Ajax-loader

Kerekes Pál könyvei a rukkolán


Konyvsokk
elérhető
1

Kerekes Pál - Könyvsokk
Az ​e-book gépi képességeit szembeállítják a papír-könyv kiforrottságával, egyszerűségével. A papírkönyvet kézbe vevőket kulturális gyámoltalanoknak tekintik. Ez a feljegyzés-sorozat arról szól, hogy a nyomtatott és az elektronikus könyv szembeállítása zsákutca. Nem egymást megsemmisítő kultúr-technikai eszközök a könyv-verziók, hanem egymást kiegészítő műveltségi fundamentumok. Ezt ki kell mondani, bármilyen egyszerűnek tűnő igazságnak is látszik. A digitális platformon létrejött kultúra csak a hagyományos kultúra kontextusában értelmezhető. A könyv expressz robog tovább. Sem a print-fétisizmus, sem az e-buzgalom nem hoz megoldást. A Könyvkonnektor blog posztjai – amelyek ennek a kiskönyvnek az alapját adják – a könyvfenyegetés kulturális stresszének szorításában születtek. Mint a cím is adja: könyvsokk korában élünk, beszélni kell a nyomtatott és az elektronikus kiadványok ma még közös történetének tanulságairól.

Kerekes Pál - Self-publishing ​hitvallás
A ​szerző, Kerekes Pál PhD, az e-book kalauz írója, a szerzői kiadás újraéledésének eszmeiségét, könyves dinamikáját igyekszik megragadni ebben a rövid összefoglalásban. A self-publishing, a független kiadás ma már nem rosszízű különcködés, hanem a tartalom terjesztésének egy új, elfogadott módja. Idézet a kiáltványból: „Fel kell tölteni az írásművet, hadd járja saját útját a szó, a gondolat. Közzé kell tenni a fontos mondatokat, talán olvasni fogják, talán sikere lesz. Talán most vagy csak évek múlva kezdik értékelni és idézgetni. Jöjjenek, mert várják az emberek az üde és szépen csengő sorokat, amelyek tovább élnek majd, gazdagítják a nyelvet, értelmi és érzelmi összehasonlításokat adnak másutt élőknek, más időpontban felcseperedőknek, más körülmények között küzdőknek.” A self-publishing credo angol és magyar nyelven olvasható a könyvben.

Kerekes Pál - E-book ​jegyzetek
A ​könyv, mely évszázadok óta szinte az egyetlen tudásközvetítő volt, napjainkban teljesen átalakul. A tartalom és az érték, mint bázis megmarad, de a formátum – részben vagy egészben – megváltozik. A számítástechnika megjelenésével új szöveg-elérési lehetőségek és olvasási platformok jöttek létre. Néhány éve egy új olvasás-logisztikai fejlemény bontakozott ki: a nagy multinacionális informatikai vállalkozások e-könyv-olvasó eszközök gyártásába kezdtek. Mára ezek a szerkezetek az olvasás-kultúra részeivé váltak, milliószámra adják el a kedvelt márkákat. Divatcikké lettek az e-papír alapú készülékek illetve a könyvolvasóként is használható táblagépek.

