Ajax-loader

Medve Anna könyvei a rukkolán


Medve Anna - Farkas Judit - Szabó Veronika - 4x12 ​mondat
Egy ​alapvetően a mondattan tanulmányozására használható (de az alkalmazott központi modell univerzális jellegéből adódóan a grammatika egyéb területeire, sőt a pragmatikára és a kommunikációelméletre is kiterjedő) könyvet ajánlunk az olvasónak. A könyv egyrészt a tanárképzés szereplőinek, másrészt a közoktatásban dolgozó magyartanároknak szól. A szerzők - a PTE BTK Nyelvtudományi Tanszékén működő műhely munkatársai - az oktatásban mintául szolgáló grammatikai elemzéseket mutatnak be, s ezáltal arra is példát nyújtanak, miként hasznosítható közvetlenül a modern nyelvészet az oktatásban. A könyv azonos mondatok egymás mellé állított elemzéseiből áll: 12 fejezetben 12x4 részletesen annotált - magyarázott, algoritmizált, kitekintéseket tartalmazó - mondatelemzést talál az olvasó. A kiindulópontot mindig a teljes generatív modellben történő elemzés képezi. A másik az ennek megfelelő elemzés hagyományos keretek között, a harmadik és negyedik pedig a generatív megközelítés közoktatási változatait mutatja be, a szükséges egyszerűsítésekkel, illetve változtatásokkal az eszközökben és a nyelvi anyagban. A könyvet ajánljuk mindazoknak, akik középiskolában vagy egyetemen magyar nyelvet tanulnak vagy oktatnak, különösen a generatív grammatika iránt érdeklődőknek.

Alberti Gábor - Medve Anna - Generatív ​grammatikai gyakorlókönyv
A ​Generatív grammatikai gyakorlókönyv I. kötetének a bevezetőjében ezt írtuk: "Az elemzett példaanyag mögött egy koherens transzformációs generatív leírást kínálunk a magyar nyelvről: egy szintaktikai modellt, amelyet a 1992-es Kiefer-kötet nem teljesen egy keretben fogant részelméleteiből és a magyar generatív nyelvészetben azóta született fontosabb eredményekből gyúrtunk össze." Ez a generatív modell az I. kötet sorai között, lábjegyzeteiben, fejezeteinek szakmai és olvasói bevezető megjegyzéseiben bújt meg, illetve cikkeinkben, konferenciaelőadásainkban tudtuk bemutatni egyes részleteit. Most élek az alkalommal, hogy egységes bemutatására is sort kerítsek, a Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Tanszékén tartott Mondattan évfolyamelőadásom anyagának ismertetése keretében. Mindenekelőtt azonban felidézem és megerősítem az első két kötet kiindulópontját. Változatlanul a magyar mondattan mindezidáig legteljesebb és legalaposabb leírásának tartjuk a Strukturális magyar nyelvtan mondattani kötetét (Kiefer 1992), a korábbi akadémiai nyelvtanok (pl. Tompa 1961-62) modern köntösben jelentkező utódjának. Olyan teljességre törekvő mondatelemző vizsgálódásra kívántuk hívni az olvasót, amely elméleti alapul a Strukturális magyar nyelvtan lapjain bemutatott magyar szintaxist veszi. Ez a szintaxis azonban sajnos egy szigorú értelemben nem létezik, mert a Kiefer-kötet szerzői egyrészt kutatói szuverenitásuk egy részét nem áldozták fel a közös modell érdekében, másrészt nem is minden elemzési kérdésben hoztak (egyértelmű) döntést, hiszen ez egy tudományos mű esetében így korrekt. Mi tehát megpróbáltuk elegyengetni a különbségeket és kitölteni a hézagokat, mert az oktatásban viszont ezt ítéljük a saussure-i strukturalizmus szellemében a legnemesebb célnak. Mindebben segített a "Strukturális" megjelenése óta eltelt másfél évtized, hiszen figyelembe vehettük a magyar transzformációs generatív nyelvészet újabb fejlődési irányait, amelyek mögött a nemzetközi porondon lejátszódott minimalista fordulat (Chomsky 1995) hatása áll. Így jött tehát létre Medve Anna szerzőtársam és a pécsi mondattanoktatásban részt vállaló sok-sok kollégánk közreműködésével az a magyar transzformációs generatív grammatika, amit a következő fejezetekben ismertetek. Alberti Gábor Pécs és Budapest között, 2006. március 8-án