Ajax-loader

Fülöp Géza könyvei a rukkolán


Fülöp Géza - A ​magyar olvasóközönség a felvilágosodás idején és a reformkorban
Az ​olvasóközönség minden időszakban szerves részét képezi az irodalmi életnek. Vizsgálata Magyarországon a legújabb időkig mégis meglehetősen háttérbe szorult. Ez a munka elsőként ad összefoglaló képet egy nagyobb korszak: a felvilágosodás és a reformkor hazai közönségviszonyairól. Arról, hogy Bessenyei és társai kezdeményezésére hogyan alakult ki a magyar irodalom polgári fejlődésével párhuzamosan polgári jellegű magyar olvasóközönség is. Számba veszi a társadalom minden rétegére kiterjedő közönség összetételét, rétegződését, s ismerteti az egyes rétegek, illetve az e rétegekhez tartozó neves, ismert személyiségek olvasmányait, könyvtáraik összetételét, és mint olvasóknak és előfizetőknek az irodalom fejlődésében betöltött szerepét.

Fülöp Géza - Olvasási ​kultúra és könyvkiadás Magyarországon a felvilágosodás idején és a reformkorban, 1772-1848
Szellemi ​értékekben, históriai tanulságokban és legendás eseményekben, személyekben gazdag időszaka a hazai történelemnek a felvilágosodás és a reformkor néhány évtizede. A nemzeti megújulás és a polgárosodás folyamata mindig is élénken foglalkoztatta a kutatókat. A könyvkiadás, a könyvkereskedelem és a nyomdászat korabeli történetéről is szép számmal jelentek meg közlemények, mivel elég korai a felismerés, hogy az írásbeli kommunikáció akkori leghatékonyabb eszköze, a könyv és a fokozatosan előretörő időszaki sajtó fontos szerepet töltött be a külföldi politikai, eszmei, esztétikai irányzatok, tudományos eredmények és a hazai irodalom, tudományosság, művészetek termékeinek közvetítésében, hozzájárult a nemzeti öntudatra ébredéshez és a progresszív törekvések formálódásához. Mindazonáltal Fülöp Géza nagyszabású munkájáig nem készült átfogó, értékelő monográfia; ezt a hiányt pótolja a most közlendő doktori értekezés.

Fülöp Géza - Egy ​hónap sitt
FÜLÖP ​GÉZA - akinek debütáló kötetét kezében tartja az Olvasó - 1950-ben, az ikrek havában született Nemesrempehollóson. Szülei ebben a kis Vas megyei faluban állították a tisztességnek arra az útjára, amely a jó hírű vasvári Béri Balogh Ádám Gimnáziumon, a hátrányos származás okozta egyetemi felvételi kudarcon, a kényszerű, de megkedvelt műszaki pályán át vezette őt...a börtönbe. Tizennyolc éves volt, amikor először járt Pesten. Romlatlan vidéki útipakkjával és a bohémek humorával harsányan berobbant a fővárosi beat-nemzedék köreibe, a pesti ifjú műszaki értelmiség albérletes-szerelmes-kínkeserves világába. 1973 a további életutat meghatározó "élményhez" juttatta: március 15. miatt egy hónapos baracskai börtönéletet kóstoltatott vele s társaival, a márciusi ifjak utódaival a Hatalom. Fülöp Géza könyvének lapjain a műegyetemi diákhumor vegyül a sitt alvilági trágárságával, a naiv politikai átélés a leányszíveket gyötrő vasi-pesti legény boccacciós kalandjaival, és az egészet valahol a messzi távolból Koncz Zsuzsa, az Illésék meg a Tolcsvay trió muzsikája kíséri. Emlékezzünk csak vissza! Nem is oly rég volt...épp húsz esztendeje...

