Norbert Elias könyvei a rukkolán

Norbert Elias - A ​szociológia lényege
Alapjaiban ​tér el a szerző álláspontja a szociológiai társadalomértelmezések megszokott szemléletétől. Az embert, intézményeit, a társadalmat mint egymás mellett, egymástól lényegileg független tényezőket vizsgálta eddig a tudomány, valójában azonban egymással szorosan összefüggő, egymás nélkül teljességgel értelmezhetetlen jelenségekről van szó: "Az eddigi elképzelések helyébe most. sok-sok egyes ember képe lép, akik elemi irányultságuk, egymásrautaltságuk, egymástól való függőségük nyomán a legkülönfélébb módokon kapcsolódnak" - írja a szerző. A szociológiának ebben a helyzetben kell megtalálnia új helyét, kell kialakítania fogalmi rendszerét, átalakítva a nyelv egész struktúráját, hogy alkalmassá váljék az "irányultságok", "kapcsolódások", "függőségek" kifejezésére. A feladat nehézsége hasonló a 2-3 évszázaddal korábbi feladathoz, amikor a kor tudósainak "az intézményes mágikus-mitikus képzet- és gondolkodási modellekkel kellett felvenniük a harcot". ; Vaskos, az európai civilizáció történetét feldolgozó munka (A civilizáció fogalma, 872421) előzte meg ezt a mostani vékony kötetet, mellyel "kerekké", elméletileg koncepciózussá vált Norbert Elias életműve. A civilizáció történetét ugyanis abból az aspektusból dolgozta fel, ahogy a központi, udvari önfegyelmező szokások, illemtankönyvek, pedagógiai tanok és a mindennapi élet egyéb szabályozó eszközei révén beépültek a középkori barbár életstílus helyébe, szabályozva, megregulázva azt. Ekkor alakult ki, mélyült el az az individuális szemlélet, amely a társadalom vizsgálatához használt természettudományos fogalmi rendszerrel társulva lehetetlenné teszi valódi társadalmi folyamatok elemzését. Az újkori racionális tudományosság ugyanis a természettudomány fogalmi rendszerére épül, "a fizikai-kémiai természeti összefüggések tudományos feltárására", ahol minden tárgy egyedileg különbözik a másiktól. Az ember azonban nem ragadható meg a természeti jelenségekre alkalmazott fogalmi apparátussal. Itt minden ember a másik emberrel, ember az intézményekkel, a társadalommal stb. mint egymást folytonosan alakító, egymástól függő helyzetben lévő létezik. Ennek megragadásához új szemléletre, új nyelvi szerkezetre van szükség. ; A kötetben Játékmodelleken mutatja be a szerző az emberi viszonylatok kapcsolati rendszerét, azt, hogy a játék kimenetelének esélyétől függően minden szituációban függőségi viszony van a felek között. Ezt követen a viszonyultságok kifejezésére alkalmatlan, csak statikus alany-állítmányi struktúrát kifejező nyelv reformjáról ír, végül a társadalmak közötti függőségi kapcsolatokat elemzi a kötet második felében. Az izgalmas, a társadalomtudományi gondolkodásban jelentős változásokat igénylő mű - a tudomány művelőin kívül mindenkinek ajánlható, aki az új elgondolások iránt fogékony.

Norbert Elias - A ​németekről
"...Az ​e kötetben megjelenő munkák közül nem egyet azzal a szándékkal írtam, hogy magamnak - és persze azoknak, akiket érdekel - megpróbáljam tisztázni, miképpen vált lehetségessé a nemzetszocializmus térhódítása, hogyan törhetett ki a háború, hogyan válhattak lehetségessé a koncentrációs táborok, és hogyan bomolhatott két állammá a korábban egységes Németország. Törekvéseim középpontjában az áll, hogy nyomon kövessem a németek nemzeti habitusának azokat a fő fejlődési vonalait, amelyek lehetővé tették a hitleri korszak civilizációvesztési hullámát. Ezeket kíséreljük meg összhangba hozni a hosszú távú német államalkotó folyamatokkal."

