Ajax-loader

Kenéz Ferenc könyvei a rukkolán


Kenéz Ferenc - Az ​átvilágított földgömb
"Pontos ​felismerésre és annak maradéktalan megfogalmazására csak versben vagyok képes. Nyilatkozván éppen ezért írok verset. A vers egyetlen esélyem a tökéletességre. Így hát – mint az egyetlen esély mindig – a vers rendkívül kockázatos.... A költészet csoda és dokumentum, kitáruló látvány és bezáruló gondolat, megnyilatkozás és elrejtőzés egysége. A költészet nem harci eszköz – hanem a harc maga." A költő, aki ily pontosan fogalmazza meg az ars poeticáját, már első könyvében (Fekete hanglemezek, 1968) egy nemzedék törekvéseinek és gondjainak a hű krónikásaként mutatkozott be, s hogy ez nála nem csupán múló szenvedély, azt újabb kötetei is (Ólomtánc, 1970; Homok a bőröndben, 1972) kellően bizonyítják. S közben természetszerűleg egy költői világ építésének is tanúi lehettünk; jelen kötetben pedig – melyre Kenéz megkapta a KISZ Központ Bizottsága 1975-ös díját – már a szintéziségigényre és e költészet belső ökonómiájára is felfigyelhetünk.

Kenéz Ferenc - Lovak ​a virágoskertben
"Gondolati ​realizmus ígérkezik itt a líra minden szépségével és emberség-messianizmusával, s mert ilyen, ezért nemcsak tagadása ez a fiatal költőiskola évszázadok költői hagyatékának, hanem folytatása is." Kenéz Ferenc 1968-ban megjelent első verseskötete elé írta ezt Balogh Edgár. A most negyvenéves kolozsvári költő műve azóta bonyolultabbá vált ennél, drámai színek, keserű ízek ártották belé magukat. Kenéz Ferenc a kényes egyensúly költője. Ismer és vállal egy közösséget - és fájón sóvárog utána magányában. Eszményt választott - és düh fojtogatja mások közönye láttán. Érzékeli a lehetséges távlatokat és a kisszerűség valós méreteit, a megalkuvás vidéki tragédiáit - és közben mondja a magáét, konokul, sorolja, ismétli a köznapi élet elemeit, megdöbbentő villanásokkal mutatja ki igazi jellemzőiket és sorvasztó perspektíváikat. A nehéz helyzetek vállalása, a meg-megkísértő kudarcérzés, a "csak azért is" újrakezdés dacossága, a világ sorsa iránti felelősség már eddig megjelent hat verseskötetének címeiből is kiolvasható: Fekete hanglemezek (1968), Ólomtánc (1970), Homok a bőröndben (1972), Az átvilágított földgömb (1975), Vigyázzállásból fejállásba (1978), XYZ (1981).

Kenéz Ferenc - A ​hollywoodi temető
"Ha ​akarom, ha nem, három évtizedes alkotópályát zár le ez a kötet. Íróember még lehetek, de tehetséges még egyszer ebben az életben már sohasem. ... Műfordításokat, újraközléseket nem számítva ez a tizenkettedik kötetem. Ötvenöt éves vagyok. Lassan már este van. A tizenkettedik könyv lapozásához talán estefelé illik a leginkább hozzáfogni. A múlt nagylombú, árnyas fája alatt. Ahonnan jól látszik az a bizonyos vacsoraasztal. Fél szemmel az asztal körüli történésekre, fél szemmel a könyv történéseire figyelve talán világosabbá válnak az elmúlt korszakot idéző, értelmező szavak. Elárultatásunk emberöldőnyi története." - Kenéz Ferenc

Kenéz Ferenc - Édesgyökér ​/ Öregnapló
Kenéz ​Ferenc legújabb kötetének első része az Édesgyökér. Gyermekrajzok címet viseli. A ciklus 62 darabja végigviszi az olvasót a gyermekkor valós és képzeletbeli színhelyein, észleléseken és gondolatokon, álmon és valóságon. Az Öregnapló című rész az Anyai dédanyám füzetéből alcímet viseli, a vers-füzér meg amolyan toronygombirat, a szerző szerint „veritábilis gombirat-szöveg”, amely egy kisközösségről tett, jövőbe örökítendő vallomásnak tekinthető...

Kenéz Ferenc - Esőben ​könnyen rámtaláltok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kenéz Ferenc - Kérdezzünk ​tovább!
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kenéz Ferenc - Nagyregény
Kenéz ​Ferenc költő válogatott versei találhatóak a kötetben.

