Ajax-loader

Görgey Gábor könyvei a rukkolán


Görgey Gábor - Nők ​szigete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Görgey Gábor - A ​homár páncélja
Görgey ​Gábor hőse a varázslatos Velencében bukkan fel, akár egy régi visszatérő álma, mely szerint ő egyszer, valamelyik évszázadban már élt ebben a városban, misztikus és kísérteties kalandokat élt át. Amíg ő Magyarországon végigjárta a történelem poklának bugyrait, addig Velencében élő öreg barátja ezekben az évtizedekben az élet különböző stációiban is hazájához kötődő magyar. A kétféle élet feszültségeiből áll össze az a kép, mely Görgey regényciklusának fél évszázadot felölelő magyar tablójából nem maradhatott ki. Hiszen az itthon maradottakon kívül a külföldre szakadtak is formálták azt a történelmet, mely közös sorsunk és örökségünk.

Görgey Gábor - Találkozás ​egy fél kutyával
Bizonyosan ​nem tekinthető véletlennek, hogy a tárca, e sajátos műfaj a felvilágosodás eszméinek diadalra jutása után született Franciaországban, a Journal des Débats hasábjain, 1800-ban. Akkoriban a "vonal alatti résznek" nevezték ezeket a széppróza és publicisztikai határmezsgyéjén fogant írásokat, melyek literátori műgonddal járták körül kezdetben az irodalom, majd később a mindennapi élet aktualitásait. Magyarországon Kossuth Pesti Hírlapja honosította meg - olyan sikerrel, hogy a tárcaírás irodalmunk vezéralakjainak vált kedvelt műfajává. A "vonal alatti rész" fórumot jelentett számukra: itt mondhatták el azokat a gondolataikat, amelyek szétfeszítették volna az epika vagy a líra műfaji határait. Görgey Gábor, a kiváló költő és drámaíró a Magyar Nemzet-ben kapta meg ezt a fórumot. E lap hasábjain jelentek meg először e kötet írásai, melyek friss szemmel, nagy nyitottsággal, remek humorral, mély élet- és emberismerettel szólnak tágabb és szűkebb világunk ismert vagy kevéssé ismert jelenségeiről - meggyőzően rehabilitálva egy sokáig mostohán kezelt műfajt. Görgey Gábor tárcáiban szerencsésen keveredik a publicista tárgyilagossága és a költő-drámaíró tiszteletre méltóan indulatos türelmetlensége; mindkettő együttgondolkodásra kényszerít. És ez a tárca lényege - esztétikai próbája! Görgey Gábort minden érdekli: sport, környezetvédelem, film, színház, irodalmi és kulturális életünk jelenségei, de ugyanúgy a pedellusintézmény kihalása vagy a minduntalan elromló telefon, vagy a tömegközlekedés megoldatlan problémái, vagy akár "csak" egy forró szurokkal brutálisan leöntött kutya... Az író ebben a fél kutyában is képes meglátni és észrevétetni azt az intő jelet, mely társadalmunk egészséges közérzetét veszélyeztetheti. Mert e kötet tulajdonképpen egyetlen gondolat köré építkezik: minél ritkábban kelljen fél kutyákkal találkoznunk!

Görgey Gábor - Kísértések ​könyve
Topporoczy ​Ádám az emlékei között kutat, hiszen rá kell jönnie, miért követik. Az ismeretlennek, valamilyen kapcsolatban kell lennie a múltjával... Ádám tehát emlékezik: gáláns kalandok, elegáns bordélyok, felejteni való némberek villannak fel tudatában... És egyszerre megvan, honnan ismeri az őt követő férfit, és már azt is tudja, mi érdekli megbízóit. A megoldás a történelmi és társadalmi mélységeket feltáró könyv végén meghökkentő módon, nem mindennapi izgalmak közepette következik be.

