Stefan Heym könyvei a rukkolán

Stefan Heym - A ​megfelelő magatartás
"- ​Harald - mondtam -, megbocsáthatatlan lenne, ha emiatt vissza kellene vonulnom. - Csak semmi pánik - mondta. - Gondolod, te vagy az egyetlen, aki valaha abban az ágyban feküdt? Vagy hogy a megtalált mikrofon az egyetlen a kérdéses műintézetben? - Nem. - Emlékezz vissza: ki adta meg neked a címet? Megmondtam. Kollégáim egyikétől kaptam a címet; a fickó kapcsolatban állt minden párttal, minden kormányhivatallal és mind a tizenegy szervezettel, amelyek Dinkeldey úr matracai alá mikrofont rakhattak..." Ez a párbeszéd A poloska című elbeszélésben hangzik el: poloskának becézik azokat a diszkrét helyre rejtett mikrofonokat, melyek körül annyi botrány robbant ki már Nyugaton. Stefan Heym gyűlöli a megalkuvást, az álszentséget, az elnyomást. Szikrázóan elegáns stílusban, látszólag szenvetelenül visszafogott szenvedéllyel, maró iróniával ábrázolja a társadalom és az egyes ember torzulásait, akár a régmúlt Angliában játszódik a történet, akár a fasiszta Németországban, a megszálló amerikai hadsereg sorai között, vagy ma az NSZK-ban. Látja s láttatja az író a szocialista társadalmunk kisebb-nagyobb visszásságait is. Történetei mulattságosak, arra késztetnek hogy felismerjük: a legkülönbözőbb helyzetekben mi az igazán emberhez méltó "megfelelő magatartás."

Stefan Heym - Dávid ​király krónikája
Bibliai ​időkben, a Biblia színterein játszódik ez a regény: Salamon király Jeruzsálembe hívatja kies vidéki otthonából Ethán történettudós s nagy és kitüntető feladattal bízza meg. A király atyjának a dinasztiaalapító Dávid krónikáját kell megírnia, örök időkre szóló tanúságul. Ethán lelkesen lát munkához, de hamarosan előre nem látott akadályokba ütközik. Az előkerülő adatok, a még élő szemtanúk vallomásai semmiképpen sem támasztják alá ezt a legendát, melyet Salamon és udvara bizonyítani óhajtana. Ahogy telnek-múlnak a hónapok, úgy szakadoznak fel a fiktív történet eresztékei, egyre több kínos tény kerül napvilágra - de nyilvánosság elé tárhatók-e valóban? Ethán megpróbálja összeegyeztetni írástudói lelkiismeretét a kínálkozó karrier követelményeivel. És ez az ami nem sikerülhet: lassanként nem csupán pályafutásának dicsőségéről kell lemondania, veszélybe kerül szerelme, szerény egzisztenciája, puszta élete is. S mikor dolgavégezetlenül, megcsúfoltatva távozik Jeruzsálemből, maga is tudja már, hogy nincs középút, nincs mód felemás tisztességre, az embernek választania kell igazság és hamisság között.

Stefan Heym - Lassalle
"...Bármilyen ​volt is Lassalle máskülönben, egyénileg, irodalmi, tudományos szempontból, de politikai tekintetben kétségkívül az egyik legjelentékenyebb fickó volt Németországban. Számunkra a jelenben nagyon bizonytalan barát volt, a jövőben meglehetősen biztos, hogy ellenségünk lett volna, de mindegy, mégis súlyosan érinti az embert, amikor látja, hogyan teszi tönkre Németország a legszélső párt minden valamelyest rátermett emberét. Micsoda ujjongásban törnek ki, majd a gyárosok és a Haladó Párt-i disznók, hiszen magában Németországban Lassalle volt az egyetlen, akitől féltek. De milyen különc módja ez a pusztulásnak: komolyan beleszeret egy bajor követlányba - ő, aki Don Juan szeretett volna lenni -, feleségül akarja venni, összeütközésbe kerül egy leköszönt vetélytárssal, aki ráadásul egy havasalföldi szélhámos, és agyonlöveti magát vele. Ez csak Lassalle-lel eshetett meg, a léhaság és szentimentalizmus, zsidóság és lovagkodás e sajátos, egészen egyedülálló keverékével. Politikus ember, mint ő, hogyan állhat oda párbajozni egy havasalföldi kalandorral!" Engels Marxhoz 1864. szeptember 4.