Kenéz Ferenc - Fekete ​hanglemezek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kenéz Ferenc - Vendéglétra
Kenéz ​Ferenc 1944-ben született Nagyszalontán, 1989-től Budapesten él. József Attila-díjas (2012).

Kenéz Ferenc - Édesgyökér ​/ Öregnapló
Kenéz ​Ferenc legújabb kötetének első része az Édesgyökér. Gyermekrajzok címet viseli. A ciklus 62 darabja végigviszi az olvasót a gyermekkor valós és képzeletbeli színhelyein, észleléseken és gondolatokon, álmon és valóságon. Az Öregnapló című rész az Anyai dédanyám füzetéből alcímet viseli, a vers-füzér meg amolyan toronygombirat, a szerző szerint „veritábilis gombirat-szöveg”, amely egy kisközösségről tett, jövőbe örökítendő vallomásnak tekinthető...

Kenéz Ferenc - A ​sóvárgás birodalma
Kenéz ​Ferenc József Attila-díjas költő a második Forrás-nemzedékhez tartozik. Költői in­dulása a 60-70-es évekre esik, amikor a romániai liberalizáció, az ún. nyitás követ­kez­mé­nye­ként, a magyarság újra megpróbálkozhatott nemzeti identitásának megerő­sítésével és tuda­tosí­tásával. Ehhez intézményi segítséget is kapott: az írók leginkább a Kriterion Könyvkiadótól. Ez a nyitás nem tartott sokáig, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a dik­tatúrának egyáltalán nincs ínyére a magyar kulturális élet fejlődése, még kevésbé annak támogatása. Kenéz nemzedéktársaihoz (Király László, Magyari Lajos, Farkas Árpád, Markó Béla, Bogdán László, Ferenczes István) hasonlóan keresi a választ, de legalábbis kérdéseket fogalmaz meg a kisebbségi lét nem annyira társadalomtudományi hanem saját bőrén tapasztalt testi-lelki nyomorúságaival kapcsolatban. Végül is ez Kenéz vershelyzeteinek alap­köve, valamint a nem­zedéktársaihoz való kötődés és a közösségi érzés meghatározása. Az egyes szám első személyt, az én -t (én szólok) gyakran felváltja a többes: a mi és a ti. A hatalom azon­ban gondoskodott arról, hogy a kis közösségekből legjobb esetben is csak baráti társa­ságok váljanak, nélkülözve az igazi nemcsak az írótársakat, hanem az olvasókö­zön­séget is átfogó közösségi fórumot. Ha szabad így fogalmazni: védőbástyákból eldugott kapus­szobák, netán kocsmai asztalok, olykor a harcostársakból ivócimborák lettek, közösségi érzésből szorongató magány. Elkezdődött az el- és kivándorlás, ürügyként legtöbbször a gyereket vagy valamilyen itthon kezelhetetlen betegséget említve. Az itt maradottak pedig csak nyugtázták: ő is, meg ő is, meg ő is... Kenéz 1989-ben költözött Budapestre. A jelen kötet verseket, Áttelepedési napló-t és a szerzővel készült interjúkat (Gálfalvi György, 1976; Lászlóffí Aladár, 1986; Cseke Gábor, 2006; Ferenczes István, 2014) tartalmaz. Őszinte vallomás, ezenkívül pedig mintegy összegzése a szerző befutott irodalmi pályájának.

Kenéz Ferenc - Pukkancs ​füle-királysága
Kenéz ​Ferenc gyermekversei egykori felnőttekhez szólnak, Pukkancs király tetteinek tükrében ráismerhetünk a valóság, a felnőttek világának furcsaságaira, ellentmondásaira

Kenéz Ferenc - Cérnafű
"csak ​a betűk indulnak el, ugyanúgy, mint a füvek, a maguk feltartóztathatatlan, apró búzaszem-vonulásával, megállíthatatlanul, a becsukott ajtók, küszöbök felé." - Hogy lehet mai napig élő a repülés, toronyugrás évezredek költői hagyományából ismert képe? - Milyen időjárású az életvadászó ember-ősz? - Meddig látnak a hősök műanyag kukkerükön? - Patikamérlegre vetheti-e a költő a világtörténelmet? Tisztítótűzbe Krisztust meg a többi szentet, csak úgy könnyen a beszéd medrébe terelve tengert és óceánt? - Milyen ízű Isten pálcikája? - Milyen gyakran kell füvet nyírni az édenkertben? - Hogy bírja el szitakötő szárnya, cérnaszál a létezéssúlyú üzenetet? Kenéz Ferenc költő, jó kérdésű riporter legújabb verseskötetével válaszol a fentiekre. Találjon nyitott szívre betűszem-vetése.

Kenéz Ferenc - Vigyázzállásból ​fejállásba
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók