Babits Mihály könyvei a rukkolán

Babits Mihály - A ​magyar jellemről
Hogyan ​fogalmazható meg - s egyáltalán megfogalmazható-e? - a magyarság lényege? Ezen tépelődik az a művész, az a humanista gondolkodó ebben a tanulmányában, akit számtalanszor vádoltak a magyartalansággal, mert az európai kultúra eredményeit igyekezett meghonosítani hazánkban. Babits vitairatot ír. Ő, aki "rühellé a prófétaságot", most már érzi, tudja: szólni kell. Figyelmeztetni, inteni, amíg nem késő. Ekkor még talán úgy látja, elhárító, a vész. 1939-et írunk. "A víz simán gyűrűzött, mint a márvány."

Babits Mihály - Húsvét ​előtt
Babits ​Mihály lírai életműve évtizedek múltával is megőrizte frisseségét, korszerűségét; olyan költészet ez, mely évről évre hozzáférhetőbb a mai ember számára. Csupa kísérletezéssel, járatlan utakkal telt lírájának olyan csúcsai vannak, melyek tiszteletet parancsolón emelkednek ki századunk magyar irodalmának hegyvonulatából. Nagy és teljes költészet az övé, s mert pályája válságos évtizedek viharain át, saját lelkének nyugtalansága, érzékenysége, teremtő elégedetlensége fölött, saját lelkének örvényei fölött ível, csupa ellentmondás is ez a líra, de mindig minden hangjában őszinte; életének és művészetének dolgairól mindig egyforma erővel szól, nehezen fölfejthető összetettséggel, ha bonyolultságukat akarja kifejezni, tiszta egyszerűséggel, ha kristályszerkezetüket akarja láttatni. Gyűjteményünk - melyet a babitsi életmű kiváló ismerője és nagy tudású értelmezője, Keresztury Dezső állított össze - Babits változatos és igen gazdag költészetének legjellegzetesebb, legfontosabb darabjait tartalmazza, több mint másél száz verset. Kötetünk Babits Mihály születésének századik évfordulójára jelenik meg.

Babits Mihály - Halálfiai
"De ​hát milyen életet folytattok ti? Hol itt a kultúra? Hol itt a magasabb eszme vagy ideál? Meg lehet-e élni ebben a levegőben? Nem kell-e elpusztulni annak a társadalmi osztálynak vagy fajnak, amely így él? ... Halálfiai vagytok mindannyian: ha nem is sejtitek! A falra már föl van rajzolva a Mene Tekel Fáresz!" A Halálfiait önéletrajzi regényként tartják számon, olyan önéletrajzi regényként, amelyben saját családjának, környezetének, élete egy korszakának mozzanatait felhasználva a századforduló történelmi, társadalmi, politikai légkörét, gondolkodásmódját, életformáját eleveníti föl. Gyermek- és ifjúkori önmaga, családja és környezete létező figurái álltak modellt ahhoz, hogy Babits családregénye, több nemzedék sorsának nyomon követése egy egész történelmi korszak, társadalmi valóság tablójává szélesedve a századvég és századelő szellemi arculatának alakulását, válozását megörökítse.

Babits Mihály - Itt ​van az alkony, jó takaró
Az ​idézett szakaszok a következő versekből valók: 2. Alkonyi prológus 3., 4., 5., 7. Paysages intimes: Alkony, Őszi csengő, Luna 6. Új leoninusok 8. Szimbólumok; Szimbólum a holdvilágról 9. Augusztus 10. Szerenád 11. Csak egy kis méhe...

Babits Mihály - Babits ​Mihály összegyűjtött versei
A ​kötet Babits lírájának ez idő szerint legteljesebb gyűjteménye. Törzsét természetesen azok a költemények alkotját, amelyeket Babits 1937-ben Összes versei véglegesnek szánt kiadásába felvett, vagyis a költő életében megjelent kötetek anyagát, az eredeti kiadások sorrendjében és beosztásában (tehát nem időrendben, sokkal inkább a sajátosan kialakított ciklusok rendjében). Ehhez a törzsanyaghoz kapcsolódik a Jónás könyve, majd a posztumusz költemények Hátrahagyott versek címen. Legnagyobb újdonságként kétségkívül a fiatalkori, közvetlenül a századelőn keletkezett versek közlésével szolgált. Babits poétikai fejlődése általuk nemcsak teljesebbé, de érthetőbbé is vált: a századvég szimbolista, impresszionista lírikusa, az érzékeny, szubjektivisztikus, kissé "reviczkys" hangulatú versek költője fokozatosan alakul át az első, 1909-es kötet immáron teljesen huszadik századi, "objektív" költőjévé, hogy elinduljon azon az úton, amely a Recitativ és a Nyugtalanság völgye állomásain keresztül a Sziget és tenger modern klasszicizmusáig, illetve a Versenyt az esztendőkkel lépett, megrendítően fájdalmas, "érett", "öregkori" remekléséig vezet.

