Ajax-loader

Kálnoky László könyvei a rukkolán


Kálnoky László - Egy ​hiéna utóélete és más történetek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kálnoky László - Az ​üvegkalap
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kálnoky László - Hőstettek ​az ülőkádban
Az ​1985-ben, 73 éves korában elhunyt Kálnoky László utolsó verseskötetét tartja kezében az olvasó, melyet halála előtt alig két héttel fejezett be és zárt le végérvényesen. A Baumgarten-díjjal (1947), József Attila-díjjal (1963 és 1972) és Robert Graves-díjjal (1970) kitüntetett szerző az elmúlt öt-hat évben ritkán tapasztalható művészi átváltozások során ment keresztül, és a tőle eladdig szokatlan termékenységgel mintegy megduplázta korábbi életművét, az Összegyűjtött versek (1980) terjedelmét. Egyszerűen lenyűgöző, ahogy kötetről kötetre továbblépve, közben világlátását, tragikus életérzését, humanista elkötelezettségét, iróniáját, szarkazmusát és szemérmes gyöngédségét mégis megőrizve egyre újabb és újabb költői tartományokat, szemléletmódot, stílust és eszköztárat sikerült meghódítania. Az elbeszélő költészet és a lírai napló műfajának szerencsés megújítása után, utolsó kötetében a szürrealisztikus avantgarde megteremtésére, illetve eredményeinek hasznosítására vállalkozott. S az árnyalt, érzékletes és lendületes versek egyértelműen igazolják, hogy a fölényes mesterségbeli tudás és a gazdag élettapasztalat birtokában Kálnoky László ebben a látszólag laza közegben is magabiztosan, virtuózként fogalmazott, és a legmélyebb emberi érzéseinket, élményeinket és gondjainkat csendítette meg.

Kálnoky László - Egy ​mítosz születése
Kálnoky ​László mostani kötete három hónapon át folyamatosan, napról napra vezetett verses napló, melynek első része, illetve egyharmada már szerepelt a Bálnák a parton c. legutóbbi könyvében is. A három hónap anyaga így együtt minőségileg mégis egészen más, szerves, megbonthatatlan egésszé állt össze. S noha verses naplóról van szó, a formailag feszes, látszólag egyszerű, szűkszavú és szikár, ám lényegretörően érzékletes darabok korántsem hétköznapi eseményeket vagy ötletszerű vélekedéseket rögzítenek. Ellenkezőleg. Létélményeket és sajgó fájdalmakat, baljós látomásokat és példázatokat tárnak elénk, egy betegségekkel sújtott hosszú élet és tapasztalatokban gazdag alkotópálya feszültségekkel, ellentmondásokkal terhes élményeit és emlékeit, izgalmas gondolati, érzelmi eredményeit, kételyeit és reményeit összegzik, okulásunkra és gyönyörűségünkre.

Kálnoky László - Déltenger
A ​XX. század költőiből versfordítások.

Kálnoky László - Szerenád ​- versek a szerelemről
Műfordítások. ​Több mint nyolcvan költő százharminc versét válogatta egybe , műfordító-teljesítményének legszebb darabjait.

Kálnoky László - Kálnoky ​László összegyűjtött versei
Kálnoky ​László (1915-1985) a Nyugat úgynevezett harmadik nemzedékének Weöres Sándor, Radnóti Miklós, Vas István, Jékely Zoltán mellett egyik kiemelkedő költője volt. Líráját szigorú gondolati fegyelem, szikár, de evokatív nyelvkezelés és a tragikumot groteszkbe fordító látásmód jellemezte. Kálnoky harmincas években ígéretesen induló pályáját a második világháború és az ötvenes évek visszavetette. Az ötvenes években az egyik legjelentősebb műfordítóvá vált, és mivel saját versei nem jelenhettek meg, évtizedekre meghatározta kritikai értékelését, hogy - méltánytalanul - elsősorban műfordítónak tartották. Kálnoky azonban ezekben az években is folyamatosan alkotott, érett líráját oldottabb formák, de keserűbben fájdalmas érzelmek hatották át. Élete utolsó évtizedében költészete váratlanul termékeny szakaszába érkezett. A Homálynoki versek humoros hangütése hallatlan népszerűvé tették az olvasók körében. Összegyűjtött versei idáig egyszer, 1992-ben jelentek meg. Tervezett kiadásunk hiánypótló: kötetünk felöleli a költő valamennyi, kötetben, folyóiratban, illetve kéziratban maradt versét.

