Ajax-loader

Kulcsár Ödön könyvei a rukkolán


Kulcsár Ödön - Az ​óriás kísértet mosolya
És ​a szikla ormára cipelte a gyanútlan nőt... Ludvik újabb gyilkosságra készül? De akkor miért követte napokon át lépésről lépésre Adélt? Az ardspachi sziklaváros behemót kísértetei gúnyos mosollyal fogadták az idegességtől remegő férfit.

Mattyasovszky Jenő - Kulcsár Ödön - Hód ​és fején kalap
Megfordult, ​hogy újra elinduljon, de nem látta Ninát. Hiába kutatta a szemével, hiába nézett jobbra-balra, a lány eltűnt. Maple önkéntelenül is valami fedezéket keresett. Mégis tőrbe csalták volna? Figyelmeztették Rómában, a kolumbiaiak is meg akarják szerezni az árut. S ahogyan megölték Francescót, úgy... Ez pedig ideális hely egy gyilkossághoz. A környéken senki. Egy élőlény sem. Egy tanú sem. Csak a halottak. Azok pedig, valóban... - As silent as the grave... - dörmögte. - Hallgat, mint a sír... Leguggolt az egyik sírhant mögé. És várt. Mozdulatlanul, mintha ő lesne a vadra, s nem is ő lenne az üldözött. Egy-két perc múltán azonban hirtelen előbukkant Nina. Tanácstalanul nézegetett körbe. Nem vette észre Maple-t. - Uram - kiáltania kellett volna, de valami visszafojtott furcsa hang jött ki a torkán. - Uram... Hol van? Az angol nem válaszolt. Nina azonban elindult az ösvényen, vissza a mecset felé. Pár lépés után meglátta Maple-t. Néhány pillanatig egymásra meredtek. A lány szólalt meg. - Várják már, uram. Maple lassan felemelkedett. Ebben a pillanatban éles csattanás hallatszott.

Mattyasovszky Jenő - Kulcsár Ödön - Hód ​és a megsemmisült nyom
"Az ​erkélyajtó felé fordított fotelben egy férfi ült... Háttal a bejáratnak. Cicero azonnal rászólt, négy nyelven is megismételte. - Ne mozdulj, mert lövök! - zakója zsebébe dugta a kezét, s úgy tett, mintha pisztolyt tartana. A hívatlan látogató nem mozdult. - Tartsd fel a kezed! Semmi. - Tartsd fel a kezed, érted? Semmi. Cicero a fotelhez óvakodott, s bal alsókarjával, hátulról átfogta a férfi nyakát. - Na, hadd lássam, ki vagy... - Lassan eléje lépett. S szinte visszahőkölt a megdöbbenéstől. Nem férfi volt, hanem egy rövidre vágott hajó nő. Amikor elengedte a nyakát, előrebukott a fotelból a szőnyegre. Halott volt."

Kulcsár Ödön - Az ​éjszakai hölgy avagy a kolostor szépe
Visszahúzódtam ​a szobába. Kellemetlen érzés járt át. Szerettem volna csomagolni, s elutazni azonnal. Nem vállalom a harcot a sziklák ellen - gondoltam. Később azt kérdeztem magamtól: milyen harcot?! Nem tudtam válaszolni. S most én mondtam. - Marhaság. Lementem a bárba. A síró alak még ott kuporgott a széken. Mellé ültem. De csak akkor láttam, hogy nő, amikor felém fordította az arcát. Egyik utastársunk volt. Fekete ruhát viselt. Mindig feketét. Blúzt, szoknyát vagy nadrágot, kis fekete kalapot. Szőke haját egyszerűen hátrafésülte, kis kontyba formálta. Arcbőre hihetetlenül fehéren világított, keskeny, vértelen ajka szinte alig látszott. Vízkék szeme körül piros udvart festett a sírás.