Babits Mihály - Hatholdas ​rózsakert
A ​társaságkedvelő (egyébként bűbájos) Ilka néni hatholdas rózsakertje közepén álló házába gyűjti össze egy kis csevejre a kisváros aranyifjait és eladó lánykáit. Itt kerül hurokra Gruber Franci, az ifjú joggyakornok, akit Ilka néni "fogadott lányának", Irénnek szemelt ki.

Babits Mihály - Az ​európai irodalom története
Ez ​a maga idején páratlan sikerű könyv vállalkozásnak is páratlan: egy nagy költő, a legműveltebb magyar költők egyike írja meg emlékezéseit olvasmányairól, könyvélményeiről, a világirodalomról. Egy lírikus vallomása ez, de mögötte az irodalom nagy értőjének, sőt tudósának szilárd ítéletei és jellemzései húzódnak meg. S ami még érdekesebb: a költői és ugyanakkor közvetlen előadásmódból az európai irodalom története folyamatos regénnyé áll össze, felejthetetlen figurákkal, izgalmasan összefonódott történésekkel. Babits nagy műve tizennégy év óta most jelenik meg először, és a mi irodalomfelfogásunk azóta természetesen sok tekintetben eltér ettől a lírai vallomástól. De a vallomás forrósága, a közvetlen kapcsolat a világirodalommal, semmit sem avult el azóta, sőt az elmúlt évek sok tekintetben még izgalmasabbá tették.

Babits Mihály - A ​gólyakalifa
Tábory ​Elemér, a regény hőse kettős életet él. Ha "fekete Álma" nem árnyékolná be az ébrenlét óráit is, "Sonntagskind" lehetne, a szerencse gyermeke, akinek kedvez a sorsa, s akiben a képesség is megvan a boldogulásra és a létezés örömeinek teljes átélésére. A szorongató éjszakai álmok s az álmok emlékei azonban győznek a valóság fölött, eltömik az öröm forrásait, félelmetes hatalmukkal átrendezik, megváltoztatják Tábory Elemér belső világát. A folyton megújuló álomkényszer megalázó sorsot rajzoltat a képzelettel, nyomasztóan, kínzóan teljeset, amely csak asszociációkkal kötődik a másikhoz, s mely sokkal több emberé, mint a másik. Tábory Elemér álmában előbb egy asztalosinas életét éli, akivel kegyetlenül bánnak, s aki a kegyetlenkedésekre maga is brutalitással felel, azután pedig napidíjas pesti írnokként tengődik - nélkülözések, félelmek, szorongások között - egészen az öngyilkosságig. A gólyakalifa a személyiség-megoszlás modern, világirodalmi rangú regénye, s egyben izgalmasan szép vallomás is az emberi elkötelezettségről, a szenvedélyre való belső készenlétről. "Mintha életem, s talán minden költő életének szimbóluma volna - írja Babits Mihály -, mely külsőleg simán foly, s csak belül gyötrődik, álmaiban."