Stefan Heym - Az ​értelem világa
A ​szerző ezt a regényét Amerikában írta, de a történet színhelye az Arany Prága s a csehszlovák vidék. Egy család életének döntő évei adják meg a cselekmény vázát, de az egyéni útkeresések, szerelmek, és kiábrándulások nagy történelmi folyamatok összefüggéseit érzékeltetik. A három Benda-testvér háromféle életútját: az üvegipari szakember, az orvos és az író egyéni fejlődését, néha kalandos sőt tragikus kitérőjét egyre fokozódó izgalommal figyelhetjük, éppúgy mint a sok színnel ábrázolt rokonszenves vagy agresszív női figurák sorsát. Mindez azonban több mint "családtörténet" - Stefan Heym, az ismert német író, a népi demokratikus fejlődés, sőt ezen is túl: az emberi szabadság kérdéseire keres választ - az értelem világánál.

Stefan Heym - Sasok ​és griffmadarak
Stefan ​Heym legújabb könyvében több mint száz évvel viszi vissza olvasóit a történelemben egy véletlen folytán, amely kezébe juttatja egy fiatal amerikai katona elfeledett dédapjának naplóját. Andrew Lenznek az amerikai hadsereg közlegényének dédapja 100 évvel azelőtt mint az 1849-ben megdöntött badeni forradalom hőse keresett menedéket az Újvilágban. Az ő naplójából és az általa összegyűjtött újságcikkekből, levelekből kerekedik ki a történet amely bemutatja milyen bátran kitartott a forradalmi zászló mellett egy kis német fejedelemség szabadságra és demokráciára vágyó népe, az egész német birodalommal nézve farkasszemet - akárcsak Petőfi és Kossuth Magyarországa. Andreas Lenz, a költő és katona Baden Petőfije, aki csípős gúnydalokkal és tüzes indulókkal önt lelkesedést a bátor kis hadseregbe, ott küzd soraiban a harctereken és ott szenved bukás után a pincebörtönben, várva a halálos ítéletet. Az ő Júliája Lenore azonban meg tudja menteni az életét. Andreas Lenz új hazájában is a szabadság és igazság oldalára áll, és Lincoln seregébe küzd a rabszogatartó Dél ellen: nevét ráfestették a polgárháború hősei emlékművére. A dédunoka pedig a náci Németország ellen készül harcba - éppúgy mint a valóságban az író, Stefan Heym, aki Hitler elől volt kénytelen Amerikában menekülni, és mint felszabadító katona tette lábát ismét hazája földjére

Stefan Heym - Mindig ​a nőnek van igaza és egyéb bölcsességek
Ugye ​megtörtént már önökkel is, hogy nem tudták, milyen szép ajándékkal szerezhetnének örömet a feleségüknek a születésnapján, karácsonykor vagy bármikor. Nyaklánca már van, gyűrűje is van, és Isten tudja, hány könyv a polcán, hogy azt meg soha nem lehet tudni, hogy a pulóverek, sálak és kesztyűk mikor felelnek meg megfelelnek-e az ízlésének és jó-e a méretük, tetszik-e a színük, a csokoládé a fogyókúra miatt nem jöhet szóba, és a virág – ó, az nagyon gyorsan elhervad. Azt gondoltam tehát, inkább megkérdezem, hogy ne hibázzak és akkor megmarad a jó hangulat különösen a születés- és ünnepnapokon. És amikor azt kérdeztem, hogy Drágám, milyen ajándékot szeretnél kapni, akkor a nejem rám nézett azzal az egészen különös pillantásával, és azt mondta, Írj nekem egy történetet. Stefan Heym vidám és humoros történeteit, bölcsességeit olvasva új oldaláról ismerhetjük meg az írót. A feleségének szánt ajándék Heym legjobb művei közé tartozik.

