Ajax-loader

Babits Mihály könyvei a rukkolán


Covers_413423
elérhető
2

Babits Mihály - Halálfiai
"De ​hát milyen életet folytattok ti? Hol itt a kultúra? Hol itt a magasabb eszme vagy ideál? Meg lehet-e élni ebben a levegőben? Nem kell-e elpusztulni annak a társadalmi osztálynak vagy fajnak, amely így él? ... Halálfiai vagytok mindannyian: ha nem is sejtitek! A falra már föl van rajzolva a Mene Tekel Fáresz!" A Halálfiait önéletrajzi regényként tartják számon, olyan önéletrajzi regényként, amelyben saját családjának, környezetének, élete egy korszakának mozzanatait felhasználva a századforduló történelmi, társadalmi, politikai légkörét, gondolkodásmódját, életformáját eleveníti föl. Gyermek- és ifjúkori önmaga, családja és környezete létező figurái álltak modellt ahhoz, hogy Babits családregénye, több nemzedék sorsának nyomon követése egy egész történelmi korszak, társadalmi valóság tablójává szélesedve a századvég és századelő szellemi arculatának alakulását, válozását megörökítse.

Babits Mihály - A ​magyar jellemről
Hogyan ​fogalmazható meg - s egyáltalán megfogalmazható-e? - a magyarság lényege? Ezen tépelődik az a művész, az a humanista gondolkodó ebben a tanulmányában, akit számtalanszor vádoltak a magyartalansággal, mert az európai kultúra eredményeit igyekezett meghonosítani hazánkban. Babits vitairatot ír. Ő, aki "rühellé a prófétaságot", most már érzi, tudja: szólni kell. Figyelmeztetni, inteni, amíg nem késő. Ekkor még talán úgy látja, elhárító, a vész. 1939-et írunk. "A víz simán gyűrűzött, mint a márvány."

Babits Mihály - Az ​európai irodalom története
Ez ​a maga idején páratlan sikerű könyv vállalkozásnak is páratlan: egy nagy költő, a legműveltebb magyar költők egyike írja meg emlékezéseit olvasmányairól, könyvélményeiről, a világirodalomról. Egy lírikus vallomása ez, de mögötte az irodalom nagy értőjének, sőt tudósának szilárd ítéletei és jellemzései húzódnak meg. S ami még érdekesebb: a költői és ugyanakkor közvetlen előadásmódból az európai irodalom története folyamatos regénnyé áll össze, felejthetetlen figurákkal, izgalmasan összefonódott történésekkel. Babits nagy műve tizennégy év óta most jelenik meg először, és a mi irodalomfelfogásunk azóta természetesen sok tekintetben eltér ettől a lírai vallomástól. De a vallomás forrósága, a közvetlen kapcsolat a világirodalommal, semmit sem avult el azóta, sőt az elmúlt évek sok tekintetben még izgalmasabbá tették.

Babits Mihály - Húsvét ​előtt
Babits ​Mihály lírai életműve évtizedek múltával is megőrizte frisseségét, korszerűségét; olyan költészet ez, mely évről évre hozzáférhetőbb a mai ember számára. Csupa kísérletezéssel, járatlan utakkal telt lírájának olyan csúcsai vannak, melyek tiszteletet parancsolón emelkednek ki századunk magyar irodalmának hegyvonulatából. Nagy és teljes költészet az övé, s mert pályája válságos évtizedek viharain át, saját lelkének nyugtalansága, érzékenysége, teremtő elégedetlensége fölött, saját lelkének örvényei fölött ível, csupa ellentmondás is ez a líra, de mindig minden hangjában őszinte; életének és művészetének dolgairól mindig egyforma erővel szól, nehezen fölfejthető összetettséggel, ha bonyolultságukat akarja kifejezni, tiszta egyszerűséggel, ha kristályszerkezetüket akarja láttatni. Gyűjteményünk - melyet a babitsi életmű kiváló ismerője és nagy tudású értelmezője, Keresztury Dezső állított össze - Babits változatos és igen gazdag költészetének legjellegzetesebb, legfontosabb darabjait tartalmazza, több mint másél száz verset. Kötetünk Babits Mihály születésének századik évfordulójára jelenik meg.

Babits Mihály - Hatholdas ​rózsakert
A ​társaságkedvelő (egyébként bűbájos) Ilka néni hatholdas rózsakertje közepén álló házába gyűjti össze egy kis csevejre a kisváros aranyifjait és eladó lánykáit. Itt kerül hurokra Gruber Franci, az ifjú joggyakornok, akit Ilka néni "fogadott lányának", Irénnek szemelt ki.

Babits Mihály - A ​gólyakalifa
Tábory ​Elemér, a regény hőse kettős életet él. Ha "fekete Álma" nem árnyékolná be az ébrenlét óráit is, "Sonntagskind" lehetne, a szerencse gyermeke, akinek kedvez a sorsa, s akiben a képesség is megvan a boldogulásra és a létezés örömeinek teljes átélésére. A szorongató éjszakai álmok s az álmok emlékei azonban győznek a valóság fölött, eltömik az öröm forrásait, félelmetes hatalmukkal átrendezik, megváltoztatják Tábory Elemér belső világát. A folyton megújuló álomkényszer megalázó sorsot rajzoltat a képzelettel, nyomasztóan, kínzóan teljeset, amely csak asszociációkkal kötődik a másikhoz, s mely sokkal több emberé, mint a másik. Tábory Elemér álmában előbb egy asztalosinas életét éli, akivel kegyetlenül bánnak, s aki a kegyetlenkedésekre maga is brutalitással felel, azután pedig napidíjas pesti írnokként tengődik - nélkülözések, félelmek, szorongások között - egészen az öngyilkosságig. A gólyakalifa a személyiség-megoszlás modern, világirodalmi rangú regénye, s egyben izgalmasan szép vallomás is az emberi elkötelezettségről, a szenvedélyre való belső készenlétről. "Mintha életem, s talán minden költő életének szimbóluma volna - írja Babits Mihály -, mely külsőleg simán foly, s csak belül gyötrődik, álmaiban."

Babits Mihály - A gólyakalifa [Rovásírással]
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Babits Mihály - Egyetemi előadások 1919.
Szabó Lőrinc gyorsírásos lejegyzését megfejtette, a korábbi megfejtéseket átdolgozta és sajtó alá rendezte Lipa Tímea E kötet Babits Mihály 1919-es egyetemi előadásait kínálja olvasásra Szabó Lőrinc gyorsírásos lejegyzései alapján, melyek egy kivételével az összes Babits-óra anyagát tartalmazzák. Az elsőként előkerült füzetben négy Babits-előadás olvasható, ezeket dr. Gergely Pál fejtette meg és Gál István publikálta a Tiszatájban. A másodikként megfejtett előadások gyorsírásos lejegyzésére először Kabdebó Lóránt hívta fel a figyelmet az Érlelő diákévek című kötetében. Ebben a füzetben annak az öt előadásnak a lejegyzése található, amelyek közvetlenül megelőzték a Tiszatájban megjelenteket. Ezeket az előadásokat Schelken Pálma fejtette meg, és Kelevéz Ágnes, valamint Sárdy Jánosné szöveggondozói munkája segítségével a Mint különös hírmondó című kötetben láttak napvilágot. A harmadik, itt először bemutatásra kerülő füzet Szabó Lőrinc testvérének, Szabó Zoltánnak a hagyatékában, Miskolcon került elő, és a fejtést Lipa Tímea végezte. E harmadik füzettel rendelkezésünkre áll egy újabb teljesnek tekinthető dokumentum a kurzusról. Az elsődlegesség kérdése is újragondolásra érdemes. Fábry Zoltánnak az előadásokról készített kivonata kiválóan töltötte be az alapszöveg szerepét, azonban a Szabó Lőrinctől származó teljes gyorsírásos lejegyzés ismeretében már ez utóbbit tekinthetjük elsődlegesnek, hiszen ez szó szerint rögzítette az előadáson elhangzottakat.