Babits Mihály - A gólyakalifa [Rovásírással]
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Babits Mihály - Egyetemi előadások 1919.
Szabó Lőrinc gyorsírásos lejegyzését megfejtette, a korábbi megfejtéseket átdolgozta és sajtó alá rendezte Lipa Tímea E kötet Babits Mihály 1919-es egyetemi előadásait kínálja olvasásra Szabó Lőrinc gyorsírásos lejegyzései alapján, melyek egy kivételével az összes Babits-óra anyagát tartalmazzák. Az elsőként előkerült füzetben négy Babits-előadás olvasható, ezeket dr. Gergely Pál fejtette meg és Gál István publikálta a Tiszatájban. A másodikként megfejtett előadások gyorsírásos lejegyzésére először Kabdebó Lóránt hívta fel a figyelmet az Érlelő diákévek című kötetében. Ebben a füzetben annak az öt előadásnak a lejegyzése található, amelyek közvetlenül megelőzték a Tiszatájban megjelenteket. Ezeket az előadásokat Schelken Pálma fejtette meg, és Kelevéz Ágnes, valamint Sárdy Jánosné szöveggondozói munkája segítségével a Mint különös hírmondó című kötetben láttak napvilágot. A harmadik, itt először bemutatásra kerülő füzet Szabó Lőrinc testvérének, Szabó Zoltánnak a hagyatékában, Miskolcon került elő, és a fejtést Lipa Tímea végezte. E harmadik füzettel rendelkezésünkre áll egy újabb teljesnek tekinthető dokumentum a kurzusról. Az elsődlegesség kérdése is újragondolásra érdemes. Fábry Zoltánnak az előadásokról készített kivonata kiválóan töltötte be az alapszöveg szerepét, azonban a Szabó Lőrinctől származó teljes gyorsírásos lejegyzés ismeretében már ez utóbbit tekinthetjük elsődlegesnek, hiszen ez szó szerint rögzítette az előadáson elhangzottakat.

Szerkesztette és az útószót írta: Téglás János - Babits Mihály - Versek
Egy nagy költőt mutatunk be, pályaútjának csúcsain. Költeményei, melyeket ma este hallani fognak, szemléltetően felidézik majd a kanyarokat és állomásokat, amelyeken át e csúcsokra elérkezett. Bevezetőül én mégsem csak verseiről, mégsem csupán szép versekről szeretnék beszélni; hanem arról is, ami azokat - mint a téglákat a malter - összefogja, egységes művé teszi. Szép vers sok van a világon. Lehetne persze pusztán csak ezekről is beszélni, függetlenül attól, hogy ki írta azokat. Ezzel azonban csak a versírásig, csak a mesterség művészetéig és műfogásaiig jutnánk el és nem a költészetig; az több az előbbieknél. Hány szép vers kallódik el az idők folyamán, csak azért, mert nem volt méltó gazdájuk; mert írójuk csak versíró volt és nem költő. Petőfi korában és főleg halála után keletkezett nem egy olyan vers, amely amellett, hogy tökéletesen petőfies volt, jobban sikerült Petőfi egynéhány közepes költeményénél. Senki sem emlékszik rájuk. Az utókor a költőket tartja számon és nem a verseket 5 / Illyés Gyula: Babits szerepe 19 / Anyám nevére 21/ Zrínyi Velencében 22 / Itália 23 / Héphaisztosz 24 / Protesilaos 25 / Zsoltár gyermekhangra 27 / Zsoltár férfihangra 29 / A könnytelenek könnyei 32 / Örökkék ég a felhők mögött 37 / Ádáz kutyám 39 / Utca, estefelé 41 / Engesztelő ajándék 43 / Cigány a siralomházban 45 / Cigánydal 48 / Magyar szonett az őszről 49 / Isten gyertyája 50 / Ősz és tavasz között 53 / Az elbocsátott vad 55 / Utószó

Babits Mihály - Babits ​Mihály művei - Dante: Isteni színjáték
"Dante ​fantasztikus utazásának igazi értelme és tartalma... illusztrációja és szimbóluma valaminek, ami már túl van az egyén sorsán és líráján: mert nemcsak Dante sorsáról van itt szó, hanem az Emberi Lélek sorsáról ez élet útvesztőjében s örök küzdelméről a Megváltás felé. Itt, e rettenetes küzdelemben, melynek halottjai is vannak - s ezt jelképezi a Pokol -, de diadalmasai is; az embereknek ez olthatatlan istenhez-törésében, van a Költeménynek misztikus és metafizikai háttere, s mintegy titkos értelme. Ilyenformán Dante élete nem véletlen és egyéni érdekű, hanem szimbólumokkal teljes, rendeltetéses és prófétai élet - mint a mi költőink közt például Adyé -, s maga a sokértelmű költemény hármas rétegzettségű szimbólumépületté válik, mint ahogy a költő maga is kijelenti: mert a szó szerinti jelentésen kívül, amely egy fantasztikus vízió, leírása, van egy történeti - azaz életrajzi és politikai -s emögött még egy harmadik, titkos és szimbolikus jelentése."

Babits Mihály - Recitativ
1916. ​januárjában jelent meg harmadik kötete Recitativ címmel. A mű szerepel Babits Mihály összegyűjtött versei között is.