Stefan Heym - Aranyváros
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Stefan Heym - Keresztesvitézek
Ennek ​a regénynek a témája a fiatal olvasók számára már történelem: a második világháború egyik fontos szakaszát, a második front harcait fogja át, a normandiai hadműveletektől az Elba-parti találkozásig. S ha nem tudnánk, hogy Stefan Heym, a fasizmus elől emigrációba menekült kitűnő német író az amerikai hadsereg katonájaként személyesen vett részt ezekben a harcokban, az ábrázolás hitelessége, a regény eseményeinek, figuráinak érzékletes és pontos bemutatása akkor is erről árulkodnék. S Heym nem csupán az amerikai katonák életéről, mindennapjairól számol be, nem csupán eleven, jellegzetes embertípusokat sorakoztat fel: megmutatja azt is, ami a jelenségek mögött van, látja és láttatja a politikai, társadalmi, erkölcsi problémák teljes szövevényét, a fasizmus hatását emberekre és társadalmakra, nyomon követi azokat a tendenciákat, melyek már itt, az amerikai hadsereg szervezetében is jelen vannak, hogy később, a békekötés után a hidegháború Amerikájában bontakozzanak majd ki igazán.

Stefan Heym - Mindig ​a férj a hibás
Jól ​emlékszem még. Akkoriban vidám voltam és könnyű szívvel vagy legalábbis kiegyensúlyozott lélekkel járkáltam a világban, de mostanában rögvest az jut az eszembe, hogy mit csináltam már megint, az ingemen ott a folt, hogy került oda, különben is, épp elég tiszta ing van még a szekrényben, és ez a régi lestrapált nadrág, mindig úgy nézel ki mint egy hajléktalan, különösen ha valahova el akarunk menni, egyáltalán nem adsz magadra; és akkor elkezd bennem valami nőni, növekedni, nem tudom mi, de amikor ezt megemlítem a barátomnak a Mendel professzornak, a híres lélekbúvárnak, akkor ő azt mondja, Ez a bűntudatod; ha mindig minden félresikerül és megfeneklik, akkor mégis csak hibás valaki, és a dolgok állása szerint ki lehet az? csakis te. Ezért tehát mindig a férjek a hibásak.

Stefan Heym - Ahasvérus
A ​"bolygó" vagy "örök" zsidó ősrégi alakja az európai legendakincsnek. A középkor óta fel-felbukkan vásári ponyvákban, népi hiedelmekben és persze az irodalomban is. A kereszthordozó Jézust küszöbéről elkergető és ezért az Utolsó Ítéletig vándorlásra kárhoztatott jeruzsálemi varga, Ahasvérus a hagyomány szerint minden száz évben megfiatalodik. Legújabb "életét" ezúttal Stefan Heymnek köszönheti aki Dávid király krónikása után őt választotta 1980-ban írt szellemes-keserű történelmi parabolájának hőséül. Ám mindjárt több alakban is szerepelteti a több idősíkon játszódó könyvben: az egyik történet a reformáció korában játszódik, amikor is Eitzen, Schleswig-Holstein első szuperindense összeakad Wittenbergában a Bolygó Zsidóval, aki borsot tör az orra alá: lecsapja kezéről a kívánatos Margriet leányasszonyt. Nem csoda ha az ifjú teológusnak ezek után leghőbb vágya megtéríteni vagy ha nem megy: példásan megfenyíteni a konok zsidókat. Szándéka ideológiai alapjául a "jó Martinus Luther doktor" egyes antiszemita írásai szolgálnak. Ahasvérus egy másik alakja a korunkban él és cipőboltja van Jeruzsálemben - legalábbis ezt írja dr. Leuchtentrager, a Héber Egyetem professzora levelezőpartnerének, dr Beifussnak, aki a berlini Tudományos Ateizmuskutató Intézet munkatársa. Az "Ahasvérus kérdést" tárgyaló levelezésből az Illetékes Hatóság tilalma ellenére személyes látogatás lesz, s így történik hogy az ízig-vérig ateista Beifusst a végén elviszi az...

Stefan Heym - A ​kozmosz korszaka
A ​szerző útiriportjában a közeljövő képét villantja fel az olvasó előtt, amikor már "a nap sugarai hajtják majd gépeinket, nappal tároljuk a világosságot, mely megvilágítja az éjszakát, és annyi tavaszi meleget varázsoltunk elő, hogy kivirágoztatjuk vele az egész földet." Mindez nem, fantazmagória Heym írásában, hanem a szovjet tudósok és a szovjet tudománnyal való ismerkedéséből leszűrt tapasztalata. A szerző végigjárja a Szovjetuniót Cimljanszktól Dubnáig, Dubnától Leningrádig, a Dnyeprosztrojtól Pulkovóig. Hajózott tengereken, amelyek fenekén ott ázott a sztyeppe homokja, számtan-leckét adott fel az elektromos agynak, amely munkaórák százaitól kíméli meg a kutatókat. Izgalmas bepillantást ad ez az érdekes könyv a nem is oly távoli jövőbe, a kozmosz korszakába.

Stefan Heym - Öt ​nap júniusban
Az ​"Öt nap júniusban" című regény - noha az 1953. június közepén lezajlott berlini zavargások idején játszódik, egyben-másban persze eltér a három évvel későbbi magyarországi eseményektől - ugyancsak egybecseng a hazai közvélemény tapasztalataival. Annál inkább számíthat érdeklődésre, mert a fordulatos, sokszálú cselekmény egyolyan író szemléletét sugallja, akit joggal neveznek a "lelkiismereti kényszerből lázadó"-nak, aki sohasem dugta fejét homokba, sem mint a weimari köztársaság fiatal újságírója, sem mint emigráicóba kényszerített áldozat, sem mint az amerikai hadsereg őrmestere, sem akkor amikor - német földre való visszatérése után - Az NDK-ban telepedett le, ahol ma is él, egy olyan íróé aki hű maradt baloldali antifasiszta és szocialista eszméihez. Az "Öt nap júliusban" 1974-ban jelent meg németül de az író már az 53-as összecsapások napjaiban elhatározta hogy regénybe sűríti személyes élményeit, meglátásait, már akkor elkezdte a munkát. Ebben az értelemben is korszaknyitó mű: a "létező szocializmuson" belüli első nagy nyílt összecsapás mind máig aktuális tanulságokkal szolgáló irodalmi dokumentum és egyben rendkívül érdekfeszítő olvasmány

Stefan Heym - A ​Glasenapp-ügy
A ​prágai Parnasszus Bárban, a Moldva folyó partján, három német tiszt dorbézol. Az egyik szerelmi bánatában leissza magát, letámolyog a mosdóba - és eltűnik. Néhány órával később kiveti holttestét a Moldva. Glasenapp, a szürke, jelentéktelen német hadnagy nem hőse a műnek, hirtelen halála és az e köré csupa hazugságból ördögien felépített bűnügy csak ürügyül szolgál a náci Gestapónak, arra, hogy tömeges kivégzésekkel igyekezzék megfélemlíteni a leigázott, de legyőzhetetlen cseh népet. Így jön létre egy lélegzetelállítóan izgalmas regény, amely egyben történelmi dokumentum is, a cseh ellenállási mozgalom bátor harcosainak emlékműve.