Ajax-loader

Babits Mihály könyvei a rukkolán


Babits Mihály - A ​gólyakalifa
Tábory ​Elemér, a regény hőse kettős életet él. Ha "fekete Álma" nem árnyékolná be az ébrenlét óráit is, "Sonntagskind" lehetne, a szerencse gyermeke, akinek kedvez a sorsa, s akiben a képesség is megvan a boldogulásra és a létezés örömeinek teljes átélésére. A szorongató éjszakai álmok s az álmok emlékei azonban győznek a valóság fölött, eltömik az öröm forrásait, félelmetes hatalmukkal átrendezik, megváltoztatják Tábory Elemér belső világát. A folyton megújuló álomkényszer megalázó sorsot rajzoltat a képzelettel, nyomasztóan, kínzóan teljeset, amely csak asszociációkkal kötődik a másikhoz, s mely sokkal több emberé, mint a másik. Tábory Elemér álmában előbb egy asztalosinas életét éli, akivel kegyetlenül bánnak, s aki a kegyetlenkedésekre maga is brutalitással felel, azután pedig napidíjas pesti írnokként tengődik - nélkülözések, félelmek, szorongások között - egészen az öngyilkosságig. A gólyakalifa a személyiség-megoszlás modern, világirodalmi rangú regénye, s egyben izgalmasan szép vallomás is az emberi elkötelezettségről, a szenvedélyre való belső készenlétről. "Mintha életem, s talán minden költő életének szimbóluma volna - írja Babits Mihály -, mely külsőleg simán foly, s csak belül gyötrődik, álmaiban."

Babits_mih%c3%a1ly_hal%c3%a1lfiai
elérhető
3

Babits Mihály - Halálfiai
"De ​hát milyen életet folytattok ti? Hol itt a kultúra? Hol itt a magasabb eszme vagy ideál? Meg lehet-e élni ebben a levegőben? Nem kell-e elpusztulni annak a társadalmi osztálynak vagy fajnak, amely így él? ... Halálfiai vagytok mindannyian: ha nem is sejtitek! A falra már föl van rajzolva a Mene Tekel Fáresz!" A Halálfiait önéletrajzi regényként tartják számon, olyan önéletrajzi regényként, amelyben saját családjának, környezetének, élete egy korszakának mozzanatait felhasználva a századforduló történelmi, társadalmi, politikai légkörét, gondolkodásmódját, életformáját eleveníti föl. Gyermek- és ifjúkori önmaga, családja és környezete létező figurái álltak modellt ahhoz, hogy Babits családregénye, több nemzedék sorsának nyomon követése egy egész történelmi korszak, társadalmi valóság tablójává szélesedve a századvég és századelő szellemi arculatának alakulását, válozását megörökítse.

Babits Mihály - Hatholdas ​rózsakert
A ​társaságkedvelő (egyébként bűbájos) Ilka néni hatholdas rózsakertje közepén álló házába gyűjti össze egy kis csevejre a kisváros aranyifjait és eladó lánykáit. Itt kerül hurokra Gruber Franci, az ifjú joggyakornok, akit Ilka néni "fogadott lányának", Irénnek szemelt ki.

Babits Mihály - Jónás ​könyve / A gólyakalifa
Midőn ​Babits Mihály egy hallatlanul érzékeny olvasó módjára bekalandozta a világirodalmat, s e szabálytalan útja végső eredményeképpen papírra vetette Az európai irodalom történetét, annak újabb szakaszát folytonos küzdelemnek ábrázolta. E harc voltaképp az újítás vágya és a hagyományok között folyik. Egyik legfontosabb terepe az a küzdelem, mely a naturalizmus unt béklyóitól igyekszik megszabadítani a kifejezést és az emberábrázolást. Ilyen szemmel figyeli és jeleníti meg például Oscar Wilde művészetét, s ez témánk szempontjából azért érdemel különös figyelmet, mert letagadhatatlan, hogy a tükörképével önmagát is megsemmisítő Dorian Grey példázatát nem ok nélkül vetette fel a kritika mint A gólyakalifa Tábory Elemérének előképét.