Görgey Gábor - Mikszáth különös házassága
”Mikszáthné papírra veti visszaemlékezéseit – férje pedig állandóan közbeszól. Megélik a rég múlt epizódokat, sőt elképzelnek jövendőbelieket is. De nem mindig emlékeznek pontosan és nem mindig azonos módon. A vita a kétféleképpen rögződött emlékek körül, az egymást kiigazító zsörtölődések, a felidézett múlt kettős fénytörése: így alakul az olykor kétféle emlékezésből egy harmadik változat, a nézőé, mely a tények költészetét támasztja fel.. Természetesen, amilyen nagy szerepe van itt a dokumentumnak, legalább annyi a képzeletnek is. Az elhangzó mondatok nem vezethetők vissza jegyzőkönyvszerűen, nem dokumentumjátékot látunk. Amikor Mikszáth elégedetten idézi Móra Ferenc róla írott sorait, holott ezek csak Mikszáth halála után írattak, vagy amikor Mikszáthné férje jelenlétében és segítségével írja emlékezéseit, holott valójában csak férje halála után kezdett e munkához – ez a pontatlanság szándékolt. E szándék a tények, és az időrend zsarnokságánál fontosabbnak véli a drámai célt: megidézni Mikszáth világát.” (Görgey Gábor)

Görgey Gábor - Komámasszony, hol a stukker?
Részlet a könyvből: "A stukker tetemre hív, a stukker zsarol, a stukker elbizonytalanít. Pedig valamikor azt hittük, a hatalom jelképe. Görgey Gábor komédiájában ugyan a stukker határozza meg öt ember sorsát, akik egy pincében rekedtek és nem képesek eljutni az egyetlen ajtóig, mely a szabadba vezet. Nincs, aki a fény felé vezetné őket. Akinél a stukker, azé a jelen, s az szeretné itt kisajátítani a múltat s a jövőt is. De a pisztoly az író és a fátum akaratából kézről kézre jár... Itt még a régi beidegződés diktál, akinél a fegyver, annál a hatalom, és azt teheti a többiekkel, amit csak akar, meghunyászkodnak előtte. A szerepcsere minden esetben megdöbbentő elváltozást eredményez a magatartásban, az önkény és hatalmi kegyetlenség a kisszerű gyávasággal váltakozik. Az áldozatból könnyen lesz haramia. Görgey színpadán nem a történelmi erők, inkább a történelmi illúziók lepleződnek le. Görgey stukkere nem sül el, de minden pillanatban elsülhet. Mint ahogy a valóságban igencsak elsültek a fegyverek. Hányszor, de hányszor elsültek. Hogy mégis élünk? Az életnek is megvan a maga abszurditása..."

Görgey Gábor - Ünnepi ​ügyelet
A ​dráma főszereplői: egy grófi családból származó, hajdan egy afrikai lepratelepen apácaként dolgozó nővér, és az ötvenes évek hírhedt pártfunkcionáriusa fiából lett orvos. Görgey a két figura múltját tárja fel a darabban: a pártfunkcionárius fia apja múltjáért vezekel, miután nem fogadja el a számára felkínált karriert. A nővér helyzete is hasonló, de az ő vezeklését a kényszer szülte. A külvilág jelzéseit a karácsonyi ügyeleten megforduló, legkülönbözőbb rendű és rangú figurák közvetítik. A két ember egymásra találásával végződő történetet Görgey egy apró jelzéssel tovább viszi: a "háttérben", miközben az orvos és a nővér egymással van elfoglalva, egy fiatal lány öngyilkos {1511.} lesz. Az Ünnepi ügyelet tematikája szorosan kapcsolódik a mai magyar irodalom elsődleges forrásához: a közelmúlt és a jelenkor történelméhez.

Balla D. Károly - Baranyi Ferenc - Czigány György - Faludy György - Gergely Ágnes - Görgey Gábor - Juhász Ferenc - Kalász Márton - Lator László - Lászlóffy Aladár - Mezey Katalin - Mozzi Giulio - Nagy Gáspár - Orbán Ottó - Riccardi Antonio - Székely Magda - Szőcs Géza - Takács Zsuzsa - Tari István - Tornai József - Tőzsér Árpád - Turczi István - La giornata della poesia - Antologia poetica
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Görgey Gábor - Vadászszerencse
Amikor ​az írónak lehetőség adatik - mint most nekem -, hogy összerakosgasson egy fordításkötetet, az első kiadói óhaj általában így szól: ne érződjék rajta a kiadói megrendelések esetlegessége. A kiadónak igaza van. Egy ilyen könyv legyen a vonzódások gyűjteménye. Ne csupán szakszerűen elvégzett feladatok csokra, hanem személyes vallomás. Mégis, már maga a felszólítás elgondolkoztató. Mi van mögötte? Először is valami jó dolog: a fordítói lét biztonsága. Valamikor régen a versfordítás írói életprogram volt egy szent rögeszme körül. Ezzel szemben ma impozáns és bőséges kiadói programok szerint plántálódik át a magyar nyelvbe a világirodalom. Ritka szerencse, ha a fordító szenvedélye és a kiadói megrendelés találkozik. Ami korántsem jelenti, hogy a fordító szenvedélye nem gyúlhat fel munka közben. És még kevésbé jelenti, hogy az eredmény nem lehet kifogástalan. De amikor valaki tíz-húszéves fordítói múltját összegezni akarja, a sok kis felcsiholt szenvedély ritkán adhatja egy nagy és szép rögeszme, egy bármily változatos és változó, de mégis egy-működésű ízlésvilág képét.

