Ajax-loader

Popper Péter könyvei a rukkolán


Popper Péter - Hazugság ​nélkül
Az ​ismert pszichológus-közíró szerző azt a kérdést vizsgálja, hogy lehet-e élni hazugság nélkül? Néhány fejezet a kötetből: - A hazugság születése - Az igazság szemtanúi - Amit tudunk és amit elítélünk - Lehet-e megváltozni? - A kegyes hazugság - Őszinteség a kapcsolatokban - Az önismeret szakadékai - Lódítasz vagy hazudsz? - Miért hazudunk?

Popper Péter - Az ​önmagába térő ösvény
Érdemes-e ​végigmenni az önmagába visszatérő ösvényen? Hiszen ugyanoda érkezünk, ahonnét elindultunk. Mégis, útközben sok minden történhet velünk. És bár világossá válik, hogy nincs Start és Cél, megérkezéskor mégis sokfélét másképp látunk, mint elinduláskor. Nem a világ alakul át, hanem mi változunk meg. Mit élt át a pszichológus szerző többszörös indiai tartózkodása során? Mit őrzött meg magában egyfajta kultúra levegőjéből? Mihez kezd ezzel az élményvilággal Európában, ha nem akar hindut játszani, indiai jelmezt ölteni, mert éppen Indiában jött rá, hogy ő mennyire nyugati ember. S éppen, mert alázattal tekint a Távol-keletre, egyre szilárdabb a meggyőződése, hogy aki nem találja meg a szellemi útját hazájában, az a Himalája hegyei között vagy a Gangesz partján sem fogja megtalálni.

Popper Péter - Hordalék a talajon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Popper Péter - Az élet dolgai
Mindenki igazán felnőtt-e, aki testileg nagyra nőtt, sok évet tudhat maga mögött és állampolgári jogai vannak? Hátha csak egy felnőtt méretű cipőben, jelmezben botladozó gyerek? Mit jelent felnőttnek lenni gondolkodásunkban, érzelmeinkben, erkölcsünkben, kapcsolatainkban, szexuális fantáziánkban és az ágyban? Nem jobb-e valamit megőrizni és vállalni gyermeki és kamaszos világlátásunkból,érzelemvilágunkból? Az ifjúság és vénség közötti évtizedekről töpreng és vitatkozik önmagával ebben a könyvében a szerző.

Popper Péter - Kiadatlan ​írások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Popper Péter - Holdidő
Az ​íróként is ismert pszichológus Holdidő címet viselő kötetében olyan emberekről emlékezik meg, akik már nincsenek az élők sorában. A Holdidő a múlt, a Napidő a jelen. A kötet ugyan fejezetekre van osztva, ám ezek egymásra is épülnek - kronológiailag haladva a jelen felé. Popper előre elnézést kér szereplői hozzátartozóitól, barátaitól, hogy az emlékezést családjánál kezdi. Anyai ágon a Mandelek, apai ágon a Popperek leszármazottja. Élményei leírásán, valamint szereplői életének bemutatásán keresztül bepillantást nyerhetünk egy magyarországi zsidó család életébe a Horthy-korszaktól kezdve a rendszerváltozásig. Ahogy Popper írja, olyan emberekről olvashatunk könyvében, akiket összetartott a kultúra, az irodalom, a művészet szeretete, miközben a politika lehetett fekete vagy éppen vörös. "Tanúbizonyságnak szántam arról, hogy az átkozott negyvenes-ötvenes években is rá-ráhullt egy isteni sugár némely emberekre, volt derű, lelkesedés, tisztességes munka, értékes alkotás is." Családfáján kívül bemutatja tanárait, kollégáit is. Olyan nagyságok "lépnek elő" a könyv lapjairól, mint Lukács György vagy Füst Milán, de nem marad el olyan vitatott szerepet játszott politikai személyiségek bemutatása sem, mint pl. Aczél György. Anekdoták, tréfás kalandok is helyt kaptak az emlékezetben, ám ezúttal sem nélkülözi Popper az elmélkedő magatartást - gondolkodik életen, halálon, vallásokon, és az etmúlt politikai rendszeren, könyvét azonban dokumentum helyett inkább szépirodalomként olvashatjuk. - A kötet elsősorban a szerzőt ismerő és kedvelő olvasók érdeklődésére tarthat számot.