Kulcsár Ödön - Egy ​pesti örömlány kalandjai Isztambulban
"Tessék ​bennünket elképzelni: mint leendő milliomosok álltunk az isztambuli Galata híd korlátjának tá maszkodva, s bámultuk az olajos vizet, a hajókat, szagoltuk a sülő halak bűzét, hallgattuk az ütött-kopott autók állandó tülkölését. Öten voltunk. Elviselhetetlenül sütött a nap, izzadtunk, s káromkodtunk. De tűrtük a megpróbáltatásokat. A milliókért! Alig löktünk egy-egy szót egymásnak, hagytuk a másikat gondolkozni. De láttam az arcokon, hogy valójában csak Korbács töri a fejét, mi csak ábrándozunk. Így is illik. Ő a vezér, s mi hiába is javasolnánk akármit, Korbács szinte meg sem hallaná, s azonnal válaszolna. - Egy francot... Kelemen, aki még most, húszéves korában is csak úgy tud elaludni, ha mesélnek neki, igazolt engem, mert szemét az egyik fehér hajóra meresztve megszólalt. - Vitorlással végigbaszkurálhatnánk az egész micsodát.. . Korbács rá sem nézett."

Mattyasovszky Jenő - Kulcsár Ödön - Hód ​és a rémült kísértet
"- ​Figyelj rám! - kezdte elkomorult arccal. - Azzal aki a pénzt küldte, én is beszéltem... Aztán bekerültem a sittre... Úgy gondoltad, esetleg megdöglök ott... Vagy elfelejtem... Add ide a pénzt, utána a szemétségedért kapsz tőlem egy jókora frászt, és tíz percet, hogy felkészülj a papírokra vonatkozó gyónásodra. Mert ugye, van még más elszámolnivalónk is... Turcsányi arca hirtelen megváltozott. Valami átsuhant rajta, ami elsimította a félelem torzításait. A háta mögött, alig karnyújtásnyira egy szilikonos spray állt. Azt kellene elérni. Szabót meg lehetne vele vakítani. Ha csak egy percre is, nyert ügye van... - Jó... jó... Én nem akarok vitatkozni veled - mondta lassan, vontatottan, s közben a spray felé húzódott -, de azt hiszem, nem is az a lényeg, hogy becsaptalak-e, hanem hogy megkapd a pénzt... Nem kell ebből olyan nagy ügyet csinálni... Csak egy kis idő kell... Turcsányi lassan emelkedett fel a fotelból, úgy tett, mintha nyújtózni akarna, de egy szempillantás alatt megfordult, elkapta a sprayt, s megnyomta a gombot. A szilikonos olaj nagy erővel csapódott Szabó fejére. Turcsányi diadalmasan ordított. Szabó lőtt. Szinte célzás nélkül."

Mattyasovszky Jenő - Kulcsár Ödön - Hód ​és a szoknyák titka
Ne ​tartson engem árulónak. Az történt, hogy ránk lőttek... És én életben maradtam... - Látja, éppen ez szól maga ellen. Mert, ahogy mondani tetszett, odakanyarodott egy autó közvetlenül maguk mellé, egy nő célzott és lőtt. Csodálatos módon csak Silzet találta el, magán egy karcolás sem esett. Nem furcsa ez? - Én a túloldalon ültem... - Én meg itt, az íróasztal előtt. Sem magának, uram, sem nekem nem lett semmi bajom. Érdekes, nem? - Önnek, uram, nem is lehetett volna, de én is feküdhetnék most holtan, mint Silz. Nem tudom, ki az, aki ránk lőtt, azt sem, hogy miért. Én úgy gondolom, a rendőrségnek ehhez semmi köze. Én azt sem tudom, miért kell figyelnünk azt az urat, de ez nem is tartozik rám. Én az önök alkalmazottja vagyok, azt teszem, amit parancsolnak. Az öreg férfi maga elé tette a revolvert az asztalra. - Folytassa... Mondja csak ki, ami a begyében van. - Nincsen, uram, semmi... Csak... Azt teszem, amiért fizetnek. - A rendőrség is fizet. Ezt mindenki tudja. - Lehet, hogy fizet, de nem nekem!

Kulcsár Ödön - Útikönyv ​szocialista brigádoknak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mattyasovszky Jenő - Kulcsár Ödön - Hód ​és a szerelem órái
A ​hazai olvasók többsége jól ismeri már Hódot, polgári nevén Balassa Pétert, a minden hájjal megkent, jó kedélyű és kemény kötésű nyomozót. A Mattyasovszky-Kulcsár páros újonnan megjelenő könyvének is ő a főhőse. Véres kalandokba bonyolódik, bestiális kegyetlenségű bűntények nyomába ered, egy hidegvérrel gyilkoló nemzetközi bűnszervezet felszámolásán dolgozik kollégáival és az Interpollal együttműködve, miközben inkognitóját mindvégig megőrzi. Rejtélyes halálesetek a szépségszalonban, leánykereskedelem, rivális bűnbandák véres összecsapása, tűzharc, szerelem, leszámolás- minden megtalálható ebben a könyvben, amit egy átlagon felüli krimitől az olvasó elvárhat.

