Ajax-loader

Sztaniszlav Sztratiev könyvei a rukkolán


Sztaniszlav Sztratiev - Velúrzakó
Mi ​történik ha, amíg nyaraltunk, antik fürdő romjait tárják fel lakásunk padlata alatt? Természetesen hajsza indul az egyedülálló lelet birtokáért a különböző társadalmi szervek között, hírnévre vágyó tudósok kelnek birokra műemléksíberekkel, tévériporterek kapnak össze a frissen kinevezett úszómesterrel, az események lavinája megállíthatatlan. Egy valamire nincs mód: lakni a lakásban. Pedig Sztratiev Római fürdő című darabjának hőse éppen ezt szeretne. S jaj annak is, aki túlságosan bolyhos zakóját némi hányattatás után egy birkatenyésztő szövetkezetben nyíratja le. A munkát el kell számolni, s a Hivatal azontúl egy darab birka tulajdonosaként tartja számon a Velúrzakó szerencsétlen hősét. A következmények beláthatatlanok. Groteszkebbnél groteszkebb ötletek, pompásan pergő cselekmény jellemzik mindkét, ellenállhatatlanul mulatságos darabot, azt bizonyítva, hogy Sztratiev egyike a kortársi drámairodalom legbravúrosabb művelőinek. Sztaniszlav Sztratiev, az 1941-ben született kitűnő bolgár író neve nem ismeretlen a magyar olvasó előtt: 1979-ben Vadkacsa a fák között című szatirikus regénye aratott megérdemelt sikert.

Sztaniszlav Sztratiev - Másutt
"Darabokban ​a világ, cserepeiben állunk térdig, új világ sehol. Dúl a banditizmus, az ország tudatos széjjelrablása minden szinten. A bűnözés s a káosz óráról órára rombolja a bolgár ember erkölcsi tartását, degradálódik, elkeseredett, arctalan, rémült tömeg lesz belőle... ...Igen, csak a szabad ember, az, ki a szabadságot magában hordozza, ki harcol érte, semmi el nem tántorítja, s a világra nevetéstől csillogó szemmel tekint..."

Sztaniszlav Sztratiev - Vadkacsa ​a fák között
A ​vadkacsa voltaképpen egy elegáns, barna puhakalap, amely kerékpározó öreg tulajdonosa fejére símulva, úgy suhan át a fák között a kisváros parkján - és a fiatal bolgár író kisregényén is -, mint a céltalan lázadás, a szélmalomharc szimbóluma. A kerékpározó öregember tiltakozása vörös fonálként húzódik végig a könyv lapjain, mintha azt akarná jelezni, hogy semmi sem változott, illetve azt, hogy valami apróság mégiscsak megváltozott: a szimbólum fejezetről fejezetre kiegészül, hogy végül - lelepleződjék. Megtudjuk, hogy lelke mélyén az öreg tiltakozó is evilági előnyökre vágyik.

Kollekciók