Ajax-loader

Babits Mihály könyvei a rukkolán


Babits Mihály - Húsvét ​előtt
Babits ​Mihály lírai életműve évtizedek múltával is megőrizte frisseségét, korszerűségét; olyan költészet ez, mely évről évre hozzáférhetőbb a mai ember számára. Csupa kísérletezéssel, járatlan utakkal telt lírájának olyan csúcsai vannak, melyek tiszteletet parancsolón emelkednek ki századunk magyar irodalmának hegyvonulatából. Nagy és teljes költészet az övé, s mert pályája válságos évtizedek viharain át, saját lelkének nyugtalansága, érzékenysége, teremtő elégedetlensége fölött, saját lelkének örvényei fölött ível, csupa ellentmondás is ez a líra, de mindig minden hangjában őszinte; életének és művészetének dolgairól mindig egyforma erővel szól, nehezen fölfejthető összetettséggel, ha bonyolultságukat akarja kifejezni, tiszta egyszerűséggel, ha kristályszerkezetüket akarja láttatni. Gyűjteményünk - melyet a babitsi életmű kiváló ismerője és nagy tudású értelmezője, Keresztury Dezső állított össze - Babits változatos és igen gazdag költészetének legjellegzetesebb, legfontosabb darabjait tartalmazza, több mint másél száz verset. Kötetünk Babits Mihály születésének századik évfordulójára jelenik meg.

Babits Mihály - A ​magyar jellemről
Hogyan ​fogalmazható meg - s egyáltalán megfogalmazható-e? - a magyarság lényege? Ezen tépelődik az a művész, az a humanista gondolkodó ebben a tanulmányában, akit számtalanszor vádoltak a magyartalansággal, mert az európai kultúra eredményeit igyekezett meghonosítani hazánkban. Babits vitairatot ír. Ő, aki "rühellé a prófétaságot", most már érzi, tudja: szólni kell. Figyelmeztetni, inteni, amíg nem késő. Ekkor még talán úgy látja, elhárító, a vész. 1939-et írunk. "A víz simán gyűrűzött, mint a márvány."

Covers_413423
elérhető
2

Babits Mihály - Halálfiai
"De ​hát milyen életet folytattok ti? Hol itt a kultúra? Hol itt a magasabb eszme vagy ideál? Meg lehet-e élni ebben a levegőben? Nem kell-e elpusztulni annak a társadalmi osztálynak vagy fajnak, amely így él? ... Halálfiai vagytok mindannyian: ha nem is sejtitek! A falra már föl van rajzolva a Mene Tekel Fáresz!" A Halálfiait önéletrajzi regényként tartják számon, olyan önéletrajzi regényként, amelyben saját családjának, környezetének, élete egy korszakának mozzanatait felhasználva a századforduló történelmi, társadalmi, politikai légkörét, gondolkodásmódját, életformáját eleveníti föl. Gyermek- és ifjúkori önmaga, családja és környezete létező figurái álltak modellt ahhoz, hogy Babits családregénye, több nemzedék sorsának nyomon követése egy egész történelmi korszak, társadalmi valóság tablójává szélesedve a századvég és századelő szellemi arculatának alakulását, válozását megörökítse.

Babits Mihály - Az ​európai irodalom története
Ez ​a maga idején páratlan sikerű könyv vállalkozásnak is páratlan: egy nagy költő, a legműveltebb magyar költők egyike írja meg emlékezéseit olvasmányairól, könyvélményeiről, a világirodalomról. Egy lírikus vallomása ez, de mögötte az irodalom nagy értőjének, sőt tudósának szilárd ítéletei és jellemzései húzódnak meg. S ami még érdekesebb: a költői és ugyanakkor közvetlen előadásmódból az európai irodalom története folyamatos regénnyé áll össze, felejthetetlen figurákkal, izgalmasan összefonódott történésekkel. Babits nagy műve tizennégy év óta most jelenik meg először, és a mi irodalomfelfogásunk azóta természetesen sok tekintetben eltér ettől a lírai vallomástól. De a vallomás forrósága, a közvetlen kapcsolat a világirodalommal, semmit sem avult el azóta, sőt az elmúlt évek sok tekintetben még izgalmasabbá tették.

