, hanem belső élményeket, beszélgetéseket önmagával, barátaival, halottaival és az írókkal, a költőkkel, akik mindenhová elkísérték. Ez a könyv kalandregény. Egy civil bámuló-kérdező szellemi kalandozása az ókori görög tragédiától a modern amerikai abszurd drámáig. A dráma, a színpad, a színészek világában bolyongó, a színház istenei előtt időnként áhítatosan leboruló, néha kételkedve rájuk pislogó író kalandjai, akiben lassan kiformálódik valamilyen érzelmi-intellektuális-misztikus többlet, ami csak ennek a zárt világnak az ajándéka lehet.

Horváth Zoltán - Popper Péter - Váradi Tibor - A ​megbetegítő lélek - Civilizációs betegségek
A ​Mesterkurzus tizenötödik kötete a lelki betegségekről. Beszélgetések pszichoszomatikus zavarokról, a lelki alapú testi tünetekről, a depresszióról, és az öngyilkosságról. Mindez megtörténik egy emberrel, vagy ő maga csinálja? Áldozata-e tudattalan lelki történéseknek, szorongásoknak, önvádnak, vezeklési igénynek, önbüntetésnek, vagy önmaga felett, a tudatosság különböző szintjein ítélkező bíró? Az élet egyik alapkérdése: kivel vagy elszámolásban? Istennel, a sorssal, őseiddel, önmagaddal? E könyv szerzői az emberi méltóság megőrzése érdekében arra bíztatják az olvasót, hogy éljen önmaga felszabadításának lehetőségeivel. Ám ez nagyon kemény önismereti munkát igényel…

Popper Péter - Az ​Írás - Az Újszövetség
Kétségtelenül ​a világtörténelem legnagyobb szellemi forradalma a kereszténység volt. A zsidóság története úgy is felfogható, mint előkészület a Megváltó fogadására: szellemi és testi tisztaság megteremtése, a megingathatatlan hit az egyetlen Istenben, a szigorú elzárkózás a pogány kultúráktól. Könyvem első kötete az Ószövetséget próbálja közelebb hozni a mai emberhez. A mostani, második kötet középpontjában az Újszövetség áll, a négy evangélium, az apostolok cselekedetei és levelei, valamint a Jelenések könyve. Ezt az anyagot még kiegészítettem némely egyéb irat részletével is, hogy az érdeklődő olvasó képet kapjon a Krisztus utáni századok szellemi atmoszférájáról és a későbbi eretnekségek keletkezéséről. Jézus soha nem írta le tanításait. Az életével, cselekedeteivel, beszélgetéseivel és szenvedéseivel tanított. Viszonylag kevés hiteles irat maradt fenn életművéről. Azt remélem. hogy kötetemen átragyog Jézus szellemi fölénye, ami a korszak minden alakja fölé emeli: rendíthetetlen hite és ereje, amely kizár jelleméből minden személyes gyűlöletet; valamint tanítványainak fiatalsága, lendülete, bátorsága, emberi nagysága és gyengesége egyaránt.

Popper Péter - Kiadatlan ​írások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Popper Péter - Felnőttnek ​lenni...
Mindenki ​igazán felnőtt-e, aki testileg nagyra nőtt, sok évet tudhat maga mögött és állampolgári jogai vannak? Mit jelent felnőttnek lenni gondolkodásunkban, érzelmeinkben, erkölcsünkben, kapcsolatainkban, szexuális fantáziánkban és az ágyban? Az ifjúság és vénség közötti évtizedekről töpreng és vitatkozik önmagával ebben a könyvében a szerző.

