Ajax-loader

Kardos G. György könyvei a rukkolán


Kardos G. György - A ​történet vége
A ​történet vége az első arab-izraeli háború vége után egy esztendővel, a zsidó állam születésének kezdeti időszakában játszódik. De mikor is van vége egy történetnek? Akkor, amikor Palesztina semmiben sem egységes (mert etnikailag, nyelvileg, kulturálisan és vallásilag százfelé ágazó) népessége csakugyan nemzetté lényegül? Vagy talán akkor, amikor a belső nemzeti és nemzetek közötti feszültségek valamely közel-keleti nemzetköziség váratlan békéjében oldódnak fel? A trilógia harmadik részében csak az író számára ér véget a történet. A valóságban nem.

Kardos G. György - Ez ​is én vagyok
Én ​újságíró akartam lenni már zsenge ifjúkorom óta. Ezt úgy képzeltem el, hogy van egy igazolványom, amelynek birtokában mindenhová beengednek, a színházi titkár a megszokott páholyomhoz vezet, és a kalauz szalutál, amikor felmutatom a szabadjegyemet. És mindenütt - kávéházban, borbélynál - szerkesztő úrnak szólítanak. A legújabb divat szerint öltözködöm, és a Korzón ismert színészek és politikusok kalapot emelnek, ha megpillantanak. "Majd meglátom, mit tehetek magáért" - mondom kegyesen a kóristánéknak, és rideg pillantást vetek a tőzsdeügynökökre, akik odamerészkednek kávéházi törzsasztalomhoz, miközben a karlsbadi reggelimet fogyasztom: "Zavarhatom egy percre, szerkesztő úr?" Kardos G. György

Kardos G. György - Jutalomjáték
A ​Jutalomjáték egy magyar kisváros színházában játszódik. Kassák Jóska, a beesett mellû, hórihorgas öreg színész a jutalomjátékára készül, miközben Nyuczky, a felesége a városi kórházban haldoklik. A színész tudja, ez lesz az utolsó fellépése, az elõadás végén a Pestrõl szalajtott fõrendezõ elvtárs kirúgja õt a színházból vagy visszaminõsíti kellékesnek, mert annyira rosszul játszik a sokak által utált szovjet darabban. Az elõadás közben aztán megérkezik a hír a feleség haláláról. A fõrendezõ szíve megesik az öreg színészen, megkegyelmez neki, s nem bocsátja el állásából. Ennyi egy élet. A feleség halála néhány év haladék az öreg színésznek, aki aznap kicsit hamarabb megy el a színházból, hátha megengedi a boncmester, hogy megcsókolhassa még egyszer, utoljára a felesége arcát a tepsiben...

Kardos G. György - Villon ​és a többiek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kardos G. György - Csak ​úgy mesélek
"Kardos ​G. György utolsó írásainak gyűjteménye a kötet. Műfajuk szerint ezek az írások tárcák, valójában a legjobbak közülük, jóval többek annál. Valóságos miniatűr regények, sűrített regények, regényesszenciák, amelyekben a szerző minden csudája, páratlan tehetsége, memóriája, műveltsége, lexikális és nyelvtudása, humora, bölcsessége, emberismerete, szinte földön túli emberszeretete, és persze írni tudása benne van.""Mert mint mondtuk, Kardos G. György csak szeretetből írt. Három sorából is kiviláglik, hogy ez nem azt jelentette, hogy ő idealizált volna bármit is. Ő pontosan látott és írt: ő az embereket úgy szerette, amilyenek, tehát csúfak és szépek, betegek és fiatalok, gyávák és hősiesek, buták és okosak, csapodárok és hűségesek, ráadásul egyszerre jobbadán. A gyakran kegyetlen, vagy annak tűnő irónia és humor egy pillanatra sem hagyta őt el. Ez bizony riasztotta is a hazug pátoszhoz, a közhelyhez, a fekete-fehérhez szokott olvasót." Bächer Iván

