Ajax-loader

Babits Mihály könyvei a rukkolán


Babits Mihály - Húsvét ​előtt
Babits ​Mihály lírai életműve évtizedek múltával is megőrizte frisseségét, korszerűségét; olyan költészet ez, mely évről évre hozzáférhetőbb a mai ember számára. Csupa kísérletezéssel, járatlan utakkal telt lírájának olyan csúcsai vannak, melyek tiszteletet parancsolón emelkednek ki századunk magyar irodalmának hegyvonulatából. Nagy és teljes költészet az övé, s mert pályája válságos évtizedek viharain át, saját lelkének nyugtalansága, érzékenysége, teremtő elégedetlensége fölött, saját lelkének örvényei fölött ível, csupa ellentmondás is ez a líra, de mindig minden hangjában őszinte; életének és művészetének dolgairól mindig egyforma erővel szól, nehezen fölfejthető összetettséggel, ha bonyolultságukat akarja kifejezni, tiszta egyszerűséggel, ha kristályszerkezetüket akarja láttatni. Gyűjteményünk - melyet a babitsi életmű kiváló ismerője és nagy tudású értelmezője, Keresztury Dezső állított össze - Babits változatos és igen gazdag költészetének legjellegzetesebb, legfontosabb darabjait tartalmazza, több mint másél száz verset. Kötetünk Babits Mihály születésének századik évfordulójára jelenik meg.

Babits Mihály - Hatholdas ​rózsakert
A ​társaságkedvelő (egyébként bűbájos) Ilka néni hatholdas rózsakertje közepén álló házába gyűjti össze egy kis csevejre a kisváros aranyifjait és eladó lánykáit. Itt kerül hurokra Gruber Franci, az ifjú joggyakornok, akit Ilka néni "fogadott lányának", Irénnek szemelt ki.

Babits Mihály - Az ​európai irodalom története
Ez ​a maga idején páratlan sikerű könyv vállalkozásnak is páratlan: egy nagy költő, a legműveltebb magyar költők egyike írja meg emlékezéseit olvasmányairól, könyvélményeiről, a világirodalomról. Egy lírikus vallomása ez, de mögötte az irodalom nagy értőjének, sőt tudósának szilárd ítéletei és jellemzései húzódnak meg. S ami még érdekesebb: a költői és ugyanakkor közvetlen előadásmódból az európai irodalom története folyamatos regénnyé áll össze, felejthetetlen figurákkal, izgalmasan összefonódott történésekkel. Babits nagy műve tizennégy év óta most jelenik meg először, és a mi irodalomfelfogásunk azóta természetesen sok tekintetben eltér ettől a lírai vallomástól. De a vallomás forrósága, a közvetlen kapcsolat a világirodalommal, semmit sem avult el azóta, sőt az elmúlt évek sok tekintetben még izgalmasabbá tették.

Babits Mihály - A ​magyar jellemről
Hogyan ​fogalmazható meg - s egyáltalán megfogalmazható-e? - a magyarság lényege? Ezen tépelődik az a művész, az a humanista gondolkodó ebben a tanulmányában, akit számtalanszor vádoltak a magyartalansággal, mert az európai kultúra eredményeit igyekezett meghonosítani hazánkban. Babits vitairatot ír. Ő, aki "rühellé a prófétaságot", most már érzi, tudja: szólni kell. Figyelmeztetni, inteni, amíg nem késő. Ekkor még talán úgy látja, elhárító, a vész. 1939-et írunk. "A víz simán gyűrűzött, mint a márvány."

Babits Mihály - Jónás ​könyve / A gólyakalifa
Midőn ​Babits Mihály egy hallatlanul érzékeny olvasó módjára bekalandozta a világirodalmat, s e szabálytalan útja végső eredményeképpen papírra vetette Az európai irodalom történetét, annak újabb szakaszát folytonos küzdelemnek ábrázolta. E harc voltaképp az újítás vágya és a hagyományok között folyik. Egyik legfontosabb terepe az a küzdelem, mely a naturalizmus unt béklyóitól igyekszik megszabadítani a kifejezést és az emberábrázolást. Ilyen szemmel figyeli és jeleníti meg például Oscar Wilde művészetét, s ez témánk szempontjából azért érdemel különös figyelmet, mert letagadhatatlan, hogy a tükörképével önmagát is megsemmisítő Dorian Grey példázatát nem ok nélkül vetette fel a kritika mint A gólyakalifa Tábory Elemérének előképét.

Babits Mihály - A ​gólyakalifa / Kártyavár
A ​közös kötetbe foglalt két regény sokféle rétegét, értékét mutatja meg Babits Mihály gazdag prózai életművének. A gólyakalifa főhősét, Tábory Elemért - önvallomásainak tanúsága szerint - ismétlődően jelentkező kínzó álmai egy különös, kettős életbe szorítják. Ebben a tudathasadásos állapotban a valóság és a képzelet, a nappal és az éjszaka határai fokozatosan elmosódnak, az álmok egyre követelőbben fonódnak rá a hétköznapok reális világára, nyomasztó hatalmukkal hovatovább az ébrenlét minden óráját beárnyékolva. Családjának büszkesége, Tábory Elemér hol egy kitűnő képességű, gazdag jövőjű úrifiú életét éli, hol egy meggyötört asztalosinasét, hol pedig egy szánnivalóan elnyomott kis írnokét. A két réteg, a reális és az irreális megszámlálhatatlanul sok hiteles ténnyel és történéssel veszi birtokába a fiatalember tudatát, minden váltással újabb és újabb gyötrő szorongásokat támasztva benne, egészen az öngyilkosságig. Ez a halál azonban éppoly rejtélyes és titokzatos, mint az az út, amelyet lezár: Tábory Elemért holtan fedezik fel a szobájában, lőtt sebbel a homlokán, a fegyvert azonban, amelynek lövedéke kioltotta az életét, senki sem tudja megtalálni. A regény, mely a Nyugat 1913-as évfolyamában látott először napvilágot, a freudi mélylélektan alaptételeire épül, de a kor súlyos társadalmi problémái is visszhangoznak benne. ; A másik regényben, a Kártyavárban Babits egy Budapest környéki, gyorsan iparosodó, félig falu, félig város jellegű település életének két napjáról nyújt kaleidoszkópszerű képet. Főszereplője a messzi vidékről frissen ide helyezett járásbíró, aki azonban nem alakítója, csupán rezonőr szemlélője a számára hol ijesztő, hol ámulatba ejtő forgatagnak. Újgazdagok és lecsúszott egzisztenciák, a helyi politika befolyásolásának lehetőségétől megmárosodott iparosok és kereskedők, polgári módit utánzó parasztok, a tisztességest maguk közül kivető, korrupt köztisztviselők, nyomorúságban tengődő bérmunkások, legkülönbözőbb rendű vagányok és bűnözők galériája a regény; cselekménye a hatalom megszerzéséért-megtartásáért folytatott küzdelem krónikája. Kezdetben az ábrázolás hitelessége már-már a riportokéra emlékeztet (Babits újpesti tanárként szerzett élményeit használta föl a részletekhez), de később a tónus fokozatosan átalakul, s végül a mű zárlata, egy temetői látomás szinte a középkori haláltáncok atmoszféráját idézi, bár van némi köze a német expresszionista prózastílushoz is. - Mindkét regény érdemes a felfedezésre vagy újraolvasásra, ezért a gazdag Jegyzetekkel és Névmutatóval kiegészített kötetre lehetőleg minél szélesebb körben tanácsos fölhívni a figyelmet.

Covers_413423
elérhető
3

Babits Mihály - Halálfiai
"De ​hát milyen életet folytattok ti? Hol itt a kultúra? Hol itt a magasabb eszme vagy ideál? Meg lehet-e élni ebben a levegőben? Nem kell-e elpusztulni annak a társadalmi osztálynak vagy fajnak, amely így él? ... Halálfiai vagytok mindannyian: ha nem is sejtitek! A falra már föl van rajzolva a Mene Tekel Fáresz!" A Halálfiait önéletrajzi regényként tartják számon, olyan önéletrajzi regényként, amelyben saját családjának, környezetének, élete egy korszakának mozzanatait felhasználva a századforduló történelmi, társadalmi, politikai légkörét, gondolkodásmódját, életformáját eleveníti föl. Gyermek- és ifjúkori önmaga, családja és környezete létező figurái álltak modellt ahhoz, hogy Babits családregénye, több nemzedék sorsának nyomon követése egy egész történelmi korszak, társadalmi valóság tablójává szélesedve a századvég és századelő szellemi arculatának alakulását, válozását megörökítse.

Babits Mihály - A ​gólyakalifa
Tábory ​Elemér, a regény hőse kettős életet él. Ha "fekete Álma" nem árnyékolná be az ébrenlét óráit is, "Sonntagskind" lehetne, a szerencse gyermeke, akinek kedvez a sorsa, s akiben a képesség is megvan a boldogulásra és a létezés örömeinek teljes átélésére. A szorongató éjszakai álmok s az álmok emlékei azonban győznek a valóság fölött, eltömik az öröm forrásait, félelmetes hatalmukkal átrendezik, megváltoztatják Tábory Elemér belső világát. A folyton megújuló álomkényszer megalázó sorsot rajzoltat a képzelettel, nyomasztóan, kínzóan teljeset, amely csak asszociációkkal kötődik a másikhoz, s mely sokkal több emberé, mint a másik. Tábory Elemér álmában előbb egy asztalosinas életét éli, akivel kegyetlenül bánnak, s aki a kegyetlenkedésekre maga is brutalitással felel, azután pedig napidíjas pesti írnokként tengődik - nélkülözések, félelmek, szorongások között - egészen az öngyilkosságig. A gólyakalifa a személyiség-megoszlás modern, világirodalmi rangú regénye, s egyben izgalmasan szép vallomás is az emberi elkötelezettségről, a szenvedélyre való belső készenlétről. "Mintha életem, s talán minden költő életének szimbóluma volna - írja Babits Mihály -, mely külsőleg simán foly, s csak belül gyötrődik, álmaiban."

Babits Mihály - A gólyakalifa [Rovásírással]
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Babits Mihály - Egyetemi előadások 1919.
Szabó Lőrinc gyorsírásos lejegyzését megfejtette, a korábbi megfejtéseket átdolgozta és sajtó alá rendezte Lipa Tímea E kötet Babits Mihály 1919-es egyetemi előadásait kínálja olvasásra Szabó Lőrinc gyorsírásos lejegyzései alapján, melyek egy kivételével az összes Babits-óra anyagát tartalmazzák. Az elsőként előkerült füzetben négy Babits-előadás olvasható, ezeket dr. Gergely Pál fejtette meg és Gál István publikálta a Tiszatájban. A másodikként megfejtett előadások gyorsírásos lejegyzésére először Kabdebó Lóránt hívta fel a figyelmet az Érlelő diákévek című kötetében. Ebben a füzetben annak az öt előadásnak a lejegyzése található, amelyek közvetlenül megelőzték a Tiszatájban megjelenteket. Ezeket az előadásokat Schelken Pálma fejtette meg, és Kelevéz Ágnes, valamint Sárdy Jánosné szöveggondozói munkája segítségével a Mint különös hírmondó című kötetben láttak napvilágot. A harmadik, itt először bemutatásra kerülő füzet Szabó Lőrinc testvérének, Szabó Zoltánnak a hagyatékában, Miskolcon került elő, és a fejtést Lipa Tímea végezte. E harmadik füzettel rendelkezésünkre áll egy újabb teljesnek tekinthető dokumentum a kurzusról. Az elsődlegesség kérdése is újragondolásra érdemes. Fábry Zoltánnak az előadásokról készített kivonata kiválóan töltötte be az alapszöveg szerepét, azonban a Szabó Lőrinctől származó teljes gyorsírásos lejegyzés ismeretében már ez utóbbit tekinthetjük elsődlegesnek, hiszen ez szó szerint rögzítette az előadáson elhangzottakat.

Szerkesztette és az útószót írta: Téglás János - Babits Mihály - Versek
Egy nagy költőt mutatunk be, pályaútjának csúcsain. Költeményei, melyeket ma este hallani fognak, szemléltetően felidézik majd a kanyarokat és állomásokat, amelyeken át e csúcsokra elérkezett. Bevezetőül én mégsem csak verseiről, mégsem csupán szép versekről szeretnék beszélni; hanem arról is, ami azokat - mint a téglákat a malter - összefogja, egységes művé teszi. Szép vers sok van a világon. Lehetne persze pusztán csak ezekről is beszélni, függetlenül attól, hogy ki írta azokat. Ezzel azonban csak a versírásig, csak a mesterség művészetéig és műfogásaiig jutnánk el és nem a költészetig; az több az előbbieknél. Hány szép vers kallódik el az idők folyamán, csak azért, mert nem volt méltó gazdájuk; mert írójuk csak versíró volt és nem költő. Petőfi korában és főleg halála után keletkezett nem egy olyan vers, amely amellett, hogy tökéletesen petőfies volt, jobban sikerült Petőfi egynéhány közepes költeményénél. Senki sem emlékszik rájuk. Az utókor a költőket tartja számon és nem a verseket 5 / Illyés Gyula: Babits szerepe 19 / Anyám nevére 21/ Zrínyi Velencében 22 / Itália 23 / Héphaisztosz 24 / Protesilaos 25 / Zsoltár gyermekhangra 27 / Zsoltár férfihangra 29 / A könnytelenek könnyei 32 / Örökkék ég a felhők mögött 37 / Ádáz kutyám 39 / Utca, estefelé 41 / Engesztelő ajándék 43 / Cigány a siralomházban 45 / Cigánydal 48 / Magyar szonett az őszről 49 / Isten gyertyája 50 / Ősz és tavasz között 53 / Az elbocsátott vad 55 / Utószó

Babits Mihály - Babits ​Mihály művei - Dante: Isteni színjáték
"Dante ​fantasztikus utazásának igazi értelme és tartalma... illusztrációja és szimbóluma valaminek, ami már túl van az egyén sorsán és líráján: mert nemcsak Dante sorsáról van itt szó, hanem az Emberi Lélek sorsáról ez élet útvesztőjében s örök küzdelméről a Megváltás felé. Itt, e rettenetes küzdelemben, melynek halottjai is vannak - s ezt jelképezi a Pokol -, de diadalmasai is; az embereknek ez olthatatlan istenhez-törésében, van a Költeménynek misztikus és metafizikai háttere, s mintegy titkos értelme. Ilyenformán Dante élete nem véletlen és egyéni érdekű, hanem szimbólumokkal teljes, rendeltetéses és prófétai élet - mint a mi költőink közt például Adyé -, s maga a sokértelmű költemény hármas rétegzettségű szimbólumépületté válik, mint ahogy a költő maga is kijelenti: mert a szó szerinti jelentésen kívül, amely egy fantasztikus vízió, leírása, van egy történeti - azaz életrajzi és politikai -s emögött még egy harmadik, titkos és szimbolikus jelentése."

Babits Mihály - Drámák
A ​kötetben Babits Mihály alábbi művei olvashatók: - Simóné háza - Laodameia - A második ének - A literátor

Babits Mihály - Arcképek ​és tanulmányok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Babits Mihály - Két ​regény / Novellák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Babits Mihály - 21 ​vers / 21 Poems
A ​szép kiállítású kiadvány magyar és angol nyelven tartalmazza Babits 21 költeményét, így többek között a "Lírikus epilógja"-t és a "Jónás imája"-t is.

Babits Mihály - Magyar ​irodalomtörténet arcképekben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Babits Mihály - Zsoltár ​férfihangra
Nemes ​Nagy Ágnes, Németh G. Béla, Reisinger János, Rónay György kísérő tanulmányával.

Babits Mihály - Kártyavár
Ennek ​az írásának tapasztalati anyagát újpesti tanárkodása során és rákospalotai lakóhelyén szerzett élményeiből merítette Babits. Pártos Kálmán, az Újvárosba kinevezett járásbíró két napon és egy éjjelen át ismerkedik a környezetével, a század eleji, kapitalizálódó kisváros fura figuráival. A cselekményt társadalmi regényként indítja, majd hirtelen fordulattal magát a várost teszi meg munkája hősévé, miközben egy fordulatos detektiv-históriával is megismertet, s végül felbukkan a Bábjátékos, aki elcsomagolja a bukott figurákat. A regény a hirtelen nagyra növő, mohó magyar kapitalizmusnak talán kissé elsietett, lélektanilag nem mindig indokolt, de szuggesztív hangulatú és bátor kritikája.

Babits Mihály - Novellák
Már ​a kortársi kritika megállapította, hogy Babits Mihály novellái és versei azonos tőről fakadtak, úgyannyira, hogy itt-ott közvetlen egyezéseket is lehet találni közöttük. A novellák mélyéről is akárhol lebbentjük fel a fátylat, a költő néz vissza ránk. Versben, novellában ugyanaz az a szellemi nyugtalanság s az értelem elektromos feszültsége lobbantja fel a különös, villanó látomásokat. Babits kísérletező költő és kísérletező prózaíró volt, a kötet ezért műfajilag igen sokszínű: a különféle típusú novellák mellett lírai vallomásokat s meséket is találunk. Hangulati képe viszont egységes: úgyszólván minden esetben megfoghatatlan titokzatosság lazítja fel a történetek logikus menetét, s rejtelmessé oldódnak benne a valószerű részletek kontúrjai. Talán nem is azért, mintha Babits különösképpen vonzódott volna a fantasztikumhoz és titokzatossághoz, hanem mert így akarta jelképesen kifejezni az emberi létnek azokat a problémáit, amelyeket ő legfontosabbnak hitt az egyén életében, s amelyeket csak a költészet szuggesztív erejével lehet megsejteni.

Babits Mihály - Fortissimo
Szörnyű ​katasztrófa fenyegeti a világot. Ami küszöbön áll, az emberi kultúra öngyilkossága. De fizikailag is, gyász, halál, s alig elképzelhető rettenet mindnyájunknak. Országunk, népünk napok alatt semmié lehet. S mégis, ha korunk irodalmát olvassa valaki, azt hiheti, hogy mindez egy csöppet se komoly. Az utókor, ha lesz még, bámulni fogja, hogy írásainkban a közelgő veszély gondolata alig hagyott nyomott...

Babits Mihály - Tímár ​Virgil fia / Kártyavár
"A ​Timár Virgil története az író legszebb és legmélyebb alkotásai közé tartozik. Elárul valamit a pedgógus Babits lelkéböl, de, ismétlem, minden igazi nevelö lelkéböl is." "A Kártyavár lírai vallomás arról, hogyan tükrözödtek a világtól elhúzódó költö lelkében a külsö világnak semmi tisztaságot meg nem türö szennyes képei" Benedek Marcell

Babits Mihály - Babits ​Mihály összes versei
Babits ​Mihály összes versei 1902-1937

Babits Mihály - Válogatott ​versek
Válogatta ​és a szómagyarázatokat készítette: Ferencz Gyõzõ. A szöveggondozás Kelevéz Ágnes munkája.

Babits Mihály - Keresztül-kasul ​az életemen
Babits ​önéletrajzi kötete 1939-ben jelent meg, s azóta kiadó mindmáig nem vállalkozott/vállalkozhatott az újabb megjelentetésre. Pedig méltatlan a mű jelentőségéhez ez a "feledékenység", hiszen már az első kiadás nagy feltűnést keltett a kortársak körében. Olyan kritikusok írtak róla elismerően, mint Benedek Marcell, Kárpáti Aurék, Hunyady Sándor, Cs. Szabó László. A Keresztül-kasul az életemen nemcsak kortörténeti adalék, hanem személyes hangú, hiteles, emberi vallomás is. Éppen ideje, hogy a mai olvasó maradéktalanul, ideológiai okokból elkövetett szövegkihagyások nélkül, immár teljes egészében megismerhesse a mind fontosabbá váló, klasszikus magyar költő és irodalomszervező életének bizalmas epizódjait, véleményét kortársairól és a korról, amelyben élnie adatott. A könyv új kiadásával hozzáférhetővé válik a még mindig meglepetéseket tartogató Babits-életmű egyik alapszövege, amely a magyar próza legszebb hagyományait őrzi, s nemcsak kultúra és élet egységét mutatja fel, hanem az európai szellemiség megvalósulására is igaz például szolgálhat.

Babits Mihály - Babits ​Mihály kisebb műfordításai
Tartalom _Ismeretlen ​zsidó szerző_: Énekek éneke _Szapphó_: Aphroditéhez _Bakkhülidész_: Békedala _Kallimakhosz_: Mint a vadász _Theokritosz_: Paraszt hexameterek Szerelmes párbeszéd _Philodémosz_: A görög anthológiából _Anakreón_: Szerelem játéka _Meleagrosz_: Nyíl a fehér szekfű _Caius Valerius Catullus_: Lesbiához (Kérded, hány ölelésed...) Lesbiához (Asszonyt nem tudhat jobban...) Lesbiáról _Quintus Horatius Flaccus_: Mollis Inertia..... _Albius Tibullus_: Megbánás _Sextus Aurelius Propertius_: Elmondja gyönyörűségeit _Publius Ovidius Naso_: Nyári dél _Petronius Arbiter_: Epithalamium A valódi gyönyörűség _Szent Hilarius_: Hajnali éneke Krisztus életéről _Nicetas A Remesiana_: Himnusza az Isten dicséretére _Szent Ambrus_: Esti imája Éneke Ágnes vértanúságáról _Aurelius Prudentius_: Himnusza a Betlehemi kisdedekről Himnusza a kakasszóra Esti éneke _Szent Ágoston:_ Psalmusa az eretnekek ellen _Caelius Sedulius_: Üdvözlése az Isten anyjához _Elpis Boethius_: Himnusza Péter-Pál napjára _Paulosz Szilentariosz_: A görög anthológiából _Venantius Szilentariosz_: Himnusza a szent kereszthez _Nagy Szent Gergely Pápa_: Alkonyi himnusza _Beda Venerabilis_: Zsoltára a mindenek urához _Paulus Diaconus_: Himnusza a tenger csillagához _Hrabanus Maurus_: Pünkösdi himnusza _Ismeretlen gót szerző_: Gót szerzetesek éjjeli imája _Notker Balbulus_: Karácsonyi szekvenciája _Ismeretlen Szentgalleni szerzetes_: Húsvéti éneke _Róbert király:_ Himnusza a Szentlélekhez _Damiani Szent Péter_: Himusza az égi jegyesről _Wipo_: Húsvéti éneke _Hildebert De Lavardin_: Alpha és Ómega _Pierre Abélard_: Szombatesti himnusza Himnusza Urunk mennybemenetelére _Clairvaux-i szent Bernát_: Ujjongása Jézus nevére Ritmusa az Isteni szeretetről _Szent Hildegard_: Éneke a szentlélekről _Adam de Saint-Victor_: Mária-éneke Húsvéti éneke _Guy de Basoches_: Éneke a boldogságos szűzről _Walter von der Vogelweide_: A hársfaágak csendes árnyán... _Philipphe de Gréve_: Éneke Mária Magdolnához _Celanói Tamás_: Éneke az utolsó ítéletről _Ismeretelen Franciaoszági szerző_: Himnusz a Szent Szűz anyaságáról _Szent Bonaventura_: Éneke Krisztus irgalmáról _Aquinói Szent Tamás_: Úrnapi éneke Himnusza az oltáriszentségről Éneke Krisztus testéről _Jacopo da Todi_: Stabat Mater.... _Dante Alighieri_: La vita nuova XXVII _John Peckham_: Himnusza a szentháromságról _Ismeretlen angliai szerző_: Éneke Krisztus szerelméről _Ismeretlen magyarországi szerző:_ Himnusza Szent Imre hercegről _Ismeretlen németországi szerző_: Himnusz a Szent szüzekről _Kempis Tamás_: Imája az angyalokhoz és minden szentekhez _Ismeretlen magyarországi szerző:_ Himnusz a Szűz Máriáról _Michelangelo Buonarroti_: Szonett _Francesco Berni_: Szerelmesemhez _William Shakespeare_: Szonettjeiből _Ismeretelen magyarországi szerző_: Hóra-ének a hétfájdalmú szűzről _Pázmány Péter:_ Éneke Magyarország védasszonyáról _Ismeretelen szerző_: Ritmusa a mulandóságról _Ismeretlen magyarországi szerző_: Ének a világ megvetéséről _Ismeretlen szerző_: Éneke Krisztus születéséről _Jean de la Fontaine_: A szerelmes kurtizán Jancsi úr gyűrűje A csiptető _John Wilmot Rochester:_ Találós mese _Voltaire:_ Felelet a Szív című versre _Giorgio Baffo:_ Egy verseskönyv elé _Stanislas-Jean Boufflers:_ A szív _Johann Wolfgang von Goethe_: Naturphilosophie Ártatlanság A patkányfogó Római elégia A napló _William Blake:_ Madárszerelem A pokol közmondásai _André Chénier:_ Éjjeli vendégség _William Wordsworth_: Tünemény Az álomhoz _Pierre-Jean de Béranger_: A szegény varróleány _Alphonse-Marie-Louis de Lamartine:_ A libanoni cédrusok kara _Percy Bysshe Shelley_: Az érzékeny palánta Indián szerenád _William Cullen Bryant:_ Június _John Keats_: La Belle Dame Sans Merci _Heinrich Heine_: A hazatérés (részletek) Lírai intermezzo (részletek) Okos csillagok Kitty Memento Énekek éneke _Giacomo Leopardi_: Silviához _Nikolaus Lenau_: Délre A nádi dalokból _Elizabeth Barrett-Browning_: A portugál szonettekből _Alfred Tennyson_: Szent Ágnes estéje Az arany év Nappali álom A lótusz-evők Maud The days that are no more _Edgar Allan Poe_: Álom az álomban Emléksorok Francis Sargent Osgoodhoz Himnusz Lee Annácska Ulalume A harangok Álomország Anni Valakinek a paradicsomban Eulália A holló A kísértetes palota _Alfred de Musset:_ Szonett _Téhophile Gautier_: Mit beszélnek a fecskék? Titkos múzeum _Robert Browning_: Egy gondolában Két vers _Edward Lear_: Az asztal és a szék _Charles-Marie-René Leconte de Lisle_: In Excelsis Csillaghullás Vile Potabis Homéri csata Az elfek Hailmar szíve _Walt Whitman_: Halál-ének _Charles Baudelaire:_ A szerelem és a koponya Az óriásleány Kísértet A semmi vágya A macska Szökőkút Que diras-tu...? Semper eadem Egy pogány imája Spleen Fantasztikus metszet Léthe Áldás A beteg múzsa Az eladó múzsa A rossz szerzetes Az ellenség Kár.... A gőg büntetése Az ékszerek Sed non satiata A vámpír Síri bánat Duellum A megszállott Mindenestül Gyónás A szép hajó Őszi szonett Bánatos holdvilág A repedt harang Varázs Váratlan vendég Éjféli számvetés Szomorú madrigál Intőszózat Az örvény Egy Ikárusz panaszai A hét öreg A vakok Találkozás egy ismeretlennel A játék Hazugság szerelme A szép cseléd Reggeli szürkület A gyilkos bora A szeretők bora Gyönyörök mártírja Kárhozott asszonyok A vámpír metamorfózisai A sátán litániája Szeretők halála _Dante Gabriel Rossetti_: A kártyásasszony _George Meredith_: Lucifer csillagfénynél _Giosuè Carducci_: A Caracalla thermái előtt _Algernon Charles Swinburne_: Árny, csönd és a tenger Ballada álomhonról Búcsú Tenger és alkonyég között.... Friedrich Nietzsche: A realisztikus festő Boldogságom A hét pecsét Délen 343 _Detlev von Liliencron:_ Várakozás Két szicilián _Paul Verlaine:_ Je ne sais pourquoi... La mer est plus belle Nevermore Dans L'interminable... Un grand sommeil noir... Á clyméne Fifi Le petit coin... Cythére Semmi mást! Intézeti lányok Ouverture _Jean Richepin_: Oceano nox Terrienne _Arthur Rimbaud_: Esti imádság _Oscar Wilde_: Charmides Impressions Le jardin Arno mentén Szimfónia sárgában Impression du matin Endymion Szerenád Madonna mia Az arany-szobában Ave imperatrix Les ballons La mer Hélas! Requiescat Vízió Erdőben San miniato Ave Maria gratia plena _William Butler Yeats:_ Szerelmesét halottnak kívánja _John Galsworthy_: Burry Hill _Jovan Dučić_: Teremtés Refrain _Walter John de la Mare_: Arábia _John Drinkwater_: Nyárvég _Anne Wickham:_ Az annunciáció után _Siegfried Sassoon_: A hatalom és a dicsőség _Vernon Duckworth-Bakrker_: Egy felhőhöz

Babits Mihály - Laodameia ​/ Jónás könyve
Laodameia ​: Babits darabja (vagy dráma-formájú lírai verse) szerelmi végzet-dráma; a szerelem – megidézve a halott férjet – egy pillanatra győz benne a halálon. Jónás könyve Az 1937-1938 közt íródott elbeszélő költemény hőse Jónás az Úr parancsával szegül szembe, aki Ninivébe küldi prófétálni, de ő - "rühellve a prófétaságot", - elfut küldetése elől. Az engedetlenség bűnét bűnhődés követi: a cethal gyomrában Jónás ráébred: "ki nem akar szenvedni, kétszer szenved az". Az Úr kegyelemben részesíti, másodízben is Ninivébe küldi, hogy megjövendölje a város pusztulását. A megaláztatás tanulsága tehát abban summázható, hogy a szenvedés a prófétai tudás alapja, azaz: az értékőrzést vállaló költőnek beteg gégével is prófétálnia kell. A Jónás könyve művészi erejének, morális hitvallásának az új világkatasztrófa árnyékában máig is érvényes a jelentése."

Babits Mihály - A ​második ének
Ez ​a négy felvonásos mesedráma 1911-ben készült, de Babits Mihály csak a harmadik felvonást tartotta méltónak arra, hogy nyilvánosság elé bocsássa; ez a harmadik felvonás Vihar címen 1911 október 1-én jelent meg a Nyugat-ban, később pedig, 1928-ban ismét kiadta az Összes Versek között. A Nyugat-ban kiadott harmadik felvonás elé a következő bevezető sorokat írta: „Ez a költemény harmadik felvonása egy készülő mesedrámának, amellyel talán valamelyik színházunk is kísérletet tehet. A mese, mely egészen sablónos, egy balatoni mondán és a jó Garay ismert versén alapul a kecskekörmökről és a tihanyi ekhóról. Az első felvonásban a dalos pásztor „aranyszőrű kecskéket őriz Tihany fokán”, míg a király meghallja bűvös énekét és elhívja őt a beteg királylányhoz, hogy dalával felvidítsa. Ez ama véletlenség, mely minden dalos életében egyszer előfordul. A második felvonás azt adja elő, hogyan gyógyítja meg a pásztor dalával a beteg királylányt. Hősiesen, mert sikertelenség esetén a halál vár rá, mint minden dalosra. A harmadik felvonásban a pásztor már ifjú király és a királylány férje. Így látjuk őt viszont.”

Babits Mihály - Könyvről ​könyvre
A ​Nyugat Könyvről könyvre rovatában Babits rendszeresen publikálta legfrissebb reagálásait vagy kritikus véleményét rövidebb-hosszabb reflexiókban, alkalmi megemlékezések és tanulmányok, írói arcképek formájában. Az 1973-ban a Magyar Helikon gondozásában megjelent kötetet Belia György rendezte sajtó alá.

Babits Mihály - Esszék, ​tanulmányok
A ​jelen kötet összeállításához (...) a kiváló Babits-kutató és -textológus, Belia György - akinek ez irányú munkássága előtt e kötettel is tisztelgünk - hatalmas terjedelmű és filológiailag igen megbízható, de néhány esetben politikai kényszerűségből megcsonkított kiadását, annak jegyzetanyagát is nagymértékben felhasználva válogattunk Babits Mihály tanulmány- és esszéírói életművéből ötvenkét, jellemzőnek és jellegzetesnek tartott szöveget. Minden esetben az ultima manust vagy az ultima editiót, a szerző életében megjelent utolsó változatot választottuk alapszövegnek, de figyelembe vettük a folyóiratközléseket, s amely mű kézirata fennmaradt, ott a vitás kérdések esetében a kézirat alapján javítottunk, igazítottuk helyre a többször megjelenés során keletkezett hibákat.

Babits Mihály - Recitativ
1916. ​januárjában jelent meg harmadik kötete Recitativ címmel. A mű szerepel Babits Mihály összegyűjtött versei között is.

Babits Mihály - Gárdonyi Géza - Harsányi Zsolt - Kosztolányi Dezső - Krúdy Gyula - Mikszáth Kálmán - Móra Ferenc - Móricz Zsigmond - Tömörkény István - Hans Christian Andersen - Christoforo Colombo - Karácsonyi ​emlékek
Ezt ​a hangoskönyvet a meghitt, téli estékre ajánljuk. A tél, a téli ünnepek, a Karácsony misztériuma, a kerszténység legszebb mítoszának születése megérintette sok író szívét. A legtöbb keresztény szerző legalább egy művében biztosan írt már a Karácsonyról. Reméljük, hogy hangoskönyvünk hallgatása, a régi emlékek felidézése, a Régi Karácsonyok most is elhozzák a varázslatot és az Áldott Ünnepet kiegészítik egy forró tea és a kedves mellett, a tűz mellett ülve, amely biztosan nem csak a kandallóban lobog...

Kollekciók