Babits Mihály - Aki ​a kékes égbe néz
A ​XX. századi magyar irodalom egyik kimagasló alakjának, Babits Mihálynak kiadatlan, kötetben nem közölt verseit és töredékeit, illetve ezek java részét adja közre ez az összeállítás. Az alkotások többsége a korai időszakából datálódik: a népies, a szocialista, olykor már-már a forradalmi hangvétellel kísérletező, majd 1919 után az ezzel szakító Babitscsal ismerkedhetünk meg olvasásuk közben; más oldalról pedig a vallási kételyeit megfogalmazó, a filozófiai magyarázatok felé forduló, a magányába elzárkózó, elvágyódó költővel, vagyis részben az ismeretlen vagy a kevéssé ismert alkotóval. A későbbi időkből figyelemre méltóak például a Csinszkához írott szép szerelmes versek, valamint a nagy művekre rímelő, azok témáját és gondolatait próbálgató, hiteles és érzékletes alkotások.

Babits Mihály - Kártyavár
Ennek ​az írásának tapasztalati anyagát újpesti tanárkodása során és rákospalotai lakóhelyén szerzett élményeiből merítette Babits. Pártos Kálmán, az Újvárosba kinevezett járásbíró két napon és egy éjjelen át ismerkedik a környezetével, a század eleji, kapitalizálódó kisváros fura figuráival. A cselekményt társadalmi regényként indítja, majd hirtelen fordulattal magát a várost teszi meg munkája hősévé, miközben egy fordulatos detektiv-históriával is megismertet, s végül felbukkan a Bábjátékos, aki elcsomagolja a bukott figurákat. A regény a hirtelen nagyra növő, mohó magyar kapitalizmusnak talán kissé elsietett, lélektanilag nem mindig indokolt, de szuggesztív hangulatú és bátor kritikája.

Babits Mihály - Zsoltár ​férfihangra
Nemes ​Nagy Ágnes, Németh G. Béla, Reisinger János, Rónay György kísérő tanulmányával.

Babits Mihály - Oedipus ​király és egyéb műfordítások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Babits Mihály - Autobiográfiák
"Aki ​az életemre kíváncsi, olvassa verseimet" - Babits szerint művei sokkal többet mondanak el róla, mint bármely autobiográfia. Nem is akart önéletrajzot írni, az itt olvasható tizennyolc írás legnagyobb részét sem kötetbe szánta. Ezekben a szerző magáról, érzéseiről "mesél", elmélkedik, de az emlékek rétegeinek felidézése során saját sorsát nem tudja elválasztani a magyarság és az emberség, a humánum feltett értékeitől, jövőjétől. A kötetben az Utószó, valamint a terjedelmes Jegyzetek fejezet fűz részletes magyarázatot a közölt 18 íráshoz.

Babits Mihály - Próféta ​a hegyen
A ​30 ezres kisvárosban, Esztergomban a Babits emlékév zárásaként minden családhoz eljutott egy könyv. A hírt nem kapta fel se a helyi, se az országos média!!! Valóban olyan jelentéktelen kezdeményezésről van szó??? Mi, legalább a Magyar Kultúra Napja alkalmából emlékezzünk meg róla! A könyv, mely 12 ezres példányszámban jelent meg Esztergom Város Önkormányzatának ajándékaként eljutott minden esztergomi család postaládájába. Az ízléses kis kötet Babits Mihály esztergomi verseit tartalmazza. 45 vers! „A 2008-as Babits-emlékév méltó lezárása gyanánt, maradandó emlékként szeretnénk Önt és Szeretteit ezzel a kötettel megajándékozni, amely a költő Esztergomban született, vagy a városunk ihlette verseit tartalmazza. Célunk kettős, egyrészt, hogy az Esztergomot tudatosan alkotói otthonául választó Babits előtt tisztelegjünk, másrészt, hogy emberi és művészi hitvallásának példáját állítsuk magunk elé: minden időben a szíve mélyéből fakadó humánumát és honszeretetét” - írja Meggyes Tamás a polgármesteri köszöntőjében.

Babits Mihály - Timár ​Virgil fia / Válogatott novellák
A ​kötetben Babits Mihály kisregénye mellett tizenegy novelláját is olvashatjuk.