Babits Mihály - Húsvét ​előtt
Babits ​Mihály lírai életműve évtizedek múltával is megőrizte frisseségét, korszerűségét; olyan költészet ez, mely évről évre hozzáférhetőbb a mai ember számára. Csupa kísérletezéssel, járatlan utakkal telt lírájának olyan csúcsai vannak, melyek tiszteletet parancsolón emelkednek ki századunk magyar irodalmának hegyvonulatából. Nagy és teljes költészet az övé, s mert pályája válságos évtizedek viharain át, saját lelkének nyugtalansága, érzékenysége, teremtő elégedetlensége fölött, saját lelkének örvényei fölött ível, csupa ellentmondás is ez a líra, de mindig minden hangjában őszinte; életének és művészetének dolgairól mindig egyforma erővel szól, nehezen fölfejthető összetettséggel, ha bonyolultságukat akarja kifejezni, tiszta egyszerűséggel, ha kristályszerkezetüket akarja láttatni. Gyűjteményünk - melyet a babitsi életmű kiváló ismerője és nagy tudású értelmezője, Keresztury Dezső állított össze - Babits változatos és igen gazdag költészetének legjellegzetesebb, legfontosabb darabjait tartalmazza, több mint másél száz verset. Kötetünk Babits Mihály születésének századik évfordulójára jelenik meg.

Babits Mihály - A ​magyar jellemről
Hogyan ​fogalmazható meg - s egyáltalán megfogalmazható-e? - a magyarság lényege? Ezen tépelődik az a művész, az a humanista gondolkodó ebben a tanulmányában, akit számtalanszor vádoltak a magyartalansággal, mert az európai kultúra eredményeit igyekezett meghonosítani hazánkban. Babits vitairatot ír. Ő, aki "rühellé a prófétaságot", most már érzi, tudja: szólni kell. Figyelmeztetni, inteni, amíg nem késő. Ekkor még talán úgy látja, elhárító, a vész. 1939-et írunk. "A víz simán gyűrűzött, mint a márvány."

Babits Mihály - Az ​európai irodalom története
Ez ​a maga idején páratlan sikerű könyv vállalkozásnak is páratlan: egy nagy költő, a legműveltebb magyar költők egyike írja meg emlékezéseit olvasmányairól, könyvélményeiről, a világirodalomról. Egy lírikus vallomása ez, de mögötte az irodalom nagy értőjének, sőt tudósának szilárd ítéletei és jellemzései húzódnak meg. S ami még érdekesebb: a költői és ugyanakkor közvetlen előadásmódból az európai irodalom története folyamatos regénnyé áll össze, felejthetetlen figurákkal, izgalmasan összefonódott történésekkel. Babits nagy műve tizennégy év óta most jelenik meg először, és a mi irodalomfelfogásunk azóta természetesen sok tekintetben eltér ettől a lírai vallomástól. De a vallomás forrósága, a közvetlen kapcsolat a világirodalommal, semmit sem avult el azóta, sőt az elmúlt évek sok tekintetben még izgalmasabbá tették.

Babits Mihály - A gólyakalifa [Rovásírással]
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Babits Mihály - Egyetemi előadások 1919.
Szabó Lőrinc gyorsírásos lejegyzését megfejtette, a korábbi megfejtéseket átdolgozta és sajtó alá rendezte Lipa Tímea E kötet Babits Mihály 1919-es egyetemi előadásait kínálja olvasásra Szabó Lőrinc gyorsírásos lejegyzései alapján, melyek egy kivételével az összes Babits-óra anyagát tartalmazzák. Az elsőként előkerült füzetben négy Babits-előadás olvasható, ezeket dr. Gergely Pál fejtette meg és Gál István publikálta a Tiszatájban. A másodikként megfejtett előadások gyorsírásos lejegyzésére először Kabdebó Lóránt hívta fel a figyelmet az Érlelő diákévek című kötetében. Ebben a füzetben annak az öt előadásnak a lejegyzése található, amelyek közvetlenül megelőzték a Tiszatájban megjelenteket. Ezeket az előadásokat Schelken Pálma fejtette meg, és Kelevéz Ágnes, valamint Sárdy Jánosné szöveggondozói munkája segítségével a Mint különös hírmondó című kötetben láttak napvilágot. A harmadik, itt először bemutatásra kerülő füzet Szabó Lőrinc testvérének, Szabó Zoltánnak a hagyatékában, Miskolcon került elő, és a fejtést Lipa Tímea végezte. E harmadik füzettel rendelkezésünkre áll egy újabb teljesnek tekinthető dokumentum a kurzusról. Az elsődlegesség kérdése is újragondolásra érdemes. Fábry Zoltánnak az előadásokról készített kivonata kiválóan töltötte be az alapszöveg szerepét, azonban a Szabó Lőrinctől származó teljes gyorsírásos lejegyzés ismeretében már ez utóbbit tekinthetjük elsődlegesnek, hiszen ez szó szerint rögzítette az előadáson elhangzottakat.