Görgey Gábor - Don ​Hektor, a hőscincér
A ​Don Hektor, a hőscincér Görgey Gábor meséjének felújított, átdolgozott változata, amelyet a szerző feleségének, Iván Ildikónak színes illusztrációi díszítenek.

Görgey Gábor - Tükörjáték
A ​kötetben az alábbi Görgey Gábor drámák olvashatók: Galopp a Vérmezőn; Mikszáth különös házasságai; Tükörjáték; Örömállam; Berta.

Görgey Gábor - A ​díva bosszúja
Egy ​férfi ötvenedik születésnapján új életet kezd, és meglepő dolgokat művel. Az öreg újságíró nekrológok fogalmazásával tartja szinten életkedvét. Az ünnepelt színésznő különös módon bünteti szigorú kritikusát. A finom, idős dáma sajátságos örökséggel készül meglepni hozzátartozóit. Egy magyar házaspár libamájat visz amerikai barátainak, ám a figyelmes vendéglátók ugyanazzal kedveskednek az óhazából érkezetteknek... Görgey Gábor novelláskötetében szerencsésen egyesíti a cselekményességet és a szellemes, csevegő elbeszélésmódot. Irónia, groteszk világlátás jellemzi írásai, de senkit ne tévesszen meg a játékosságba, kajánságba burkolt derű; minden novella drámai feszültségű, elgondolkodtató tanulságokkal szolgál.

Görgey Gábor - Hektor, ​a hőscincér
Mulatságos, ​képzeletbeli világba visz el ez a meseregény. Főhőse: Hektor, a hőscincér, aki - mint mondja - valóban hősi cincér. Bogár létére lovag ő a javából, s örökösen világraszóló hősi cselekedetek véghezvitelére vágyik. Csakhogy... Csakhogy, a mi Hektorunk balvégzetű és hóbortos lovag: úgy segít, ahogy nem hasznos, olyankor hősieskedik, amikor nem kellene. A nagybundás Szőr komondornak például bolhacirkuszt ajándékoz, az erdei vásáron megrohamozza az óriás kereket... Hóbortos hósünk sok-sok képtelen kalandjáról sziporkázó szellemességgel számol be a meseíró, az Új Bogár szemfüles riportere, aki egyszemélyben lovagunk krónikása is.

Görgey Gábor - Utolsó ​jelentés Atlantiszról
Évtizedes ​készülődés után kezdtem el 1987-ben regényciklusom - de most már szívesebben nevezem nagyregénynek - megírását. Krónikáját annak a szenvedéstörténetnek, mely a harmincas évektől az ezredfordulóig lezajlott. Hősöm, Topporczy Ádám és családja hányatott sorsának elbeszélésével meg akartam örökíteni azt az elsüllyedt Magyarországot, mely a tenger mélyéről Atlantiszként ma is küldi üzeneteit. E halványuló rádiójelek részben egy végképp idejétmúlt, valóban elsüllyedésre érett világ rekvizitumairól adnak hírt. De akad köztük fontos híradás olyan értékekről, tradíciókról, erkölcsiségről is, mely egy láthatatlan, maradandó, magasabb haza történelmi öröksége. Helyzetem és életkorom szinte predesztinált e regény megírására. Mert gyerekkoromból még vannak eleven emlékeim e korszerűtlen, feudális úri világ hamis, de mégis megragadó szépségéről. És felnőtt fejjel, tragikus díszletek között, átéltem az elsüllyedését is. Amikor írni kezdtem, nem gondoltam, hogy nem várt ráadásként e tizenkét éven át rótt regényem sajátossága (és a történelem ajándéka) lesz, hogy életrajzomba és művembe beleszövi az idő a második Atlantiszt, a szovjet birodalom elsüllyedését is. Dokumentumokkal és önéletrajzi elemekkel tarkítva a tiszta fikciót, a regény szuverén világát, egybeszőve a gyötrelmeset és a gyönyörűt, költői jelentést akartam írni e képtelen korról. Sosem feledkezve meg a mindenkori irodalmi divatokról független elbeszélés, az igazi mesélés, az érdekfeszítő történetlebonyolítás ősi öröméről. Az író

Görgey Gábor - Waterloo ​kellős közepén
Ifjúkoromban, ​amikor Stendhal Pármai kolostor-át olvastam, életre szóló élményt jelentett nekem a regény híres alaphelyzete: a főhős, Fabrizio del Dongo részt vesz a sorsdöntő waterlooi csatában, de nem tudja, hogy ez most a sorsdöntő waterlooi csata. Csupán annyit lát, hogy valami hatalmas zűr kavarog körülötte. Több munkámat is motiválta a jelenkora hétköznapjait élő ember, aki nem érzékeli, hogy ami történeik vele, az történelem. Úgynevezett szépíró vagyok (micsoda hülye meghatározás!), de lelkem egyik csücske a közíróé. Ezért naplószerűen, kronológikus sorrendben állítottam össze lapokban megjelent tárcáimból, 1989-től 1994 májusáig, e sorsdöntő évek bennem lecsapódó krónikáját. Körülöttünk zajlik a történelem, hatalmas zűrben és káoszban új világrend születik: ott vagyunk mindannyian Waterloo kellős közepén. Tehát Fabrizio del Dongo vagyok. És mindenki az. Ámde szeretném, ha tudnám, mit történik tulajdonképpen. És szeretném, ha mindannyian tudnánk. Erről szól a könyvem: tisztázni, miféle csata zajlik itt körülöttünk?

Görgey Gábor - Légifolyosó
Görgey ​Gábor új verseit egyebek között az epikai elemek - mostanában szokatlan - lírába építése teszi érdekessé.

Bereményi Géza - Gosztonyi János - Görgey Gábor - Kiss Anna - Nagy András - Pruzsinszky Sándor - Szilágyi Andor - Hét ​szép magyar komédia
"Ez ​a könyv (...) egy pályázat díjnyertes darabjait tartalmazza, és a kötet megrendelői, szponzorálói maguk a pályázat kiírói. Azt is mondhatjuk: a civil társadalom. (...) Mint minden pályázat, ez is egyszerre szolgálja a kiírók szándékait s válik az egész magyar színházi és irodalmi kultúra részévé. Ez a kötet tehát nem csupán ünnepi gesztus, hanem szolgálat is: az egyetemes magyar drámairodalom és színház számára művészileg fontos, jó szövegek. Esztergom és Székesfehérvár önkormányzatának összefogása és minden kicsinyes részérdeket mellőző, együttes akarata révén közkinccsé válhatnak. Követésre méltó példa." (Nánay István, a pályázat bíráló bizottságának elnöke)

Görgey Gábor - Fejek ​Ferdinándnak
Görgey ​Gábortól nem idegen az ironikus-játékos történelemszemlélet, de a bűnügyi történetek fordulatos cselekménybonyolítása sem. Új kötetében, miként az előzőkben is, jól megfér egymással humor és tragédia, harsány komédiázás és lírába hajló emlékezés, abszurdba forduló gondolatok és komorabb hangütésű mondanivaló, amelyeket a színházlátogatók és tévénézők ismerősként üdvözölhetnek: a Fejek Ferdinándnak, a Mikszáth különös házassága és az Ünnepi ügyelet című műveket színházaink játszották, míg a másik két darabot a televízióban láthattuk.

Görgey Gábor - A ​fél kutya másik fele
Évek ​óta írja Görgey Gábor a _Magyar Nemzet_ vasárnapi tárcáit, amelyeket az 1980-ban megjelent _Találkozás egy fél kutyával_ című kötetében gyűjtött össze. Az azóta írottakat _A fél kutya másik fele_ kínálja fel az olvasóknak, a rotációs papírról maradandóbb formába átmentve.