Babits Mihály - A ​gólyakalifa
Tábory ​Elemér, a regény hőse kettős életet él. Ha "fekete Álma" nem árnyékolná be az ébrenlét óráit is, "Sonntagskind" lehetne, a szerencse gyermeke, akinek kedvez a sorsa, s akiben a képesség is megvan a boldogulásra és a létezés örömeinek teljes átélésére. A szorongató éjszakai álmok s az álmok emlékei azonban győznek a valóság fölött, eltömik az öröm forrásait, félelmetes hatalmukkal átrendezik, megváltoztatják Tábory Elemér belső világát. A folyton megújuló álomkényszer megalázó sorsot rajzoltat a képzelettel, nyomasztóan, kínzóan teljeset, amely csak asszociációkkal kötődik a másikhoz, s mely sokkal több emberé, mint a másik. Tábory Elemér álmában előbb egy asztalosinas életét éli, akivel kegyetlenül bánnak, s aki a kegyetlenkedésekre maga is brutalitással felel, azután pedig napidíjas pesti írnokként tengődik - nélkülözések, félelmek, szorongások között - egészen az öngyilkosságig. A gólyakalifa a személyiség-megoszlás modern, világirodalmi rangú regénye, s egyben izgalmasan szép vallomás is az emberi elkötelezettségről, a szenvedélyre való belső készenlétről. "Mintha életem, s talán minden költő életének szimbóluma volna - írja Babits Mihály -, mely külsőleg simán foly, s csak belül gyötrődik, álmaiban."

Babits Mihály - Hatholdas ​rózsakert
A ​társaságkedvelő (egyébként bűbájos) Ilka néni hatholdas rózsakertje közepén álló házába gyűjti össze egy kis csevejre a kisváros aranyifjait és eladó lánykáit. Itt kerül hurokra Gruber Franci, az ifjú joggyakornok, akit Ilka néni "fogadott lányának", Irénnek szemelt ki.

Babits Mihály - Jónás ​könyve / A gólyakalifa
Midőn ​Babits Mihály egy hallatlanul érzékeny olvasó módjára bekalandozta a világirodalmat, s e szabálytalan útja végső eredményeképpen papírra vetette Az európai irodalom történetét, annak újabb szakaszát folytonos küzdelemnek ábrázolta. E harc voltaképp az újítás vágya és a hagyományok között folyik. Egyik legfontosabb terepe az a küzdelem, mely a naturalizmus unt béklyóitól igyekszik megszabadítani a kifejezést és az emberábrázolást. Ilyen szemmel figyeli és jeleníti meg például Oscar Wilde művészetét, s ez témánk szempontjából azért érdemel különös figyelmet, mert letagadhatatlan, hogy a tükörképével önmagát is megsemmisítő Dorian Grey példázatát nem ok nélkül vetette fel a kritika mint A gólyakalifa Tábory Elemérének előképét.

Babits Mihály - A gólyakalifa [Rovásírással]
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Babits Mihály - Egyetemi előadások 1919.
Szabó Lőrinc gyorsírásos lejegyzését megfejtette, a korábbi megfejtéseket átdolgozta és sajtó alá rendezte Lipa Tímea E kötet Babits Mihály 1919-es egyetemi előadásait kínálja olvasásra Szabó Lőrinc gyorsírásos lejegyzései alapján, melyek egy kivételével az összes Babits-óra anyagát tartalmazzák. Az elsőként előkerült füzetben négy Babits-előadás olvasható, ezeket dr. Gergely Pál fejtette meg és Gál István publikálta a Tiszatájban. A másodikként megfejtett előadások gyorsírásos lejegyzésére először Kabdebó Lóránt hívta fel a figyelmet az Érlelő diákévek című kötetében. Ebben a füzetben annak az öt előadásnak a lejegyzése található, amelyek közvetlenül megelőzték a Tiszatájban megjelenteket. Ezeket az előadásokat Schelken Pálma fejtette meg, és Kelevéz Ágnes, valamint Sárdy Jánosné szöveggondozói munkája segítségével a Mint különös hírmondó című kötetben láttak napvilágot. A harmadik, itt először bemutatásra kerülő füzet Szabó Lőrinc testvérének, Szabó Zoltánnak a hagyatékában, Miskolcon került elő, és a fejtést Lipa Tímea végezte. E harmadik füzettel rendelkezésünkre áll egy újabb teljesnek tekinthető dokumentum a kurzusról. Az elsődlegesség kérdése is újragondolásra érdemes. Fábry Zoltánnak az előadásokról készített kivonata kiválóan töltötte be az alapszöveg szerepét, azonban a Szabó Lőrinctől származó teljes gyorsírásos lejegyzés ismeretében már ez utóbbit tekinthetjük elsődlegesnek, hiszen ez szó szerint rögzítette az előadáson elhangzottakat.

Szerkesztette és az útószót írta: Téglás János - Babits Mihály - Versek
Egy nagy költőt mutatunk be, pályaútjának csúcsain. Költeményei, melyeket ma este hallani fognak, szemléltetően felidézik majd a kanyarokat és állomásokat, amelyeken át e csúcsokra elérkezett. Bevezetőül én mégsem csak verseiről, mégsem csupán szép versekről szeretnék beszélni; hanem arról is, ami azokat - mint a téglákat a malter - összefogja, egységes művé teszi. Szép vers sok van a világon. Lehetne persze pusztán csak ezekről is beszélni, függetlenül attól, hogy ki írta azokat. Ezzel azonban csak a versírásig, csak a mesterség művészetéig és műfogásaiig jutnánk el és nem a költészetig; az több az előbbieknél. Hány szép vers kallódik el az idők folyamán, csak azért, mert nem volt méltó gazdájuk; mert írójuk csak versíró volt és nem költő. Petőfi korában és főleg halála után keletkezett nem egy olyan vers, amely amellett, hogy tökéletesen petőfies volt, jobban sikerült Petőfi egynéhány közepes költeményénél. Senki sem emlékszik rájuk. Az utókor a költőket tartja számon és nem a verseket 5 / Illyés Gyula: Babits szerepe 19 / Anyám nevére 21/ Zrínyi Velencében 22 / Itália 23 / Héphaisztosz 24 / Protesilaos 25 / Zsoltár gyermekhangra 27 / Zsoltár férfihangra 29 / A könnytelenek könnyei 32 / Örökkék ég a felhők mögött 37 / Ádáz kutyám 39 / Utca, estefelé 41 / Engesztelő ajándék 43 / Cigány a siralomházban 45 / Cigánydal 48 / Magyar szonett az őszről 49 / Isten gyertyája 50 / Ősz és tavasz között 53 / Az elbocsátott vad 55 / Utószó

Babits Mihály - Babits ​Mihály művei - Dante: Isteni színjáték
"Dante ​fantasztikus utazásának igazi értelme és tartalma... illusztrációja és szimbóluma valaminek, ami már túl van az egyén sorsán és líráján: mert nemcsak Dante sorsáról van itt szó, hanem az Emberi Lélek sorsáról ez élet útvesztőjében s örök küzdelméről a Megváltás felé. Itt, e rettenetes küzdelemben, melynek halottjai is vannak - s ezt jelképezi a Pokol -, de diadalmasai is; az embereknek ez olthatatlan istenhez-törésében, van a Költeménynek misztikus és metafizikai háttere, s mintegy titkos értelme. Ilyenformán Dante élete nem véletlen és egyéni érdekű, hanem szimbólumokkal teljes, rendeltetéses és prófétai élet - mint a mi költőink közt például Adyé -, s maga a sokértelmű költemény hármas rétegzettségű szimbólumépületté válik, mint ahogy a költő maga is kijelenti: mert a szó szerinti jelentésen kívül, amely egy fantasztikus vízió, leírása, van egy történeti - azaz életrajzi és politikai -s emögött még egy harmadik, titkos és szimbolikus jelentése."