Szerkesztette és az útószót írta: Téglás János - Babits Mihály - Versek
Egy nagy költőt mutatunk be, pályaútjának csúcsain. Költeményei, melyeket ma este hallani fognak, szemléltetően felidézik majd a kanyarokat és állomásokat, amelyeken át e csúcsokra elérkezett. Bevezetőül én mégsem csak verseiről, mégsem csupán szép versekről szeretnék beszélni; hanem arról is, ami azokat - mint a téglákat a malter - összefogja, egységes művé teszi. Szép vers sok van a világon. Lehetne persze pusztán csak ezekről is beszélni, függetlenül attól, hogy ki írta azokat. Ezzel azonban csak a versírásig, csak a mesterség művészetéig és műfogásaiig jutnánk el és nem a költészetig; az több az előbbieknél. Hány szép vers kallódik el az idők folyamán, csak azért, mert nem volt méltó gazdájuk; mert írójuk csak versíró volt és nem költő. Petőfi korában és főleg halála után keletkezett nem egy olyan vers, amely amellett, hogy tökéletesen petőfies volt, jobban sikerült Petőfi egynéhány közepes költeményénél. Senki sem emlékszik rájuk. Az utókor a költőket tartja számon és nem a verseket 5 / Illyés Gyula: Babits szerepe 19 / Anyám nevére 21/ Zrínyi Velencében 22 / Itália 23 / Héphaisztosz 24 / Protesilaos 25 / Zsoltár gyermekhangra 27 / Zsoltár férfihangra 29 / A könnytelenek könnyei 32 / Örökkék ég a felhők mögött 37 / Ádáz kutyám 39 / Utca, estefelé 41 / Engesztelő ajándék 43 / Cigány a siralomházban 45 / Cigánydal 48 / Magyar szonett az őszről 49 / Isten gyertyája 50 / Ősz és tavasz között 53 / Az elbocsátott vad 55 / Utószó

Babits Mihály - Babits ​Mihály művei - Dante: Isteni színjáték
"Dante ​fantasztikus utazásának igazi értelme és tartalma... illusztrációja és szimbóluma valaminek, ami már túl van az egyén sorsán és líráján: mert nemcsak Dante sorsáról van itt szó, hanem az Emberi Lélek sorsáról ez élet útvesztőjében s örök küzdelméről a Megváltás felé. Itt, e rettenetes küzdelemben, melynek halottjai is vannak - s ezt jelképezi a Pokol -, de diadalmasai is; az embereknek ez olthatatlan istenhez-törésében, van a Költeménynek misztikus és metafizikai háttere, s mintegy titkos értelme. Ilyenformán Dante élete nem véletlen és egyéni érdekű, hanem szimbólumokkal teljes, rendeltetéses és prófétai élet - mint a mi költőink közt például Adyé -, s maga a sokértelmű költemény hármas rétegzettségű szimbólumépületté válik, mint ahogy a költő maga is kijelenti: mert a szó szerinti jelentésen kívül, amely egy fantasztikus vízió, leírása, van egy történeti - azaz életrajzi és politikai -s emögött még egy harmadik, titkos és szimbolikus jelentése."

Babits Mihály - Autobiográfiák
"Aki ​az életemre kíváncsi, olvassa verseimet" - Babits szerint művei sokkal többet mondanak el róla, mint bármely autobiográfia. Nem is akart önéletrajzot írni, az itt olvasható tizennyolc írás legnagyobb részét sem kötetbe szánta. Ezekben a szerző magáról, érzéseiről "mesél", elmélkedik, de az emlékek rétegeinek felidézése során saját sorsát nem tudja elválasztani a magyarság és az emberség, a humánum feltett értékeitől, jövőjétől. A kötetben az Utószó, valamint a terjedelmes Jegyzetek fejezet fűz részletes magyarázatot a közölt 18 íráshoz.

Babits Mihály - Az ​aranygaras és más mesék
A ​kötetben az alábbi mesék olvashatók: Barackvirág; Dzsonni, a tengerész; Aranygaras; A Jézust kereső kisfiú; Az erdő megváltása; Tenyérsziget; Ilus csodanapja.

Babits Mihály - Aranygaras
A ​kötetben található mesék elsősorban felnőtteknek szólnak. Ő nem a népmesék hagyományára épít - a mesemondás intellektuális kalandját keresi. Történetei sejtelmesek, fojtogatóak; mindaz, ami bennük meseszerű, varázslatos - tele van keserűséggel és már-már valószínűtlen, transzcendens reménnyel. Hőseit szorongás, nem egyszer kétségbeesés és elvágyódás hozza létre. Mindennapi szorongásai elől így húzza meg magát a költő egy maga teremtette, csodálatos megoldásokat is lehetségesnek láttató fantáziavilágban. A kötetet Faltisz Alexandra illusztrációi díszítik.

Babits Mihály - Babits ​Mihály versei
Örökké ​meg fog maradni a költészete. Ez a hihetetlenül komplex, magasrendű és ritka költészet. Az élő idegek, az élő értelem, az élő látás együttes költészete. Mindig lesz benne felfedeznivaló. Aki végigéli a verseit, mindennek jobban fog örülni. Jobb és gazdagabb ember lesz. Többet mondanak majd az összes érzéke. Érteni fog a szó varázslatához, a szépség felfedezéséhez. Színesebb lesz. Lényeglátóbb és léleklátóbb. Tömörebb és gyorsabb. Meg fog ijedni és erősebb lesz. Érdekesebb, frissebb, élőbb lesz a világa, bölcsebb és játékosabb. Rájön, hogy az új, ha nagyon jó, már nem is új. Sok konvenció lehámlik róla és szabadulni fog sok hazugságtól. Megutálja a fecsegést. Fogékonyságot, közvetlenséget, bátorságot tanul. Őszinteséget és gazdag egyszerűséget. Bensőségességet, szeretetet, szerelmet, örömöt még a fájdalomban is. Közelebb jut saját egyéniségéhez, pontosabban fogja látni magát az örök dolgok közt. Tiszta, becsületes tankönyvet kap. - (Szabó Lőrinc)