Popper Péter - Vallásalapítók
"Az ​évezredek során a vallások többsége eltávolodott az alapítók szellemi világától. Ez az egyik oka annak, hogy irányzatokra bomlottak, pl. ma már nincsen egységes zsidóság, kereszténység, buddhizmus. Baj? Nem baj. Isten olyan hatalmas kozmikus intelligencia, hogy nem fér bele egyetlen szellemi irányzatba sem, sokféle út vezet feléje. Jelen írásomban nem a vallásokról szólok, hanem az alapítók szellemi arculatáról, jelleméről és sorsuk alakulásáról. Nem szeretném, ha valódi személyiségüket lassan elfednék a legendák és az utólagos értelmezések." (A Szerző)

Popper Péter - Párkapcsolat ​körkép
Ez ​a második könyv - az első Az Élet Sója címmel jelent meg 2011-ben - amelynek alapjául a szerző 2004 és 2010 között felvett vidéki és budapesti előadásai szolgáltak. Természetesen előfordulhatnak átfedések a már megjelent könyveivel - ez elkerülhetetlen. Ennek ellenére újdonságként hatnak ránk. Tökéletesen érezhető az előadás hangulata, mely külön izgalmassá teszi számunkra, olyan érzést keltve bennünk, mintha ott ülnénk és hallgatnánk Popper Pétert a varázslatos előadót. Ez a könyv sok előadásából állt össze, mely a kapcsolatok, párkapcsolatok mindenkit foglalkoztató témáját járja körül, és hasznos alapokat, fontos ismereteket kapunk önmagunkról és mindarról, amit ebben a témában érdemes tudni. Különlegessége a könyvnek a szerző hangjával megszólaló válogatás CD melléklete.

Bagdy Emőke - Daubner Béla - Popper Péter - Öröm, ​harmónia, boldogság
Vajon ​a "mesterek" valóban birtokában vannak a nagy titoknak, amiből ezek a csodálatos életérzések kisarjadnak? Vagy csak keresik, mint a mesebeli fiú a boldog embert, hogy az ingét magára vehesse. De mi tudjuk: a boldog embernek nincs inge. Maeterlinck KÉK MADÁR-nak nevezi a boldogságot, ami mindig az orrunk elől röppen fel. A Mesterkurzus nem ácsol kalitkát a kék madárnak. De felfigyel arra, hogy az emberek jó része boldogtalanabbul él, kevesebb örömmel, jóval több szomorúsággal, mint amennyit az élet rákényszerítene. Valamit csinál velünk a társadalom, valamit csinálunk magunkkal mi is, ami boldogtalanságot szül. Mi múlik rajtunk? Miért hozunk olyan kompromisszumokat, amelyeket nem tudunk elviselni? Mi az a tehetetlenségi nyomaték, ami beszorít bennünket alig kibírható helyzetekbe, s bár gondolatban százszor is megtesszük, mégsem változtatunk rajta? Holott az embernek joga van az örömhöz. Hogyan látja ezeket az orvos, a pszichológus és a közíró? Tudnak segíteni? Azzal mindenesetre, hogy - mint e kötetben is - felébresztenek minket önáltatásainkból, hamis illúzióinkból.

Popper Péter - Az ​Írás - Az Újszövetség
Kétségtelenül ​a világtörténelem legnagyobb szellemi forradalma a kereszténység volt. A zsidóság története úgy is felfogható, mint előkészület a Megváltó fogadására: szellemi és testi tisztaság megteremtése, a megingathatatlan hit az egyetlen Istenben, a szigorú elzárkózás a pogány kultúráktól. Könyvem első kötete az Ószövetséget próbálja közelebb hozni a mai emberhez. A mostani, második kötet középpontjában az Újszövetség áll, a négy evangélium, az apostolok cselekedetei és levelei, valamint a Jelenések könyve. Ezt az anyagot még kiegészítettem némely egyéb irat részletével is, hogy az érdeklődő olvasó képet kapjon a Krisztus utáni századok szellemi atmoszférájáról és a későbbi eretnekségek keletkezéséről. Jézus soha nem írta le tanításait. Az életével, cselekedeteivel, beszélgetéseivel és szenvedéseivel tanított. Viszonylag kevés hiteles irat maradt fenn életművéről. Azt remélem. hogy kötetemen átragyog Jézus szellemi fölénye, ami a korszak minden alakja fölé emeli: rendíthetetlen hite és ereje, amely kizár jelleméből minden személyes gyűlöletet; valamint tanítványainak fiatalsága, lendülete, bátorsága, emberi nagysága és gyengesége egyaránt.