Babits Mihály - „Engem ​nem látott senki még”
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Babits Mihály - Sziget ​és tenger
Babits ​Mihály verseinek gyüjteménye.

Babits Mihály - Nyugtalanság ​völgye
A ​költő ötödik verseskötete

Babits Mihály - A ​gólyakalifa / Kártyavár
A ​közös kötetbe foglalt két regény sokféle rétegét, értékét mutatja meg Babits Mihály gazdag prózai életművének. A gólyakalifa főhősét, Tábory Elemért - önvallomásainak tanúsága szerint - ismétlődően jelentkező kínzó álmai egy különös, kettős életbe szorítják. Ebben a tudathasadásos állapotban a valóság és a képzelet, a nappal és az éjszaka határai fokozatosan elmosódnak, az álmok egyre követelőbben fonódnak rá a hétköznapok reális világára, nyomasztó hatalmukkal hovatovább az ébrenlét minden óráját beárnyékolva. Családjának büszkesége, Tábory Elemér hol egy kitűnő képességű, gazdag jövőjű úrifiú életét éli, hol egy meggyötört asztalosinasét, hol pedig egy szánnivalóan elnyomott kis írnokét. A két réteg, a reális és az irreális megszámlálhatatlanul sok hiteles ténnyel és történéssel veszi birtokába a fiatalember tudatát, minden váltással újabb és újabb gyötrő szorongásokat támasztva benne, egészen az öngyilkosságig. Ez a halál azonban éppoly rejtélyes és titokzatos, mint az az út, amelyet lezár: Tábory Elemért holtan fedezik fel a szobájában, lőtt sebbel a homlokán, a fegyvert azonban, amelynek lövedéke kioltotta az életét, senki sem tudja megtalálni. A regény, mely a Nyugat 1913-as évfolyamában látott először napvilágot, a freudi mélylélektan alaptételeire épül, de a kor súlyos társadalmi problémái is visszhangoznak benne. ; A másik regényben, a Kártyavárban Babits egy Budapest környéki, gyorsan iparosodó, félig falu, félig város jellegű település életének két napjáról nyújt kaleidoszkópszerű képet. Főszereplője a messzi vidékről frissen ide helyezett járásbíró, aki azonban nem alakítója, csupán rezonőr szemlélője a számára hol ijesztő, hol ámulatba ejtő forgatagnak. Újgazdagok és lecsúszott egzisztenciák, a helyi politika befolyásolásának lehetőségétől megmárosodott iparosok és kereskedők, polgári módit utánzó parasztok, a tisztességest maguk közül kivető, korrupt köztisztviselők, nyomorúságban tengődő bérmunkások, legkülönbözőbb rendű vagányok és bűnözők galériája a regény; cselekménye a hatalom megszerzéséért-megtartásáért folytatott küzdelem krónikája. Kezdetben az ábrázolás hitelessége már-már a riportokéra emlékeztet (Babits újpesti tanárként szerzett élményeit használta föl a részletekhez), de később a tónus fokozatosan átalakul, s végül a mű zárlata, egy temetői látomás szinte a középkori haláltáncok atmoszféráját idézi, bár van némi köze a német expresszionista prózastílushoz is. - Mindkét regény érdemes a felfedezésre vagy újraolvasásra, ezért a gazdag Jegyzetekkel és Névmutatóval kiegészített kötetre lehetőleg minél szélesebb körben tanácsos fölhívni a figyelmet.

Babits Mihály - Versenyt ​az esztendőkkel!
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Babits Mihály - Fortissimo
Szörnyű ​katasztrófa fenyegeti a világot. Ami küszöbön áll, az emberi kultúra öngyilkossága. De fizikailag is, gyász, halál, s alig elképzelhető rettenet mindnyájunknak. Országunk, népünk napok alatt semmié lehet. S mégis, ha korunk irodalmát olvassa valaki, azt hiheti, hogy mindez egy csöppet se komoly. Az utókor, ha lesz még, bámulni fogja, hogy írásainkban a közelgő veszély gondolata alig hagyott nyomott...