Kulcsár Ödön - Pucér ​nő sánta lovon
A ​telefonáló ragaszkodott ahhoz, hogy a Rozália-kápolnában találkozzanak. Még azt is elmagyarázta, hogyan jut oda Rudolf Klinger. - Alig pár kilométer Wiener Neustadtól... Pont délben várom... Rudolf Klingernek három gyára is volt Wiener Neustadtban. Nem nagyok ugyan, de jól jövedelmeztek. Az apjától csak egy kis műhelyt örökölt és a szorgalmát. És ebből a kettőből növesztette a vagyonát. Most már, lassan hetvenéves korára, gondtalanul élhetne, ha... Ha nem lenne egy huszon-egynéhány éves felesége... Az asszony, Gina, hároméves házasság után, kinyilvánította, hogy gyereket akar szülni, s egyre türelmetlenebbül hányta férje szemére: nem képes semmire. Rudolf Klinger mindent megpróbált, eredmény nélkül. Orvos barátja, Karl Mach végül elárulta neki, hogy benne van a hiba, s ha negyven évvel lenne is fiatalabb, akkor sem lehetne gyereke. A fiatalasszony őrjöngött, amikor megtudta, s kijelentette, akkor lefekszik mással. Felajánlotta azt is, hogy váljanak el.

Kulcsár Ödön - A ​kakas szárnya alatt
A ​prágai, az olomouci Orloj vagy a rostocki nagy világóra csúcsain rézkakas trónol. Az Idő ... Az utazó, a turista, aki elindul országokat, városokat, kastélyokat, várakat, természet alkotta gyönyörűségeket látni, ismerkedni, barátkozni idegen népek fiaival, olyan élményeket szerez, melyeknek alig-alig árt az Idő. A kakas szárnya alatt melegszenek azok az emlékek is, melyeket a szerző ebben a könyvében felelevenít. Útleírásai nemcsak messzi tájakra, Ázsiába vezetnek el, hanem szándéka szerint főképpen a szomszédos országokba, ahová mindnyájan könnyebben eljuthatunk piros útlevelünkkel. így is fogalmazhatnánk: köznapi élmények ezek, melyeket mindnyájan átélhetünk. Éppen ezért állnak közel az olvasóhoz, éppen ezért vonzók, kellemes és tanulságos órákat szerezve mindnyájunknak - a kakas szárnya alatt.

Kulcsár Ödön - Szakszervezeti ​mozgalmunk emlékhelyei Budapesten 1914-ig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mattyasovszky Jenő - Kulcsár Ödön - Hód ​és az elfuserált magánélet
- ​Látom a régi módszert alkalmazta... Is it so? - tette hozzá angolul. - Vagy nem? Water-cure... Vízikúra... Engem is ezzel akart örökre meggyógyítani? Caller felhúzta a vállát. - Nézze gróf úr, én azt teszem... - Tudom, amiért megfizetik. Értem mennyit kapna? És főképpen kitől? Ki rendelte meg magánál ezt a disznóságot? A fiatalember hosszan krákogott. Mint aki már ötven cigarettát szívott el. - Ha megöl - mondta csendesen -, akkor sem árulom el... Ezt nem tehetem. - Jó - bólintott a gróf. - Akkor megölöm.

Mattyasovszky Jenő - Kulcsár Ödön - Hód ​és a sátáni vigyor
Clear ​úr a ruháit nézegette, kviálasztott egy nyakig gombolt selyemruhát, maga elét tartotta, közben Kemenesre bámult, vajon helyesli-e, hogy ezt vegye fel, de nem kérdezte meg. - Egy negyedóra - közölte, s bement a fürdőszobába. Amikor becsukta maga mögött az ajtót, Kemenes lassú mozdulattal az asztalon hagyott kézitáska után nyúlt. Magához húzta, s belekotort. Érezte a zsebkendő puhaságát, a kis pénztárcát, a pisztolyt, a tollat. A keze egy kis noteszon állapodott meg. Kihúzta. Belepörgetett, látta a napok mellett a bejegyzéseket. De csak jeleket. Betűket és számokat. Kikereste az aznapit. Egy nyilat rajzolt az ABB betűk közé az asszony. A következő napokon B volt a jelzés. Kemenes elégedetten nyugtázta, ez Budapest. Az A pedig Amszterdam lehet, a középső B pedig Bécs. - Ez sem valami nagy ész... Fordított a lapon. Megtalálta az Sz-jelzést is. Székesfehérvár. A lap alján viszont egy kicsike keresztet látott. A halál jelét. És mellette egy K betűt.

