Ajax-loader

Ambrus Zoltán könyvei a rukkolán


Ambrus Zoltán - Giroflé ​és Girofla
A ​századforduló körüli évtizedek legendás hírű írója Ambrus Zoltán. Félelmes szinikritikus, népszerű regényíró. Novelláit, tárcáit előszeretettel közölték az újságok. Franciásan könnyed és elegáns íróművészetéről, klasszikus egyszerűséget és világosságot kedvelő művészetszemléletéről nemcsak elvi cikkei, de saját írásai is tanúskodnak. Különösen az emberi lélek izgatta. Érdeklődött a világtörténelem nagy alakjainak élete iránt, és a szürke hétköznapok névtelen hőseinek vergődése is megihlette. Írt egyszerű varrólánykákról, havas csúcsok között üdülő főúri gyerekekről, halászokról és színészekről, névtelenekről és Verdiről vagy Defoe-ról. Különböző témák, más és más történetek. Az írások szemlélete azonban rokonságot mutat: mindegyikben Ambrus humanizmusa, emberszeretete érvényesül. A kötet Giroflé és Girofla című regényét és legjobb elbeszéléseit tartalmazza. A válogató igyekezett a leghívebb képet nyújtani Ambrus egész munkásságáról, emberi és művészi értékeiről. A színvonalas és jó olvasmányt nyújtó kötet igazolja, hogy ez a törekvés sikerült. Bizonyítja, hogy Ambrus legjobb művei, immár a magyar irodalom klasszikus értékei közé tartoznak. A mai olvasó számára is van figyelemre méltó mondanivalójuk. A novellákat Gyergyai Albert szép tanulmánya vezeti be.

Ambrus Zoltán - A ​tóparti gyilkosság
A ​tóparti gyilkosság rémes titkát sok hókuszpókusz, álarcos hűség-esküvés, a néma cimborák kéttagú társaságának megalapítása után beszéli el a fantaszta színész fiú barátjának, a töprengő, érzékeny lelkű, benyomásokra rendkívül fogékony, de ép, egészséges kis debreceni diáknak. Lóránt Agenor megölte Satopper Főbusz kapitányt, mert elrabolta nővére becsületét, rálehelvén szájára; egy parti padról taszította bele a tóba. Az elbeszélésnek ez a tetőpontja s egyik legszebb lapja Ambrus egész munkásságának: Flaubert-rel temperált Cervantes - Bourget tollából. Elején a verekedés kissé hosszadalmas; az író látható gyönyörűsége azonban, amellyel mellette időz, ellenállhatatlanul visz magával. A kötet e kisregény mellett Ambrus hasonló témájú gyönyörű elbeszélését, a Jancsi és Juliskát is tartalmazza.

Ambrus Zoltán - Tollrajzok ​a mai Budapestről
Ambrus ​Zoltán tárcasorozatában az épp modernizálódó, magyarsághoz asszimilálódó rétegét ábrázolja - maró gúnnyal. A Berzsenyi család figuráin keresztül a nagyburzoáziát vette célba: a többnyire vidéki terménykereskedőből feltört, majd szolgálataiért vagy a pénzéért báróságra szert tett zsidó arisztokráciát, s majd második generációjában az álművelt, a magyar kultúrához, a katolikus valláshoz, valamint a politikai elithez törleszkedő (újmagyar és újkeresztény) zsidó felső réteget, a ki a környezete - a vejtől a sajtóig - megvásárlásval törtet a magyar feudális világba - a modern bank- és ipari világ képviselőjeként - betagozódni. A humor és a gúny itt a legélesebb. A mai olvasó számára a kötetből megismerhetővé válik a 19. század végének egyház-politikai harcokkal, törvényekkel, egyetemi zsidóhecekkel és mozgalmakkal körülvett története.

Ambrus Zoltán - A ​csodagyermek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ambrus Zoltán - Színházi ​esték
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ambrus Zoltán - A ​gyanú
"...ő ​a hivatásos írástudó. Kazinczy óta nem volt író, aki ilyen önfegyelemmel korlátozta volna magát a mesterségtudásra. Az üvegember, ez jut eszembe, ha olvasom: ember, akinek az a fő írói törekvése, hogy stílusa tiszta üveg legyen, mindem szennyező, színező ólom- vagy kobaltsótól szabad... Ambrusban ez a szellemi tisztaságérzet az uralkodó" - írja róla Németh László. Novellisztikájában mutatkozik meg talán leginkább írásművészetének rendkívüli ereje, itt képes elhagyni szépprózává csak nehezen rendeződő filozofikus gondolatait, itt ragadhatja el újabb és újabb történeteket szövő fantáziája, oldott, könnyed mesélő kedve. Ez az ízig-vérig irodalomban élő irodalmár szinte valamennyi műfajban megmérte erejét, de igazán elbeszéléseiben valósította meg azt a művészi eszményt, amelyet kritikáiban, esszéiben és színház igazgatói működésében "mértékként" állított. Ambrus novelláinak legfőbb mozgató- és vonzereje a mese, a fikció varázsa. Realizmusa írói szemléletmódjában mutatkozik meg: abban a gyilkos iróniában például, amellyel hőseit e romantikusan fordulatos mesékben lemezteleníti. Valamennyi novellája egy-két lélektani portré, esettanulmány, szóljon akár az Amerikába szakadt self made man biciklikirályról, akár Liliasról, az utcáról fölemelt hercegnőről, a külvárosi gombkötőről, a szélhámos tollforgatóról vagy a kötet egyetlen kisregényének, A gyanú-nak ügyvédjéről, akinek kényszerképzeteit már-már mélylélektani módszerekkel jeleníti meg - 1892-ben!

Ambrus Zoltán - Berzsenyi ​dinasztia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mikszáth Kálmán - Telekes Béla - Kóbor Tamás - Kozma Andor - Szilágyi Géza - Ambrus Zoltán - Herczeg Ferencz - Kenedi Géza - Az ​ujság albuma az 1906. évre
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ambrus Zoltán - Ambrus ​Zoltán válogatott novellái
Ezzel ​a kötettel indul a Zsebkönyvtár szépprózai sorozata. Ambrus Zoltán (1861-1932), az elbeszélő - írta róla Gyergyai Albert - leginkább akkor van elemében, amikor egy-egy igazságot szeretne kézzelfoghatóan bebizonyítani, eleven meséjével éppúgy, mint általános érveivel, s legfőképpen alakjai párharcszerű beszéltetésével. Ez a kortársai szerint csendes, nyugodt, hallgatag és merengő természetű ember elbeszéléseiben egyszerre beszédes lesz és szenvedélyes, mint aki alakjaiban mondja el egymás után mindazt, amit az életben nem tudott vagy nem akart elmondani. Kora legjobb novellaíróitól ez különbözteti meg elsősorban: ez az erkölcsi komolyság, ez a szellemi emelkedettség, ez a felelősségérzet az élettel, az irodalommal, az olvasóval szemben - az újságírás aranykorában, a századforduló légkörében, a tárcák, az operettek, az orfeumok hínárjában. A könyvben található novellák: -Szegény gazdagok -A porcelán -Asszonyok vallomásai -Nyári est -Több szerelmet! -Levelek a menedékházból -A gombkötő -Aphrodite -A szerelmes gladiátor -Az ördög felesége -Az okleveles tündér -Egy színdarab története -Az igazság -Gere István: Egy csöndes szemlélő szerelmei

Ambrus Zoltán - Messziről ​jött levelek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ambrus Zoltán - Gyűlölet
Az ​ösztönszerű érzésekről volt szó. Milyen különös az, hogy egy arc, egy tekintet vagy néhány elejtett szó erős előítéleteket kelt bennünk, gyűlölethez hasonló idegenkedést vagy megmásít­ha­tatlan rokonérzést, amely hirtelen indulatok idővel mind, mind igen bölcseknek bizonyul­nak. Az ember néha első pillantásra megérzi, kit szeressen és kitől óvakodjék, kivált ha az em­ber nem is ember, hanem csak asszony vagy gyerek. Mert minél kevesebb a világis­meretünk, ez az ösztönből eredő ítélet annál hatalmasabb. Még az állatok sincsenek e nélkül a sajátságos szimat nélkül legalább a kutyák e tekintetben is csudálatos finom szaglásról tesznek bizonyságot.