Babits Mihály - Aranygaras
A ​kötetben található mesék elsősorban felnőtteknek szólnak. Ő nem a népmesék hagyományára épít - a mesemondás intellektuális kalandját keresi. Történetei sejtelmesek, fojtogatóak; mindaz, ami bennük meseszerű, varázslatos - tele van keserűséggel és már-már valószínűtlen, transzcendens reménnyel. Hőseit szorongás, nem egyszer kétségbeesés és elvágyódás hozza létre. Mindennapi szorongásai elől így húzza meg magát a költő egy maga teremtette, csodálatos megoldásokat is lehetségesnek láttató fantáziavilágban. A kötetet Faltisz Alexandra illusztrációi díszítik.

Babits Mihály - Az ​istenek halnak, az ember él
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Babits Mihály - Babits ​Mihály válogatott művei I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Babits Mihály - Oedipus ​király és egyéb műfordítások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Babits Mihály - Babits ​Mihály összes novellái
"Több ​holdon át rózsa és rózsa: képzelni lehet az illatot, ami itt elöntötte a levegőt virágzás idején. Nem csoda, ha a szerelmesek megmámorosodtak ebben a kertben, elvesztették félénkségüket, legyőzték meggondolásaikat s nem egy boldog vagy keserű házasság igazi bölcsője és sugallója ez a kerítő rózsakert volt."

Babits Mihály - Arcképek ​és tanulmányok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Babits Mihály - Magyar ​irodalomtörténet arcképekben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Babits Mihály - Babits ​Mihály versfordításai
A ​Babits-sorozatnak ez a kötete két részre oszlik. Az első részben a fiatal Babits szabadabban csapongó versfordításait találjuk, 1910-ig; a második részben az érett, mindenkor teljes hűségre törekvő Babits nagy fordítói remekléseit. A két rendszeren belül a költők időrendjét követtük, s ez magyarázza, hogy gyakran közvetlenül az Amor sanctus középkori áhítattal lobogó himnuszai mellett találjuk az Erato profánul vad érzékiséggel ragyogó darabjait. Jelképe ez annak a kimeríthetetlen, mohó érdeklődésnek, a nagy lírai költő kíváncsiságának, amellyel Babits a világirodalom annyi területe felé fordult; annak a maradandó és immár véglegesen magyar gazdagságnak, amit Babits világirodalmi kincstára összegyűjtött. A nagy magyar fordító-költők között sem igen akad, akinek műfordítás-gyűjteménye ilyen gazdag, sokoldalú és tökéletes volna - méltán állítható Babits saját verskötetei, és hatalmas fordításkötetei az Isteni színjáték és a Dráma-fordítások mellé.

Babits Mihály - Elza ​pilóta, vagy a tökéletes társadalom
Ötvenedik ​születésnapjára Babits Mihály nagyszerű ajándékot nyújt át olvasóinak s a magyar irodalomnak: új könyvét, amely Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom címmel lépett ki a nyilvánosság elé. E könyv megjelenése és olvasása bizonyára ugyanazt az örömet fogja szerezni mindenkinek, mint amit mi éreztünk ketten-hárman, akiknek módunkban volt még megjelenés előtt, nyomdai levonatokban olvasni. Az első öröm az, amiről a könyv első fejezeteinek olvasása azonnal meggyőz: a végevárhatatlan hosszú betegség, amely már egy évnél is hosszabb idő óta ágyhoz szegzi, nem törte meg, még csak nem is ernyesztette Babits írói szellemét. Az olvasó, aki elolvasta a legutóbbi időben, már betegsége alatt írt verseit, a Nyugat Könyvről-Könyvre sorozatába írt cikkeit, már megállapíthatta ezt; az új könyv végérvényes tanubizonyságot tesz róla. Fantáziája ép oly szabadon, sőt szabadabban szárnyal, mint valaha, érzékenysége a régi, elméje változatlanul feszült intenzitással dolgozik, nyelvének színe és íze, kifejezésének ereje és biztonsága, stíljének egészen egyéni fénye azt az írót mutatja, aki a betegágyban, testi szenvedések között, a csaknem mozdulatlan fekvés idegőrlő hosszú-hosszú hónapjain át is megőrízte magában mindazt, amivel veleszületett tehetség és szerzett kultúra megáldotta. A könyv első változata mintegy két évvel ezelőtt megjelent ugyan egy napilap hasábjain, de most olyan gyökeres átdolgozáson ment át, hogy a könyvhöz képest az ujságban megjelent szöveg szinte vázlatnak tekinthető. A könyv mondhatni teljesen a mai Babits műve.

Babits Mihály - Esszék, ​tanulmányok
A ​jelen kötet összeállításához (...) a kiváló Babits-kutató és -textológus, Belia György - akinek ez irányú munkássága előtt e kötettel is tisztelgünk - hatalmas terjedelmű és filológiailag igen megbízható, de néhány esetben politikai kényszerűségből megcsonkított kiadását, annak jegyzetanyagát is nagymértékben felhasználva válogattunk Babits Mihály tanulmány- és esszéírói életművéből ötvenkét, jellemzőnek és jellegzetesnek tartott szöveget. Minden esetben az ultima manust vagy az ultima editiót, a szerző életében megjelent utolsó változatot választottuk alapszövegnek, de figyelembe vettük a folyóiratközléseket, s amely mű kézirata fennmaradt, ott a vitás kérdések esetében a kézirat alapján javítottunk, igazítottuk helyre a többször megjelenés során keletkezett hibákat.

Babits Mihály - Zsoltár ​férfihangra
Nemes ​Nagy Ágnes, Németh G. Béla, Reisinger János, Rónay György kísérő tanulmányával.

Babits Mihály - Keresztül-kasul ​az életemen
Babits ​önéletrajzi kötete 1939-ben jelent meg, s azóta kiadó mindmáig nem vállalkozott/vállalkozhatott az újabb megjelentetésre. Pedig méltatlan a mű jelentőségéhez ez a "feledékenység", hiszen már az első kiadás nagy feltűnést keltett a kortársak körében. Olyan kritikusok írtak róla elismerően, mint Benedek Marcell, Kárpáti Aurék, Hunyady Sándor, Cs. Szabó László. A Keresztül-kasul az életemen nemcsak kortörténeti adalék, hanem személyes hangú, hiteles, emberi vallomás is. Éppen ideje, hogy a mai olvasó maradéktalanul, ideológiai okokból elkövetett szövegkihagyások nélkül, immár teljes egészében megismerhesse a mind fontosabbá váló, klasszikus magyar költő és irodalomszervező életének bizalmas epizódjait, véleményét kortársairól és a korról, amelyben élnie adatott. A könyv új kiadásával hozzáférhetővé válik a még mindig meglepetéseket tartogató Babits-életmű egyik alapszövege, amely a magyar próza legszebb hagyományait őrzi, s nemcsak kultúra és élet egységét mutatja fel, hanem az európai szellemiség megvalósulására is igaz például szolgálhat.

Babits Mihály - Autobiográfiák
"Aki ​az életemre kíváncsi, olvassa verseimet" - Babits szerint művei sokkal többet mondanak el róla, mint bármely autobiográfia. Nem is akart önéletrajzot írni, az itt olvasható tizennyolc írás legnagyobb részét sem kötetbe szánta. Ezekben a szerző magáról, érzéseiről "mesél", elmélkedik, de az emlékek rétegeinek felidézése során saját sorsát nem tudja elválasztani a magyarság és az emberség, a humánum feltett értékeitől, jövőjétől. A kötetben az Utószó, valamint a terjedelmes Jegyzetek fejezet fűz részletes magyarázatot a közölt 18 íráshoz.

Babits Mihály - Az ​aranygaras és más mesék
A ​kötetben az alábbi mesék olvashatók: Barackvirág; Dzsonni, a tengerész; Aranygaras; A Jézust kereső kisfiú; Az erdő megváltása; Tenyérsziget; Ilus csodanapja.

Babits Mihály - Recitativ
1916. ​januárjában jelent meg harmadik kötete Recitativ címmel. A mű szerepel Babits Mihály összegyűjtött versei között is.

Kollekciók