Kulcsár Ödön - Országjárók ​könyve
Szerény ​gazdasági viszonyaink között is az országjárás életünk egyik gyönyörűséges része. Ám könnyen belátható, hogy az utazás, a személyes találkozások, ismertségek, tapasztalatok élményét nem pótolja sem fénykép, sem film, sem könyv, egyszóval: semmi. Az utazás ma divat, mondhatnánk, hogy a civilizált ember kedvtelése. E passziót a tudatosság teheti a személyiséget gazdagító, pótolhatatlan, értékké. Ez a könyv az úticél kiválasztásához, a felkészüléshez óhajt szerény segítséget adni. A kötet csupán arra a kérdésre válaszol: mit hol talál az országjáró olvasó. Az is igaz, ebben - terjedelmi okok miatt - sem teljes. A könyv anyaga tehát válogatás, mégis az ismertetett kirándulási célok megismerése éveket vesz igénybe. Az Országjárók könyve két nagy fejezetre oszlik. Az elsőben a magyar városokat mutatja be. A második a tulajdonképpeni válogatás. Az ábécé sorrendet követve ismerteti a műemlékeket, a várromokat, természetvédelmi területeket, barlangokat, fürdőket, múzeumokat, emlékszobákat. S hogy az úticél kiválasztását vizuálisan is könnyebbé tegyük, piktogramokkal jelezzük a helység neve mellett az ott található látnivalókat, a szálláslehetőségeket. (1982)

Kulcsár Ödön - Marjai Imre - Borzalmak ​és gonoszságok könyve
Ez ​a könyv szemelvényeket tartalmaz, abból a hatalmas zsákból, amelyet a természet, s maga az ember jól megtömött borzalmakkal és gonoszságokkal. Természeti katasztrófák, hivatalos kínzások, pokoljárások, borzalmas emberi tragédiák tárulnak elénk fejezetről fejezetre. Járványok és űrtragédiák, kivégzések és alattomos gyilkosságok, boszorkányok praktikái és a sáskahadseregek küzdelmei, a hajókat megsemmisítő viharok és emberevő tigrisek, megmászhatatlan hegyoldalak és hólavinák, Csernobil és mindaz a sok borzalom, amit az érzéketlen természet vagy éppen maga az ember teremtett. Ez ennek a könyvnek a tartalma, hiteles adatokkal, pontos dátumokkal és tanúvallomásokkal

Mattyasovszky Jenő - Kulcsár Ödön - Hód ​és a szerencse ördöge
Ebben ​a pillanatban elindult a vonat. Néhányan leugráltak. Talán hárman gyorsan egymásra pakolták a zsákokat, aztán nagyot kiáltva leugrottak ők is. Balassa utoljára. A vonat azonban megállt. Újra tilosat mutatott a jelző. Balassa gurult a vizes töltésen. Amikor felállt, valaki halkan megkérdezte. - Megütötted magad? Halász kuksolt az árokban. Balassa meglepetten mondta. - Nem... Hogy kerülsz ide? - Gondoltam, megnézlek... - Ha felfedeznek, véged! - Halász akart valamit mondani, de Balassa megelőzte. - Leütöttek egy vasutast. Ha lehet, keresd meg. Be kellene kötözni. - Jó - bólintott a százados, aztán a teherautó felé mutatott. - Gyorsan, gyorsan, Hód! És... és segítsen a szerencse ördöge!

Kulcsár Ödön - A ​piros ruhás nő titka
Különös ​utazás a Vörös Homok sivatagban. A piros ruhás nőt a férje eladja egy öregembernek, akit reggelre halva találnak...Meggyilkolta az asszony? A hivai kán háremének udvarán tragikus események zajlanak, nincs útja a menekülésnek. De ez az asszony Adél lenne? Vagy csak káprázat az egész? Sírnak a sivatagi macskák. A csillagok könnyeket ejtenek a halálraítéltek reményvesztett lelkére.

Kollekciók