Kardos G. György - Hová ​tűntek a katonák?
A ​Hová tűntek a katonák? helyszíne a Közel-Kelet, az angol uralom alatt álló Palesztina, a második világháború befejezése után. Hősei a Brit Nyolcadik Hadsereg lengyel katonái; az úgynevezett Anders-hadsereg kis csoportja. A történet színhelye egy arab és zsidó települések közé ékelt, elhanyagolt elfekvő kórház, ahol a lengyel hadsereg tüdővészes tisztjeit ápolják. Felépülésükre aligha lehet számítani. A forró és levegőtlen kórtermeket az ellentmondásos és hányatott múlt szellemei szállják meg: hadjáratok emlékei, lengyel, afrikai és olasz hadszínterek, pártharcok, szervezetek és széthúzó indulatok. Az olasz, német és orosz zsidók által irányított, angolok pénzelte kórházakban egy arab fiú ápolja a lengyel betegeket. Az ápolófiú keserű és számára végtelen zavaros világot lát maga körül, amikor körbejárja a kórtermeket, s hiába igyekszik, "semmit nem ért meg, semmit, egyelőre semmit, egyelőre semmit, semmit, semmit..."

Kardos G. György - Avraham ​Bogatir hét napja / Hová tűntek a katonák? / A történet vége
Avraham ​Bogatir hét napja: A regénybeli történet hét napjának keretében arabok, zsidók és angolok törvényszerű reakcióinak, a politikai okokból elkövetett terrorakciók és ellenakciók végtelen láncolatának a középpontjában annak a parasztembernek a felejthetetlen figuráját teremtette meg az író, aki a növények szívósságával viseli, tűri el - méghozzá humánumát és etikai érzékét megőrizve - a történelem kegyetlen, nemegyszer felfoghatatlan és abszurd jeleneteket váltogató forgószínpadának az egyszerű embereket, zsidókat és arabokat egyaránt sújtó színjátékait. Hová tűntek a katonák? a második világháborúban az angolok oldalán harcolt lengyel Anders-légió roncsainak - szinte szó szerint értendő - agóniáját mutatja meg egy palesztinai tüdőszanatórium mindennapi életében, egy arab kisfiú elfogulatlan, gyermekien tiszta tekintetén tükröztetve a test és a történelem sebeivel, s a szétfoszló nemzeti illuziókkal birkózó emberroncsok tragédiáját. A történet vége a zsidó állam kivívásának a pillanatában mutatja meg a győzelem tragédiáját, ahogyan az üldözöttekből lett győztesek most egykori sorstársaikat, az arab fellahokat üldözik el földjeikről, tehát mindazoknak a folyamatoknak az egyes ember életét, sorsát és halálát meghatározó vetületét, amelyek elkerülhetetlenül vezettek el a nagypolitikában az 1956 óta ismétlődő közel-keleti háborúk láncolatához, s napjaink vészterhes feszültségeihez. A trilógiának ez a fölemelő üzenete: az embernek megvan a lehetősége, hogy kisodródjék abból a folyamatból, amely a többieket embertelenségbe fullasztja.

Kardos G. György - Avraham ​Bogatir hét napja
Az ​Avraham Bogatir hét napjának színhelye Palesztina, időpontja 1947 nyarának néhány napja. A zsidók idealizmusból vagy a történelem kényszere folytán már gyökeret vertek a sivár, kiégett talajba, de még nincs meg a végleges biztonságuk, s azt a független államisággal vélik elérni. Az oda vezető út nem könnyű. Nemcsak azért, mert szembekerülnek az ország lakosságának nagyobb részét jelentő arabokkal, hanem azért is, mert a világ különböző tájairól érkezett bevándorlók maguk is különféle eszmék hívei, és legalább annyi közöttük a megszállott, mint a megfontolt. Izgalmas események, politikai okokból elkövetett terrorakciók és ellenakciók láncolata, bosszú és áldozatvállalás, indulatok és érvek - rengeteg ellentmondásos gondolat tölti ki Avraham Bogatir napjait. Az író összesűríti az 1947-es év palesztinai fejleményeit, és jellemábrázolásával, dialógusaival kiválóan érzékelteti azt az időszakot, amelyben Izrael Állam megszületett, de a történések hű ábrázolásával sejteti az olvasóval az ország jövendő útját is.

Kollekciók