Bagdy Emőke - Belső Nóra - Popper Péter - Szeretet, ​szerelem, szexualitás
A ​"Mesterkurzus" eddigi három összejövetelén igyekezett hűséges maradni rangos címéhez. Meggyőződésünk, hogy kurzusunk szereplői nem tartják magukat mestereknek, hanem tudósai, vagy kitűnő gyakorlati szakemberei egy-egy tudományterületnek. Szándékunk az volt, hogy a mindennapos élet valamelyik fontos problémáját szellemileg körbejárjuk, és több oldalról megvilágítsuk, lehetőleg a fiziológia, a pszichiátria, a pszichológia és a művészet szempontjából. A "Mesterkurzus" második kötetét tartja kezében az olvasó. Az előadások témája a SZERETET, SZERELEM, SZEXUALITÁS volt. Minden ellenkező híresztelés ellenére az ember nem élhet szeretet nélkül. Ámde miféle szeretet nélkül? A szerelmi vágy az, ami végigkíséri az egész életünket. Sokan valljuk, hogy a lélek nem öregszik, legfeljebb az agyi erek meszesednek el. De lélekben az ember öregen is olyan szerelmes lehet, mint húsz éves korában. Csak a teste már nem engedelmeskedik ennek a szenvedélynek. Kötelező-e ezt tragédiaként megélni? Segíthet-e némi életbölcsesség? Olvashatnak a szexuális fejlődésről is, arról, hogyan kapcsolódik össze szerencsés esetben az ösztön és az érzelem, s alakul ki az igazi erotika, amikor a vágy szerelembe csap át és az érzelmi rajongás szexuális megkívánásba. Miben hasonlít és miben különbözik a nő és a férfi lelke, fiziológiája, szexualitása? Hogyan egészítik ki egymást? Örülnénk, ha sok fiatal kezében is látnánk könyvünket, amely számos tévúttól és csalódástól megóvhatná őket.

Balogh Béla - Dúl Antal - Popper Péter - Önismeret, ​emberismeret, világismeret
A ​„Mesterkurzus” harmadik kötetének témái: önismeret, emberismeret, világismeret. Valljuk be, mindenki kíváncsi sajátmagára. Ki vagyok én? Milyen vagyok a valóságban? Valljuk be őszintén, titokban arra számítunk, hogy csupa jó és nemes vonás fog kiderülni rólunk az önismeret útján járva. Ki gondol arra, hogy fény derülhet gyávaságunkra, gerinctelenségünkre, kisebb-nagyobb aljasságainkra is. Az önismeret érdekében ezt is vállalnunk kell. Az önismeret az alapja a jó emberismeretnek is. Szétfoszlanak előítéleteink, kiderülhetnek rokonszenveink és ellenszenveink mélyebb gyökerei. Valószínűleg javul kapcsolatteremtő és megtartó képességünk, elfogadóbbak és toleránsabbak leszünk. Vagyis jóban leszünk a világgal is, amennyire lehetséges. Sok illúziónkat elveszítjük, de önállóbbak lesznek ítéleteink, kevésbé leszünk becsaphatók hangzatos, vagy álszent frázisokkal. Ha vállaljuk az önismeret igencsak rögös útját, a sokszor kínos lelki tükörbe nézést, még az esetleges szégyent is önmagunk előtt, akkor biztosan előbbre jutunk abban, hogy értékesebb emberekké váljunk. Mindennek az elolvasása egyszerű. De megvalósításukhoz bátorság kell. Ezért a bátor embereknek ajánljuk ezt a kötetünket.

Popper Péter - Sárkányok ​barlangja
A ​kedvelt szerző új könyvében merőben más, tőle nem megszokott stílussal és tartalommal lepi meg olvasóit. Az Izashannak nevezett nyugtalan lélek szellemi kalandra hív bennünket, és az élet örök kérdéseit teszi fel, konokul keresve a válaszokat. A humor és játékosság végigkíséri a könyvet, de megbújik mögötte a kétségbeejtő kiáltás, mely minden magára ébredt lényből egyszer felszakad: Ki vagyok én?