Babits Mihály - Magyar ​irodalomtörténet arcképekben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Babits Mihály - Jónás ​könyve / A gólyakalifa
Midőn ​Babits Mihály egy hallatlanul érzékeny olvasó módjára bekalandozta a világirodalmat, s e szabálytalan útja végső eredményeképpen papírra vetette Az európai irodalom történetét, annak újabb szakaszát folytonos küzdelemnek ábrázolta. E harc voltaképp az újítás vágya és a hagyományok között folyik. Egyik legfontosabb terepe az a küzdelem, mely a naturalizmus unt béklyóitól igyekszik megszabadítani a kifejezést és az emberábrázolást. Ilyen szemmel figyeli és jeleníti meg például Oscar Wilde művészetét, s ez témánk szempontjából azért érdemel különös figyelmet, mert letagadhatatlan, hogy a tükörképével önmagát is megsemmisítő Dorian Grey példázatát nem ok nélkül vetette fel a kritika mint A gólyakalifa Tábory Elemérének előképét.

Babits Mihály - Holt ​próféta a hegyen
A ​babitsi költői életműről átfogó képet kínáló kötetet válogató kései költőtárs sajátos módon: versben írja meg utószavát, amely vallomás a Mesterhez való személyes viszonyáról is.

Babits Mihály - Novellák
Már ​a kortársi kritika megállapította, hogy Babits Mihály novellái és versei azonos tőről fakadtak, úgyannyira, hogy itt-ott közvetlen egyezéseket is lehet találni közöttük. A novellák mélyéről is akárhol lebbentjük fel a fátylat, a költő néz vissza ránk. Versben, novellában ugyanaz az a szellemi nyugtalanság s az értelem elektromos feszültsége lobbantja fel a különös, villanó látomásokat. Babits kísérletező költő és kísérletező prózaíró volt, a kötet ezért műfajilag igen sokszínű: a különféle típusú novellák mellett lírai vallomásokat s meséket is találunk. Hangulati képe viszont egységes: úgyszólván minden esetben megfoghatatlan titokzatosság lazítja fel a történetek logikus menetét, s rejtelmessé oldódnak benne a valószerű részletek kontúrjai. Talán nem is azért, mintha Babits különösképpen vonzódott volna a fantasztikumhoz és titokzatossághoz, hanem mert így akarta jelképesen kifejezni az emberi létnek azokat a problémáit, amelyeket ő legfontosabbnak hitt az egyén életében, s amelyeket csak a költészet szuggesztív erejével lehet megsejteni.

Babits Mihály - Barackvirág
A ​magyar irodalom nagy alakja, Babits Mihály ajándékozott meg bennünket ezzel a páratlan kedvességű tündérmesével. A Barackvirág igazi ritkaság. A gyerekek biztos szeretni fogják, de azok a felnőttek is élvezettel ízlelgetik, akik szívükben őrzik még a mesék utáni vágyat, és szeretik Babits Mihály varázslatos stílusát. A mese megragadta Füzesi Zsuzsa fantáziáját, és méltó képi világot álmodott a szöveghez.

Babits Mihály - Tímár ​Virgil fia
Timár ​Virgil vidéki gimnáziumban oktató, tudós szerzetestanár, aki felfigyel a tehetséges, okos Vágner Pista nevű fiúra. A csillogó szemű diák csüng tanára szavain, és amikor Pista anyja meghal, a félárván maradt ifjú Virgil pártfogoltja lesz. Mester és tanítvány között apa-fiú kapcsolat bontakozik ki, a maga szeretetével, ellentmondásosságával és mélységeivel. Ám amikor váratlanul felbukkan a vér szerinti apa, Virgil csendes, de annál erőteljesebb csatát vív a fiúért, míg végül Pistára bízzák a döntést... Babits pécsi diákkorának és bajai tanítóskodásának élményeiből táplálkozik a mű, amely finom rezdüléseivel, belső monológjaival a szerző egyik legszemélyesebb hangú, lélektani regénye.