Bácskai Júlia - Dr. Czeizel Endre - Popper Péter - Szendi Gábor - Kéretlen ​útravalók
Szeretnénk ​mindig jól járni, mindig győzni, soha nem veszíteni, soha nem csalódni? Ha beteljesedne ez a vágy, szegényes, szürke és unalmas lenne az életünk. Már csak azért is, mert eltűnne belőle a vágyakozás, a fájdalom, a szomorúság, a felháborodás dühe, az elkeseredés - és jóval kevesebbet tudnánk a világról. Mert vannak olyan élethelyzetek, amelyeket csak alulnézetből lehet megismerni, miután elestünk, és a földön fekszünk. A legnagyobb baj az, hogy a nevelés során nem készítjük fel a gyerekeket a vereség, a vesztés lehetőségére. Nem tanítjuk meg őket arra, hogyan kell újra talpra állni. Ezért felnőttkorban is gyakran kétségbe esnek, és tehetetlennek, kiszolgáltatottnak érzik magukat a kudarcok miatt. Ez a Mesterkurzus kötet arra világít rá, hogy a vereség soha sem végleges az egyén életében, de még a háborúkban sem. A kudarcaink okai többnyire mi magunk vagyunk, először is ezt kellene vállalnunk. Az erőinket ne pazaroljuk el vádaskodásra és bűnbakok keresésére. Igenis megtanulható az életenergiák összegyűjtése az újrakezdéshez, a sikerhez, a boldoguláshoz. Ha valami romba dőlt az életünkben, az egyben mindig lehetőséget is nyit új élethelyzetek, új kapcsolatok építésére.

Baktay Miklós - Baktay Zelka - Popper Péter - Tari Annamária - Zsolt Péter - Pénz, ​karrier, csillogás?
Pénz, ​karrier, csillogás... A fogyasztói társadalom mágikus értékei, melyek megszerzéséért sokszor minden egyebet képesek vagyunk feladni: szerelmet, családot, egészséget, barátságokat. A verseny kemény tempót diktál, időt sem hagy, hogy észrevegyük: egy eltorzult valóságban gyakran mások akaratát hajtjuk végre, mások álmait hisszük a magunkénak. Vajon, mit jelent az ember életében a valódi siker? Mekkora szerepet játszanak benne a pénz, a hatalom, a luxus látványos kellékei? Lehetünk-e ezek nélkül is boldogok egy olyan társadalomban, amely elvárja tőlünk, hogy a maga szabályai szerint bizonyítsunk? Létezik-e a sikernek személyes útja is? A három neves pszichológus és a szociológus különböző nézőpontokból vizsgálja a siker kényszerét és lehetőségeit a modern világban. Igyekeznek választ adni arra a kérdésre is, hogy milyen hibák, félelmek, rossz beidegződések akadályozhatnak meg abban, hogy kiteljesítsük életünket, s minként változtathatunk ezeken. A Mesterkurzus e kötetbe foglalt előadásai még a gazdasági világválság kirobbanása előtt hangzottak el, ám számos jelenleg égető kérdésre is érdekes lélektani magyarázattal szolgálnak.

Popper Péter - Ingovány
A ​pszichológia is hordaléktalajon jár, mint minden tudomány és emberi megismerés. Valószínűleg alázatosan el kellene fogadnunk ezt a tényt, és inkább gondosan figyelni a gyógyító, a tanító és a kutató aprómunkára. De a kíváncsiság - a megismerés vágyának is nevezhetném - mégis belecsábított ebbe a kalandba. Hátha valahol szilárd altalajra taposhatok. Végigfürkésztem az általam megközelíthető tudományos, vallásos, filozófiai és művészeti nézeteket, a régi hagyományokat is beleértve. Mindez illúziónak bizonyult. Pedig igyekeztem vigyázni, Arany János tanácsa szerint: "Mint ki éjjel vízbe gázol, s minden lépést óva tesz." Egyetlen haszon talán mégis származott ebből a könyvből. Bizonyította azt a sokszor megsejtett, furcsa tényt, hogy az emberi megértés legmagasabb szintje mégis csak a mágikus gondolkodás volt. Az a világszemlélet, amely a mindenséget homogén egységnek hirdette, azonos alapanyagúnak, ennek következtében metamorfotikusnak, ahol minden mindennek egyenlő eséllyel lehet oka és okozata, minden mindenné átalakulhat. Társadalom és természet, fizika és biológia, lélek és anyag, ösztön és tudat, művészet és tudomány mind ugyanaz. Minden a végső ok, a causa sui, az Isten vagy a tao manifesztációja, aki "sok tükörben nézi magát, s mindegyikben egy másik arcát látja." Popper Péter