Dr. Csernus Imre - Kígyós Éva - Popper Péter - Titok, ​elhallgatás, őszinteség
A ​"Mesterkurzus" eddigi összejövetelein igyekezett hűséges maradni rangos címéhez. Meggyőződésünk, hogy kurzusunk szereplői nem tartják magukat mestereknek, hanem tudósai vagy kitűnő gyakorlati szakemberei egy-egy tudományterületnek. Szándékunk az volt, hogy a mindennapos élet valamelyik fontos problémáját szellemileg körüljárjuk, és több oldalról megvilágítsuk, lehetőleg a fiziológia, a pszichiátria, a pszichológia és a művészet szempontjából. Talán ismeri az olvasó: A titkot űztük mindahányan, s az évek szálltak, mint a percek... Ezek Faludy György Villon átköltéséből a Haláltánc-ballada sorai. Ki az közülünk, aki gyerekkora óta nem űzi a titkokat? Aki nem ment barátaival titokzatos felfedező utakra, aki nem leselkedett szülei hálószobájánál, s ki az, akit - legyen bár felnőtt - nem vonzanak a világ és az emberek titkai: a kutatóktól, a felfedezőktől kezdve a politikusokon és a művészeteken át a társasági emberekig? Ámde ki az, aki közülünk nem az igazmondás, az őszinteség híve? Ki az, aki ne vívódott volna nehéz vagy tragikus élethelyzeteiben: elmondhatom? Nem mondhatom? Vajon elhallgathatom-e? Ezekre a kérdésekre próbál felelni a Mesterkurzus három előadója: Csernus Imre orvos, Kígyós Éva pszichológus és Popper Péter író. Őszintén válaszolnak, nem kímélve saját magukat sem. Sokszor megpróbálnak személyes élményeiken keresztül közelíteni a témához. Vagyis nem tanítani akarnak, hanem beszélgetni és elgondolkodtatni. Fogadják ezt a kötetet is a többihez hasonló érdeklődéssel és szeretettel.

Kalo Jenő - Pándy Mária - Popper Péter - Ranschburg Jenő - Felcserélt ​szerepek
"Arról ​van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk, de mi férfiak, férfiak maradjunk és nők a nők - szabadok, kedvesek - s mind ember, mert az egyre kevesebb..." József Attila figyelmeztet így a női-férfi létforma megváltozására. De Márai Sándor is ír a "bizánci férfiakról", akik nőiesen puhák, mosolygó konfliktuskerülők, szívesen kiszolgálják a náluk szociálisan hatalmasabbakat, puha szövetekben járnak, velúr cipőt viselnek... A Mesterkurzus előadói ebben a kötetben a nemi szerepek átalakulásán töprengenek. A férfiakon, akiknek életében első helyre került a fizikai szépség, az erőnlét, a szexuális hódítás, és az egyre férfiasabb ideálokat követő nőkről, akik nem a férfiakkal azonos lehetőségeket és megbecsülést követelnek maguknak, hanem a biológiai és lelki különbségek ellenére, ugyanolyanok akarnak lenni, mint ők, tehát vezető állásokra, tudományos sikerekre törnek, testépítők lesznek, bokszolnak stb. kedvező, vagy veszélyes törekvése-e ez? Mennyi ennek a változásnak a nyeresége és vesztesége? Hogy reagál minderre a modern család? A szexuális kapcsolat? Elviseli-e a tradicionális házasság, ha a feleség ötször annyit keres, mint a férj, és igényelheti-e még a nő, hogy felsegítsék a kabátját? Az előadók tehát kérdeznek a társadalomtól és önmaguktól, vállalva, hogy nem csak megnyugtató, hanem nyugtalanító válasz is érkezhet, vagy esetleg csak csend - és senki sem felel...

Popper Péter - A ​karnevál vége
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Popper Péter - Érteni ​és elengedni
Ez ​a harmadik könyv, - az első Az Élet Sója, a második a PárKapcsolat Körkép -amelynek alapjául a szerző 2004 és 2010 között felvett vidéki és budapesti előadásai szolgáltak. Természetesen előfordulhatnak átfedések a már megjelent könyveivel - ez elkerülhetetlen. Ennek ellenére újdonságként hatnak ránk. Tökéletesen érezhető az előadás hangulata, mely külön izgalmassá teszi számunkra, olyan érzést keltve bennünk, mintha ott ülnénk és hallgatnánk Popper Pétert, a varázslatos előadót. Ez a könyv is sok előadásából áll össze, mely most a család témáját járja körül. Különlegessége a könyvnek a szerző hangjával megszólaló válogatás CD melléklete.