Babits Mihály - Jónás ​könyve és más költemények
Matúra ​- amit tudni kell: - teljes, gondozott szöveg tárgyi és szómagyarázatokkal, értelmező kérdésekkel - pályakép a versek tükrében - összefoglalók és táblázatok a feldolgozáshoz - 60 fekete-fehér illusztráció - bibliográfia

Babits Mihály - Babits ​Mihály versei
Örökké ​meg fog maradni a költészete. Ez a hihetetlenül komplex, magasrendű és ritka költészet. Az élő idegek, az élő értelem, az élő látás együttes költészete. Mindig lesz benne felfedeznivaló. Aki végigéli a verseit, mindennek jobban fog örülni. Jobb és gazdagabb ember lesz. Többet mondanak majd az összes érzéke. Érteni fog a szó varázslatához, a szépség felfedezéséhez. Színesebb lesz. Lényeglátóbb és léleklátóbb. Tömörebb és gyorsabb. Meg fog ijedni és erősebb lesz. Érdekesebb, frissebb, élőbb lesz a világa, bölcsebb és játékosabb. Rájön, hogy az új, ha nagyon jó, már nem is új. Sok konvenció lehámlik róla és szabadulni fog sok hazugságtól. Megutálja a fecsegést. Fogékonyságot, közvetlenséget, bátorságot tanul. Őszinteséget és gazdag egyszerűséget. Bensőségességet, szeretetet, szerelmet, örömöt még a fájdalomban is. Közelebb jut saját egyéniségéhez, pontosabban fogja látni magát az örök dolgok közt. Tiszta, becsületes tankönyvet kap. - (Szabó Lőrinc)

Babits Mihály - Jónás ​könyve / The Book of Jonah
Babits ​Mihály (1883–1941; magyar költő, regény- és esszéíró, műfordító) pályáját lezáró két remekművét veheti a kezébe az olvasó - kétnyelvű kiadásban. A bibliai történet (az ószövetségi Jónás próféta sorsa) példázata révén a költő a fasizálódó Európában nyíltan fordul szembe az embertelenség erőivel. Elveti a bosszút és az erőszakot, rávilágít a kegyelem, a megbocsátás szükségességére. A Jónás imája a halálosan beteg költő üzenete: az "elefántcsonttoronyba" elvonuló művészi magatartás helyett vállalni kell a prófétaságot; tiltakozni a gonoszság ellen. Takáts Márton grafikusművész illusztrációi a költő groteszk, ironikus, lírai hangvételű verssorainak kiváló képi megfogalmazásai.

Babits Mihály - Könyvről ​könyvre
A ​Nyugat Könyvről könyvre rovatában Babits rendszeresen publikálta legfrissebb reagálásait vagy kritikus véleményét rövidebb-hosszabb reflexiókban, alkalmi megemlékezések és tanulmányok, írói arcképek formájában. Az 1973-ban a Magyar Helikon gondozásában megjelent kötetet Belia György rendezte sajtó alá.

Babits Mihály - Babits ​Mihály beszélgetőfüzetei I-II.
Babits ​Mihály légcsőműtétét 1938 február 10-én végezte Rudolf Nissen. A műtétet követően Babits elvesztette hangját Ettől kezdve füzetekben, lapokon írta le kérdéseit közlendőit írásban beszélgetett rokonaival, orvosaival, barátaival 1938, március végétől már időnként meg tudott szólalni, de május 2-ig még kénytelen volt füzetbe is írni, 1940, október 12-én ismét elvesztette hangját, és bár néha egy-egy szót, mondatot el tudott mondani, ismét rákényszerült a beszélgetőfüzetek használatára, 1940, december 16-tól 1941 április közepéig mindent el tudott szóval mondani, ettől kezdve azonban haláláig a beszélgetőfüzeteket is használnia kellett. Kiadványunk az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzött beszélgetőfüzetek és -lapok teljes anyagát közli. Ezek a füzetek és lapok Babits súlyos betegségének nemcsak kórtörténeti dokumentumai, hanem izgalmas és megrázó olvasmányok is: az irodalom, a politika, a társadalom nyugtalanító kérdéseire mindvégig érzékeny költőnek emberi, lelki magatartását hitelesen tükröző megjegyzéseit, gondolatait közvetítik.

Babits Mihály - Babits ​Mihály válogatott versei
Babits ​Kritikai Kiadás megjelentetése, valamint a Babits-évforduló visszahozták a kontinuus magyar irodalom eleven áramába a költő korábban kissé háttérbe szorult, gazdag életművét. Regényvilága, levelezése, életútja ma jobban hozzáférhetőbb, mint lírája. A verseinek válogatása elsősorban a középiskolai oktatásban, a felsőfokú irodalmi képzés kezdeti lépcsőin hasznos. A kötet mintegy száz-százhúsz költeménye mellett életrajzot, szövegtani eligazítást is nyújt.