Norbert Elias - Az ​udvari társadalom
A ​szociológusok számára az ancien régime fejedelmi udvarai nem kisebb problémát vetnek fel, mint azt, hogy alakultak az emberek által alkotott társadalmi képződmények különös formációi - legyen az a feudális társadalom vagy egy nagyváros -, melyeket beható szociológiai vizsgálatra mindeddig csak igen ritkán méltattak. Az udvari-arisztokratikus társadalom olyan civilizatorikus és kulturális képződményként határozható meg, mint annak a fejlődési fokozatnak központi eleme, amelyet széles körökben hirtelen vagy fokozatosan a hivatali-értelmiségi, a városi-ipari társadalom váltott fel, ám a hivatástudaton nyugvó polgári társadalom részben örökségként, részben mint meghaladandót kezelte, illetve továbbfejlesztette. Az udvari társadalom szerkezetével és ezzel egyben a nyugati utolsó nem polgári társadalmi figurációval való behatóbb foglalkozás megnyitja az utat a hivatali-értelmiségi-városi-ipari társadalom működésének, játék- és viselkedési szabályainak mélyebb megértéséhez. Norbert Elias kalandos történetű alapvető munkája egyszerre vet fel meghatározó történeti-szociológiai-módszertani kérdéseket, és vezet végig bennünket az európai fejlődés meghatározó korszakán olyan alapfogalmak bevezetésének segítségével (társadalmi alakzat és kölcsönös függőségi rendszerek), amelyek a szerzői intenciónak megfelelően napjainkig vezérfonalul szolgálhatnak a lényeges történeti összefüggések megértéséhez. A magyar kiadás bibliográfia összeállításával és részletes tartalommutatóval segíti az Olvasó jobb tájékozódását.

Norbert Elias - A ​civilizáció folyamata
Ez ​az 1939-ben megjelent s a hatvanas években világsikerré lett munka hallatlanul gazdag, forrásértékű példaanyagon elemzi (a középkori udvari illemkódexektől 18. századi, szépirodalomban rögzült viselkedésformákig) az európai világszemlélet és magaviselet civilizálódását. Az értekezés szigorú tudományossága cseppet sem akadályozta, hogy a szerző olyan, ízig-vérig köznapi viselkedésformák között tallózzék, mint például a tüsszentés, a köpés, az étkezési vagy hálószobai jó modor stb. Norbert Elias - a példákból és elemzésükből kiindulva - impozáns civilizáció- és társadalomelméletet is felvázol, mely napjainkig is a viták kereszttüzében áll. A civilizáció folyamatát Freud interpretációjaként is lehet olvasni, hiszen kifejezetten freudi gondolat a civilizációt gátlásmechanizmusok kiépülésének látni. Elias azonban a freudi elméletnek inkább kritikusa, mintsem illusztrátora, ugyanis nem állítja szembe a társadalmiságot a viselkedések természeti meghatározottságával. Azt vizsgálja, miként alakulnak át a már meglévő társadalmi magatartáskódok, és miként eredményezi a magatartás átalakulása az egész személyiségstruktúra átalakulását: hogyan helyettesíti lépésről lépésre az egyénre nehezedő külső kényszert az önkényszerítés. És arra is rámutat, hogy mindez nem csak feltétele, de eredménye is a modern, erőszakmonopóliumon alapuló állam létrejöttének.

