Ajax-loader

Csizmadia Éva könyvei a rukkolán


Csizmadia Éva - Szerelemből ​sosem elég
A ​szerelem olyan mély, erős emberi érzés, amelynek átélésével szorosabban kötődünk a másik félhez, mintha csupán szeretetet éreznénk iránta. A szerelem nincs tekintettel korra, nemre, bőrszínre, nemzetiségre, vagyoni vagy társadalmi helyzetre. Az érzelmi kötődés kialakulhat egymás megismerésével, de bekövetkezhet robbanásszerűen. Akár "első látásra" is. A szerelem lángolása hosszú ideig fennmaradhat, ám elmúlásának ideje sem írható le előre pontosan, mivel olyan érzelmi viszony, ami nem a résztvevők szabad akaratán múlik, és nem is hozható létre tudatosan. A világirodalom tele van csodálatos vagy szívbemarkolóan szomorú szerelmi történetekkel. Ezek közé sorolható Csizmadia Éva legújabb kötete, amelyben huszonegy olyan írás található, amely éppen a különböző korosztályú és társadalmi helyzetű emberek érzelmi kötődésére ad kitűnő példákat. Több elbeszélés, novella már olvasható volt az elmúlt évtizedek során megjelent köteteiben, ám a legtöbbjükhöz jelen válogatás megjelentetéséhez apróbb javításokat, módosításokat végzett. A történetek különböző helyszíneken -Debrecen, Budapest, Marosvásárhely - játszódnak, ám összeköti őket az elmúlt évszázad polgári levegője és a szereplők gazdag érzelmi vibrálása. Van, aki négyszer is férjhez megy, másokat a friss szerelem fuvallata érint meg, esetleg a reménytelenség érzését élik meg, ám a történetek középpontjában mindig ott van a nagybetűs Szerelem. A szerelem akkor teljes, ha a kiválasztott személy is hasonló érzelmeket táplál. Ez a kölcsönös vonzalom vezet el azután az emberi boldogsághoz. Ennek a boldogságnak a reménye hatja át Csizmadia Éva új kötetét.

Csizmadia Éva - A ​Darabos utcától a St. Germain Avenue-ig
Valóságos ​irodalom- és színháztörténeti remekmű Csizmadia Éva legújabb kötete. A történetfüzér főszereplője az a Kertész Sándor, aki nem csupán a hazai színpadok ünnepelt művésze volt, hanem 1956-ot követően küzdelmes és fáradságos munkával Kanadában létrehozott egy magyar nyelvű társulatot is. Csokonai Vitéz Mihály születésének kétszázadik évfordulója alkalmából elmondott Kertész Sándor emlékbeszédet, mely soha nem jelent meg magyarul és igazi kultúr-, illetve irodalomtörténeti kuriózum.

Csizmadia Éva - A ​Nyírfaseprű-díjas Szőke Júlia titokzatos élete és elporladt álma
Egy ​bejárónő Szabó István nagy sikert aratott filmjének, Az ajtónak a központi alakja, melyet az Oscar-díjas Helen Mirren kelt életre a vásznon. A filmet világszerte játsszák, azt azonban kevesen tudják, hogy a mű ötletéül szolgáló nőalak eredetije Szőke Julianna, akinek a valós életét, szeretetre méltó, tisztességes lényét, dolgos mindennapjait Csizmadia Éva örökítette meg. Az írónő életét végigkísérte a nyírfaseprű-díjas bölcs Julis, az évtizedeket felölelő elbeszélések Túrkevétől a Pasarétig jelenítik meg a sokszor derűs, néha fájdalmas közös pillanatokat. "Julis nehezen tett le arról, hogy vendégeinket főztjével el ne kápráztassa. Tamási kivételével sikere is volt bárkinél, mert Áron törzsvendéglőjében minden délben úgy belakmározott, hogy este már csak iszogatott. Az író nagyon kedvelte Szőke Júliát. Élvezte kendőzetlen, vidéki természetességét. Olykor kiment hozzá a konyhába, lekuporodott a kis sámlira, beszélgetett vele. - Szokott-e olvasni, Juliskám? - tudakolta. - Ha a hó, a falevelek, a lépcsőház meg egyéb teendők engedik, az újságot megvizitálom - ezzel előkapott egy törlőkendőt, fényesíteni kezdte a habüstöt, látszott, nemigen van kedve a diskurzushoz. Áron nem adta fel. - Ismeri-e Ábelemet, halott-e róla? Nem egyhamar jött a válasz, de azért jött. - Hallani hallottam, amennyiben azonos Lelkesné unokájával, ösmerem is. Most ugyan dutyiban van ártatlanul. Csak nem atyafiak?"

Csizmadia Éva - Emlékkövek ​az árnyas úton
Csizmadia ​Éva egykori emlékeit idézi fel új kötetében. Múltba röpítő, szórakoztató emlékezéseket olvashatunk a régi Debrecen és Budapest alakjairól, többek közt a kistermetű Káprázatos Elemér rövidárus különös szerelméről a "zsiráfkarcsú" Friderikával, a túl nagy lába miatt cipőtlen Tappantyús Máriról, egykori tanárokról, szerelmekről, a gyereklány tarcsai Marcsáról, Mohó Mara bárénekesnőről, Melles Nagy Gica madárkereskedéséről és az intimtornán töprengő hajdani utcalányról.

Csizmadia Éva - Justitia ​vesztegzár alatt
Csizmadia ​Éva több önéletrajzi ihletésű regénye után - A tiszavirág dala, Fati partus, Véges és végtelen, Kulcsra zárt emlékezet - legújabb kötetében az ötvenes évekbe kalauzolja el az olvasót. Megismerhetjük a műből a groteszk kor visszás figuráit, fonák, sokszor félelemmel teli vagy éppen nevetségességig torzuló helyzeteket, jellemtelen pálfordulásokat, köztük magáét az emlékező írónő férjéét is, akit elvhűsége még válásra is rábír. A nyolcvanas években lánya hagyatéki perével újabb kálváriát járó szerző fájdalmas önvallomásának stílusa magával ragadó, sodró lendületű, tartalmas szórakozást nyújt minden olvasójának.

Csizmadia Éva - Kulcsra ​zárt emlékezet
Csizmadia ​Éva legújabb novellafüzérében betekintést enged a Szentmiklóssy família izgalmas életébe, a kiterjedt rokonság és az ismerősök mindennapjaiba, sorsába. A hol szívszorító, hol mulatságos történetek egyben korhű képet adnak Debrecen, Pécs és Budapest életéről az 1920-as évektől kezdődően. A kötet ugyanakkor emléket állít Szőke Juliannának, a két és fél évtizeden át családtagként szeretett pasaréti házmesternő "nyírfa seprűvel hadonászó alakjának".

Csizmadia Éva - A ​tiszavirág dala I-II.
Pinczési ​Judit (1947-1982) korosztálya egyik legtehetségesebb költője volt, s bár pályája korán félbeszakadt, megrendíthetetlen humanizmust és tragikus jövőbelátást hordozó költeményeivel, valamint felszabadult életörömet és romlatlan tisztaságot sugárzó gyerekverseivel mégis csaknem teljes életművet hagyott hátra. Édesanyja felidézi életének felhőtlenül boldog és kitörölhetetlen nyomokat hagyó, keserű pillanatait, költői sikereit és magánemberi kudarcait, egyben izgalmas korképet fest a háború utáni három és fél évtized társadalmáról, irodalmi és művészeti világáról. A visszaemlékezést élvezetes útleírások, a hozzátartozók, barátok, ismerősök érzelemgazdag portréi színesítik. Egyúttal magát az írót is megismerhetjük, hiszen mindvégig beleszövi a történetbe saját töprengő, vívódó, gyötrelmes vagy éppen örömteli gondolatait, elénk idézi a családi legendárium által megőrzött alakokat.

Csizmadia Éva - Bodától ​Bolognáig
Csizmadia ​Éva legújabb kötetében úti élményeit veszi számba. A gyerekkori nyaralás helyszíneitől, a jó levegőjű Bodától és Szegitől a Balatonon át megismerhetjük az írónő sokszor kalandos külföldi élményeit a Német Demokratikus Köztársaságban, Ausztriában, Olaszországban és az egykori Jugoszláviában.

Csizmadia Éva - Véges ​és végtelen
Csizmadia ​Éva regénye tipikus magyar női sorsokat hoz közel hozzánk a múlt század első feléből. A helyszín a cívisváros, Debrecen, a három főszereplő: Borbála, a nagyanya, Eszter, a lánya és Veronika, az unoka. Az érezhetően önéletrajzi elemekre támaszkodó jellemrajzok és megrázó történetek ábrázolása során megismerjük a három nő legbensőbb titkait, de azokon keresztül egy család, egy város és a polgári középosztály életét is. Szerelem és gyötrelem, vágyak és tragédiák, lehetőségek és megalkuvások a történelem mindig viharos sodrában - mindezek külön-külön és együtt is alakítják a három hősnő sorsát, és elénk tárnak egy izgalmas családregényt.

Csizmadia Éva - A ​sorompó két oldalán
Emlékezzünk ​egy olyan korra, amikor a sorompó lassan emelkedett fel, és lehetővé vált a "túlsó oldal" megismerése.Remélhetőleg e kötet felidéz régen hallott történeteket, és a szerző általi kalandozást is megélhetjük.

Csizmadia Éva - A ​primadonna pianínója
Hogy ​aztán hogyan jutott zongorához a korán elhunyt nagy reménységű költő, Pinczési Judit a jótét lélek kiváló színésznő, Mezei Mária közvetítésével, és ki is volt a primadonna, minden idők legszebb Csárdáskirálynője, akinek a pianínóján gyakorolhatott, megtudhatjuk Csizmadia Éva legújabb kötetéből. Az ő múltba vesző alakjuk mellett a szerző elbeszéléseiben felidézi szülővárosa, családja, művész ismerősei (Zerkovitz Béla, Dajka Margit, Ruttkai Éva, Gobbi Hilda, Amerigo Tot stb.) kedves-humoros történeteit is.

Csizmadia Éva - Fati ​Partus
A ​több mint egy évszázadon átívelő családregény, melynek főszereplői az asszonyok, ezért valójában női sorstragédiának is nevezhetnénk, amelyet az egymást követő, egymásra építkező nemzedékek tesznek teljessé. A szerző édesanyjának, nagyanyjának és dédanyjának (Szentmiklóssy Évának, Kaszab Borbálának és Szegedy Juliannának) az élete elevenedik meg a fekete-fehér képekkel illusztrált kötet lapjain. A Végzett szülöttei úgy éltek, mintha eleve elrendelt sorsukat semmiképpen sem kerülhették volna el. A sors által kijelölt úton mindenkinek végig kell mennie vallja a szerző is a Kaszab-család családfájával záródó kötete fülszövegében.

Kollekciók