Kerekes Pál - Pest ​drágagyöngye
Kerekes ​Pál történelembúvár és múlt-tudósító írásai 2006-2009 között keletkeztek a megújuló, átértelmezett funkciójú VIII. kerületről, a változásokat tükröző emberi sorsokról. A szerző tisztelettel nyugtázza a városnegyed evolúcióját, de az itt közölt írásai arra figyelmeztetnek, hogy a gyors fejlődés egy kétszáz éves város életében problémákkal jár. Az üdvözlendő élet- és lélektatarozás mellett a régi megmentése, visszagyökereztetése is fontos. A blogmese műfaji meghatározás a címben arra utal, hogy eredetileg a rövid kis szövegek, posztok egy népszerű blog darabjai voltak. A „drágagyöngy város” Rákosi Viktor mára elfelejtett kifejezése a Józsefvárosról. A szerző informatikai szakíró, egyetemi oktató docens. Részlet az egyik posztból: „Nemrég valaki azt javasolta a józsefvárosi önkormányzatnak, állítassanak szobrot a kerületi polgárok a jegesnek. Levelet is írt az illető a megfelelő bizottságnak, indoklásként említve, hogy a jeges és portékázó óbégatása a háború utáni évek Budapestjének egyik jellegzetessége volt. Én is emlékszem: a jeges, a szenes, a kordéját maga után húzó tükeres, az ószeres, a foltozó bádogos, a verklis, a szemetet hegyes botjára feltűző parkcsősz mind-mind az utcakép meghatározó figurái voltak az ötvenes-hatvanas éveknek. És a lakosok nem nézték le a kétkezi embert, köszöntek nekik, tisztelték munkájukat. Ma Zorró-arcú, napszemüveges nyeglék lépkednek a fél-járdán, a másik részt autóik töltik ki. Sehol sincs a megbecsülés, még jó, ha közömbösek az emberek, nem esnek egymásnak egy parkolóhelyért, vagy nem rázzák az öklüket egy túl sokáig kocsisorban ragadt taxira, amelyből egy öreg-beteg ember csak lassan tud kikászálódni.”

Kerekes Pál - Mi ​mindent esznek nálunk kenyér képében
Az ​egykori orvos kenyérfogyasztásról írt esszéje képet ad – a doktorság mély humanizmusával – a monarchiabeli népélet szegénységéről, elviselhetetlen nyomoráról. Ma más kép él bennünk erről a korszakról. Leírja a szerző, hogy miközben Magyarországon termelik a világ talán legjobb búzáját, a földmunkások szinte egyáltalán nem jutnak igazi kenyérhez. A szomorú helyzet értékeléskor összefoglalja, mit is kellene tenni a középkori fürdőszolga vagy vándorló borbélyok idejéből éppen kinövő orvoslásnak: „Fel kell keresnünk az embert mindenütt, ahol csak feltalálható. A lakásában, az iskolában, a templomban, a gyárban, a műhelyben, a kórházban, a korcsmában, minden fajta foglalkozá­sában, figyelnünk kell rá az élet minden körülményei között, hol, hogyan él, mit csinál, hogyan öltözik, hol dolgozik, hol alszik, mit eszik és iszik? Hová kényszeríti akár az erő­sebbek lelketlensége, akár a saját nyomorúságos tehetetlensége? Tudnunk kell, mit és miért cselekszik, s ha nem jól cselekszik, rá kell őt vezetnünk a jóra - még a saját akarata ellenére is -, mert az ő betegsége a mienk is lehet s az egészség mindnyájunknak legfőbb kincse, és azt sem fegyver, sem jól záró lakat egyedül meg nem védheti.” A tanulmányoknak szinte csak olyan felvetései és szemrehányásai vannak az akkori közélettel szemben, amelyek mindmáig nem oldódtak meg. Bátorság is kellett bizonyára annak idején az ilyen merész gondolatok nyilvános kifejtéséhez. „Általánosan tudva van, hogy a közegészségügy hazai közigazgatásunk mostoha gyermeke, valósággal fattyúhajtása” – írja. A könyvben két eddig publikálatlan Antall József levél is olvasható. Az egykori orvosi múzeumigazgató, később miniszterelnök, az 1970-es években tájékoztatja a szerző akkori rokonait – köztük a jelen tanulmány felújítóját –, hogy a család felajánlásából a múzeumba került Kerekes Pál orvos-államtitkár (1864-1926) szobrát áthelyezték a Nemzeti Galériába.

Kerekes Pál - Az ​elektronikus könyv
Kindle, ​Nook, iPad, Irex – kezd felpörögni az e-könyvolvasók piaca és nem csak külföldön, hanem itthon is. Az ár a csúcskategóriában már bekúszott a kétszáz dollár alá, az egyszerűbb készülékek már száz dollárért is elérhetők. Az e-Reader sikertörténet itthon is elkezdődött, kezd kialakulni az e-könyv komplexum: elektronikus kiadók digitális könyvcsemegéket kínálnak az elektronikus olvasó-szerkezetekre; magyar nyelvű tartalmat, magyar menüvel. Az elektronikus könyv új kultúr-technikai komplexumokra téríti, kényszeríti az olvasókat. Az Internet és a különböző hozzáférési eszközök – mint az iPad, a mobiltelefon, a note-book, az asztali számítógép, és természetesen maga az e-reader – összetett virtuális térbe helyezik a tudás és a műélvezet logisztikáját. A könyvespolcok ritkán érintett tárlókká válnak, hiszen a digitális készletek – azonnal elérhetően – kimeríthetetlen rezervoárban rendelkezésre állnak. A Gutenberghez köthető korszakjelzést új fogalom jelzi: a „Google”tenberg-galaxis. A könyv a tartalom virtualizációjának hatásait kísérli meg bemutatni. Felvázolja az e-könyv technikai, kereskedelmi struktúráját. A e-book határterületeit is számba veszi: a hangos- és videokönyvet, a POD konstrukciót. A digitális könyvet a nyomtatott könyv folytatásaként, nem pedig megszüntetőjeként elemzi. A könyv szerzője informatikus könyvtáros végzettségű. Doktori értekezését az elektronikus kultúra és az online közszolgálat összefüggéseiről írta. Dolgozott nagy informatikai multik partnereként, kommunikációs tanácsadója volt a hazai internet vállalkozások legnagyobbjainak. Rendszeresen publikál szaklapokban, elméleti folyóiratokban. Egyetemi oktató.

Kerekes Pál - Kiszl Péter - Magyar ​irodalom @ világhálón
Aki ​olvasni akar, könnyen jut könyvhöz az interneten. Hazai és globális tárak ontják – legális módon, ingyenesen – a magyar nyelvű írásműveket. A szabadon elérhető könyvek és irodalmi szövegek a világháló legnagyobb kulturális lehetőségei közé tartoznak. Kerekes Pál és Kiszl Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtár- és Információ-tudományi Intézetének két oktatója körképet ad a szabadon elérhető magyar nyelvű irodalom webkönyvtárairól és szöveggyűjteményeiről, az azokban megtalálható elektronikus könyvekről, szövegekről. Ez az összeállítás a maga nemében talán az utolsó: lehetséges, hogy a hazai internetarchiválás elindulásával a világhálón ingyenesen hozzáférhető magyar literatúra lelőhelyeiről nem készül már több nyomtatásban megjelenő kötet.

Kerekes Pál - Kiszl Péter - Takács Dániel - E-könyvészet
A ​kötet a digitális kultúra markáns szegmensének, az elektronikus könyvnek aktuális jellemzőit, gazdasági és társadalmi hatásait mutatja be interdiszciplináris megközelítésben. A mű felvázolja az elektronikus könyv megjelenési formáinak kategorizálását, elérhetőségének módjait, az e-book jelenséget körülvevő kiadói és terjesztési konstrukciókat, a kibontakozó e-könyvészet szabályszerűségeit. A szerzők abban kívánnak segítséget nyújtani, hogy olvasóik közérthetően megfogalmazva, ugyanakkor tudományos alapokon ismerkedhessenek meg a digitális platformon létrejött – folyamatosan fejlődő – színes tartalomkínálattal.

Kerekes Pál - E-book ​kalauz
Elektronikus ​könyv avagy e-book, reader, Kindle, DRM, epub, iPad néhány furcsa, új kifejezés jött divatba és terjed a könyvbarátok beszélgetéseiben. A hiányos és félinformációk tengerében akadnak, akik máris temetik a hagyományos könyvet. De nincs ok az aggodalomra: itt az első tömör és közérthető összefoglaló, amelynek segítségével Ön villámgyorsan képbe kerülhet és hozzászólhat a témához... A szerző megkísérli elhelyezni az e-könyvet az olvasás kultúrájában és bemutatja előnyeit, hátrányait, típusait, lelőhelyeit, valamint hasznos tanácsokat ad az e-könyvek olvasásához.

Kollekciók