Marton Frigyes - Popper Péter - Gázláng
Marton ​Frigyes évtizedeken át gyűjtötte a munkaszolgálatos táborokban és a lágerekben keletkezett verseket, prózai írásokat, drámákat, rajzokat. Ebből a gyűjteményből sugárzott, nagy feltűnést keltő műsort a Magyar Rádió, "Tetű etűd" címmel. Ennek a műsornak a bevezetőjében mondotta Marton Frigyes: "Nem vagyok zsidó, nem vagyok cigány. De zsidóvá és cigánnyá tett engem a kor, amelyben élek." Ez a kötet válogatást tartalmaz Marton Frigyes gyűjtéséből.

Popper Péter - Paneth Gábor - Vikár György - Erényi Tibor - Freud, ​avagy a modern individuum felfedezése
A ​20. század eszméinek és a század történelme alakítóinak szentelt előadás-sorozat Sigmund Freud alakja és műve köré csoportosítja anyagát most megjelenő második kötetében. A tanulmányok szerzői Freudot mint a Nyugat kultúrájának egyik kimagasló személyiségét ábrázolják: olyan tudósként, aki - a tudomány, a pszichoanalízis eszközeivel - az emberi lélek eladdig szinte ismeretlen tartományát tárta fel, ráirányítva ezzel a figyelmet az egyén szabadságának fontos alkotóelemére. Freud a tudattalan felfedezésével elsősorban is az egészséges embert akarta hozzájuttatni mélyebb önismerethez és ezen keresztül a külvilág alaposabb értelmezéséhez, ezzel járulva hozzá leginkább a 20. századi új emberkép kialakulásához. A kötet írásai (Popper Péter címadó dolgozatán túl) foglalkoznak a pszichoanalízis tudománytörténeti gyökereivel (Paneth Gábor), a pszichoanalitikus látásmód nyomán átformálódó emberképpel (Vikár György) és a freudi felfedezést alakító társadalmi-politikai miliővel (Erényi Tibor). A Philoktétész alakjának 20. századi irodalmi felbukkanását elemző írás pedig mintegy működésében mutatja be az addig elmondottakat. Ily módon a kötet több oldalról is megvilágítja, hogy miközben a világ vitázik Freuddal és Freudról, a nevéhez fűződő áttörő felfedezés áthatotta századunk gondolkodását, a pszichoanalitikus látásmód mély nyomokat hagyott a pszichológia mellett valamennyi társadalomtudományon, az irodalmi alkotásokon, az irodalomtudományon, beivódott az esztétikai elemzésekbe és hatással volt a politikai gondolkozásra is: hatása messze túlmutat a 20. századon.

Popper Péter - A ​reggel és az este jógája
Valamennyien ​rohanunk. Mindig időzavarban vagyunk. Reggelenként különösen. És a zaklatott, kapkodó reggelek az egész nap hangulatát befolyásolják. Aligha vagyunk képesek nem rohanni. Ez a korszak átka, elsodor minket. De a fő kérdés nem ez! Hanem az, ami rajtunk múlik. Nyugodtan rohanunk-e vagy izgatottan? S ha megtanulunk nyugodtan rohanni, akkor az estét, az alvásunkat is békéssé tehetjük. Erről szól két ősi indiai rövid gyakorlatsor: a reggel és az est jógája.

Baktay Miklós - Baktay Zelka - Dr. Csernus Imre - Kalo Jenő - Popper Péter - Boldogtalan ​kapcsolatok
Amikor ​híre ment, hogy a Mesterkurzus következő témája a "Boldogtalan Kapcsolatok", a jegyek napok alatt elfogytak, sokan be sem fértek a Belvárosi Színházba. Miért? Ilyen sokan élünk boldogtalan kapcsolatban? S mi a boldogság? Létezne egy ilyen állandó állapot? Lehet elhatározni a boldogságot? Netán a boldogság egy váratlanul felragyogó extatikus állapot, ami rövid időre is csak akkor jön létre, ha minél lazább az ember lelke? És sok-sok további kérdés: Vajon mindenkinek jár a boldogság, mondjuk "alanyi jogon"? Vagy kegyelmi állapot? S ha valaki már volt boldog, okosan teszi-e, ha újra hajszolni kezdi ezt az élményt, meglévő kapcsolatait lerombolva? Fellini egyik filmjében egy szerzetes lábához borul a főszereplő: Atyám, nem vagyok boldog! Mire a szerzetes meglepődve: Hol olvastad azt édes fiam, hogy neked boldognak kell lenni? Vajon mit gondol erről az orvos, a teológus, a pszichológus és az író? Tudnak-e válaszolni ezekre a kérdésekre, vagy csak latolgatnak? Mit lehet tenni a boldogságért? Vagy már az is valami, ha könnyebben viseljük el az élet keménységét? Töprengjünk rajta!