Norbert Elias - Mozart
Hanák ​Péter írja Norbert Elias A civilizáció folyamata című alapművének magyar kiadásához készült tanulmányában: E könyvben a személyiségstruktúra átalakulása, civilizálódása nem független a társadalométól, hanem kifejezetten annak folyománya: az újkori centralizált államfejlődés, a nemzetté válás, a modernizálás megváltoztatja az egyén ízlését, szokásait, gondolkodását, az átalakult egyének új közössége viszont újjáformálja a társadalmi és állami rendet. A másik újítás, amelyet ma különösen időszerű kiemelnünk: az egyéni magánszférának és a közéleti hatalmi szférának, a ťtörténelemalattiŤ köznapi életnek és a ťmagasŤ politikának, az időtlen kulturális műalkotásnak és a térhez, időhöz kötött politikai cselekvésnek minden elkülönülés, közömbösség és szembenállás ellenére meglévő szoros kölcsönhatása, ami nélkül sohasem teljes a történelem, sohasem reális a történetírás. A módszer a Mozart-könyv esetében is azonos: a kultúrszociológus-történésztől a társadalomban élő zenész portréját kapjuk. Elias párhuzamosan vizsgálja a személyiségstruktúra és társadalmi közeg kölcsönhatását, változását, átalakulását. Mozart finoman megrajzolt képe szövevényes szociális kapcsolatrendszerének finoman megrajzolt háttere előtt jelenik meg. A mű alaptétele: Mozart halálát nem maga a máig rejtélyes kór okozta, hanem az, hogy nem vette fel a harcot a betegséggel, sorozatos csalódásai miatt feladta az életért folytatott küzdelmet.

Werner Bergmann - Pierre Bourdieu - Norbert Elias - Martin Kohli - Edward P. Thompson - Időben ​élni
Az ​idő kérdéskörét a magyar társadalomkutatás eleddig meglehetősen mostohán kezelte. A kötetbe felvett tanulmányok mintegy leltárát nyújtják azoknak az eszme-, mentalitás- és társadalomtörténeti, valamint szociológiai problémáknak, amelyekkel az „idő" fogalmának sokarcúsága - az egyén számára meghatározó, külsőbelső életkeret, a társadalmi történések lefutásának mérhető, kiporciózható közege, az egyéni és közösségi identitást meghatározó előtt/után vonatkoztatás támpontrendszere stb. - megragadható. Az összeállítás az egyes értelmezési keretek empirikus és elméleti ábrázolásával, az időértelmezések kulturális eltéréseinek láttatásá-val azokat a mentalitásbeli különbségeket is elénk tárja, amelyek a világ kétségkívül egységesedő kommunikációs rendszerén a legnagyobb rést ütik. - A kötet szerzői: Norbert Elias, Pierre Bourdieu, Edward P. Thompson, Werner Bergmann és Martin Kohli.

Norbert Elias - A ​haldoklók magányossága
Földünk ​mulandó teremtményei közül egyedül az ember számára okoz gondot a halál. Az ember a születés, a fiatalság, a nemi érés, a betegség, az öregség és a halál dolgában osztozik az állatokkal, de valamennyi élőlénytől eltérően csak ő _tudja,_ hogy meg fog halni. A halálra vonatkozó felfogás, illetve az embereknek az elmúláshoz való viszonya minduntalan változik, többek között a várható élettartam hosszától és az individualizáció szintjétől függően. A modern felfogású esszé legérdekesebb mozzanata talán annak az ellentmondásosnak tűnő helyzetnek a leírása, hogy a mai modern társadalmakban a halálra készülők hamar elmagányosodnak, hamar felbomlik a kapocs köztük és szeretteik között. Norbert Elias német szociológus (1897-1990). 1933-ban Hitler elől Párizsba, majd Angliába emigrál. Fő művét - _Über den Prozess der Zivilisation (A civilizáció folyamata,_ Bp., Gondolat, 1987) - 1937-1939-ben írja, ám csak 1969-ben válik ismertté világszerte. Ezt követően alakul ki róla az a vélekedés, miszerint Elias "a világ egyik legeredetibb és legélesebb szociológiai elméje". Több egyetemen tanít, végül Amszterdamban telepszik le. Kései könyveit és nagyesszéit többnyire megint csak anyanyelvén, németül írja, így _A haldoklók magányosságá_t is.