Ajax-loader

Milbacher Róbert könyvei a rukkolán


Milbacher Róbert - Szűz ​Mária jegyese
Egy ​falu valahol Magyarországon, valamikor a közelmúltban vagy a lassított jelenben. Egy hely, ahol minden megtörténik, ami emberrel megtörténhet. Egy kockás füzet, amibe a különc Bizdó Józsika állandóan jegyzetel; azt is, amit lát maga körül, de még inkább azt, amit hall. A történetekben a mendemondák, a pletykák, a tabuk és a hiedelmek működésükben mutatják meg a trauma, az amnézia és a közösségi emlékezet összekapcsolódásait. Elbeszélői nyelve rétegzett: eleven, lendületes és ironikus. A Szűz Mária jegyese ötletesen gondolja újra a novellaciklus műfaji lehetőségeit és kereteit. Ebben a könyvben az otthonos és az otthontalan, az ismerős és az idegen nem ellentétei, hanem inkább következményei egymásnak. Mert mindenkinek jár egy külön bejáratú Macondo.

Milbacher Róbert - Léleknyavalyák
A ​Léleknyavalyák kísérlet az első magyar krimi vagy bűnregény "rekonstrukciójára". A történet középpontjában a színész és drámaíró Czakó Zsigmond 1847-es öngyilkossága áll. Hummel József nyugalmazott városi alkapitánynak 1851-ben egy véletlen folytán újra szeme elé kerül az egykor már megnyugtatóan lezárt ügy. A detektívnek arra kell rádöbbennie, hogy a maga idején nem járt el elég alapossággal, és számos hibát követett el a vizsgálat során, aminek következtében nem sikerült megértenie a szörnyű tett valódi kiváltó okát. Az új nyomozás során aztán olyan veszedelmes eszmék labirintusába téved, ahonnan alig-alig van visszaút megszokott, fegyelmezett hétköznapjaihoz. Önnön jól berendezett életének határai látszanak elbizonytalanodni, miközben az öngyilkosság lélektanának és filozófiájának megértésével próbálkozik. Megrettenve érzi, hogy valami sosem látott világnak az örvénye vonzza. A 19. századi nyelven megírt regény a maga archaikus, mégis mindenestül a mához szóló gondolkodásmódjával azt érzékelteti, hogy a múlt nem tud véget érni igazán. Minden nyom csupán újabb nyomhoz vezet.

Milbacher Róbert - Angyali ​üdvözletek
Mi ​lenne, ha nem Jézust, hanem Keresztelő Jánost tekintenénk megváltónak? Az Angyali üdvözletek ezt a bibliai eredetű kérdést járja körül háromféleképpen. Az első sík evangéliumi szövege Keresztelő János életét követi nyomon eddig sosem látott perspektívából kínálva betekintést egy apokrif megváltástörténetbe. A regény második szintje a történeti Júdeába vezeti el az olvasót. A Keresztelő születésekor játszódó események Zakariásnak, János apjának szerencsétlen kimenetelű templomi szolgálatával veszik kezdetüket. A könyv harmadik szólama részben folytatása a szerző első, nagy sikerű könyvéből (Szűz Mária jegyese) ismert falusi történeteknek - végre megtudhatjuk, hogyan lett eretnekké és miért átkozta ki az Egyház az Esperest. A három nyelvi, történeti és kulturális réteg szorosan összefonódik a könyvben, hol megvilágítják, hol cáfolják, hol relativizálják egymást. Milbacher Róbert regénye Zakariás alakján keresztül a hit és a hitetlenség, az emberi és az isteni illékony és egyszersmind áthághatatlannak tűnő távolságával, a szentség elviselhetetlen rettenetével szembesíti az olvasót. Férfi és nő egymásrautaltságán, szenvedéseiken és örömeiken keresztül bemutatja, milyen sokféleképpen élhető meg mindaz, amit sajátosan emberinek nevezünk a vágyott vagy tagadott istentapasztalat fényében.

Milbacher Róbert - Z. Kovács Zoltán - A ​maradék öröme
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Milbacher Róbert - Arany ​János és az emlékezet balzsama
Arany ​Jánosról már nagyjából mindent tudni vél mind az irodalomtörténeti szakma, mind pedig a szélesebb emlékezetközösség. Ez a monográfia sem nagyon tud új adatokkal szolgálni a kedves olvasónak, igaz nem is erre vállalkozik. Ugyanis ez a könyv azt a tudásrendet veszi górcső alá, amely magától értetődő természetességgel áll a nagyobb közösség szolgálatára, amikor Arany Jánosról beszél, vagy amikor bizonyos Arany-műveket értelmez. Milyen okok vezettek Arany korabeli kultuszához? Miféle mitikus elbeszélések határozzák meg Arany életrajzát? Valóban az az egyszerű sztoikus bölcs volt Arany, akinek az irodalomtörténet beállítja? miféle stratégiákat alkalmazott a korabeli kritika az Arany betegségeiről szóló tudósításokban? Vajon valóban annyira felhőtlen volt-e Arany és Petőfi barátsága? a monográfia nemcsak ezekre a kérdésekre keresi a választ, hanem néhány túlzottan is jól ismert Arany-mű (így a _Toldi_, a _Szondi két apródja_ vagy _A walesi bárdok_) értelmezésével új szempontokat nyújtva kívánja Arany-értésünket felfrissíteni.

Milbacher Róbert - Tátiti ​Tibike, a világ utolsó táviratkihordója gondol egy merészet
Milbacher ​Róbert első gyereknek írt regénye.Sutyorka község postahivatalában éli mindennapjait Tátiti Tibike, a világ utolsó táviratkihordója és arany okleveles távírásza, valamint barátja, Flambi Sanyi, a rövidlátó postás. A napjaik meglehetősen eseménytelenül telnek. Nyugalmukat Regenyei Réka, a község hivatalos madárfelelőse szakítja meg, aki egyik napon döbbenten tapasztalja, hogy reggelre az összes madár eltűnt a környékről. A két barát azonnal Réka segítségére siet.A nyomozás során kiderül, hogy Szent Gérce király szobra is eltűnt, és a gyanú egyre inkább az Enyveskezű Útonállókra terelődik. Kalandos útjukról, Tibike egyre színesedő és egyre végeérhetetlenebbnek tűnő részletekkel számol be a nagyvilágnak, így adva át tetteik hírét az örökkévalóságnak.

Milbacher Róbert - ...Földben ​állasz mély gyököddel...
A ​magyar irodalmi népiesség genezisének akkulturációs metódusa és pórias hagyományának vázlata A magyar irodalomtörténet alakulásának folyamatában a XIX. század második harmadának igen kitüntetett szerep jutott. Ez az a korszak ugyanis, amelyben (Horváth János terminusával élve) a nemzeti klasszicizmus szakaszába jutó irodalmi fejlődésünk a "csúcsra érve" megállapodhat Petőfi, majd Arany munkásságában. A nemzeti klasszicizmus alapja az irodalmi népiesség fogalma, amelynek lényege a népi nyelvhasználat, poétika stb. beoltása a magas irodalom ágába, és ezzel az irodalmi nyilvánosság nemzetivé szélesítése lenne. Ez a könyv azzal a folyamattal foglalkozik, amely az ún. "irodalmi népiesség`` kialakulásához vezetett. Már maga az "irodalmi népiesség" fogalom is figyelmeztetheti az olvasót arra, hogy itt a népi kultúra valamely leszűkített értelmezésével szembesülhet. A leszűkítés folyamatát (kirekesztés, helyettesítés, sterilizálás) mint sajátos akkulturációs metódust vizsgálja a jelen értekezés, amelynek során a népi és az arisztokratikus regiszterek találkozásának virtuális terében a népi regiszter "felemelése", "megtisztítása", vagyis átalakítása zajlott a mindenkori magas kultúra aktuális céljainak érdekében. A könyvben olvashat a kedves olvasó továbbá a nemzeti irodalmi kánon oszlopait képező szerzőknek (Vörösmarty, Petőfi, Arany) a póriasság fogalmához fűződő viszonyáról, amely fogalom az akkulturáción át nem esett irodalom alatti (testiség, szexualitás, nevetés stb. kérdéseit tematizáló karneváli) beszédmód meghatározásaként funkcionált, és amely az ártatlan naivitáson és az ősi nemzeti karakteren alapuló tiszta népiesség ellenfogalmává vált a korabeli irodalmi életben.

Kollekciók