Szerkesztette és az útószót írta: Téglás János - Babits Mihály - Versek
Egy nagy költőt mutatunk be, pályaútjának csúcsain. Költeményei, melyeket ma este hallani fognak, szemléltetően felidézik majd a kanyarokat és állomásokat, amelyeken át e csúcsokra elérkezett. Bevezetőül én mégsem csak verseiről, mégsem csupán szép versekről szeretnék beszélni; hanem arról is, ami azokat - mint a téglákat a malter - összefogja, egységes művé teszi. Szép vers sok van a világon. Lehetne persze pusztán csak ezekről is beszélni, függetlenül attól, hogy ki írta azokat. Ezzel azonban csak a versírásig, csak a mesterség művészetéig és műfogásaiig jutnánk el és nem a költészetig; az több az előbbieknél. Hány szép vers kallódik el az idők folyamán, csak azért, mert nem volt méltó gazdájuk; mert írójuk csak versíró volt és nem költő. Petőfi korában és főleg halála után keletkezett nem egy olyan vers, amely amellett, hogy tökéletesen petőfies volt, jobban sikerült Petőfi egynéhány közepes költeményénél. Senki sem emlékszik rájuk. Az utókor a költőket tartja számon és nem a verseket 5 / Illyés Gyula: Babits szerepe 19 / Anyám nevére 21/ Zrínyi Velencében 22 / Itália 23 / Héphaisztosz 24 / Protesilaos 25 / Zsoltár gyermekhangra 27 / Zsoltár férfihangra 29 / A könnytelenek könnyei 32 / Örökkék ég a felhők mögött 37 / Ádáz kutyám 39 / Utca, estefelé 41 / Engesztelő ajándék 43 / Cigány a siralomházban 45 / Cigánydal 48 / Magyar szonett az őszről 49 / Isten gyertyája 50 / Ősz és tavasz között 53 / Az elbocsátott vad 55 / Utószó

Babits Mihály - Babits ​Mihály művei - Dante: Isteni színjáték
"Dante ​fantasztikus utazásának igazi értelme és tartalma... illusztrációja és szimbóluma valaminek, ami már túl van az egyén sorsán és líráján: mert nemcsak Dante sorsáról van itt szó, hanem az Emberi Lélek sorsáról ez élet útvesztőjében s örök küzdelméről a Megváltás felé. Itt, e rettenetes küzdelemben, melynek halottjai is vannak - s ezt jelképezi a Pokol -, de diadalmasai is; az embereknek ez olthatatlan istenhez-törésében, van a Költeménynek misztikus és metafizikai háttere, s mintegy titkos értelme. Ilyenformán Dante élete nem véletlen és egyéni érdekű, hanem szimbólumokkal teljes, rendeltetéses és prófétai élet - mint a mi költőink közt például Adyé -, s maga a sokértelmű költemény hármas rétegzettségű szimbólumépületté válik, mint ahogy a költő maga is kijelenti: mert a szó szerinti jelentésen kívül, amely egy fantasztikus vízió, leírása, van egy történeti - azaz életrajzi és politikai -s emögött még egy harmadik, titkos és szimbolikus jelentése."

Babits Mihály - Autobiográfiák
"Aki ​az életemre kíváncsi, olvassa verseimet" - Babits szerint művei sokkal többet mondanak el róla, mint bármely autobiográfia. Nem is akart önéletrajzot írni, az itt olvasható tizennyolc írás legnagyobb részét sem kötetbe szánta. Ezekben a szerző magáról, érzéseiről "mesél", elmélkedik, de az emlékek rétegeinek felidézése során saját sorsát nem tudja elválasztani a magyarság és az emberség, a humánum feltett értékeitől, jövőjétől. A kötetben az Utószó, valamint a terjedelmes Jegyzetek fejezet fűz részletes magyarázatot a közölt 18 íráshoz.

Babits Mihály - Az ​aranygaras és más mesék
A ​kötetben az alábbi mesék olvashatók: Barackvirág; Dzsonni, a tengerész; Aranygaras; A Jézust kereső kisfiú; Az erdő megváltása; Tenyérsziget; Ilus csodanapja.

Babits Mihály - Babits ​Mihály összes novellái
"Több ​holdon át rózsa és rózsa: képzelni lehet az illatot, ami itt elöntötte a levegőt virágzás idején. Nem csoda, ha a szerelmesek megmámorosodtak ebben a kertben, elvesztették félénkségüket, legyőzték meggondolásaikat s nem egy boldog vagy keserű házasság igazi bölcsője és sugallója ez a kerítő rózsakert volt."

Babits Mihály - Jónás ​könyve és más költemények
Matúra ​- amit tudni kell: - teljes, gondozott szöveg tárgyi és szómagyarázatokkal, értelmező kérdésekkel - pályakép a versek tükrében - összefoglalók és táblázatok a feldolgozáshoz - 60 fekete-fehér illusztráció - bibliográfia

Babits Mihály - Babits ​Mihály levelezése 1911-1912
A ​könyv Babits Mihály prózai és drámai műveiből, tanulmányaiból, esszéiből, kritikáiból és levelezéséből ad válogatást.

Babits Mihály - A ​gólyakalifa / Kártyavár / Timár Virgil fia / Elza pilóta
Tábory ​Elemér önéletírása. A gólyakalifa két sors párhuzamos története, álom és valóság határán lebegő vallomás. Minél inkább átéli Tábory Elemér másik énjének, az írnoknak sivár és nyomorúságos mindennapjait, annál élesebb a kérdés: melyik énje, melyik élete, életének melyik környezete a valóságos? A Kártyavár című regény írását Babits - saját vallomását idézve - "lírai motívumoktól indíttatva kezdte meg. Azon borzasztó valóság közepette, amelyet ma élünk, egy nagy mesébe akart menekülni: egy óriási építménybe, mint valami templom azilumába". Az Újvárosba érkező Partos Kálmán negyvennyolc óra fölgyorsult eseményei során ismerkedik meg a kiforratlanságot, átmenetiséget, bizonytalanságot és kiszolgáltatottságot sugárzó új város gazdasági és erkölcsi csődjével. Timár Virgil, a szerzetes tanár és Vágner Pista, a törvénytelen fiú kapcsolatának érzelmi történetét fogalmazza meg Babits a kisregényben; Kosztolányi így írt róla: "Egyetlen szép részlete nincs. Az egész szép... Nyelvezete sem egyéni. Hangjában rejlik a líra, az elbeszélés igazi lírája, az erő pedig kerekded, önmagába zárt, tökéletes szerkesztésében, mely Thomas Mann velencei novellájához hasonlítható." Elza pilóta című regénye a háborútól, az örök harc világától való rettegés szorongató kiáltása a kultúra védelméért, az emberi érzelmek óvásáért. "...nem eshetek abba a gyanúba, hogy a valóságot plagizáltam... Szédületesen haladó korunkban a képzelet nem röpülhet oly messze, hogy a fejlődés pár év alatt túl ne röpülné. Megvalósulhat az örök harc világa is, rövidebb idő alatt, mintsem hinnők. De ez a könyv nem jóslat, hanem intés."