Ambrus Zoltán - Színház
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ambrus Zoltán - Midas ​király
A ​Midás király: művész-regény. E zsánernek már a magyar irodalomban is vannak előzményei, Justh és Bródy művész-regényei. Az igazi ihlető azonban a közös mester, Zola, aki Claude Lantier sorsában beszélte el a modern művész tragédiáját (L'oeuvre). Zola bátorítja, hogy "filozofikus" regényt írjon, polemizálva a romantikával, Jókainak még virágjában lévő irányával. "A bölcselők századában – fejti ki Ambrus – a magasabb cél érdekében megkövetelt igazságok kizárják maguk közül a fictiot s a képzelmi elemtől teljesen ment regény filozófiainak nevezi magát ... S ezek a tudálékos, tanítgató regényírók korántsem a kontárok közül valók, az új elveket a mesterek egész sora testesíti meg, melyek hatása – még az orthodox táborra is – nagyarányú. Voltaképp hát egy általános, bár törvényesen el nem ismert jelenség az, amelyért Zolának annak idején felelnie kellett." A Midás király első, nagyobbik fele erőteljesen képviseli a pozitivizmus, a naturalizmus ihletését. Annál feltűnőbb a regény második felének impresszionisztikus, szkeptikus hangulata. Tükre ez annak a hangulatváltozásnak, amely a nyolcvanas évek végén, a pozitivizmus rovására, a tudományban és művészetben egyaránt lezajlott. Ambrusnál ezt a fordulatot megrázó, személyes élmény is motiválja: felesége, Tormássy Gizella 1890-ben meghal, gyermekágyi lázban, egy árva gyermeket hagyva maga után. E motívumot regényébe is beleviszi, s ez a fájdalmas líraiság is okozza, hogy a záró akkordokban a "fölényt felváltja a mélabú, az őszi tompaság".

Ambrus Zoltán - Solus ​eris
A ​XIX-XX. század fordulóján a haladó magyar polgári irodalom "mértéke" és "példája" volt Ambrus Zoltán, az "írók írója".. Nemcsak regény- és novellaíró, hanem kritikus, színházigazgató, nagy tekintélyű publicista, műfordító. Szikár, pontos mondataival pszichológiailag mindig hiteles, valóságos figurákat teremtett. Leginkább a dagályos stílustól idegenkedett, mert "semmi sem bántotta jobban, mint az üres kongás". A századforduló irodalmi divatjától fordult el ezzel, s teremtette meg a fegyelmezetten mértéktartó, metszően elemző ábrázolásmódot. A század utolsó évtizedében bontakozott ki nagy hatású szépírói munkássága. Első és legnagyobb vállalkozása, a Midas király nagy visszhangot és sok vitát keltett megjelenésekor Ezenkívül még négy regényt írt. A Solus erist 1901-ben írta. Hőse, a fiatal, élevezeteket és szerelmeket gyűjtögető tehetséges festő életének legnagyobb fordulatát élhetjük át a regényben. A naiv, gyermekien tiszta s az örvénylő mélységeket sejtető szerelem történetében. Büszkeség, gőg viaskodik ebben a könyvben a lebírhatatlan érzelmekkel, vágyak az észokokkal, hogy végül a lemondás győzhessen. A regény hátterében felvillannak az író zaklatottan bölcselkedő gondolatai, eszmefuttátasai, melyek a századforduló világát s a vidéki kastélyok életét hozzák közel hozzánk.

Ambrus Zoltán - Árnyék ​alakok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ambrus Zoltán - Giroflé ​és Girofla - Regény és válogatott elbeszélések
A ​századforduló körüli évtizedek legendás hírű írója Ambrus Zoltán. Félelmes szinikritikus, népszerű regényíró. Novelláit, tárcáit előszeretettel közölték az újságok. Franciásan könnyed és elegáns íróművészetéről, klasszikus egyszerűséget és világosságot kedvelő művészetszemléletéről nemcsak elvi cikkei, de saját írásai is tanúskodnak. Különösen az emberi lélek izgatta. Érdeklődött a világtörténelem nagy alakjainak élete iránt, és a szürke hétköznapok névtelen hőseinek vergődése is megihlette. Írt egyszerű varrólánykákról, havas csúcsok között üdülő főúri gyerekekről, halászokról és színészekről, névtelenekről és Verdiről vagy Defoe-ról. Különböző témák, más és más történetek. Az írások szemlélete azonban rokonságot mutat: mindegyikben Ambrus humanizmusa, emberszeretete érvényesül. A kötet Giroflé és Girofla című regényét és legjobb elbeszéléseit tartalmazza. A válogató igyekezett a leghívebb képet nyújtani Ambrus egész munkásságáról, emberi és művészi értékeiről. A színvonalas és jó olvasmányt nyújtó kötet igazolja, hogy ez a törekvés sikerült. Bizonyítja, hogy Ambrus legjobb művei, immár a magyar irodalom klasszikus értékei közé tartoznak. A mai olvasó számára is van figyelemre méltó mondanivalójuk. A novellákat Gyergyai Albert szép tanulmánya vezeti be.

Ambrus Zoltán - Mozi ​Bandi kalandjai
"A ​Mozi Bandi kalandjai című, "12-14 éves ifjú urak számára" készült elbeszélés, mely előbb a Nyugat 1912-es évfolyamában, majd 1913-ban, 1924-ben és 1938-ban könyvként is megjelent. Egy ifjúsági regény mint politikai céltábla? Esztétikai súlyát tekintve miért ne, hiszen Ignotus például egy levelében "dickensi kis remek"-nek nevezi, s ö ilyesmiben ritkán tévedett. Miként ezúttal sem. A Mozi Bandi azonban nem szabvány-Ambrus mű. Nyoma sincs benne úri tartózkodásnak, írójának itt még a vérmérséklete is más: féktelen jókedvvel, kora stiláris előírásaira fittyet hányva ír. Nincs még egy műve, melyben (egy tanárról) azt mondhatnák: "Hogy van pofája fölmenni a katedrára?" A Mozi Bandi hősei mintha a Tanár úr kéremből léptek volna elő, csakhogy a Mozi Bandiban négy évvel Karinthy zseniális műve előtt már vígan burjánzanak a pesti argó diákváltozatának groteszk nyelvi hajtásai. Ambrus abban is méltó elődje Karinthynak, hogy teljes empátiával áll rossz tanulók és korlátolt tanárok harcában a "12-14 éves urak" mellé. Ez a rezignált alkotó itt valósággal lubickol az élvezetben, amikor a tízes évek Budapestjéről ír, s persze a kor technikai újdonságáról, a moziról, amely például a Csipisz nevű kisfiút "Mozi Bandi"-vá teszi, s a fantáziáját, a világról alkotott képét amerikai filmekkel táplálja." Nyerges András, ÉS

Ambrus Zoltán - Törpék ​és óriások
Elbeszélések

Ambrus Zoltán - A ​tegnap legendái
Tollrajzok.

Ambrus Zoltán - Őszi ​napsugár / A gyanú
"Mikor ​a rendőrség a huszonötödik, hasonló módszerű betörés után felocsúdik két-három évig tartó meglepetéséből, s a gonosztevők csúfolódó levelei alapján meggyőződik róla, hogy a gaztetteket ugyanaz a szövetkezet hajtotta végre: a tapasztaltabb rendőrségi rókák, főképpen ha szorgalmasan olvasták a Gaboriau bűnügyi regényeit, azzal a bizonyos, változatlanul jóságos mosollyal, melyet különösen a razziák alkalmával kedvelnek, egy szekéroldal papircsomón kivül többnyire ezt a nagybecsű tanácsot vágják a vizsgálatot vezető szegény ördög fejéhez: - Keresd az asszonyt."

Ambrus Zoltán - A ​türelmes Grizeldisz
Kisregények, ​elbeszélések

Kollekciók