Popper Péter - A ​meghívott szenvedély
Popper ​Péter új könyve a szerelemről, az erotikáról, és a szexualitásról szól. Nyíltan beszél a kényes kérdésekről, az önkielégítésről. a megjátszott orgazmusról, a hűtlenségről, az erotikus fantáziákról, a szégyenkezésről és erőszakról. Popper, mint pszichológus nem hiszi, hogy az élet minden problémájának van megoldása. Legtöbbnek nincs, csak jól vagy rosszul el kell viselnünk őket. Így van ez a szexben is. S amit erről gátlások és kerülgetések, célzások és utalások nélkül ír, az segít megérteni magunkat és társunkat.

Popper Péter - Amor ​Fati
Amor ​Fati, ez a bölcs Nietzsche-i gondolat, ami erről a könyvről elsőre eszébe juthat az embernek. Szeresd a szükségszerűt, szeresd a sorsodat. A könyv fejezeteiből első pillantásra kiderül, milyen széles spektrumokon keresztül közelíti meg a szerző, az embert és sorsát, helyzetét a világban. Természetesen a tudományosság igénye nélkül. Nem hirdet osztatlan igét, sem bizonyosságot. Úgy ír, mint egy mesélő, mint egy olyan ember, akit minden érdekel, és úgy, ahogy azt mindig is vallotta magáról. Ő az a fajta szkeptikus, aki nem a mindent tagadás híve, hanem aki mindent lehetségesnek tart e világban és a túlvilágon egyaránt. Hol nagyon kicsinynek érezzük magunkat, hol pedig hatalmasnak. De a lényeg végül mégiscsak az lesz, hogy rá kell döbbennünk mennyire behatárolt keretek között éljük életünket, még akkor is, ha ez a számunkra néha a végtelenbe tűnőnek tart. Kiszolgáltatottak vagyunk az elemeknek, a saját megjelenési formánknak, érzékeinknek. Mégis oly sok csoda van bennünk és létezik körülöttünk, hogy egy élet is kevés elmerengenünk mindezen. Megismerni, pedig szinte lehetetlen vállalkozás. Végül marad a fenti gondolat, hogy az egyetlen értelmes dolog elfogadni és szeretni azt amilyenek vagyunk, azt, amivé lettünk, teremtettünk. És talán ide illő még az alábbi elgondolkodtató idézet Jungtól."- Félelmetes kaland odaadni magunkat Istennek, s ugyanoly "egyszerű", mint minden olyan helyzet, amelynek az ember már nem lehet ura."

Popper Péter - Pilátus ​testamentuma
A ​regény egy latin műveltségű római katonatiszt szemszögéből mondja el a golgotai eseményeket. A tisztet, Pontius Pilátust, Judea helytartójává emeli a sors. Idegenkedve nézi a számára barbárnak tűnő zsidó vallási kultuszt, mégis egyre jobban belekerül a messianisztikus eszme vonzáskörébe. Sajátos helyzete lehetővé teszi, hogy Róma, a főpapság és Jézus tanítványainak oldaláról is figyelje a kereszténység megszületését.