Babits Mihály - Karácsonyi ​Madonna
Egy ​kötetnyi próza a Babits Mihály gazdagon csengõ neve alatt. Az irodalom igazi barátai kapva fognak kapni ezeken az érdekes írásokon, amelyek különbözõ idõben láttak napvilágot, tovább rajzottak emlékezetünkben és most "Karácsonyi Madonna" cím alatt össze vannak foglalva. Tizenegy novella és egy kis színdarab. Költő alkotásai ezek, olyan költõé, aki kétszeresen mestere a magyar nyelvnek. Nyelvünk belső zenéjét Arany János óta kevesen érezték át annyira, mint Babits, akinek a költeményei valóságos kikristályosodásai a magyar nyelv minden ritmikus bűbájának. Ami pedig a prózában való maitrise-ét illeti, épp erről akarunk szólni legújabb kötete alkalmából. Arany János, aki nagyon szigorú bírálója volt önmagának, a saját prózáját némi túlzással "fás"-nak mondotta és általában ismeretes a költőknek az a fogyatkozása, hogy mihelyt elveszítik lábuk alól a kötött forma hídját, a próza hínárjába belesüppednek. Ez sem törvény azonban, mert hiszen a költő, akinek érzései és gondolatai a tömegéi fölé emelkednek, aki a nyelv belső zenéjét tökéletesen ismeri, akinek mondanivalóit mélyen érzett tapasztalások és lelkes, egyetemes tudás alapozzák meg - mint például Arany Jánosnál - csak valami különös indispoziciónál fogva válik alkalmatlanná a prózában való szárnyalásra. Babitsnál ilyen indispozicióról nem lehet szó. Kritikai írásai, amikkel tudtommal először próbálkozott meg a prózában, már úgyszólván a kész mestert mutatták. Nem próbálkozások voltak ezek, hanem egy csapásra várbevétel. Már akkor tudtuk, hogy Babitsot a magyar néppróza modern mesterei közé fogjuk számítani. Legújabb kötete csak igazolása akkori várakozásunknak. Novelláit nem lehet úgy tekinteni, mint elkalandozásokat neki szokatlan területre. Ezek a gazdag elbeszélõ irodalmunkban is számottevők. Voltaképp külön sem választhatók Babits költői alkotásaitól. Prózában írt költemények ezek, amelyeknek lazább (mert prózai) szövedékén átcsillognak Babits legkiválóbb erényei: nyelvének gazdagsága, kifejezőereje, képeinek intuitív színessége, gondolkodásának modernül vibráló, nyugtalan láza, formáinak valami klasszikus tisztaságra és tökéletességre való törekvése és a tudásnak az az alapossága, mélysége, amely nagyon fontos az írónál, aki tömegek oktatója és felemelője akar lenni. Ami a legutóbbit illeti, vannak olvasók és kritikusok is - de azt hiszem, inkább csak nálunk, a felületességek és félmûveltségek régiójában - akik zokon veszik az írótól, ha sokat tud és ezt még Anatole Francenak sem bocsátják meg szívesen. Pedig valóságos erényszámba megy, ha valaki a mitológiát úgy ismeri, mint Babits a "Mythologia" címû novellájában és a Kazinczy korának levegõjét, nyelvét, szavajárását oly alaposan, részletekig menõ szaktudással uralja, mint Babits "A literátor" címû egyfelvonásosában. Amott a görög regevilág gazdagságára, pogány életörömére eszmélteti az embert, emitt pedig Kazinczyban olyan kort varázsol elénk, amely nyugtalanságában szinte mai és aktuális. A tudás, a tanulmány olyan írót, mint Babits, nem húz le a mélybe, hanem fölemeli, inspirálja. Ha csak a tudományát teregetné ki, fáradtan ejtenõk ki a kezünkbõl ezt a könyvet. De ezek a novellák, a maguk különös, mély hangulatukkal, misztikus arabeszkjeikkel mélyen belevésõdnek az emlékezetbe. Egy-egy gondolat színes hordozója valamennyi és szimbólummal fejezik ki olykor a kifejezhetetlent is, mint a "Karácsonyi Madonna" címû elbeszélésben és még inkább a "Drága élet"-ben. Az utóbbinak a témája egészen röviden annyi, hogy egy híres író életét egy hindu herceg valami titkos szerével hosszabbítják meg, de ez az orvosság olyan drága, hogy tönkremegy belé, felesége, gyermekei összeroskadnak, megvénülnek, mert az író élni akar mindenáron, holott már meghalt, mert divatját múlta. Végre a saját gyermekei rejtik el a párnája alá a pisztolyt, amellyel magát és családját megválthatja az oktalan szenvedésektõl. Kegyetlen dolog, de igazság van benne, az élet egyik kegyetlen igazsága van megírva benne gyöngéden ravasz módon, mesterien. Szimbolikájának erejével a Strindberg "Apa" címû darabjának a hatásával vetekszik.

Babits Mihály - Holt ​próféta a hegyen
A ​babitsi költői életműről átfogó képet kínáló kötetet válogató kései költőtárs sajátos módon: versben írja meg utószavát, amely vallomás a Mesterhez való személyes viszonyáról is.

Babits Mihály - Az ​írástudók árulása
Mintha ​könyvismertetést írna Babits Mihály 1928-ban: irodalmi összefoglalót, okos, terjedelmes recenziót Julien Benda izgalmas könyvéről, Az írástudók árulásáról. Valójában a tudós tanulmány leplében Babits Mihály arról gondolkodik: mi a feladata századunkban az írástudónak, a szellem emberének, az értelmiséginek. Szétnéz maga körül a világban, s keserűen tapasztalja: az írástudók valaha az igazság szószólói voltak, népük, hazájuk, szűkebb közösségük szellemi papjai, nemzetek lelkiismeretének ébren tartói, ám a XX. század elüzletiesedett világában egyre inkább kisszerű célok, hatalomra törekvő csoportok, kétes vállalkozások ügynökeivé alacsonyodtak. Babits Mihály az írástudók felelősségéről ír, arról, hogy sem hallgatásukkal, sem kinyilvánított szavukkal nem szolgálhatnak önös érdeket: ha elárulják erkölcsi, szellemi értékeiket, írástudókból tollforgatóvá vedlenek.

Babits Mihály - Juhász Gyula - Kosztolányi Dezső - Babits ​- Juhász - Kosztolányi levelezése
Babits ​Mihály, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső egymással folytatott levelezésének e kötetben kiadásra kerülő gyűjteménye részét képezi annak a dokumentum-anyagnak, amelynek kiadásával a XX. század első évtizedeinek irodalomtörténeti feltárását és értékelését kívánjuk elősegíteni és előkészíteni. A sorozat első kötetében Ady Endrére vonatkozó életrajzi adatokat, a másodikban a Móricz Zsigmonddal foglalkozó tanulmányok első gyűjteményét adtuk ki. A továbbiakban folytatni fogjuk az Adyval kapcsolatos életrajzi dokumentumok, polémiák, a Móricz Zsigmond műveit elemű írások kiadását, közreadjuk Móricz irodalmim hagyatékát is. Négy kötetben adjuk ki az 1918-19-es forradalmi időszak irodalmi és publicisztikai dokumentumait. A Babits-Juhász-Kosztolányi levelezés közreadása egyrészt a három író életrajzához szolgáltat fontos adatokat, másrészt emberi-írói portréik válnak a dokumentumok ismeretében hitelesebbé és pontosabbá. Különösen fiatal koruk sűrű levélváltásaiból rajzolódnak ki az eddigieknél élesebben, az anyag szigorú időrendjében, fejlődésünk hullámvonalai. Megnyilatkozásaik gyakran a korszak divatos irracionalista filozófiai áramlataival mutatnak rokonságot, egyes vélekedéseikben pedig néha a kor nacionalista felfogását vallják. Eszmeviláguk ellentmondásainak e levelezés ismeretében való tisztázása egyes műveik problematikus voltának megfejtéséhez is kulcsot adhat. Kedvenc olvasmányaikra vonatkozó utalásaikból világosabbá válnak számunkra a három alkotó eszmevilága belső ellentmondásainak forrásai is. A levelezésgyűjtemény kiadása nemcsak a három művész életrajzának kidolgozását és életműveik maradandó elvi értékelését segíti elő, hanem közelebb visz az egész korszak, a XX. század első évtizedei irodalmi életének, az irodalmi harcok frontjainak, a kor szellemi áramlatainak és eszmevilágának, ízléstörténetének tudományos feldolgozásához is, aminek elvégzése a magyar irodalomtörténeti kutatás egyik legsürgősebb feladata. A szerkesztők

Babits Mihály - Babits ​Mihály versfordításai
A ​Babits-sorozatnak ez a kötete két részre oszlik. Az első részben a fiatal Babits szabadabban csapongó versfordításait találjuk, 1910-ig; a második részben az érett, mindenkor teljes hűségre törekvő Babits nagy fordítói remekléseit. A két rendszeren belül a költők időrendjét követtük, s ez magyarázza, hogy gyakran közvetlenül az Amor sanctus középkori áhítattal lobogó himnuszai mellett találjuk az Erato profánul vad érzékiséggel ragyogó darabjait. Jelképe ez annak a kimeríthetetlen, mohó érdeklődésnek, a nagy lírai költő kíváncsiságának, amellyel Babits a világirodalom annyi területe felé fordult; annak a maradandó és immár véglegesen magyar gazdagságnak, amit Babits világirodalmi kincstára összegyűjtött. A nagy magyar fordító-költők között sem igen akad, akinek műfordítás-gyűjteménye ilyen gazdag, sokoldalú és tökéletes volna - méltán állítható Babits saját verskötetei, és hatalmas fordításkötetei az Isteni színjáték és a Dráma-fordítások mellé.

Babits Mihály - Jónás ​könyve / A gólyakalifa
Midőn ​Babits Mihály egy hallatlanul érzékeny olvasó módjára bekalandozta a világirodalmat, s e szabálytalan útja végső eredményeképpen papírra vetette Az európai irodalom történetét, annak újabb szakaszát folytonos küzdelemnek ábrázolta. E harc voltaképp az újítás vágya és a hagyományok között folyik. Egyik legfontosabb terepe az a küzdelem, mely a naturalizmus unt béklyóitól igyekszik megszabadítani a kifejezést és az emberábrázolást. Ilyen szemmel figyeli és jeleníti meg például Oscar Wilde művészetét, s ez témánk szempontjából azért érdemel különös figyelmet, mert letagadhatatlan, hogy a tükörképével önmagát is megsemmisítő Dorian Grey példázatát nem ok nélkül vetette fel a kritika mint A gólyakalifa Tábory Elemérének előképét.

Babits Mihály - S ​van-e hatalmasabb a gondolatnál?
Noha ​versei, regényei, novellái több önéletrajzi ihletésű elemet tartalmaznak, Babits mindvégig rejtélyes egyéniség maradt, riadt, ideges, merengő. Ebben a kötetben egy kicsit betekinthetünk gondolataiba, vallomásaiba.

Babits Mihály - A ​gólyakalifa / Kártyavár
A ​közös kötetbe foglalt két regény sokféle rétegét, értékét mutatja meg Babits Mihály gazdag prózai életművének. A gólyakalifa főhősét, Tábory Elemért - önvallomásainak tanúsága szerint - ismétlődően jelentkező kínzó álmai egy különös, kettős életbe szorítják. Ebben a tudathasadásos állapotban a valóság és a képzelet, a nappal és az éjszaka határai fokozatosan elmosódnak, az álmok egyre követelőbben fonódnak rá a hétköznapok reális világára, nyomasztó hatalmukkal hovatovább az ébrenlét minden óráját beárnyékolva. Családjának büszkesége, Tábory Elemér hol egy kitűnő képességű, gazdag jövőjű úrifiú életét éli, hol egy meggyötört asztalosinasét, hol pedig egy szánnivalóan elnyomott kis írnokét. A két réteg, a reális és az irreális megszámlálhatatlanul sok hiteles ténnyel és történéssel veszi birtokába a fiatalember tudatát, minden váltással újabb és újabb gyötrő szorongásokat támasztva benne, egészen az öngyilkosságig. Ez a halál azonban éppoly rejtélyes és titokzatos, mint az az út, amelyet lezár: Tábory Elemért holtan fedezik fel a szobájában, lőtt sebbel a homlokán, a fegyvert azonban, amelynek lövedéke kioltotta az életét, senki sem tudja megtalálni. A regény, mely a Nyugat 1913-as évfolyamában látott először napvilágot, a freudi mélylélektan alaptételeire épül, de a kor súlyos társadalmi problémái is visszhangoznak benne. ; A másik regényben, a Kártyavárban Babits egy Budapest környéki, gyorsan iparosodó, félig falu, félig város jellegű település életének két napjáról nyújt kaleidoszkópszerű képet. Főszereplője a messzi vidékről frissen ide helyezett járásbíró, aki azonban nem alakítója, csupán rezonőr szemlélője a számára hol ijesztő, hol ámulatba ejtő forgatagnak. Újgazdagok és lecsúszott egzisztenciák, a helyi politika befolyásolásának lehetőségétől megmárosodott iparosok és kereskedők, polgári módit utánzó parasztok, a tisztességest maguk közül kivető, korrupt köztisztviselők, nyomorúságban tengődő bérmunkások, legkülönbözőbb rendű vagányok és bűnözők galériája a regény; cselekménye a hatalom megszerzéséért-megtartásáért folytatott küzdelem krónikája. Kezdetben az ábrázolás hitelessége már-már a riportokéra emlékeztet (Babits újpesti tanárként szerzett élményeit használta föl a részletekhez), de később a tónus fokozatosan átalakul, s végül a mű zárlata, egy temetői látomás szinte a középkori haláltáncok atmoszféráját idézi, bár van némi köze a német expresszionista prózastílushoz is. - Mindkét regény érdemes a felfedezésre vagy újraolvasásra, ezért a gazdag Jegyzetekkel és Névmutatóval kiegészített kötetre lehetőleg minél szélesebb körben tanácsos fölhívni a figyelmet.

Babits Mihály - Novellák
Már ​a kortársi kritika megállapította, hogy Babits Mihály novellái és versei azonos tőről fakadtak, úgyannyira, hogy itt-ott közvetlen egyezéseket is lehet találni közöttük. A novellák mélyéről is akárhol lebbentjük fel a fátylat, a költő néz vissza ránk. Versben, novellában ugyanaz az a szellemi nyugtalanság s az értelem elektromos feszültsége lobbantja fel a különös, villanó látomásokat. Babits kísérletező költő és kísérletező prózaíró volt, a kötet ezért műfajilag igen sokszínű: a különféle típusú novellák mellett lírai vallomásokat s meséket is találunk. Hangulati képe viszont egységes: úgyszólván minden esetben megfoghatatlan titokzatosság lazítja fel a történetek logikus menetét, s rejtelmessé oldódnak benne a valószerű részletek kontúrjai. Talán nem is azért, mintha Babits különösképpen vonzódott volna a fantasztikumhoz és titokzatossághoz, hanem mert így akarta jelképesen kifejezni az emberi létnek azokat a problémáit, amelyeket ő legfontosabbnak hitt az egyén életében, s amelyeket csak a költészet szuggesztív erejével lehet megsejteni.

Babits Mihály - Levelek ​Iris koszorújából
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Babits Mihály - Nyugtalanság ​völgye
A ​költő ötödik verseskötete

Babits Mihály - Isten ​gyertyája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Babits Mihály - Fortissimo
Szörnyű ​katasztrófa fenyegeti a világot. Ami küszöbön áll, az emberi kultúra öngyilkossága. De fizikailag is, gyász, halál, s alig elképzelhető rettenet mindnyájunknak. Országunk, népünk napok alatt semmié lehet. S mégis, ha korunk irodalmát olvassa valaki, azt hiheti, hogy mindez egy csöppet se komoly. Az utókor, ha lesz még, bámulni fogja, hogy írásainkban a közelgő veszély gondolata alig hagyott nyomott...

Babits Mihály - Kártyavár
Ennek ​az írásának tapasztalati anyagát újpesti tanárkodása során és rákospalotai lakóhelyén szerzett élményeiből merítette Babits. Pártos Kálmán, az Újvárosba kinevezett járásbíró két napon és egy éjjelen át ismerkedik a környezetével, a század eleji, kapitalizálódó kisváros fura figuráival. A cselekményt társadalmi regényként indítja, majd hirtelen fordulattal magát a várost teszi meg munkája hősévé, miközben egy fordulatos detektiv-históriával is megismertet, s végül felbukkan a Bábjátékos, aki elcsomagolja a bukott figurákat. A regény a hirtelen nagyra növő, mohó magyar kapitalizmusnak talán kissé elsietett, lélektanilag nem mindig indokolt, de szuggesztív hangulatú és bátor kritikája.

Babits Mihály - Oedipus ​király és egyéb műfordítások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Babits Mihály - Itt ​van az alkony, jó takaró
Az ​idézett szakaszok a következő versekből valók: 2. Alkonyi prológus 3., 4., 5., 7. Paysages intimes: Alkony, Őszi csengő, Luna 6. Új leoninusok 8. Szimbólumok; Szimbólum a holdvilágról 9. Augusztus 10. Szerenád 11. Csak egy kis méhe...

Babits Mihály - Keresztül-kasul ​az életemen
Babits ​önéletrajzi kötete 1939-ben jelent meg, s azóta kiadó mindmáig nem vállalkozott/vállalkozhatott az újabb megjelentetésre. Pedig méltatlan a mű jelentőségéhez ez a "feledékenység", hiszen már az első kiadás nagy feltűnést keltett a kortársak körében. Olyan kritikusok írtak róla elismerően, mint Benedek Marcell, Kárpáti Aurék, Hunyady Sándor, Cs. Szabó László. A Keresztül-kasul az életemen nemcsak kortörténeti adalék, hanem személyes hangú, hiteles, emberi vallomás is. Éppen ideje, hogy a mai olvasó maradéktalanul, ideológiai okokból elkövetett szövegkihagyások nélkül, immár teljes egészében megismerhesse a mind fontosabbá váló, klasszikus magyar költő és irodalomszervező életének bizalmas epizódjait, véleményét kortársairól és a korról, amelyben élnie adatott. A könyv új kiadásával hozzáférhetővé válik a még mindig meglepetéseket tartogató Babits-életmű egyik alapszövege, amely a magyar próza legszebb hagyományait őrzi, s nemcsak kultúra és élet egységét mutatja fel, hanem az európai szellemiség megvalósulására is igaz például szolgálhat.

Babits Mihály - Két ​regény / Novellák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók