Ajax-loader

Dee Brown könyvei a rukkolán


Dee Brown - A ​nagy lovaskaland
La ​Grange, Tennessee állam, 1863. április 17. Ezernyi tábortűz villog-füstölög ezen a tavaszi reggelen; a levegőben kávé és sült szalonna illata úszik, sajátos keveréket alkotva lovak és emberek verejtékbűzével. A nagy polgárháború felezőpontján vagyunk Amerikában; majdnem két esztendeje dördült el az első ágyúlövés 1861. április 12-én, és szinte majdnem két esztendő múltán, 1865. április 9-én írja alá a lázadók fegyverletételét Robert Lee tábornok. Most három északi lovasezred készül a nagy portyára: 1700 harcos. Ezüst hangon megszólal egy trombita, majd egy másik és egy harmadik. Senki sem tudja, mi lesz a nagy lovaskaland célpontja, csupán a dandár szakállas parancsnoka, Benjamin Grierson ezredes. Nem hivatásos katona: polgári foglalkozása zenetanár. És ami még különösebb: gyűlöli a lovakat, egy gyermekkori sérülés miatt. Most mégis ő készül rá, hogy véres sávot vágjon a lázadó Mississippi állam szívén keresztül, végrehajtva Lincoln seregeinek első sikeres lovastámadását. Epizód csupán a nagy polgárháborúból, de mint elterelő hadművelet, nagyon is jelentős.

Dee Brown - Vasút ​a Vadnyugaton
A ​helyszín: a western-filmek világa. Mégis Dee Brown könyvében a cowboyok, az indiánok és a nyers deszkákból rótt kocsmák csak a tájkép részei: a könyv másféle romantikát ígér. Milyen akadályokat küzdöttek le az ír napszámosok és a kínai kulik a Sziklás Hegység hóförgetegében, és Nevada folyó pusztáin... Mekkora földrablás, mennyi hamis bizonylat, kötvény és számla terheli a Vadnyugat negatív hőseinek lelkiismeretét... Hogyan csábítottak milliókat az Édenkertnek festett nyugati szűzföldekre.. Miként rabolták el egymástól a vasúttársaságok a bevándorlók riadt csoportjait... A vad, szaggatott táj és a zöldre-pirosra pingált "oldtimer" lokomotívok voltaképpen kulisszák. A kiváló amerikai író a valóságot idézi elénk ironikus és leleplező erejű könyvében. Az eredmény: újabb világsiker.

Dee Brown - Wounded ​Knee-nél temessétek el a szívem
Dee ​Brown mára klasszikussá lett, átfogó tanulmánya az amerikai indiánok módszeres kiirtásáról. A "Wounded Knee-nél temessétek el a szívem" először 1971-ben jelent meg - azóta tizenhét nyelvre fordították le, és közel ötmillió példányban kelt el... Az indiánok saját szavaikkal számolnak be a csatákról, a mészárlásokról, a megszegett szerződésekről - mindazokról a veszteségekről, melyeket a Vadnyugat "meghódítása" során szenvedtek el.

Dee Brown - Bury ​My Heart at Wounded Knee
The ​American West, 1860-1890: years of broken promises, disillusionment, war and massacre. Beginning with the Long Walk of the Navajos and ending with the massacre of Sioux at Wounded Knee, this extraordinary book tells how the American Indians lost their land, lives and liberty to white settlers pushing westward. Woven into a an engrossing saga of cruelty, treachery and violence are the fascinating stories of such legendary figures as Sitting Bull, Cochise, Crazy Horse and Geronimo. First published in 1970, Dee Brown's brutal and compelling narrative changed the way people thought about the original inhabitants of America, and focused attention on a national disgrace.

Dee Brown - A ​Vadnyugat története indián szemmel
"A ​fehérek csak a dolog egyik oldaláról beszéltek. Azért, hogy jónak tüntessék fel saját magukat. Sok mindent meséltek, ami nem igaz. Csak önmaguk legkiválóbb és az indiánok leghitványabb tetteiről beszéltek a fehérek." Sárga Farkas, a nez-percé törzs főnöke Amióta Lewis és Clark kutató expedíciója a XIX. század elején utat tört a Csendes-óceán partjához, ezernyi tudósítás jelent meg a Vadnyugat "feltárásáról". A kiadott útirajzok és megfigyelések zöme az 1860 és 1890 közötti három évtizedből származik, ezt a harminc esztendőt öleli fel könyvünk. Ez a kor az erőszak, a harácsolás, a vakmerőség, az érzelgősség, a gátlástalan kicsapongás különös korszaka volt; szinte áhítatos tisztelettel övezték ekkoriban a személyes szabadság eszményét - legalábbis azok, akiknek részük volt benne. Ez idő tájt pusztították el az amerikai indiánok kultúráját és civilizációját. Ezeket az évtizedeket idézi a Vadnyugat gyakorlatilag minden nagy mítosza - a prémkereskedők, a hegyi lakók, a gőzhajók kormányosai, az aranyásók, a szerencsejátékosok, a bérgyilkosok, a lovas katonák, a cowboyok, a ringyók, a misszionáriusok, a tanítónők és a telepesek históriái. Nagy ritkán hallatták csak hangjukat az indiánok, akkor is többnyire fehér emberek vetették papírra szavaikat. Mert az indiánok jelentették a mítoszokban a Gonoszt, és még ha tudtak is angolul írni, hol találtak volna nyomdászt vagy kiadót?

Kollekciók