Pándy Mária - Ranschburg Jenő - Popper Péter - Láthatatlan ​ellenségek
Van ​egy bibliai történet, melyben Jákob a Jabbók folyó partján egész éjszaka küzdött valakivel, akit nem ismert és nem árulta el a nevét. Sokat vitatták, hogy ez ki lehetett? Isten, egy angyal, vagy valamilyen gonosz szellemi erő? Én azt gondolom, hogy Jákob a saját magában lévő sötétséggel harcolt. A Mesterkurzus legújabb kötete éppen erről szól. Láthatatlan ellenségnek nevezi a bennünk lévő rosszat: a gyűlöletet, az erőszakot és a gyávaságot. Láthatatlanok? Ha nem akarjuk látni őket, akkor igen. De e tulajdonságok következményei nagyon is érezhetően, láthatóan zúdulnak ránk. S kellő önismeret híján persze bűnbakokat keresünk, vádolunk. Ilyen módon ők uralkodnak rajtunk. Talán jobb megoldása a tudatos életnek, ha szembenézünk velük, szembenézünk azzal, hogy gyakran magunk vagyunk saját romlásunk okozói, de adott esetben felszabadítói is. Csakhogy ez a szembenézés fájdalmas út és ez sokakat megriaszt. E tanulmányok megpróbálnak rávilágítani arra, hogy sokszor mi is történelmi áldozatai vagyunk e belső ellenségeknek, de ez a tudás kezünkbe adhatja a tőlük való megszabadulás lehetőségét. Ez feloldozást jelenthet sok átkos, kínzó élmény, kudarc alól, és végső soron talán jobb emberré válhatunk. Jobb emberré válni, ez ember voltunkhoz méltó életprogram, s talán - ha vannak - az emberfeletti hatalmak tetszését is elnyerik.

Popper Péter - A ​kriminalitásig súlyosbodó személyiségzavarok pszichikai tényezőinek vizsgálata
Popper ​Péter korai tudományos munkája a bűnöző személyiségét elemzi. Máig aktuális a munka, hiszen a bűn világa változik, de a szomorú emberi mozgatók, s a bűn útjára taszító helyzetek maradnak. Popper Péter ebben a korai munkájában is a humanista pszichológus, aki nem elítélni, hanem megérteni törekszik. Különösen élesen bírálja eközben a bűnözés degenerációs s genetikai elméleteit. A könyvből a sokoldalú személyiségpszichológus szól hozzánk. A szerző célul jelölte, hogy ismereteket, adatokat szolgáltasson arra a folyamatra, melynek révén az antiszociális személyiség kialakul - a vizsgálat a legplasztikusabban a fiatalkorú bűnözők élettörténetének és személyiségének elemzésével követhető. A dolgozat a kriminológiai lélektan főbb irányzatait ismerteti, majd a kriminalitásig súlyosbodó személyiségzavar kialakulását írja le: fejlődéstörténetekkel, vizsgálati módszerekkel, a környezeti ártalmak elemzésével, a bűnözők típusainak ismertetésével.

Popper Péter - Csányi Vilmos - Persányi Miklós - Egymásra ​nézve
A ​kötetet azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik szeretettel és érdeklődéssel fordulnak a négylábúak felé - hiszen egy kutya barátsága és gazdája iránti szeretete néha megrendítő.

Popper Péter - Ranschburg Jenő - Vekerdy Tamás - Herskovits Mária - Jövőnk ​titka: a gyerek...
"Ki ​tudja, mi lesz belőle?" A szülők reménye, szorongása, néha titkoltan, néha kimondva... A nevelés részben megtanulható. De az anyai és apai feladatokhoz kell ösztönös tehetség, együttérzés, emberismeret, önbizalom is! És annak a belátása, hogy a gyerek nem tulajdon. A nevelésnek arra kell irányulnia, amire a gyerekünknek tehetsége van, és nem a szülő kudarcba fulladt becsvágyainak megvalósítására. Tehetséges gyerekek mindig születnek. Érdektelen, hogy mostanában milyen címkét ragasztunk rájuk: indigó gyerek, gyémánt gyerek stb. A pszichológus főleg azt látja, hogy intellektuálisan korábban érnek, s főként gyakrabban fejlődik ki struktúra-látásuk. Ez azt jelenti, hogy pontosan érzékelik a dolgok belső szerkezetét. Ezért tudják a felnőttet lepipálva gyorsan megoldani a Rubik-kockát, s ezért tanulnak könnyebben nyelveket, mert hamar átlátják a nyelv grammatikai szerkezetét is. Az őket megelőző generációnál meglehetősen ritka ez. A különleges képességű gyerekekkel igen sok problémája keletkezhet a szülőnek és a pedagógusnak. Segíthet ez a könyv? Segíthet. De nem ad a szülők kezébe kész nevelési recepteket. A megoldásokat legtöbbször az anyai és apai szeretetnek és okosságnak kell megtalálnia.

Popper Péter - Hogyan ​választunk magunknak sorsot?
Popper ​Péter legendás előadásain egy gombostűt sem lehetett leejteni. Hatalmas műveltsége, karizmatikus előadásmódja, eredeti gondolkodása, fanyar, szarkasztikus humora felejthetetlenné tette ezeket az alkalmakat - nem csoda, hogy hosszú évtizedeken át zsúfolásig megtelt minden terem, ahol meg lehetett hallgatni a neves pszichológust. Ő pedig szívesen mesélt a lélek dolgairól, előadást még betegen is csak ritkán mondott le, mert amíg a színpadon vagy a katedrán ült, a fizikai kényelmetlenségekről és fájdalmakról is megfeledkezett. Amikor az ország különböző pontjain kisebb közösségek előtt beszélt, őt kísérő felesége, Kati olykor kézikamerával rögzítette előadásait, s ezek a felvételek a családi archívumba kerültek. 2020-ban, Popper Péter halálának 10. évfordulóján gyermekei úgy határoztak, hogy emléke előtti tisztelgés gyanánt e zárt körben rögzített és még sohasem publikált anyagokat nyomtatott formában közkinccsé teszik. A könyvben ezek mellett helyet kaptak olyan, a Nyitott Akadémián tartott előadások is, melyek terjedelmi okok miatt nem fértek bele a 2010-ben megjelent nagy sikerű Lélekrágcsálók című gyűjteményes kötetbe. A könyv lapjain megelevenedik valami a hajdani együttlétek hangulatából is, miközben Popper Péter az élet nagy témáiról - sorsról és végzetről, önismeretről, kapcsolatokról, érzésekről és értékekről - gondolkodik a maga összetéveszthetetlenül egyedi és izgalmas módján. Gyakran kételkedve, de örök kíváncsisággal és újra meg újra feltámadó reménnyel kutatja az élet rendjét és törvényét, olykor válaszokat, megoldásokat, máskor pedig csak némi gyógyírt és vigasztalást kínálva azoknak, akik vele tartanak ebben a szellemi kalandban.

Popper Péter - Az ​Írás - Az Ószövetség / Az Újszövetség
Popper ​Péter a világtörténelem legnagyobb szellemi forradalmának a kereszténységet tartja. Szerinte a zsidóság története úgy is felfogható, hogy előkészület a Megváltó fogadására: a szellemi és testi tisztaság megteremtése, megingathatatlan hit az egyetlen istenben, szigorú elzárkózás a pogány kultúráktól. Kötetünk első fele az Ószövetséget próbálja közelebb hozni a mai emberhez, érdekesen, olvasmányosan ismertetve az Ószövetség könyveit. A második rész középpontjában az Újszövetség áll, a négy evangélium, az apostolok cselekedetei és levelei, valamint a Jelenések könyve. A szerző a hitelesség érdekében sokat idéz az eredeti szövegből - Károli Gáspár klasszikus fordítása alapján de a mai magyar nyelvnek megfelelő érthetőséggel. És mint a huszonegyedik század embere, óvatosan - minden térítési vagy tagadási szándék nélkül - arról is mesél Olvasóinak, amit saját hite, gondolatai, töprengései, kétségei - és korunk ellentmondásai sugallnak.

Popper Péter - A ​belső utak könyve
A ​szerző indiai útjai során tanulmányozta az ősi gyógymódokat, a jógát, a sok évezredes életbölcseletet. Azt tapasztalta, hogy a hinduizmusban nem tételekbe foglalt "szöveg-múmiákról", ködös misztikus sejtésekről, erőlködve megvalósított "gyakorlatokról", hanem élő szellemi áramlatról van szó, aminek nincs merev szabályrendszere. Álláspontja szerint a modern európai kultúrába nem lehet mechanikusan átemelni a távolkelet ősrégi tanításait és gyakorlati útmutatásait, amelyek teljesen más történelmi és társadalmi viszonyok között keletkeztek. Mindenkinek saját magának kell megtalálnia a számára megfelelő szellemi utat, kialakítani az önnevelés és fejlesztés egyénre szabott módszereit. Ehhez kíván segítséget adni ez a könyv. A nyolcvanas évek óta számos kiadást ért meg itthon és Németországban is.

Popper Péter - Színes ​pokol
"Déryné ​írja naplójában, hogy a színészek számára külön rezervátumot kellene létrehozni, talán egy szép házat, nagy park közepén - ott élnének együtt és egymással, amikor nincsenek a színházban."

Kollekciók