Dr. Csernus Imre - Kígyós Éva - Popper Péter - Titok, ​elhallgatás, őszinteség
A ​"Mesterkurzus" eddigi összejövetelein igyekezett hűséges maradni rangos címéhez. Meggyőződésünk, hogy kurzusunk szereplői nem tartják magukat mestereknek, hanem tudósai vagy kitűnő gyakorlati szakemberei egy-egy tudományterületnek. Szándékunk az volt, hogy a mindennapos élet valamelyik fontos problémáját szellemileg körüljárjuk, és több oldalról megvilágítsuk, lehetőleg a fiziológia, a pszichiátria, a pszichológia és a művészet szempontjából. Talán ismeri az olvasó: A titkot űztük mindahányan, s az évek szálltak, mint a percek... Ezek Faludy György Villon átköltéséből a Haláltánc-ballada sorai. Ki az közülünk, aki gyerekkora óta nem űzi a titkokat? Aki nem ment barátaival titokzatos felfedező utakra, aki nem leselkedett szülei hálószobájánál, s ki az, akit - legyen bár felnőtt - nem vonzanak a világ és az emberek titkai: a kutatóktól, a felfedezőktől kezdve a politikusokon és a művészeteken át a társasági emberekig? Ámde ki az, aki közülünk nem az igazmondás, az őszinteség híve? Ki az, aki ne vívódott volna nehéz vagy tragikus élethelyzeteiben: elmondhatom? Nem mondhatom? Vajon elhallgathatom-e? Ezekre a kérdésekre próbál felelni a Mesterkurzus három előadója: Csernus Imre orvos, Kígyós Éva pszichológus és Popper Péter író. Őszintén válaszolnak, nem kímélve saját magukat sem. Sokszor megpróbálnak személyes élményeiken keresztül közelíteni a témához. Vagyis nem tanítani akarnak, hanem beszélgetni és elgondolkodtatni. Fogadják ezt a kötetet is a többihez hasonló érdeklődéssel és szeretettel.

Bagdy Emőke - Daubner Béla - Popper Péter - Stenger Györgyi - A ​tudattalan ösvényein
Az ​ember hosszú évezredek óta próbál valami használható magyarázatot találni arra, hogy saját cselekedeteinek egy jelentős részét miért nem képes tudatosan irányítani - sőt, még megérteni sem. Már az ókorban felfigyeltek arra, hogy mindannyiunk életében jelen van egy olyan hatástömeg, amely független az akaratunktól, a tudatunktól, mégis beteljesedik. Ezt elnevezték anankének, vagyis szükségszerűségnek, kikerülhetetlen végzetnek. A pszichológia nyelvén először C. G. Carus, majd Sigmund Freud fogalmazta meg, hogy a léleknek van egy sötét, titkos tartománya is, a tudattalan, amely lényegesen nagyobb hatást gyakorol személyiségünkre és sorsunkra, mint gondolnánk. Nem csoda hát, hogy kíváncsiak vagyunk a jéghegy nem látható részére, a kulcsra életünk nagy kérdéseihez. Az önismeret valódi útja, ha megtanulunk kommunikálni tudattalanunkkal, a maga sajátos nyelvén. A Mesterkurzus-sorozat egyik legizgalmasabb kötetében négy kiváló szakember vezetésével fedezhetjük fel lelkünk árnyékos ösvényeit.

Popper Péter - Sárkányok ​barlangja
A ​kedvelt szerző új könyvében merőben más, tőle nem megszokott stílussal és tartalommal lepi meg olvasóit. Az Izashannak nevezett nyugtalan lélek szellemi kalandra hív bennünket, és az élet örök kérdéseit teszi fel, konokul keresve a válaszokat. A humor és játékosság végigkíséri a könyvet, de megbújik mögötte a kétségbeejtő kiáltás, mely minden magára ébredt lényből egyszer felszakad: Ki vagyok én?

Popper Péter - Napidő
Volt ​egyszer egy könyvem - Holdidő - amelyben szemügyre vettem a múlt ezüstkék fényében villódzó és emlékezetem útvesztőjében gomolygó férfiakat és nőket, akikkel formáltuk és alakítottuk egymást. Most az élőket - kettő kivételével, akik munka közben átléptek a létezés egy másik szintjére, - hívom találkozásra, a még sugárzó, ámbár alkonyodó Napidőben. Élőkről írni kockázatos. "Ez nincsen egészen úgy" - fogják mondani. S én - Füst Milán nyomán - azt felelem: "Persze, semmi sincsen egészen úgy". Mert ezek az írások nem róluk szólnak, hanem magamról. Arról, hogy ők hogyan élnek bennem. Az én lelkem torzulásainak mentén torzul az ő képük is, ez elkerülhetetlen. Ezért kérem, hogy ne igazítsanak helyre. Senkit sem akartam megbántani.

Popper Péter - A ​karnevál vége
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Feldmár András - Popper Péter - Ranschburg Jenő - Végzet, ​sors, szabad akarat
A ​"Mesterkurzus" eddigi három összejövetelén igyekezett hűséges maradni rangos címéhez. Meggyőződésünk, hogy kurzusunk szereplői nem tartják magukat mestereknek, hanem tudósai vagy kitűnő gyakorlati szakemberei egy-egy tudományterületnek. Szándékunk az volt, hogy a mindennapos élet valamelyik fontos problémáját szellemileg körüljárjuk, és több oldalról megvilágítsuk, lehetőleg a fiziológia, a pszichiátria, a pszichológia és a művészet szempontjából. Talán az embert leginkább izgató kérdéshez nyúlt hozzá a legutóbbi Mesterkurzus előadás-sorozata. Ki ne töprengett volna már azon, hogy van-e sorsa, végzete - vagy csak a véletlenek játéka az egész élet? Mondhatjuk-e valamire, hogy "így volt megírva!" - vajon ki írta meg? -, hivatkozhat-e a hívő az égiek akaratára, az alvilág cselvetéseire? S e kérdések mögött ott lappang a felelősség önmagunkért - vagy annak elhárítása; hajlamunk a bűnbak-keresésre, vagy arra, hogy az "objektív körülményeket" vádoljuk kudarcainkért. A történelemről beszélgetve el szoktuk vetni a "mi lett volna, ha?" kérdést, mint tudománytalan feltételezést. És a saját személyes életünkben? Érdemes-e utólag eltöprengeni döntéseinken és választásainkon? Nem tévesztjük-e össze a külsőleg megvalósíthatót a belsőleg lehetségessel? Vagyis, végső soron, volt-e módunk másképp cselekedni, mint ahogy cselekedtünk? Igaza van-e Senecának, a nagy sztoikus filozófusnak abban, hogy vezetik a végzetek azt, aki hagyja, hogy vezessék, aki nem hagyja; azt vonszolják! Vagyis ugyanoda jut; de vonszolódás közben jól összetöri magát. Ezekről a végső kérdésekről, az akarat és a cselekvés szabadságáról, a sorsunk alakulását alakító tényezőkről olvashatjuk most el két pszichológus - Ranschburg Jenő és Popper Péter - s egy Kanadából erre az alkalomra hazatért honfitársunk, az ún. antipszichiátriai irányzathoz tartozó Feldmár András véleményét.

Haraszti László - Lux Elvira - Popper Péter - Magány ​és társ - Féltékenység és hűség
Az ​orvosi szakirodalom keveset, szinte semmit nem foglalkozik a féltékenységgel... Hiszen alapérzelmeink is alig vannak definiálva. A pszichológus, a szexológus, az író a "Mesterkurzus" e kötetében a férfi-női kapcsolatok buktatóiról beszél, arról, amit gyakran elrontunk, és arról, amit mégis módunk van megtenni a család megőrzéséért a mai családkultúrában.

Popper Péter - Párkapcsolat ​körkép
Ez ​a második könyv - az első Az Élet Sója címmel jelent meg 2011-ben - amelynek alapjául a szerző 2004 és 2010 között felvett vidéki és budapesti előadásai szolgáltak. Természetesen előfordulhatnak átfedések a már megjelent könyveivel - ez elkerülhetetlen. Ennek ellenére újdonságként hatnak ránk. Tökéletesen érezhető az előadás hangulata, mely külön izgalmassá teszi számunkra, olyan érzést keltve bennünk, mintha ott ülnénk és hallgatnánk Popper Pétert a varázslatos előadót. Ez a könyv sok előadásából állt össze, mely a kapcsolatok, párkapcsolatok mindenkit foglalkoztató témáját járja körül, és hasznos alapokat, fontos ismereteket kapunk önmagunkról és mindarról, amit ebben a témában érdemes tudni. Különlegessége a könyvnek a szerző hangjával megszólaló válogatás CD melléklete.

