Ajax-loader

Eötvös József könyvei a rukkolán


Eötvös József - A ​karthauzi
Eötvös ​József első nagy epikus munkája A karthauzi (1839-41). A regény fontos, sőt talán legjelentősebb állomása a magyar szentimentalizmus és romantika prózájának. A kor egyik legdivatosabb életérzését, a világfájdalmat ábrázolja benne Eötvös, de nem elégszik meg az aforizmákban megfogalmazódó szentimentális bölcselkedéssel, hanem ifjú hőse, Gusztáv sorsán keresztül a saját nemzedéke problémáiról vall. A napló- és levélformában írt regény az arisztokrata Gusztáv és a polgárlány Júlia szerelmét mutatja be a francia polgár-királyság erkölcsi tartás nélküli világában. A romantikusan végletes bonyodalmak csalódást és kiábrándulást okoznak Gusztávnak, aki a világtól és önmagától megundorodva a karthauzi szerzetesek örök némaságával bünteti önmagát. Eötvös kitünően alkalmazza a vallomásregény kialakult mintáit, s az érzelmességből fakadó tiszta poézis - nehézkes filozofikus betétek ellenére - legjobb művei sorába emeli a regényt, amely a magyar prózában is korszakos jelentőségű. Gángó Gábor értő magyarázata a korban és Eötvös művei sorában segít eligazodni.

Eötvös József - A ​nővérek / Elbeszélések
„E ​kastélyban lakik gróf Ormosy; s ha a vendégek közül, kik néha nála megfordulnak, valaki az erkélyről körülnézve gazdájának sorsát talán megirigylé: ezt alig vehetni rossz néven, főképp mert a végzet Ormosyt e szép birtokon kívül fiatalsággal, egészséggel, s mi legtöbb, egy kedves nő szeretetével áldotta meg.” Eötvös József: Magyar élet (?) Eötvös figyelme erőteljesebben fordul a nép és a nép ügye felé, mint a nagy romantikusoké, de nyelve távolabb áll a népétől. Mint ahogy prózájának bonyolult, ünnepélyes, körmondatos nyelve is súlyos olvasmányokká teszi regényeit.

Eötvös József - Éljen ​az egyenlőség!
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Eötvös József - Magyarország ​1514-ben
"Van-e ​emberség abban, aki így cselekszik". Érje bár a nemest balvégzet vagy jószerencse: nektek az mindig kár. Ha ünnepet ül, nektek gyászotokra lesz, mert adóztat érte, innen a pénze, amit tékozol. Ha gyásza van, ha temet; ti fizetitek torát; akkor legalább őszintén sírhattok. Ha bőkezű, ha nagylelkű, ha a legszebb virtusokkal fényeskedik nektek ez a gonosz mindig romlástokra cselekszik. Pénzetekre törnek, erre legsóvárabb az ember, tőletek rabolják, hogy kincsesházukat gyarapíthassák, titeket fosztogatnak, hogy nagyra költekezhessenek, még kérkednek is egymás közt, ki szorít ki többet igaztalanul jobbágyaiból",

Eötvös József - Magyar ​élet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Eötvös József - A ​falu jegyzője
Előszó ​ Aki tiszai alföldünknek csak egy kis részét bejárta, vagy csupán néhány napig tartózkodott ennek a sivatagnak bármelyik vidékén, bátran elmondhatja, hogy ismeri az egészet. Ahogy bizonyos családokban első pillantásra nehéz megkülönböztetni a rokonok arcát, itt is csak közelebbi ismeretség után vehetünk észre különbségeket az egyes tájak között. Az az utas, aki homokos lapályainkon kocsizik, bárhol is nyomja el az álom, ha néhány óra múlva fölébred, csak izzadó lovain láthatja, mennyit haladt, vagy azon, hogy a nap alább hanyatlott. Messze elnyúló legelők, amelyeknek egyhangúságába csak itt-ott hoz némi változatosságot egy vödörhíjas gémeskút vagy félig kiszáradt láp körül sétáló gólya, rosszul mívelt szántóföldek, amelyek tengerijét és búzáját Isten után csak az őrzi meg, hogy maga a lopás is fáradságos némiképpen, hellyel-közzel egy magános tanya, ahol bozontos kuvaszok ugatása hirdeti a birtok szentségét, s a tavalyról visszamaradt szénaboglyák és szalmakazlak arról vallanak, hogy a birtokosnak vagy fölöttébb sok a takarmánya, vagy túlontúl kevés a marhája - ezt látta az utas, amikor álomra hunyta a szemét, s ugyanezt látja, amikor fölébred. Mintha még maguk a templomtornyok is vele utaztak volna a rónaság távoli határain, az éppen elhagyott falvak ugyanúgy hasonlítanak egymásra, mint arra a helységre - még ha város is -, amelyik felé most ügetnek a lovak. Ha aztán az utas megtudja kocsisától, hogy miközben szunyókált, déltől estelig egy egész mérföldet haladt - még egy darabkával többet is! -, elálmélkodik a csodán.

Eötvös József - Eötvös ​József összes regényei
A ​Karthausi I-II A falu jegyzője I-II Magyarország 1514-ben I-II A nővérek I-II

Eötvös József - Költemények, ​elbeszélések, színművek I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Eötvös József - A ​zsidók emancipációja
1840. ​március 31-én a fiatal Eötvös szólásra emelkedett a rendi országgyűlés főrendi tábláján. A méltóságos főrendek éppen a zsidók polgárosításáról vitatkoztak; az alsótábla ugyanis feliratban javasolta,hogy az országgyűlés reájuk is terjessze ki a nemeseket megillető polgári jogokat, azaz szüntesse meg a megkülönböztető "türelmi adó"-t. Eötvös minden retorikai képességét felhasználva állott ki a zsidók emancipációjának ügye mellett. Beszédét e szavakkal fejezte be: "nincs semmi ok, mely minket egy oly törvény alkotásától visszatartóztathatna, melyet századunk felvilágosodottabb szelleme kíván, melyet menzetiségünknek érdeke enged, melyet ezereknek áldása követni fog." Beszédével egy időben jelent meg e tanulmánya a Budapesti Szemle lapjain, melyben az "értelem fényénél" vizsgálja meg a zsidók polgárosításának kérdését, s megcáfolva a legismertebb ellenérveket, ugyanarra az eredményre jut, mint beszédében.

Eötvös József - Pulszky Ferenc - Babérlombok ​Eötvös József műveiből
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Eötvös József - Gondolatok
Hit ​és vallás Ember és világ Irodalom és tudomány Állam és politika Észrevételek és szabályok

Eötvös József - Eötvös ​József levelei fiához, Eötvös Lorándhoz
Benedek ​Mihály összeállítása Eötvös Józsefnek fiához írt 50 levelét adja közre, első ízben az eredeti leveleket (közöttük több most jelenik meg először), jegyzeteiben pedig, ugyancsak először, a fiú válaszleveleit közli.

Kossuth Lajos - Eötvös József - Fáy András - A ​"Felelet" és más vitairatok Széchenyi István A kelet népe című könyvére
Felelet ​Gróf Széchenyi Istvánnak Kossuth Lajostól Kelet népe és a Pesti Hírlap írta B. Eötvös József Kelet népe, nyugoton Fáy Andrástól A kelet népe felnyitotta szemeit egy nyugotfinak

Eötvös József - Eötvös ​József levelei Szalay Lászlóhoz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Eötvös József - Eötvös ​József összes versei és novellái
Eötvös ​József (1813-1871) sokoldalú tehetsége, kiváló elméleti felkészültsége, sokirányú munkálkodása révén maradandó érdemeket szerzett. Kortársai mellett íróként is kitűnt a maga egyedi életművével: jeles értékeket hagyott az utódokra. Nem véletlen, hogy Eötvös alakja és üzenete kiemelt helyet kapott a magyar közgondolkodás alakulásában. Eötvös József költeményeit és elbeszéléseit ritkán bocsátják az olvasók elé, ezért sokaknak meglepetéssel szolgálhat kötetünk. Aki egy kicsit is elmerül benne, értékes felfedezéseket tehet. Meggyőződhet róla, hogy legismertebb lírikusaink, elbeszélőink mellett is van Eötvösnek sajátos mondanivalója, és arról is, hogy most nekünk üzen, hogy tanulságai érvényesen szólnak a XXI. század emberéhez.

Eötvös József - Napló ​gondolatok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Eötvös József - A ​nővérek
A ​szerző utolsó regénye, A nővérek 1857-es megjelenésekor az olvasóközönség, és a kritikusok körében is nagy visszhangot keltett, mindannyian a magyar lélektani regény megszületését látták benne. Neveléstörténeti szempontból leginkább Rousseau Emiljéhez mérhető műnek tartották, és tartják ma is. Az 1850-es évek nehéz időszakában a politikai kudarcok nyomán kialakult csalódottság rányomta bélyegét a közéletre, és a magánéletre egyaránt. Az irodalom maradt az egyetlen terület, ahol a Szabadságharc bukásának vizsgálata megtörténhetett.

Eötvös József - Báró ​Eötvös József igéi
BÁRÓ ​EÖTVÖS JÓZSEF (1813-1871) sokoldalú személyiség volt, elsőrangú író és politikus, számos eszmetörténeti, politikai és szépirodalmi munka alkotója, a Batthyány-kormány (1848), majd az Andrássy-kormány (1867-1871) vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Eötvös Loránd, a kiváló fizikus apja. Szépíróként három nagy regénye a legnevezetesebb: A karthauzi, A falu jegyzője és a Magyarország 1514-ben. Báró Eötvös József számára az aforizmák nagyon fontosak voltak, kifejezetten kedvelte őket: élete egyik első publikációja a Bel és Kül Világ (1833) című aforizmasorozat, utolsó műve a bölcsességeket tartalmazó Gondolatok voltak. Bényei Miklós szerint az aforizmának Eötvös az egyik legkiválóbb magyar művelője: "Formai szépségük és még inkább gondolati mélységük révén a magyar irodalomban Eötvös aforizmái képviselik a műfaj legmagasabb szintjét. Az aforizma nála megtartja klasszikus funkcióját és formáját: az emberismeret, az életbölcsesség, a társadalombírálat eszköze, olykor burkolt önvallomás; általános érvényű és érdekű gondolatot kifejező, tömör, frappáns megállapítás. Különösen kedvelte a természeti hasonlatokat; vagyis sokszor egy természeti képpel indít, s ezzel állítja párhuzamba a társadalmi vagy az egyéni életre vonatkozó megfigyelését." Báró Eötvös József igéi című gyűjteményünk 90 tematikus csoportban 400 olyan bölcsességet, ,,igét'' tartalmaz, melyek korunk emberének is útmutatóul szolgálhatnak, érdemesek arra, hogy rohanó világunkban megálljunk és értelmezzük őket, elgondolkodjunk rajtuk.

Kollekciók