Babits Mihály - Elza ​pilóta, vagy a tökéletes társadalom
Ötvenedik ​születésnapjára Babits Mihály nagyszerű ajándékot nyújt át olvasóinak s a magyar irodalomnak: új könyvét, amely Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom címmel lépett ki a nyilvánosság elé. E könyv megjelenése és olvasása bizonyára ugyanazt az örömet fogja szerezni mindenkinek, mint amit mi éreztünk ketten-hárman, akiknek módunkban volt még megjelenés előtt, nyomdai levonatokban olvasni. Az első öröm az, amiről a könyv első fejezeteinek olvasása azonnal meggyőz: a végevárhatatlan hosszú betegség, amely már egy évnél is hosszabb idő óta ágyhoz szegzi, nem törte meg, még csak nem is ernyesztette Babits írói szellemét. Az olvasó, aki elolvasta a legutóbbi időben, már betegsége alatt írt verseit, a Nyugat Könyvről-Könyvre sorozatába írt cikkeit, már megállapíthatta ezt; az új könyv végérvényes tanubizonyságot tesz róla. Fantáziája ép oly szabadon, sőt szabadabban szárnyal, mint valaha, érzékenysége a régi, elméje változatlanul feszült intenzitással dolgozik, nyelvének színe és íze, kifejezésének ereje és biztonsága, stíljének egészen egyéni fénye azt az írót mutatja, aki a betegágyban, testi szenvedések között, a csaknem mozdulatlan fekvés idegőrlő hosszú-hosszú hónapjain át is megőrízte magában mindazt, amivel veleszületett tehetség és szerzett kultúra megáldotta. A könyv első változata mintegy két évvel ezelőtt megjelent ugyan egy napilap hasábjain, de most olyan gyökeres átdolgozáson ment át, hogy a könyvhöz képest az ujságban megjelent szöveg szinte vázlatnak tekinthető. A könyv mondhatni teljesen a mai Babits műve.

Babits Mihály - Két ​regény / Novellák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Babits Mihály - Babits ​Mihály dráma- és prózafordításai
Tartalom _Drámafordításai_ Szophoklész: Oedipus ​király Oedipus Kolonosban William Shakespeare: A vihar Johann Wolfgang Goethe: Iphigenea Taurisban _Prózafordításai_ Immanuel Kant: Az örök béke Edgar Allan Poe: A műalkotás filozófiája Ligeia Történet a rongyos hegyekből Az áruló szív Pár szó egy múmiával A vörös halál álarca A hosszúkás láda Az Usher-ház vége Egy hordó amontillado A kút és az inga Az üzletember Dr. Tarr és Professzor Fether szisztémája A perverzió démona Morella Metzengerstein Az elveszett lélegzet Árny Théophile Gautier: Kleopátra egy éjszakája

Babits Mihály - 21 ​vers / 21 Poems
A ​szép kiállítású kiadvány magyar és angol nyelven tartalmazza Babits 21 költeményét, így többek között a "Lírikus epilógja"-t és a "Jónás imája"-t is.

Babits Mihály - Próféta ​a hegyen
A ​30 ezres kisvárosban, Esztergomban a Babits emlékév zárásaként minden családhoz eljutott egy könyv. A hírt nem kapta fel se a helyi, se az országos média!!! Valóban olyan jelentéktelen kezdeményezésről van szó??? Mi, legalább a Magyar Kultúra Napja alkalmából emlékezzünk meg róla! A könyv, mely 12 ezres példányszámban jelent meg Esztergom Város Önkormányzatának ajándékaként eljutott minden esztergomi család postaládájába. Az ízléses kis kötet Babits Mihály esztergomi verseit tartalmazza. 45 vers! „A 2008-as Babits-emlékév méltó lezárása gyanánt, maradandó emlékként szeretnénk Önt és Szeretteit ezzel a kötettel megajándékozni, amely a költő Esztergomban született, vagy a városunk ihlette verseit tartalmazza. Célunk kettős, egyrészt, hogy az Esztergomot tudatosan alkotói otthonául választó Babits előtt tisztelegjünk, másrészt, hogy emberi és művészi hitvallásának példáját állítsuk magunk elé: minden időben a szíve mélyéből fakadó humánumát és honszeretetét” - írja Meggyes Tamás a polgármesteri köszöntőjében.

Babits Mihály - Könyvről ​könyvre
A ​Nyugat Könyvről könyvre rovatában Babits rendszeresen publikálta legfrissebb reagálásait vagy kritikus véleményét rövidebb-hosszabb reflexiókban, alkalmi megemlékezések és tanulmányok, írói arcképek formájában. Az 1973-ban a Magyar Helikon gondozásában megjelent kötetet Belia György rendezte sajtó alá.

Babits Mihály - Karácsonyi ​Madonna
Egy ​kötetnyi próza a Babits Mihály gazdagon csengõ neve alatt. Az irodalom igazi barátai kapva fognak kapni ezeken az érdekes írásokon, amelyek különbözõ idõben láttak napvilágot, tovább rajzottak emlékezetünkben és most "Karácsonyi Madonna" cím alatt össze vannak foglalva. Tizenegy novella és egy kis színdarab. Költő alkotásai ezek, olyan költõé, aki kétszeresen mestere a magyar nyelvnek. Nyelvünk belső zenéjét Arany János óta kevesen érezték át annyira, mint Babits, akinek a költeményei valóságos kikristályosodásai a magyar nyelv minden ritmikus bűbájának. Ami pedig a prózában való maitrise-ét illeti, épp erről akarunk szólni legújabb kötete alkalmából. Arany János, aki nagyon szigorú bírálója volt önmagának, a saját prózáját némi túlzással "fás"-nak mondotta és általában ismeretes a költőknek az a fogyatkozása, hogy mihelyt elveszítik lábuk alól a kötött forma hídját, a próza hínárjába belesüppednek. Ez sem törvény azonban, mert hiszen a költő, akinek érzései és gondolatai a tömegéi fölé emelkednek, aki a nyelv belső zenéjét tökéletesen ismeri, akinek mondanivalóit mélyen érzett tapasztalások és lelkes, egyetemes tudás alapozzák meg - mint például Arany Jánosnál - csak valami különös indispoziciónál fogva válik alkalmatlanná a prózában való szárnyalásra. Babitsnál ilyen indispozicióról nem lehet szó. Kritikai írásai, amikkel tudtommal először próbálkozott meg a prózában, már úgyszólván a kész mestert mutatták. Nem próbálkozások voltak ezek, hanem egy csapásra várbevétel. Már akkor tudtuk, hogy Babitsot a magyar néppróza modern mesterei közé fogjuk számítani. Legújabb kötete csak igazolása akkori várakozásunknak. Novelláit nem lehet úgy tekinteni, mint elkalandozásokat neki szokatlan területre. Ezek a gazdag elbeszélõ irodalmunkban is számottevők. Voltaképp külön sem választhatók Babits költői alkotásaitól. Prózában írt költemények ezek, amelyeknek lazább (mert prózai) szövedékén átcsillognak Babits legkiválóbb erényei: nyelvének gazdagsága, kifejezőereje, képeinek intuitív színessége, gondolkodásának modernül vibráló, nyugtalan láza, formáinak valami klasszikus tisztaságra és tökéletességre való törekvése és a tudásnak az az alapossága, mélysége, amely nagyon fontos az írónál, aki tömegek oktatója és felemelője akar lenni. Ami a legutóbbit illeti, vannak olvasók és kritikusok is - de azt hiszem, inkább csak nálunk, a felületességek és félmûveltségek régiójában - akik zokon veszik az írótól, ha sokat tud és ezt még Anatole Francenak sem bocsátják meg szívesen. Pedig valóságos erényszámba megy, ha valaki a mitológiát úgy ismeri, mint Babits a "Mythologia" címû novellájában és a Kazinczy korának levegõjét, nyelvét, szavajárását oly alaposan, részletekig menõ szaktudással uralja, mint Babits "A literátor" címû egyfelvonásosában. Amott a görög regevilág gazdagságára, pogány életörömére eszmélteti az embert, emitt pedig Kazinczyban olyan kort varázsol elénk, amely nyugtalanságában szinte mai és aktuális. A tudás, a tanulmány olyan írót, mint Babits, nem húz le a mélybe, hanem fölemeli, inspirálja. Ha csak a tudományát teregetné ki, fáradtan ejtenõk ki a kezünkbõl ezt a könyvet. De ezek a novellák, a maguk különös, mély hangulatukkal, misztikus arabeszkjeikkel mélyen belevésõdnek az emlékezetbe. Egy-egy gondolat színes hordozója valamennyi és szimbólummal fejezik ki olykor a kifejezhetetlent is, mint a "Karácsonyi Madonna" címû elbeszélésben és még inkább a "Drága élet"-ben. Az utóbbinak a témája egészen röviden annyi, hogy egy híres író életét egy hindu herceg valami titkos szerével hosszabbítják meg, de ez az orvosság olyan drága, hogy tönkremegy belé, felesége, gyermekei összeroskadnak, megvénülnek, mert az író élni akar mindenáron, holott már meghalt, mert divatját múlta. Végre a saját gyermekei rejtik el a párnája alá a pisztolyt, amellyel magát és családját megválthatja az oktalan szenvedésektõl. Kegyetlen dolog, de igazság van benne, az élet egyik kegyetlen igazsága van megírva benne gyöngéden ravasz módon, mesterien. Szimbolikájának erejével a Strindberg "Apa" címû darabjának a hatásával vetekszik.

Babits Mihály - Arcképek ​és tanulmányok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Babits Mihály - Babits ​Mihály beszélgetőfüzetei I-II.
Babits ​Mihály légcsőműtétét 1938 február 10-én végezte Rudolf Nissen. A műtétet követően Babits elvesztette hangját Ettől kezdve füzetekben, lapokon írta le kérdéseit közlendőit írásban beszélgetett rokonaival, orvosaival, barátaival 1938, március végétől már időnként meg tudott szólalni, de május 2-ig még kénytelen volt füzetbe is írni, 1940, október 12-én ismét elvesztette hangját, és bár néha egy-egy szót, mondatot el tudott mondani, ismét rákényszerült a beszélgetőfüzetek használatára, 1940, december 16-tól 1941 április közepéig mindent el tudott szóval mondani, ettől kezdve azonban haláláig a beszélgetőfüzeteket is használnia kellett. Kiadványunk az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzött beszélgetőfüzetek és -lapok teljes anyagát közli. Ezek a füzetek és lapok Babits súlyos betegségének nemcsak kórtörténeti dokumentumai, hanem izgalmas és megrázó olvasmányok is: az irodalom, a politika, a társadalom nyugtalanító kérdéseire mindvégig érzékeny költőnek emberi, lelki magatartását hitelesen tükröző megjegyzéseit, gondolatait közvetítik.

Babits Mihály - Levelek ​Iris koszorújából
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Babits Mihály - Babits ​Mihály válogatott művei I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Babits Mihály - Sziget ​és tenger
Babits ​Mihály verseinek gyüjteménye.

Babits Mihály - Magyar ​irodalomtörténet arcképekben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Babits Mihály - Keresztül-kasul ​az életemen
Babits ​önéletrajzi kötete 1939-ben jelent meg, s azóta kiadó mindmáig nem vállalkozott/vállalkozhatott az újabb megjelentetésre. Pedig méltatlan a mű jelentőségéhez ez a "feledékenység", hiszen már az első kiadás nagy feltűnést keltett a kortársak körében. Olyan kritikusok írtak róla elismerően, mint Benedek Marcell, Kárpáti Aurék, Hunyady Sándor, Cs. Szabó László. A Keresztül-kasul az életemen nemcsak kortörténeti adalék, hanem személyes hangú, hiteles, emberi vallomás is. Éppen ideje, hogy a mai olvasó maradéktalanul, ideológiai okokból elkövetett szövegkihagyások nélkül, immár teljes egészében megismerhesse a mind fontosabbá váló, klasszikus magyar költő és irodalomszervező életének bizalmas epizódjait, véleményét kortársairól és a korról, amelyben élnie adatott. A könyv új kiadásával hozzáférhetővé válik a még mindig meglepetéseket tartogató Babits-életmű egyik alapszövege, amely a magyar próza legszebb hagyományait őrzi, s nemcsak kultúra és élet egységét mutatja fel, hanem az európai szellemiség megvalósulására is igaz például szolgálhat.

Babits Mihály - Aranygaras
A ​kötetben található mesék elsősorban felnőtteknek szólnak. Ő nem a népmesék hagyományára épít - a mesemondás intellektuális kalandját keresi. Történetei sejtelmesek, fojtogatóak; mindaz, ami bennük meseszerű, varázslatos - tele van keserűséggel és már-már valószínűtlen, transzcendens reménnyel. Hőseit szorongás, nem egyszer kétségbeesés és elvágyódás hozza létre. Mindennapi szorongásai elől így húzza meg magát a költő egy maga teremtette, csodálatos megoldásokat is lehetségesnek láttató fantáziavilágban. A kötetet Faltisz Alexandra illusztrációi díszítik.

Kollekciók