Popper Péter - Holdidő
Az ​íróként is ismert pszichológus Holdidő címet viselő kötetében olyan emberekről emlékezik meg, akik már nincsenek az élők sorában. A Holdidő a múlt, a Napidő a jelen. A kötet ugyan fejezetekre van osztva, ám ezek egymásra is épülnek - kronológiailag haladva a jelen felé. Popper előre elnézést kér szereplői hozzátartozóitól, barátaitól, hogy az emlékezést családjánál kezdi. Anyai ágon a Mandelek, apai ágon a Popperek leszármazottja. Élményei leírásán, valamint szereplői életének bemutatásán keresztül bepillantást nyerhetünk egy magyarországi zsidó család életébe a Horthy-korszaktól kezdve a rendszerváltozásig. Ahogy Popper írja, olyan emberekről olvashatunk könyvében, akiket összetartott a kultúra, az irodalom, a művészet szeretete, miközben a politika lehetett fekete vagy éppen vörös. "Tanúbizonyságnak szántam arról, hogy az átkozott negyvenes-ötvenes években is rá-ráhullt egy isteni sugár némely emberekre, volt derű, lelkesedés, tisztességes munka, értékes alkotás is." Családfáján kívül bemutatja tanárait, kollégáit is. Olyan nagyságok "lépnek elő" a könyv lapjairól, mint Lukács György vagy Füst Milán, de nem marad el olyan vitatott szerepet játszott politikai személyiségek bemutatása sem, mint pl. Aczél György. Anekdoták, tréfás kalandok is helyt kaptak az emlékezetben, ám ezúttal sem nélkülözi Popper az elmélkedő magatartást - gondolkodik életen, halálon, vallásokon, és az etmúlt politikai rendszeren, könyvét azonban dokumentum helyett inkább szépirodalomként olvashatjuk. - A kötet elsősorban a szerzőt ismerő és kedvelő olvasók érdeklődésére tarthat számot.

Pándy Mária - Ranschburg Jenő - Popper Péter - Láthatatlan ​ellenségek
Van ​egy bibliai történet, melyben Jákob a Jabbók folyó partján egész éjszaka küzdött valakivel, akit nem ismert és nem árulta el a nevét. Sokat vitatták, hogy ez ki lehetett? Isten, egy angyal, vagy valamilyen gonosz szellemi erő? Én azt gondolom, hogy Jákob a saját magában lévő sötétséggel harcolt. A Mesterkurzus legújabb kötete éppen erről szól. Láthatatlan ellenségnek nevezi a bennünk lévő rosszat: a gyűlöletet, az erőszakot és a gyávaságot. Láthatatlanok? Ha nem akarjuk látni őket, akkor igen. De e tulajdonságok következményei nagyon is érezhetően, láthatóan zúdulnak ránk. S kellő önismeret híján persze bűnbakokat keresünk, vádolunk. Ilyen módon ők uralkodnak rajtunk. Talán jobb megoldása a tudatos életnek, ha szembenézünk velük, szembenézünk azzal, hogy gyakran magunk vagyunk saját romlásunk okozói, de adott esetben felszabadítói is. Csakhogy ez a szembenézés fájdalmas út és ez sokakat megriaszt. E tanulmányok megpróbálnak rávilágítani arra, hogy sokszor mi is történelmi áldozatai vagyunk e belső ellenségeknek, de ez a tudás kezünkbe adhatja a tőlük való megszabadulás lehetőségét. Ez feloldozást jelenthet sok átkos, kínzó élmény, kudarc alól, és végső soron talán jobb emberré válhatunk. Jobb emberré válni, ez ember voltunkhoz méltó életprogram, s talán - ha vannak - az emberfeletti hatalmak tetszését is elnyerik.

Popper Péter - Válság ​és megújulás
Popper ​Péter e kötetében a különböző kultúrkörökben – leginkább a magyarban – megjelenő társadalmi és magánéleti krízisek okait kutatja. Nem direkt módon elemez, a válság és a depresszió legyőzése érdekében az ember belső lelki építkezéséről elmélkedik és ír. Ahogy eddigi kötetében megszokhattuk, most is komoly idézeteket, példákat alkalmaz célja illusztrálásához.

Popper Péter - Kinyílt ​az Ég?
Popper ​Péter azt hirdeti, hogy a műveltség titka: olvasni és elgondolkozni azon, amit olvasott az ember, aztán megint olvasni, és megint elgondolkozni - mindhalálig. Ám ennek a szellemi kalandnak érzelmi vetülete is feldereng. Vannak emberek, akik versekkel szoktak imádkozni. Ez az alapgondolata Popper Péter legújabb könyvének. Ez a könyv tulajdonképpen folytatása az Ők én vagyok című sikeres vallomásnak. A Kinyílt az Ég? kötet - a cím Kosztolányit idézi - ugyanezen a nyomon jár, de most legkedvesebb verseiről és a költőkről mesél. Nyomon követi az ifjúkor ízlésvilágának és lelkesedésének átalakulását, az érett férfikor társadalmi érzékenységének, szerelmeinek és kiábrándultságának, hitének és kétségeinek megfelelő érzelmi és intellektuális rezonálásává. Várhatóan ennek a kötetnek is jelentős közönségsikere lesz. Popper Pétert sokan kérdezik, diákok és felnőttek: mit olvassak? Ez a két kötet egyben felelet is erre.

Kalo Jenő - Paulinyi Tamás - Popper Péter - Vezetnek ​vagy megvezetnek?
Vezetőnek ​lenni, vezetni valakit vagy valakiket, családot, iskolát, hivatalt, üzemet, pártot, népet... micsoda nagyszerű dolog és felmagasztalás. Nem is csoda, hogy mennyi ember becsvágya irányul erre. Csak arra kellene vigyázni, hogy a hatalom dicsfénye el ne homályosítsa a felelősségérzetet. A régiek azt tartották: "a királynak meg kell halnia", ha katasztrófába sodorta az országot, vagy ha áldozatot kellett hozni, egy nagyon fontos dolog - például honfoglalás - sikeréért. A király azért volt élet és halál ura, mert adott helyzetben vállalta, hogy a népért áldozattá váljon. Ez a könyv a méltó vezetőről szól, aki lelke mélyén úgy érzi, hogy hatalma a sorstól ered, és arról a félrevezetőről, aki abban bízik, hogy ügyeskedéssel, ármánykodással, hazugságokkal ő maga szerezheti meg magának a hatalmat. A szerzők felteszik a kérdést, hogy a mai embernek szüksége van-e egyáltalán szellemi vezetőre, beavatóra vagy (csak) pedagógiai- szociális irányítóra, míg az Istennel való kapcsolata a legintimebb saját titka.

Kalo Jenő - Pándy Mária - Popper Péter - Ranschburg Jenő - Felcserélt ​szerepek
"Arról ​van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk, de mi férfiak, férfiak maradjunk és nők a nők - szabadok, kedvesek - s mind ember, mert az egyre kevesebb..." József Attila figyelmeztet így a női-férfi létforma megváltozására. De Márai Sándor is ír a "bizánci férfiakról", akik nőiesen puhák, mosolygó konfliktuskerülők, szívesen kiszolgálják a náluk szociálisan hatalmasabbakat, puha szövetekben járnak, velúr cipőt viselnek... A Mesterkurzus előadói ebben a kötetben a nemi szerepek átalakulásán töprengenek. A férfiakon, akiknek életében első helyre került a fizikai szépség, az erőnlét, a szexuális hódítás, és az egyre férfiasabb ideálokat követő nőkről, akik nem a férfiakkal azonos lehetőségeket és megbecsülést követelnek maguknak, hanem a biológiai és lelki különbségek ellenére, ugyanolyanok akarnak lenni, mint ők, tehát vezető állásokra, tudományos sikerekre törnek, testépítők lesznek, bokszolnak stb. kedvező, vagy veszélyes törekvése-e ez? Mennyi ennek a változásnak a nyeresége és vesztesége? Hogy reagál minderre a modern család? A szexuális kapcsolat? Elviseli-e a tradicionális házasság, ha a feleség ötször annyit keres, mint a férj, és igényelheti-e még a nő, hogy felsegítsék a kabátját? Az előadók tehát kérdeznek a társadalomtól és önmaguktól, vállalva, hogy nem csak megnyugtató, hanem nyugtalanító válasz is érkezhet, vagy esetleg csak csend - és senki sem felel...

Popper Péter - Amor ​Fati
Amor ​Fati, ez a bölcs Nietzsche-i gondolat, ami erről a könyvről elsőre eszébe juthat az embernek. Szeresd a szükségszerűt, szeresd a sorsodat. A könyv fejezeteiből első pillantásra kiderül, milyen széles spektrumokon keresztül közelíti meg a szerző, az embert és sorsát, helyzetét a világban. Természetesen a tudományosság igénye nélkül. Nem hirdet osztatlan igét, sem bizonyosságot. Úgy ír, mint egy mesélő, mint egy olyan ember, akit minden érdekel, és úgy, ahogy azt mindig is vallotta magáról. Ő az a fajta szkeptikus, aki nem a mindent tagadás híve, hanem aki mindent lehetségesnek tart e világban és a túlvilágon egyaránt. Hol nagyon kicsinynek érezzük magunkat, hol pedig hatalmasnak. De a lényeg végül mégiscsak az lesz, hogy rá kell döbbennünk mennyire behatárolt keretek között éljük életünket, még akkor is, ha ez a számunkra néha a végtelenbe tűnőnek tart. Kiszolgáltatottak vagyunk az elemeknek, a saját megjelenési formánknak, érzékeinknek. Mégis oly sok csoda van bennünk és létezik körülöttünk, hogy egy élet is kevés elmerengenünk mindezen. Megismerni, pedig szinte lehetetlen vállalkozás. Végül marad a fenti gondolat, hogy az egyetlen értelmes dolog elfogadni és szeretni azt amilyenek vagyunk, azt, amivé lettünk, teremtettünk. És talán ide illő még az alábbi elgondolkodtató idézet Jungtól."- Félelmetes kaland odaadni magunkat Istennek, s ugyanoly "egyszerű", mint minden olyan helyzet, amelynek az ember már nem lehet ura."

Popper Péter - A ​meghívott szenvedély
Popper ​Péter új könyve a szerelemről, az erotikáról, és a szexualitásról szól. Nyíltan beszél a kényes kérdésekről, az önkielégítésről. a megjátszott orgazmusról, a hűtlenségről, az erotikus fantáziákról, a szégyenkezésről és erőszakról. Popper, mint pszichológus nem hiszi, hogy az élet minden problémájának van megoldása. Legtöbbnek nincs, csak jól vagy rosszul el kell viselnünk őket. Így van ez a szexben is. S amit erről gátlások és kerülgetések, célzások és utalások nélkül ír, az segít megérteni magunkat és társunkat.

Popper Péter - Mihancsik Zsófia - A ​tigris és a majom
Valaki ​rám nézett mélyen: Hát nem tudja? Csak két típusú ember van a világon. Majmok és tigrisek. A majmok nagy csapatban élnek a fákon, mindig izgatottak, valami nagyon fontos történik közöttük. A tigrisek barlangokban laknak, egymástól nagy távolságokra, nyugodtan, méltósággal. Ők a nagyvadak. A beszédükről lehet felismerni őket. A majmoknak sztorijaik, panaszaik, aranyköpéseik vannak. A tigriseknek bolyongásaik, szenvedéseik és megismeréseik. De csak az egyik nyelven lehet beszélni, vagy majomul, vagy tigrisül. A másikat elfelejtjük. Nagyon fiatal voltam akkoriban, amikor ezek a szavak megmentettek az elmajmosodástól, amire komoly hajlamom volt. Azután egyszer ezt felidéztem Mihancsik Zsófiának, aki addig beszélgetett velem, amíg egy interjúkötet nem lett belőle. Ennek most már öt éve. És most a Kiadó ismét rávett a feltárulkozásra; arra, hogy az elmúlt fél évtized tapasztalatait összegyűjtve - rengeteg társadalmi átalakulást, egyetértést és ellenérzést, valamint a felettem elvonuló évek és események belső változásait megélve - folytassuk a beszélgetést. Megint csak igyekeztem az igazat mondani, még ha rossz fényt is vet rám. Ezzel a további beszélgetéssel kiegészítve tartják most a kezükben a Tigris és majom új kiadását. Fogadják jóindulattal és megértéssel.

Popper Péter - 666 ​- A sátán a XXI. században
A ​világban gonosz erők is működnek. Ezt a gonoszt nevezték el ördögnek, a racionálisan gondolkodók csak szimbolikusan, a hívő lelkek pedig személyes szellemi energiaként. A valláspszichológus szerző követi az ördög jelentkezését a Bibliában. Bemutatja a napkeleti kultúrák különböző ördög-figuráit, a forró és hideg sátánt, az akarat és az öncélú kín okozás ördögét. Elmondja, hogy ez a sötét erő miként tevékenykedik a politikában, a szerelemben és a gazdaságban. Kitér a New Age harcára a vallási és nemzeti elkülönülés ellen, a sátános álvallásokra és az emberiség jövőjére a világosság és a sötétség harca szempontjából. Mindebben sok az élettapasztalat, a filozófia, a humor, a kétely.

Kollekciók