Görgey Gábor - Öt ​arckép
"A ​XX. századi magyar kultúra öt meghatározó egyéniségének arcképét próbáltam megrajzolni a magam eszközeivel ebben a könyvben. A választás szubjektív, de a mérce magas, hiszen mind az öt teljesítménye, jelentősége olyan kimagasló, hogy nélkülük elképzelhetetlen a század kultúrtörténete. A választás szubjektivitása pedig nem más, mint a szeretet és a mindmáig fájó hiányérzet, amit bennem hagytak távozásukkal. Mestereim, szellemtársaim, halálukig barátaim voltak. Atyai barátaim és mentoraim, mint Kosáry Domokos és Vas István. Fiatal költőként első mesterem és barátom Pilinszky János. Nemzedékbeli barátaim és színházi játszótársaim Darvas Iván és Mensáros László. Öt nagy kortársam közismert valóságos és szellemi arcát akartam kiegészíteni olyan vonásokkal, melyek a személyes kapcsolatban mélyebben bontakoztak ki. És úgy gondoltam, kötelességem ezt az aranytartalékot emlékeimmel együtt összegyűjteni és közrebocsátani. Hálát adva a sorsnak, hogy összehozott velük. Mindegyikük halálával egy fokkal magányosabb lettem." Görgey Gábor

Görgey Gábor - Volt ​egyszer egy Felvidék
E ​kötettel folytatódik Görgey Gábor életműsorozata. Az igazi mesélés, az érdekfeszítő történetbonyolítás élvezetes technikájával készült. Hősének sorsa a magyar történelem szubjektív nézőpontú eseményszálaival keveredik.

Görgey Gábor - Alkatrészhullás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Görgey Gábor - Az ​én asztalom
Amikor ​jó pár évvel ezelőtt felkértek, hogy vállaljam e kulináris rovat írását, az első hökkenet után úgy döntöttem, ha saját képemre formálhatom, akkor csinálom. Az ugyanis egyáltalán nem érdekelt volna, hogy különböző vendéglőkben ehető különböző ételekről írjak csupán. Az viszont érdekelt, hogy az ételeken kívül étkezési kultúráról, terítésről, helytörténetről, a hely szelleméről, emlékekről, anekdotákról – és nem utolsósorban magamról írjak. Szubjektíven a szubjektumról, aki belép valahová, ahol történetesen eszik is. Minden ebből a szubjektumból indul, és minden ide érkezik – a többi között a bekebelezett étel is. Csupán azért mondom ezt, mert oly gyakran beszélek e rovatban magamról. De hát kiről beszéljek? Én járok-kelek a világban, velem történik mindaz, amiről beszámolok. Mindig énvelem. Ez a kiindulópont. Aztán akár hozhatják a fogásokat is. - Görgey Gábor

Görgey Gábor - A ​kivégzés éjszakája
A ​történelmünkkel való kíméletlen szembenézés, önfelmentő szépítések és hazugságok nélkül, nem tartozik nemzeti erényeink közé. Ez a nemzet mindig hős vagy áldozat. Leginkább mindkettő. Az egyik legnagyobb történelmi hazugság, hogy Auschwitzhoz, az iparosított népirtáshoz semmi közünk. Ez a hazugság, pocsék szoborba öntve, szégyenszemre ott áll ma a Szabadság téren. Hirdetvén, hogy mi vagyunk az áldozat, nem tehetünk semmiről, 1944. március 19-én a hitleri hadak leigázták az országot, és mindaz, ami következett, az ő bűnük. Holott az ősbűn Horthy Magyarországán keresendő: élenjárók voltunk az első világháború után a numerus clausustól a három zsidótörvényig. És tovább. Mert Auschwitz sem volt elég. Az 1990-ben ránk zuhant szabadsággal meg kellett érnünk a szabaddá vált antiszemitizmus mocskos röneszanszát is! Ez a mozzanat az, amely élettörténetét rám testáló regényhősömet döntő elhatározásra készteti: megpróbál adósságot törleszteni egy önmarcangoló, fájdalmas vallomással. Így végre bekövetkezhet a mindig oly buzgón elmulasztott szembesülés, és feltárulnak az ősbűn elfeledett, pokoli stáció - írja új regényéről a szerző, Görgey Gábor.