Kálnoky László - Lázas ​csillagon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kálnoky László - Kálnoky ​László válogatott versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kálnoky László - Az ​árnyak kertje
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kálnoky László - Bálnák ​a parton
Kálnoky ​László költői kibontakozása és ismételt megújulása egyszerűen lenyűgöző: az 1980-ban megjelent Összegyűjtött versei óta már két új verseskötetet publikált (Egy hiéna utóélete és más történetek, 1981, Az üvegkalap, 1982), és máris elkészült a legújabbal, amely szerves folytatása az előző kettőnek. "Bennem zeng a világ, / ki a világot visszazengem. / Évek óta kongatom a harangot / azokért, akik az örökkévalóság / telhetetlen bendőjében tűnnek el. / Hiába minden filozófia, / hiába minden öncsaló féligazság, / én is a legfeketébb / felhőkben sodródom majd egyedül. / Egyedül tévelygek év milliárdokon át / a homályos csillagködökben. / Talán csak az önmaga titkait kutatni vágyó / mindenségnek egyik kinyújtott csápja volt / az életem, vagy egy haldokló isten / lemondó legyintése. / De ha még emlékezni tudnék, / büszke volnék rá akkor is, / hogy egy enyésző pillanatra / visszazengtem a világ hangjait. " - olvashatjuk kötetnyitó versében ezeket a telt zengésű, megrendítő szépségű sorokat. Számos ilyen vagy ehhez hasonló, érzékletes írásmű szerepel a kötetben, melyekben a komor hangvétel ellenére is nyugodtan és bátran, az emberi méltóság és büszkeség kiharcolt fölényével néz szembe a fenyegető elmúlással. De nemcsak azzal törődik; amíg erejéből futja, és lehetősége van rá, friss érdeklődéssel figyeli a világ, az élet és irodalom dolgait, közvetlen környezetét, s fanyar, ironikus hangon vagy szemérmes, féltő szeretettel, fölényes mesterségbeli tudással, lankadatlan gondolati és erkölcsi igényességgel fogalmazza meg velük kapcsolatos benyomásait, észrevételeit, tanácsait és intelmeit. A Homálynoky Szaniszló újabb történetei c. ciklusban pedig a második világháború alatti, a felszabadulás utáni és az ötvenes évekbeli emlékeit eleveníti fel, szellemesen és oldottan, ironikus, humoros és mulattató anekdoták segítségével, az elbeszélő költészet eszközeivel.

Kálnoky László - Egy ​pontosvessző térdkalácsa
"Vajon ​minek köszönhetjük, hogy java költőink oly szívesen élnek a humorral? Minek köszönhető, hogy Az emberek költője, Vörösmarty meg tudta írni a Csongor és Tündében a népszínműfigurák karikatúráit, jóval a népszínmű elterjedése előtt? Mi a titka annak, hogy a szabadság költőhérosza, Petőfi írta a romantikus eposzról a legmulatságosabb stílusparódiát, A helység kalapácsát? Miért épp a tragikus balladák írója, Arany tudta megírni a legvígabb verset, A fülemilét? E kérdések jócskán kiterjeszthetők a huszadik század költőire, köztük a tíz éve meghalt Kálnoky Lászlóra. Elmondhatjuk, hogy ez a sokszor téves egyoldalúsággal - bár nem alaptalanul - 'pesszimistának' mondott költőnk a modern magyar költészet egyik legnagyobb nevettetője. Shakespeare-paródiáját, a XIX. Henrik sorait a hatvanas évek óta ma is számosan fejből idézgetik; a múlt század irodalmi szellemében fogant drámafordítások öblös pátosza - melyet a paródia halandzsaszövege oly kitűnően utánoz - méltán ingerel minket nevetésre. Főként a költő utolsó tíz évében szaporodtak meg bőven fűszerezett - s némelyeknek szemet csípő - epigrammái, és a hetvenes-nyolcvanas évek korérzületét kifejező groteszkjei. Ekkor írta meg oldott, adomázó és anekdotázó stílusban ifjúkori emlékeiből azokat a mulatságos históriákat, amelyek vele vagy a környezetében élő emberekkel estek meg szülővárosában, Egerben, vagy már a negyvenes, ötvenes évek légkörét árasztó fővárosban. Az irodalmi lapok, folyóiratok olvasói kedvtelve idézgették verseit, szállóigeszerű poénjait, szójátékait. Saját, kissé csúfondáros szavával mondva, 'sznobjaink jobbjai' már nemcsak a híres műfordításparódia szerzőjeként beszéltek róla, hanem az Egy magánzó emlékirataiból, a Homálynoky Szaniszló történetei és 'újabb történetei' írójaként is. És számosan fölfedezték - vagy újra fölfedezték - maguknak, mint seregnyi 'pokoljáró' mű és irodalmi 'bohóctréfa' költőjét. Merthogy 'Aki dudás akar lenni, Pokolra kell annak menni', ha clownnak maszkírozva is..." (A. J.)

Kollekciók