Fülöp Géza - Az ​információ
A ​munka az információval kapcsolatos teljes ismeretrendszer szisztematikus, mindenre kiterjedő feldolgozása. A szerző - természetesen némi matematikai és számítógépes ismereteket nem számítva - nem tételez fel olvasóitól semmiféle előtanulmányt, úgy vezet be az informatika, az információval kapcsolatos ismeretek világába, hogy "elölről" kezdi. Szól az információ "felfedezéséről" (Norbert Wiener és Claude Shannon "találmányáról"), beszámol a matematikai információelmélet alapfogalmairól és alapműveleteiről, és az összefüggések kapcsán kitér információ és filozófia, információ és kibernetika kapcsolataira is. Ezt követően az Információ és élet című nagyfejezetben a biológiai informatika alapvető tudnivalóinak összefoglalása következik (információs folyamatok az élő szervezetekben, genetikai információ stb.), egy másikban pedig (Információ és kommunikáció) a jelek és jelrendszerek, a szemiózis, a nyelv és a kommunikációtípusok leírásai, jellemzései, bemutatásai állnak. Az utolsó fejezet (Az információs társadalom) nemcsak az információ forradalmának nevezett összetett jelenségkört elemzi igen szakszerűen, hanem az információs társadalom alapos, az infrastruktúra, az információgazdagságra is kiterjedő bemutatását végzi el. A kötetet gazdag, nemzetközi bibliográfia zárja. A könyv nemcsak minden könyvtáros "kötelező" olvasmánya, de alapmű az informatika iránt érdeklődők legszélesebb köre számára is.

Fülöp Géza - Lengyelország
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fülöp Géza - Munkában ​az enzimek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fülöp Géza - Olvasók, ​könyvek, könyvtárak
A ​10-18 éves korosztálynak szánt olvasókönyv a kezdetektől máig kíséri nyomon és mutatja be az olvasás- és könyv-, majd könyvtárkultúra hazai kialakulását és fejlődését. A tudós Fülöp Géza a kétkötetes művel azt is bizonyítja, hogy gyerekek, fiatalok számára is lehet olyan olvasókönyvet írni, mely bevezeti őket a nemzeti múlt tudományosságának alapjaiba, a felnőtteknek pedig egyenesen gyönyörűséget jelent, örömet okoz ismereteik felidézésében és nem kevésszer tudásbeli hiányaik pótlásában. A kézzel írott könyv (kódexeink, krónikáink stb.) tudásátadó szerepétől indul el az első kötet, hogy megannyi állomáson keresztül eljusson a szabadságharcig. Eközben módszeresen használtatja a fiatalokkal - irodalomból és történelemből szerzett - tudásukat, hogy könnyebben kapcsolhassa hozzájuk az olvasáskultúra, a könyvkiadás és a könyvtári szerveződések eredményeit. A kollégiumi könyvtárak és a nagyszombati egyetem könyvtárának bemutatása alapján más megvilágításban érzékelhető Misztótfalusi Kis Miklós életútja és személyes tragédiája. A mai nagy közgyűjtemények működése mind a 19. századi hagyományokban gyökerezik. Mi sem mutatja fényesebben a kor szellemét, illetőleg Széchényi Ferenc esetében azt is messze meghaladó gondolkodását, mint az a tény, hogy a nemzetnek ajándékozott könyvtárát - a mai nemzeti könyvtárat - a "köz használatára szánta". A második kötet a politikai sajtó önkényuralmi időszakával kezdődik, irodalmi és tudományos könyvkiadásunk, majd a polgári könyvkiadás megalapozásával folytatódik. Valóságos hírlaptörténet és kiadástörténet bontakozik ki az olvasó előtt, miközben nem hanyagolja el a nyomdászattörténetet sem. A kötet a második világháború utáni rövid kultúrtörténeti kitekintéssel zárul. Sok és jellemző kép szemlélteti a mondanivalót, figyelemre érdemes a kötetek margóján található Képkalauz, mely az ábrákhoz fűz a képjegyzéken kívül, magyarázatokat. - Fülöp Géza könyvét nem csupán az alsó és középfokú oktatásban, de valamennyi könyvtártípusban kézikönyvként kell forgatni.

Fülöp Géza - Ember ​és információ
Az ​informatika (a tudományos tájékozódás elmélete) annyira új tudomány, hogy kutatási területe, hatóköre, más tudományokhoz való viszonya még szakemberek körében sem teljesen tisztázott. A nem szakemberek pedig majdnem mindig azonosítják a matematikai információelmélettel, ami azonban csak része. A nagyközönség tájékoztatása korunk új tudományáról, amelynek léte nélkül a jövő tudományos és műszaki kutatómunkája elképzelhetetlen, szükséges feladat. Erre vállalkozik Fülöp Géza könyve. Végigköveti az információval, annak szállításával és tárolásával kapcsolatos problémákat az emberiség őskorától napjainkig.

Kollekciók