Görgey Gábor - Görgey
Különleges ​emlékkönyv: Görgey Gábor, a dédunoka emlékezik Görgey Artúrra egy nem szokványos, különleges kötetben. Benne az Artúrról írt, nagy sikerrel bemutatott dráma eddig kiadatlan szövege is helyet kapott, a személyes tárgyakról és a Görgey Artúr-hagyaték egyéb relikviáiról és dokumentumairól írt feljegyzések, természetesen képek és korabeli fotók kíséretében. Tíz írás mutatja be e hagyatékot, először kerül bemutatásra a Kossuth-féle kinevezés, Görgey Artúr pipája, pecsétgyűrűje, levelek és rajzok a hadvezértől, akinek emlékezete igencsak furcsa és vegyes képet mutat, miután Kossuth valósággal megvádolta őt ama bizonyos vidini levélben. Hogy ki volt valójában Görgey Artúr, az kiderül e személyes emlékezésből, mely nem a családi kötelék okán fogant elfogultság leirata, hanem a kivételes portré sajátos nézőpontú megrajzolása. A Kossuth-díjas Görgey Gábor, aki mellesleg szintén Artúr, ezúttal vegyes műfajú kötettel rukkolt elő. Egyedi, különleges és személyes hangú mementó ez, tele korábban kiadatlan dokumentumokkal, képekkel. És titkokkal. "...legfontosabb, hogy a nemzet a bukott szabadságharc után ne veszítse el önbizalmát. Ehhez pedig bűnbakra van szüksége: hogy nem a nemzet az oka a bukásnak, hanem egy gaz áruló. Ön vállalta ezt a szerepet, hordta a terhet kilencvenkilenc esztendős koráig, tragikus boldogtalanságban. És én ezt legalább akkora stratégiai bölcsességnek, de mindenekelőtt hősiességnek tekintem, mint a hadtörténetben máig példaértékű téli és tavaszi hadjáratát, amelyekben Európa egyik legerősebb hadseregét verte meg, vagy Pákozdot és Isaszeget, vagy amikor az ácsi csatában lélektani szempontból fontosnak vélte, hogy katonái ott lássák, tábornoki egyenruhástól az első vonalban, és olyan fejsebet kapott, hogy szemtanúk szerint látszott az agyveleje. Igen, a nemzet önbecsülését mentő bűnbak szerepének fájdalmas vállalása ugyanilyen hősiesség volt."

Görgey Gábor - Megírhatatlan ​történet
A ​szerző csillogó eleganciával, jó humorral és mértéktartó iróniával beszél a nehéz évekről.

Görgey Gábor - Rokokó ​háború
A ​kötetben a következő drámák olvashatók: Komámasszony, hol a stukker? (1966); Rokokó háború (1966); Cápák a kertben (1971); Fejek Ferdinándnak (1974); Bulvár (1979).

Görgey Gábor - Adria ​szirénje
Görgey ​Gábor regényfolyammá terebélyesedett vállalkozása - az ötödik kötettel - a végéhez érkezett. A történet a rendszerváltozás utáni években játszódik. Főhőse, Topporczy Ádám - a "horthysta tábornok", Topporczy Dénes fia - nem találja helyét, ebben a megváltozott, új világban sem. Fell-felvillannak a múlt emlékképei: a világháború, a kitelepítés, a teljes kiszolgáltatottság évtizedei. Az emlékező főszereplő leginkább csendes szarkazmussal, öniróniával és belenyugvással szemléli az eseményeket, hiszen harag, bosszúállás soha, egy percre sem munkált benne. Előzményei: A homár páncélja Vadászszőnyeg Volt egyszer egy Felvidék Kísértések könyve

Görgey Gábor - Munkavilágítás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Görgey Gábor - Vadászszőnyeg
A ​címbéli értékes keleti szőnyegen ölelkezik a regény főhőse, Topporczy Ádám, a néhány napja megismert Ágnessel, akiről alig tud valamit, s aki csak a szerelmi találkozó végén fedi fel magát. A főhős emlékeiből fölmerül életének két másik nőszereplője, Nóra és Júlia, akiknek valamilyen módon közük volt a szőnyeghez, valamint szüleinek alakja, 1944 és 1951 sorsforgató idejéből. A szőnyeg nagy és titokzatos. Elveszíthetetlen. Pedig hosszú élete során többször is elpusztulhatott volna. Például 1944-ben, amikor drámai körülmények között a főhős apjához, Topporczy tábornokhoz került. Vagy 1951-ben, amikor kitelepítése előtt a tábornok befalazta rózsadombi villájába. Vagy 1956-ban, amikor egy menekülő ávós derít fényt a ritka darab eredetére. A szőnyeg láthatatlan lenyomatokat visel magán, szép női testekét és a nem mindig szép történelemét. A regény e lenyomatok keletkezéstörténetét meséli el egy krimi feszültségével.

Görgey Gábor - Alacsony ​az Ararát
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók